Népszava, 1956. október (84. évfolyam, 232-257. sz.)

1956-10-10 / 239. szám

OKTÓBER 10, SZERDA Nap kel 5,55, nyugszik 17,07 MA­­GEDEON Hold kel 12,17, nyugszik 21,23 HOLNAP: BRIGITTA Felhős idő Várható időjárás: felhős idő, több helyen, elsősorban keleten eső. Mérsékelt, időn­ként kissé élénkebb északi, északkeleti szél. A nappali hőmérséklet alig változik. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 10—13 fok között. 30 új gépet kap a Budapesti Harisnyagyár A Budapesti Harisnyagyár a harmadik negyedévben 160 000 pár harisnyával gyár­tott többet a tervezettnél. A negyedik évben harminc új, kapnak Csehszlovákiából, ami­­nagy teljesítményű kötőgépet íyek segítségével 1957 elejére teljesen fedezni tudják a kü­lönböző harisnyafélékben a szükségletet. Az üzemben át­tértek az előszárításra és így teljesíteni tudják a dolgozók régi kívánságát: egyes üzem­részekben teljesen megszünte­tik az éjszakai munkát. A gyárban az anyák kéré­sére korszerű bölcsőde épít­kezését kezdték meg, amely 1957 elején kezdi meg műkö­dését. A bölcsőde megnyitása után a szakszervezet javasla­tára óvoda építését is megkez­dik,­­a­z A melbourne-i olimpia részére a Szentgotthárdi Ka­szagyár készítette el a vívók pengéit. A vívó válogatott ke­ret tagjai gyártás közbe­n jó tanácsokkal látták el a pen­gék készítőit. A legjobb két­száz tőrt és kardot még e héten útnak indítják Melbourne-be.­­ Lázáris Bermann és An­nie Petit, a nemzetközi Liszt Ferenc zongoraverseny díja­zottai ma este 8 órakor a Nyomdaipari Szakszervezet Központi Kultúrotthonában (VIII., Kölcsey u. 2.) adnak hangversenyt.­­ Játékkiállítás nyílik pén­teken az Iparművészeti Mú­zeumban a Német Demokrati­kus Köztársaság és az Okta­tásügyi Minisztérium közre­működésével. Bemutatják a sonnenbergi játékmúzeum egész anyagát, amely a világ valamennyi népének játékait és a német játékipar legújabb készítményeit ismerteti. — Honthy Hanna kétszeres Kossuth-díjas színművésznő szerdán és csütörtökön este Hódmezővásárhelyen lép fel a vásárhelyi hét keretében. — Minden norvég iskolás gyereket beoltanak gyermek­bénulás ellen az úgynevezett Salk-szérummal, hogy meg­akadályozzák a járvány terje­dését — jelenti az öster­reichische Volkstimme. Egy másik jelentés szerint a jár­vány Nyugat-Németország­­ban is felütötte fejét. — Nyugat-Németországban­­ és Nyugat-Berlinben a Frank- J­­urter Rundschau jelentése­ szerint az elégtelen üzemi bal-­­esethárítás következtében­­ 1955-ben kétmillió német munkást ért kisebb-nagyobb üzemi baleset. — Elhalasztották a tüdő­­gyógyászok országos ankétját­ a közlekedési korlátozások­­ miatt. • — Mongol doktori értekezés vitája Budapesten. Az új rend­­szerű tudományos fokozatok vitái során először fordul elő, hogy külföldi kutató hazánk­ban védi meg doktori érteke­zését. A disszertáció szerzője B. Rincsen, az ulan-batori egyetem tanára. Értekezésé­nek címe: »A mongol nyelv grammatikája." A doktori ért* tekezés nyilvános vitáját ma,­ szerdán 16 órakor tartják meg» az Eötvös Loránd Tudomány-» egyetem nyelv- és irodalom-» tudományi karának tanács-* termében (V., Pesti Barnabás K utta 1. I.).­­ — Árdrágítókat lepleztek le a társadalmi ellenőrök. Meg­állapították, hogy a XI. kerü­let több üzletében a parkett­­fényesítéshez használt Tangó­­pasztát az előírt 7,50 forintos­ ár helyett 8,80 forintért áru-­­sítják. egyes édességboltok-­­ban pedig a 2,50-es nápolyit 2,80-ért, a 9,40-es desszerteket­ 9,90-ért, sőt 10,60-ért adják el.­ A jelentések alapján eljárás­ indult az árdrágítók ellen.­Jó hír a téli vacsorák­hoz: öt vagon olajoshal érkezett a Szovjetunió­ból. A napokban gyü­­­mölcskonzerv-dzsem szál­lítmány is érkezik. A háziasszonyok m­ár régen nélkülözik háztar­tásukból a fahéjat és a szem­esborsot. Most öröm­mel közöl­jük, hogy az illatos fahéj és a sokat nélkülözött tengerentúli szemesbors a közeli napokban piac­ra kerül. Keresett, kedvelt cikk a sz­onh­arisnya, amely­ben a csehszlovák turis­ták különösen nagy for­­galmat bonyolítottak le eddig a közúti szállók előtt. Ezután erre már nem lesz szükség. Cehszlovákiából több tízezer párt kapnak áruhá­zaink, ezenkívül női fehérnemű garnitúrák, férfizoknik, férfi kerék­párok és porcelán áruk érkeznek. — O — — Magyar gépek is szerepel­tek a jugoszláviai Leskovácban megrendezett textilipari kiál­lításon. Különböző speciális konfekcióipari gépeket állított ki a magyar textilipar. A min­­tagépeket rögtön meg is vásá­rolták, sőt 125 különleges ru­haipari gép szállítására is kaptunk megrendelést.­­ Szüretelik a gesztenyét Zalában. A Zalaegerszeg és Nagykanizsa környéki geszte­nyeerdők az idén szokatlanul bő termést adnak. Zalából kö­rülbelül 10 vagon gesztenyét küldenek Budapestre a cuk­rászipar részére.­­ Kónya Lajos verseiből szerzői estet tartanak október 9-én délután 6 órakor az írók Könyvesboltja, Sztálin út 45. szám alatti klubtermé­ben. Bevezetőt mond Szabó Pál Kossuth-díjas író. Közreműködik Palotai Erzsi, Ascher Oszkár Kos­suth-díjas és Horváth Ferenc ér­de­m­es művész. — Háy Gyula vezércikkét közölte az österreichische Volksstimme a Magyar Írók Szövetségének tisztújító köz­gyűléséről. — A »Körhinta« folytatja sikersorozatát két párizsi mo­zi vásznán és a párizsi lapok hasábjain. A Franc-Ti­eur meleghangú elismerő bírálat­ban számol be a film bemu­tatójáról, amely a lap szerint a párizsi filmévad igazi ese­ménye.­­ Az őszi munkák új mező­­gazdasági gépeit a Földműve­lésügyi Minisztérium kedden délután a ceglédi gépállomá­son bemutatta a sajtó képvi­selőinek. TERMELÉSI HÍREK Az ózdi durvahengerészek a hen­germű idei nagyjavítását 24 órával a határidő előtt befejezték. Eredmé­nyük titka: a javítás megkezdése előtt két hónappal hozzáláttak a szükséges tartalékalkatrészek elő­teremtéséhez. A komlói szén­vagyon pontos fel­mérésére 200 tagú kutatócsoport alakult. 13 BN—4 típusú sűrített le­vegő meghajtású , fúrógéppel vizs­gálják, hogy a legmélyebb bánya­szintekről milyen elhelyezkedésű, minőségű és mennyi szénva­gyont várhatnak a további bányaművelés folyamán. Antal István, a Préslégszerszám­­gyár igazgatója a közelmúltban Ju­goszláviában járt. Ott-tartózkodása alatt 800 préslégszerszámot adott el. A Bányatervező Intézet dolgozói­nak segítségével határidő előtt egy évvel megkezdték az ódorogi XXI­­XII. számú ikerakna építését. A 240 méter mély akna építésére, vágatok képzésére és felszerelésére 90 millió forintot költenek. A Csepel Vas- és Fémművekben 20 OOO motorh­engert öntöttek a leg­fejlettebb ipari­­országokban már évtizedek óta használatos úgyneve­zett héjformázással. A 125 köbcenti­méteres motorkerékpárhengerek mel­lett a napokban kezdték meg a 250 köbcen­ti­méteres motorkerékpárhenge­­­rek öntését. A nógrádi szénmedence fiataljai az elmúlt hónapban nyolc új ifjú­sági csapatot szerveztek. Az így 44-re nőtt DISZ-brigádok az év ele­jétől 57 000 tonna szenet termeltek terven felül. SZEDERKÉNYI JENŐNÉ, a Somogy megyei Tejipari Vál­lalat vb-elnöke 48 Népszava­­előfizetőt szervezett, s így a megye területén a legjobb eredményt érte el­­O­ — Nemzetközi Heine-érte­­kezletet tartottak Weimarban. Az értekezzen csehszlovák, dán, angol, francia, holland, izlandi, jugoszláv, magyar, in­diai, kínai és német Heine­­kutatók vesznek részt. Szovjet, amerikai és japán tudósokat is várnak. — A Madách Színház igazgató­­sági közli, hogy a Madách Kamara Színházban a Vannak még kísérle­tek című október 11-i előadás tech­nikai okokból elmarad. — Angol pedagógusok láto­gattak Moszkvába. A tanító­szakszervezet képviselői két hétig tanulmányozzák a szov­jet közoktatást. — Indiai utasszállító gép, az AIR Indiai Állami Légifor­galmi Társaság 59 személyes Super Constellation gépe ér­kezett Budapestre. Ez az első indiai gép, amely leszállt Ma­gyarországon. A gép London­ból indult és Bombayba megy. Klosmerli gondok Csillaghegyen Bürokráciász, az akták és a stemplik patrónusa pajzán kedvében valósá­gos klosmerli bot­rányt okozott Csil­laghegyen. Az em­ber nem gondolná, hogy ilyesmibe is beleüti az orrát — de talán kezdjük az elején. A Szállítóberen­­­dezések Gyára fm­onkásszállásának udvarán egy régi divatú faházikó kép­viseli az összkom­fortot. Egy szép napon a házikó aj­tajára ki kellett akasztani a »Meg­telt­« táblát. A gyár megkérte szépen a kerületi Ingatlan­­kezelő Vállalatot, tétesse ismét hasz­nálhatóvá a nélkü­lözhetetlen intéz­ményt. Ám az IKV visszaírt, hogy ez nem az ő feladata és különben sincs rá keret. Erre a Szervestrágyagyűjtő Vállalathoz fordul­tak, amely válasz­levelében közölte, hogy tervüket már jóváhagyták, e fel­adat elvégzésére nincs szabad kapa­citásuk. Ellenben a következő negyed­évre előjegyzik a munkát. Miután a mun­kásszállás lakóit se­hogyan sem lehe­tett rábeszélni ar­ra, hogy sürgős ügyeiket egy ne­gyedévvel elhalasz­­szák, a gyár »ma­szek alapon« pró­bálta megoldani a dolgot. Igen ám, csakhogy a ma­szeknak kifizethe­tő napi 30 forint kevésnek bizonyult a­,munka folyama­tos és gyors elvég­zéséhez. Addigra már a környék lakói és a kerületi tanács egészségügyi osztá­lya felháborodot­tan döngették a gyár kapuját, mert az ügy hullámai — medrükből kicsap­va — egyre terjed­tek. S akkor vala­kinek eszébe jutott Markó bácsi, a gyárépület mellék­­helyiségeinek gond­noka. Majd ő elin­tézi a dolgot! A bá­csika azonban feje­­búbjára tolta feke­te keménykalap­­ját és közölte az igazgatóval, hogy­ha a gyár külső munkahelyen kí­vánja őt foglalkoz­tatni, akkor azt a Munka Törvény­könyve értelmében 15 nappal előbb tu­domására kell hoz­ni, méghozzá írás­ban. Igaza volt! De végül is mi lett a házikóval? Hát az lett, hogy az IKV — a karban­tartás költségeivel kiegészített maga­sabb bérleti díj fe­jében — az »üzem­szüneti« egyhóna­pos jubileumán át­adta rendeltetésé­nek. A nagyszabású ügy emlékét már csak az ab-elnök, az IKV, az egész­ségügyi szervek, az igazgató, a Szerves­trágyagyűjtő Válla­lat és a kerületi ta­nács levelezését tar­talmazó dundi irat­csomó őrzi. Vajon mire volt jó , és mire lesz jó ez a sok papír? (vajk) A tyatoli is a l­accá­­fáspác PRÓBÁJÁN Katona József Színház, A többször betiltott, most végre bemutatásra kerülő »Galilei« negyedik felvonása, első kép. Rendelkező pr­óba. A jelenet Niccoliniék lakásán játszódik, a Villa Mediciben, Galilei dol­gozószobájában. A