Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-28 / 254. szám

A S­ZOT elnökségének javaslata: Vegye kezdetét a munkás önigazgatás, válasszák meg a munkástanácsokat A SZOT azonnali intézkedé­­sekre szólító programja nyo­mán országszerte nagy gyor­sasággal alakulnak meg a gyá­rakban, az üzemekben, a bá­nyákban és egyéb munkahe­lyeken a munkástanácsok. A SZOT elnöksége a munkásta­A SZOT elnöksége javasolja a munkásoknak, hogy gyárak­ban, üzemekben, bányákban, minden munkahelyen vegye kezdetét a munkás önigazga­tás, válasszák meg a munkás­­tanácsokat. I. JAVASLAT A MUNKÁSTANÁCS MŰKÖDÉSÉRE A munkástanácsok tagjait az üzem, gyár, bánya stb. ösz­­szes dolgozói választják. A vá­lasztás módjáról a választás céljából összehívott gyűlés dönt. A munkástanács tagjaira ál­talában az üzemi bizottság, vagy valamelyik tekintélyes dolgozó terjesszen elő javas­latot. A munkástanácsnak a­nácsok megalakításáról, mű­ködéséről és feladatáról szom­­baton rendkívüli röpiratot adott ki­, amelyben részletesen ismerteti a teendőket. Alább adjuk a SZOT elnökségének erre vonatkozó javaslatát: munkahely nagyságától füg­gően általában 21—71 tagja le­gyen és benne a dolgozók min­den csoportja — arányának megfelelően — kapjon képvi­seletet. Száznál kevesebb dol­gozót dolgoztató üzemben az összes dolgozók is alkothatják a munkástanácsot. II. JAVASLAT A MUNKÁSTANÁCSOK FELADATAIRA A munkástanács dönt min­den, a munkahely termelésével, igazgatásával, gazdálkodásá­val kapcsolatos kérdésben. 1. A gyár termelésének, gaz­dálkodásának irányítására sa­ját soraiból válasszon a gyár, bánya igazgatója mellé 5—15 tagú igazgatói tanácsot, amely­­ a munkástanács közvetlen utas­o­sításainak megfelelően dönt a­­ gyár vezetésével kapcsolatos J kérdésekben. Felveszi, illetve J elbocsátja a gyár dolgozóit, J gazdasági és műszaki vezetőit.­­ 2. Kidolgozza a gyár terme- X lési tervét, megszabja a mű- X szaki fejlesztéssel kapcsolatos * feladatokat. 3. A munkástanács dönt az X üzem sajátosságának legjobb­­ ban megfelelő bérrendszer ki- ♦ alakításáról, bevezetéséről, va- ♦­­­amint az üzem szociális, kul-­­ turális ellátásának fejlesztésé- ♦ ről. 4. Dönt a beruházások és a­­ nyereségvisszatérítés felosztá- ♦ sáról. 5. Megszabja a gyár, bánya,­­ munkahely munkarendjét.­­ 6. Az összes dolgozók előtt ♦ és az állam felé felelős a he­­­­lyes gazdálkodásért, s az állam ♦ iránti kötelesség teljesítéséért. ♦ III. A MUNKÄSTANÄCS JELENLEGI FÖ FELADATA: A munkahelyeken indítsa meg a termelést, biztosítsa a rendet és a fegyelmet. Az ösz­­szes dolgozók, választóik segít­ségével védjék meg a kenyerü­ket, a gyárat. A munkástanácsok megalakítása, működése és feladata * . A tűzoltóság és a mentők emberfeletti munkája a véres napok alatt Állandóan cseng a különbö­ző kerületek tűzoltóságainak telefonja, öt nap alatt 3147 esetben jelentettek tüzet. A fő­város tűzoltósága 117 tűzeset­hez vonult ki. A kivonulások — Sok olyan esetünk volt — mondja Horváth százados —, ahová több ízben is ki kellett vonulnunk­ában óv­án kémény szállnun­k. Ilyen volt a Nemzeti Múzeum égése. Itt hét esetben voltunk kiint. E percben, mi­kor önnel beszélek, tűzoltóink szintén ott tartózkodnak és egy újabban keletkezett tüzet oltanak. A Nemzeti Múzeum­ban leégett az Afrikai kiállítá­si és a természettudományi rész. A Múzeum utca felőli te­tőtűz átterjedt a Puskin utcai részre is. A múzeum körúti részén két emelet magasság­ban kiégtek az ablakok. Sze­rencsére a Múzeum legféltet­tebb kincse és országunk leg­gazdagabb könyvállománya, a Széchenyi Könyvtár sértetlen maradt.