Népszava, 1956. november (az MSZDP lapja: 77. évfolyam 1-4. szám; Népakarat, a Szakszervezetek lapja: 1. évfolyam, 1-16. szám)

1956-11-02 / 77. évfolyam, 2. szám (Népszava, MSZDP)

NÉPSZAVA ________________________________________ » ____________ A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA A budapesti nagyüzemek forradalmi bizottságai a további sztrájk ellen Péntek hajnali közlés a magyar repülőterek helyzetéről A magyar nép követelései teljesen helyesek — mondja egy kínai kormánynyilatkozat Folynak a légi és szárazföldi hadműveletek Egyiptom ellen JJÜtL­;77*, Molyain, 2. szám wtwibcf 2, pintek ÁRA 50 FILLÉR FELTÄMADTUKK, ÉLÜNK Az erőszak 1948-ban eltemette a Magyar Szociáldemokrata Pár­tot. Vezetőink százait börtönbe, ezreit pedig internáló táborokba zárta a lelketlen önkény, árulóknak bélyegezve azokat, akik egész életüket az emberiesség szent ügyének és a szegények igazságának szolgálatában töltötték el. Sokan közülük börtönben fejezték be éle­tüket, fájdalom, sokan követték közülük a sírba Szeder Ferencet, a magyar földmunkásmozgalom régi vezetőjét. De mi élünk újra, mi feltámadtunk. A szervezett munkásság százezrei, akik ökölbe szorított kézzel szenvedték az elnyomás ke­serveit, ma felszabadult lélekkel, lelkesen építik újjá országszerte a Magyar Szociáldemokrata Pártot. A magyar dolgozó milliók, aki­ket a legkegyetlenebb tőke sem zsákmányolt ki olyan alávaló mó­don, mint az utolsó nyolc esztendő uralkodói — azt hazudva, hogy a dolgozók nevében kormányoznak —, most ezek a miliőik elszánt lelkesedéssel építik naggyá a munkásszolidaritás fellegvárát. Ifjak, akik még tegnap véreztek a szabadságért, asszonyok, akik a hajnali órákban hóban, fagyban hordozták síró gyermekeiket munkahe­lyükre, hogy utána hajszolt munkában, férjeikkel együtt se keres­hessenek annyit, amennyi emberséges megélhetésükhöz elegendő lett volna, a koldusfilléreken tengődő, egy élet munkájában meg­rokkant öregekkel együtt, lelkesen emelik fel a szabadság véres lobogóját. S védik a lefolyt harc tisztaságát mindenkivel szemben, aki azt bosszúvágyból, vagy egyéb okból beszennyezni akarja. Arra kérünk minden szociáldemokratát, hogy folytassa lanka­datlanul a pártépítés munkáját, támogassa a nemzeti bizottságokat és vegyen részt jószándékú munkájában. Teremtsük meg újra ifjú­sági szervezeteinket, a nyolc év előtt elrabolt holmijainkat lehetőleg szerezzék vissza. A megalakult szervezetek címeiket a legelső adan­dó alkalommal juttassák el hozzánk. Ugyancsak vegyük vissza vidéken is elorzott szakszervezetein­ket, amint azt a fővárosban tettük, hogy ismét a dolgozók védőpajzsa legyen. Gyűjtsék erejüket paraszt tagtársaink is, hogy reménytelenné tegyünk minden kísérletet a nagybirtok visszaállítására. Értelmiségi tagjaink is vegyék ki részüket azokból az erőfeszí­tésekből, amelyek célja, hogy le ne térítsék az ország népét a gyó­gyuláshoz és emberi élethez vezető útról. Kisiparos és kiskereskedő tagtársaink, akik 1945 után nagy erősségei voltak pártunknak, ismét legyenek pillérei újjáéledt moz­galmunknak. Azok a családok, akiknek politikai fogoly hozzátartozójuk még nem tért haza, helyi szervezeteink vezetőjével közöljék sürgősen hozzátartozóik nevét. Magyar munkástestvéreink! A szabadság útja megnyílt előt­tünk. Az ország népe keserves szenvedések árán tanulta meg, hogy a jobb- vagy baloldali szélsőség csak pusztulást vagy zsarnokságot hozhat ránk. Védjük meg drágán szerzett szabadságunkat, építsük fel a semleges, demokratikus Magyarországot. Kelemen Gyula a Magyar Szociáldemokrata Párt főtitkára Kinyilvánította Magyarország semlegességét Nagy Imre miniszterelnök Nagy Imre miniszterelnök csütörtök este a következő rádiónyilatkozatot tette: A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve, kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és az egyenjogúság alapján, az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. A nemzeti forradalom vívmányainak megszilárdítását és további fejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék. A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, amelyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét. Ez a hősi küz­delem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban törvényesíti alapvető nemzeti érdekét, a semle­gességet. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, közeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatáro­zásában, mint történelme során talán még soha. Magyarország dolgozó milliói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, de­mokratikus és semleges Magyarországot. Magyarország semlegességének megvédése érdekében a négy nagyhatalomhoz fordul Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminisz­ter november 1-én délelőtt ma­gához kérette Andropov urat, a Szovjetunió magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét. Közölte vele, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormányá­hoz hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet katonai alakulatok­nak Magyarországra való bevonu­lásáról. Követelte ezeknek a szov­jet katonai alakulatoknak haladék­talan, azonnali visszavonását. Ki­jelentette a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány a varsói szerződést azonnal felmondja, egy­idejűleg kinyilatkoztatja Magyar- ország semlegességét, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és az ország semlegessége védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. A szovjet nagykövet tudomá­sul vette a minisztertanács elnöké­nek és megbízott külügyminiszte­rének tiltakozását és közlését és megígérte, hogy haladéktalan vá­laszt kér kormányától. A minisztertanács elnöke a bu­dapesti szovjet nagykövettel foly­tatott tárgyalásáról szóbeli jegy­zékben tájékoztatta a Budapesten akkreditált összes diplomáciai kép­viseletek vezetőit, ugyanakkor táviratilag értesítette az ENSZ fő­titkárát az eseményekről és a ma­gyar kormány elhatározásáról és kérte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete most meginduló köz­gyűlésének napirendjére a kérdés tárgyalását soronkívül tűzze ki. A szabadságharcos csapatok nemzetőrzászlóaljakká alakultak Országszerte megalakulnak a forradalmi bizottságok Beszélgetés Maiéter Pál ezredessel a Kilián György laktanyában Az ország minden városában és üzemében megalakultak vagy alaku­lóban vannaik a Forradalmi Bizott­ságok, amelyek hitet tesznek a ma­gyar szabadság mellett. Különös figyelmet érdemel a Külügyminisz­térium Forradalmi Bizottsága, amely bejelentette, hogy kidolgozta a Ma­gyarország örök semlegességének megvalósításához szükséges intézke­déseket. Kivánja a bizottság, hogy a kormány forduljon anyagi támo­gatásért a nagyhatalmakhoz és a nemzet kincseit, a bauxitot és főleg az uránércet a nemzet jólétének megteremtésére használják fel. Kí­vánja a bizottság, hogy Magyar- országot az ENSZ legközelebbi ülé­sén olyan delegáció kévviselie. mely bírja a nemzet bizalmát. Bejelenti, hogy Horváth Imre és Sik Endre már visszatérőben vannak Buda­pestre. Vésül követeli, hogy a régi poliHkát követő diplomáciai személy­zetet hívják vissza. fl/Tponiakiit és csatlakozott az Ér­telmiségi Forradalmi Tanácshoz a Mnrnmr Évítészek Forradalmi Ta­nácsa. Határozatot hoztak, amelyben a ma®var építésügy új alapokra he­lyezésé*. kérik.; A budapesti nyomda- és papír­ipari munkásság ugyancsak határo­zatban ismerteti követeléseit, mely­ből a legfontosabbak: Magyarország teljes semlegesítése, a sztrájkjog törvénybe iktatása, a nyugati álla­moktól kapott segélynek az eddi­gieknél nagyobb körültekintéssel való szétosztása, a normák és selejt- rendeletek érvénytelenítése, az 1947- ben érvényben volt nyomdai kollek­tív szerződés úiabb bevezetése, a nyereségrészesedés megállapítása és a nyomdászok több évtizedes jogai­nak teljes visszaállítása. A magyar képzőművészek és ipar­művészek szintén megalakították forradalmi tanácsukat, valamint a Magyar Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete is. A sztrájk­jog visszaállítását, a Munkaerő- tartalékok Hivatalának feloszlatá­sát, a munkanélküli segélyek beve­zetését, a gépjárművezetők munka­idejének és bérének rendezését, az 1949-ben jogtalanul elvett járandósá­gok visszaállítását és egész sor olyan intézkedést sürgetnek, ame­lyek munkafeltételeiket korszerű alapon rendezik; Kilián György laktanya... Neve kilenc nap óta eggyéforrott főváro­sunkban a szabadság fogalmával... Itt folytak a legnagyobb harcok. Er­ről tanúskodik a megdöbbentő kép, amely az embert fogadja az Üllői út és a Nagykörút sarkánál. Beomlott emeletek nemcsak a laktanyában, hanem a szembenlévő lakóházakban is. Az egyik emeleten a leomlott szoba mellett jól látni a konyha bú­torait Az utcán kilőtt tankok. Rom, pusztulás mindenütt. A laktanya környéke népes. So­kan érkeznek nemcsak a fővárosból, hanem az egész országból katonák, polgáremberek, fiatalok, szabadság- harcosok, hogy beszélhessenek a hőslclkü kato­nákkal és megszoríthassák Ma­iéter Pál ezredes, a Kilián György laktanya parancsnoká­nak kezét. Benn a laktanyában pihennek vagy beszélgetnek a nyolcnapos harc fá­radhatatlan hősei. Az udvaron te­herautók. Önkéntes adományokkal is ellátják vidékről a harcosokat. Egy pótkocsis tehergépkocsin alma, burgonya, hús. Az első emeleti kultúrteremben sokan várakoznak Maiéter Pálra, a hősi harc parancsnokára, az újon­nan kinevezett honvédelmi minisz­terhelyettesre. Pestiek, vidéki kül­döttek vegyesen. Szegődjünk az egyik várakozó, Bánvölgyi Pál nyo­mába és az ő szavaival mondjuk el, hogyan zajlott le a találkozás. — Örülök, hogy megszoríthattam ennek a hőslelkű katonának a kezét. Dél volt, amikor fogadott, éppen ebédelt. Félig-meddig állva, mert nem akarta várakoztatni annyit a küldöttségeket. Az ezredes fekete, magas, szikár ember, határozottság sugárzik egész lényéből. Amint hal­lottam, 44-ben partizánként harcolt a fasizmus leveréséért. — A beszélgetés során annak a véleményének adott kifejezést, hogy a legfontosabb megőrizni a rendet, fegyelmet, ma ez jelenti a szabadsá­gért folytatott harc legnagyobb ere­jét. Rendezni kell a sorokat. Meg­alakul a nemzetőrség, amely a rend­őrség és honvédség mellett a rend­fenntartó szerepet tölti be. November 1-től a szabadsághar­cos csapatok nemzetőrzászlóal­jakká alakulnak át. Ezek addig maradnak fegyverben, ameddig a szovjet csapatok el nem hagyják Magyarországot. A nem­zetőrség az egyetemi ifjakból, mun­kásokból, az üzemi őrségek tagjai­ból áll, a rendőrség és a honvédség mellett őrzi népünk nyugalmát. — Örülök, hogy beszélhettem a szabadságharc nagyszerű katonájá­val. Szavai megerősítették bennem is azt az elgondolást, hogy most leg­jobban úgy tudunk a magyar sza­badság ügyéért harcolni, ha nagy tettvággyal megkezdjük a békés épi- tömunkát és rendben és fegyelmezet­ten várjuk meg a szovjet csapatok kivonását. Bánvölgyi Pál elbúcsúzott Maiéter ezredestől, majd ismét nyílik, csu­kódik az ajtó szüntelenül. Maiéter Pál szavai eljutnak az egész ország­ba, hirdetve, hogy a rend és a nyu­galom kivívott szabadságunk meg­tartásának legnagyobb ereje,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék