Népszava, 1956. november (az MSZDP lapja: 77. évfolyam 1-4. szám; Népakarat, a Szakszervezetek lapja: 1. évfolyam, 1-16. szám)
1956-11-02 / 77. évfolyam, 2. szám (Népszava, MSZDP)
JJUIL,77*, Molyari, 2. szám wtwibcf 2, pintek ÁRA 50 FILLÉR NÉPSZAVA ________________________________________ _ ____________ A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Folynak a légi és szárazföldi hadműveletek Egyiptom ellen A budapesti nagyüzemek forradalmi bizottságai a további sztrájk ellen Péntek hajnali közlés a magyar repülőterek helyzetéről A magyar nép követelései teljesen helyesek — mondja egy kínai kormánynyilatkozat FELTÁMADTUNK, ÉLÜNK Az erőszak 1948-ban eltemette a Magyar Szociáldemokrata Pártot. Vezetőink százait börtönbe, ezreit pedig internáló táborokba zárta a lelketlen önkény, árulóknak bélyegezve azokat, akik egész életüket az emberiesség szent ügyének és a szegények igazságának szolgálatában töltötték el. Sokan közülük börtönben fejezték be életüket, fájdalom, sokan követték közülük a sírba Szeder Ferencet, a magyar földmunkásmozgalom régi vezetőjét. De mi élünk újra, mi feltámadtunk. A szervezett munkásság százezrei, akik ökölbe szorított kézzel szenvedték az elnyomás keserveit, ma felszabadult lélekkel, lelkesen építik újjá országszerte a Magyar Szociáldemokrata Pártot. A magyar dolgozó milliók, akiket a legkegyetlenebb tőke sem zsákmányolt ki olyan alávaló módon, mint az utolsó nyolc esztendő uralkodói — azt hazudva, hogy a dolgozók nevében kormányoznak —, most ezek a miliőik elszánt lelkesedéssel építik naggyá a munkásszolidaritás fellegvárát. Ifjak, akik még tegnap véreztek a szabadságért, asszonyok, akik a hajnali órákban hóban, fagyban hordozták síró gyermekeiket munkahelyükre, hogy utána hajszolt munkában, férjeikkel együtt se kereshessenek annyit, amennyi emberséges megélhetésükhöz elegendő lett volna, a koldusfilléreken tengődő, egy élet munkájában megrokkant öregekkel együtt, lelkesen emelik fel a szabadság véres lobogóját. S védik a lefolyt harc tisztaságát mindenkivel szemben, aki azt bosszúvágyból, vagy egyéb okból beszennyezni akarja. Arra kérünk minden szociáldemokratát, hogy folytassa lankadatlanul a pártépítés munkáját, támogassa a nemzeti bizottságokat és vegyen részt jószándékú munkájában. Teremtsük meg újra ifjúsági szervezeteinket, a nyolc év előtt elrabolt holmijainkat lehetőleg szerezzék vissza. A megalakult szervezetek címeiket a legelső adandó alkalommal juttassák el hozzánk. Ugyancsak vegyük vissza vidéken is elorzott szakszervezeteinket, amint azt a fővárosban tettük, hogy ismét a dolgozók védőpajzsa legyen. Gyűjtsék erejüket paraszt tagtársaink is, hogy reménytelenné tegyünk minden kísérletet a nagybirtok visszaállítására. Értelmiségi tagjaink is vegyék ki részüket azokból az erőfeszítésekből, amelyek célja, hogy le ne térítsék az ország népét a gyógyuláshoz és emberi élethez vezető útról. Kisiparos és kiskereskedő tagtársaink, akik 1945 után nagy erősségei voltak pártunknak, ismét legyenek pillérei újjáéledt mozgalmunknak. Azok a családok, akiknek politikai fogoly hozzátartozójuk még nem tért haza, helyi szervezeteink vezetőjével közöljék sürgősen hozzátartozóik nevét. Magyar munkástestvéreink! A szabadság útja megnyílt előttünk. Az ország népe keserves szenvedések árán tanulta meg, hogy a jobb- vagy baloldali szélsőség csak pusztulást vagy zsarnokságot hozhat ránk. Védjük meg drágán szerzett szabadságunkat, építsük fel a semleges, demokratikus Magyarországot. Kelemen Gyula a Magyar Szociáldemokrata Párt