Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)

1957-02-23 / 45. szám

NÉPAKARAT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. FEBRUÁR 23, SZOMBAt! Yves IVLontand-ra — armikor Budapesten átutazott — két órát kellett várni. Luciemne Boyer viszont egy órával ha­marább érkezett, így fordul­hatott elő, hogy a fogadására siető személyeket, újságírókat, a rádió- és filmhíradó riporte­reit, fotóriportereket már ma­ga Boyer fogadta. Megszokott, kedves mosolyá­val állja a filmhíradó és a fotóriporterek pergőtüzét, nyi­latkozik a rádiónak, a sajtó­nak. — Nagy örömmel jöttem Budapestre — mondja — és különös örömömre szolgál, hogy á magyarok még nem felejtették el régi dalaimat. — Igen, Varsóban valóban sikerem volt — válaszolja egy újságíró kérdésére, majd kecs­keméti barackpálinkával ked­vesen koccint mindazokkal, akik fogadására eljöttek. Egy nyugodt pillanatban mi is hozzáférhettünk a népszerű Lugienne-hez, aki először kí­sérőjét, Georges Lifermant mutatta be. — Legszebb dalaimat, kö­zöttük-sók úi számot énekelek a kedves magyar közönségnek/ Műsoromon szerepel a többi között a Jamais, a Gosse de Tegnap délután adták át a Szaktanács ajándékát a Kossuth Zsuzsanna kórházban fekvd »sírból vissza jöttéknek«. A három fiatalember közül kettő, K. Farkas József és Farkas Imre a budapesti pártbizottságon sebesült meg, Kázmér József a Rózsadombon. Már job* ban vannak. Maguk vették át s rögtön fel is próbálták új télikabátjáikat. Ingeket, fehér* neműt, cipőt is kaptak (Gonda György ftAvjf Az 1957. évi terv, a külföldi kölcsönök, \ < az ipar előtt álló új feladatok \ kérdéseiről tanácskoztak a Ganz Hajó és a Kistext munkásai ; 4 AZ IKREK KARNEVÁLJÁT most rendezték meg Münchenben, ahová csak kettős és hármas ikrek voltak hivatalosak. Vidáman szórakoztak az idős és fiatal ikrek. Képünk két 81 éves ikret és két negyedféléves ikret mutat be az ünnepélyről Hétszáz méter villamosam — az úttest alatt ♦ Tulajdonképpen más ügyben jártam a fővárosi közlekedési % vállalatok kormánybiztosánál, |Tóth Mihálynál. Elmondott |azonban egy érdekes esetet, i tamely nyomdafesték után t kiált. ■ <► A minap kint járt a 69-es | villamos rákosszentmihályi ■ £ végállomásánál. Amikor a Csö- . ■' möri útról befordult a Rákóczi ; Ferenc utcába, meglepetten látta, hogy az úttest felületi bitumenrétege alól itt-ott sí­nek látszanak ki. Jobban meg­vizsgálva a dolgot, kiderült, hogy a Csömöri úttól a Rákos­palota Határ útig több mini 700 méter hosszúságban villa­mossínek lapulnak — az úttest alatt. Hogyan kerültek oda? 195S tavaszán a vágányok közti részt apró kövekkel töltötték ki, ezt nehéz úthengerrel tömí- tették, majd aszfaltburkolatot vontak az útra. Illetékesei! akkor azért döntöttek így mert arra számítottak, hogj »még egyszer szükség lehet ezekre a sínekre«. Nem akar­ták felszedni s azután majc újra megépíteni. »Nemzet- gazdasági érdekből.« De hol itt a nemzetgazda­sági érdek? Körülbelül eze: darab talpfa, 336 mázsa vá­gány, kétezerkétszáz daral vas alátétlemez, 6600 daral sínszeg fekszik a föld alatt Az útépítés megkezdése előti annak idején a vállalat dolgo zói kérték, hogy felszedhessél a vágányokat, de nem engedé lyezték. Pedig a használt síné két a kocsiszínekben vágj esetleg az építkezésekné hasznosíthatták volna. Az alá tétek és a szegek is felhasznál hatók voltak akkor. A rőt hadó talpfát pedig tüzelőnél lehetett volna kiosztani. M; már tüzelésre sem alkalmasak hiszen két év alatt a fa jórész elkorhadt. A vágányok is, el rozsdásodva, végkép tönkre mennek. Ki a felelős? (h—gy) Paris, amelynek szövegét ma­gam írtam és természetesen a Parlez moi d’amour, amelyet hirtelen nem is tudom, hogy a világ hány országában éne­keltem. Egyébként a műsorban szereplő három dalnak magam írtam a szövegét, a »C’est pás im hőmmé« című sanzonnak pedig a zenéjét. Péntek dél­után és szombat délelőtt pró­bálok a zenekarral, délután már fellépek. Nagyon sajná­lom, hogy Budapesten nem tudtak estére biztosítani meg­felelő hangversenytermet mű­soromhoz, pedig már hónapok óta tudják, hogy jövök. Len­gyelországban 44 hangversenyt adtam és mindenütt zsúfolt nézőtér előtt. De talán sike­rem lesz délután is. Lucienne Boyer három bu­dapesti hangversenyére feb­ruár 23. 24 és 25-re minden jegy elkelt. Boyer 26-án, 27-én és°28-án Miskolcon. Szolnokon és Debrecenben ad egy-egy hangversenyt, március __ pedig — öthónapos külföldi vendégszereplése után — haza­tér Párizsba, hogy egyhónapos oihenövel készüljön fel_további külföldi hangversenyeire. Vándor Pál Lucienne Boyer Budapesten Február második dekádjáhan az átlagos napi széntermelés: 59 890 tonna volt A Nehézipari Minisztérium jelenti: A szénbányászat feb­ruár második dekádjáhan át­lagosan napi 59 890 tonna sze­net termelt. Ez az eredmény az előző dekádhoz viszonyítva háromszázalékos emelkedést mutat. A munkahelyi teljesít­mények ezzel szemben öt szá­zalékkal voltak jobbak. A ter­melést károsan befolyásolták — főleg a bérfizetést követő 1 napokban — az igazolatlan tá- < volmaradások. ; Február második dekádjáig ; kiváló eredményt értek el a < közép-dunántúli, a dorogi, il- < letve a borsodi bányászok. Az < ózdiak kivételével minden, tröszt túlteljesítette esedékes < előirányzatát. < A Külkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott értesülésünk szerint az elmúlt hetekben a Szovjetunióból 500 hűtőszek­rény, 200 mosógép, 5 millió forint értékű rozsdamentes evőeszköz érkezett, s néhány nap múlva motorkerékpárok, tízezer Pobeda-lkaróra, női és férfi kerékpárok és 130 000, evőeszköz-készlet kerül az üz-: letekbe. Csehszlovák barátaink; elsősorban ruházati és műszaki! cikkekkel, porcelánáruik^al 1 siettek kereskedelmünk segít-! ségére. Lenáruból mintegy! 10 millió Ft értékben importá-! lünk, behozunk emellett 300 000! ; férfi műanyag fehérneműt, kü-; lönféle méterárut és 34 millió; doboz gyufát. Csehszlovákiából; a fentieken kívül még értékes; morcelánt, üvegkészleteket, va-; /.amint írószereket kapunk. ; Nehéz felsorolni azt a ren-! ■geteg árut, amelyet az elmúlt. ;hetekben kaptunk az NDK-; ;bői, így csak azokról írunk,; : amelyek néhány nappal ez-; : előtt" érkeztek hazánkba. A; : többi között 200 000 pár női; '.selyem- és perion harisnyát,; !300 000 pór férfi és gyermek; : vamutzoknit, 33 000 pár gyap-; !jú és pamut gyermek felső; ; kötöttárut, több ezer _ méter; ■ bútorszövetet, 1000 rádiót, kü-; • lömböző fotócikkeket, 60 000; •karórát, elektromos háztartási, ; cikkeket, jénai üvegárukat. { ; Lengyelországból szombaton! ;érkezett- nagyobb szállítmány:! ; 60 000 méter Ikordbársony,! ! férfiöltönyök, kabátok, külön-! ; féle lábbelik, porcelánáruk,! ! egy vagon vatelin s más érté-< ! kés árucikkek. Bulgária és < ! Románia elsősorban háztartási] ! faáruikkal, textilféleségékkel,; I üvegárukkal, írószerekkel, »• más közszükségleti cikkekkel jelentkezik a magyar boltok­ban. A Külkereskedelmi Minisz­térium a baráti államokkal is továbbfejleszti kereskedelmi kapcsolatainkat. A közeli na­pokban szakmai delegáció uta­zik Moszkvába, i A bolgár dolgozók ► testvéri segítsége l a magyar népnek £ Néhány napja Budapestet» £ tartózkodni a bolgár nők há-* £ rom tagú küldöttsége: Cvetana *Keranova, a Bolgár Demokra» % tikus Nők Bizottságának veze* £ tője, Tatjana Geliaskova ow Ivosnő és Stojanka Stoeva % nácstag. A küldöttség azésrfe * érkezett hazánkba, hogy átad« íja a magyar nőknek a bolgár tnők egy vagonnyi ajándékáta Snői és gyermekruhákat, külön«» * böző élelmiszereket. S A bolgár vendégek péntéÖ | délután baráti találkozón vet«* t tek részt a Magyar Nők Or» Z szágos Tanácsának székházé«» |ban, ahol a magyar nőmozga=> * lom aktivistáival folytattad g szívélyes beszélgetést. A többi * között beszámoltak arról