Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)
1956-10-24 / 251. szám
Október 23 története (Folytatás az 1. oldalról) követeléseihez csatlakozott a Petőfi katonai akadémia kollektívája, a Zrínyi Miklós katonai akadémia nyílt gyűlése. Közben mindenütt folyt a gyűlésre készülődés, melyet azonban megzavart az a közlemény, mely szerint a belügyminiszter minden felvonulást és gyűlést megtiltott. A DISZ Központi Vezetőségének intéző bizottsága és a Petőfi-kör, valamint más szervek közbenjárására ezt a gyűléstilalmat A Petőfi-szobornál elénekelték a Kossuth-nótát. Sinkovics Imre elszavalta a Talpra magyart és felolvasta a tanulóifjúság követeléseit, néhány perccel később Veres Péter az írószövetség kiáltványát ismertette. Ezután a közben többtízezresre gyarapodott menete a Bem-szoborhoz vonult, s a tábornok szobra körül csakhamar hatalmas tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és Mire a tömeg ideért, már százezernél nagyobbra nőtt. A tömeggyűlést azonban nem lehetett megkezdeni hangerősítő berendezés hiányában és a később megérkező rendőrségi hangerősítő kocsi sem vált be. A tömeg türelmesen várt annak az ígéretnek teljesítésére, hogy a Belügyminisztérium hangerősítőket szerel fel a téren és akkor megkezdődnek a beszédek. Időközben a Himnusz, a Szózat, a Talpra magyar hangzott el és a tömeg fegyelmezett tüntetését csak néhány helyen zavarták meg rosszízű bekiabálások. Eközben Gerő Ernő lemondását követelte a gyűlés sok tízezer részvevője, új kormány megalakítását sürgette Nagy Imrével az élén. A tömeg egyre gyarapodott, egészen addig, amíg már a besötétedéskor a parlament lépcsősorán megjelent Nagy Imre elvtárs. Csepelen, a csőgyári fiatalok ankéton beszélték meg kedd délután az egyetemisták felhívását. Lényegében egyetértettek az egyetemisták követeléseivel és abban állapodtak meg, hogy felveszik velük a kapcsolatot, közösen akarnak küzdeni a szocialista demokratizmusért. Az esti órákban, a parlament előtt összegyűlt egyetemisták és hozzájuk csatlakozott dolgozó tömegek kívánságára, megjelent Nagy Imre. Az egybegyűltekhez rövid beszédet intézett, amelynek szövegét az alábbiakban közöljük. (A szöveg nem teljesen szó szerinti, mert a hang az ismételten felzúgó morajlásban sokszor elveszett.) »Elvtársak, kedves Barátaim! feloldották. A DISZ KV tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy részt vesznek a felvonuláson. A Műszaki Egyetemen Fekete Mihály belügyminiszterhelyettes jelentette be a gyöléstilalom feloldását. Rövidesen mindenütt megalakult a fiatalok sokezres menete, élen egyetemi diákbizottság koszorújával. A budai Dunaparton vonultak a Bem József térig. Közben a másik oldalon is megindultak a fiatalok az egyetemekről nemzetiszínű zászlók alatt, énekelte el együtt a Himnuszt és a Szózatot. Körös-körül minden épületre kitűzték a nemzeti zászlót, közte a Bem József-laktanyára is. Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész a Szózatot szavalta, a Lengyel Írószövetség küldötte köszöntötte a demokratikus jogokért harcoló magyar dolgozókat, Déry Tibor író arra kérte a tömeget, vonuljon zárt rendben, fegyelmezetten a parlament elé. Szeretettel üdvözlöm a megjelenteket. Minden nagyrabecsülésem a magyar demokratikus ifjúságé, amely a mai demokratikus megmozdulásával és tettrekészségével elő akarja segíteni az akadályok leküzdését a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése útjából. fKözbekiáltások: Lássuk Nagy Imrét! Egy kis fény megvilágítja az egyik harmadik emeleti erkélyt és a parlament nemzeti színű lobogója alatt Nagy Imre integető kezét látjuk.) A lelkesedésnek és tettvágynak azonban párosulnia kell a józansággal és felelősségérzéssel. Ennek hiánya nagy károkat tehet eddigi demokratikus vívmányainkban, demokráciánk eddig elért eredményeiben. (Zúgott a tömeg: Nem engedjük!) Vannak, akik ennek a kibontakozásnak az élére állnak, akik ezen fáradoznak. A kibontakozás lehetősége pedig a párton belüli tárgyalás és tisztázás útja. Éppen ezért mindennél fontosabb megőrizni józanságunkat! Felelősségérzéssel és józansággal kell haladnunk ezen az úton előre és előre is fogunk haladni. Az alkotmányos rend és fegyelem megőrzése a célunk, s ezen az úton előre akarunk és előre is fogunk menni A Központi Vezetőség rövidesen, még ezekben a napokban meghozza a döntést, amely szilárd alapot teremt szabad, független, szocialista hazánk megteremtése érdekében. A kormány sem késlekedik a kibontakozással. (Zaj, moraj.) Kedves Barátaim! Engem azért hívtak, hogy mondjam meg a véleményemet. Tehát véleményemet akarom nyilvánítani! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még nem csalatkoztatok! (Zúg a tömeg. Helyeslő moraj: Úgy van! Úgy van!) Bízom abban és nektek is bízni kell abban, hogy a parlament alkotmányos úton elhárítja az akadályokat és napirendre kerülnek azok a demokratikus szempontok, amelyeket megkövetelnek az események! Éljen a párt! Éljen a népköztársaság! (A tömeg tovább morajlik, Nagy Imrét akarja még hallani.) .. . Bízom abban, hogy a fegyelem és a rend terén kommunistákhoz és magyar hazafiakhoz méltóan viselkedtek. Fogadjatok nekem szót és rendben, fegyelmezetten vegyünk most búcsút egymástól .További moraj, helyenként éles fütty, részben azért, mert rossz a megalón és nem lehet jól érteni Nagy Imre szavait. — Bízzunk a jövőben — hallani ismét Nagy Imre hangját — és abban az erőben és igyekezetben, amelyek engem is eltöltenek, s amely alapja kell, hogy legyen jövőnk, a szocialista demokratizmus kibontakozásának. Ismételten hangsúlyozom: a józanságra mindennél nagyobb szükség van. Most pedig énekeljük el a Himnuszt. És a több tízezres tömeg ajkán felcsendült p Himnusz. A tömeg tiszta szívből, bizakodással, fennhangon énekel. Azután kialudt az erkélyen a fény és az emberek haza indultak. * A késő esti órákban a tüntető tömeg — több tízezer ember — ledöntötte a Városliget peremén álló Sztálin szobrot. Az esti tüntetés sajnálatos következményeként a Rádió épülete körül és másutt is lövöldözésre került sor, amelynek sajnos több halott és sebesült áldozata van. Vidéki értesüléseink szerint Pécsett a szegedi MEFESZ- küldöttség is megjelent az egyetemen. A fiatalok hangsúlyozták, hogy MEFESZ- szervezetük megalakítása után az eddiginél még szorosabbá akarják fűzni a kapcsolatot a munkás- és parasztfiatalokkal. Sopronban a tüntető egyetemisták megkoszorúzták az 1848-as hősök emlékművét. Itt is megalakult a MEFESZ, s úgy döntött, kapcsolatot teremt a lengyel ifjúsággal. A miskolci Műszaki Egyetem diákparlamentje állást foglalt a halogatás ellen és felszólította a diósgyőri üzemek fiataljait, csatlakozzon a követelésekhez. Debrecenben háromezer diák vonult a megyei PB elé. És itt küldöttségük ismertette követeléseit. Elérték, hogy a helyi Néplap szerkesztősége különkiadásban ismertette követeléseiket. Veszprém vegyipari egyetemistái a fentiekhez hasonló követelésekért álltak ki. A Beitz’ssobor az első állomás A parlament előtt A DISZ Központi Vezetőségének közleménye A DISZ Központi Vezetősége, átérezve az ifjúság felelősségét a jelenlegi helyzet kibontakozásában, az alábbiakban foglalt állást a tegnap történtekkel és az ifjúság további feladataival kapcsolatban. Örömmel üdvözöljük az ifjúság, különösen az egyetemek és főiskolák ifjúságának az elmúlt hetekben kibontakozott nagy politikai aktivitását, felelősségteljes állásfoglalását az ország nagy kérdéseiben. Bár nem tartottuk teljesen megnyugtatónak azt, hogy követeléseinek utcai tüntetésben kívánnak hangot adni, de tegnap délben, amikor a rádió hírül adta a belügyminiszteri rendeletet a felvonulás betiltásáról, a DISZ KV-e az elsők között indított küldöttséget a budapesti pártbizottságnak, a Szabad Nép, a Szabad Ifjúság szerkesztősége és a DISZ Petőfi-körének küldöttségével együtt tiltakozásként e rendelkezés ellen. E fellépések hatása volt a belügyminiszteri rendelet visszavonása. Délután 2 órakor összeült a DISZ Központi Vezetősége s miután elfogadta a Lengyel Ifjúsági Szövetséghez szóló üdvözlő táviratot, úgy határozott, hogy ülését megszakítja és testületileg részt vesz az ifjúság tüntetésében, így is történt. A DISZ KV tagjai ott voltak az ifjúság soraiban, egyetértve az ifjúság számos, jogos követelésével. A tüntetés, amelynek indítéka az ifjúság és a nép jogos törekvései és követelései voltak, a szocialista demokratizmus egészséges megnyilvánulásaként kezdődött. A későbbiek során azonban a fiatalok zárt sorai közé a tüntetésbe fasiszta elemek is bekapcsolódtak, akiknek sikerült nacionalista jelszavakkal e tömegek egy részét félrevezetni s a munkásosztály legszebb jelképeit, a