Népakarat, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. sz.)

1957-03-20 / 66. szám

NÉBIIKARÍÍT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. MÁRCIUS 20. SZERDA Magyar—szovjet tárgyalások kezdődnek Moszkvában A kormány kedden ülést tartott, amelyen jóváhagyta a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány, valamint a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének kor­mánya közötti tárgyaláson részt vevő kül­­döttség összetételét és programját. A kül­döttség kormány- és pártküldöttségként utazik ki, amely pártközi tárgyalásokat is fog folytatni a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel. A küldöttség vezetője: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Tagjai: Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az MSZMP intéző bizottságának tagja, iparügyi miniszter, Horváth Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminisz­ter, Kállai Gyula, az MSZMP intéző bizott­ságának tagja, művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, az MSZMP intéző bizottságának tagja és Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, továbbá Boldoczki János, a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykövete. (MTI) Az amerikai rendőrség letartóztatja a washingtoni magyar követségnél Magyar tiltakozó jegyzék az Egyesült Államokhoz A Külügyminisztérium Saj­tóosztálya közli: A Magyar Népköztársaság washingtoni ideiglenes ügy­vivője március 15-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminiszteréhez.­­A Magyar Népköztársaság ideiglenes ügyvivője nagyra­becsülését fejezi ki a Tisztelt Külügyminiszternek és tiszte­lettel közli, hogy az amerikai rendőrha­tóságok polgáriruhás emberei, akik állandó meg­figyelés alatt tartják a kö­vetség épületét és tagjait, az elmúlt hetek folyamán szá­mos hazatérni szándékozó magyar állampolgárt tartóz­tattak le, miután azok el­hagyták a követség épületét. Ismeretes, hogy február első napjaiban polgári ruhás emberek letartóztatták Jeney és Kárpáti urakat, a magyar vízipólócsapat tagjait egy washingtoni szálloda előcsar­nokában, amikor a két spor­toló hazatérését beszélte meg a követség két diplomatájá­val. A magyar ideiglenes ügy­vivő szóbeli jegyzékére vála­szolva az amerikai­­külügy­minisztérium elismerte a két sportoló letartóztatását és kö­zölte, hogy az amerikai ható­ságok mindkettőt deportál­ták. Március 5-én Déri Ró­­bertné és 3 éves fia a követ­ségen voltak, hogy megbe­széljék Magyarországra való visszatérésük részleteit. A követség érdeklődésére a Be­vándorlási és Honosítási Köz­ponti Hivatal kijelentette, hogy Dérinét és fiát depor­tálták. A követség hasonló választ kapott Rónai Lászlót­ és Kiss Józsefet illetően, akik­­ március 5-én azért hagyták­ .el a követséget, hogy fény-­­képet készíttessenek vissza­ ; térési igazolványaikhoz és­ többé nem tértek vissza. Már­­­cius 9-én Király József és két­ fiatalkorú kísérője hagyta el a követséget hasonló célból, és ők sem térhettek vissza. A fent említett tények kétség-: kívül bizonyítják, hogy az­ amerikai hatóságok ilyen te­vékenysége ismételt beavat­­ közöst jelent a követség dip­lomáciai és konzuli tevékeny­ségébe és ugyanakkor semmi­képpen sem mozdítja elő a­ két ország közötti kapcsola­­ tok fejlődését. Következés­képpen az ideiglenes ügyvivő erélyesen követeli, hogy az­ Egyesült Államok hatóságai szüntessék be a nemzetközi jogi szokásokkal és az általá­nos diplomáciai gyakorlattal ellentétes tevékenységüket.