Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-30 / 256. szám

A nagy­­tanulságok napjai A miniszteri tilalom és a­ kényszerítő körülmények hely-­­­hez szögeztek. De összeköt ba- b rátaimmal, hozzátartozóimmal, « munkatársaimmal a­­ telefon.› A legnagyobb tűzben sem okoz] csalódást. Az utcán fegyver] ropog, mégis apró berregés] után nyugodt, udvarias férfi-] hang figyelmeztet: ››Tessék a ' kagylót jól a helyére tenni,] mert különben nem tudunk] kapcsolni.« A hang tulajdona-] sa hogyan, milyen veszedel-] mek árán jutott be munka-i helyére, mióta van szolgálat­ban — ki tudja? › Szerda reggel a szerkesztő-',­séget hívom, senkit sem talá­­­lok. De a telefon jelentkezik." Manyi Óbudáról már ott van,­ elfoglalta helyét a házi tele-­­fonközpontban. Barátnőm a­­ Gyáli útra telefonál. Exponált : környék. Kevesen merészked-­ nek odáig, de a központ ott is jelentkezik é s aki kezeli,­, semmit sem talál természete-' sebbnek, minthogy posztján a­ helye. Munkahelyemmel három­­ napja pusztán telefonon érint­, kezem. Három napja állan-­­dóan ugyanaz a női hang je­lentkezik. »Jól ismerjük« egy­mást. Ő többet tud rólam, mint én őróla. Ő legalább a neve­met ismeri s valamit a mun­kámról is tud. Én róla eddig csak annyit tudtam, hogy dal­lamos a hangja. A többit most tudtam meg, amikor kérdezős­­ködésemre elmondta, hogy szerdán reggel szokásához hí­ven elfoglalta helyét és azóta egyfolytában kapcsolja és bontja a vonalakat, összesen sem aludt azóta egyetlen éj­szakára valót, de a hangja semmivel sem türelmetlenebb, mint amikor nyolcórás mű­szakban dolgozott. Tudom már, hogy olyan ember, akire szá­mítani lehet. Nemrég még nem is sejtettem. Biztosan találkoz­tam már vele a folyosón, vagy az ebédlőben. Talán köszönni is szoktunk egymásnak, de nem törődtem vele, hogy mi­lyen ember, mi a véleménye, mit vár az élettől, mit a ve­zetőktől. Elmentem mellette s most kellett megtanulnom, mennyivel különb sokaknál, akikre sok időt vesztegettem. Holnap vagy holnapután talán már ismét ugyanabban a ház­ban élünk. Első dolgom lesz a telefont felvenni. Nem hogy vonalat várjak, hanem hogy üdvözöljem a dallamos hangot és megbeszéljem vele az első ismerkedő találkozást. Na­gyon érdekel a véleménye az eseményekről és elképzelése a jövőnkről. Száz gond emészt engem is, hogy mit mulasztottam, mit hogyan tehetek jóvá. A nagy tanulságok napjai ezek, s nem a legkisebb következtetés amire jutnunk kellett, hogy nem a szólam, hanem az élet parancsa, hogy megismerjük az embereket, akik közkatona­ként állnak helyt ebben a ha­zában. Kallós Ilona Az Eötvös Lóránd Tudó- t­agányegyetem vezetősége és t­­anári kara nyilatkozatot tett k közzé. Kifejtik ebben, hogy­­­­ezdettől fogva egyetértettek­­­íz egyetemi ifjúság követe- l­éseivel. Az ifjúság nemzeti, d­­emokratikus forradalmi kez­­leményezéseit magukévá tet- ;­­ék és mozgalmukban minden­­ erejükkel részt vettek. A for­radalmat megnyitó tüntetés és­­elvonulás előkészítésében se­gítséget nyújtottak az ifjúság­iak, s a tüntetésben az egye­­tem vezetői és tanárai nagy számban vettek részt. Az egyetem tanári karának hősi halottja I. Tóth Zoltán, a Történettudományi Kar­­ dé­kánja, aki annak a küldött­ségnek tagjaként halt meg, amely az ifjúság követeléseit a forradalom másnapján a KV tudtára adta és követelte a bűnös vezetők leváltását, s a szovjet csapatok kivonulá­sát. Most, a forradalom győzel­mekor elengedhetetlennek tartják, hogy kinyilvánítsák azokat a követeléseket, ame­lyeknek teljesítése szükséges, hogy az egyetem tudományos munkája a nemzetközi tudo­mány színvonalára emelked­jék. Az egyetem tanárai a forradalom első napjától kezd­ve egyetértettek és egyetérte­nek azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket a független magyar nemzeti kormány okt. 28-i nyi­latkozata is magában foglal és minden