Népakarat, 1957. április (2. évfolyam, 77–99. sz.)
1957-04-11 / 84. szám
NÉPAKARAT A MAGYAR SZABADSZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 84. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1957. ÁPRILIS 11. CSÜTÖRTÖK« Az 1957. évi az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előtti Emelkedik a fogyasztási cikkek termelésének aránya | A 7,3 milliárdos beruházás egyharmada az életszínvonal megjavítására szogál! Szerdán az Országháziban ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Antos István, a bizottság elnöke megnyitója után Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke számolt be az ország gazdasági helyzetéről és az előttünk álló feladatokról. Bevezetőben elmondotta, hogy a szovjet és a magyar kormány között a közelmúltban lefolyt tárgyalások, a megkötött egyezmények és a szénbányászat termelésének fejlődése most már teljesen szilárd alapot adnak az 1957. évi végleges terv elkészítéséhez. A terv kidolgozása jelenleg gyors ütemben halad és az Országos Tervhivatal hamarosan az illetékes szervek elé terjeszti az 1957. évi népgazdasági tervjavaslatot. — Kétségtelenül meg kell állapítani — hangsúlyozta Kiss Árpád —, hogy az ország nehéz helyzetében képtelenek lettünk volna saját erőnkből megakadályozni az inflációt, fenntartani a gazdasági egyensúlyt, s elkerülni a nagyobb arányú munkanélküliségeit. Csak a baráti országok, és mindenekelőtt a Szovjetunió áldozatkész, nagyarányú segítsége tette lehetővé, hogy a nagy megrázkódtatások után egyensúlyban maradt gazdasági életünk, elkerülhettük az inflációt, a nyomort, s gazdasági életünket a szocialista fejlődés útján vihetjük tovább, hogy gazdálkodásunkban ebben az évben az eddiginél is fokozottabban kell takarékos-kodnunk. Felhívták a figyel-met arra, hogy még mindig sok helyütt találkozhatunk pazarlással, lelkiismeretlen, rossz gazdálkodással. A felszólalásokra Antos István, a bizottság elnöke válaszolt. Az első negyedév eredményei Kiss Árpád a továbbiakban ismertette az első negyedévben elért gazdasági eredményeket. Az ipari termelés első negyedévi átlagában az előző év azonos időszakának 80—82 százalékát éri el. Ez évi januári termelésünk a tavalyi januári termelés 72 százaléka volt, februárban pedig a múlt évi februári termeléshez viszonyítva elérte a 91 százalékot. Örvendetes jelenség, hogy az első negyedévben mintegy félmillió tonnával több szenet termeltek bányászaink, mint amennyire előzőleg számítottunk. Túlteljesítette előirányzatát a könnyű- és az élelmiszeripar is. — Ugyanakkor meg kell állapítani azt is — folytatta —, hogy elsősorban a gépipar olyan termékekben is túlteljesítette előirányzatát, amelyekre jelenlegi gazdasági helyzetünkben nem volt szükség, s amelyekkel más, fontos területekről vontak el nyersanyagot. Az első negyedév eredményei között említette meg azt is, hogy növekedett az egy munkásra eső termelés. Ha azonban a termelékenység alakulását a béralapok és az átlagbérek alakulásával együtt vizsgáljuk, kitűnik, hogy például januárban az egy munkásra eső 75 százalékos termelési színvonallal egyidejűleg a tavalyihoz viszonyítva 30 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Ezen a téren a negyedév másik két hónapjában javult ugyan a helyzet, de a mintegy 90 százalékos termelékenységi színvonal mellett az átlagbérek meghaladják a tavaly kifizetett bérek 120 százalékát. Kedvező jelenségként könyvelhetjük el, hogy a takarékbetét-állomány 200 millió forinttal emelkedett az első negyedévben, s ez a növekedés folyamatos. A mezőgazdasági lakosság első negyedévi adóbefizetései mintegy 200 millió forinttal meghaladták az előzetes előirányzatot. Az 1957-es tervjavaslat Az Országos Tervhivatal elnöke ezután a most készülő 1957. évi tervjavaslat fő irányszámait és jellemzőit ismertette. Az ipar 1957. évi tervén belül a fogyasztási cikkeket előállító iparágak termelése előreláthatólag mintegy három százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a tervek szerint az alapanyaggyártó iparágak termelésének aránya az 1956. évi tervezett színvonalhoz képest 2,3 százalékkal, a gépiparé 2,3 százalékkal lenne alacsonyabb. Az 1957. évi ipari termelés előirányzatában a korábbi évekhez viszonyítva változás az is, hogy az ipar termékeinek jóval nagyobb hányada kerül belföldi fogyasztásra — az export árualapok és a beruházások rovására. A kenyérgabona vetésterület aránya a múlt évi 33,9 százalékról 28,8 százalékra csökken. A kieső kenyérgabona területre — a parasztság termelési törekvéseinek megfelelően — takarmányféleségek termelését irányoztuk elő. A tervjavaslat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2,3 százalékos emelkedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem 1957. évi alakulására az a jellemző, hogy az előző évekhez képest jelentősen megnő a bérformát öltő értékrész aránya a nyereség és forgalmi adó formát öltő akkumulációs értékrész rovására. A tervjavaslat mintegy 7,3 milliárd forint beruházási előirányzatra ad módot. Ennek több mint egyharmadát a lakásokra, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházásokra fordítjuk. Kiss Árpád a külkereskedelem forgalmának várható alakulásáról szólva megállapította, hogy a fogyasztási alap növekedése céljából lényegesen alacsonyabban irányozzák elő a könnyűipar és a mezőgazdasági termékek exportját. A legfontosabb feladat A Tervhivatal elnöke befejezésül arról beszélt, hogy gazdasági életünkben több pozitív jelenség mellett olyan jelenségek is mutatkoznak, amelyek megnehezítik a további fejlődést. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy javítani kell a termelékenység és az átlagbérek arányát. Ez a legfontosabb feladatunk az elkövetkező időkben. Biztosítanunk kell az egészséges egyensúlyt a vásárlóerő és az árualap mérlegében, az ország külkereskedelmi mérlegében és az állami költségvetésben. Biztosítani kell, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagokból csakis azt termeljük, amire népgazdaságunknak valóban szüksége van. Kiss Árpád beszámolója után a vitában felszólaltak: Nagy Károly, Harustyák József, Seregélyi József, Sztankovics Mátyás, Molnár Ernő, Pesta László, Kozma József, Berki Zoltán, Iván István, Rchátz Imre, Berki Mihályné, Rónai Sándor, Harrer Ferenc, Nagy Dániel, Z. Nagy Ferenc, Mónus István, Balogh József, Juhász Imréné, Vida Miklós, Stozicski Ferencné, Bódi Jánosné képviselők. A hozzászólók főként azt hangsúlyozták. . Korszerű szovjet utasszállító gépet kapott a MALÉV 15 óra 40 perc. A hatalmas gép első tiszteletkörét rója a Ferihegyi repülőtér felett. A földről a repülés szakemberei üdvözlik az IL—14 típusú, kétmotoros, 24 személyes új utasszállító repülőgépet, amelyet az új kereskedelmi és hitelmegállapodás alapján kaptunk a Szovjetuniótól. A gép vezetője: Kapitány István, a MALÉV első pilótája. »Mit tud a gép?« — kérdezzük a pilótát. — Jelenleg 340 kilométeres sebességgel haladunk előre, két, egyenként 1900 lóerős motorral. A biztonsági berendezések is tökéletesek, hiszen ha az egyik motor felmondaná a szolgálatot, a másikkal bizonyos távon tökéletesen lehet tartani az utazósebességet. Számítások szerint a gép 400 kilométeres sebesség elérésére is képes. Huszonnégy utassal, mintegy 800 kilogramm áruval, poggyásszal, postával leszállás nélkül 1500 kilométert repülhet. Télen tökéletesen fűthető. légbiztosító és »vakrepülő« berendezéssel is fel van szerelve. Ez azt jelenti,hogy a legnagyobb viharban is tartani tudjuk az irányt, és pontosan a kitűzött célponthoz érkezhetünk. A pilótafülke mögött, a gép elején két bölcső van: a kisgyermekkel utazók részére. A székek mellett kis fekete gomb. Ezzel a jelzőberendezéssel az utas azonnal hívhatja a személyzetet. A jó levegőről külön berendezések gondoskodnak, s ha netán az utas a hosszú úton megéhezne, a konyhában — mert ez is van a gépen — villanymelegítőn kávét és más ételeket készítenek. A gép néhány heti próbaüzemeltetés után elindul első külföldi útjára. Eddig a nemzetközi útvonalakon 14 személyt tudtak csak elszállítani, most az új gép segítségével ennek csaknem kétszerese utazhat fele idő alatt, mint a régebbi gépeken. Hamarosan további gépeket kapunk, melyekkel jelentősen meggyorsíthatjuk légiiközlekedésünket. M. T. Kínai kereskedelmi delegáció érkezett hazánkba Április 10-én kínai kereskedelmi delegáció érkezett hazánkba, amely az 1957. évi magyar—kínai árucsere forgalmi és fizetési egyezményt fogja tárgyalni. A kínai delegációt a Ferihegyi repülőtéren a Külkereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselői fogadták. A magyar—kínai kereskedelmi tárgyalásokon a kínai delegációt Kung-Juan külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti, aki néhány nap múlva érkezik Budapestre. A magyar püspöki kar közleménye A magyar püspöki kar és a kormány megbízottai között az egyházat és az államot érdeklő kérdések rendezésére megbeszélések folynak, amelyek április 10-én jelentős szakaszhoz értek. A megbeszélések a kölcsönös megértésre való törekvés szellemében folynak. Egyes kérdések kedvező megoldást is nyertek, amiben mindkét fél zálogát látja annak, hogy folytatólagos megbeszélések során a többi függőben levő kérdés rendezésében és a sérelmek orvoslásában is megtörténik a megegyezés. A püspöki kar a megbeszélések során a forradalmi munkás-paraszt kormány készségét tapasztalja, hogy az egyház és az állam békés együttműködése lehetővé válik. A püspöki kar bizalommal nézi a kormány törekvéseit, amelyek a múlt hibáinak felszámolására és a sérelmek orvoslására irányulnak. Támogatja a kormányt a magyar nép jólétére irányuló törekvésében, hazánk és a világ békéjének előmozdításában. Egyúttal elítél minden olyan törekvést, amely a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányul. Kérjük a Mindenható áldását a békés törekvések sikeréhez! A magyarországi római katolikus püspöki kar Szovjet művészek nagysikerű hangversenye Nagykanizsán A hazánkban tartózkodó sikerű hangversenyt adott szovjet művészek két tagja — Nagykanizsa zenekedvelő ke- Valerij Klimov fiatal hegedűzönségének a városi műveső- művész és Naum Walter zongoraművész szerda este nagy- Besinapban. (MTI) 2439 tsz. 123600 tag Vita a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban tanácskozásra ültek össze a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak és termelőszövetkezeti csoportjainak vezetői, hogy megtárgyalják a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. A tanácskozáson megjelent Dögei Imre földművelésügyi miniszter. A megnyitó után Keresztes Mihály fölművelésügyi miniszterhelyettes tartott beszámolót a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéseinek kérdéseiről. Megállapította, hogy ma már az országban 2439 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, tagjainak száma eléri a 123 600-at A közös gazdaságok 1 127 427 hold földön dolgoznak. A képeslap Podillocországbál A régi megyeszékhely, Balassagyarmat ódon hangulatú házai, csendes kis utcái, meglepő tisztasága, kis cukrászdái nyomban megragadják a látogató figyelmét Múzeumában megtalálható minden, ami a palóc szökésökről, ezekről a szép beszédű emberekről, tarka viseleteikről, évszázados szólásaikról. A kis üvegvitrinekben féltve őrzik Mikszáth Kálmán arany tollát, s a nagy író utolsó, félig elszívott szivarját. A mostani megyeháza, a régi vármegyeháza külsejében is visszatükrözi a XIX. század légkörét. Itt dolgozott éveken keresztül Mikszáth is, ezekben a hűvös hivatali szobáikban. Nógrádot járva, a kirándulóban egységes kép alakul ki a palóc falvakról, hisz házaik, szokásaik egyformák. De van valami, ami minden faluban jóformán más: az öltözködés. A ruha mindig elárulja, hogy viselője melyik faluból, milyen környékről való. Tánchoz: 20 alsószoknya A palóc lányok szépen hímzett szoknyájuk alatt rendszerint 10—15, tánchoz sokszor húsz alsószoknyát is viselnek. Fejkötőjük is rendkívül különös. Elöl szögletes, hátul a kendő vége lelóg. Mikor egy lány férjkesmegyi négy ügen fejkötőt kap. Az egyik arany hímzésű, melyet csak az esküvőn, vagy nagy családi események alkalmával viselnek. A másik az ezüst, ezt vasárnap délelőttönként, a templomba veszik fel. A harmadik, vas díszítésűt ünnepnapokon hordják. A negyedik üveggel, kisebb kövekkel, csontokkal díszített kendő, amelyet hétköznaponként viselnek. Vasárnap délutánonként a falu lányai s fiai felöltik ünneplőjüket, s énekelve sétálgatnak végig az utcákon. Régi népdalokat énekelnek, a lányok a szerelemről, az öregebbek a régi nyomorról, emlékeikről dúdolgatnak. Nagyokat szippantanak pipájukból, figyelik a fiatalságot. Miért nem fütyülnek Érsekvadkerten! A legnagyobb esemény a kis falvak életében a vásár. Érsekvadkerten vasárnap tartották meg a nagyvásárt, hét bódéval, s a kereskedők kalapot, nadrágot, csizmát kínálgattak. De a legnagyobb sikert a »játékosmester«, a trombita- és a luftballonárusok aratták. A hangos trombitaszóra figyelmes lett a falu egyik kofája is, s a kövér képű nénike kirakta répáit a falu közepére, ott, ahol a busz megállt szdinálgatta a fiataloknak. 5 Ha már dudálni tudnak, tanuljanak meg fütyülni is.« De az élelmes nénikének nem lehetett nagy sikere, mert amikor délután arra jártam, még megvolt minden portékája, sőt estére meg is szaporodott 7 két darabbal: egy dudát akasztottak a kosár szélébe s egy léggömböt a mamóka kezére. Nem is hallottam senkit fütyülni aznap Érsekvadkerten (moldovait)