Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-31 / 257. szám

A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA A Magyar Vegyipari Dől gozók Szakszervezete elnök sége egyetért a magyar ifjú­ság és a dolgozó nép követe­léseivel, szakít a sztálini. Rá- kosi-féle politikával, mely c szakszervezet szabad tevé­kenységét is elfojtotta. A szakszervezet elnökségi elhatározta, hogy a szakszer­vezeti munka tartalmát — az önálló, magyar nemzeti poli­tika célkitűzéseinek megfele­lően — új alapokra helyezi. Ezzel egyidejűleg a szakszer­vezet nevét »Magyar Vegyipa­ri Dolgozók Szabad Szakszer­vezeté—re változtatja. A szakszervezet harcol a szocialista demokráciáért, a szocializmus építéséért, az ön­álló magyar nemzeti politika megva'ósításáért, országunk és más országok közötti egyen­jogú kapcsolatok megteremté­séért. A Magyar Vegyipari Dolgo­zók Szabad Szakszervezete tá­mogatja a nemzeti kormány intézkedéseit mindaddig, amíg ezek az intézkedések a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeire nem hátrányosak. Amennyiben az egyes kor­mányintézkedések a dolgozók jogaira, élet- és munkakörül­ményeire sérelmesek, úgy ezen intézkedések ellen fellép és a szervezett dolgozókra, ifjú­ságra támaszkodva szükség esetén minden eszközzel, % ha theil, a sztrájk eszközével is harcol a dolgozók érdekeinek megvédéséért. A Magyar Vegyipari Dolgo­zók Szabad Szakszervezete az összes vegyipari dolgozók ne­vében követeli: 1. A szovjet csapatok kivo­nását Budapest területéről, majd az egész országból. 2. Követeljük, hogy a vegy­ipari dolgozók szakszervezeté­nek parlamenti képviselője le­gyen. 3. Intézményes anyagi tá­mogatást kell nyújtani a tra­gikus harcok rokkantjainak és az elesettek családjainak. Az intézményes anjragi támogatá­son kívül a szakszervezet i-endkívüli segélyeket folyó­sítson a károsultaknak. 4. A dolgozók élet- és mun­kakörülményeit érintő kor­mányintézkedések, rendeletek kiadása kizárólag csak a szak- szervezetünk előzetes bevoná­sával és egyetértésével történ­het. 5. Bérrendezést kell végre­hajtani: a 800,— Ft-ig terjedő- béreket 15%-kaI, az 1500,— Ft-ig terjedő béreket 10%-kal ■ kell azonnali hatállyal fel­emelni. A magas fizetéseket havi 3500,— Ft-ban kell maxi­málni. A bauxitbányákban dolgozók részére a földalatti pótlékot külön kell számfej­teni. Ezzel egyidejűleg biztosí­tani kell a bauxitbányászok részére is a szénjárandóságot. 6. Általánosságban meg kell szüntetni a normákat, kivéve azokban az üzemekben, ame­lyekben a dolgozók, illetve a munkástanácsok azok megtar­tását kívánják. 7. A 4%-os gyermektelen- ségi adót azonnal el kell tö­rölni. 8. Fel kell emelni az ala­csony nyugdíjakat, figyelembe véve a mun Icában eltöltött éveket és ezzel egyidejűleg az egészségi'e ártalmas munkakö­rökben dolgozók nyugdíjkor­határát csökkenteni kell. 9. Növelni kell a családi pót­lékot olyképpen, hogy alapve­tően javítsuk a többgyermekes családok anyagi helyzetét. 10. Nagymértékben ki kell szélesíteni az állami, szövet­kezeti és a magánkezdeménye­zésből folytatott lakásépítke­zéseket. Széleskörű társadalmi mozgalmat kell szervezni a lakások sorozatos építésére. 11. Vissza kell állítani a vé­dőétel és egészségügyi pót- szabadság juttatását az 1953. év előtti állapotoknak megfe­lelően. A munka- és védőruha juttatását a munkástanácsok és az üb-k hatáskörébe kell utalni. 