erejükkel azon lesz­nek, hogy a célkitűzések kö­vetkezetesen megvalósuljanak. Ennek érdekében a következő határozatot hozták: Az egyetem kapui nyílja­nak meg mindazok előtt, akik az egyetemi tanulmányokra megfelelő előképzettséggel ren­delkeznek és tanulni akarnak. Követelik a tanítás szabadsá­gát, vagyis, hogy minden ok­tató demokratikus meggyőző­désének megfelelően, szabadon fejthesse ki szóban és írásban tudományos álláspontját. Kö­vetelik a teljes tanulási sza­badságot, hogy minden egye­temi hallgató a képesítési vizs­garend keretei között szaba­don hallgathassa azt az elő­adást, amelyet hallgatni kí­ván. Ennek érdekében pár­huzamos tanszékeket kell fel­állítani. Szükségesnek tartják az egyetemi autonómia meg­teremtését, annak biztosítását, hogy a tudományos és oktatási kérdésekben, valamint az egyetemi állások betöltésében az egyetem döntsön. Vissza kell állítani az egyetemi és kari tanácsok teljes, önálló jogkörét, biztosítani kell e tes­tületekben az ifjúság valódi képviseletét. Helyre kell állí­tani az egyetemi tanárok el­­mozdíthatatlanságát és áthe­­lyezhetetlenségét. Az igazság­talanul eltávolított professzo­­r rókát haladéktalanul helyez­zék vissza állásukba. A tudo­mányos fokozatok adományo­zása az egyetemek kizárólagos joga legyen. Meg kell szüntet­ni a Tudományos Minősítő Bi­zottságot, amelynek működése éles ellentétben állott a tudo­mányos közvéleménnyel és a tudomány követelményeivel. A továbbiakban helyesnek tartják a szabad ifjúsági szer­vezet magalakítását. Sürgősen meg kell javítani az egyetemi ifjúság jelenlegi nyomorúságos elhelyezését és ellátását. Bi­zalmatlanságukat fejezik ki a magyar oktatásügy jelenlegi vezetőjével, Kónya Alberttel és a felső­oktatás ügyével fog­lalkozó miniszterhelyettessel, Sőtér Istvánnal szemben. A nyilatkozatot aláírták: Vi­lághy Miklós rektor, Székely György rektorhelyettes, Med­linger Gusztáv, Fuchs László, Kardos Tibor dékánok, Her­man József és Varga János dékánhelyettesek, valamint az egyetem számos jelenlévő ta­nára és előadója. A vidéki egyetemek részéről jelen vol­tak és egyetértésüket fejezték ki: Kovács István és Számor Lajos tanszékvezető egyetemi tanárok, a szegedi, illetve a pécsi állam- és jogtudományi kar részéről. A magyar főváros lakossága a harcok nehéz napjaiban az egész világ számára példa­képül szolgáló lelkes és fe­gyelmezett magatartásával di­csőséget szerzett a magyar névnek — mondja a bizottság felhívása. Budapest dolgozói! Most nem nagy szavakra van szük­ség. Tetteket­­várnak tőlünk gyermekeink, családunk, az egész magyar nép. A fővárosi tanács dolgozói a forradalmi harcok idején is igyekeztek biztosítani a lakos­ság ellátását. Hála a sütőipari dolgozók önfeláldozó munká­jának, Budapest lakossága egy nap sem maradt kenyér nél­kül. A KÖZÉRT és a vásár­­csarnokok dolgozóinak helyt­állása biztosította, hogy az élelmiszerek szétosztása folyik, a nagy szállítási nehézségek ellenére is. A főváros közmű­vei fennakadás nélkül ellátják a lakosságot villannyal, gázzal, vízzel. Hétfő reggel megindí­tottuk a Fogaskerekűt, meg­indul a földalatti villamos, megkezdtük a megrongált vil­lamoshálózat kijavítását, rövi­desen megindul az autóbusz­forgalom. A rend teljes helyre­állítása után közellátásunk és közlekedési hálózatunk ki fog­ja elégíteni a legfontosabb igényeket. A fővárosi tanács végre­hajtó bizottsága elhatározta, hogy a múlt bűneinek és sötét emlékeinek felszámolásához hozzájárulva, a Sztálin utat »A magyar ifjúság útjá­-nak, a Sztálin-hidat­­­Árpád-hídak­­nak nevezi el és Sztálin teret A Magyar Történelmi Tár­sulatnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének tagjai és az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem történettudományi karának tanárai is nyilatko­zatot tettek: "Mi, magyar történészek, szemünk előtt látjuk megújul­ni történelmünk legdicsőbb napjait. Meghatott büszkeség­gel tekintünk ifjúságunkra felkelt forradalmi népünkre és a hősi harcok nyomán kibon­takozó népi-nemzeti egységre Ennek a népi-nemzeti egység­nek az ügyét akarjuk a jövő­ben szolgálni. Ezzel az eltö­kéltséggel csatlakozunk a Ma­gyar Értelmiségiek Forradal­mi Bizottságához­, megszüntetve, az egész utat újból Dózsa György útra ál­lítja vissza. A fővárosi tanács felhívja az összes budapesti hivatalo­kat, intézményeket és intéze­teket, hogy a néptől idegen, rosszemlékű címereket min­denütt távolítsák el. Felhívja a lakóbizottságokat, vigyázza­nak a házak lakóinak nyugal­mára, hozzák rendbe a lakó­házakat és azok környékét, gondoskodjanak a gyermekek­ről, öregekről, betegekről. Fel­hívja a házkezelőségek dolgo­zóit, hogy foglalják el munka­helyüket, szervezzék meg a la­kások összetört ablakainak üvegezését. Első ütemben a lakásokat egy sor üveggel lás­sák el. A fővárosi tanács kéri az üzemek és építési vállalatok munkástanácsait, hogy az üze­mükben feltalálható ablak­üveg-mennyiséget jelentsék be a 189—850. számú telefonon (393-as mellékállomás), vagy a 189—845 telefonszámon. A ház­kezelőségek üvegmennyiségü­ket ugyancsak ezen a telefon­számon jelentsék be. A tanács kéri a fővárosban levő üvege­ző szakmunkásokat, szövetke­zeteket, vegyesipari vállalato­kat és kisiparosokat, hogy a legközelebbi házkezelőségen munkára jelentkezzenek. * Az I. kerületi ideiglenes Nemzeti Bizottság felkéri a tanács dolgozóit, hogy október 30-án (kedden) negyed 9 óra­kor munkahelyüket foglalják el. Egyetemi autonómiát! Az Eötvös-egyetem rektora, dékánjai és tanárai nagy horderejű nyilatkozatban foglalták össze követeléseiket Sztá­lin­ta­la­n­ítás, rosszemlékű címerek eltávolítása és ablaküvegezés a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának programján . Bebrits Semesidott,uszoda Csanádi György A népköztársaság elnöki tanácsa a minisztertanács elő­terjesztésére elfogadta Bebrits Lajos közlekedés- és posta­ügyi miniszter lemondását .­ Ugyanakkor a minisztertanács­­­ előterjesztésére az elnöki ta­­­­­ács Csanádi Györgyöt közle­­­­­kedés- és postaügyi miniszterré­­­ választotta. Hősöket temettek Miskolcon Három nappal ezelőtt fegy­verek csattogtak Miskolcon a rendőrkapitányság környékén, ahol az ÁVH-sok belelőttek a békésen tüntető tömegbe. A hősi halottak első csoportját hétfőn temették el. Utolsó út­jukra az egész város dolgozó népe elkísérte őket, s az egye­temi ifjúság a síroknál fogadta meg: soha többé nem engedi, hogy a népelnyomó múlt még egyszer visszatérjen. Helyzetjelentés a színházakról és kultúrotthonokról Budapest kulturális intéz­ményei: színházak, múzeumok, kultúrházak tekintélyes része sértetlen maradt, vagy kisebb jelentőségű rongálás érte, ki­véve a Nemzeti Múzeumot és az Iparmúzeumot, ahol heves harcok voltak. Épségben van fővárosunk gyönyörű épülete, az Állami Operaház. Hasonló­képpen nem szenvedett semmi károsodást a Szépművészeti Múzeum épülete és világhírű gyűjteménye. A Szabó Ervin­­könyvtárat mintegy hat-nyolc találat érte. Megsérült a buda­pesti gyűjtemény könyvraktá­ra. A kárt még nem tudták pontosan megállapítani. Egyéb­ként a Szabó Ervin-kön­yvtár fiókkönyvtárai az eddigi hírek­­szerint szintén épségben ma­­­radtak. A Gyarmat utcai filmgyár­ában is rend és nyugalom van, s a műtermeknek, fotólaborató­riumoknak semmi bajuk nem­­történt. A filmgyár dolgozói­­nak egy része hétfő reggel a [ gyárban felvette fizetését. A ► Magyar Híradó és Dokumen­tum Filmgyárban és a Szink­► ron-gyárban szintén nyugalom­­van. Beszéltünk a Vidám Park­­ egyik alkalmazottjával is, aki ► elmondotta, hogy a nagy kiter­­­­jedésű szórakozópark terüle­tén semmiféle harc nem folyt. ► Reméli, hogy a harcok elmúl­­t­­ával hamarosan megnyitják ♦ szórakoztató intézményüket és ma békés