Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)
1957-12-19 / 297. szám
Új törvény születik A PTK 110 éves útja 1848461 napjainkig A Polgári Törvénykönyv megvalósítását először 1848- ban Kossuth kormánya határozta el, hogy ezzel is elősegítse a feudalizmus felszámolását, a polgárosodást és a társadalmi fejlődést. De a szabadságharc elbukása miatt hozzá sem kezdhettek kidolgozásához. Erre csak félévszázad múlva került sor. 1900-ban készült el a PTK első tervezete, azután 1913-ban a második, 1915-ben a harmadik és 1928-ban a negyedik — folyton átdolgozva az előző tervezeteket, s végül elvetve az egészet. E sok huzavona oka: a reakciós magyar uralkodó osztályok nem kívántak olyan törvényt, amely pontosan szabályozta volna a magánjogi, vagyonjogi viszonyokat. Ilárom év alatt három tervezet A felszabadulás utáni években a földreform, végrehajtása, az államosítások és általában társadalmi fejlődésünk mindinkább sürgette a polgári jognak az új társadalmi viszonyok szerinti egységes szabályozását. Szükségessé tette ezt a szocialista törvényesség megszilárdítása és az állampolgári jogok fokozott biztosítása is. 1953-ban ezért párthatározat született az új, egységes PTK megvalósítására. Magyarországon még nem készült törvény olyan nagyszabású és alapos munkával, mint az új PTK. Az igazságügyminiszter vezetésével külön kormánybizottságot hoztak létre a nagy munka irányítására. Az előkészítő munkálatokban közreműködtek a budapesti, szegedi, pécsi jogi egyetemek polgári jogi tanszékei, a Közggazdasági Egyetem jogi tanszéke és az Állam- és Jogtudományi Intézet. 1934-ig tartó munkájuk eredményeként harminc helyi problémákat is feldolgozó résztervezetet terjesztettek a kormánybizottság elé. Munkájukhoz felhasználták a korábbi magyar tervezetek és a mai külföldi PTK-k nálunk is alkalmazható részeit. Mindezek alapján az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztálya kidolgozta a PTK első szövegtervezetét. Ennek részeit több albizottság és a kormánybizottság is megvitatta, s módosító javaslataik felhasználásával, a törvényelőkészítő főosztály új szövegtervezetet dolgozott ki. Ezt kritikai véleményezésre megküldték a Legfelsőbb Bíróságnak, a fővárosi és megyei bíróságoknak, ügyészségeknek, minisztériumoknak s a tudományos intézményeknek. Észrevételeik, módosító javaslataik figyelembevételével megszületett a PTK jelenlegi harmadik szövegtervezete. Ám ezek után még az egész anyag nyelvészekből álló bizottsághoz került, hogy kiirtsák belőle a bürokratikus »kincstári« kifejezéseket, fogalmazásokat és magyarossá tegyék szövegét. Örökölhet-e a házastársit A szerteágazó viták érzékeltetésére hadd idézzünk fel csupán egyetlen példát — a sok embert érintő és a PTK egyik szakaszát alkotó ági öröklés kérdésével kapcsolatban. Az ági öröklés lényege a jelenlegi gyakorlat szerint — egészen leegyszerűsítve — a következő: Ha Kovács János az elhalálozásakor olyan vagyontárgyakkal vagy értékekkel rendelkezett (családi ház, föld, festmény, ritka könyvek, ékszer, motorkerékpár, hangszer stb.), amelyeket nem a házastársával közösen szerzett, hanem szüleitől örökölt vagy ajándékba kapott — akkor ezek az értékek nem illetik a feleségét, hanem az úgynevezett ági örököseit, tehát azokat, akiktől a vagyontárgy reászállott, ha még élnek, illetőleg azok leszármazóit, így például, ha a szülőtől kapta, akkor visszaszáll reájuk, ha elhunytak, azok gyermekeit, vagyis az örökhagyó testvéreit, illetve gyermekeit illetik. A viták során az ági öröklési jog ellenzői — több érv mellett — különösen azt hozták fel: 1. Az ági öröklés feudális jellegű, mert a vagyonnak egy család — éspedig a vérség köteléke alapján összefüggő személyek — kezén maradását szentesíti. 2. Az ági öröklés fenntartása célszerűtlen és méltánytalan, mert a távolabbi ági rokon megelőzi a közelebbi, nem ági rokont, továbbá egy távoli ági örökös elviszi a vagyont a házastárs, illetőleg a féltestvér elől. Ezen kívül az ági öröklés az esetek legnagyobb részében csak üres perlekedésekre ad alkalmat. Az ági öröklés fenntartásának hívei viszont azokra a ta-aasztalatokra hivatkoztak, amelyek azt mutatják, hogy azt ági öröklés a magyar népben évtizedek óta meggyökerese- dett öröklési rend, amelynek megőrzését az a lényegében igazságos alapgondolat támo- gatja, hogy a vagyon annak leszármazni körében maradjon, ? aki azt szerezte. Egy-egy jog-? intézményt — hangoztat ? ták — nem mindig az azt erő tart fenn, amely azt élet? re hívta, mert ugyanez az in? tézmény más-más időben más-? más célokat is szolgálhat. Azt ági öröklés a parasztság köré- ben például szinte parasztit szokásjoggá vált. Ezt pedig? aligha lehet »feudális« jelzővel illetni. * E kérdésben olyan éles elvi véleményeltérés mutatkozott, hogy még a kormánybizottsági tagjai sem tudtak közös neve ? zőre jutni. Ezért a problémát ? a párt politikai bizottságai döntötte el, méghozzá — bizosnyos módosítással — az ági? öröklés fenntartása javára. A? PTK tervezete a többi között? kimondja: 1. Az ági öröklésre? jogosultak köre oldalágon a? szülőktől leszármazókkal (test- ? vérek és leszármazóik) zárul;* 2. az, ági vagyonból a leszár-? mazókkal együtt öröklés esetében egy részt kap az örök-? hagyó házastársa is. ? Márciusig tart az országos vita ? A tervezet jelenlegi szövegét? ez év nyarán 445 oldalas, nagy ? formátumú könyvben, s többi ezer példányban kinyomatták. Szeptember 13-án ugyanis a kormányhatározat elrendelte a? PTK széleskörű megvitatását.« E viták már megkezdődtek a? megyebírósági székhelyeken és? március végén fejeződnek be.? A széleskörű ankétsorozaton felmerülő hasznos javaslatokat? szintén beillesztik a PTK-ter? vezetbe, amely ezek után már, a Minisztertanács elé kerül. A tervek szerint az ország-gyűlés 1958 őszén vitatja? meg és emeli törvényerőre ? a végleges törvényjavaslatot, samely valószínűleg 1959. január 1-én lép majd életbe. Az eddigi munkálatokban és ■ az ankétokon több ezren vettek ? részt, a felhasznált módosítói észrevételek, javaslatok száma? pedig több száz. Az új Polgári? Törvénykönyvről tehát el ? mondható: a nép legjobbjainak? kollektív bölcsességével készült el. És talán jelképesnek —? vagy ennél is többnek — te-rkinthető, hogy a Kossuth-kor- 3 mány által kezdeményezett 3 Polgári Törvénykönyvet 119 esztendővel később, a szocializ- 3 mus építése idején a kommu- nisták vezette kormány alkot-ja meg. Szenes Imre ? Megismertünk egy nagy hegedűst Élményt hozó koncertet hallott a Zeneakadémia közönsége 17-én este. Henryk Szeryng, Mexikóban élő — de származását, egyéniségét, játékának tónusát tekintve, jellegzetesen kelet-európai — hegedűművész, aki már tavaly is járt nálunk, visszavonhatalanul meghódította a magyar közönséget. A hódítás cseppet sem ment könnyen. A koncert ugyanis két részre oszlott , de nem a szünet jelentette a fordulópontot, hanem Bach híres Chaconus-ja. Az előtte játszott Schubert- és Mozart-művek után legfeljebb annyit írhattunk volna: ez a' nagy nemzetközi sikereket '■ aratott művész mindent tud,, de nem a hangversenyen te-', veríti újjá a játszott műve-', két, hiányzik belőle az alkotó,' ez anyaggal újra-újra megküzdő előadóművész. S akkor', jött a Chaconne, ahol Szeryng rátalált hangjára, művésze-'téré, s a remekműre magára.". Így ezután már szíven találta a hallgatóságot, amellyel többé már nem is veszítette el a kontaktust, sőt, életreszóló barátságot kötött. Mélységben már csak legfeljebb Rael, Tzgane-jának egy-egy pisorlatában érte utol az előbbi színvonalat (rt'"ga a műsor is), amely rc*j Jascha Heifetz, mér'tör*öng~s h'p^dvst mutat be. Petri Endre mint mindig, most is ideális szonátapartnernek és kísérőnek bizonyult. (rajk) Jíé'csíift frdttan a nanoAzsiwitmet % AZ VESSE A MÁSIKRA AZ »ELSŐ KÖVET, aki még sohanem idegeskedett a közértben, vagy valami más hasonló kisz- Időtéren. A csaták permanens jellegűek, de alig-alig lehet kielemezni, hogy a kezdeménye- szés dicsősége a pult melyik ol► dalát’ illeti. Az viszont objek► Hv tény, hogy a pultnak ezenaz oldalán kötekedő kedvesvevőkortársak kétségtelen ► nagy harci előnyben vannak. Ha már nem győzik szusszal, ► egyoldalúkig befejezhetik a * várviadalt a népszerű csata► kiáltással ? — Kérem a panaszkönyvet! ► Hát erről a végső argumen► tűmről, a varázsigéről volna ► most néhány szavam. £ A Petőfi Sándor utcai gyümölcsüzletben ácsorogtam, to£ pogtam már húsz perce. Nem Ivátt nagy igényem, csak fél £ kiló Jonathán alma, más £ semmi, de ez sem akart sike£ fedni. Csitítottam magam: ne £ szólj egy szót sem, nyugi, nyu£pi, itt most mindenki ideges, £ botrány lenne, ma_ az atom és ■ a közértek korszakában egy £ szikra is a levegőbe röpítheti a ► világot... A néma ingerültségtől már rákvörös voltam .. . végre megkaptam ... meg£ ropadtam a szaviclit, oda adtam egy húszast... vissza" kaptam egy marék aprópénzt, és már menekültem is a zsákmánnyal. Már a harmadik sarkon jártam, amikor észrevettem, hogy még mindig a markomban szorongatom a visszakapott pénzt. Ránéztem, megszámoltam: hét forint volt. Hű, azt a... Gyerünk vissza a tízesért. Őszintén szólva nem sokat bíztam a próba sikerében. AZ ELADÓ, EGY IDŐSEBB ASSZONY — aki az előbb kiszolgált és visszaadta a marék pénzt — rögtön megismert a tömeg mögött és egy papírpénzt lobogtatva kiabált felém: — Itt hagyta a tízesét! Maga ... maga... ott hátul... elrohant, mielőtt befejezhettem volna a visszaadást... Nagyon elképedt ábrázatot vághattam, mert csönd lett és mindenki rám bámult. Szerettem volna felszívódni a világűrbe, szmitnyikká válni... Pedig körülöttem a sok kaján nem is sejthette, hogy a megsemmisülés apokaliptikus érzése gomolygott bennem. Csak hebegtem valami olyat, hogy köszönöm, zsebrevigtam a tízest és tíz percen belül immáron másodszor hagytam el az iszletet feldúlt lélekkel. És már jó messze jártam, amikor eszembe jutott: miért nem kértem el a panaszkönyvtét? Szégyelltem magam és azt l'sem, hibát követtem el, nsmmnt, kedves feleim, a közértben ilyesmit is be lehet írni a panaszkönyvbe. Osváth Tibor Egymilliót kap a magyar Vöröskereszttől a Gyermekváros Felépítik a Gyermekváros korszerű egészségházát A magyar Vöröskereszt országos elnöksége december 17-iülésén elhatározta, hogy aGyermekváros fejlesztéséhez egymillió forinttal járul hozzá.Ebből az összegből a Vöröskereszt felépíti a Gyermekváros korszerű és modern egészségügyi házát. Itt csak a könnyebb lefolyású betegségeiket gyógyítják majd, fertőzik vagy más súlyosabb betegségekkel a gyermekek természetesen kórházba kerülnek. A létesítmény csupán az otthoni ápolást biztosítja a beteg gyermekeknek. A tervek szerint az orvosi rendelőn kívül gyengélkedő osztályokat is felszerelnek külön az óvodásoknak és külön a nagyobb gyermekek számára. Az Egészségügyi Minisztérium véleménye szerint ez megfelel az ezer gyermeket befogadó Gyermekváros igényeinek. Az épületet laboratóriummal, belgyógyászati és fogászati rendelővel, valamint röntgenberendezéssel is ellátják. A fűtés központi vagy etázsrendszerű lesz és a vezető orvos részére háromszobás, összkomfortos lakást építenek. Az építkezést tavasszal kezdik meg. (J. J.) ASSZONYOK ÉS