Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-02 / 232. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 84. évfolyam, 232. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956 október 2. kedd Kiküldött munkatársunk szófiai telefonjelentése: Magyar javaslat az SZVSZ munkájának elősegítésére Gáspár Sándor felszólalása a főtanács ülésén­­ szakszervezeteink tevékenységének új vonásairól­­ Az SZVSZ főtanácsának hétfő délutáni vitájában fel­szólalt Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnöke. Kiemelte, hogy a magyar küldöttség egyetért a főtanács elé terjesz­tett­ beszámolókkal, amelyek­nek erejét az adja, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legfontosabb prob­lémáit tűzi napirendre. Az SZDSZ vezető szerveinek munkájáról szólva, Gáspár elvtárs annak a véleményének adott kifejezést, hogy a főtanács és a titkárság között két beiktatott szerv, az elnökség és a végrehajtó bizottság bo­nyolulttá, nehézkessé teszi a vezetést. Ezért helyes lenne az egyik szerv, eset­leg az elnökség megszün­tetése. A magyar szakszervezeti mozgalom kérdéseiről szólva, rámutatott, hogy a főtitkári beszámoló alapjában abból in­dult ki: a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalomban egy sor új jelenség észlelhető. Ez­zel kapcsolatban Gáspár elv­társ felvetette a kérdést: van-e új és ha van, mi az új a ma­gyar szakszervezetek munká­jában? — Mindjárt bevezetőben sze­retném hangsúlyozni: ha valaki az út alatt azt­­ érti, hogy például a ma-­­ gyar szakszervezeteknek­­ ellenzékbe kell vonulniuk,­­ akkor nagyon téved. Büsz­­­­kék vagyunk elért ered-­­ ményeinkre.­­ — A jelenlegi helyzetből ki-» indulva, a mi szakszervezeti­­ mozgalmunk új jelenségeit alatt azt értjük, hogy a szak-» szervezeti munka egy sor* problémáját most tartalmilag­­ és módszerbelileg is új módon* kell megközelíteni. — Ha például azt vizsgáljuk,* hogy a magyar szakszerveze-­ tek hogyan támogathatják* (Folytatás az 5. oldalon) * ♦ A krími találkozó * ma indokoltan áll a nemzetkö-* zí politika érdeklődésének kö-* zéppontjában. Az az egészség-* télen, ellenséges viszony, mely* a szocialista tábor és benne* nem utolsósorban Magyar- ♦ ország és a szocializmust építő* Jugoszlávia között alakult ki,* közel tíz esztendőn keresztül * volt Európa e részén és az egész­­ világon szakadatlanul nyugta-} lanító eleme a nemzetközi po-­ litikának.­­ A múlt évi belgrádi nyilat-} kozat, a szovjet kormány és az M SZKP nyílt állásfoglalása in­,­dította meg a gyógyulás és* tisztulás folyamatát, de ez az folyamat lassú, vontatott volt.* s nem minden nehézség, aka-* dályozó közbelépés nélkül ha-* ladt előre. ♦ Talán egyetlen más népi de-­ mokratikus ország sem volt,} amely a Jugoszláviával való­ viszony rendezése tekintetében} oly nehezen jutott előre, mint­ a mi országunk, amíg végre a­ XX. kongresszus után közel fél­ esztendővel a Központi Veze-» tőség júliusi határozatai meg-* teremtették azt a légkört,» amelyben a komoly, egész po-* litikai életünkre kiható válto-* zásra megnyílt a lehetőség. ♦ Mint sok más területen, úgy* a jugoszláv viszony rendezése­ terén is a júliusi határozat­ teremtette meg a gyógyulás, a­ javulás feltételeit, s csak most,­ újabb két hónap után jutot­­ tünk el odáig, hogy Tito krími­ látogatása során sor kerülhe-­ tett találkozására az MDP első­ titkárával, Gerti Ernővel. E találkozás jelentőségét aligha lehet elég nagyra érté­kelni. A sok eredmény mel­lett, amelyet a KV-határozat alapján mutathatunk fel belső életünkben, alighanem ez a találkozás adja meg a júliusi határozat legsúlyosabb meg­erősítését, ez