Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)

1957-02-23 / 45. szám

A szakszervezetek és az állam viszonya írta: Ligeti László, a KPÜSZSZ elnöke A SZAKTANÁCS X. TELJES ÜLÉSÉN tárgyalták az állam és a szakszervezetek egy­máshoz való viszonyát is. A X. teljes ülés helyes álláspontot foglalt el ezzel kapcsolat­ban, a kérdésről azonban még ma is sok szó esik. A Magyar Népköztársaság állama és a ma­gyar szakszervezetek viszonyát vizsgálva el­sőként azt kell figyelembe venni, hogy a ma­gyar dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek, a szakszervezeteknek ehhez az államhoz egé­szen más a viszonyuk, mint a tőkések, a föl­desurak államához volt. A szakszervezeti ta­goknak, a szakszervezeteknek védeniük, erő­síteniük kell az államhatalmat, hiszen saját államunkról van szó. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a szakszer­vezetek nem függetlenek az államapparátus­tól. Az önálló szakszervezetek egyik jelentős feladata éppen az, hogy megvédjék a dolgo­zók jogos érdekeit egyes államhatalmi szer­vek bürokratikus túlkapásai ellen. ÁLLAMUNKBAN MINDEN JELENTŐS HATALMI POZÍCIÓ a munkásosztály, a dolgozók kezében van. Mindezek ellenére elő­fordulhat és elő is fordul, hogy ellentét ke­letkezik az egyes állami szervek és a dolgo­zók, így az államapparátus egyik-másik szerve, és a szakszervezetek között is. Ilyesmi előfordulhat a munkafeltételek megállapításá­nál, de adódhat abból is, hogy egyik vagy má­sik állami funkcionárius, vagy vállalati igaz­gató megsérti a dolgozók törvényes jogait, nem, vagy csak hiányosan hajtja végre a dol­gozók érdekeit szolgáló intézkedéseket. Ha ilyen esetekben a szakszervezetek ke­ményen és határozottan lépnek fel a dolgozók érdekében, ezzel nem gyengítik, hanem erősí­tik népi államunkat, nem hátráltatják, ha­nem elősegítik a termelést. Amikor a szak­­szervezetek megalkuvás nélkül küzdenek a dolgozókat ért sérelmek orvoslásáért, volta­képpen segítik a hibák kiküszöbölését, és így közelebb hozzák dolgozó népünket az állam­hatalomhoz. Az elmondottak is bizonyítják, hogy az állam és a szakszervezetek közötti szoros kapcsolat és jó együttműködés a dolgo­zók érdekeit, a társadalom fejlődését, népi ál­­amunk megerősödését szolgálja. Az októberi tragikus események előtt nem volt kielégítő az állam és a szakszervezetek viszonya. Egyes államhatalmi szervek még az olyan határozatlan, nem kielégítő lépéseket is rossz néven vették a szakszervezetektől, ami­­ket azok a különböző túlkapásokkal, a törvé­­nyek áthágásával szemben tettek. Nem a se­gítő szándékot keresték az ilyen fellépések­ben, hanem a legtöbb esetben munkájuk aka­­dályozását látták bennük. PEDIG NEM AZ VOLT A HIBA, HOGY A SZAKSZERVEZETEK FELLÉPTEK A TÚL­KAPÁSOK, A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK EL­­­­EN, hanem az, hogy nem elég erélyesen, ha­­ározottan és következetesen tették ezt. Ab­ban, hogy a szakszervezetek nem szegültek szembe elég határozottan a dolgozók élet- és munkakörülményeit károsan befolyásoló in­­­tézkedésekkel, részük volt az emberről való­ gondoskodást szem elől tévesztő, a termelési­ érdekek elsőbbségét egyoldalúan hangsúlyozó­ helytelen nézeteknek. E helytelen gyakorlat­ következtében vetődik fel ma olyan élesen az­ a követelés, hogy a szakszervezetek legyenek­ függetlenek az államtól, intézzék önállóan­ ügyeiket. Ezért szükséges, hogy most, a X.­ teljes ülés után nyomatékosan rámutassunk a­ múltbeli hibákra, és levonjuk ezekből a meg-­­felelő következtetéseket. Ezzel kapcsolatban merül fel a sztrájkjog­ sokat vitatott kérdése is. Úgy vélem, felesle-­ ges külön hangsúlyozni, hogy más-más meg-­­ítélés alá esik a sztrájk a kapitalizmus és a­ szocializmus viszonyai között. A kapitalista­ országokban kibékíthetetlen az ellen-* tét a kizsákmányoló tőkések, és a kizsákmá-% nyolt munkásosztály között. Ezekben az or-­­szágokban az állam a tőkések érdekeit kép­-, viseli. Itt a szakszervezetek harcának alap­vető formái közé tartozik a sztrájk. Más a helyzet a szocialista, vagy szocializmust építő országokban. A szocialista termelési viszo-­­nyok között nincsenek és nem is lehetnek ki-­ békíthetetlen ellentétek a dolgozók és a dol-­­gozók állama között. Lehetnek azonban, és a* mi viszonyaink között is előfordulnak össze- * ütközések, nézeteltérések, ezek azonban tá-t volról sem kibékíthetetlenek. % AZT, HOGY SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ* ORSZÁGBAN MIT JELENT, KIKNEK AZ* ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA A SZTRÁJK, kéz-* zel fog­ható, világos példával bizonyították a­ múlt év végi sztrájkok. Csökkent a termelés,­ apadt az árukészlet, romlott a dolgozók hely-­­zete, munkanélküliség jelentkezett a sztráj­­­kok nyomában. Ellenforradalmi célokat, a­ dolgozók nyomorba döntését, a népi hatalom­ megbuktatását szolgálták ezek a sztrájkok.­ Károsak voltak a munkásosztály, a dolgozó­ nép szempontjából. Fogyasztani tudvalévően­ csak a termelés arányában lehetséges. Ha­ kevesebbet termelünk — sztrájk esetén pe-­ dig nyilván visszazuhan a termelés —, keve-­ sebbet is lehet fogyasztani. A sztrájk költsé-­ geit tehát maguk a sztrájkolók, általában a­ dolgozók viselik. Ez mindenki előtt világossá­ teszi, hogy a szakszervezetek, a munkásosz-­ tály, a dolgozók érdekvédelmi szervezetei a­ proletárdiktatúrában nem sorolhatják harci­ fegyvereik közé a sztrájk fegyverét. ♦ Nyugodtan kimondhatjuk ellenben, hogy a­ szocialista és szocializmust építő országokban­ — így hazánkban is — a szakszervezeteknek­ elég erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy a­ dolgozókat megillető jogokat az állam és a­ dolgozók között felmerülő esetleges nézetel-­ térés esetén sztrájk nélkül is bizto-­­sítsák. Ahhoz pedig, hogy a szakszerveze-­­tek ilyen szervezetekké váljanak, és a dolgo­­­zók jogait biztosítsák, az szükséges, hogy az­ állammal együttműködve, de önállóan intéz­­­zék ügyeiket, s ha ez szükséges, erélyesen, ha ha­tározottan lépjenek fel mindenféle túlkapás,­ törvénysértés ellen. fi szovjet szakszervezeti küldöttek látogatásai a pedagógus-szakszervezetben és a közgazdasági egyetemen A szovjet szakszervezeti kül­döttség tagjai péntek délelőtt Somogyi Miklósnak, a Szakta­nács elnökének kíséretében el­látogattak a pedagógus-szak­szervezetbe, ahol baráti be­szélgetés során számos, a pe­dagógusokat érdeklő kérdésre válaszoltak. L. N. Szolovjev, a szovjet szaktanács elnökhelyettese, a küldöttség vezetője beszélt a szovjet pedagógusok társadal­mi és anyagi helyzetéről. P. M. Csertkova, az ukrán textiles­szakszervezet elnöke az úttörő mozgalommal kapcsolatos kér­désekre válaszolt. Ezután a vendégek válaszol­tak a magyar pedagógusok kérdéseire. A szovjet küldöt­tek bejelentették, hogy rövide­sen újabb magyar pedagógus­­tkül­döttséget hívnak meg a Szovjetunióba. Délután a Marx Károly Köz-, gazdaságtudományi Egyetemet­ kereste fel a szovjet szakszer-­ vezeti küldöttség. László Imre'. lektorhelyettes üdvözlő szavai­ után a látogatók tettek fel né-­­hány kérdést, amelyekre Mar-' kos György professzor és Orosz­ Árpád, a tanulmányi osztály­ vezetője, az egyetemi szakszer-­ vezeti bizottság elnöke vála­­­szolt. Berettyán László ne­gyedéves hallgató, a MEFESZ- tevékenységét ismertette mintl - Illés János docens a közgaz­­­­dasági egyetem MSZMP szer­­­vezetén­ek munkájáról adott­­ tájékoztatást. Végül a szovjet • elvtársak válaszoltak a taná­­­rok által feltett kérdésekre. " Személyes üzenetek az NDK-ban üdülő gyerekektől Kelet-Német­országban üdülő gyermekeink életéről vasárnap délelőtt fényképkiállítást ren­dez a Szaktanács (VI., Dózsa György út 84 b). A kiállítás keretében az NDK szakszer­vezeteinek küldöttei magneto­fonra felvett üzeneteket köz­vetítenek és levelek továbbí­tását vállalják. Kilenc órakor a Zinnovitzba, 11 órakor a Köl­pinseebe, 12 órakor a Jungsbornba, 13:30 órak­­or ; Bansinba 1957. január 22-én elutazott csoport, 15 órakor a­ 1956. december 22-én elutazót csoport, 15:30 órakor a He­ringsdorfbam, 16 órakor ; Gralmüritzben, 17 órakor ; Pfaffendorfban üdülő gyerme­keink üzeneteit közvetítik. Az Agrártudományi Egyesület ankétje Tegnap délelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében nagyszabású an­két zajlott le a gödöllői iker­soros kukoricatermesztés ta­pasztalatairól. Számos felszó­laló mondta el tapasztalatait. Beszédet mondott Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. A vitában részt vett Erdei Fe­renc akadémikus, a Magya Tudományos Akadémia tagja Hozzászólt a gödöllői ikerso­ros kukorica tudományos meg­teremtője, dr. Kolbai Károly egyetemi tanár, az Agrártu­dományi Egyetem rektora is Az ankét után az Agrártu­dományi Egyesület sajtófoga­dást tartott. M­T Színes csehszlovák film a nagy zeneszerző mozgalmas életéről A Forgató­k­ö­n­yvét írta és rendezte: VACLAV KRSKA Főszerepl­e.n: KAREL N­OGER­A ­ SZERKESZTŐI TALAS JÁNOS (Budapest): munkaközi szünetet a vállalat te­lephelyén, illetve munkahelyét kell eltölteni. VARGA LAJOS (Hajdúböszörmény): Versei szépek , nívósak. Ha csak lehet, közlünk belőlük. K. TÓTH LENKE (Szol­nok): BÖK-versei ügyesek, jók,­­ tudunk helyet szorítani, közlünk belőle. PUSZTAI IMRE (Csong­rád): A vizsgaszabadság címe: igénybe vett munkanapok levo­nandók az évi pótszabadságból. A 12 nap alapszabadság érintetlen­ marad. BUJDOSÓ PÁL (Buda­pest): Írásai nem rosszak, de eb­ben a műfajban még jobbakká rendelkezünk, s azokra sincs he­lyünk. HEGEDŰS FERENC (Zala­egerszeg): Levelét megkaptuk gondolataival egyetértünk. A K­ TS megkonyhán« nem alkalmas köz­lésre. DR. HORVÁTH L­ÁSZLÓ (Felsőcsatári út 53.): Írásaival jó akar, de ezt közölhetetlenül le­egyszerűsítve teszi. ÖZV. BOROS JENŐNÉ (Buda­pest): Kedves levelére — sajnos­­ nem szerezhetünk örömet, mert a versek nem érik el a szüksége színvonalat. UGRÓ ISTVÁN (Bu­dapest): Verséből jóindulat be­szél, de nem költői nyelven GATT VAN JÓZSEFNÉ (Maglód) Észrevételét eljuttattuk a színház­hoz. ANGYAL BARNABÁS (Sal­gótarján): Versét nem tudjuk kö­zölni. MIKÓ LÁSZLÓ (Budapest) Ha a dolgozót a vállalat munkáva ellátni nem tudja (például: áram­hiány, anyaghiány stb. miatt),­­ kiesett munkaidőre időbért kel fizetni. TÁBOR ISTVÁN (Csepe) Versei szépek. Nyílt levelének nem tudnánk helyet adni (nem vagyunk irodalmi lap), s nem is mindenben értünk egyet. DÁRDO­­MÁRIA (Budapest): Terjedelműnk nem ad lehetőséget folytatása írásának közlésére.­­ Ellenforradalmárokat ítéltek börtönre A kecskeméti megyei bíró­ság négy napig tartó tárgya­lás után pénteken hirdetet ítéletet a kiskunmajsai ellen forradalmár bűnözők felett Az ellenforradalmárok októ­ber 27-én elhurcolták lakásá­ról a 61 éves Neményi Józse­fet, a községi tanács munka­társát. Az idős embert bes­tiális módon bántalmazták majd Patyi István elsőrendű vádlott agyonverte. A bíróság szándékos ember­ölés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Ifj Patyi Istvánt 14, Kolompár Mátyást 12, Pekó Istvánt ■ évi börtönbüntetéssel sújtot­ta. A lincselő banda három­ tagja a büntetés elől Nyugat­ra szökött. A szocialista kereskedelemhez nyúlni nem enged­­ik Ülést tartott a KPDSZSZ központi vezetősége A KPDSZSZ központi veze­tősége pénteki ülésén megvi­­t­­atta az október 23-a óta el­► telt időszak főbb eseményeit, a szakma dolgozóinak anyag helyzetét, és a szakszerveze soron levő feladatait. Liget László elnök beszámolójában részletesen ismertette a szak­­­szervezet által az elmúlt hó­­­­napokban kivívott eredménye­­­ket, majd — a pénzintézet dolgozók anyagi helyzetéve­l­ foglalkozva — elítélte a fize­­­tésük­ rendezését gátló huza­vonát.­­ A beszámolót követő élénk­­ vitában a hozzászólók a több között rámutattak a központ­i vezetőség és a tagság közötti­­ kapcsolat erősítésének, a nő­mozgalom és az ifjúsági moz­galom segítésének fontosságá­ra. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Kisházi Ödön, a Szak­tanács főtitkár-helyettese, és Tausz János, a Belkereskedel­mi Minisztérium vezetője is Tausz János felszólalásában hangoztatta: A szocialista ke­reskedelemhez nyúlni nem­ en­gedünk. Ha nem lett volna szocialista kereskedelem, a spekulánsok felverték volna az árakat, kizsákmányolás és infláció lett volna a következ­mény. A központi vezetőség "Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezete"-"-re változtatta a szakszervezet nevét. ___HÍREK Alekszamirov és együttese m­egfen­elést tartogat a műsorán Borisz Alekszandrov, az OSZSZSZK népművésze, a szovjet hadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett együttesének vezetője nyilat­kozott az együttes magyaror­szági programjáról. Elmondot­ta, hogy műsorukban orosz és ukrán népdalokat, modern és klasszikus műveket, táncszá­mokat, orosz néptáncokat, ka­tonatáncokat mutatnak be. — Meglepetést is tartoga­tunk a magyar közönség szá­mára — mondotta a többi kö­zött Borisz Alekszandrov. — Az ének- és zenekar, továbbá szólóművészek együttes elő­adásában több magyar dal — Kodály, Háry János toborzója, Elindultam szép hazámból. Gerencsért utca. Még azt mondják, nem merek ... hang­zik el majd előadásunkon. A vendégművészek a tervek szerint egy hónapig tartózkod­nak Magyarországon. Buda­pesten vasárnap lépnek fel elő­ször, majd a vidéki városok­ban szerepelnek. Csepel dolgo­zóinak külön előadást rendez­nek. ­ A Postás Szakszervezet­ ­ központi vezetősége pénteken­­ egésznapos ülést tartott, ame­­­lyen Horn Dezső főtitkár be­­számolóját, és a szakszerveze­t programját vitatták meg . Csaknem húsz felszólaló tett­e szóvá a postás dolgozók idő­­szerű problémáit, a többi kö­­zött a termelékenység emelé­­­sét, a kiküldetési díjak egysé­­­gesítését, a diszpécserszolgáló ésszerűsítését. Az ülésen fe­l­szólalt Zentai Ernő, a­ Szál­­tanács titkára is. 1 O»♦­­ — Új altatószert hoz forga­­lomba a Kőbányai Gyógyszer­­gyár. Előnye, hogy nem szok­­ja meg a szervezet, hatás­a tehát idővel nem csökken. ► » — Több ezer vagon árpa {kaptak az állami gazdaságo­k a Szovjetunióból. Ezzel a se­­gítséggel az állami gazdasá­­gok minden takarmányozás­i igényt ki tudnak elégíten­i Több tízezer sertés hizlalása } teszi lehetővé a most érkezet­t takarmányárpa. X Orvosi hír. Dr. Alföld,­­Jenő fül-, gégeorvos, arcplasz­­tikus újra rendel. V., Kossuth ► Lajos utca 3. Telefon 186—31(! ►­— Dr. Kerek