főtitkára Országszerte megalakulnak a forradalmi bizottságok Az ország minden városában és üzemében megalakultak vagy alakulóban vannak a Forradalmi Bizottságok, amelyek hitet tesznek a magyar szabadság mellett. Különös figyelmet érdemel a Külügyminisztérium Forradalmi Bizottsága, amely bejelentette, hogy kidolgozta a Magyarország örök semlegességének megvalósításához szükséges intézkedéseket. Kívánja a bizottság, hogy a kormány forduljon anyagi támogatásért a nagyhatalmakhoz és a nemzet kincseit, a bauxitot és főleg az uránércet a nemzet jólétének megteremtésére használják fel. Kívánja a bizottság, hogy Magyarországot az ENSZ legközelebbi ülésén olyan delegáció képviselje, mely bírja a nemzet bizalmát. Bejelenti, hogy Horváth Imre és Sik Endre már visszatérőben vannak Budapestre. Végül követeli, hogy a régi politkát követő diplomáciai személyzetet hívják vissza. fl/Tponiakiit és csatlakozott az Értelmiségi Forradalmi Tanácshoz a Minamr Építészek Forradalmi Tanácsa. Határozatot hoztak, amelyben a ma®var építésügy új alapokra helyezését kérik. A budapesti nyomda- és papíripari munkásság ugyancsak határozatban ismerteti követeléseit, melyből a legfontosabbak: Magyarország teljes semlegesítése, a sztrájkjog törvénybe iktatása, a nyugati államoktól kapott segélynek az eddigieknél nagyobb körültekintéssel való szétosztása, a normák és selejtrendeletek érvénytelenítése, az 1947- ben érvényben volt nyomdai kollektív szerződés újabb bevezetése, a nyereségrészesedés megállapítása és a nyomdászok több évtizedes jogainak teljes visszaállítása. A magyar képzőművészek és iparművészek szintén megalakították forradalmi tanácsukat, valamint a Magyar Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete is. A sztrájkjog visszaállítását, a Munkaerőtartalékok Hivatalának feloszlatását, a munkanélküli segélyek bevezetését, a gépjárművezetők munkaidejének és bérének rendezését, az 1949-ben jogtalanul elvett járandóságok visszaállítását és egész sor olyan intézkedést sürgetnek, amelyek munkafeltételeiket korszerű alapon rendezik. Kinyilvánította Magyarország semlegességét Nagy Imre miniszterelnök Nagy Imre miniszterelnök csütörtök este a következő rádiónyilatkozatot tette: A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve, kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és az egyenjogúság alapján, az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. A nemzeti forradalom vívmányainak megszilárdítását és további fejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék. A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, amelyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét. Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban törvényesíti alapvető nemzeti érdekét, a semlegességet. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, közeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásában, mint történelme során talán még soha. Magyarország dolgozó milliói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, demokratikus és semleges Magyarországot. Magyarország semlegességének megvédése érdekében a négy nagyhatalomhoz fordul Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminiszter november 1-én délelőtt magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Közölte vele, hogy a Magyar Népköztársaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet katonai alakulatoknak Magyarországra való bevonulásáról. Követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a varsói szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és az ország semlegessége védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. A szovjet nagykövet tudomásul vette a minisztertanács elnökének és megbízott külügyminiszterének tiltakozását és közlését és megígérte, hogy haladéktalan választ kér kormányától. A minisztertanács elnöke a budapesti szovjet nagykövettel folytatott tárgyalásáról szóbeli jegyzékben tájékoztatta a Budapesten akkreditált összes diplomáciai képviseletek vezetőit, ugyanakkor táviratilag értesítette az ENSZ főtitkárát az eseményekről és a magyar kormány elhatározásáról és kérte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete most meginduló közgyűlésének napirendjére a kérdés tárgyalását soron kívül tűzze ki. A szabadságharcos csapatok nemzetőrzászlóaljakká alakultak Beszélgetés Maléter Pál ezredessel a Kilián György laktanyában Kilián György laktanya... Neve kilenc nap óta eggyé forrott fővárosunkban a szabadság fogalmával... Itt folytak a legnagyobb harcok. Erről tanúskodik a megdöbbentő kép, amely az embert fogadja az Üllői út és a Nagykörút sarkánál. Beomlott emeletek nemcsak a laktanyában, hanem a szemben lévő lakóházakban is. Az egyik emeleten a leomlott szoba mellett jól látni a konyha bútorait Az utcán kilőtt tankok. Rom, pusztulás mindenütt. A laktanya környéke népes. Sokan érkeznek nemcsak a fővárosból, hanem az egész országból katonák, polgáremberek, fiatalok, szabadságharcosok, hogy beszélhessenek a hőslelkű katonákkal és megszoríthassák Maléter Pál ezredes, a Kilián György laktanya parancsnokának kezét. Benn a laktanyában pihennek vagy beszélgetnek a nyolcnapos harc fáradhatatlan hősei. Az udvaron teherautók. Önkéntes adományokkal is ellátják vidékről a harcosokat. Egy pótkocsis tehergépkocsin alma, burgonya, hús. Az első emeleti kultúrteremben sokan várakoznak Maléter Pálra, a hősi harc parancsnokára, az újonnan kinevezett honvédelmi miniszterhelyettesre. Pestiek, vidéki küldöttek vegyesen. Szegődjünk az egyik várakozó, Bánvölgyi Pál nyomába és az ő szavaival mondjuk el, hogyan zajlott le a találkozás. — Örülök, hogy megszoríthattam ennek a hőslelkű katonának a kezét. Dél volt, amikor fogadott, éppen ebédelt. Félig-meddig állva, mert nem akarta várakoztatni annyit a küldöttségeket. Az ezredes fekete, magas, szikár ember, határozottság sugárzik egész lényéből. Amint hallottam, 44-ben partizánként harcolt a fasizmus leveréséért. A beszélgetés során annak a véleményének adott kifejezést, hogy a legfontosabb megőrizni a rendet, fegyelmet, ma ez jelenti a szabadságért folytatott harc legnagyobb erejét. Rendezni kell a sorokat. Megalakul a nemzetőrség, amely a rendőrség és honvédség mellett a rendfenntartó szerepet tölti be. November 1-től a szabadságharcos csapatok nemzetőrzászlóaljakká alakulnak át. Ezek addig maradnak fegyverben, ameddig a szovjet csapatok el nem hagyják Magyarországot. A nemzetőrség az egyetemi ifjakból, munkásokból, az üzemi őrségek tagjaiból áll, a rendőrség és a honvédség mellett őrzi népünk nyugalmát. — Örülök, hogy beszélhettem a szabadságharc nagyszerű katonájával. Szavai megerősítették bennem is azt az elgondolást, hogy most legjobban úgy tudunk a magyar szabadság ügyéért harcolni, ha nagy tettvággyal megkezdjük a békés építőmunkát és rendben és fegyelmezetten várjuk meg a szovjet csapatok kivonását. Bánvölgyi Pál elbúcsúzott Maiéter ezredestől, majd ismét nyílik, csukódik az ajtó szüntelenül. Maléter Pál szavai eljutnak az egész országba, hirdetve, hogy a rend és a nyugalom kivívott szabadságunk megtartásának legnagyobb ereje.