12. Mindazon üzemeknél, ahol a munkástanács és az üb. szükségesnek és indokoltnak tartja, be kell vezetni az 5 na­pos munkahetet, heti 48 órás munkaidővel. Az egészségre ártalmas munkaköröknél pe­dig folyamatosan át kell térni a heti 40 órás munkahétre, keresetcsökkenés nélkül. — Az: ipáid balesetek és ipari meg-! betegedéstöl munkaképtelenné: vált dolgozóknak a felgyógyu­lásuk ideiéig 100%-os táppénzt! kell folyósítani. I A Magyar Vegyipari Dolgo-! zók Szabad Szakszervezete el-1 nöksége szükségesnek tartja! és felkéri a vegyipari dolgozó-! kát. hogy küzdjenek a rend! helyreállításáért, a munka! megindításáért, mert ezt kö-! vetően tudjuk követeléseinket! maradéktalanul megvalósítani.! Budapest. 1956. október 30.! < A Magyar Vegyipari Dolgozók ; Szabad Szakszervezetének ! elnöksége A magyar egészségügy irányítását szakemberek végezzék Äz Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének ki­bővített elnöksége a követke­zőket határozta el: Csatlakozik a magyar értel­miség forradalmi bizottságá­nak felhívásához és magáévá teszi követeléseit. Megvalósítja nevében és ténykedésében a szakszervezet teljes szabadságát. A magyar egészségügy szín­vonalának emelése érdekében követeljük, hogy mind az ál­lami egészségügyi, mind a szakszervezeti vezető funk­ciókból azonnal távolítsák el azokat, akik szolgai módon ki­szolgálták az elmúlt évek bű­nös politikáját. Az egész magyar egészség­ügy irányítását szakemberek — orvosok, gyógyszerészek — végezzék. Minden szinten be kell von­ni a munkában és harcban hő­siesen helytállt ifjúság képvi­selőit. A legrövidebb időn belül a kórházi, intézeti, gyógyszertári tanácsok küldötteiből alakul­jon meg az a testület, amely NÉPSZAVA A magyar szabad szakszervezetek • lapja Szerkeszt; a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Rákóczi út 54 Telefon: 224—815 224—819 Athenaeum Nyomda Fv Soproni Béla létrehozza a szakszervezet 1 ideiglenes budapesti vezetését, i A vezetés dolgozza ki azo-j kát a követeléseket, amelyek« alapján az egészségügyi ella- j tás és az egészségügyi dolgo- « zók megkapják kellően meg « becsült helyüket a kibontako- í zó új magyar társadalomban.« Felhívjulc a magyar egész- ^ ségügyi intézmények dolgo- j zóit, hogy hozzák létre a kór-} házi, intézeti, gyógyszertári} tanácsokat. A kibővített elnökség nevé­ben: Dr. Andriska József, a gyógy­szerész szakcsoport elnöke Dr. Farkas Károly, az Uzso­ki utcai kórház igazgatója Dr. Ferenc Gábor, a Bakách téri kórház igazgatója Dr. Horváth Boldizsár, a Já­nos kórház igazgatója Dr. Szabó Zoltán, szakszer­vezeti elnök. Hírek a VII. kerület bol Megalakult kerületünk — a VII. kerület — Forradalmi Tanácsa. Ma délután a tanács­háza előtt a lakosok között ingyen-élelmiszert osztottak. Falusi barátaink jóvoltából kezdetnek mindeneseti'e jó ol­daláról mutatkozott be a For­radalmi Tanács. A szervezet­tebb ellátás érdekében elhatá­rozták, hogy a vidékről nagl' mennyiségben érkezett élelmi­szert szerdától kezdve a lakó­bizottságok bevonásával há­zanként osztják el. [ELUTAZTAK OLIMPIKONJAINK MELBOURNE-BE Prágából vagy Becsből repülőgépen folytatják az utat Az őszi színekben pompázó Margitsziget kietlen sétányain sietős léptek alatt zizegnek a rozsdavörös falevelek. A Nagyszálló felé igyekeznek többen is. Amint a cél felé közeledünk, megelevenedik a táj. Ismerős arcok bukkannak elénk. Olimpikonok. Családi körben ülnek a kellemes őszi napsütésben, vagy sétálnak a szálló körül. Elérkezett a bú­csú pillanata. — Azt hiszem, nem lesz szükségünk majd arra a ment­ségre, hogy forradalmi napo­kat éltünk át az elutazás előtt — nyújtja kezét Kárpáti Rudolf kardvívó világbajno­kunk, amikor beszáll az olim­piai öt karikával feldíszített modem Ilea rus 55-ös autó­buszba. — Megnyerjük a csa­patbajnokságot is és az egyéni győzelmet is kiharcoljuk. Ko­vács Pali, Gerevich, vagy én... valamelyikünknek csak sike­rű). Jönnek egymás után a ví­vók. Ök a legpontosabbak. És a legkényelmesebbek. Ezért sietnek, hogy jó helyeket fog­laljanak. — ígérem, hogy a párbajtőr csapat dobogón lesz — mondja Rerrich Béla. — Sőt az egyé­nibe is beleszólunk. A három első helyre az olasz Edoardo Mangiarottit és Pellegrinot, valamint Sákovicsot tippelem. Sákovics — bár ott áll — nem szól hozzá, csak moso­lyog. De legalább nem tilta­kozik. Ez is biztató. Időnként ijedtség-hullámok csapnak át a készülődőkön. — Hol van Csermák? — kérdezik többen is. — Takács Attilát nem láttá­tok? — megint mások. Ezek az ijedelmek azonban lamar elmúlnak. Csermák borotválkozik, Takács pedig késik. Olyannyira, hogy ez a két versenyző végülis külöjj kocsin megy a többi után. — Majd az olimpiai emel­vényre jobban fogunk sietni — xékítgeti az elégedetlenkedő­cet Csermák. — Hiszen a túl­világról jöttem ... Többen nár meg is sirattak. Az autóbusz-karaván a Nagyszálló dolgozóinak, pin- :érek, portások és szakácsok elkes hadának búcsúztatása cozben gördül el a szálló be- árata elől. Irány a budaörsi vasútállomás. — Az ilyen nehéz kezdet jó lójelnek számít mindig — egyzi meg Hatlaczky, a kaja­kozó. — Most már kezdek én s bízni a sikerben. — Te beszélsz így — vág­nak rá többen is egyszerre. — Hiszen bennetek vám minden reménységünk. Idáig henceg­tetek, hogy nvijd a kajakozok és a cenusoh megmutatják ... Farkas Imre, a fiatal Far­kas—Hunits eenu-kettős tagja halkan jegyzi meg a mellette ülő Hédernek: — Könnyen beszélnek Papp Ladek, de mi először veszünk részt olimpián. Pedig de jó lenne győzni. Hiszen a lehető­ség is megvan rá, csak ez az egy hét kiesés ne bosszulja meg magát. Az autóbuszban ülő olimpi­konokat mindenütt felismeri az utcai közönség. Megállnak, szinte sorfalat alkotnak a fő­várostól egészen ki Budaörsig és kipirult arccal integetnek, kiabálnak: — Győzzetek ti is! Háromszor annyi idő alatt mint egyébként szükséges, megérkezik a társaság a vas­útállomásra. Pillanatok alatt megrohamozzák a már benn- álló szerelvényeket és helyez­kednek. Hja, Prágáig elég hosszú lesz az út. — Azt se bánnám, ha gug­golni kellene egészen Mel- boume-ig, csak tudnám, hogy megint olimpiai bajnok lehe­tek — jelenti ki Szőke Kati édesanyjának. — A 4x100-as váltónkban nagyon bízom. A hangulatot váratlan meg­lepetés rontja el. Nem megy a vonat. Hiába ígérte meg előző nap, sőt még aznap reggel is a vasutigazgatóság, a vasutas dolgozók, a mozdonyvezetők, a kalauzok, a fűtők más véle­ményen varrnak. — Amíg ki nem vívtuk mindazt, amiért fiatalságunk annyi vért ontott, addig egy tapodtat se mozdulunk! Nincs ellenvetés. De a spor­tolók nem is erőszakolják na­gyon a vasutasokat. Egyetér­tenek velük. Ők is szeretnék valahogy megmutatni, hogy együttéreznek az egész magyar néppel. így csak fogadkoznak: — Megnyerjük az olimpiai bajnokságot — fordul az egyik vasutas felé Markovits Kál­mán, a vízilabdacsapat tagja. — Igaz ugyan, hogy a jugo- szlávak és a szovjetek nagyon erősek, de azért megverjük őket. Amikor kiderül, hogy Iharos egészen biztosan nem utazik, néhánvan megjegyzik: — Talán nekünk sem kel­lene most elutazni... A többiek azonban annál inkább akarnak utazni. — Mi úgy tudunk hazánk­nak dicsőséget szerezni, ha az olimpián a múlthoz méltóan képviseljük a piros-fehér- zöld színeket — mondja hatá­rozott hangon Dömölky Lidia. — Minél több győzelmet kell aratnunk. Gyarmati Olga csendben ül — már az autóbuszban. Mert időközben az egész társaság, minden csomaggal együtt, visz- szaköltözködik az autóbu­szokba. — Ez a harmadik olimpiai bajnokságom — mondja szinte maga elé. — Ha sikerül 6 mé­ter 10 fölé ugranom, akkor már jó helyezésre számítha­tok. Vigh Erzsébet, a gerelyvetö- nő is számokban gondolko­zik: — A győzelemhez, érzésem szerint 53 méter kell. Annyit pedig az edzéseken mindig dobtam. Talán sikerül Mel- bourne-ben — versenyen is Megindul az autóbusz visz- szafelé. Irány Komárom. S ha szabad az út, akkor Prága. Ha nem, hát Hegyeshalom és Bées. S azután repülőgépen: Mel­bourne! Jó utat! Sok szerencsét! És sikert! Vándor Kálmán Kik az olimpiai csapat új tagjai A sportolókkal és szakvezetőkkel kibővült magyar olimpiai csapat tagjai közül Siák és Gerlach mű­ugró. A két fiatal versenyző az elmúlt nemzetközi Idényben több komoly sikert ért el és jó szerep­lésükre az olimpián Is számítani lehet. Edzőjük, Papp Bálint is ve­lük megy. Üszóutánpótlásunk egyik leg­nagyobb ígérete a fiatal Dobay, aki idén már 57,3 másodperces időt is úszott 100 méteren. Állandó fejlődésben van és nem kizárt, hogy Melbourne-ben kiemelkedő eredményt ér el. Gréf ödön úszó­edző, Magyar László (talán egyet­len igazi olimpiai reménységünk) és Pajor Éva edzője, úszóspor­tunk egyik legkiválóbb fiatal ok­tatója. Az atléták csoportját Krasznai sándor gerelyvetö bajnokunk, aki legutóbb 77 méteren felüli dobá­sával a világhíres finn gerelyve­tőket győzte le, Földessy ödön távolugró Európa-bajnokunk és Somogyi János volt világcsúcs­tartó gyalogló bajnokunk, vala­mint Simek Ferenc, több váloga­tott atlétánk edzője bővíti. Zimonyi Róbert, az Európa­bajnokságon második helyen vég­zett Kinizsi »négyesnek« a kor­mányosa. Az ő jelenlétével lehe­tővé válik, hogy négy magyar evezős még egy olimpiai verse­nyen, a kormányos négyesben is elindulhasson. A felsorolt versenyzők és edzők kivétel nélkül már korábban meg­érdemelték volna, hogy az olim­piai csapatba beválogassák őket. IHAROS: Me ni vállalom! A magyar olimpiai csapat elutazása előtti utolsó pilla­natban mint a bomba vágó­dott a sportolók közé a hir: Iharos lemondott! A magyar atlétika büszke­ségének és első számú olim­piai bajnokjelöltjének a tá­volmaradását a hivatalos kí­sérők igyekeztek titokban tar­tani. Érdeklődésünkre kitérő válaszokat adtak. Az igazságot azonban még ilyen esetben sem lehet elhallgatni. A buda­örsi pályaudvaron végérvé­nyesen kiderült, hogy Iharos nem utazik Melbourne-be. A váratlan és meglepő hir után felkerestük Iharos Sán­dort lakásán. A kitűnő ver­senyző a következőkkel indo­kolja meg lemondását: — Nem vállalom as olim­pián való szereplést, mert úgy érzem, hogy formán kívül va­gyok. Miután lelkiismeretesen nem ígérhetem ast, hogy a vá­rakozásnak megfelelően sze­repelek, az utazást inkább le­mondtam. Azt a hatalmas doll/árösszeget, amelybe a ki­küldetésem került volna, for­dítsák inkább külföldi orvos- sápokra, a szabadságharcban megsebesüli honfitársaim éle­tének megmentésére. Ezek szerint tehát az oKrn- piai győzelmi remények száma tovább csökkent. Iharos állás­pontját azonban becsüljük éa példának állítjuk a magyar sport jelenlegi vezetői elé. Az állami gazdaságok forradalmi bizottsága Nagy Imre mellett Az Állami Gazdaságok Mi­nisztériumában megalakult az ideiglenes Nemzeti Forradalmi Bizottmány.- A bizottmányt a forradalom célkitűzéseit magu­kévá tevő összminisztériumi dolgozók választották meg. A bizottmány Nagy Imréhez, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökéhez az alábbi nyilatkozatot jut­tatta el: »Az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma ideiglenes Nem­zeti Forradalmi Bizottmánya a minisztérium dolgozói nevé­ben elfogadja és támogatja a nemescélú foiTadalmi erők követeléseként és bizalmából a kormány élére került Nagy Imrét és kormánynyilatkoza­tát az alábbi főbb célkitűzések kiegészítésével, illetve módo­sításával : 1. A szovjet csapatokat és a tanácsadókat hazánkból hala­déktalanul hívják vissza. 2. A kormányból távolítsa el azokat a személyeket, akik a sztalinizálás munkájában való részvételükkel elvesztették a nép bizalmát, mert a nép ér­dekei ellen cselekedtek. 3. A volt Államvédelmi Ha­tóság tagjainak ne adjanak lehetőséget arra, hogy az újonnan alakult rendőrségben és karhatalmi szervekben, vagy a népgazdaság egyéb te­rületein folytathassál-: nép- ellenes, restaurációs munkáju­kat. 4. A magyar kormány az ENSZ-bol és szervezeteiből hívja vissza a jelenleg idegen zsoldban álló hazaáruló kép­viselőit és Magyarország kép­viseletét olyanokra bízzák, akik a forradalom eredménye­ként kialakuló független, új Magyarországot vallják hazá­juknak. 5. A Rádió és egyéb hírköz­lő szervek adásaikban minden­ről az igazat mondják meg, ne vezessenek bennünket to­vább félre.« Kérjük az állami gazdasá­gok munkástanácsait, hogy a forradalom nemes célkitűzé­seinek szellemében védjék meg népi, nemzeti vagyo­núnkat, biztosítsák azoknak a munkáknak elvégzését, ame­lyek a független, új Magyar­ország népének több kenyerét biztosítják. Budapest, 1956. október 30. az Állami Gazdaságok Minisztériuma ideigle­nes Nemzeti Forradalmi Bizottmánya TILTAKOZUNK! A függetlenségi forradalom legnehezebb napjaiban, amikor fiatal barátaink és a munkásság szine-java vér­zett és életét áldozta a hazáért, a rádió hullámain olyan kijelentéseket tett Szepesi György bemondó a sportolók nevében, amely a magyar olimpiai csapat jogos felhá­borodását váltotta ki. Néhány órával az olimpiára való indulás előtt ezúton jelentjük ki, hogy azonosítjuk magunkat teljes mérték­ben a magyar nemzet forradalmi megmozdulásával — hiszen közülünk is többen voltak, akik aktívan részt vettek a szabadság kivívásában. Elítéljük Szepesi György nevünkben tett felháborító nyilatkozatát. ígérjük, hogy az olimpiai játékokon a nemzeti for­radalom áldozatai által megszentelt szellemben fogunk küzdeni a magyar nemzet dicsőségéért. A magyar csa­pat Kossuth-címerret és gyászkarszalaggal vonul fel az olimpián. A magyar olimpiai csapat sportolói 113 aláírás Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek !

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék