Népakarat, 1957. április (2. évfolyam, 77–99. sz.)

1957-04-28 / 98. szám

Jelentés a budapesti kenyérgyárakról Tisztára sepert udvar, ragyo­góra felsorolt padló, rend min­denütt, az élelmezésügyi mi­niszter látogatását várjá­k a Petneházi utcai kenyérgyár­ban. A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás munkatársa megjegyzi, hogy a főváros na­gyobb kenyérgyárai között egyébként is ez a leggondozot­tabb. Nem kell azonban árgus szem ahhoz, hogy észrevegyük, itt sem megy minden a legna­gyobb rendben. A dagasztó csészékből meztelen felsőtestű pékek szaggatják ki a kenye­reket. Atlétatrikójukat a meleg miatt nem húzzák fel. Bármi­lyen ördömgős ügyességgel is dolgoznak, óhatatlan, hogy a ki­szaggatott tészta ne érjen mez­telen mellükhöz, arról nem is szólva, hogy a melegben bi­zony gyöngyözik a testük. Ven­tillátorral, vagy más módon kellene elviselhetővé tenni a levegőt, hogy a dolgozók leg­alább ezt a könnyű ruhadara­bot megtűrjék magukon. Utcai cipőben — a kenyeres kocsiban A sütőüzem előtt éppen a szállító kocsikra rakják a ro­pogós pirosra sült kenyereket. A szállítómunkások utcai cipő­ben tapossák a szállító kocsi aljára helyezett deszkát. Né­hány pillanat múlva­ erre a­ frissen kisült kenyerek kerül-; nak. Van ugyan szalmapalpucs; — az öltözőben.­.?­­! Az egyik sarokban egy ret-; szetös külsejű masina: zsem-; leszaggató gép. Az NKD-ban­ vásárolta a Sütőipari Igazga-t­­óság. Kitűnő gép — mondják; —, de keményebb tésztára­­ szerkesztették, nálunk viszont! nagyon lágy tésztából készül­! nere a zsemlék. Ezért nem tud-! ják has­znál­ni. Pékségeink technikája na-! gyon elmaradott. Helyes tehát,! ha a Sütőipari Igazgatóság! modern gépekkel igyekszik fel-! lesz terv a kenyérgyárakat,! megkönnyíteni a nehéz mun-! kát. Helytelen azonban, ha­ olyan gépeket vásárolnak,­­ amelyek a mi adottságainknak­ nem felelnek meg. Patkánykorzó a raktárban A Zuglói Kenyérgyárban; sokkal rosszabbak a körülmé-­ nyek,­­mint a Petneházi utcai-.. ban. Az ellenőrzés sok kivetni­valót talál itt. A lisztraktárban egymás hegyén-hátán a zsákok. A sorok között is éppen csak a patkányoknak jut hely sétára. A tanács, amely mos­t »keresz­tesháborút« hirdetett a férgek, rágcsálók ellen, gondoljon első­sorban az élelmiszerüzemekre. A dagasztóban a gépek polip­szerű karjai bele-belenyúlható a hatalmas csészékbe. A vaska­rok játszi könnyedséggel gyúr­ják, kavarják a mintegy 200 kilónyi tésztát. Nehéz, gör­­nyesztő munkától mentesítik a pékeket ezek az okos gépek! De a csészék gyakran »meg­bokrosodnak«­ — golyóscsap­­ágy nélkül készültek — és így könnyen ráfordulnak a dolgo­zók lábára. Hogy lesz a kifliből tapló ? A polcokon szakajtóban sü­tésre váró kenyerek sorakoz­nak. A szakajtókból szegek, szálkák, fadarabok állnak ki. A Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás munkatársa az egyik, éppen sütésre váró ke­nyérből húz ki egy »tekinté­lyes« fadarabot. A fadarabkák nemcsak a kenyérbe kerülhet­nek, hanem meghorzsolják, felsebzik a pékségben dolgo­zók kezét is. Kívánatos volna, hogy a szakajtóhoz bambuszt vásároljon az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Igaz­gatósága. A pékségben máris kibírha­tatlan a hőség. Mi lesz itt majd a kánikulában? Okvetlenül szükség volna az évek óta ígért készülékre, amely a meleg le­vegőt elvonja, a frisset been­gedi. Néhány kemencéből épp most szedik ki a frissen sült kiflit. Megkóstoljuk. Ropogás, ízle­tes, szinte hihetetlen, hogy ugyanez kerül az üzletekbe, szikf­adtan, mint a tapló. Há­rom-négy kocsira volna csak szüksége a kenyérgyárnak, amellyel a frissen sült péksü­teményt gyorsan szétröpíthet­né a városba.