Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)
1957-02-23 / 45. szám
A szakszervezetek és az állam viszonya írta: Ligeti László, a KPÜSZSZ elnöke M T Színes csehszlovák film a nagy zeneszerző mozgalmas életéről A Forgató k ö n yvét írta es rendezte: VACLAV KRSKA Föszerept)e.n: KAREL IIOGEK A SÜRGŐSEN FELVESZÜNK, Mos! csőál Irány szereléshez értő szak m u n k ás okai ORSZÁGOS VILLAMOSTÁVVEZETÉK VÁLLA ^T TÄV VEZETÉKÉPÍTÉS Budapest, V.. Arany János utca 11. — Telefon. 122—023 mes a Központi Döntőbizottság kiadványa: A Központi Döntőbizottság elvi határozatai és közleményei (1948—1956-ig) — — — Ara kötve Köves Pák Statisztikai indexek — — Ara kötve 60.— Ft 29.— Ft MÁRCIUSBAN JELENIK MEG Kornál János: Gazdasági vezetés túlzott központosítása — — — — _ — Ara kb. 25.— Ft A hirdetett, valamint az összes újdonságok és a régebben megjelent tudományos, szak-, szépirodalmi, ifjúsági, nyelvtudományi művek, szótárak beszerezhetők a KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ könyvesboltjában, Budapest, V., Nádor utca 8. szám. Telefon: 181—344 A SZAKTANÁCS X. TELJES ÜLÉSÉN tárgyalták az állam és a szakszervezetek egymáshoz való viszonyát is. A X. teljes ülés helyes álláspontot foglalt el ezzel kapcsolatban, a kérdésről azonban még ma is sok szó esik. A Magyar Népköztársaság állama és a magyar szakszervezetek viszonyát vizsgálva elsőként azt kell figyelembe venni, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek, a szakszervezeteknek ehhez az államhoz egészen más a viszonyuk, mint a tőkések, a földesurak államához volt. A szakszervezeti tagoknak, a szakszervezeteknek védeniük, erősíteniük kell az államhatalmat, hiszen saját államunkról van szó. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek nem függetlenek az államapparátustól. Az önálló szakszervezetek egyik jelentős feladata éppen az, hogy megvédjék a dolgozók jogos érdekeit egyes államhatalmi szervek bürokratikus túlkapásai ellen. ÁLLAMUNKBAN MINDEN JELENTŐS HATALMI POZÍCIÓ a munkásosztály, a dolgozók kezében van. Mindezek ellenére előfordulhat és elő is fordul, hogy ellentét keletkezik az egyes állami szervek és a dolgozók, így az államapparátus egyik-másik szerve, és a szakszervezetek között is. Ilyesmi előfordulhat a munkafeltételek megállapításánál, de adódhat abból is, hogy egyik vagy másik állami funkcionárius, vagy vállalati igazgató megsérti a dolgozók törvényes jogait, nem, vagy csak hiányosan hajtja végre a dolgozók érdekeit szolgáló intézkedéseket. Ha ilyen esetekben a szakszervezetek keményen és határozottan lépnek fel a dolgozók érdekében, ezzel nem gyengítik, hanem erősítik népi államunkat, nem hátráltatják, hanem elősegítik a termelést. Amikor a szakszervezetek megalkuvás nélkül küzdenek a dolgozókat ért sérelmek orvoslásáért, voltaképpen segítik a hibák kiküszöbölését, és így közelebb hozzák dolgozó népünket az államhatalomhoz. Az elmondottak is bizonyítják, nogy az állam és a szakszervezetek közötti szoros kapcsolat és jó együttműködés a dolgozók érdekeit, a társadalom fejlődését, népi álamunk megerősödését szolgálja. Az októberi tragikus események előtt nem /olt kielégítő az állam és a szakszervezetek /iszonya. Egyes államhatalmi szervek még az >lyan határozatlan, nem kielégítő lépéseket is •ossz néven vették a szakszervezetektől, amicet azok a különböző túlkapásokkal, a törvéryek áthágásával szemben tettek. Nem a segítő szándékot keresték az ilyen fellépésekben, hanem a legtöbb esetben munkájuk akalályozását látták bennük. PEDIG NEM AZ VOLT A HIBA. HOGY A SZAKSZERVEZETEK FELLÉPTEK A TÚLKAPÁSOK, A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK EL- 1.EN, hanem az, hogy nem elég erélyesen, haározottan és következetesen tették ezt. Abban, hogy a szakszervezetek nem szegültek izembe elég határozottan a dolgozók élet- és munkakörülményeit károsan befolyásoló in-} tézkedésekkei, részük volt az emberről való} gondoskodást szem elől tévesztő, a termelési} érdekek elsőbbségét egyoldalúan hangsúlyozó} helytelen nézeteknek. E helytelen gyakorlat} következtében vetődik fel ma olyan élesen az} a követelés, hogy a szakszervezetek legyenek} függetlenek az államtól, intézzék önállóan} ügyeiket. Ezért szükséges, hogy most, a X.} teljes ülés után nyomatékosan rámutassunk a} múltbeli hibákra, és levonjuk ezekből a meg-} feielő következtetéseket. } Ezzel kapcsolatban merül fel a sztrájkjog} sokat vitatott kérdése is. Ügy vélem, felesle-} ges külön hangsúlyozni, hogy más-más meg-} ítélés alá esik a sztrájk a kapitalizmus és a} szocializmus viszonyai között. A kapitalista* országokban kibékíthetetlen az ellen-* tét a kizsákmányoló tőkések, és a kizsákmú-% nyolt munkásosztály között. Ezekben az or-} szágokban az állam a tőkések érdekeit kép--, viseli. Itt a szakszervezetek harcának alapvető formái közé tartozik a sztrájk. Más a helyzet a szocialista, vagy szocializmust építő országokban. A szocialista termelési viszo-« nyok között nincsenek és nem is lehetnek ki-| békíthetetlen ellentétek a dolgozók és a dől-} gozók állama között. Lehetnek azonban, és a* mi viszonyaink között is előfordulnak össze- * ütközések, nézeteltérések, ezek azonban tá-J volról sem kibékíthetetlenek. % AZT. HOGY SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ* ORSZÁGBAN MIT JELENT. KIKNEK AZ* ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA A SZTRÁJK, kéz-* zel fogiható, világos példával bizonyították aj múlt év végi sztrájkok. Csökkent a termelés,} apadt az árukészlet, romlott a dolgozók hely-J zete, munkanélküliség jelentkezett a sztráj-} kok nyomában. Ellenforradalmi célokat, a} dolgozók nyomorbadöntését, a népi hatalom} megbuktatását szolgálták ezek a sztrájkok.} Károsak voltak a munkásosztály, a dolgozó} nép szempontjából. Fogyasztani tudvalévőén} csak a termelés arányában lehetséges. Ha} kevesebbet termelünk — sztrájk esetén pe-J dig nyilván visszazuhan a termelés —. keve-} sebbet is lehet fogyasztani. A sztrájk költse-} geit tehát maguk a sztrájkolok, általában a} dolgozók viselik. Ez mindenki előtt világossá} teszi, hogy a szakszervezetek, a munkásosz-} tály, a dolgozók érdekvédelmi szervezetei a} proletárdiktatúrában nem sorolhatják harci} fegyvereik közé a sztrájk fegyverét. ♦ Nyugodtan kimondhatjuk ellenben, hogy aj szocialista és szocializmust építő országokban} — így hazánkban is — a szakszervezeteknek} elég erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy a% dolgozókat megillető jogokat az állam és a} dolgozók között felmerülő esetleges nézetel-% térés esetén sztrájk nélkül is bizto-% sítsák. Ahhoz pedig, hogy a szakszerveze-} tek ilyen szervezetekké váljanak, és a dolgo-} zók jogait biztosítsák, az szükséges, hogy az} állammal együttműködve, de önállóan intéz-} zék ügyeiket, s ha ez szükséges, erélyesen, ha-% tározottan lépjenek fel mindenféle túlkapás,} törvénysértés ellen. SZERKESZTŐI TALAS JANOS (Budapest): munkaközi szünetet a vállalat te lephelyén, illetve munkahelyéi kell eltölteni. VARGA LAJO: (Hajdúböszörmény): Versei szépek ’ nívósak. Ha