Népszava, 1956. augusztus (84. évfolyam, 180-205. sz.)
1956-08-01 / 180. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_________ 84. évfolyam, 180. szám ÁRASO FILLÉR 1956. augusztus 1. szerda Az országgyűlés keddi ülésén elfogadta a Minisztertanács elnökének beszámolóját, meghallgatta a legfőbb ügyész jelentését Az országgyűlés kedd délelőtt a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Rchátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselő jelentkeztek felszólalásra. Házi Árpád A tanácsok állandóan fejlesszék és erősítsék kapcsolatukat a lakossággal A vitában elsőnek Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel. Hangsúlyozta: a tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot állandóan fejlesszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatásköröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. •— A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányosságok vannak — hangsúlyozta ezután, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, államunk iránti szeretetből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. A társadalmi aktivitás felkeltésével a tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megvalósíthatjuk azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. — A demokratizmus fejlesztésének útjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vonásokat, amelyek az állami munkában még megtalálhatók. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések, amelyeket az állami munka javítására, s egyszerűsítésére a kormány már eddig is tett, s amelyek folyamatban vannak. Mindezeknek végső fokon azt kell eredményezniük, hogy a hatáskörök és az eszközök ott legyenek, ahol a feladatokat el kell végezni. Az állami munkában el kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó tömegekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus építésének további sikereiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.)ségvetési előirányzatának több mint felét kulturális jellegű kiadásokra fordítják. A város büszkeségei között említette meg a megyei rádióállomást, de hangoztatta: annak 30 perces műsora — a korábbi egy óra helyett — nem elégíti ki az igényeket, a határmenti délszláv községek pedig vezetékes rádiót kérnek. Szóvá kell tennem azt is — mondotta —, hogy a magyar—jugoszláv viszonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelték olyan felszabadult jó érzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyában. örömmel állapíthatjuk meg, a jó viszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők lehettünk. A kora tavasszal elsőként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a magyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesztus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Nagy tapssal fogadott fel(Folytatás a 3. oldalon) Achátz Imre : Pécs dolgozói lelkesen támogatják a kormány célkitűzéseit Achátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalomról szólt, amellyel Pécs dolgozói fogadják kormányunk célkitűzéseit és arról a lendületes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Pécs gyors növekedésével és problémáival foglalkozva elmondotta: Pillanatnyilag az a legfőbb gondunk, hogyan juttassuk fedél alá azt a 25 000—30 000 embert a nyugati városrész kiépítésével, akik a második ötéves tervben a Mecsek nyugati részén kezdik meg a bányaművelést. Számolnunk kell azzal, hogy a második ötéves terv végére Pécs lélekszáma eléri a 150 000-et. A továbbiakban a nagymérvű fejlődés egyes kérdéseivel foglalkozott, kiemelte annak jelentőségét, hogy Pécs megyei jogkörű város lett. Megnőtt a tanács önállósága, az egyes kerületi tanácsok közelebb kerültek a lakossághoz. Részletesen foglalkozott a lakásproblémával, s rámutatott, hogy az építkezés nem tudott lépést tartani az egyre növekvő igényekkel, bár a második ötéves tervben a nyugati városrészen és Úrmeszesen több ezer új lakást építenek. A lakosság helyeselné a lakáshiány tervszerű felszámolásának ütemezését, a szükséges hitelek folyósításának, az építőanyag és a munkások biztosításának koordinációját. Elmondotta még: javult Pécs ivóvízellátása is, amely a város több évtizedes problémája volt. A nyugati városrész megépülésével azonban a napi szükség rövidesen eléri a 20 ezer köbmétert. Ezért a vízellátást véglegesen csak a pécs— mohácsi dunai vízvezeték kiépítése fogja biztosítani. A város élelmezési — különösen zöldség- és gyümölcsellátási — nehézségei és közlekedési problémái után beszélt Pécs kulturális fejlődéséről is, s rámondotta, hogy a város költ A SZOVJET-JAPÁN TÁRGYALÁSOK ELSŐ ÜLÉSE Július 31-én a Külügyminisztérium épületében újból megkezdődtek a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezésével foglalkozó szovjet— japán tárgyalások. Megtartották az első ülést. Az első ülésen D. T. Sepilov és M. Sigemicu küldöttségvezetők rövid beszédet mondottak és bemutatták a küldöttségek tagjait. Majd a felek ismertették a Szovjetunió és Japán viszonya rendezésével kapcsolatos kérdésekben elfoglalt álláspontjukat. Mindkét fél megállapította, hogy az 1955. június 1- től 1956. március 20-ig Londonban folyt tárgyalások eredményeként a békeszerződés tervezete cikkelyeinek többségében megállapodtak. A felek megállapodtak, hogy a következő ülést 1956. augusztus 3-án tartják. (MTI) Átszervezik az ingatlankezelő vállalatokat A lakásgazdálkodási igazgatóság főmérnökének nyilatkozata A főváros lakóinak és a kerületi tanácsoknak régi kívánsága teljesül: átszervezik a jelenleg túlközpontosított ingatlankezelő vállalatokat és közvetlenül a kerületi tanácsok irányítása alá kerülnek. A házak karbantartásával, a lakosság szükségleteivel kapcsolatos igények gyorsabban, könnyebben megoldáshoz jutnak majd. A Minisztertanács felhatalmazása alapján a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága kidolgozta az ingatlankezelési szervezet átalakítására vonatkozó tervezetét, amelyet a legközelebbi tanácsülés elé terjesztenek. Az átszervezés jóformán minden budapesti lakót érint. Ezért felkerestük a Lakásgazdálkodási Igazgatóság főmérnökét, Selmeczi László elvtársat, aki ismertette velünk az átszervezési terv fontosabb részleteit. A sok félreértést okozó „Lakásgazdálkodási Igazgatóság” elnevezés helyett Házkezelési Igazgatóság név alatt újjászerveződik a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága mellett működő apparátus. Ennek az operatív irányítás helyett kizárólag a legfelsőbb szakmai irányítás és felügyelet lesz a feladata. Megszűnnek a kerületi ingatlankezelő vállalatok és mint kerületi házkezelési igazgatóságok közvetlenül a helyi tanács szerveként működnek majd. Rugalmas, bürokráciamentes pénzgazdálkodásuk érdekében azonban gazdasági ügyeiket nem a kerületi tanácsok költségvetése keretében alakítják ki, hanem önállóan. Ami még ennél is lényegesebb változás: a kerületi házkezelési igazgatóságok a hozzájuk tartozó épületeket önálló körzeti házkezelőségek útján gondoznák. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen körzeti házkezelőség az eddigivel ellentétben, önálló pénzügyi és karbantartási tervvel rendelkeznék és jogi személyként működnék. Igen sok panasz megszüntetését eredményezi majd, hogy e körzeti házkezelőségek a lakások és épületek javításával, valamint a kisebb felújításokkal kapcsolatos minden szakipari munkát közvetlenül bonyolíthatnak le. Mellettük ugyanis az eddigi kerületi központi műhelyektől független szakmunkás-brigádokat állítanak fel a gyorsabb és gazdaságosabb munka érdekében. A nagyobb feladatokat továbbra is központi műhely végzi. E házkezelőségek a körzeti tanácstagokkal és a lakóbizottságokkal szorosan együttműködve jelölik majd ki a javításra és tatarozásra szoruló házakat és ellenőrzik a kivitelező vállalatok munkáját. Érdekes az elgondolás