Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)
1957-01-11 / 8. szám
NÉPAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1937. JANUÁR 11. PÉNTEK AKNA AZ ÉLÉSKAMRÁBAN. Az Országos Légoltalmi Parancsnokság tűzszerész alakulata a lakosság bejelentései alapján hatástalanítja és elszállítja a lakóterületen maradt és robbanásveszélyt jelentő lőszereket. — Apfel Gyula hadnagy, a József körút ' 52-ben, Fülöpék lakásának éléskamrájában találta meg a fel nem robbant aknagránátot KÖZLEMÉNY a Szilsfaisács titkársága és a budapesti nagyüzemek vesefrssek tanácskozásáról A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége titkársága tagjai január 10-én tanácskoztak Budapest nagyobb üzemei munkástanácsainak elnökeivel, titkáraival és vb-elnökeivel a munkástanácsok időszerű feladatairól. A tanácskozáson elhangzottak alapján megállapítható, hogy a munkástanácsok eddig még kevés segítséget és támogatást kaptak felelősségteljes munkájuk elvégzéséhez. A Szaktanács titkársága szerint ez a panasz jogos és ezért javaslatokat tesz a szakminisztériumoknak, hogy adjanak meg minden segítséget a munkástanácsoknak a termelési, bér és egyéb problémák megoldásához. Segíteni kell a munkástanácsokat a helyes munkamódszerek kialakításában is. A munkástanácsok is látják most már azt, hogy helytelen gyakorlat, ha a munkástanács mindent maga akar megoldani. Ennek következménye csak az lehet, hogy alapvető, az üzem irányításával kapcsolatos feladatukat elhanyagolják. Szóvá tették a jelenlevő munkástanácsi vezetők, hogy több bizalmat kérnek. Tisztán látják már azt, hogy a munkástaná-* csok nem tényleges hivatásuknak megfelelő céllal és feladat-* tal alakultak meg. Tudják, hogy bekerültek a munkástaná-* csokba egyes, a munkásosztály ügyétől idegen elemek is, akik $ től ők maguk is minél előbb meg akarnak szabadulni. A titkárság egyetért azzal, hogy nem helyes a munkástanácsot, mint intézményt és a munkástanács tagjait általában bizalmatlanul kezeln. Amint a forradalmi munkás-paraszt kormány, úgy a szakszervezetek is üzemi életünk egyik alapvető intézményének tekintik a munkástanácsokat. A Szaktanács titkársága és a budapesti nagyüzemek munkástanácsainak megjelent vezetői megállapították, hogy a munkástanácsok elleni támadás, provokatív lépés, ami a Csepeli Vas- és Fémművek egyes üzemeiben és egy-két más gyárban a munkástanácsok lemondásával történt. A SZAKTANÁCS JAVASLATAI A MUNKANÉLKÜLISÉG ENYHÍTÉSÉRE A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége, ismerve a kormány erőfeszítéseit, amelyeket a munkanélküliség csökkentése érdekében tesz, szükségesnek látja, hogy e törekvést néhány javaslattal segítse. Ismeretesek az objektív nehézségek, amelyek elkerülhetetlenné teszik az átmeneti munkanélküliséget. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egyszerűsítése, az anyag- és energiahiány a munkaalkalmak csökkenéséhez vezet. A helyzetet ne súlyosbítsák a munkások nagyobb méretű elbocsátásával és tegyenek meg mindent, hogy minél kevesebb ipari munkás váljék munkanélkülivé. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, utasítsa a minisztereket, tegyenek meg minden szükséges intézkedést a teljes foglalkoztatottság érdekében. Számtalan lehetősége van az iparvezetésnek arra, hogy a munkásokat továbbra is foglalkoztassa, illetve a lehető legkisebbre csökkentse a munkanélküliséget. Így például a rendelkezésre álló kevés szén és energia eddiginél sokkal tervszerűbb, gondosabb és határozottabb szétosztásával feltétlenül több munkaalkalmat lehet fenntartani és bizonyára mód nyílik a termelés szélesítésére is. Ehhez természetesen szükséges az is, hogy a miniszterek utasítsák beosztottjaikat és a vállalatok vezetőit, hogy a leggondosabban mérjék fel a termelés folytatását, sőt növelését szolgáló lehetőségeket. Nem látjuk akadályát annak — a megfelelő utasítás hiányán kívül —, hogy ahol kevés az energia, ott már több üzem példája nyomán osztott munkaidővel vagy váltott műszakkal gondoskodjanak a teljes munkáslétszám foglalkoztatásáról. Sok lehetőséget rejt magában a többi között a fizetett és fizetés nélküli szabadságok soron kívüli kiadása. Ezzel a módszerrel is csökkenthető, sőt egyes esetekben elkerülhető még az átmeneti munkanélküliség is. A szakszervezetek most megismétlik régebbi javaslatukat a közmunkák azonnali beindítására vonatkozóan. Erre különösen Budapesten lenne szükség a bekövetkezett károk helyreállítása érdekében. Nagyon sok lehetőséget rejt magában a szinte halaszthatatlan árvíz- és belvízvédelmi, útépítési, vasútépítési és egyéb sok munkáskezet igénylő munkák gyors megkezdése. A kormány — véleményünk szerint —, ily módon is a munkások százezrei számára biztosíthat munkaalkalmat, megélhetési lehetőséget a népgazdaság teherbíró képességeinek keretein belül. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége ugyanakkor az üzemi munkástanácsokhoz is fordul annak érdekében, hogy nagy feladataik megoldása során legfőbb kötelességüknek tekintsék ezekben a nehéz napokban a munkanélküliség elleni küzdelmet. Rajtuk is múlik, hogy az igazgatóval és a műszaki vezetőkkel együtt a vezetésük alatt álló gyár, üzem belső lehetőségeit feltárják. Mindent megtegyenek a munkaalkalmak növelése, a mind több és több munkás foglalkoztatása érdekében, természetesen úgy, hogy gyáruk gazdasági helyzete ne romolják. Ne engedjék meg a munkástanácsok, hogy figyelmüket erről a nagy feladatról bárki bármi módon elterelje. A bányászokhoz is fordulunk, hiszen a legjobb rendeletnél, tervnél, utasításnál is fontosabb ma a széntermelés további növelése, mert ez a legbiztosabb módja az átmeneti munkanélküliség csökkentésének, gyors megszüntetésének. A szervezett dolgozók nevében köszönetet kell mondanunk eddigi eredményeikért, egyre felelősségteljesebb munkájukért. Ugyanakkor a mindennapi munka során egy percre se fe- _ledkezzenek meg a szénbányá- szók arról, hogy minden va- ♦ gon szén, amivel az ipar többet kap, legalább 6 munkás szá*mára biztosít egy hónapon át munkalehetőséget. De a gépiparban már 15, a könnyűiparban pedig 23 dolgozó munkájának folytatását biztosítja. Nem mindegy tehát, hogy * hány csille, hány vagon szén jut az országnak! A bányászmunka eredményességét ma azon kell mérni, hogy mennyi ipari munkás számára biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, a teljes bért Lássa meg végre minden bányász a szoros összefüggést a maga munkája és a munkanélküliségre ítélt munkások sorsa között. MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A NÉPHADSEREG SZÍNHÁZÁBAN január 19-én a színház fiataljainak stúdió előadásában kerül színre .1. Anouilh: »Antigone« című drámája, a modern drámairodalom egyik kimagasló alkotása. A főszerepeket Tábori Nóra, Szakács Miklós, Horváth Júlia, Szatmári István, Bánhidi László és Pálos György alakítja. Az »Antigone«-t Ajtay Andor rendezi. A képen: Ajtay Andor Kreon és Antigone alakítójával, Tábori Nórával és Szakács Miklóssal Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről szóló, 1956. évi 30. számú törvényerejű rendelet hatályát az 1957. évi március hó 31. napjáig meghosszabbítja. A törvényerejű rendelet 1957. január 12. napján lép hatályba. Francia bányász-vendég Tatabányán Victor Duguet, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára, aki rövid tartózkodásra Magyarországra érkezett, Tatabányára látogatott, 11 ahol baráti beszélgetést folytatott a Bányászok Szabad Szakszervezetének trösztbizottságában a bizottság munkatársaival és a bányák alelnökeivel. Tatabányáról visszaérkezve Victor Duguet felkereste a Népakarat szerkesztőségét és szívélyes beszélgetést folytatott a Népakarat szerkesztő bizottságának tagjaival és A lap több munkatársával Rendelet a kötelező beadás megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdésekről A közellátási kormánybiztos a kötelező beadás megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről a következő rendeletet adtaki: A kötelező beadás megszüntetése folytán az olyan termelők részére, akik 1957. évre történő előteljesítési szándékkal az 1956. évi beadási kötelezettségük mértékét meghaladó mennyiségű mezőgazdasági terméket adtak be, a teljesített többletbeadás után a kifizetett beadási ár és az átvétel időpontjában érvérében volt állami szabadfelvásárlási ár közötti különbözetet meg kell téríteni. A termelőknek az árkülönbözet kifizetése iránti igényüket a beadási könyv és az előteljesítést igazoló vételi jegy egyidejű bemutatása mellett az illetékes átvevő vállalathoz (Állatforgalmi, Ter♦ ményforgalmi, Tejipari Vállalat, Földművesszövetkezet) kell benyújtani. Amennyiben sem a beadási könyv, sem a vételi jegy nincs a termelő birtokában, úgy az előteljesítés tényleges adatait a volt községi begyűjtési előadónyilvántartásai alapján meg lehet állapítani. A kérelmek benyújtásának végső határideje 1957. február 28. A takarmánybeadási kedvezménnyel járó sertéshizlalási szerződésekkel lekötött sertéseket — a kötelező beadás megszüntetése folytán — a takarmánybeadási kedvezmény nélküli -szerződésekre megállapított magasabb áron kell átvenni. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A második paragrafus rendelkezéseit az 1956. október 25. napjától jelen rendelet hatályba lépéséig eszközölt átvételeknél alkalmazni kell. A kormány nyilatkozata a magyar belügyekbe avatkozás újabb kísérlete ellen A kormány megdöbbenéssel szerzett értesülést arról a javaslatról, melyet az Amerikai Egyesült Államok és huszonegy más ország terjesztett a közgyűlés elé egy öttagú vizsgálóbizottság felállításáról, melynek az lenne a feladata, hogyvizsgálatot folytasson, közvetlen megfigyelést szervezzen és tartson fenn Magyarországon és másutt, tanúk meghallgatására, bizonyítékok gyűjtésére, információk átvételére, szükség szerint azzal a céllal, hogy a megállapításokról jelentést tegyen a közgyűlés jelen ülésszakának, azután pedig időről időre kiegészítő jelentéseket készítsen az ENSZ-tagok és — ha ülésezik — a közgyűlés tájékoztatására. A magyar kormány a legerélyesebben tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok által a közgyűlés elé terjesztett, példátlanul durva beavatkozást jelentő javaslata ellen, melynek támogatására úgy látszik, sikerült megnyernie az általa kifejtett propaganda hatása alá került más államokat is. A magyar kormány megengedhetetlennek tartja az ilyen egyes agresszív államok céljait és politikai törekvéseit szolgáló határozatok elfogadását, melyek sértik a Magyar Népköztársaság szuverenitását és amely határozatoknak egyetlen szuverén állam sem vetheti alá magát. Ezért a magyar kormány azzal a felhívással fordul az ENSZ minden tagállamához, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányának legfontosabb elve: az államok függetlensége és egyenlősége fenntartása érdekében hárítsák el a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérleteket, amelyek azonosak a hivatásos felforgató és hírszerző szervezetek által alkalmazott módszerekkel és így viszszaélést jelentenek az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyével. Egyben felkéri a tagállamokat, tegyenek meg mindent, hogy ilyen javaslatok ne váljanak az ENSZ határozataivá. A magyar kormány rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos nyugati hatalmak, melyek eddig is aktív támogatást nyújtottak a magyar belső és külső ellenforradalmi erőknek, továbbá aSzabad Európa« és az »Amerika hangja« rádiók felelőtlen uszításai révén, valamint egyéb, a nemzetközi jog legelemibb szabályaival ellenkező tevékenységükkel oly súlyos károkat okoztak, még most sem elégelték meg ezeket a beavatkozási kísérleteket, mit sem törődve a magyar népnek okozott mérhetetlen szenvedéssel és azzal, hogy az ellenforradalmi mesterkedések menthetetlenül nyomorba taszítják az országot. A magyar nép mély együttérzéssel kísérte és kíséri azon országok sorsát, amelyeket ugyanezen nyugati államok vezető köreinek önző érdekekből folyó beavatkozása háborús bonyodalmakba sodort. Az elmúlt években ilyen beavatkozás történt Guatemalában és Indonéziában. A helyi lakosság törekvéseivel homlokegyenest ellenkező akciók folynak most is Ciprus szigetén, Algírban és nem utolsósorban a szuezi térségben, ahol az imperialista agresszió sok száz egyiptomi állampolgár lemészárlásához és Port-Said egyes részeinek lerombolásához vezetett. Az amerikai csapatok esetleges bevetésére vonatkozó új terv pedig már az egész Közép-Kelet békéjét fenyegeti. Népünk nem kíván segédkezet nyújtani ahhoz, hogy Magyarország hasonló akciók színterévé és ezzel újabb háborús tűzfészekké váljon. Hazánkban a törvényes rend helyreállt, az országban ma már béke és nyugalom uralkodik. Azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek az elmúlt hetekben Magyarországon garázdálkodtak, a kormány által segítségül hívott szovjet csapatok támogatásával a magyar honvéd-, rendőr- és karhatalmi alakulatok felszámolták. A rendet a magyar karhatalmi szervek továbbra is biztosítják. Az ellenforradalmi események következtében megzavart termelés megindult és bíztatóan fejlődik. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilvánosságra hozta nyilatkozatát, mely a lakosság nagy többségének érdekeit és kívánságait fejezi ki. Ezen nyilatkozat megjelöli az ország talpraállításának, a nép gazdasági és kulturális felemelkedésének és az ország függetlensége megvédésének útját. Ugyanakkor a kormány mindent megtesz azért, hogy azok a megtévesztett személyek, akik az országot elhagyták, akadálytalanul hazatérhessenek és törvényesen biztosította, hogy a hazatérők semmiféle bántódást ne szenvedjenek. A fentiek alapján a magyar kormány ismételten leszögezi, hogy semmiféle bizottságnak nincs írva a magyar kérdésben illetéktelen és elfogult személyek kihallgatásával járó vizsgálatot folytatni és megfigyelést szervezni Magyarországon információk szerzésére. A magyar kormány követeli, hogy kerüljön le végre a közgyűlés napirendjéről a szuverenitását sértőmagyar kérdés- és azt, hogy tegyék lehetővé, hogy Magyarország sokat szenvedett népe az ismét helyreállt rendben és nyugalomban saját maga alakíthassa további sorsát, megvalósíthassa gazdasági felemelkedését és a szabad, független, szocialista Magyarországot. (MTI)