a % nagyszabású segítőkészségrol^ £ amely a bolgár társadalom £ minden rétegében a magyafl | nép iránt megnyilvánul. A % Bolgár Népköztársaság társa* % dalmi szervezetei mintegy 30 % millió levőt gyűjtöttek, ezen# % felül most érkezik Szófia vá< % ros tanácsának három va* % gonv.yi adománya Budapest | dolgozói részére, • éves a baktalóránthSfS % mesemondó Z Ruszkovics István bakta? flórántházi lakos 91 évéből 73 Z évig cselédeskedett. Sok pász- % tormesét hallott életében, so! Z nnaga is szívesen szövegezte í % mesék fonalát. Az idős mese- % mondó ma is jól tartja magát % Pedig nem volt könnyű dolga Íbiszen 18 gyermeket nevelt fel $ unokáinak száma pedig 63 £ Ruszkovics István mesélne! Ibire a falun is túljutott. Nem- I régiben magnetofonszalagra Z vették 97 meséjét és 22 rég Z pásztornótáját. | Z Mosógép I | Evőeszköz I Z Fehérnemű | ♦ Műrostszövel B 4 ITÄfnHavii ^ Berlinből __ Moszkvából — Bukarestből Varsóból Sy.nfiáhnl A Ganz Hajógyár kultúrter­mében több mint száz munkás gyűlt össze péntek délután, hogy megvitassa gazdasági és politikai életünk időszerű kér­déseit. Megjelent a tanácsko­záson Kelen Béla, az MSZMP budapesti intéző bizottságá­nak tagja és Herczeg Ferenc, a KGM miniszterhelyettese. A gazdasági helyzetet is­mertetve, Herczeg Ferenc el­mondta, hogy az 1957-es terv 72 százalékos lesz a múlt évi­hez viszonyítva, s ennek telje­sítéséhez jelentős alapanyag­szállítmányokat kapunk a Szovjetuniótól, Csehszlovákiá­tól és a Német Demokratikus Köztársaságtól. A Szovjetunió­ból 68 millió rubel, Csehszlo­vákjából pedig 40 millió rubel értéknek megfelelő segítséget kapunk, amit nem kell vissza­fizetnünk. Ezenfelül nagy je­lentőségű gazdasági tárgyalá­sokat kezdünk a Szovjetunió­val hosszúlejáratú kölcsön ügyében. A munkások által feltett kérdésekre válaszolva, Her­ceg Ferenc miniszterhelyettes elmondotta, hogy az 1956-os ívet aktív egyenleggel zártuk. A népgazdaság soha nem fej­lődött olyan egészségesen, mint 1955/56-ban. Az állami dotáció ezekben az években csaknem a felére csőidként az iparban. Jelenleg export-adós­ságunk nem több a szokásos­nál, s ha elkerültük volna az október—novemberi eseménye­ket, még jobban állnánk. A külföldi kölcsönök vissza­fizetési határidejére vonatko­zóan elmondotta, hogy az NDK öt évre adta a kölcsönt, s 1960-ban kezdjük visszafizetni. A Szovjetunió 20 évre adta, s 1965-ben kezdjük meg a visz- szafizetést. Hasonlóan fizetjük vissza a kínai kölcsönt is. A gyár dolgozóit különösen közelről érdeklő hajógyártási problémákkal kapcsolatban a miniszterhelyettes rámutatott, hogy szükséges a magyar hajó­gyártás korszerűsítése. Az Óbudai Hajógyár tűzoltó-von­tató hajója jól vizsjgázott egy nyugati kikötőben, ahol éppen befutásakor gyulladt ki egy hajó és a magyar hajó sikere­sen eloltotta a tüzet. Svéd­ország, Nyugat-Németország, Anglia is érdeklődik hajóink iránt. Szíria új típusokat is akar vásárolni, a tervezőknek tehát gyorsan munkához kell látniuk. A gőzüzemű hajókról egyre inkább át kell térni a Diesel-motoros hajókra. Kifi­zetődő lenne a hajó-bérszállí- tás is — állapította meg —, hiszen másfélévi hajószállítás­sal hatmillió devizaforintot nyerhetnénk. A gazdasági életünket érin­tő számos kérdés után, me­lyekre Herczeg Ferenc vála­szolt, az egybegyűlt munkások az időszerű politikai kérdé­seket tették szóvá. A késő es­tébe nyúló vitában Kelen Béla adott választ a felvetett politikai problémákra. Pénteken délután vitadél­utánt tartottak a Kispesti Textilgyárban az időszerű po­litikai és gazdasági problé­mákról. Csikesz Józsefné, az MSZMP budapesti intéző bi­zottságának tagja megnyitó szavai után a gyár dolgozói számos kérdést tettek fel, me­lyekre Csikesz Józsefné, illet­ve Tóth Béla, a pamutipari igazgatóság vezetője és dr. Ekés Mihály, az igazgatóság főmérnöke válaszolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék