Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-03 / 233. szám

Amerikai vélemény az ajkai üvegről Az Ajkai Üveggyár »első­számú« vásárlója a New York-i »Arkadia« cég. Ez a vállalat a világ legnagyobb Üvegfelvásárlója. Az Ajkai Üveggyár a cég­nek havi 30—40 ezer csiszolt kelyhet szállít. Az elmúlt hé­ten a gyárban látogatást tett az amerikai cég elnöke, Mr. Richard Abrey. Megtekintette a gyár új készítményeit. Szá­mos új rendelést, megbízást adott. Hétféle új cikk és új csiszolési minták leszállítását kérte. Kijelentette, hogy a magyar üvegipar termékei a világ legjobb üvegárui lehet­nének, ha egy kicsit fehéríte­nék és kristályosabbá tennék. Olyan kijelentést is tett, hogy gondolkozik a gyár teljes ka­pacitásának lekötésén. ÉAAAáAáAáAáááAái Lá • • “ W W w W W W W W w w * ORVOSOK, BETEGEK, FIGYELEM: egyszerűbb lesz a vényírási Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete elnöksé­gének és budapesti bizottságá­nak ankétjén az egészségügyi adminisztráció csökkentéséről tárgyaltak. Pár napon, belül rendelet jelenik meg a vény­­írás egyszerűsítéséről. Ezen­túl mind a körzeti, mind az üzemorvosok minden különö­sebb indokolás nélkül írhat­nak fel gyógyszert. Az úgy­nevezett “szegény betegek” is egyféle vényen kapják a jövő­ben gyógyszereiket. A ma ér­vényben levő háromféle vény­fajtát összevonják a biztosí­­­tottak és a közgyógyszer-ellá-­ tásban részesülő tagok részé­re, a MÁV-betegek külön ellá­tása azonban megmarad. A vénymásolat-rendszert is meg­szüntetik — ez alól kivételt­ képeznek a kábítószerek. Raj-t­­uk kívül minden gyógyszert­ — még az inzulint is — csal­ egy példányban kell felírni.­ Az érvényben levő mintegy­ 40 körzeti orvosi nyomtat-­ vány számát az Egészségügyi­ Minisztérium felére csökken­­ tette. ; Új épületet kapnak a helyiipar vak munkásai A helyiipar legkorszerűbb üzeme épül Budapesten a XIV. kerületi Laky Adolf utcában. A fővárosi tanács hét és fél­millió forint beruházással a vakok részére új épületet lé­tesített, jelenlegi és teljesen korszerűtlen Ida utcai székhá­zuk helyett. Széles folyosók, központi fűtés, porelszívó, mosdók, fürdő- és zuhanyozó­helyiségek várják a vakokat. Az intézet már tető alá került. A jövő év elején költözködik be a 430 világtalan, akik itt folytathatják megkezdett szak­májukat, továbbá kefe- és seprűgyártást tanulhatnak. Új bőrfűzőrészleget is szerelnek fel az épületben. Vita a SZOT határozat­tervezetéről A vasas-szakszervezet buda­pesti bizottsága több üzem igazgatójának, vb-elnökének és párttitkárának részvételé­vel vitát rendezett a SZOT határozattervezetéről. A felszó­lalók — csaknem egységesen — helyeselték, hogy a gazda­sági munka decentralizálása mellett az üzemi bizottságok hatáskörét, jogkörét is kiszé­lesítsék, s hogy a munkásellen­­őrzést a szakszervezeten ke­resztül biztosítsák. A határozattervezet egyes pontjairól azonban megoszlott a vélemény. Több gazdasági vezető indítványozta például, hogy az igazgatói alappal való gazdálkodásban az üzemi bi­zottságoknak csak javaslati joguk legyen. Ezzel szemben az üb-elnökök, a párttitkárok — és az igazgatók közül is né­hányan — helyeselték a ha­tározattervezet szövegét. Csa­tári László, a Kőbányai Ze­­ménygyár igazgatója hangsú­lyozta: »Én eddig is az ül­­elnökkel és a párttitkárral egyetemben döntöttem az igaz­gatói alap felhasználásáról. Ez igen jónak bizonyult. Biz­tos vagyok abban, hogyha az üb-elnök és az igazgató meg­értik egymást, a határozatter­vezet, illetve az önállóság igen sokat segít munkánkban.« A felszólalásokból kitűnt, hogy a gazdasági vezetők ma­guk is látják: a SZOT hatá­rozattervezet nekik szintén több önállóságot biztosít — és ,mint Mészáros elvtárs, a Szállítóberendezések Gyára­inak igazgatója mondotta —­az­­igazgatót arra sarkallja, hogy [a decentralizáció következté­iben merészebb vezetési mód­szert alkalmazzon]. És később, [amikor a határozattervezet [egyes pontjait kritikus széná­imei vizsgálták, számos javas­latot is tettek a gazdasági veze­­­tők és az üzemi bizottságok [hatáskörének kiszélesítésére. [Ács elvtárs, az Elektromos Ké­szülékek és Mérőműszerek [Gyárának igazgatója például [tanácsolta: az igazgató és az [t­b határozza meg a szükség­letekhez képest a kiemelt óra­ibéresek számát, s ahol indo­kolt, joguk legyen minőségi­­ bérezést bevezetni. Többen hangoztatták: a ha­tározattervezetben egyértel­műen ki kell mondani, hogy a szociális kerettel az üb rendel­kezik, s ezért anyagilag is fe­lelősséget vállal. Az igazgatók, üzemi bizottságok anyagi fele­lősségét a tervezet több pont­jához is javasolták felvenni. Rózsa Lajos, a Duc­os Bánya­gépgyár vb-elnöke szervezeti változtatást is javasolt a hatá­rozathoz. Kifejtette, hogy a szakszervezeti csoportokban nincs szükség négy aktivistára, a bizalmiak ugy­anis az utóbbi időben igen jól dolgoznak. Többek véleménye szerint meg kell határozni azt is, hogy az vb és az igazgató vitás kérdé­sek esetén hova forduljon. A gazdasági vezetők véle­ménye szerint a büntetőjogot az üb felettes szerveinek kell átadni. A munkások felvételi, elbocsátási, a vezető beosztá­súak kinevezési, leváltási jo­gát pedig ésszerű lenne az igazgató hatáskörébe utalni. Emellett helyes, ha az üzemi bizottságot is meghallgatják, amely véleménykülönbség ese­tén felettes szervéhez fordul­hat. Egyesek szerint a terve­zetből törölni kell azt, hogy a gyár termékeiből a dolgozók­nak önköltségi áron adjanak árut, mert ez feszültséget okoz a vasas üzemekben. Hosszas vita volt a munkaruhákról is. Többen azt javasolták, hogy egy munkás évenként két mun­karuhát kapjon­­ önköltségi áron. Indítványozták továbbá, hogy a vállalatok maguk épít­tethessenek üdülőt és kisla­­kásépítésre is vehessenek fel OTP-kölcsönt. Végül Mészár­os elvtárs ja­vasolta, hogy az önállóságot kísérletképpen vezessék be né­hány üzemben s az üb-elnökök, igyekezzenek ott tapasztalatot­ gyűjteni. Sz. Gy. m­ — az a véleményem: to­vábbra is szükség van arra, hogy rendelet állapítsa meg, milyen munkakörökben jár munkaruha és mennyi a ki­hordási ideje. Ezzel szemben ésszerűnek tartom azt az el­gondolást, hogy az üzemekben önköltségi áron és részletfize­tés mellett vásárolhassanak munkaruhát azok a dolgozók, akik részére ezt a rendelet nem biztosítja, vagy akiknél a­ kihordási időt magasan állapít­­tották meg. ; A vitára bocsátott határozat- a tervezet említett fejezetének ■ egyéb pontjaival általában­ egyetértek. ; Varga Endre, a szakszervezetek Szabolcs-­ Szatmár megyei tanácsának­­ munkavédelmi felügyelője ; Ha az f­b-elnök és az igazgató megérti egymást - az önállóság sokat segít a munkában Szendrey Júlia diszpenzációja — a Bazilika levéltárában A budapesti Szent István­ Bazilika irattárában érdekes­ Petőfi-dokumemtumra bukkant: egy kutató. Petőfiné Szendrey Júlia második házasságának­ diszpenzációja került elő■ Az­ érdekes irat újabb kétségtelen bizonyíték Petőfi Sándor 1849. július 31-én Segesváron bekö­vetkezett haláláról , hiszen holttányilvánítása nélkül Szendrey Júlia nem léphetett volna házasságra. A kutatáso­kat folytatják, a többi között az esztergomi érseki levéltár­ban is. Társadalmi ellenőrzést az újítómozgalomban Az ÉDOSZ budapesti vá­lasztmánya szeptember 28-án tartotta első ülését, ahol meg­vitatták a budapesti bizottság beszámolóját a választás óta végzett munkájáról és az ÉDOSZ III. kongresszusának határozataiból adódó további feladatokat. A választmányi ülésen sok kérdés szóba került. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg pél­dául az újítómozgalom iránt, amely az utóbbi évben vissza­esett a budapesti élelmezési üzemeknél. Sok üzemben nagy még a huzavona az újítások elbírálásánál és bevezetésénél. A díjazások körül is sok igaz­ságtalanság történik. A műsza­ki értelmiségi dolgozók jogo­san sérelmezik például, hogy javaslataikat helytelenül ér­telmezett takarékosságból gyak­ran indokolatlanul munka­köri kötelességnek minősítik. A budapesti bizottság a hi­bák forrását abban látja, hogy a jelenlegi újítási rendelet nem ad lehetőséget a mozga­lom széleskörű társadalmi el­lenőrzésére, nem biztosít ehhez a szakszervezetnek, üzemi bi­zottságoknak megfelelő hatás­kört. Az üzemi bizottságok tevékenysége csak a mozgósí­tásra, népszerűsítésre és a fel­lebbezések kivizsgálására kor­látozódik. De nem vehetnek részt az újítások elbírálásá­ban, a díjazás megállapításá­ban. A választmány éppen ezért javasolta az újítási rendelet módosítását oly módon, hogy az üzemi bizottságok döntési joggal vegyenek részt az el­bírálásban és az értük járó díjak megállapításában. Az igazgató és az üzemi bizottság közötti vitás kérdésekben a felettes állami, illetőleg szak­­szervezeti szerv döntsön. A választmány javasolta to­vábbá, hogy szervezzék meg az üzemi bizottságokban az újítómozgalom nyilvános ellen­őrzését. Így például a havi termelési értekezleteken a mű­vezető minden esetben számol­jon be arról, hogy a műhelyben az előző termelési értekezlet óta ki milyen újítást nyújtott be. Tájékoztassa a dolgozókat az elbírálás eredményéről és arról, hogy milyen intézke­dést tettek az újítás bevezetése érdekében. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a dolgozók az üzemi újítómozgalomról rendszeres tájékozódást kapnak. Elejét vehetik ezáltal olyan gyakori hibáknak, mint a protekció, a baráti alapon való elbírálás, a vezetők ésszerűsítéseinek gyorsabb bevezetése, az egy­szerű dolgozók javaslatainak elhanyagolása, a haszontalan újítások elfogadása stb. Végül az értelmiségi dolgo­zók közötti szakszervezeti munkáról is sok szó esett a választmányi ülésen. Különö­sen a róluk való