ELŐÍTÉLETEK Asszonyokkal beszélgettem az elmúlt hetekben. Kossuthdíjas vegyésszel és funkcionáriussal, műszaki vezetővel és miniszteri osztályvezetővel. Tudják, mit kaptak a munkáshatalomtól, értékelik is. A tizenhárom esztendő úgy tükröződik vissza életükben, mint a nap sugara a hegyi tó vizében. De a víztükör nem mindig sima. Olykor felborzolja a szél. Az előítéletek száműzetésére kevés voltez a tizenhárom esztendő. KISLÁNYKORBAN KEZDŐDIK Szolnok megyében elterjedt annak a híre, hogy a középiskolai szakfelügyelőnőknek nincs olyan tekintélyük, mint a férfiaknak. És — hogy bár a szakmával kapcsolatos politikai kérdésekben jól megállják a helyüket — ezen túlmenően nem politizálnak. Van ennek alapja? Makoldy Mihályné Kossuth-díjas pedagógus és mások szerint annyi, hogy a pedagógusnőnek, ha vezetést vállal, kétszer annyit kell produkálnia, mint a férfinak. Nehezebb a továbbtanulás, önművelés, mert a beosztása mellett feleség és anya is marad. A közéletben a nők megszokták a visszahúzódást, a túlzott szerénységet. Még ma is hat a régimódi otthoni nevelés. Erről beszélt dr. Dénes Jenőné is, aki idestova már tíz éve igazgatója a Vendel utcai tanítóképző és leánygimnáziumnak. — Nemrég volt nálunk szülői értekezlet — mondta —, ahol két növendékem édesanyjával különösen sokat beszélgettem. A kislányok az utóbi időben erősen elmaradtak a többiektől. Kiderült, hogy otthon még a hasonló korú fiútestvérüket is nekik kell kiszolgálniuk. Az édesanyák ezt természetesnek tartották. Ők is ezt tették annak idején. Azt hiszem, az iskolákban kell elkezdeni a változtatást és az édesanyákat is meg kell tanítani rá. Neveljék úgy a fiúgyerekeket, hogy megtanulják becsülni a házimunkát. — Nem ritka még, hogy ha kinevezésről van szó, két egyenlő eséllyel induló pályázó közül a férfi kapja meg az állást. Azt mondják, befolyásolhatók vagyunk? Nincs elég áttekintésünk? Hát nézzék meg, hogy az utolsó tizenhárom év alatt mit fejlődtek a nők. Évszázados elmaradást pótoltunk be. És hol lennénk, ha velük együtt kezdhettükvolna... * Igaza van Dénesnének. Ez az évszázados elmaradottság a fő oka annak is, hogy például a közalkalmazottak szakszervezete által megvizsgált 36 tudományos intézet egyikének az élén sem találtak női vezetőt. JÓL OPERÁL ? — KIVÉTEL ! — Orvosi szakmában elképzelhetetlen a vezető orvosi múlt nélkül. S a múlt —hogy éppen ennél a szónál maradtak — nem volt alkalmas tapasztalatok szerzésére a vezetésben a mi számunkra. A negyvenes években még olyan határozatot is hoztak, hogy nőket nem képesítenek magántanárrá, mert szellemi képességük a korral csökkent?), s azon vitatkoztak, hogy lehet-e nőnek ösztöndíjat adni? Való igaz, még ma sem látja mindenki szívesen a nőt vezető poszton, bár az állam támogat bennünket. Nemrégen operáltam valakit, aki kijelentette, hogy »nem szereti az orvosnőket«. — Maga kivétel — mondta a műtét után. Meggyőződésem, hogy hasonló esetben másnak is ezt mondta volna. Nagyon tehetséges és szakmai körökben elismert vezető orvosasszony szavai ezek. Itt is vívja a maga harcát az új a régivel. — Nem arról van szó, hogy mindenáron vezetőszerepet kapjanak a nők — magyarázza Helfi Károlyné, a Könnyűipari Minisztérium egyik vezető beosztású dolgozója. — Nem arról van szó, hogy tehetségtelen, hozzá nem értő nők kerüljenek a vezetésbe, csak azért, hogy növeljük az arányszámot. Ennek nem lenne semmi értelme. De azt már elvárjuk, hogy a rátermett, tehetséges asszonyokban megbízzanak, bátran állítsák őket vezető helyre. NEM FELMENTÉS - SEGÍTSÉG KELL Sokan azt mondják: »A nők maguk nem szívesen vállalják a vezetést, a felelős pozíciót.« Igaz, nagy teher még a második műszak, s így nemcsak a munkához , a vezetéshez sincsenek egyenlő esélyek. Hallottam egy tehetséges geológusnőről, aki ott hagyta hivatását, mert nem tudta kire bízni beteges kisfiát. És olvastam a XX. kerületi tanács pénzügyi osztályán dolgozó asszonyok levelét is, melyben azt kérik, hogy mentsék fel őket a szakvizsgák letétele alól. Ám az egyenjogúság útja nem a több felmentésen át vezet. Hanem a több megbízatáson — és a több segítségen. Baják Aranka nyűködve csapták össze kezüket: — Ugye mondtam, hogy roszszul van? Nézzétek, csupa könny a szeme! — kiáltott fel egyikük. S hiába tiltakoztam, nem ért semmit. Most már csak attól félek, ha ilyen lesz az egész életem. A világ kikiáltott besavanyodott embernek, s úgy látszik, az is maradok ... (lendvai) . PíiutiA VíniEJLia Lenin Kohászati Művek elektro-kemence.Nébl I (MTI Fotó : Vadas Ernő felvétele) ♦ TJlába minden, savanyú em- 1-11 bér lettem, pedig hej, de % szeretek nevetni. Dehát mit tehetnék a sors kegyetlensége elllen? % Gyomorbajos lettem és ez a szörnyű tény futótűzként terjedt el családi és baráti körömben. Mióta diétázom — és gyógyulok is — mindenki sajnál és egyfolytában együttérez * velem. Gyógyulásomat nem hi*szik, agyon ápolnak és támogatnak. Azt híresztelik, hoiős vagyok, még fájdalmaimat *is hősiesen viselem. Tiltakozni nem lehet, mert ezt a hősi léptek újabb megnyilvánulásának tekintik. Azt mondják, hogy a ♦ gyomorbajos emberek sava♦ agúak és ez rám; '-"‘-lező. * Nemrégen három barátnőm- X mel egy eszpresszóban üldögéltünk. Elvittek magukkal — 3£ mondván —, »sz»,’»n*i, úg*is | beteg, hadd szórakozzon egy kicsit«. A meghívás megvigasz* salt. Szembenéztem a halállal ♦ és egész vasárnap délután ez- X sem a gesztenyepürét nagstadac X habbal. Közben csak ültem ■ • köztük, titokban nagyon jól, % éreztem magam. Sokszor sze- ', Zrettem volna nevetni, különö- * sen amikor Adél valami nagy-', szerű viccet mesélt, de nem. le-\ hetett. Nyomban r&mszóltak, ‘ { hogy Kíméljem martam, a g*.fo- i esorhalasoknak árt a nevetés. ‘ •Mir alig tudtam visszafojtani jókedvemet, de ők még vidám; • sójuk köröné“~ sem szűntek meg rám vigyázni Savanyú ember lettem Nem bírtam tovább. Hirtelen felugrottam és kirohantam a mosdóba. Iaramra zártam az ajtót és félórán át nevettem, nevettem... Meg végre jól kimulattam magam, visszamentem barátnőimhez. Ször- Mikroírásos világrekord a „Háry Jánosiból ” A maga nemében páratlan ajándékot készített a 75. születésnapját ünneplő Kodály Zoltánnak Ehmann Lajos, a mohácsi népbolt dolgozója: | szabályos kottapapírra felírta a * Háry János hét hangjegyből, * egy violinkulcsból és egy szü- | netjelből álló első két taktu£ sát, de nem akárhogyan! Az öt [ kottavonal, ha nagyítóval megvizsgáljuk, mikronnagyságú betűkkel irt szöveg: Kodály Zoltán egyik, két gépelt oldali terjedelmű, 2500 betűből álló, a magyar népzenéről szóló tanulmánya. A hét hangjegy felmébe a »Tiszán innen — Dunán túl« szövegét rejtette el, minden hangjegy fejbe a dalhárom-három versszakát írta. Ezt az aprólékos, nagy türelmet igénylő munkát két hónap alatt, egyszerű tintaceruzával végezte el, szabadszemmel, minden segédeszköz nélkül. Ehmann Lajosnak nem ez az első ilyen munkája. — 1930-ban olvastam egy újságban, hogy egy bajor diák nyerte el a mikroírás világrekordját — mondja. — Én is megpróbálkoztam vele és azóta háromszor döntöttem meg a fennálló világrekordot. Az eddigi világrekordot egy angol tartotta, aki 45 000 betűt írt egy közönséges levelezőlapra. Én legutóbb Garay János 89 nyomtatott oldal terjedelmű, 56 193 betűből álló költeményeit másoltam le egy postai levelezőlapra. Világrekordom mellett a Kodály Zoltánnak készített ajándékomra vagyok a legbüszkébb. Remélem, elnyeri majd az ő tetszését is. (9- 1)