szobában kevés bútor, sok műszer, ki­csit laboratóriumjellegű az egész. Mikor a függöny fel­megy, a darab legizgalmasabb részein már túl vagyunk. A harmadik felvonásban jelent meg Galilei az inkvizíció előtt, s életét mentve­­ megalku­dott. Ahogyan majd a negye­dik felvonásban mondja: »le­térdelt a két gyertya közé«. Most, a negyedik felvonás első képében az idős tudós rette­netes lelkiállapotban van. Szörnyű érzelmi megrázkód­tatás áll mögötte. A nagy harc, a rettenetes fizikai és észbeli igénybevétel s az áru­lás — melyet, úgy érez, ön­magával és az emberiséggel szemben elkövetett — fásulttá tették. Kiégetten, tehetetlenül, elkeseredetten üldögél karos­székében. Mikor Bessenyei — Galilei — beszélni kezd, Gellért End­re, a darab rendezője félbe­­s­ Vritia. Azt magyarázza, ho­­°van adja vissza a színész ezt a hangulatot, hogyan érzékel­tesse apatikus beszéddel, egy­­eev mozdulattal a fuldoklót, aki valahogy mégis a felszínre­­akar törni, aki ellöki a felé- Tivaló kart, de aztán mégis be­­’’Sicspaszkodik. És Bessenyei játszik. Halkan, apatikusan, megtörtén. Gellért újis meg újra meg­­*Hítja. Elemzi Bessenyei sze­­­mét, az+ée Lukács Margitét, Nl­ed­m­inét a’ak'tja: — Ne feledd, te nem szen­*a z, neked eszk Galilei szen­vedése fáj és ez nem ugyan­az. Együt érzel vele, segíteni akarsz neki... Az előadáson egy-két perces jelenet az e°ész. Most alapo­­san megbeszélik, mikor, álljon fel Lukács Margit, mikor ma­radjon ülve, mikor hagyja ab­ba a hímzést... Háromszor, négyszer próbálják ugyanazt a pár mondatot. Bessenyei be­széde az újabb rendezői uta­sítás szerint kicsit meggyor­sul, hangosabb, azt is érzékel­teti, hogy szörnyű fásultságá­ból megpróbál kimozdulni... Aztán kezdik élőtről az egé­szet. Nemzeti Színház. Az eddig nem engedélyezett »Varró Gáspár igazsága«, második felvonás, utolsó kép. A vas­függöny még lehúzva. Az egyik szereplő, a Varró Gás­pár feleségét alakító színész­nő személye még nincs tisz­tázva, így az ő szerepét Major Tamás, a rendező játssza. A jelenet a nagy tragédia előtti perceket mutatja. ,A termelő­szövetkezet kanászát, Varró Gáspárt kizárták, törvény elé állítják a disznók elhullása miatt , amiről nem tehet. Pósánét, a szövetkezet elnö­két furdalja a lelkiismeret, hi­szen ismeri a becsületes Varró Gáspárt. Segítségért, ügy­ve­idért fut most Gazsi bácsi fele­ségéhez, akit az öreg húsz éve elhagyott. A színen tehát Rozi I néni lakása, ahová belép Pó­­sáné, Lujzi — Berek Kati. Ma­jor pontosan megmagyarázza, eljátssza, hogyan jöjjön be, hova üljön. Alig kezd a két asszony beszélni, belép Kova Menyhért — Rajczy Lajos —, Varró Gáspár tejtestvére, fe­leségének csábítója. Ki akar­ja használni a termelőszövet­kezet súlyos helyzetét, be akar fugakodni. Major most neki­­ magyarázza: — Nyugodtan, kicsit bizal­­­maskodva beszélj. Ha akarod, s még a kezed is ráteheted Pó­­sáné karjára. Éreztesd, fölény­­­­ben vagy, ráérsz... Rajczy mondja a szöveget. Aztán elmegy, s a két asszony egyedül marad. Rozi néni első szava — »Kulák a Menyus, de jó ember« — végképp össze­töri Lujzit. Most ébred rá, milyen mélyre süllyedt. A to­vábbiakban Lujzi egyre inkább eltávolodik a valóságtól. Mi­közben Rozi néni kedvesen duruzsolva, múltján mereng, Menyusról beszél, a fáról, amelyre Weisz Lizi felakasz­totta magát — Lujzi már csak egyre azt a bizonyos fát né­­­­zi az ablakból... S ekkor ér­kezik meg Varró Gáspár. Né­hány pillanat ak­olt