­­ Az oltási munkákban a főváros egész tűzoltósága ren­delkezésünkre állt, öt-hatszáz kocsi száguldott a városban, hogy megfékezze a pusztító tü­zeket. A főváros területén a legna­gyobb tüzek a következő helye­ken voltak: a Lenin körút 64. szám alatt a Horizont könyves­bolt üzlethelyiségében, a Sza­bad Nép könyvesboltjában, a Rákóczi úti Alkalmi Áruház­nak egy nagy része leégett, csupán a cipőbolt maradt tel­jesen sértetlen. Közvetlenül mellette a Napsugár Áruház­nak is nagy része leégett. Az utcai harcok során a legna­gyobb tűzharcok a Tanács kör­út körül voltak. Az Ady mozi épülete lángba borult és a mozi felett lévő nagy ruharaktár gyulladt ki. A minden dicsére­tet megérdemlő tűzoltók, kik népünk vagyonát saját életük­ árán védték, a legnagyobb tűz­harc alatt is dolgoztak. Sike­rült is egy teremben mintegy négymillió forint értékű ruha­neműt megmenteni. Létrákon mentették az emeletekről a gyermekkórház apróságait . Munkáink során voltak olyan helyek, ahol fél napig is ott kellett maradni tűzoltóink­nak, míg testi épségük kockáz­tatása nélkül távozhattak. A Hí­radó- és Dokumentum Film­nem egyes tűzesetek megféke­zését jelentik, mert az is elő­fordult, hogy egy házsor égett, és a munkát egyhuzamban vé­gezték el. gyár Könyves Kálmán körúti telepén is óriási munkát vé­geztünk. Pénteken délután a Bókay János Gyermekkórház jelentette, hogy tűz ütött ki. Hősies munkát végeztek az elmúlt napokban a budapesti mentők. Megállás nélkül dol­goztak. Fegyverropogás, ágyú­zás és aknatűz közben járták a várost és részesítették első­segélyben és szállították kór­házba a sérülteket. — Huszonöt orvosunk — vá­laszol kérdésünkre Oravecz igazgató-főorvos — éjt nap­pallá téve, megállás nélkül dolgozott ezekben a papokban. Hallatlan feladat hárult ránk. Hatvanöt gépkocsival kezdtük, de ezek közül sok megsérült és találatot kapott. A megfo­gyatkozott kocsiparkkal kellett tehát megoldani a feladatot: minden hívásra kimenni és le­hetőleg mindenkit elsősegély­ben részesíteni. Bátran mond­hatom, hogy feladatunkat fel-Mire a helyszínre érkeztünk, a tűz már az emeletek felé hara­­pózott. A kórház személyzete a földszintről már a pincébe mentette az apróságokat és mi az első és a második emeletről létrákon keresztül mentettük a lepedőkbe csavart gyermeke­ket. A lépcsőkön nem lehetett közlekedni a lángok és a füst miatt. A lakosság segítő­kész­sége ámulatba ejtett bennün­ket. Etették, itatták, dédelget­ték tűzoltóinkat és­ elismerték azt az önfeláldozó, bátor mun­kát, mellyel népünk és polgári lakosságunk értékeit védte és nem hátrált meg. tesítettük. Nehéz munkánk volt. Orvosaink közül többen megsérültek. Dr. Puszter Magdolna volt az első sérül­tünk. Utána dr. Lehőcz Vera orvosnőnk tüdőlövést kapott. Román Ferenc gépkocsivezető mellkassérülést szenvedett. Az­ elmúlt öt nap alatt 600—650­ beteget kezeltünk. Legalább­ 4—500 esetben vonultunk ki.. . Óriási segítséget jelentett nekünk, hogy az utolsó napok-­­ban a magángépkocsik is be-­ kapcsolódtak a mentésbe. Kü­lön köszönet illeti az autó­buszüzem dolgozóit. Négy-öt autóbuszt bocsátottak rendel­kezésünkre és ezeket is beállí­tottuk a munkába. Hallatlan lelkesedéssel, bátorsággal és szorgalommal látták el felada­tukat. Nagy a pusztulás a Nemzeti Múzeumban, de a könyvtár sértetlen Huszonöt orvos drámai küzdelme Varsó egész repülőgépszállítmány vért küldött . Azokban a ritka percek­ben és órákban, amikor csend volt, a mentésen kívül gép­járműveinket minden munká­ra felhasználtuk. Gyógyszert szállítottak, gyógyszerraktára­kat létesítettek, és a gyermek­kórházakban mentettek. Pén­teken délután a Ferihegyi re­pülőtérre is ki kellett men­nünk. Varsóból egy repülőgép­­szállítmány vért kaptunk se­gítségül. Ezt a legnagyobb tűz­harc idején szállítottuk a vá­rosba és juttattuk el a kórhá­zakba. Ezenkívül a mentők központjában véradó közpon­tot is létesítettünk. Bécs minden vértartalékát átadta Az Osztrák Vöröskereszt a következő felhívással fordult Bécs lakosságához: Magyar orvosok közzétett segélykérésére az Osztrák Vö­röskereszt az elmúlt éjszaka minden vérátömlesztésre tar­talékolt készletét a magyar or­vosoknak adta át. Felkérik a bécsi lakosságot, ajánljon fel további vért. A svédek repülőgépen küldenek vérplazmát A Svéd Vöröskereszt veze­tősége a Svédországban élő magyarok kérésére ma rend­kívüli ülésre ült össze és elha­tározta, azonnal repülőgépet indít Bécs felé, hogy vérplaz­mát küldjön a magyar szabad­ságharc sebesültjei számára. A szállítmányt a vétség autóin fogják Buda­pestre továbbítani. A Svéd Vö­röskereszt egyben felhívást in­tézett a stockholmi rádión ke­resztül a svéd néphez, hogy azonnal kezdjenek gyűjtést a magyarok megsegítésére. ­­ttt be Szombat délután 2 órakor a Miniszterelnökségen az alábbi előterjesztést nyújtót- ELŐTERJESZTÉS F Erkölcs és hazafiság kötelez azon való gondolkodásra, hogy az országunkban dúló békétlenséget miként lehetne olyan megoldás felé segíteni, amely hazánknak és a világ­­nak egyaránt javára váljék. Azt hisszük, helyes volna, ha a kormány rögtön és haladék nélkül legalább kétnapi tűzszünetet hirdetne és rendelne el. Eme szándékkal egyidőben alakuljon közéleti személyiségekből egy békéltető bizottság, mely a kormányzat és a párt részvételével igyekszik megteremteni a békességet. Természetesen az általános amnesztiát a békéltető tárgyalások befejeztéig meg kell hosszabbítani. Az ügyet egész népünk sorsára nézve történelmileg is döntőnek tartjuk. Budapest, 1956 október 27. 14 óra. Benjámin László Bernáth Aurél Csók István Déry Tibor Ferencsik János Fischer Annie Gombás Pál Szervánszky Endre Tamási Áron Dr. Tóth Aladár Veres Péter Zathureczky Ede Zelk Zoltán Háy Gyula Illyés Gyula Jánosy Lajos Kodály Zoltán Ordas Lajos Pap László Dr. Szabolcsi Bence A magyaror­szági események világ-visszhangja Ellenségeink káröröme, barátaink mély rokonszenve — Mára összehívták a Biztonsági Tanácsot — Sepilov a felkelés okairól — Az üzemek vezetésének gyökeres átalakítása Lengyelországban Az elmúlt napok — szá­munkra annyi tragikus kísérő­jelenséggel párosult — ma­­­gyarországi eseményei felfoko­zott izgalomban tartják az­­ egész világközvéleményt és —­­ túlzás nélkül — uralkodnak a­­ világsajtó hasábjain, valamint­­az éter hullámain. Persze ■ahány kommentátor, annyiféle •a kommentár. A népi demok­ratikus rendszer, a munkás­- paraszt hatalom ellenségei,­­ köztük legdühödtebben népünk ,és hazánk külföldre szökött árulói, nem törődnek a kion­­­­tott vérrel, legszívesebben táncra perdülnének örömükben. De nem egy félhivatalos nyu­gati sajtó- vagy rádiókommen­tátor már a józanabb megíté­­lésnek ad hangot és a szocia­lista demokratizmus elmélyí­tésének útján már nagyobb lé­pést tett barátaink a rokon­­szenv és a kibontakozás remé­nyének hangján szólnak mind­­­arról, ami hazánkban az el­­l­múlt öt nap alatt történt.­ ­ Külföldi beavatkozásról nem lehet szó Dulles amerikai külügymi­­­niszter szombat este Texasban­­ elhangzott beszédében foglal­­­­kozott a magyar események-­­­kel, de a beszéd részletei még­­ nem ismeretesek.­­ Ellentétes hírek szólnak ► a magyarországi események ► ENSZ elé viteléről. A londoni ► rádió a minap kijelentette: Bu­►­dapesten be kell fejezni a vér­► ontást, véget kell vetni a zür­► zavarnak és külföldi beavatko­­­zásról nem lehet szó, mert ez ► világháborúra vezetne. A New­­ Yorkból eredő szombat esti­­ rádió­jelentések szerint a nyu­­­­gati kormányok a »Szovjet­­­unió magyarországi beavatko­­­­zásának ügyeként« akarják a­­ Biztonsági Tanács elé terjesz­­■ teni a kérdést, még­pedig úgy,­­ hogy egyben a sürgősség ki­­­mondását kérik. Lapzártakor érkezett Reuter­­ jelentés szerint a Biztonsági­­■ Tanács vasárnap rendkívüli ülésre ül össze, hogy megvizs­gálja a magyarországi helyze­tet. A tévedésekért fizetett ár borzalmas Pietro Nenni mély együtt­érzéssel elemzi az Avansi-ban a magyarországi eseményeket és megjegyzi: »A tévedésért fi­zetett ár borzalmas, de nem olyan, hogy lerombolná azt a bizalmat, amelyet a magyarok a munkás- és népi mozgalom új irányzatába vetettek.­ Sepi­lov szovjet külügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy a magyar helyzet, a lengyelor­szági helyzethez viszonyítva, bonyolultabb. A gazdasági helyzet, a bürokratikus mód­szerek alkalmazása és más okok miatt a lakosság demok­ratizálást követel — mondta Sepilov, majd hozzáfűzi: " A rend fenntartása céljából a kormányzat kénytelen volt a hadsereg, valamint a biztonsá­gi szervek segítségét igénybe venni, minthogy pedig az ese­mények az ország életének dez­organizációjával fenyegettek, a kormány a szovjet csapatok se­gítségét is igényelte. Pozitív fejlődés Belgrádban a Jugopress a magyarországi eseményeket együtt kommentálja a lengyel­országiakkal s ezt a következ­tetést vonja le: A lejátszódó események menete e két or­szágban megmutatja, milyen hatást gyakorolt az SZK­P XX. kongresszusa a szocializmus fejlődési folyamatára, vala­mint arra, hogy eltávolítson mindent, ami fékezi a szocia­lizmus fejlődését és mindazt, ami megfenekléshez vezet. A lengyelországi pozitív fejlő­dés, valamint a Magyarorszá­gon várható pozitív fejlődés is csak kedvezően befolyásol­hatja a szocialista országok együttműködésének és kapcso­lataik elmélyítésének kon­szolidálását — írja a Jugopress, s végül hozzáfűzi: — Ugyanez áll nemzetközi vonatkozásban is. A Varsóban megjelenő Ex­press Wieczk­ny az ország egész közhangulatát fejezi ki, amikor azt írja, hogy a lengyel nép fájdalommal és együttér­zéssel fogadta a magyarorszá­gi események híreit. »Mi — ír­ják a többi között a lengyel olajipar dolgozói a magyar dol­gozókhoz intézett levelükben — mélyen megrendülve a tra­gikus magyarországi esemé­nyek hallatán, forró felhívás­sal fordulunk hozzátok: te­remtsetek újra békességet!« Frantisek Kaminszky rehabilitálása Lengyelországban egyébként továbbra is számos küldöttség keresi fel a LEMP új vezető­ségét, hogy kifejezze egyetér­tését a Vill. plénum határoza­taival. Közben a lengyel üze­mek vezetésének gyökeres át­alakítása új szakaszba lép. A tervezett változtatások na­­gyobb önállóságot biztosítanak majd az üzemeknek, növelik a gyárak jövedelmezőségét, lehe­tővé teszik a munkabérek eme­lését, elsősorban úgy, hogy a munkások részesülnek az üzem­ jövedelméből. Rövidesen nyil­vánosságra hozzák a munkás­önkormányzat életbeléptetésé­nek minisztertanácsi határo­zat-tervezetét. A pártélet is gyors fejlődésen megy át. Több vajdasági pártbizottság levál­totta a pártbizottság első titká­rát s a PVB néhány tagját, mert nem támogatták az ország éle­tének demokratizálásáért és politikai, valamint gazdasági életének megújításáért folyó mozgalmat, hanem szembesze­gültek ezzel. Miközben megtartotta első ülését az a bizottság, amelyet a Vill. plénum hozott létre, hogy megállapítsa azok fele­lősségét a párt előtt, akik az elmúlt években az államvédel­mi szerveket ellenőrizték, a lengyel legfelsőbb katonai bí­róság megszüntette a bűnvádi eljárást Frantisek Kaminszky, a lengyel paraszt-zászlóaljak volt főparancsnoka ellen. Ez együttjár Kaminszky teljes re­habilitációjával. [ Két miniszteri nyilatkozat a legsürgősebb feladatokról Lukács György nyilatkozata: " Nagyjelentőségűnek tar­tom, hogy végre megalakult egy olyan kormány, amelyben a haladó és a szocializmust építeni akaró magyar nép va­­lamenyi rétege, árnyalata képviselve van. Az eddigi kormányzat nagy hibája volt, hogy elszigetelődött azoktól az alkotó elemektől, amelyeknek segítségével a szocializmus magyar útját teljes sikerrel járhattuk volna. Az új kor­mánynak a fő feladata, hogy ezzel a szűkkeblű, kicsinyesen dirigáló áramlattal a legradi­kálisabban szakítson, hogy fel­használjon minden egészséges­­ kezdeményezést, amely a ma-agyar nép minden rétegéből ki­­becsi svéd ko-JS^ ^ lehetővé teszi, hogy a szocialista ma­gyar hazát minden magyar ember a maga hazájának érez­hesse. Ami magát a Népmű­velési Minisztériumot illeti, annak az a feladata, hogy a kultúra területén megvaló­sítsa ezeket a fő célokat.­­ A magyar nép rendkívül gazdag hagyományokkal ren­delkezik a kultúrának úgyszól­ván minden területén. Mi a szocializmust nem a levegőből akarjuk építeni, nem import­áruként akarjuk Magyaror­szágra behozni, hanem azt akarjuk, hogy a magyar nép hosszú, dicsőséges, eredmé­nyekben gazdag múltjából szervesen nőjön ki egy olyan szocialista kultúra, amely mél­tó a magyar nép régi nagy lé­tesítményeihez, amely mint szocialista kultúra, képes a magyar nép kultúráját még szélesebb alapokra helyezni, még jobban elmélyíteni. Ezek­nek a törekvéseknek a meg­valósítására alakult az új kor­mány és ezen belül én szemé­lyesen ,szerény erőimhez ké­pest arra fogok törekedni, hogy a kultúra terén ezeket megvalósítsuk -- fejezte be nyilatkozatát Lukács György. Kovács Béla, az újonnan megalakult nem­zeti kormány földművelésügyi minisztere nyilatkozott a sajtó munkatársának. Ebben a többi között a következőket mon­dotta: — Szükségesnek láttam egy koalíciós kormány kialakítását, mivel lehetetlen, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja egyedül vigye tovább az ország ügyeit. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy a béke, a rend és a nyugalom helyreálljon. Nyil­vánvaló, hogy az új kormány feladata nemcsak az ország ügyeinek továbbvitelében kell, hogy megnyilvánuljon, hanem országunk demokratikus alap­jainak lerakásában is, hogy munkáját a nép akaratának megfelelően végezhesse. Hogy ezt a célt elérjük, szükséges, hogy a lakosság viselkedjék fegyelmezetten, ítélje el a rendbontókat és védje meg a népvagy­ont.

Next