a házkezelőségek és a lakóbizottságok helyes kapcsolatának megteremtésére. A lakóbizottságok soraiból 9—15 tagú házkezelési bizottság alakulna a körzeti házkezelőségek támogatására. A házkezelési bizottságok segítik majd a házkezelőségeket terveik összeállításában, az elvégzendő munkák sorrendjének melétanításában, a lakbérek maradéktalan beszedésében, a házak rendjének és tisztaságának biztosításában, és az elvégzett munkálatok társadalmi ellenőrzésében. Joguk lesz még a számlák felülvizsgálására is. A házkezelőségnek ily módon nem kell egyszerre 25—30 lakóbizottsággal közvetlen kapcsolatot tartani, s az általuk támasztott számos igényt egyeztetni. A házkezelési bizottság a lakosság nevében megvalósítja majd a házkezelőségek társadalmi ellenőrzését is. E bizottság és a házkezelők között felmerült vitás kérdésekben a kerületi házkezelési igazgatóságok, illetve tanácsok döntenek. Bizonyos, hogy az új "házkezelési szervezet — amennyiben a fővárosi tanács elfogadja ennek tervezetét — a lakossággal együttműködve egyszerűbben és gyorsabban teljesítheti feladatát. Sz. I. MUNKÁBAN A TISZABŐI ÖNTÖZŐMŰ Nemrég üzembehelyezték a tiszabői fővízkivételi öntözőművet, amelynek húsz gépegysége Csepel Diesel-motorokkal és CSK 800-as szivattyúkkal másodpercenként tíz köbméter vizet szivattyúz a környékbeli kertészetek és rizsföldek csatornahálózataiba (MTI Fotó :/ Balasa Ferenc felvétele) Kiss Imre képviselő hozzászól ÚJ ÖTÉVES TERVÜNK IRÁNYELVEIBŐL Jön a görögdinnye Útnak, indították az első vagon hevesi görögdinnye szállítmányt Budapestre. Az 5—6 kilósra nőtt, " pirosbélű, zamatos gyümölcsből az elkövetkező hetekben naponta 3—* 400 mázsát küldenek majd a fővárosba, valamint a Heves- és Nógrád megyei iparvidékekre. A szántóföldekről jelentik Távirat a Horvátkimlei Állami Gazdaságból. Területünk 95 százalékát három kombájnosunk aratja. Versenyükben első Preizberger Ferenc, aki eddig 249 holdról 3188 mázsát aratott. Farkas József teljesítménye 243 holdról 2965 mázsa, Pénzes Jánosé pedig 224 holdról 2950 mázsa. A Palotási Állami Gazdaságból írja Erdős Lajos ab-elnök: őszi árpából a tervezett 10,8 mázsa helyett 14,4 mázsa átlagtermést értünk el holdanként. Őszi búzából pedig a tervezett 10 mázsás átlagtermés a valóságban 15 mázsa lett. Termelésünk jelentőségét emeli, hogy ezt az eredményt közismerten szikes, erősen kötött talajon értük el. A talaj termőerejét azonban állandó javítással, szerves- és műtrágyázással pótoljuk. Kombájnosaink is jó munkát végeztek, a gazdaság vezetői biztosítják számukra a munkaterületet és a szükséges üzemanyagot is. Megszerveztük a gépesítési komplex brigádot, amely a kombájnaratást és cséplést nyomon követi, folyamatosan végezzük a műtrágyaszórást, a tarlóhántást, illetőleg a nyári mélyszántást. Zsírból és szalonnából minden igényt ki tud elégíteni az élelmiszeripar A lakosságot élénken foglalkoztatja Hegedűs András miniszterelnök kormánybeszámolójának az a része, amely a zsír és a szalonna árának leszállításáról szól. Szántó János, az Élelmiszeripari Minisztérium húsipari igazgatóságának vezetője erről a következőket mondta: " A mostani árleszállítással a többi között a füstölt kenyérszalonna és tokaszalonna ára 45 forintról 37 forintra, a csemege szalonnafélék ára 49 forintról 46 forintra, a főtt tokaszalonna pedig 47 forintról 42 forintra csökkent A zsír- és szalonnafélék árának csökkentését elsősorban az tette lehetővé, hogy jelentős mennyiségű zsírt és szalonnát tároltak hűtőházaink, a parasztság teljesítette beadási kötelezettségét és eleget tett a hizlalási szerződéseknek. Az év első felében 7000 tonna zsírral adtunk többet a lakosságnak, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek ellenére számítunk arra, hogy az árleszállítás után nagyobb lesz a forgalom. A várható növekedést is ki tudjuk azonban elégíteni, mert hűtőházainkban elegendő tartalék áll rendelkezésre.