Népakarat, 1956. december (1. évfolyam, 17-41. sz.)

1956-12-24 / 37. szám

,f /f\! tr“ sfT~ A kihagyni esztendőben az élettani tudomén­y, T? ff || **». //Su a gyógyszerkutató* és egyáltalán az orvos* fí t! // tiulomány ismét annyi reménysugarat gyúj­ti -**- tott, hogy ilyen szempontból minden eddiginél nagyobb derűlátással nézhetünk a következő esztendők elé. Helyes irányba mutató tudományos elméletek születtek, nagy győzelmekkel kecsegtető kísérletek folynak világszerte a labora­tóriumokban és klinikákon , mind a természet acsarkodó erői ellen, égés­-,­rgünk védelmében. Bizakodásul elegendő, ha itt csak néhányukra vetünk némi világosságot, mert fényüknél meglátjuk, milyen nagy­szerű diadalokra hivatott a tudomány, ha vizsgálatait az egészségün­ket pusztító természeti erők ellen összpontosítja. Elűzzük a gyermekbénulás rémét A gyermekbénulás ellen már győzelmesen vesszük fel a harcot. Ezt az idén végzett tömeges amerikai védőoltások végérvényesen igazolták. Hívhatják a szörnyű beteg­séget gyermekhűdésnek, gyer­­mekparalízisnek vagy tudomá­nyos nevén Heines Medin-kór­­nak is, ma már mindenki tud­ja, hogy főként a gyermekeket támadja meg, járványosan ter­jed és életreszóló izombénu­lásokat okozhat. Leggyakrab­ban a végtagok bénulnak meg, ritkábban a nyaki és hátizmok­. Szerencsésebb esetekben a megtámadott izomcsoportok engedhetnek és fel is szaba­dulhatnak bénultságukból, de erre csak akkor van remény, ha a gyógyulás 1—2 éven belül bekövetkezik. Lényeges javu­lás ezután már alig várható. Ha azonban a légző- vagy bi­zonyos mértéken túl a nyelő­­izomzat bénul meg — a baj végzetes kimenetelű lehet. A betegség az esetek 7—10 száza­lékába­n halállal végződik és mintegy 30 százalékában élet­fogytiglani bénulást hagy ma­ga után. Főként Amerikában, valamint Európa nyugati és északnyugati területén pusztít. Az elmúlt évtizedekben 3, 5 és 6 évenként kicsúcsosodó jár­ványok formájában garázdál­kodott. Amerikában például ez elmúlt évtizedben évente átlagosan 35 000 gyermekre támadt és több mint 100 000 nyomorék viseli szomorú em­lékét. A különböző izomcsoportok bénulását a központi ideg­­rendszer fertőző, ragályos, he­veny gyulladása, ezt pedig ví­rusok okozzák. Ezek a bakté­riumoknál jóval kisebb méretű, fiúegyencsés mikroszkóppal nem látható kórokozók olyan kicsinyek, hogy máztalan por­celánon is áthatolnak, tehát nem szűrhetők. Négy vírusfajta egy csapásról A gyermekbénulást négy ví­rusfajta idézi elő­ Találtak is védettséget biztosító oltóanya­gokat ellenük, csakhogy e ví­rusfajták bármelyike ellen itt Védd oltóanyag újbóli megbete­gedés esetében csak a szóba­n­­forgó vírusváltozat ellen véd. Olyan oltóanyagot kellett hát találni, amely mind a négy ví­rusfajta ellen hatásos. Ez elő­ször Jonas Salk amerikai ku­tatónak sikerült 1953-ban. Salk akkor mindössze 39 éves volt. Oltóanyagát úgy állította elő, hogy a gyermekbénulás­nak majomvesében tenyésztett vírusait formaldehiddel elölte. Ez az eljárás egyébként a dif­­téria és a tetanusz ellen védő oltóanyag előállításánál mér régebben bevált. Az önként jelentkező 161 sze­mélyen végzett kísérletek azt bizonyították, hogy Salk oltó­anyaga teljesen ártalmatlan, de már 12 