tetőpont­ján a drámai feszültség. Ma­jor kielemzi, kiaknázza min­­­den mozzanatát. Varrót ös­­­­­szetörte a rajta , itt igazság­­­­talanság. Luizit , lelkiisme­­­­retfurdalás, Rozi r­án­ viszont­­ mindebből csak annyit vesz ■észre, milyen kellemes, hogy a sok egyedüllét után vendé­gei vannak, érdekesen rajzik körülötte minden. S miköz­ben Rozi néni volt férje körül foglalatoskodik, Lujziban tet­te érlelődik a kétségbeesés. Kilép az ajtón, anélkül, hogy észrevennék. S mire Rozi néni észbekap, Lujzival együtt a kötél is eltűnt — már késő. A termelőszövetkezet elnöknő­­je felakasztja magát a Weisz Lizi fájára. Csak Rozi néni elnyújtott kiáltását halljuk: emberek! emberek! É­s a né­ző mindent megért. Major elégedetten dörzsöli a kezét: na jól van, kezdhetjük a harmadik felvonást. Lancelot és Alexátus m­nn­t szlovákul .A pozsonyi bábszínház vendégjátéka Hétfő este bemutatkozott Budapesten a Bratiszlavai Báb­színház, Lancelot és Alexandrára tragikus végű szerelmének történetét adva elő. A XV. századból a­ középkor és a német­alföldi reneszánsz talajából fakadt verses románc előadása új színnel gazdagítja a modern bábjátékról alkotott fogalmainkat. A díszletek a bábjáték stílusának megfelelően nem természet­­hűek, hanem stilizáltak, jelképszerűen egy-egy tárggyal utal­nak a helyszínre. A bábok mozgásának tökéletessége, a hang tiszta orgánuma, s ritmusa legyőzte a nyelvi nehézségeket és feledhetetlen élménnyel gazdagította a kisszámú, de annál lelkesebb közönséget. Nem érdektelen megjegyezni, hogy míg a magyar bábjátékban a bábot mozgató színész és a beszélő egyazon személy, addig a szlovák bábosoknál a két funkciót más-más színész végzi. KITŰNŐEN MUTATKOZOTT BE A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR Hosszú évek kultúrpolitikai küzdelmeinek edd­ig első nagy eredményét élvezhette a mis­kolci közönség hétfő este a Kossuth-moziban, a miskolci szimfonikusok első zenekari hangversenyét. Sok cikk, fel­szólalás, vita előzte meg ezt a bemutatkozást. Most bízvást elmondhatjuk: a Miskolci Szimfonikus Zenekar meghó­dította a várost. Bölcs előrelátás volt a hangversenyt Miskolc legna­gyobb befogadóképességű ter­mében megtartani. A publi­kum a zeneiskolai előadóte­remnél kétszer nagyobb Kos­­suth-mozi minden ülőhelyét elfoglalta. A hangverseny szín­vonala messze meghaladta a várakozást. Az alig két hó­napja alakult zenekar impo­náló zenei kulturáltságról adott tanúságot. Sokáig feled­hetetlen élményt nyújtott a nemzetközi Liszt-verseny egyik díjazottjának, Annie Petit francia zongoraművész­nőnek a fellépése is. Wagner: A bolygó hollandi nyitányát adta elő a zenekar, majd Liszt: Esz-dúr zongora­­versenye következett, Annie Petit kiváló közreműködésé­vel. Aligha akadt, aki észre­vette, hogy a művésznő csal, közvetlenül az előadás meg­kezdése előtt tudott rövid pró­bát tartani a zenekarral. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar legnagyobb sikerét Mendelssohn­ Olasz szimfóniá­jának előadásával aratta. Ró­na Frigyes karnagy vezénylé­sével maradéktalanul érzékel­tették a mű minden finomsá­gát és szépsé­gét. A következő két hangver­seny bizonyára hasonló mű­vészi élményt hoz év­ile, mint a bemutatkozó szereplés. Lakást épít a cipőgyár Közel kétszáz lakáskérelmet nyújtottak be a Duna Cipő­gyár dolgozói az üzemi bizott­ságra. A minisztérium ugyan­akkor mindössze öt lakást adott. A pártbizottság, az üb és az igazgatóság képviselői so­kat vitáztak, amíg a legigaz­ságosabb döntés megszületett: kik kapják az öt lakást. De már ezeken a megbeszélése­ken felmerült, hogy mi len­ne, ha a gyár maga is építene lakásokat? Miután alaposan mérlegelték a lehetőségeket, megállapították, hogy gyáron belül sok olyan nélkülözhető faanyaggal és bontott téglá­val rendelkeznek, amelyeket felhasználhatnának a lakás­építéshez. Így indult el e helyes kez­deményezés a Duna Cipőgyár­ból, amelyhez már csatlako­zott a IV. kerület valameny­­nyi könnyűipari üzeme. Most mérik fel, hogy melyik üzem mivel járulhat hozzá e nagy munkához, ki, milyen anya­got tud adni, id, mennyi munkaerőt küldhet stb. Felku­tattak egy mészkőbányát is. A szükséges kőanyag beszerzé­sét úgy oldják meg, hogy fel­kérik a honvédséget: a gya­korló robbantásokat kőbá­nyákban végezzék. A kőszál­lítást az üzemek vállalják. A téglagyárak azért nem tudnak számukra téglát biztosítani, mert munkaerőhiánnyal küz­denek. Ezért az üzemek kül­denek majd társadalmi mun­kásokat a téglagyárakba. A felsőbb szervek helyes­léssel fogadták a kezdeménye­zést. A SZOT titkársága há­romtagú bizottságot jelölt ki az akció segítésére. Az építők szakszervezete típusterveket ad. A IV. kerületi tanács díj­talanul jelöli ki a házhelye­ket, így minden remény meg­van arra, hogy a duna-cipő­­gyáriak elgondolása valóra váljék, s mielőbb megkezd­hessék társadalmi munkával a kislakások építését. I A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 5Tű~0 . rtú ÓCa y-h -hk Évek óta újítási feladatter­vet teszünk a munkások elé, amelyekben felsoroljuk égető termelési problémáinkat. Egy­másután születnek meg a szebbnél szebb újítások, ame­lyek nagymértékben hozzájá­­r­ulnak ahhoz, hogy például augusztus hónapban 932 000 forinttal termeltünk olcsób­ban az előírtnál. Csak a har­madik negyedévben több mint 550 ezer forintnyi megtakarí­tás született az újításokból. A kazánmosás régi módszere körülményes és költséges volt. Egy mosás négy órát is igény­be vett. Ehhez felhasználtunk esetenként 2,2 tonna fűtőola­jat, 15 tonna szenet. Ilyen ka­zánmosás évente ötvenhat­­szor fordul elő. Költsége: 215112 forint. Kasztner Fe­renc és Nagy Lajos megoldot­ták, hogy ma már csupán 3802 forintos költséggel végezzük ezt a munkát. Csaknem ezer tonna szenet és 123 tonna fű­­tőolajat takarítunk meg így évente. A kondenzátor tisztítása is igen vontatott volt. Egyen­ként 288 munkaórát vett igénybe. Zagyvai Béla javas­lata alapján már csak 54 óráig tart ez a művelet. A tisztítást egy gumidugóval oldjuk meg, amelyet sűrített levegővel nyomunk át a kondenzátoron. Sok ezer forintot takarított meg a népgazdaságnak Körös­kény­i Lajos villamos főműve­zető is. Kolman Ferenc: November 7 Erőmű, Inota - O - A TTIT híres Állami és társadalmi szervek Ju­goszláviáiban címmel Antalffy Györ tfy egyetemi tanár tart előadást a Ku­it­úrivá pcso­­a­lók Intézeteiben (V.­ Dorottya utca 8) október 11-én este 6 órakor. Előadás után a »Ta­vasz« című jugoszláv játékfilmet vetítik. A »Bevezetés a rádiótechnikába« című előadássorozat első előadását Farkas­ Imre tanszékvezető docens tartja október 12-én, péntek este 6 órakor a Mezőgazdasági Gépész­­mérnöki Főiskolán (XI., Villányi út 5-7). Elsüllyedt kultúrák Afrikában cím­mel Vajda László muzeológus tart előadást október 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Néprajzi Mú­zeumban (XT­II., Könyves Kálmán körút 40).

Next