gondoskodás, a fiatal értelmiségiek helyze­tének javítása és a tovább­képzés körül alakult ki élénk vita. A választmány — az ér­telmiség közötti szakszervezeti munkát illetően — konkrét feladatok végrehajtására uta­sította a­ budapesti bizottsá­got. A budapesti vb-elnökökkel rövidesen ismertetjük a vá­lasztmány határozatát. Kurlik Imréné, az ÉDOSZ budapesti bizottságának titkára ­ Szabályozza továbbra is rendelet a munkaruha-járandóságot A SZOT határozattervezet »Munkavédelem, üzemegész­ségügy« című fejezetéhez kí­vánok hozzászólni. A fejezet 1/a pontja szerint az üb jogkö­rét bővíteni lehetne a bírsá­golási jog megadásával. Véle­ményem szerint ez nem lenne egészséges. Csak huzavona és személyeskedés származna be­lőle az üb és a gazdasági ve­zetők között. Sokkal megfele­lőbbnek tartom a jelenlegi ál­lapotot. A 2/b pont — megadott ke­reteken belül — az üzemor­vos vagy közegészségügyi fel­ügyelő véleményének kikérése alapján az üb és igazgató ha-­ táskörébe kívánja utalni a vé-; dőétel és védőruha jogosultsá- j gának elbírálását. Javaslom,­­ hogy a közegészségügyi fel-­ ügyelő helyett a tisztiorvost­­ jelöljék ki véleményadásra.A Tisztiorvos ugyanis minden­­ járási székhelyen működik, viszont közegészségügyi fel­ügyelő csak a megyeszékhe­lyen. (Gondoljunk a megna­gyobbodott megyékre is.) A fejezet 2/e pontjáról, amely a munkaruha besorolá­sának és kihordásának idejét az üzemi bizottság és az igaz­gató hatáskörébe akarja utal­ V­asutasok Kinek jár 55 éves korban nyugdíj Az utóbbi időben egyre több vasutast foglalkoztat a nyugdíjazás korhatára és a nyugdíj összege. Az alábbiak­ban válaszolunk e kérdések­re és Deák Antal mozdony­vezető elvtársnak a Népsza­vához írt levelére is. Az 1954-ben megjelent nyugdíjtörvény a vasutas mozdonyszemélyzetnek, vo­natkísérői és kocsirendezői szolgálatot teljesítő dolgozói­nak öregségi nyugdíj korha­tárát 55 évben állapította meg, ha az említett munka­körökben legalább 25 éves szolgálatot eltöltöttek. Ilyen feltételek mellett a nyugdíj összegét, az igény bejelenté­sét — vagy az 55. életév betöl­tését — megelőző 12 havi át­lagkereset alapján állapítják meg. Amennyiben ez a bér részükre kedvezőtlen lenne és ipari képesítésük van (laka­tos, ács, asztalos stb ), a nyug­díjazás időpontjában érvé­nyes bérszabályok szerint a személyi besorolásban megál­lapított időbért vagy alapbért kell figyelembe venni. Hatvanhét százalékos rok­kantság esetén az említett dolgozók — ha bármely mun­kakörben az életkorukra elő­írt munkaviszonnyal, szolgá­lati idővel rendelkeznek — rokkantsági nyugdíjat ha­­v­nak (keresetük 50 százalékát, kiegészítést s a felszabadulás után munkában eltöltött min­den év után a törzsnyugdíj egy-egy százalékát). A nyugdíjtörvénynek azon­ban számos fogyatékossága is van. Ezt a SZOT IX. teljes ülése is feltárta. Egyik ilyen hiányossága a törvénynek, hogy a 25—30 éves szolgála­tot teljesítő vasutas dolgozók, akik mindennemű vasúti szol­gálatra alkalmatlanná válnak, nem mehetnek nyugdíjba, mert rokkantságuk a Munka­­képesség Csökkenését Véle­ményező Orvosi Bizottság megállapítása szerint nem éri el a 67 százalékot. Életkoruk pedig nem haladja meg az öregségi korhatárt. Mi legyen