vörös zászlót és a vörös csillagot gyalázni. Mindezekhez semmi köze az ifjúságnak, amely szocialista demokráciát, a nemzet megújhodását és nem polgári restaurációt kíván. Mégis meg kell állapítani, hogy a tegnapi helyzet kialakulásának alapvető oka az a tarthatatlan huzavona, amelyet a Politikai Bizottság tanúsított a sürgős kibontakozást kívánó helyzetben. Pártunk és kormányunk jelenlegi összetételű vezetése az utolsó napokig nem foglalt határozottan állást a kibontakozás további útjával kapcsolatosan. Nem volt képes egy határozott, konstruktív programot a nép elé terjeszteni, amely biztosítaná hazánk további demokratizálódását, sürgős gazdasági intézkedései megoldását, a szocializmus magyar útjának kidolgozását és ennek alapján a párt és a dolgozó nép egységét. Ez váltot kidolgozó népünk, ifjúságunk körében nagyfokú elégedetlenséget. A DISZ Központi Vezetősége éppen ezért a legsürgősebb teendőnek azt tartja, hogy a párt Központi Vezetősége megtegye a szükséges intézkedéseket, lépjen elő a szocializmus építésének átfogó programjával és biztosítson ehhez az elmúlt években kipróbált elvtársak bevonásával olyan párt- és állami vezetést, amely élvezi a nép bizalmát s képes következetesen végrehajtani a kitűzött programot. Azzal fordulunk az egész magyar ifjúsághoz, hogy őrizze meg nyugalmát, semmiféle utcai tüntetésben ne vegyen részt, de ugyanakkor éberen őrködjék afelett, hogy igazi harcunkat ne gátolhassák meg se fasiszta,, rendszerellenes provokációkkal, demagógiával, sem a régi Rákosi-féle politika visszaállításának kísérletével. DISZ Központi Vezetősége (MTI) A magyar írók kiáltványa! Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk. Ebben a forradalmi helyzetben csak akkor tudunk helytállni, ha az egész dolgozó magyar nép fegyelmezetten egy táborba tömörül. A párt és az állam vezetői mindeddig nem adtak életképes programot, ezért azok felelősek, akik a szocialista demokrácia kibontakoztatása helyett konokul a Sztálin- és Rákosi-féle terrorrendszer visszaállítására szervezkedtek és szervezkednek. Mi, magyar íróik, a következő hét pontban fogalmaztuk meg, mit kíván a magyar nemzet: 1. Önálló nemzeti politikát a szocializmus eszméje alapján, a lenini elvek szerint rendezzék el viszonyunkat valamennyi országgal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Felül kell vizsgálni az államközi egyezményeket és a gazdasági szerződéseket a nemzetek egyenjogúsága jegyében. 2. Véget kell vetni a népek barátságát zavaró nemzetiségi politikának. Azt akarjuk, hogy barátságunk szövetsé- geseinkkel, a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal őszinte és igaz legyen. Ez csakis a lenini elvek megvalósításával lehetséges. 3. Nyíltan fel kell tárni az ország gazdasági helyzetét, a válságból csak akkor tudunk kijutni, ha a munkásság, a parasztság és az értelmiség végre az őt megillető szerephez jut az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének irányításában. 4. Az üzemeket a munkások és a szakemberek vezessék. Újjá kell formálni a jelenlegi bér- és normarendszert, a megalázó társadalombiztosítást stb. A szakszervezetek legyenek a magyar munkásosztály valóságos érdekképviseleti szervezetei. 5. Új alapokra kell helyezni parasztpolitikánkat, mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban, biztosítani kell a parasztság önrendelkezési jogát. Meg kell végre teremteni a szövetkezés önkéntességének politikai és gazdasági feltételeit. Fokozatosan át kell térni a mostani begyűjtési és adózási rendszerről a szabad szocialista termelést és árucserét biztosító rendszerre. 6. Mindennek a feltétele az, hogy a párt és az állam vezetésében alapvető szerkezeti és személyi változások történjenek. El kell távolítani közéletünkből a restaurációra törekvő Rákosi-klikket. Méltó helyére kell állítani Nagy Imrét, a tiszta és bátor kommunistát, akiben a magyar nép megbízik. Továbbá mindazokat, akik az elmúlt években következetesen harcoltak a szocialista demokráciáért. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni minden ellenforradalmi szándék és kísérlet ellen. 7. A kibontakozás megköveteli, hogy a Hazafias Népfront a magyar társadalom dolgozó rétegeinek politikai képviselete legyen. Választási rendszerünket olyanná kell formálni, hogy az megfeleljen a szocialista demokrácia követelményeinek. Az országgyűlésbe, a tanácsokba és minden önkormányzati szervbe a nép szabadon, titkosan válassza meg képviselőit. Hisszük, hogy szavunkban a nemzet lelkiismerete szólal meg. Budapest, 1956. október 23. A Magyar Írók Szövetsége (MTI) A Bem szobor előtt (Gonda György felvétele) A BARÁTSÁG ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS OKMÁNYA Nagyfontosságú — nyugodtan mondhatjuk: történelm fontosságú — okmány a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága képviselői és a Magyar Dolgozói Pártja Központi Vezetősége képviselői között lefolyt megbeszélésekről kiadott záróközlemény. Ezzel a közleménnyé a magyar—jugoszláv viszom fordulóponthoz érkezett. Az MDP és a JKSZ, a szocializmust építő két szomszédos ország vezető erői között helyre állott a teljes bizalom. Őszinteség, elvtársi együttműködés és kölcsönös bizalom — röviden ebben fejezhető k a közös közlemény lényege Nem kevesebbről van szó mint arról, hogy a szocializmus ügye, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődése, a ké szomszédos ország barátságának szorosabbra fűzése és béke megóvása érdekében , magyar és a jugoszláv testvérpárt gyümölcsöző, termékeny együttműködést kíván folytatni. Ennek az együttműködésnél a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, önkéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontokból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó építő, s az elvtársias bírálat szabadságát magába foglaló eszmecsere alapján kell őrlődnie. Ezen elvek következtes alkalmazása — hangsúlyozza a közlemény — lehetetenné teszi, hogy megismétlődének a múlt hibái, amelyek a munkásmozgalomnak súlyos árt okoztak. A magyar párt és a magyar nép a maga részéről mindent megtett, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul eltűnjenek mindazok az elemek, amelyek következtében országaink, pártjaink és népeink viszonyában a múltban történt sajnálatos eseményekre sor kerülhetett. Szlárd elhatározásunk, hogy mint a szemünk fényét, óvjuk a két szomszéd nép testvéri barátságát és pártjaink elvtársi együttműködését. A záróközlemény az együttműködés konkrét formáit is meghatározza. A személyes érintkezés, eszmecserék, kiadványok cseréje, küldöttségei és pártmunkások találkozása a szocialista tapasztalatcsere — mindez olyan lehetőségeket biztosít, amelyekkel élve, tovább gazdagíthatjuk a szocialista fejlődést, mindkét ország és az egész nemzetközi munkásmozgalom javára. Széleskörű lehetőségek állnak előttünk a gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztésére is, s örömmel üdvözöljük a közleménynek azokat az utalásait, amelyek e vonatkozásban újabb biztató perspektívákat tárnak elénk. A magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások mellett sikeresen folytak le a két ország szakszervezeti vezetőinek a megbeszélései is. A magyar szervezett dolgozók és a magyar szakszervezetek sokat várnak a két ország szakszervezetei k közötti együttműködés fejlesztésétől. Különösen ki kell emelnünk az MDP és a JKSZ közleményéből az elvtársi eszmecsere és a szocialista tapasztalatcsere rendkívül nagy jelentőségét. Most, amikor szerte a világon szél a fronton bontakozik ki a szocializmus erőinél gyarapodása, most, amikor eleven és termékeny vitákkal győzedelmeskedik az új a rég felett, az alkotó marxizmus , leninizmus a begyepesedett dogmák felett, most, amikor egészségesen pezsegnek a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét előrevivő további , elméleti viták, különösen nagy a jelentősége a tapasztalatok kicserélésének és a vélemények elvtársi megvitatásának. Most, amikor megújuló erővel érvényesülnek a proletárinternacionalizmus magasztos elvei, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a szocializmus építéséért harcoló pártok kölcsönös együttműködésének és elvtársi viszonyának kérdésében az MDP és a JKSZ teljes megegyezésre jutott a két párt kapcsolatait illetően. Az MDP és a JKSZ közös közleménye nagy, pozitív hozzájárulás a nemzetközi munkásmozgalom további fejlődéséhez, a béke és a barátság eszméinek megszilárdításához, s a két szomszéd nép testvéri, elvtársi kapcsolatainak további gyorsütemű kibontakozásához. Ezért üdvözli az egész dolgozó magyar nép szíve minden melegével a magyar és a jugoszláv párt közös közleményét. Gedeon Pál