nappal az oltás után olyan anyagokat termel a szer­vezetben, amelyek a gyermek­bénulás­­vírusait közömbösítik. Ezután már több országra ki­terjedő tömegvizsgálatra ker­rült sor. Amerikában, Kana­dában és Finnországban 449 ezer 6­9 éves gyermeket ol­tottak be a Salk-féle szerrel, 210 000 gyermeket oltóanyagot nem tartalmazó ellenőrző fo­lyadékkal kezeltek és egyide­jűleg 1 200 000 be nem oltott gyermeket is orvosi megfi­gyelés alá vettek. A nagyszabású tömegoltás és ellenőrző megfigyelések eredményeként 1955. április 12-én megállapították: „ Az oltás az esetek 80—*90 ♦ százalékában védettséget biztosít. íji Az oltás ártalmatlan, «v» mert a beoltott­aknak csak 0,5 százalékánál jelentkeztek — és akiket is csak átmeneti­A rák jóval több embernek ássa meg idő előtti sírját, mint a gyermekbénulás, hiszen a halálokok között a negyedik helyen áll, valahogyan mégis kisebb aggodalommal beszé­lünk róla. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem járványos betegség, nem a részvétünket jobban megindító gyermekek közül szedi áldozatait, hanem az idősebb korosztályokból, amelyek előbb vagy utóbb mégis csak búcsút mondanak. Módszeresebben hosszú év­tizedek óta keressük okának és gyógyításának mélyreható nyitját. De eddig jobbára csak korai felismerésével és a gyö­keres sebészi beavatkozáson kívül sugárkezeléssel (röntgen, rádium, atommáglyában su­gárzóvá tett kobalt stb.) áll­hatjuk útját terjedésének a szervezetben vagy odázhatjuk el újbóli jelentkezését. Nem látjuk az okát, mert a rák természetével kapcsolatos rengeteg részlet­vizsgálat ered­ményeit még nem sikerült kö­zös nevezőre hozni, egysége­sebb, nagyobb ellentmondáso­kat kizáró rendszerbe foglalni. Márpedig zárt elmélet nélkül sötétben tapogatózik a kutatás. Az év elején olyan rákkelet­kezési elmélettel ismerkedett meg a világ, amelynek alapján joggal remélhető, hogy a ször­nyű betegség gyógyítására irá­nyuló kísérleteik biztosabb ala­pokra kerülnek- Ebben a meg­állapításban összegezhetők azok a vélemények, amelyek a legkiválóbb rákkutatók több­sége részéről világszerte el­hangzottak. Ha a sejt erjedni kezd A rákr új keletkezési elmé­letét Otto Warburg, a Nobel­­díjas német kutató állította fel. A nagy nemzetközi kitün­tetésben 25 évvel ezelőtt része­sült a sejt-légzési folyamat fel­fedezéséért, és rákelmélete is ezekhez a vizsgálatokhoz kap­csolódik. Kutatásairól ez év februárjában számolt be Frankfurt am Mainban, s az azóta eltelt 10 hónap alatt a világ számos rákkutató intéze­tét és szakemberét állásfogla­lásra kényszerítette meg — kellemetlen oltási mel­léktünetek.­­ A beoltott gyermekek köz­ö­­zül csak egy halt meg gyermekparalízis következté­ben. 1. A be nem oltott gyerme­­-«■»kek közül 15-en haltak meg. Pánik után diadal A rendkívül biztató ered­mény kihirdetése után másfél héttel azonban híre jött, hogy a védőoltásban részesített gyer­mekek közül hatan gyermek­bénulást kaptak. Minden jel amellett szólt, hogy az oltás következtében betegedtek meg. De csakhamar kiderült, hogy mind a hat gyermek oltóanya­ga ugyanabból a gyárból ke­rült ki és az oltóanyag gyár­tása közben elkövetett vigyá­zatlanság okozta a bajt. A kér­déses gyárban ugyanis a ma­jomvesében