véglegesen meg­világítja mindenki számára, hogy országunk előrehaladása, gazdasági problémáinak rende­zése, dolgozóink életszínvona­lának emelkedése nem képzel­hető el más úton, mint csak a júliusi határozat következetes és minden ellenszegülést le­győző végrehajtásával. Ellen­séges külföldi hírszolgáltatás hiába igyekszik félremagya­rázni, elferdíteni a krími ta­lálkozás értelmét és jelentősé­gét. Jugoszlávia és a népi demok­ráciák viszonya megjavult, rendeződik és ugyanolyan mély barátság tölti el, ami­lyen már valósággá vált Jugo­szlávia és a Szovjetunió viszo­nyában. A szocialista tábor békepolitikájának természetes következménye, hogy Jugo­szlávia nemzetközi helyzete miben sem változik azáltal, hogy szocialista szomszédaival rendezi viszonyát, s elégtételt kap az őt ért méltatlan sérel­mekért. Uszítók és méregkeve­­rők igyekeztek azt terjeszteni, hogy Jugoszlávia barátsága a (Tudósítónktól.) Nemsokára újból szüretel­nek Tokaj-hegyalján. Három­száz esztendeje, hogy Lorántffy Zsuzsanna szőlőinspektora, Szepsi Laczkó Máté először készített aszúbort. Azóta sok neves szőlősgazda, hozzáértő mester keze nyomán csordult pohárba Hegyalja tüzes láng­bora. És ha öreg is, ha nagy felújításra szorul is ez az ősi borvidék, az idén ugyancsak kitesz magáért. Jó a termés, jó az idő, lesz híres aszú, arany szamorodni. Az előze­tes hírek szerint a tokaji cu­korfoka jóval magasabb a ta­valyinál. Vasárnap reggel kilenc óra­kor, amikor Vadles György, az újhelyi járási tanács elnöke mindenkinek jó mutatást kí­vánt, megnyílt Sárospatakon a hegyaljai hét. A legfőbb szereplő, a búfeled­tető, vidámságot teremtő cim­bora, a bor. 28 borkóstolóban, négy vendéglátóhelyen és két halászcsárdában van belőle vagy 500 hektó. És ha elfogy­na? Még 500 hektót őriznek az állami gazdaság pincéi. És ha kevés? Hát istenem. »Re­petáért« nem kell messzire menni. Hiszen csak egy ugrás ide Tolcsva, Tállya, Mád, Olaszliszka, Sátoraljaújhely ... A megnyitás napjának reg­gelén, igaz, gond felhőzte a hegyaljai hét rendezőinek­­ homlokát. Hiszen a vasúti kor­­­­látozás miatt nem érkeztek szocialista országokkal meg-­­ rontja a nyugati kapitalista­­ államokhoz fűződő viszonyát.­­ Bizonyos, hogy a kapitalista­ kormányok szívesebben látták­ volna a megrontott viszony­ további fennmaradását, de jó-­­zanabb politikusok, semmint-­ hogy a viszony megjavulásá-­ ból olyan következményeket­ vontak volna le, amelyek rá-­­­juk nézve is károsak.­­ Az Egyesült Államok nem' önzetlen szeretetből nyújtotta ' Jugoszláviának azt a támoga-­ tást, amelyet nyújtott, s most­­önző megfontolásból tartja azt­­ fenn továbbra is. Dulles kül- l­ügyminiszter ezt elég félreért-­­ hetetlenü­l jelentette ki. Mi hibánk jóvátételével, a­ megsértett Jugoszláviának, adott elégtétellel nem bonyolí­­tani, megbontani kívánjuk a­ nemzetközi viszonyokat, ha­­­nem az igazságtevés mellett; egyben a béke megszilárdítá-­­sához is hozzá kívánunk já­­­rulni. A két vezető jugoszláv és­ magyar államférfi találkozása, éppen ebben az időpontban, azt mutatja, hogy helyes úton járunk, mind külpolitikánk­ban, mind belpolitikánkban: a júliusi határozat útján, ame­lyet a krími találkozó csak megerősít, még elszántabbá tesz a végrehajtásért folytatott küzdelemben. különvonatok, már az első na­pon sem élvezhették annyian az ünnepi hét sok örömét, mint amennyi vendégre számí­tottak. 