­« A Kommunista Ifjúsági Szövetség alakuló ünnepsége­ ­A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 38. évfor­dulóján, március 21-én, délután fél 6 órai kezdettel tartja ala­kuló ünnepségét az Erkel Színházban. A szövetség elő­készítő bizottsága részéről Komócsin Zoltán, a Magyar­ Szocialista Munkáspárt kép-­ viseletében Focsk Jenő szólalt fel. Az ünnepséget műsor kö­­­veti, amelyben a hazánkban­ vendégszereplő Alekszandrov­­együttes is fellép. Az Állami Népi Együttes énekkarának nagysikerű bemutatkozása Moszkvában Moszkva, március 19. (MTI)A Magyar Állam­i Népi Együttesnek a Szovjetunió­ban vendégszereplő 42 tagú énekkara hétfő este a moszk­vai Csajkovszkij-teremben rendezett magyar esten mutat­kozott be a szovjet közönség­nek. Az előadás előtt a magyar művészeket Viktor Szokolov, a konzervatórium kórustan-­ székének vezetője köszön-­ tötte. Az üdvözlésre Csenky Imre Kossuth-díjas, az együt­­ tes vezetője válaszolt. Az üd-­ vözlések után virágcsokrot nyújtottak át a magyar művé-­ szeknek. A közönség nagy szeretettel­ fogadta a kórus magyar ze-­­neszerzők alkotásaiból össze-­ állított műsorát. KINEVEZÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a külügy­miniszter előterjesztésére — Murai István rendkívüli kö­vetet és meghatalmazott mi­nisztert, a Magyar Népköz­­társaság ankarai és teheráni követét — e megbízatásának érintetlenül hagyásával — megbízta az Afgán Királyság területére kiterjedő hatáskör­rel a Magyar Népköztársaság képviseletével. Ugyanakkor Nagy Jánost rendkívüli kö­vetté és meghatalmazott mi­niszterré kinevezte és meg­bízta a Magyar Népköztársa­ság dzsakartai követségének vezetésével. A hazánkban tartózkodói szovjet művészek sajtófogadása A Kulturális Kapcsolatok,­­Intézetében tegnap sajtófoga-:­­dást rendeztek a hazánkban­­ tartózkodó szovjet balett- és I esztrádegyüttes tiszteletére. 1 . Péter János, a Kulturális Kap- I csőlátók Intézetének elnöke ■­­ üdvözölte a megjelenteket. Imajd a szovjet vendégművés­ Iszek válaszoltak a sajtó mun­­­­katársainak kérdéseire. KI LESZ A SAKK-VILÁGBAJNOK? A moszkvai P. I. Csajkovszkij hangversenyterem­ben M. Botvinnik és V. Szmiszlov sakk-nagymesterek mérkőzésével megkezdődött a sakk­­világbajnokság.­­ M. Botvinnik (balról) és V. Szmiszlov a sakktáblánál A kormány gazdasági bizottsága határozott az ipari dolgozók 1957.évi nyereségrészesedéséről Az üzemi dolgozói­ köré­­­ben sokféle találgatással ta­­­­lálkozhattun­k: lesz-e, és mi­­­­lyen lesz a nyereségrészese­­­­dés? Ezekre a találgatásokra­­ tett pontot a kormány gazda­gsági bizottsága hétfői ülésén,­­ amikor elfogadta a Pénzügy-­­ minisztérium más tárcákkal­­ összhangban előkészített idei­­ nyereségrészesedési javaslat­­­tát. A határozat szerint — min­den ellenkező híresztelések­kel szemben — az idén is lesz nyereségrészesedés, mégpedig : az 1957-es év második negyed­évétől kezdve. Április 1-től — az ideiglenes termelői árren­dezéssel — a vállalatoknak a költségvetésből megfizetik az­­ indokolt többlet-ráfordításo­kat (béremelés, kormány által­­ engedélyezett természetbeni juttatás stb.), így minden le­hetőség meg lesz arra, hogy az­­ üzemek elérjék a múlt év első­­ háromnegyed évének jövedel­mezőségét. Az új nyereségré­­­szesedési rendszer elsősorban erre is ösztönöz. Azok a vállalatok, amelyek elérik a múlt év 1—III. ne­gyedévi eredmény szintjét, olyan igazgatói alap­juttatá­sokban részesülnek, mint ré­gen. Itt legfeljebb annyit ér­demes megemlíteni: megszű­nik az igazgatói alap felhasz­n­nálásánál az a kötöttség, hogy *45 százalékát jutalmazási, 55 * százalékát pedig csak jóléti­­ célokra fordíthatják. Azok a­­ vállalatok pedig, amelyek túl­*­szárnyalják a régi eredmény­szintet, a többletnyereségből — amennyiben ez fedezetet, nyújt — legalább egyheti bér­nek megfelelő jutalmat fizet­hetnek ki dolgozóiknak. Ez a nyereségrészesedés — jó mun­ka esetén — maximálisan négyheti bérnek megfelelő összeget tehet ki. A második heti fizetésnek megfelelő jutalom képzésére azonban már csak akkor ke­rülhet sor, ha a vállalat a nye­reségből bizonyos összeget a költségvetésbe is befizet. Ez az összeg egyenlő, vagy na­gyobb lesz a jutalom összegé­nél, tárcánként, iparáganként határozzák meg, elsősorban