Népakarat, 1957. július (2. évfolyam, 152–177. sz.)

1957-07-06 / 156. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NEffflKmT A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 2. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM lfÍRA 60 FILLÉR 1957. JULIUS 6. SZOMBAT Kisházi Ödön munkaügyi miniszter a bérkérdésekről, a munkavédelemről az új Munka Törvénykönyvről nyilatkozott a Népakaratnak Mindössze néhány hónapja kezdte mege működését a Mun­kaügyi Minisztérium. A mi­nisztériumnak igen fontos fel­adatai vannak. Ezekről érdek­lődtünk Kisházi Ödön munka­ügyi minisztertől és egyben megkérdeztük, hogy munká­juk során milyen kapcsolato kívánnak fenntartani a Szak­tanáccsal és a szakszerveze­tekkel. — A minisztérium munkája szoros kapcsolatban van a szakszervezetek tennivalóiva — mondta a miniszter. — El­múlhatatlanul szükségessé te­szi, hogy a szakszervezetekkel egyetértésben és segítségükkel végezzük el a reánk háruló feladatokat. Ha ezek közt csak a legfontosabbakat, "a bérkérdést, a munkaerőgazdál­kodást, a munkásvédelmet, a munkásellátást, a nyugdíjat és a munkajogot emelem ki, azt hiszem, kézenfekvő a követ­keztetés: nem is dolgozhatunk eredményesen, ha hiányzik az együttműködés a dolgozók ér­dekképviseleti szervével. Feladatunk: a bérarányok javítása . A bérkérdésekről az utóbbi időben sok szó esett és esik a jövőben is, bár a folya­matban levő intézkedéseket beleértve — a bérrendezések korszaka egyelőre lezárult. A minisztérium bérügyi munká­ja az egyes szakminisztériu­mokkal karöltve most általá­ban azért a célért folyik, hogy a fizetések arányban legyenek­­ végzett munka mennyiségé­vel és minőségével. A másik igen fontos feladatunk, hogy tovább javítsuk az egyes fog­lalkozások közötti bérarányo­kat. A bérrendezések során a különböző szakmunkás-kere­setek között javultak ugyan az arányok, de nem történt számottevő javulás egyrészt a vállalatok, másrészt a munká­sok és alkalmazottak kereseti iránya között. Nemrégiben megvizsgáltunk két szerszám­­gépgyárat, ahol csak az óra­béreknél egy forint eltérés mutatkozott. Az arányok fokozatos javí­tása egy sor állami intézke­­dést követel. Úgy véljük, a javulást az iparági és területi szakszervezeti bérbizottságok is elősegíthetik. Sőt, a feszült­ség elhárítása és az egészsé­ges bérezés kialakítása meg­elelő társadalmi munka nél­­kül meg sem oldható. Ennek a trsadalmi ellenőrzésnek mód­­­zereit véleményem szerint el­sősorban a szakszerv­ezeteknek kell kialakítaniuk és terjesz­­eniük. Ez a bérezés mellett elterjedhet a jó munkamód­szerek átvételére, és a gazda­ságos munka különböző mód­­ainak elterjesztésére is. Megerősítjük a munkásvédelem állami szervezetét -- A munkásvédelem­ben is ok tennivalónk van. Magyar­­országon hatalmas összegeket ordítottak és fordítanak a elszabadulás óta balesetelhá­­ításra, a munkások egészség­­védelmére, a m­unkakörülmé­­nyek javítására. Ennek ellené­­e — bár az üzemi balesetek abszolút száma csökken — a balesetekből eredő kiesett ■ munkanapok száma mégis e emelkedő tendenciát mutat, a b­alesetek súlyos volta miatt.­ Nyilvánvaló tehát, hogy itt is s­ürgős intézkedés szükséges.; tervünk, hogy a Szaktanács e­lnökségével egyetértésben,­­egszüntessük az elavult; munkavédelmi rendeleteket és; biztosítsuk a munkásvédelem,­­llami szervezetének megerő-­­ödését. A Munkaügyi Minise-­­étiaxn feladata lenne e tenni­-­ valók koordinálása és végre­hajtásuk ellenőrzése. Egységes állami biztonság­technikai fel­ügyeletet szervezünk a nagy baleseti veszélyforrást magá­ban rejtő területek (gőzkazá­nok, nyomás alatt, álló edé­nyek, acetilinfejlesztők, centri­fugák, felvonók stb.) felett. Emellett rendezni ki­ az ed­dig felügyelet nélkül működő területek (kisipari termelőszö-­ vetkezetek, mezőgazdasági ter- r melőszövetkezetek, kisiparo-­­ sok) munkásvédelmi ellenőr-­ zését is. Végül: helyesnek tar-­ tanánk, ha a szaktárcák minél? előbb elkészítenék az új bal- ? eseti óvórendszabályt, amely­­ a Munkaügyi Minisztérium és? a Szaktanács együttes jóvá-­­ hagyásával országos érvénnyel ♦ látna napvilágot.