Ferenc bőr- é­s nemibeteg gondozóintézeti fő ►orvos, orvos-kozmetikus ren ► delését újból megkezdte VIII ► üllői út 40 alatt. Hétfő, szerda­­ péntek este negyed 9-től ne ► gyed 10 óráig. Telefon. ► ! — Freimann Lajost, aki ok­­ tóber 26-án a miskolci terror ► cselekmények során mártír­­-halált halt, vasárnap, 24-éi ► délelőtt fél 12 órakor temeti! ► a Farkasréti szr. temetőben. ►► ! — A vasas-szakszervezetben ►megalakult az öntőszakma in­­­téző bizottsága, mely a sze ►rr­élyi és a szakmai kérdések in­­­tézésére minden szerdán dél 1. után 4-től 6 óráig, vásárnál,­­ délelőtt 0-től 12 óráig ügyele­­­tet tart a Vasas Székházban. A­­ munkanélküli szaktársak sajá­t érdekükben itt­ jelentkezzenek . A ruházati munkáso­­­ szakszervezetének Almássy té­r 2. szám alatti székházában el­­­helyezett dolgozók nagy részé­­­nek lakását helyreállították , illetve sikerült részükre lakás­t biztosítani. A ruházati szak­­­szervezet visszaköltözött rég székházába. Új cím tehát: Bp. VII., Almássy tér 2.­­ . Újra megkezdik tevékenységüket a szegedi írók A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának tagjai elhatározták, hogy a csoport a jövőben Juhász Gyula Irodalmi Társaság néven kíván működni. Tervbe vet­ték, hogy Szegeden szövetke­zeti alapon könyvkiadót létesí­tenek és könyvesboltot is nyit­nak. Rövidesen újra megje­lentetik havi folyóiratukat, a »Tiszatáj«-t, márciustól kezd­ve pedig irodalmi matinékat t­artanak. Az októberi események óta tartott első tanácskozásukon ideiglenes intéző és szervező bizottságot választottak, amely­nek feladata a március 6-ra tervezett közgyűlés előkészí­tése. A megbeszélés során több író arról számolt be, hogy mi­lyen műveken dolgozik.­­ . Rendbehozták a Gellért téri szovjet hősi emlékművet. Az októberi események idején megrongált Gellért téri szov­jet hősi emlékművet péntekre rendbehozták. A javítási mun­kákat az ÉM 12­­5. számú vál­lalat dolgozói végezték el.­­ Az egészségügyi szakszervezet elnöksége pénteki ülésén meg­vitatta a gyógyszertár-vállala­tok forgalomtól függő állo­mánycsoportjába tartozó dol­gozóinak bérrendezésére ké­szített végrehajtási utasítás­­tervezetet, melynek értelmé­ben március közepén kerülne sor január 1-i hatállyal az új bértételek kifizetésére. Az elnökség a többi között elha­tározta, hogy az Ürömi úti üdülőt az eddigi módon mű­ködteti tovább, ismét felhívja az egészségügyi miniszter fi­gyelmét, hogy az egészségügyi intézményekből ne költöztes­sen ki dolgozókat, majd le­szögezte, hogy a közeli na­pokban nyilvánosan állást foglal a sajtóban, illetve a rá­dióban nyilvánosságot kapott olyan közleményekkel kapcso­latban, amelyek sértik az or­vosi etikát.­­­­ A KPDSZSZ ruházati szakosztályán belül megala­kult a cipőkereskedelmi dol­gozók szakcsoportja. SÜRGŐSEN FELVESZÜNK, Mos­ csőál Irány szereléshez értő szak­m­u­n­k­ás­okat ORSZÁGOS VILLAMOSTÁVVEZETÉK VÁLLA­LT TÁV­VEZETÉKÉPÍTÉS Budapest, V., Arany János utca 11. — Telefon: 122—023 mes a Központi Döntőbizottság kiadványa: A Központi Döntőbizottság elvi határozatai és közle­ményei (1948—1956-ig) — — — Ara kötve Köves Pál Statisztikai indexek — — Ara kötve 60.— Ft 29.— Ft MÁRCIUSBAN JELENIK MEG Kornár János: Gazdasági vezetés túlzott központosí­tása — — — — _ — Ara kb. 25.— Ft A hirdetett, valamint az összes újdonságok és a régebben meg­jelent tudományos, szak-, szépirodalmi, ifjúsági, nyelvtudományi művek, szótárak beszerezhetők a KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ könyvesboltjában, Budapest, V., Nádor utca 8. szám. Telefon: 181—344

Next