* A sütőipar dolgozói derekas, áldozatos munkát végeztek az elmúlt hónapokban. Oroszlán­részük volt abban, hogy az ok­tóber-novemberi súlyos hetek alatt nem volt éhező ember. Életük kockáztatásával, éjt nappallá téve sütötték a fővá­ros lakossága számára a min­dennapi kenyeret. Minden elis­merés az övék. Ennek ellenére sem hallgathatjuk el a hibákat, különösen azokat, amelyek miatt ők maguk szenvednek. á. o. Itt születnek a léggömbök, Jutkáé lett a legelső, Itt »ringatta« a gázpalack !— Balliméknál ez a bölcső. Ha elröppen, könnycsepp hull majd, S míg Jutka az újat kéri, Tovaszállott szép játékát­­a Kék szemével elkíséri. (—taj) Magyar szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba A szovjet szakszervezetek ta­nácsának meghívására szom­baton délelőtt tizenegy tagú magyar szakszervezeti küldött­ség utazott a Szovjetunióba, a május elsejei ünnepségekre. A küldöttséget Horn Dezső, a postás-szakszervezet főtitkára vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Hári Béla, a Szak­tanács titkárságának tagja és több szakszervezet vezetője búcsúztatta. Jelen volt a bú­csúztatásnál a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének kép­viselője. A küldöttség két hetet tölt a Szovjetunióban. A kormány határozata a szénbányászatról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány legutóbbi ülésén megvizsgálta a szénbá­nyászat helyzetét. Megállapí­totta, hogy öthónapos kemény, megfeszített munka után a szénbányászat jelentős rész­ben kiheverte az ellenforrada­lom okozta súlyos károkat. A széntermelés a decemberi át­lagos napi tizennégyezerhét­­százharminc tonnáról áprilisra hatvan­hétezerháromszáztizenn­két tonnára nőtt. A várakozáson felüli fejlődés okai a következők: a) Elsősorban a bányászok osztályhűsége, áldozatos mun­kája. A kormány decemberi felhívása nyomán a bányászok megértették, hogy az ipari üze­mek beindítása, a munkanél­küliség, az infláció veszélyé­nek elhárítása, a népgazdaság talpraállítása legelsősorban, az ő termelő munkájuktól függ. Nagy ösztönzést adott a ter­melőmunkában a kormánynak az az elhatározása, hogy a bá­nyászok régi kívánságára visz­­szaállította a szakmánybére­­zést, s egyidejűleg méltányos béremelést hajtott végre. A bányászok lendületes mim­ikájához csakhamar csatlakoz­­­zott a műszaki értelmiségiek szeme is. b) A szénbányászat talpraál­­­­lításáért megindított harcnak ;most is a kommunisták álltak­­az élére. Amilyen mértékben erősödtek a bányaüzemi párt­­tervezetek, úgy emelkedett a­­ széntermelés is. Januártól­­ kezdve már segítséget nyújtot­­­­tak a bányászszakszervezetek­­ is.­­ c) Az elért eredményekben­­nem kis része van az ellenfor­radalmi elemektől megtisztult­­ Nehézipari Minisztérium irá­­­­nyító munkája megjavításá­­nak, a szénbányászati trösztök­­ dolgozóinak, valamint a bá­­­­nyavidékeken működő egyéb­­ hatóságoknak? ( d) A széntermelésben mu­­­­tatkozó decemberi helyzet arra­­ késztette a kormányt, hogy­­ szénkormánybiztosságot alakíta­sson, s ennek keretében hat- s mine kipróbált pártmunkást­­ mozgósítson a termelési prob­­­­lémák megoldására. A terme­lés lendületes megindításaiban, a vezetés megszilárdításában, a politikai ellentámadás meg­­szervezésében a kormánybiz­­tosság vezetőinek és a bánya­vidékre kiküldött kormány­biztosoknak kiemelkedő szere­pük volt. Ezért a kormány a szénkormánybiztosoknak kö­szönetet mond. A kormány külön elismeré­sét fejezi ki Fehér Lajos és Papp Károly elvtársaknak, akik a kormánybiztosok munkáját irányították — Molnár László, Haracska Imre, Vajda, József Dozsnyák János medencefele­lősöknek, valamint Pothornyik József, Kraut Sándor, Man­­her­cz Antal, Zgyerka János Jambrik Károly, Nagy Albert Kispap Béla elvtársaknak, akik kiemelkedően eredményes, jó munkát végeztek. A kormány a jó munka el­ismerésével egyidejűleg a szén, kormánybiztosokat megbízatá­suk alól május 1-i hatállyal felmenti? Népgazdasági érdekeink meg­követelik a széntermelés jelen­legi szintjének további eme­lését? A szénbányászat dolgo­zóinak arra kell törekedniek hogy növeljék továbbra is a széntermelés mennyiségét. Ez feltétele népgazdaságunk fej­lődésének. Bányászaink ért­és­ei és minél előbb haladják meg az egy főre eső napi össz üzemi teljesítmény október előtti szintjét. A mennyiség fo­kozása mellett kövessenek­­ mindent a bányászok, műsza­kiak, üzemi és trösztvezetők­­ még mindig rendkívül magas önköltség leszorítására. A szénbányászat fontossá­gát tekintve, első az iparban .A megkezdett feladatok végre­hajtásához , így a tízezer "bá­nyászl­akás felépítéséhez, a kül­­színi szénfejtésekhez szüksé­ges földgépek, dömperek bizto­sításához, a bányaüzemek ele­gendő anyaggal való ellátásáho­z— a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi, a Belkereskedelm Minisztérium és a többi tárcái továbbra is a tőlük telheti legtöbb segítséget kötelesek megadni a szénbányászat ré­szére; Kádár János, a magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke fo fo AAAA A­AAA^AaVa­ yr-T-w-W W'WVWW'WWWWW Május 1-re készülnek a dolgozók A CSEPELI VAS- ÉS FÉM­MŰVEKBEN a kohász-szak­szervezet területi bizottsága pénteken és szombaton ünnepi szakszervezeti taggyűléseket tartott a gyáregységekben. Pénteken délelőtt a nyugdíjas és a még dolgozó idős veterá­nokkal beszélgetett el Drahos Lajos TB-elnök és ünnepélye­sen meghívta őket a felvonu­lásra.­­ A GANZ HAJÓGYÁRBÓL I— mint a szakszervezeti bi- Izottságtól megtudtuk — min­­den munkás vörös szekfűvel I melllón vonul majd fel. Renge­teg léggöm­b, trombita, no és la gyári zenekar teszi majd I hangulatossá az ünnepi mene- I tét. A műhelyek önállóan ké­­szülnek , dekorációval, de nem­­ árulják el, hogy mivel? Meg- s lepetésnek szánják. A SZOMBATHELYI VAS­UTASOK is lelkesen készül­nek május­­ megünneplésére. A járóműjavító, az állomás és a vasútigazgatóság dolgozói együtt vesznek részt az ünnep­ségen. Kéthetes műszakot in­dítottak a járóműjavítóban és az állomáson május 1 tisztele­tére, a minél gazdaságosabb szállítás érdekében. BÁNYÁSZAINK országszer­te kimagasló teljesítményekkel köszöntik május 1-ét. Tatabá­nyán, Borsodban, Nógrádban és másutt a bányák és gyárak munkásőrség zászlóaljai nyit­ják majd meg a menetet. A nagy ünnep tiszteletére az ak­nák tornyára mindenütt felke­rültek a vörös csillagok. Salgó­tarjánban az öreg 19-es vete­ránok találkoznak a fiatalok­kal. ■ TÖBB MINT 36 000 POSTÁS is készül a nagy ünnepre. A szakszervezet a budapesti hi­­­vatalokban több helyen mag­­netofon-felvételt készített az ünnepi előkészületekről s azokat a többi üzemben hangos híradón ismertetik a dolgozók­kal. A postás zenekar sorra járja a nagy postahivatalokat, üzemeket, s félórás »»hivatali