tenyésztett élő ví­rusok laboratóriuma olyan kö­zel volt a vírusok legyengítését végző osztályhoz, hogy az élő Warburg professzor abból ez alapvető megállapításból in­dul ki, hogy minden élőlény­nek állandóan energiára van szüksége fennmaradásához. Az élő sejt energiaellátását az oxigén belégzése biztosítja. Ez alól csak néhány igen alacsony­rendű élőlény kivétel. Ha a légzés valamiképpen lehetet­lenné válik, akkor előbb a lég­zési képesség, majd maga a sejt is tönkremegy. Néhány évvel ezelőtt azonban felfedez­ték, hogy a ráksejtekben a bio­vírusok a légáramlás következ­tében itt is megtelepedtek. Miután így a nagy reménye­ket felbolygató pánik hamar elült, a következő hetekben újra megkezdték Amerikában a védőoltásokat. Csaknem 10 millió gyermeket részesítettek Scife-oltásban. 1956 nyarán az idén esedé­kes gyermek-korosztály és a be nem oltottak is sorra kerül­tek. Most már teljes bizonyos­sággal beigazolódott a Salk­­oltás hatásossága és veszélyte­lensége, bár nem mind a négy vírusfajta ellen nyújt egyfor­ma biztonságot. Maga Salk professzor is tovább dolgozik oltóanyaga tökéletesítésén, de lehet, hogy a legjobb megol­dást az ugyancsak amerikai Sabin, a német Haas, a fran­cia Lepíne, a szovjet Csumakov akadémikus vagy a lengyel Mlynarszki fogja nyélbeütni. Említsük meg, hogy hazánk­ban az Országos Közegészség­ügyi Intéz­etben is megindul­tak a kísérletek egy tartós és biztos védettséget nyújtó oltó­anyag előállítására. nyos légzés mellett erjedési folyamatok lépnek fel. Ezzel szemben az egészséges sejte­ket csak légzés élteti, s erje­désnek nyoma sincs. A rák­sejtekben viszont az erjedés olyan méreteket ölt, hogy felül­múlja a légzés energiaszolgál­tatását A ráksejtek anyagcseréje tehát merőben különbözik az egészséges sejtekétől. E tekin­tetben különösen Burke és Earle felfedezése alapvető je­lentőségű. A két angol tudós egészséges sejtekből különböző virulenciájú ráksejteket te­nyésztett. Virulencián itt a ráksejtek rosszindulatosségi­­fokát értjük. Minél virulen­­sebbek, vagyis minél rosszabb indulati­­ak a ráksejtek, annál nagyobb az erjedésük és annál kisebb a légzésük. Ezt a rend­kívül jelentős felfedezést War­burg professzor maga is több kísérlettel és megfigyeléssel igazolta. E 39 a ráksejtek ellen Sok egyéb tudományos meg­figyelés egybevetése alapján Warburg a rák keletkezésében két szakaszt különböztet meg. Az első szakaszban a sejtek légzése irreverzibilissé válik. Ez azt jelenti, hogy a sejteket ért rákos ártalom már »nem csinálható vissza«. A másik szakaszban az ily módon ki­esett légzési energiát a kisebb értékű erjedési energia pótolja, s a rák keletkezésének ez a lé­nyege. Kísérletek hosszú sora bizo­nyítja, hogy különböző anya­gokkal, mérgekkel a sejtek A vérkeringési sajtA halálokok sorrendjében ez első helyen a vérkeringési zavarok által okozott betegsé­gek állnak. Nagyon se érthető hát, ha e bajokkal kapcsolat­ban minden alapvető jelentő­ségű felfedezés fokozott figyel­met kelt. Tudományos körök­ben így értékelik azokat a vizsgálatokat is, amelyeknek első meggyőző eredményeiről ugyancsak ez évben jöttek hitek Dél-Afrikábal A fokvárosi egyetem Bronte- S­te­wart professzor vezetése alatt dolgozó kutatógárdája megállapította, hogy a ko­­leszterin lerakódása az arté­riákban — a verőerekben — a táplálékul fogyasztott zsír fajtájától függ. Az úgyneve­zett kemény zsírok a vér ko­­leszterinszintjét emelik, s ez­zel magas vérnyomást okoz­nak. A koleszterin kristályos, bo­nyolult összetételű vegyület, amely a szervekben minde­nütt megtalálható, de különö­sen az agyvelő és az idegek tartalmazzák nagy mennyi­ségben. Lerakódása az arté­riáiban a verőerek megkemé­­nyedéséhez vezet, s így idéz elő magas vérnyomást, ami vi­szont súlyos vérkeringési za­varok okozója lehet. Sertészsír helyett növényi olaj A dél-afrikai tudósok nagy jelentőségű felfedezése — hogy a táplálékul fogyasztott zsiradékfajtától függ a vér vérnyomást fokozó koleszterin­­tartalma — világszerte széles­körű kutatást indított meg. Most azt vizsgálják, vajon úgynevezett lágy tebtfaj­tákkal visszaállítható-e a meg­keményedett artériák rugal­massága. A kemény zsírok, amelyek a vér koleszterintartalmát nö­velik, általában állati erede­tűek. Különösen a sült zsír, valamint a vaj és a tojás fo­gyasztása szaporítja meg a ko­leszterint a vérben, s ezzel ma­gasabb vérnyomást idéz elő. A dél-afrikai kutatócsoport ezt embereken­te végzett diétás kí­sérletekkel igazolta. Amikor azonban növényi olajokkal, mint például olívaolajjal, va­lamint napraforgómagból és földi mogyoróból sajtolt olaj­jal végezték táplálási kísérle­teiket —­ a koleszterin meny­­nyisége nem növekedett a vér­ben. De mihelyt keményített növényi olajat adtak a kísér­leti személynek, a vér megnö­vekedett koleszterintartalma azonnal kimutatható volt. A zsírokat és olajokat egyéb­ként nagy hőmérsékleten és hidrogéngáz hozzáadásával ke­ményítik és így teszik emberi fogyasztásra alkalmasabbá, légzése károsan befolyásolha­tó. A hiányos légzést azonban nemcsak a sejtműködést gátló ismert mérgek idézik elő, ha­nem a helytelen légzésnek, a tartózkodási helyiségek rossz szellőztetésének és az ülő élet­módnak is része lehet benne. Bizonyos — és ezt ugyancsak több kísérlet igazolja —, hogy a sejtek rákosodását csupán csökkent oxigénhiánnyal te­­lii lehet idézni. Warburg professzor új rák­ keletkezési­ elmélete úgyszól­ván valamennyi főbb kísér­leti tapasztalatra és megfigye­lésre magyarázatot ad, így a kutatás biztosabb alapokról in­dulhat sikeres támadásra a szörnyű betegség ellen. Domagh professzor, az 1985. évi vegyészeti Nobel-díj nyer­tese, a szulfonamid-gyógysze­­rek felfedezője, Warburg meg­állapításaiból kiindulva már elő is állította azt a szert, amely alkalmasnak létezik a rákos sejtek elpusztítására. Az ideiglenesen E 39 néven nyilvántartott szerrel igen biz­tató kísérletek folynak. Irok étrendi nyitja A dél-afrikai tudósok vizs­gálati eredményei távolról sem azt jelentik, hogy egész­ségünk érdekében ezentúl nem ehetünk kemény zsírokat A kemény és lágy zsírfajták kö­zötti helyes arány az, amit szem előtt kell tartani. Ezt Bronte­ Stewart érdekes kísér­lettel szemléltette. Tojások tanúsága A tojás —­ mint említettük — kemény zsírokat te tartal­maz. Bronte-Stewart a kísér­leti személyeknek előbb ke­ményített zsírban sült tojáso­kat adott reggelire, mégpedig a kísérlet szembeszökő