35 millió forint értékű ruhafélével, zománcedénnyel, tűzhellyel, mezőgazdasági gép­pel és élelmiszerrel vonult fel a vásárra a kereskedelem, számítva vagy kétmilliós for­galomra. Egyszóval: mindjárt gonddal indult a hegyaljai.hét. De hát nem azért befeledtető Hegyalja nektárja: mindenki megegyezett abban, hogy egy nap úgysem a világ, a vásár többi hat napján jócskán meg nőhet még a vendégkoszorú. És mire deleidre ér a nap, volt már akkora hangulat, ak­kora nótázás és eszem-iszom mindenfelé a pataki öreg ut­cákon, hogy hírmondónak se maradt semmi a búból, a gondból. Még azt el kell mondani, hogy nagy sikerrel szerepeltek a hegyaljai szőlősgazdák és gyümölcstermelők a hegyaljai héten rendezett kiállításon. P. J. A Hazafias Népfront valamennyi jelöltjét megválasztották Vasárnap Budapesten részleges tanácstagi választások voltak. A leadott szavazatok száma 108 950, vagyis a névjegyzékeken szereplő választójogosultak 90,4 százaléka járult az urnákhoz. A választás eredményeképpen az érintett körzetek dolgozói a Hazafias Nép­front valamennyi jelöltjét , 175 kerületi és 13 fővárosi tanácstagot megválasztottak. ÜNNEP A 300 ÉVES ASZÚ FÖLDJÉN ! Itt az új lakásrendelet! A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a Minisztertanács rendeletét a lakásbérletről. Ki kaphat lakást? Lakáskiutalásra jogosultak: akik­nek nincs lakásuk, vagy van ugyan lakásuk, de az kisebb, mint a jogos igény. Lakást kaphat az is, akinek meglevő lakása egész­ségügyi szempontból nem megfe­lelő, vagy­ életkörülményei úgy változtak, hogy új lakásra jogo­sult. A rendelet szerint kiutalhat­nak lakást annak is, aki lakását el akarja cserélni. A kiutalt lakásba akkor lehet beköltözni, ha a bérbeadó és a bérlő megkötötték a lakásbérleti szerződést. Fontos intézkedett­ a rendelet­nek, hogy a szolgálati lakás bérlő­jét a szerv vezetője a szakszerve­zeti bizottság meghallgatásával jelöli ki.­­ lakáscsere Szabályozza a rendelet, a lakás­cserét is. Kimondja, hogy a bér­lők '' lakásukat — a hatóság jóvá­hagyásával — kölcsönös megálla­podás szerint elcserélhetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig mentes az igénybevé­tel alól. A lakáscsere-szerződés a lakás­ügyi hatóság jóváhagyásával­­vá­lik érvényessé. Ezt a jóváhagyást meg kell tagadni többek között akkor, ha a cserélt lakás megha­ladja a jogos igényt. Hány szoba jár? A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. Kimondja: minden kéttagú családnak s min­den magánosan élőnek egy-egy lakószoba jár. Ha a családtagok száma kettőnél több, minden to­vábbi két személynek jár egy lakószoba. (Páratlan szám eseté­ben természetesen a páratlan szá­mú családtag is jogosult egy szo­bára.) A munkakörüknél fogva maga­sabb szellemi munkával foglalko­zók részére indokolt esetben külön szoba juttatható. Külön szoba biz­tosítható akkor is, ha családi, vagy egészségügyi körülmények ezt m­e­gkiv­nt­ék. A rendelet részletesen szabá­lyozza a bérlő és a bérbeadó jo­gait és kötelességeit. Kimondja, hogy a bérbeadó , többek «.között f­öbe­­­eszáz/’épület és a lakók­ közös­ használatára szolgáló­­ ■ helyiségek­­ tisztántartásáról gondoskodni. A bérleti viszony megszűnése ? -------:-1..................... " " : 1 A rendelet kimondja, hogy­ a bérleti viszony megszűnhet fel­mondással, bírói ítélet alapján, a bérlő halálával, lemondással, ki­utasítás és elítélés esetén, valamint a lakás­­elhagyásával. A bérlő a hónap utolsó napjára bármikor felmondhat, de a fel­mondást legalább 15 nappal előre írásban kell bejelenteni. A bérbe­adó akkor mondhat fel, ha a bér­lő, vagy a vele együtt lakók a la­kást, az épületet, vagy annak kö­zös használatú helyiségeit rongál­ják, rendeltetés ellenesen használ­ják, vagy ha a bérlő akadályozza a karbantartási, felújítási, vagy helyreállítási munkálatokat, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. A bérlő halála esetén házastársa, egyenesági rokona, örökbefoga­dott, nevelt, vagy mostoha gyer­meke folytathatja a bérleti jog­viszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. A testvér, vagy élettárs is jogosult erre, ha a ha­lált megelőzően legalább hat hó­napig már a lakásban lakott. Ugyanilyen feltételek mellett foly­tathatja a bérletet az is, aki az elhalt bérlő eltartását szerződésben vállalta. Ezt a jogot a lakásügyi hatóság ismeri el. A társbérlet­ i rendelet részletesen szabá­lyozza a társbérleti viszonyt. Meg­állapítja: több szobából álló la­kásra társbérleti jogviszony is létesíthető. A társbérlő a bérleti jogviszony szempontjából önálló bérlő. A társbérlő kizárólagos jog­gal a lakásnak csak azt a részét használhatja, amelyet számára ki­jelöltek. Társbérletet csak akkor lehet létesíteni, ha a kiutalt helyiség különbe­járatú, vagy különbejára­­túvá tehető. Tilos társbérletet lé­tesíteni fertőző gümőkórossal, vagy nemibeteggel. A társbérletnél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és tár­sadalmi körülményeit is. A lak­rész igénybevétele előtt módot kell adni arra, hogy a bennlakó bérlő, vagy maga válassza ki a társbér­lőt, vagy hat hónapon belül olyan­nal cserélje el lakását, aki arra jogosult. A társbérlő kérheti a másik társbérlő jogviszonyának megszün­tetését a bíróságtól, ha az szándé­kosan rongálja, vagy nem tartja tisztán a közös helyiségeket, nem fizeti a reá háruló közüzemi díja­kat, vagy nem tesz eleget a szo­cialista együttélés szabályainak, ha a társbérlő a többi társbérlő beleegyezése nélkül albérletet lé­tesít. Bérlőtársak Olyan bérleti jogviszonyt is le­het létesíteni, amelyben az egyes bérlők a lakásnak nem meghatá­­rozott részeit használják, hanem az egész lakást együtt és közösen. Ezek a bérlők a bérlőtársak. A bérlőtársak jogai és kötelességei egyetemlegesek, a lakás felett kö­zösen rendelkeznek. Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be. A házastársat, ha a bérleti szer­ződés megkötésében nem is vett részt, egyenlő jogú bérlőtársnak kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy mikor költözött a lakásba. Albérlet A bérlő jogosult lakásának egy részét — bútorral, felszereléssel vagy anélkül — albérletbe adni. Az egész lakást, vagy annak túl­nyomó részét nem lehet albérletbe kiadni. Az albérletbe adott lakás­­részt n­em lehet igénybe venni, még akkor sem, ha az a bérlő jo­gos lakásigényének mértékét meg is haladja.­­ A rendeled többek közö£-,»Rá­mondja, hogy azz albérlő .' fb­érlet­et bármikor’ felmondhatja.' 15 napos határidőre., A bérlő, akkor ■ mond­hatja fel az albérletet, ha családi, vagy egészségügyi viszonyainak­­változása ezt indokolttá teszi, vagy ha a bérletet felmondja, la­kását elcseréli, vagy ha az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személyt vesz magához, kivéve házastársát, vagy gyermekét. A rendelet részletesen megszab­ja azt is, milyen körülmények kö­zött mentesíthető a lakás az igény­­bevétel alól.­­ • A személyi tulajdonban levő lakások Tanácsi rendelkezés alatt állnak a háromszobásnál nagyobb lakó­házakban levő lakások, a társas­­házakban levő háromszobásnál nagyobb lakások (öröklakások), valamint a szövetkezeti házakban levő háromszobásnál nagyobb la­kások, amennyiben 1953. április 1. előtt épültek. A rendelet megálla­pítja, hogy ha ezek a lakások megürülnek, s a tulajdonos, vagy egyenes ágbeli rokona igényt tart rájuk, a lakásügyi hatóság köteles a tulajdonost, illetve rokonát ki­­jelölni a lakás használójául. A személyi tulajdonban levő ■ ta­nácsi rendelkezés alatt álló lakást a bérlő csak a tulajdonos hozzájá­rulásával cserélheti el. A tulajdo­nos a lakást felmondhatja, ha arra maga, vagy rokona számára tart igényt. Ebben az esetben azonban megfelelő és beköltözhető lakást kell a bérlő részére felajánlania és meg kell térítenie a költözkö­dés költségeit is. Részletesen meghatározza a ren­delet a személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló la­kás mentesítésének feltételeit is. A szabadrendelkezésű lakások A személyi tulajdonban levő sza­­badrendelkezésű lakásokat a tu­lajdonos akár maga használhatja, akár részben, vagy egészben bér­beadhatja, illetve másnak haszná­latára átengedheti. A szabadrendelkezésű lakásnál a bérletet a bérbeadó és a bérlő köti, a lakásügyi hatóság kiutalá­sára ilyen esetben nincs szükség. A szabadrendelkezésű lakást szol­gálati lakássá minősíteni nem sza­­­bad. Lakásügyi hatóságok A rendelet megállapítja, melyek a lakásügyi hatóságok. Ezek felett a főfelügyeletet a város- és köz­séggazdálkodási miniszter gyako­rolja. A lakásügyi eljárás A rendelet a lakásügyi eljárást szabályozva — többek között — kimondja, hogy a lakásigénylést annál az elsőfokú lakásügyi ható­ságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő a lakás kiuta­lását kéri. A Minisztertanács lakásbérletről szóló rendelete november elsején lép­­hatályba­-­(MTI) Az Országos Tervhivatal figyelmébe: Gyors segítséget kér a szénbányászat! A szénbányászok megértik és átérzik államunk széngondjait. A terven felül kért 300 000 tonna szénből a második félév első két hónapjában már csaknem százezer tonnát kibányásztak. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala? A terv túlteljesítéséhez anyagokra van szükség. Annál is in­kább, mert néhány anyagféleségből az Országos Terv­hivatal eredetileg is szegényen látta el a szénbányásza­tot. Ezért a szénbányászat még ez év májusában kérte a Minisztertanácsot, hogy a kábelek, sodronykötelek, szállító hevederek, építési és faanyagok, karbid és más anyagok tervét módosítsa. E kérelem felterjesztése után nagy csend követke­zett az illetékesek részéről. A szénbányászat szóban is, majd július 25-én írásban is többször sürgette a vá­laszt. Az Országos Tervhivataltól — a Minisztertanács titkárságán keresztül — augusztus 28-án végre meg­érkezett a válasz. A közben eltelt idő láttán hajlamos az embert azt hinni, sokan és sokat meghányták vezet­tek az ügyet érdeme szerint, méltányolva a szénbányá­szat erőfeszítéseit és­­ eredményeit. Sajnos, az ilyen optimizmus korai, mert a 19 tételt tartalmazó listából 13-ra egyöntetűen elutasító a válasz. Csak a megfogal­mazás változik ilyenformán: nem biztosítható, nem tud­juk biztosítani, tartalék nem áll rendelkezésünkre, nem elégíthetjük ki, nem teljesíthető stb. A bányászok nem kötik feltételekhez, sem »tarta­lékokhoz« az ország kérésének teljesítését. Helyes volna, ha a Tervhivatal is mérlegelné válaszát és újból meg­vizsgálná a kérést. Az »elintézés« helyett segítséget kér­nek a szénbányászok, hogy erőfeszítéseik a nélkülözhe­tetlen anyagok híján ne legyenek hiábavalók. A most útjára, bocsátott kérést ne kezeljék úgy, mint az előbbit. A terven felüli szénre még ebben az esztendőben szüksége van népgazdaságunknak. Ugyan­így a többletanyag is még ebben az évben szükséges, ha azt akarjuk, hogy a hátralevő szénmennyiség is nap­világot lásson, s a bányák állapota ne romoljon és az előkészítő munka se szenvedjen hiányt, amely a jövő évi termelést hivatott megalapozni. MAGYAR GYULA, a BEM Anyag- és Áruforgalmi Vállalat csoportvezetője ?♦♦♦♦*»»♦ HM « « «»>«>»»«» »X »»»»<

Next