térzenét« ad a dolgozóknak. A Benczúr utcai postás k­ultúr­­otthonban vidám majálison szórakozhatnak majd a postás dolgozók. A KPVDSZSZ a Belkeres­kedelmi Minisztériummal kö­zösen kirakatversenyt kezde­ményezett május­­ tiszteletére. Az alapszervezetek ünnepi faliújságokon, tablókon mutat­ják be, milyen adományokat kaptak az SZVSZ felhívására a különböző országokból, ugyanakkor szemléltetően áb­rázolják a m­unkás--paraszt kormánynak a dolgozók érde­kében tett intézkedéseit. A MAGYAR GYAPJÚFO­NÁS- ÉS SZÖVŐGYÁRBAN is javában készülnek már május elsejére. Hogyan? Erről nehéz beszámolni, mert az üzem ve­zetői mindössze csak saját előkészületeikről beszélhetnek A »»hivatalos« előkészülete­ken kívül azonban­­ van más­­ra, amiről az­ üzem ve­­­zetői nem tájékoztathatnak, mert nekik sem árulják el a dolgozók. Csak egyes mozza­natokat látnak, így például a felvető előkészítő részlegéből többen kértek engedélyt arra, hogy vasárnap bejöhessenek az üzembe és elvégezhessék a dekorációt. Tudják a vezetők azt is, hogy például Finszter Margit két órával korábban jött be pénteken és dekorációs munkát végzett. A kongresz­­szusi szövődő dolgozóinak munkaideje este 10 órakor kezdődik , de sokan közülük már 9-kor az üzemben van­nak és dekorálnak. Minden felszólítás és kihívás nélkül versengés folyik az üzemré­szek között: ki készít szebb dekorációt? MEGHOSSZABBÍTOTTÁK a lakásfoglalások felülvizsgálatának határidejét Márciusban jelent meg a kormány határozata, amely elő­írta, hogy április 30-ig felül kell vizsgálni Budapesten az ön­kényes lakásfoglalások ügyét. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány határozatát, amely szerint a felülvizsgálatok határidejét június 30-ig meghosszabbították. Öttagú magyar küldöttség az Európai Gazdasági Bizottság ülésszakán Az ENSZ Genf­ben székelő Európai Gazdasági Bizottsága április 29 és május 15 között tartja XII. ülésszakát. A bi­zottság munkájának és az 1956. évi európai gazdasági helyzetnek értékelésén kívül — a Szovjetunió javaslatára — megtárgyalják az összeuró­pai gazdasági egyezménynek és az atomenergia békés fel­­használásának kérdését. A magyar küldöttséget Baczoni Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes vezeti. 1919-es kommunisták egyhónapos látogatása a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségének meghí­vására vasárnap délelőtt 19 idős kommunista harcos, a magyar és a nemzetközi pro­letariátus ügyének több évti­zede hűséges harcosa indul egyhónapos vendégségbe a Szovjetunióba. Közülük nem egy ismét arra a földre lép, ahol az orosz munkás­ság soraiban a Nagy Októberi­ban tanult meg küzdeni a né­pért. A küldöttség vezetője, Szilágyi Dezső, az MSZMP külügyi osztályának vezetője, maga is a veteránok közé tar­tozik. 1919-ben politikai meg­bízottja volt a 33. aradi vörös ezrednek. A küldöttség egyhó­­­napi vendégeskedésének ide­­­jét szovjet városok és iparte­­­lepek meglátogatásával és pi-l­heséssel HM. 1 Hazánkba érkezett a Református Világszövetség főtitkára Marcel Pradervand, a Re­formátus Világszövetség fő­titkára, a magyar reformátu egyház vendégeként párnapi látogatásra Budapestre érke­zett. A főtitkárt a Reformátu Egyetemes Konvent elnöksége hívta meg Magyarországra? • MUNKÁSGYŰLÉS a Villamos Kismotorgyárban Horváth Imre külügymi­niszter, az MSZMP Központ ■ Bizottságának tagja politika ► beszámolót tartott a Villamos ► Kismotorgyár, a Ganz Törzs­► gyár és a Vízhűtési Vállalót

Next