­­ — Meg kell szüntetni a* munka- és védőruha juttatá-e sek körül mutatkozó hibákat.­ Ebben az évben — megfe-­ lelő tájékozottság hiánya és­ a népgazdaság helyzete miatti — nem törekedhetünk gyöke-­ res változtatásra. A jövő évi első napjától azonban követ-­ kezetesen igyekszünk meg-­ szüntetni a lazaságokat és ki-­ elégíteni a jogos igényeket oly módon, hogy ne okozzon több­letköltséget. Hasonlóképpen szükséges foglalkoznunk a munkásszállásokkal, a mun­kásszállítással és a kedvezmé­nyes üdültetés legfontosabb kérdéseivel, mint például a családos üdültetés, a külföldi csereakció, az üdülés rendsze­rének egyszerűsítése stb. — megoldásával. Milyen lesz az új Munka Törvénykönyv? — Végül, de nem utolsósor­ban említem a munkajoggal kapcsolatos tennivalóinkat és ezek között is a legfontosab­bat, az új Munka Törvény­­könyvének előkészítését. A Munka Törvénykönyv egyes rendelkezései ugyanis elavul­tak, az újabban hozott rendel­kezések pedig sok tekintetben ellentétesek a benne foglalt eredeti alapgondolatokkal.­­ Az új, fontos dokumen­tum kidolgozásánál alap­elvünk: fokozatosan biztosíta­ni a szocialista demokratizmus érvényesítését, a dolgozók be­vonását az ügyek intézésébe, decentralizálni a feladatokat és fokozottan védeni a d­ol­go­zók jogait, összhangban a kö­zösség érdekével.­­ A munka előkészítésére a Szaktanács elnökségével egyet­értésben szakértőkből álló bi­zottságot küldtünk ki (tagjai: szakszervezeti elnökök, egye­temi tanárok, minisztériumi főosztályvezetők). Az előké­szítő bizottság előreláthatóan októberre készíti el a Munka Törvénykönyve elvi kérdései­re vonatkozó javaslatot. A gazdasági bizottság és a Mi­nisztertanács jóváhagyása, va­lamint a rendelet szövegének elkészítése után egyhónapos nyilvános vitára bocsátjuk a tervezetet, amelyet végleges formában a jövő év első ne­gyedében szeretnénk az or­szággyűlés elé terjeszteni — mondta befejezésül Kisházi Ödön miniszter. L. M. Budapesti kommunisták aktívaértekezlete ► Az MSZMP Központi Bizott- Iságának határozata értelme­iben, szerte az országban aktí­► vaértekezleteken számolnak be ► az országos pártértekezletről. ► Ezt az aktívaértekezlet-soroza­► tot vezette be pénteken dél­­­­után a MÁVAG Kolónia kul­túrtermében megtartott buda­­­­pesti aktívaülés.­­ Az aktívaértekezleten meg­jelent a Központi Bizottság t több tagja. A referátumot Ma-­­rosán György, a Politikai Bi- Izottság tagja, a budapesti párt­bizottság első titkára tartotta.­­ Marosán György beszámoló­­­­jában az országos pártérte­kezleten kívül az SZKP köz­ponti bizottságának határoza­tával is foglalkozott. Az aktí­vaértekezlet egyhangúlag a következő határozatot hozta: »A budapesti pártaktíva he­lyesléssel fogadja az SZKP központi bizottságának hatá­rozatát a Malenkov—Kagano­­vics—Molotov pártellenes cso­port leleplezéséről és felszá­molásáról. Ez a határozat újabb tanúbizonyság arra, hogy az SZKP mint oly sok­szor dicső története során, most is szilárd elvi alapon megvédelmezte a párt legfél­tettebb kincsét, minden siker és előrehaladás nélkülözhetet­len feltételét: a pártegységet. Az SZKP központi bizottságá­nak határozata egyben meg­győző bizonyíték, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja tántoríthatatlan eltökélt­séggel halad a XX. kongresz­­szus élet által igazolt és már eddig sokban megvalósított po­litikájának az útján. Az SZKP központi bizottsá­gának ez a következetessége a pártegység és a XX. kong­resszus politikájának megvé­delmezésében és a Szovjetunió kommunistáinak felsorakozá­sa a központi bizottság mö­gött, harcos egyetértése a ha­tározattal és egyöntetű elítélő állásfoglalása a pártellenes csoporttal szemben, fontos út­mutatást és tanulságot jelen általában a mi pártunk és köz­vetlenül a budapesti pártszer­vezetek számára is. Az SZKP központi bizottságának hatá­rozata újabb fegyver kezünk­ben pártunk egységének vé­­delmezésében és erősítésében.« Marosán György beszámoló­jának ismertetésére visszaté­rünk. Az ország üzemeiben, hiva­talaiban és intézményeiben, városokban és falvakban egyébként pénteken további aktívaértekezleteken tárgyal­ták meg a kommunisták az SZKP központi bizottságának Augusztus első felében üzembe helyezik a Dunai Vasmű második kohóját Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés ipari bizott­sága pénteken ülést tartott, amelyen Csergő János kohó- és gépipari miniszter beszá­molt a minisztérium munká­járól. " Gazdasági életünk sok­kal gyorsabban normalizáló­dik — mondotta —, mint azt novemberben—decemberben— januárban, sőt márciusban is elképzeltük. Ez szorosan ösz­­szefügg pártunk helyes politi­kájával, a kormány helyes in­tézkedéseivel és azoknak az intézkedéseknek végrehajtásá­val, amelyeket az országgyű­lés legutóbbi ülésszakán el­fogadott. A gépipar terve az 1957. évre 10,4 milliárd forint volt, ami a tavalyi éves terv 76,6 százalékának felelt meg. Az iparban komoly mozgalom in­dult minden anyag fel­kutatására, sőt hasznos feldol­gozására. Ennek eredménye­ként 600 millió forinttal emel­hettük a gépipar tervét. A ko­hászat 44 000 tonna nyers­acéllal többet gyárt majd a tervezettnél és ebből 37 000 tonna hengereltáru lesz. Ez 210 millió forinttal emeli a kohászat tervét. 1958-ban azonban nem számíthatunk a Szovjetenn­tó­l a baráti orszá­gok olyan mértékű támoga­tására, mint amit az idői kap­tunk. Azért saját erőforrá­sainkat fokozottan kell igény­be vennünk. A képviselők ezután szá­mos kérdést tettek fel a kohó- és gépipar termelékenységére, az anyag- és energiaellátásra, a műszaki káderek és az ipari tanulók képzésére vo­natkozóan. Csergő János válaszában bejelentette, hogy a kohó- és gépipar a negyedik negyedév­ben a tervezett 76,6 százalék­kal szemben az előző évi ter­melés 84,3 százalékát éri el, a­ munka termelékenysége pedig csaknem 97 százalék lesz a múlt év III. negyedéhez vi­szonyítva. Elmondotta, hogy a minisztériumhoz tartozó üze­mekben ma már nincs az a hajrá munka, amely az elmúlt években sok kárt okozott el­­­sősorban a termékek minősé­­­gében. Kohászatunk anyagel­látása még egy évben sem­­­volt olyan jó, mint az idén i­s a baráti országok nyújtotta I segítség eredményeiként. I Augusztus 10—20-a között I üzembe helyezik a Dunai • Vasmű második kohóját­ • Anyagkészleteink lehetővé te­szik ennek a kohónak az üze-1 • meltetését. £­­ A hozzászólások során töb-­­­bek közt Galló Ernő a dolgo-3­­zókról való szociális gondos- j­­kodás jelentőségét fejtegette.? "Ez nemcsak szakszervezeti fel-? l adat, hanem ebben együtt kell! ‘.működniük a vállalatok veze-i ■ tőinek és a minisztériumnak­ Its. Germadics Vilmos azt kér-t­­­te, hogy több lehetőséget ad-J­­­janak a műszaki szakem­be- r ;,reknek külföldi utazásokra, a? baráti országok műszaki ered­? ményeinek közvetlen megis­merésére. A felszólalásokra Csergő János miniszter vála­szolt. A SZOVJET LÉGIFLOTTA NAPJÁN az N-1 hadirepülő egy­ségnél. A repülőtéren: P. Kolencsenko technikus hadnagy (bal­oldalt) és J. Prolov technikus hadnagy a gép leszállása utált.­­ megvizsgálja a repülőgépet Elutazott a kelet-németországi vakációra­­ az első gyermekcsoport Péntek délben gyermekzsi­­hongástól volt hangos a Ke­leti pályaudvar: 490 iskolás­­gyermek lázas sietséggel he­lyezkedett el egy különvonat fülkéiben. A különvonat Drez­dába viszi a gyermekeket a Szaktanács üdülési akciója ke­retében. Drezdában több cso­portra osztják őket, s folytat­ják útjukat a különböző üdülőhelyek felé. A szülők is itt vannak a pályaudvaron, az utolsó búcsúcsók előtt még hasznos tanácsokat adnak gyermekeiknek. A Szocialista Magyarországot Megsegítő Bi­zottság és a német szakszer­vezetek nevében Thier Hell­­m­ents vette át a gyermekeket. Indulás előtt a szülőkkel be­szélgetve elmondta: »Azon le­szűrik, hogy a csaknem 500 fő­nyi gyermekcsoport és az őket követő 1100 gyermek is, akik ellátogatnak hozzánk, jól érez­zék magukat. A Keleti-tenger partján, az Érchegységben, ha­zánk legszebb üdülőiben biz­tosítunk számukra elhelye­zést.-« r fi • v. ■ «fi ■ ■ " TELEVÍZIÓS AD­Ás 3500 MÉTER MAGASBÓL. A svájci tele­víziós szolgálat »magassági rekordot« állított fel, amikor a Jungfraujoch-ról, 3500 méter magasságból közvetlen adást su­gárzott. Az angol rádió a geofizikai év alkalmából egyik adása keretében riportot készített a gleccsermérésről. A televíziós adást a bantigi és az európai közvetítő állomásokon keresztü­l sugározták Angliába ­ Felfrissül a kulturális élet a balatoni szakszervezeti üdülőkben Balatonföldváron, a pálya­udvarral szemben, egy emele­tes villa bejáratán ez a fel­irat olvasható: SZAKTANÁCS – DÉLBALATONI ÜDÜLÉSI IGAZGATÓSÁGA­Ebben a házban gondoskod­nak arról, hogy 54 000 dolgozó kellemesen töltse nyári pihe­nőjét a Balaton déli partján. — Idén 60 000 forintot kap­tunk arra,­­ hogy a délbalatoni Szalktanács-üdalők számára­­ könyveket, hanglemezeket, sportszereiket vásároljunk. — mondja az igazgatóság kultúr­vezető­je. — Segítségünkre sie­tett a siófoki idegenforgalmi hivatal is, ahonnan autóbuszt kaptunk társas kirándulások­ra. Így lehetővé vált, hogy­­kétnapos Balaton körüli ki­rándulásokat szervezzünk, koszttal, szállással, idegenve­zetővel együtt mindössze 75 forintért. Hévízre 45 forintba kerül az autóbuszkirándulás. ‘­s a Nem síként aratott' * nyaralók között a Szaktanács új vándormozija, amely rend­szeresen felkeresi az üdülő­ket és — szabadtéren — a legújabb filmeket mutatja be. legutóbb a földvári szabad­téri színpadon 600­ nézője volt a vándormozi műsorának. z­ Évad kezdetén több úgy­nevezett maszek-brigád pró­bálkozott azzal, hogy összeesz­­kábált műsorokkal lépjen fel a balatoni üdülőkben. Ehhez persze, nem járultunk hozzá, de nincs is szükség rá, mert az Országos Filharmónia, az Országos Cirkusz Vállalat és a kaposvári Csiky Gergely Színház szabadtéri előadásai minden igényt kielégítenek. Változások a szovjet kormányban A TASZSZ jelenti: : A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége A. N. Ko­szigint a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyette­sévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége felmen­tette M. G. Pervuhin közép­gépipari minisztert a Szovjet­­unió m­­inisztertanácsának első elnökhelyettesi tisztségétől. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége felmen­tette M­. Z. Szaburovot a Szov­jetunió minisztertanácsának­ első elnökhelyettesi tisztségé­től. i * Mi van a hivatalos lapban? A Magyar Közlöny július 6-i, szombati le.­száma közli a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a járványos gyer­mekbénulás elleni'védekezés idő­szerű feladatairól szóló JOKAE»' számú határozatai* ­ Ausztráliai építőmunkás szakszervezet levele a Szaktanács elnökségéhez Most érkezett meg az Auszt­ráliai Építőmunkások Szak­szervezete új-délwalesi szerve­zetének levele a Szaktanács elnökségeihez. —■ A végrehajtó bizottság és a szakszervezet tagjai nevében köszönjük május elseje alkal­mából küldött testvéri üdvöz­letüket — hangzik a levél . Ami az önök harcát illeti, amelyet az utóbbi időben az ellenforradalom ellen vívtak, minden gondolatunk, kívánsá­gunk és óhajunk az volt, hogy az önök szocialista rendszere megmaradjon, mint vezércsil-. de a világ dolgozói számára, hogy úgy tekinthessenek reá, mint harcaik jutalmára. A tőkés sajtó nálunk is kihasználta ezeket az esemé­nyeket és erejét nem, kímélve, igyekezett érk­et venni országunk munkásosztálya és a haladó vezetőség közé a szakszervezeti mozgalmon belül, de ezek a tö­rekvések kudarcba fulladtak. &* Az emberiség haladása sokban függ a szakszervezetek egységétől, és­ mi megígérjük, hogy még keményebben fogunk dolgozni a nemzeti és nemzet­közi békemozgalom sikeréért, a­zakszervezeti szabadságjogok kiterjesztéséért.

Next