vasárnap délutánon­♦ ként újra jókedv árad szét az elvarázsolt kastély, a barlang­vasút környékén. Munkatársunk felhívta tele­fonon néhány nagyobb buda­pesti kultúrotthon vezetőjét. Az IKARUS nemrég felépült modern kultúrotthonában hét­fő délelőtt a munkások fizeté­sét osztották ki, valamint ott szervezték meg a nemzetőrsé­get is. A MOM kultúrotthona is sértetlen. A kultúrház dol­gozói bent tartózkodnak és vi­gyáznak a berendezésre. Felkerestük a Művészeti Dolgozóik Szakszervezetének elnökét, Gyertyai Irént, aki elmondotta, hogy eddig négy kulturális intézménynél: a Filmgyárban, a Híradó és Do­kumentum Filmgyártó Válla­latnál, a Fővárosi Moziüze­meknél és a Filmtechnikai Vállalatnál alakultak meg a munkástanácsok. A színházak dolgozóinak képviselői kedd délelőtt tárgyalják meg a Nép­művelési Minisztériumban a színházakban működő taná­csok tevékenységének for­má­ját és szervezeti felépítését. Egyébként a szakszervezet haladéktalanul hozzálátott ahhoz, hogy segélyben része­sítse azokat a károsultakat, akiknek lakását tönkretette az öt napon át tartó harc. A szak­­szervezet felkérte a munkás­tanácsokat, hogy jelentsék be mindazoknak a dolgozóknak az igényét, akik intézményeiknél­­ segélyre rászorulnak. ­ A munkástanácsok megalakítása, működése és feladata­­ (A SZOT elnöksége javas­latát a munkástanácsok meg­­­­­alakítására már közöltük, de "fontosságára való tekintettel­­ismételten közreadjuk.) A SZOT elnöksége javasolja :­a munkásoknak, hogy gyárak­ban, üzemekben, bányákban, minden munkahelyen vegye kezdetét a munkás önigazga­tás, válasszák meg a munkás­­tanácsokat. I. JAVASLAT A MUNKÁS­TANÁCS MŰKÖDÉSÉRE A munkástanácsok tagjait az üzem, gyár, bánya stb. ösz­­szes dolgozói választják. A vá­lasztás céljából összehívott gyűlés dönt. A munkástanács tagjaira ál­talában az üzemi bizottság, vagy valamelyik tekintélyes dolgozó terjesszen elő javas­latot. A munkástanácsnak a munkahely nagyságától füg­gően általában 21—71 tagja legyen és benne a dolgozók minden csoportja — arányá­nak megfelelően — kapjon képviseletet. Száznál kevesebb dolgozót dolgoztató üzemben az összes dolgozók is alkothat­ják a munkástanácsot, elbocsátja a gyár dolgozóit, gazdasági és műszaki veze­tőit. 2. Kidolgozza a gyár terme­lési tervét, megszabja a mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. 3. A munkástanács dönt az üzem sajátosságának legjob­ban megfelelő bérrendszer ki­alakításáról, bevezetéséről, va­lamint az üzem szociális, kul­turális ellátásának fejlesztésé­ről. 4. Dönt a beruházások és a nyereségvisszatérítés felosztá­sáról. 5. Megszabja a gyár, bánya, munkahely munkarendjét. 6. Az összes dolgozók előtt és az állam felé felelős a helyes gazdálkodásért. III. A MUNKÁSTANÁCS JELEN­LEGI FŐ FELADATA: A munkahelyeken indítsa meg a termelést, biztosítsa a rendet és a fegyelmet. Az ösz­­szes dolgozók, választóik segít­ségével védjék meg a kenye­rüket, a gyárat. Budapest, 1956. október 27. A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE II. JAVASLAT A MUNKÁS­TANÁCSOK FELADATÁRA A munkástanács dönt min­den munkahely termelésével, igazgatásával, gazdálkodásá­val kapcsolatos kérdésben. 1. A gyár termelésének, gaz­dálkodásának irányítására sa­ját soraiból válasszon a gyár, bánya igazgatója mellé 5-15 A bécsi magyar követség tagú igazgatói tanácsot, amely hétőn levette a csillagos, ha­­a munkástanács közvetlen uta­­lást-kalapáccsal díszített eddi­­sításainak megfelelően dönt a­gy zászlót. Helyére a követség gyár vezetésével kapcsolatos attaséi kitűzték a nemzetiszínű kérdésekben. Felveszi i­lletve Kossuth-zászlót. fiz athenaeum Nyomdában is megalakult az ideiglenes munkástanács. Első ténykedése a kéziszedői normák megszün­tetése volt. Kossuth-címeres zászló a bécsi magyar követségen Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek!

Next