hát ezekkel a dolgozókkal? Ez persze sürgős megoldást vár. Szakszervezetünk és a SZOT is foglalkozik ezzel a kérdés­sel. Bízunk abban, hogy kor­mányunk a népgazdaság anya­gi lehetőségei figyelembevéte­lével megszünteti ezt a visz­­szásságot. Papp András technikust, az Északi Járóműtavtó UV dolgozóját kongresszusi küldött­nek választották társai. Várai elv­társ szorgalmasan munkálkodik a műszaki fejleszés tervének teljesíté­sén. Mint SZVEB-elnökhöz is biza­­lommal fordulnak munkatársai, mert fáradhatatlanul segíti az újítások gyors bevezetését vami József l­asznosítják a meddő­ olajpróbakutakat Szerte az országban jelentős kutatómunka folyik az olaj után. Számos próbakútfúrás történt és ha nem vezetett si­kerre a próbakútfúrás, a kuta­kat beomlasztották. A Város- és Községgazdálkodási Mi­­nisztérum nemrégen megálla­podott az olajkutatókkal, hogy a meddő kutakat ne omlasszák­­ be, mert azok segítségével né­­­­hol termálvízre bukkanhatnak.­­Nemrégen például Babocsán,­­Buzsákon, Csisztapusztán, Kar­­­­cagon és Szolnok mellett 50—­­ 60 fokos termálvíz buggyant­­ fel. A melegvizet a termelőszö­­­­vetkezetek melegágyainak fü­­■tésére használják fel. ► A harmincnegyediknél ► abbahagyja ...­ ­ Harmincharmadik gyermeke­inek születését ünnepelte az­­olaszországi Gallipoli község­iben Luigi Francasso. A büszke lapa 67 éves. Jelenleg második­­ feleségével él, akitől 17 gyer­­m­eke született. Az asszony 43 ►éves. Első felesége »csak« 16­­gyermeket szült neki. A né­­­pes család minden tagja jó ► egészségnek örvend. Francas­► so harmincharmadik gyerme­­l­ke születésekor kijelentette,­­hogy ezzel még nem fejező­­►dött be a család létszáme­mel­­­­kedése. ► — Egészséges vagyok. Sze­­­­retem, ha körülöttem totyog­­nak a kis »emberek«. Felesé­­­gem is nagy gyerekbarát. A ► harmincnegyedik azonban ► már esetleg az utolsó lesz. Hasznos újítás: biztosító kirendeltség Csepelen A Csepeli Vas- és Fémmű­­vekben a közeljövőben kiren­deltséget létesít az Állami Biztosító Vállalat. A hírt bi­zonyára örömmel fogadják az üzem munkásai, hiszen a bal­esetbiztosításnak már eddig is igen sokan hasznát vették, öt év óta két és félmillió forintot fi­zetett ki kártérítés címén az Állami Biztosító az üzem dol­gozóinak-A biztosítás feltételei igen kedvezőek. A dolgozók havi négy forintot fizetnek. Hu­szonnyolc napon túl gyógyuló égési sérülés, illetve csonttö­rés esetén, hatvan napot meg­haladó betegállománynál egy­szeri segély címén kétszáz fo­rint kártérítésben részesülnek. A megrokkant dolgozó tízezer forint után — a rokkantság mértékének megfelelő száza­lékos arányban — kap kárté­rítést. Halálesetnél 5000 forint illeti meg a családot. Az is bizonyítja, hogy a biz­tosítás a dolgozók támogatását szolgálja, hogy a szerződés az aláírását követő 24 órán belül érvénybe lép. Ennek nemrégi­ben hasznát vette egy fiatal lány, akinek az aláírást köve­tő második nap, munkába jö­vet, a villamoson eltört a karja és megkapta a kétszáz forint segélyt. A kirendeltségnek azért is nagy hasznát veszik majd a munkások, mert mindent hely­ben elintéznek. . Gazdag programot állított össze magyarországi vendégszereplésére a moszkvai Mű­vész Színház Az őszi színházi évad ki­emelkedő eseménye lesz a Szovjetunió Gorkijról elneve­zett Akadémiai Művész Szín­házának budapesti vendégsze­replése. A világhírű, 80 tagú együttes, amely jelenleg Cseh­szlovákiában lép fel, A. V. Szolodovnyikov igazgató veze­tésével október 7-én érkezik Budapestre. Első fellépésük október 8-án a Nemzeti Színházban lesz. Itt két napon adják elő Cse­hov Három nővér című mű­vét. Október 10-én Po­gonyin A Kreml torony­órája című darabját játsszák. Egészségügyi dolgozók a faluért Szocialista egészségügyünk egyik fontos feladata a falu egészségügyi ellátásának meg­javítása. Különböző állami és társadalmi szervek már öt-hat évvel ezelőtt is sokat tettek ennek érdekében. Munkájuk azonban egymástól meglehető­sen elszigetelt és időszakos jellegű volt. Szakszerveze­tünk elnökségének javaslatára 1954-ben a MEDOSZ, a Vörös­kereszt, az­ MNDSZ, valamint az Egészségügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma közös szervet ho­zott létre azzal a céllal, hogy meghatározza, milyen egész­ségügyi feladatokat kell vé­gezni egyes időszakokban a mezőgazdasági üzemekben és a mezőgazdasági vidékek tele­pülésein. A bizottság ért el eredmé­nyeket, de tevékenysége, saj­nos, nem folyamatos. Ezen fel­tétlenül változtatni kell. Kórházak és gazdaságok együttműködése Eddig nyolc kórház és álla­mi gazdaság, illetve termelő­­szövetkezet kötött mindkét fél számára hasznos szocialista szerződést. Az egészségügyi in­tézmények szűrővizsgálatokat végeznek, gondozzák a betege­ket, felvilágosító előadásokat tartanak, sőt kultúr- és sport­­kapcsolatokat is teremtenek a mezőgazdasági üzemekkel. Azok pedig fontos élelmezési cikkekkel, zöldség- és gyü­mölcsfélékkel látják el napi áron a kórházakat. Szépen terebélyesedik or­szágszerte Békés, Hajdú, Csongrád, Szolnok, Bács, Ba­ranya, Somogy, Tolna és­­Győr megyékben — a patronáló­mozgalom is. Szakorvosi bri­gádok látogatják a mezőgazda­sági üzemeket, higiéniai és szűrővizsgálatokat tartanak. Az elmúlt időszakban például Szolnok megyében 34 helyen folyt ilyen patronáló munka. Értékesek voltak a több me­gyében rendezett mezőgazdasá­gi ankétok, egészségügyi na­pok és egészségügyi kiállítá­sok is. Ezeknek szervezésében a fő érdem a Vöröskereszté. Követendő példa Tolna megye tamási és pak­si járásában egészségügyi dol­gozók vezetésével nagyszámú társadalmi aktíva látogatta rendszeresen a mezőgazdasági üzemeket. Ennek eredménye­ként a nyári munkák idején jó volt az ivóvízellátás, minde­nütt jól felszerelt mentőládák vannak. Elsősegélynyújtó tan­folyamokat rendeztek és min­den munkásszálláson megte­remtették a tisztálkodási lehe­tőséget. Gondjuk volt még ar­ra is, hogy megvizsgálják, mi­lyen a munkavédelmi felsze­relés, van-e munkaártalom va­lamelyik üzemben és ezek megszüntetésére javaslatokat tettek Az iregszemcsei gép­állomáson például az aktívák javaslatára megvizsgálták a levegő gáztartalmát és védő­szemüveget adtak a hegesztők­nek. Regőmajsán ugyancsak az ő javaslatukra, sikeres légy­irtást végeztek. Az eredmények arra köte­leznek, hogy ezt a fontos mun­kát a jövőben még rendszere­sebben és még nagyobb terü­leten folytassuk. Dr. Balássy Zoltán, a szakszervezet munkatársa

Next