csak lehet, közlünl belőlük. K. TÓTH LENKE (Szol nők): BÖK-versei ügyesek, jók, h tudunk helyet szorítani, közlünl belőle. PUSZTAI IMRE (Csöng rád): A vizsgaszabadság címé: igénybe vett munkanapok levő nandóh az évi pótszabadságból. < 12 nap alapszabadság érintetlenü marad. BUJDOSÓ PÁL (Buda pest): Írásai nem rosszak, de eb ben a műfajban még jobbakká rendelkezünk, s azokra sincs he Ivünk. HEGEDŰS FERENC (Zala égerszög): Levelét megkaptuk gondolataival egyetértünk. A «-TS megkonyhán« nem alkalmas köz lésre. DR. HORVATH L.ÁSZLl (Fclsocsatári út 53.): Írásaival jó akar, de ezt közölhetetlenül le egyszerűsítve teszi. ÖZV. BOROS JENÖNÉ (Buda pest): Kedves levelére — sajnos nem szerezhetünk örömet, mert ; versek nem érik el a szüksége színvonalat. UGRÓ ISTVÁN (Bu dapest): Verséből jóindulat be szél, de nem költői nyelven GATT VAN JÓZSEFNÉ (Maglód) Észrevételét eljuttattuk a színház hoz. ANGYAL BARNABÁS (Sál gótarján): Versét nem tudjuk kö zölni. MIKÓ LÁSZLÓ (Budapest) Ha a dolgozót a vállalat munkává ellátni nem tudja (például: áram hiány, anyaghiány stb. miatt), i kiesett munkaidőre időbért kel fizetni. TÁBOR ISTVÁN (Csepe) Versei szépek. Nyílt Ieveléne! nem tudnánk helyet adni (ne" vagyunk irodalmi lap), s nem i: mindenben értünk egyet. OÁRDOMÁRIA (Budapest): Terjedelműn] nem ad lehetőséget folytatáso írásának közlésére. o Ellenforradaimárokat ítéltek börtönre A kecskeméti megyei bíró ság négy napig tartó tárgya lás után pénteken hirdetek ítéletet a kiskunmajsai ellen forradalmár bűnözők felett Az ellenforradalmárok október 27-én elhurcolták lakásáról a 61 éves Neményi Józsefet, a községi tanács munkatársát. Az idős embert bestiális módon bántalmazták majd Patyi István elsőrendí vádlott agyonverte. A bíróság szándékos emberölés bűntettében mondta k. bűnösnek a vádlottakat. Ifj Patyi Istvánt 14, Kolompár Mátyást 12, Pekó Istvánt ■ évi börtönbüntetéssel sújtotta. A lincselő banda hárorr tagja a büntetés elől Nyugatra szökött. fi szovjet szakszervezeti küldöttek látogatásai a pedagógus-szakszervezetben és a közgazdasági egyetemen A szovjet szakszervezeti küldöttség tagjai péntek délelőtt Somogyi Miklósnak, a Szaktanács elnökének kíséretében ellátogattak a pedagógus-szakszervezetbe, ahol baráti beszélgetés során számos, a pedagógusokat érdeklő kérdésre válaszoltak. L. N. Szolovjev, a szovjet szaktanács elnökhelyettese, a küldöttség vezetője beszélt a szovjet pedagógusok társadalmi és anyagi helyzetéről. P. M. Csertkova, az ukrán textilesszakszervezet elnöke az úttörő mozgalommal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Ezután a vendégek válaszoltak a magyar pedagógusok kérdéseire. A szovjet küldöttek bejelentették, hogy rövidesen újabb magyar pedagógustküj.döttséget hívnak meg a Szovjetunióba. Délután a Marx Károly Köz-: gazdaságtudományi Egyetemet! kereste fel a szovjet szakszer-: vezeti küldöttség. László Imre'. lektorhelyettes üdvözlő szavai! után a látogatók tettek fel né-! hány kérdést, amelyekre Mar-' kos György professzor és Orosz! Árpád, a tanulmányi osztály! vezetője, az egyetemi szakszer-: vezeti bizottság elnöke vála-; szolt. Berettyán László negyedéves hallgató, a MEFESZ- tevékenységét ismertette mnirl- Illés Janos docens a közgazt dasági egyetem MSZMP szer- vezetőn ék munkájáról adott • tájékoztatást. Végül a szovjet • elvtársak válaszoltak a taná• rok által feltett kérdésekre. Személyes üzenetek az NDK-ban üdülő gyerekektől Az Agrártudományi Egyesület ankétje A szocialista kereskedelemhez nyúlni nem enged Tik Ülést tartott a KPÜSZSZ központi vezetősége > A KPDSZSZ központi vezetősége pénteki ülésén megvit tatta az október 23-a óta el► telt időszak főbb eseményeit. a szakma dolgozóinak anyag helyzetéi, és a szakszerveze soron levő feladatait. Liget László elnök beszámolójábar részletesen ismertette a szak ; szervezet által az elmúlt hó; napokban kivívott eredménye!ket, majd — a pénzintézet dolgozók anyagi helyzetéve '.foglalkozva — elítélte a fize ! tésvlc rendezését gátló huza vonát. ! A beszámolót követő élénk ! vitában a hozzászólók a több között rámutattak a központ ! vezetőség és a tagság közöt1; ! kapcsolat erősítésének, a nőmozgalom és az ifjúsági mozgalom segítésének fontosságára. Az ülésen részt vett és felszólalt Kisházi Ödön, a Szaktanács főtitkár-helyettese, éí Tausz János, a Belkereskedelmi Minisztérium vezetője is Tausz János felszólalásábar hangoztatta: A szocialista kereskedelemhez nyúlni nem. engedünk. Ha nem lett volna szocialista kereskedelem, a spekulánsok felverték volna az árakat, kizsákmányolás é? infláció lett volna a következmény. A központi vezetőség »Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezeté"-'-re változtatta a szakszervezet nevét. ___HÍREK Alekszamlrov és együttese inegieiieiesi tartogat a műsorán ♦ A Postás Szakszervezet { központi vezetősége pénteké: { egésznapos ülést tartott, amc { lyen Horn Dezső főtitkár be {számolóját, és a szakszerveze { programját vitatták mef { Csaknem húsz felszólaló tett {szóvá a postás dolgozók ide {szerű problémáit, a többi ke {zöít a termelékenység emele i sét. a kiküldetési díjak egyse e gesítését, a diszpécserszolgál. ésszerűsítését. Az ülésen íe | szólalt Zentai Ernő, a' Szál {tanács titkára is. 1 O »♦ { — Uj altaíoszert hoz forga {lomba a Kőbányai Gyógyszei {gyár. Előnye, hogy nem szók {ja meg a szervezet, hatás { tehát idővel nem csökken. ► » — Több ezer vagon árpa {kaptak az állami gazdaságo } a Szovjetunióból. Ezzel a se {gítséggel az állami gazdasá {gok minden takarmányozás »igényt ki tudnak elégíten {Több tízezer sertés hizlalása } teszi lehetővé a most érkezet {takarmányárpa. { X Orvosi hír. Dr. Alföld. {Jenő fül-, gégeorvos, arcplasz ttikus újra rendel. V., Kossuti ► Lajos utca 3. Telefon 186—31(!► {— Dr. Kerek Ferenc bőr- é ► nemibeteg gondozóintézeti fő ►orvos, orvos-kozmetikus ren ► delését újból megkezdte VIII ► üllői út 40 alatt. Hétfő, szerda t péntek este negyed 9-töl ne ► gyed 10 óráig. Telefon. ► ! — Freimann Lajost, aki ok ► tóber 26-án a miskolci terror ► cselekmények során mártír t-halált halt, vasárnap, 24-éi ► délelőtt fél 12 órákor temeti! ► a Farkasréti izr. temetőben.►► ! — A vasas-szakszervezetbei ►megalakult az öntőszakma in ; téző bizottsága, mely a sze ►rr.élyi és a szakmai kérdések in t tézésére minden szerdán dél ", után 4-től 6 óráig, vásárnál. ; délelőtt 0-től 12 óráig ügyele I tét tart a Vasas Székházban. A í munkanélküli szaktársak sajá ► érdekükben itt. jelentkezzenek ; — A ruházati munkásol ; szakszervezetének Almássy te ;2. szám alatti székházában el ; helyezett dolgozók nagy részé : nek lakását helyreállították ; illetve sikerült részükre lakás ! biztosítani. A ruházati szak ! szervezet visszaköltözött rég székházába. Üj cím tehát: Bp. VII., Almássy tér 2. Újra megkezdik tevékenységüket a szegedi írók A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának tagjai elhatározták, hogy á csoport a jövőben Juhász Gyula Irodalmi Társaság néven kíván működni. Tervbe vették, hogy Szegeden szövetkezeti alapon könyvkiadót létesítenek és könyvesboltot is nyitnak. Rövidesen újra megjelentetik havi folyóiratukat, a »Tiszatáj«-1, márciustól kezdve pedig irodalmi matinékat t artanak. Az októberi események óta tartott első tanácskozásukon ideiglenes intéző és szervező bizottságot választottak, amelynek feladata a március 6-ra tervezett közgyűlés előkészítése. A megbeszélés során több író arról számolt be. hogy milyen müveken dolgozik. O — Rendbehozták a Gellert féri szovjet hősi emlékművet. Az októberi események idején megrongált Gellért téri szovjet hősi emlékművet péntekre rendbehozták. A javítási munkákat az ÉM 12 ;5. számú vállalat dolgozói végezték el. O Az egészségügyi szakszervezet elnöksége pénteki ülésén megvitatta a gyógyszertár-vállalatok forgalomtól függő állománycsoportjába tartozó dolgozóinak bérrendezésére készített végrehajtási utasítástervezetet, melynek értelmében március közepén kerülne sor január 1-i hatállyal az új bértételek kifizetésére. Az elnökség a többi között elhatározta, hogy az Ürömi úti üdülőt az eddigi módon működteti tovább, ismét felhívja az egészségügyi miniszter figyelmét, hogy az egészségügyi intézményekből ne költöztessen ki dolgozókat, majd leszögezte, hogy a közeli napokban nyilvánosan állást foglal a sajtóban, illetve a rádióban nyilvánosságot kapott olyan közleményekkel kapcsolatban, amelyek sértik az orvosi etikát. O — A KPDSZSZ ruházati szakosztályán belül megalakult a cipőkereskedelmi dolgozók szakcsoportja. Kelet-Nemet országban üdülő gyermekeink életéről vasárnap délelőtt fényképkiállítást rendez a Szaktanács (VI., Dózsa György út 84 b). A kiállítás keretében az NDK szakszervezeteinek küldöttei magnetofonra felvett üzeneteket közvetítenek és levelek továbbítását vállalják. Kilenc órakor a Zinnovitzba, 11 órakor a Kölpinseebe, 12 órakor a lungsbornba, 13,30 órait or ; Bansinba 1957. január 22-éi elutazott csoport, 15 órakor a: 1956. december 22-én elutazót csoport, 15,30 órakor a He ringsdorfbam, 16 órakor ; Gralmüritzben, 17 órakor : Pfaffendorfban üdülő gyerme keink üzeneteit közvetítik. Tegnap délelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében nagyszabású ankét zajlott le a gödöllői ikersoros kukoricatermesztés tapasztalatairól. Számos felszólaló mondta el tapasztalatait. Beszédet mondott Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. A vitában részt vett Erdei Ferenc akadémikus, a Magva Tudományos Akadémia tagja Hozzászólt a gödöllői ikerso ros kukorica tudományos meg teremtője, dr. Kolbai Káról\ egyetemi tanár, az Agrártu dományi Egyetem rektora is Az ankét után az Agrártu dományi Egyesület sajtófoga dást tartott. Borisz Alekszandröv, az OSZSZSZK népművésze. a szovjet hadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett együttesének vezetője nyilatkozott az együttes magyarországi programjáról. Elmondotta. hogy műsorukban orosz és ukrán népdalokat, modem és klasszikus müveket, táncszámokat, orosz néptáncokat, katonatáncokat mutatnak be. — Meglepetést is tartogatunk a magyar közönség számára — mondotta a többi között Borisz Alekszandröv. — Az ének- és zenekar, továbbá szólóművészek együttes előadásában több magyar dal — Kodály: Háry János toborzója, Elindultam szép hazámból. Gerencsért utca. Még azt mondják, nem merek ... hangzik el majd előadásunkon. A vendégművészek a tervek szerint egy hónapig tartózkodnak Magyarországon. Budapesten vasárnap lépnek fel először, majd a vidéki városokban szerepelnek. Csepel dolgozóinak külön előadást rendeznek.