bizo­nyítékául egyszerre 12 tojást. A jó étvágyú kísérteti ala­nyok vérében azonnal nagy­mennyiségű koleszterin jelent­kezett. Másnap reggelire ugyancsak 12 tükörtojást kap­tak a kísérleti személyek, az­zal a különbséggel, hogy a tojásokat ezúttal amerikai mo­gyoróból préselt lágy olajban sütötték ki. A koleszterin most nem növekedett a vérben. Te­hát a kemény és lágy zsírfaj-j­ták megfelelő arányán múlik az egészséges zsírfogyasztás. Bronte­ Stewart hangsúlyoz­za, hogy nemcsak a kemény zsírfajták helytelen arányú fo­gyasztása idézi elő a verőerek megkeményedését. Számos esetben az elégtelen testmoz­gás, a foglalkozással járó idegfeszültségek, heves érzel­mi hullámzások, és a mérték­telen dohányzás is közreját­szanak ebben. De a magas vérnyomás keletkezésében az egyoldalúan fogyasztott ke­mény zsírfajtáknak, illetve magas arányuknak jó részük van. A dél-afrikai tudósok vizs­gálati eredményei egyszerre érthetővé tették, miért tartal­maz az olaszok, görögök és az eszkimók vére oly kevés ko­leszterint és miért szenved­nek közöttük sokkal keveseb­ben magas vérnyomásban és ennek következtében vérke­ringési zavarokban, mint Ame­rikában és Európa többi or­szágában. Az amerikaiak és az európai népek többsége ugyan­is a zsírszükséglet zömét ke­mény, állati zsírok formájában fedezi. Ezzel szemben az ola­szok és görögök főként olíva­olajat, az eszkimók pedig ugyancsak lágy halzsírt fo­gyasztanak. A japánok szin­tén sok halat esznek, s való­ban: a koleszterin által oko­zott vérkeringési zavarok kö­zöttük ie ritkábban észlelhe­tők. A dél-afrikai kutatók felfe­dezése a magas vérnyom­ás el­leni gyógyszeres védekezés előtt te új utakat nyitott Gáspár László Egy tömeggyilkos nyomába­n rp­ .Jonas E. Salk Pittsburgh or­vosprofesszor, a gyermekbénu­lás elleni oltóanyag felfedezője Ketten együtt a rák ellen: Otto Warburg (baloldalt) és Gerhard Domagh, mindketten Nobel-díjasok D­úfy&zék,­­d&díszzetek ftóJMjÁUMMAdiMPCCA­­ A szénbányai üzemek felhívnak minden dol­gozót, jelentkezzenek bányamunkára. Első­sorban azokat hívjuk, akik már dolgoztak szénbányában. Felvételt nyerhetnek azok is, akik bányamunkán még nem dolgoztak. Nyugdíjas bányászok teljes nyugdíjuk meg­tartása mellett jöhetnek bányamunkára. A bányászok kiemelt bérezést, hűségjutalmat, a nősek és családfenntartók pedig Ingyen illet­­ményszenet is kapnak. A föld alatti dolgozók átlag szakmánybara az alábbi: Táj árok b­lTt 2400 Ft Cisslatcsillések * 2000 Ft Szállító csilléseit „ 1600 Ft A keresetek a teljesítményektől függően emelkednek. — A bányaüzemek környéké­ről a bányászokat munkahelyeikre és visz­­sza­szállítjuk, a távoli dolgozók számára ingyenes szálláshelyet és kedvezményes, napi háromszori bányászkosztot biztosítunk. Jelentkezni lehet egyénileg vagy csoporto­san a bányaüzemek munkástanácsainál. Budapestről jelentkezők számára felvilágo­sítást ad a Bánya- és Energiaügyi Minisz­térium Munkaügyi Osztálya (Budapest, V., Markó utca 16, IV. em. 430, Tel: 121-213) C'5BMgk' K­­ÍZÜLETEK! PIGTELEM! Kérjük, hogy az elfekvő, felhasználatlan szép pOFkészlete­set jelentsék be! Brikett készül belőle* Bejelentés' Brikettipari Tröszt. Fehérhajó u. 3—W.­­Telefon: 181—031.

Next