a munkabér és anyaghányad arányának megfelelően. E szá­zalékos kulcsok megállapítá­sára a költségvetés, illetve a népgazdasági terv jóváhagyá­sa után kerül sor. Hasonló­képpen költségvetési befize­tést kell teljesíteni a harma­dik és a negyedik heti bérnek megfelelő jutalom képzésénél is. A nyereségből a költség­­vetésbe fizetendő rész azon­ban a hetek számával prog­­resszíven emelkedik. A vállalat a többtermelés egy részét vállalatfejlesztési (beruházási, felújítási, forgó­alap kiegészítési stb.) célból tartalékba helyezheti. Az így tartalékba helyezett összeget a nyereség jutalomra fordított részénél alacsonyabb költség­­vetési befizetés terheli. A gazdasági bizottság azzal is ösztönözni kívánja a vállalat­fejlesztési alap képzését, hogy a második, harmadik, negye­dik heti nyereségrészesedés kifizetését az említett tartalék­­képzéssel összekapcsolja. E határozat csak az ipar­­vállalatokra vonatkozik. A gaz­dasági bizottság a Pénzügy­minisztériumot és az illetékes minisztériumokat bízta meg: vizsgálják meg annak lehető­ségét, hol lehet a népgazdaság más ágában is bevezetni a nyereségrészesedési rendszert. A gazdasági bizottság hatá­rozata az 1957-es évre vonat­kozik. 1958-tól, a végleges ter­melői árrendezés életbelépte­tésével új nyereségrészesedési rendszert dolgoznak ki. Már a jelenlegi rendszer is arra ösz­tönzi a vállalatok valamennyi dolgozóját, tegyenek meg min­den tőlük telhetőt, hogy már a második negyedévet veszte­ség nélkül, eredményes mun­kával kezdjék. Ha az üzemek a második negyedévben a múlt év I—III. negyedévénél rosz­­szabbul dolgoznak, a különbö­­zetet a következő időszakban kell pótolni s így kisebb lesz a felosztható többletnyereség. A szakszervezeti bizottságok és a munkástanácsok feladata, hogy megértessék a dolgozók­kal: közös érdekük a terme­lékenység emelése és az anyag­takarékosság, mert csak így kerülhet sor az oly sokat em­legetett nyereségrészesedés ki­fizetésére. (Kocs) Ellenforradalmárokat és fegyverrejtegetőket vettek őrizetbe A Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitányság szervei a lakosság támogatásával több ellenforradalmi bandát tettek ártalmatlanná, amelyek még november 4 után sem hagy­tak fel káros tevékenységük­kel. Szedő Lajos színészt a de­mokratikus államrend meg­döntésére irányuló izgatás és rémhírterjesztés miatt vették őrizetbe. Szedő Lajos a deb­receni volt »forradalmi bi­zottmány« mellett működő tájékoztatási és népművelési szekció vezetője, és a hírhedt Szabad Európa Rádió ma­gyarországi ügynöke volt. Őrizetbe került Varga Vin­ce és több társa — kulákok­ és börtöntöltelékek —, akik az ellenforradalom ala­tt feldúl­ták a községi pártbizottság irodáit, valamint a helyi föld­­művesszövetkezetet, a beren­dezéseket összezúzták, rette­gésben tartották Darvas köz­ség egész lakosságát, és fegy­veres csoportokat szerveztek­ az ellenforradalom segítségére. Az ellenforradalm­árok ügye rövidesen bíróság elé kerül. Nagyarányú lőszerrejtege­­tési ügyben fejezte be a nyo­mozást a Komárom megyei rendőrfőkapitányság. Both Jó­­zsef tatabányai lakos több társával — akik közül idő­közben többen külföldre szök­tek — tizenhárom láda külön­böző lőszert rejtettek el abból a célból, hogy azt alkalmas időben az ellenforradalom ol­dalán felhasználják. A rend­őrség a lakosság segítségével az elrejtett lőszert megtalálta, és a bűnösöket az igazságszol­gáltatás elé állítja. E Átadta megbízólevelét :a Magyar Népköztársaság Tel Aviv-i követe Kásá Szilárd rendkívüli­kö­■ vet és meghatalmazott mi­niszter, a Magyar Népköz­­társaság Tel Aviv-i követe , március 19-én átadta meg­■ bízólevelét Jichák Ben Ovi­nek, Izrael állam elnökének* Arcképeink az 1957. évi Kossuth-díjasokról SZABÓ ZOLTÁN egyetemi tanár VANKÓ RICHARD gépészmérnök BORS JÁNOS gyáregységvezető TISZAI MAGDA operaénekesnő ÁDÁM JENŐ zeneszerző

Next