Népakarat, 1957. december (2. évfolyam, 282–304. sz.)
1957-12-29 / 304. szám
V ' MÉH! A Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat neve — amelynek rövidítése a szorgos méhecskét juttatja eszünkbe — immár fogalommá vált hétéves fennállása óta. Egyik leggyakoribb mondás ma már a pesti vagy vidéki háztartásokban: »Beadom a MÉH- nek« ■—■ legyen szó üvegről, rongyról, ócska újságpapírról vagy törött kanálról. Értékes milliókat jelent népgazdaságunknak a MÉH hulladékgyűjtő munkája: olyan milliókat, amelyeket külföldnek kellene egyébként adnunk importüvegért, tollért, színesfémért, öt év alatt 76 millió dollár ! Csupán az elmúlt öt esztendő alatt — valutában számolva — 76 millió dollár értékű hulladékot és mellékterméket gyűjtöttek a vállalat dolgozói. Ha figyelembe vesszük, hogy egy tonna ócskavas világpiaci ára 1500—1600 forint — persze nemes valutában —, s ezt az ócskavasat 320 forintért gyűjti be a MÉH, vagy hogy milliókat hoz az elheverő fémhulladék, amelyből igenigen szűkösen állunk, némi fogalmat alkothatunk magunknak a vállalat fontosságáról, a nemzetgazdaságban elfoglalt helyéről. S éppen a fémgyűjtés fontossága miatt kell szólnunk néhány bántó jelenségről is. Az egyik kispesti fiók vezetője — öreg, kipróbált »üzleti róka» — látogatásunkkor gépelt papírlapot húzott elő asztaliókjából — Tessék, ez volt a negyedik negyedévi tervszámunk: 120 mázsa vas, 40 mázsa fém... önmagában nem tűnik soknak, csak éppen az a szépséghibája a dolognak, hogy a 40 mázsa — lopott. — ??? — Az, az, lopott. A mi kerületünkben ugyanis a háztartásokból ennek a tizedét sem tudom begyűjteni. Marad az üzem. Megjelenik egy atyafi, kilós fémtömbökkel, csapágydarabokkal felpakolva — a vak is látja, hogy valamelyik üzemből emelte el őket. Mit csináljak? Zsebemben a körlevél, rajta a vállalati utasítás. *Szigorúan tilos olyan árut átvenni, amelyről gyanítható, hogy lopott." Igazoltassam az emberemet? Azonnal meglép. Ráadásul híre megy a környékben, hogy »nem érdemes a MÉH-hez vinni a holmit« — tehát elviszik valamelyik kisiparoshoz. Ne vegyem át? Nem teljesítem a tervemet, nem lesz prémium negyedév végén — pedig az több, mint a havi fizetésem. Kilónként 4—7 forint jutalom az üzemi tolvajoknak Jártunk jó néhány MÉH-telepen, átvevőhelyen. Akadt, aki azonnal bevallotta: lopott fémet fizet meg — a másik először szépítgetni próbált a dolgon. A MÉH negyedévi fém-tervszáma körülbelül 700 vagon, ebből 15—20 000 mázsa Budapestről gyűlik össze, a többi jórészt az ország iparvidékeiről. E mennyiség mintegy 60 százaléka — lopott! Az üzemekből csenik ki eladóik, a MÉH kilónként 4—7 forinttal jutalmazza a buzgó »fémgyűjtőket», s az állam tulajdonát képező nyersanyag némi »■felárral», s egy kis körforgással — visszatér ismét a gyárba. Felháborító jelenség ez, de gyakori megtörténtét a Könynyűipari Mimisztérium szakelőadói sem cáfolják. Hol van hát az ellenőrzés? Az egyik angyalföldi átvevőhely vezetőjével körülbaktattunk munkahelyén. Az udvaron ócskavas, hulladék—benn, az egyik kis szobában kacsintva bök egy tetemes halomra kalauzunk. — Ez mind »szajrézott«. Nem vagyok süket, se vak, meg tudom különböztetni. Persze szétfűrészelik, feldarabolják őket először, azután hozzák ide. Ellenőr? Nincs a központnak tizedannyi sem, hogy ide is jusson. A MÉH budapesti központ-jában az ellenőrzésről csupán annyi közlendőjük van a vezetőknek: »Vannak ellen- őreink —» de édeskevesen.« » Szúrópróbaszerűen elkapnak « egy-egy tolvajt, rendszerint át is adják a rendőrségnek — de míg az egyik telepen ellen- ]őriznek, a másikon zavartalanul átveszik a lopott hulladé-kot. Az utasítások szerint min- denkit igazoltatni kellene, sőt ] nagyobb tétel esetén az átadó ] munkahelyét is értesíteni kell.] Gyakorlatban azonban nem mindig történik ez meg, s az 5 átvevő MÉH-dolgozó, akit a] tervteljesítés és a nagyobb ha-J szón is hajt, sokszor eltekint az igazoltatástól Megtudtuk azt is: talán ha minden telep-re, minden szállítókocsira ad-nának ellenőrt, használna —, bár lehet, hogy az ellenőröket is ellenőrizni kellene. 14 A prémium és a mérlegelést Mennyit is keresnek tulaj-j donképpen az átvevők? Lan- Jos Zoltán, a budapesti MÉH igazgatója szolgál statisztiká-ával: — 800—900 forintot kap] egy átvevőhely-vezető, a te-alepvezető 1400-at. Emellett] mindegyikük megkeresi »ille-gálisan ennek a három-négyszeresét. S mivelhogy a »fixet« keveslik, hát »üzletet csinálnak«, ahol lehet. A »lopási« hangulatot segíti elő az is, hogy kedvetlenül dolgoznak az emberek, aggasztóan rossz munkakörülmények között. Mosdási, fűtési lehetőség szinte egyáltalán nincs... Azután: a mérlegek. A kicsempészett fémet, vasat az átvevő úgy méri, ahogy jónak látja, néhány kiló ide vagy oda, nem sokat számít. Amikor azután továbbadja a hulladékot valamelyik üzemnek, rendszerint — igen helytelenül — mérlegelés nélkül veszik át a gyárak. Innen is csurran -cseppen néhány mázsácska, persze az árával együtt. A Gábor Áron Vasöntödét 27 mázsa fémmel csapta be ily módon az egyik MÉH-alkalmazott. Hatékonyabb intézkedéseket a lopások ellen A MÉH vezetői tudnak a hibákról , harcolnak is ellenük, csak nem mindig találnak gyors és kedvező fogadtatásra azok a javaslatok,amelyeket kidolgoznak. A budapesti MÉH vezetője például hónapok óta harcol azért, hogy a fémhulladékért ne 4-7, hanem legfeljebb 1 forintos átvételi árat állapítsanak meg a felsőbb szervek. Ez a megoldás részleteiben jó lenne — egészében azonban nem kielégítő. Más, hatékonyabb módszerre van szükség, olyan- ra, amely gátat vet az el- harapózott tolvajlásoknak. Sür-gősen szükség lenne például arra, hogy a gyári portákon gondosabb ellenőrzés legyen. Súlyos gondot jelent az is, hogy a MÉH-telepeket állandóan ide-oda helyezgetik a kerületi tanácsok. Régóta szükséges lenne, hogy a Könnyű-,ipari Minisztérium és a fővárosi tanács illetékesei kijelöl-;jenek néhány végleges telep- helyet, ahol gondosan — és ellenőrizhetően! — lehetne átvenni a hulladékanyagokat. A városszerte ellenőrizhetetlenül szétszórt átvevőhelyek számát is csökkenteni kellene — könnyebb lenne a felügyelet, olcsóbb a fenntartás. A végle- ges telepeken gondoskodni le-; hetne jobb, emberibb munka-; körülményekről is. Akár a prémiumrendszer felülvizsgálásával (jó lehet-e az a prémiumrendszer, amely százezreket vesz ki az állami zsebéből és ad a tolvajoknak?), akár a MÉH telepgondjain se- gítve — de intézkedni mi-: előbb: ezt sürgeti a MÉH dolgozóinak többsége, azok, akik nem akarnak szemet hunyni a lopások felett A MÉH igen hasznos intéz- ménye népgazdaságunknak, te- vékenysége nélkülözhetetlen. Am — fullánkját mégiscsak ki kell húzni! (V. M.) — is a $uUdtek& nmummaima BiiuBuimmnnumiminmninnimiranminmranannumnmii ► Ádám Férfiszemmel nézve bosszantó, de női logikával mérve természetes dolog, hogy a nők minden férfiben találnak kivetni valót. Ha fiatal — nem elég érett, ha idősebb —, már nem hozzájuk való, ha csinos — nem elég hűséges, ha csúnya — kell a fenének, ha sok pénze van — erőszakos, ha kevés — nem jó parti, ha sokat eszik — inkább ruháznák, ha szeret jól öltözködni — inkább etetnék, ha finom lelkű — nem elég férfias, ha erélyes — durva pokróc, ha nem veszi el a nőt feleségül — szélhámos, ha meg elveszi — akkor ... (erről külön könyvet kellene ■írni!). Azonkívül, hogy minden férjben van kivetni való, még egy dologban megegyeznek a nők. Nevezessen abban, hogy ez a kivetni való, a barátnőjük udvarlójában, vő'-nemjében, férjéban sokkal kevesebb, tvd 't a hozzájuk legközelebb álló férfiben. (Lásd: »bezzeg a Maca férje!...") A nők abban is egyetértenek, hogy az első — és utolsó — bátor, bölcs, hős, jó, erős, hű, gyengéd — egyszóval tökéletes, igazi FÉRFI: Adám volt. Adám, az ősférfi, akinek ma már csak elkorcsosult utódai lézengenek ezen a nyomorúságos sártekén. Milyen boldog lehetett Éva, akinek a Tökéletes jutott! Isten bizony, nem vagyunk féltékenyek Ádámra, de az igazság keresése arra kötelez, hogy fellebbentsük róla a titokzatosság leplét és bemutassuk a maga teljes meztelenségében... Hát legyenek erősek! Ádámban megvolt valamennyi férfi-hiba csírám. (Képzeljenek el egy embert, akiből kb. egymillárd férfi rossz tulajdonsága indult el. Ez még csirában sem kutya!) Ádám smucig disznó volt! Azt a szerencsétlen Évát egy nyomorult kis falevélben járatta egész életén keresztül. Miden évben megígért ugyan nejének egy cuki kis pálmakosztümöt, de tudják, mit kapott végül Éva? Fügét! Hogy Ádám finomlelkű, gyengéd férfi volt? Ugyan! Amikor összezördültek valamin, rögtön szemére vetett? Évának, hogy nem érte meg azt az oldalbordát, amibe került! Szegény Éva ilyenkor még csak haza sem szaladhatott a mamájához, hogy jól kibőgje maga! Szinte halljuk az ellenvetést: lehet, hogy ez mind igaz, de legalább hűséges volt. Joy van. Ám legyünk csak őszinték: nem rajta múlott! De ez még hagyján. Ádám annyira élhetetlen, tutyi-mutyi alak volt, hogy az almát is Évának kellett leszakítania. Gyávaságára pedig mi sem jellemzőbb, minthogy az első fenyegető szózatra kiköltözött abból a jó kis összkomfortos Paradicsomból. Ráadásul ivott. Kedvenc itala a napon erjesztett malagaszőlő leve volt. Ebből, ha beszívott , még a paradicsomot is zöldpaprikának nézte! Joggal kérdezhetik ezek után: mi ez oka mégis az Ádámkultusznak? Miért rajonganak még ma is Ádámért a nők? Egyszerű. Azért, mert az első volt, a másé volt és mert az idő mindent megszépít... Na és mién rajongott érte Éva? Még egyszerűbb. Az Egyetlen volt! (Ágoston — Veress) – 1957. december 29 Vasárnap Friss tojás — tanulsággal A hal-, vad-, hússzaküzlet előtt, a Királyhágó téren tizenkét ember állt kettes sorban. Mindjárt az elsők között egy szőke, 13—14 éves forma fiú. Megmelegítette a szívemet az anyura, nyakigláb kamasz, aki — talán szülői kérésre, talán öntevékenyen, látva, hogy a téli időben ritka olcsó tojás érkezett az üzletbe — beállt a sorba. Arra jött két hozzá hasonló s a szőke odaszólt nekik: »Kissz!... tojás jött, nem álltok sorba?...« A kettő közül az egyik, csakúgy menetközben visszaszólt: »Áh... van otthon annyi, mint a szemét...« S elmentek. Megütötte a fülemet ez a hencegő hang. Abból indulok ki, hogy igazat mondott és csakugyan van otthon tojás, amennyi kell. A hangja volt, ami nem tetszett. El tudom képzelni, ahogy az iskolában adott esetben azt mondja majd a padszomszédjának: »Az én fateromnak van motorja, a tiédnek nincs.« Vagy: »Nekem csak szólni kell, s az anyám azt vesz meg, amit akarok...« Esetleg, később, ha nagyobb lesz, megfenyegeti a tanárát: »A papám majd elintézi, ő mindent el tud intézni.« Persze a gyerek mit sem tehet most erről. Alighanem a papa, meg a mama a ludas. Nem jó ez így, papák. A gyerek így csak azt látja, hogy minden olyan egyszerű. (Pedig a valóságban nem is mennek olyan simán a dolgok, ugye, hiszen minden forintért meg kell dolgozni, tudjuk ezt mindnyájan.) Én nem vennék fényűző, drága játékot. S főleg nem azonnal. És megmondanám — nem is egyszer említeném meg —, hogy bizony takarékoskodni kell, sokáig gyűjtögetni, amíg együtt lesz a pénz. Ám nemcsak a játékra, vagy a ruházkodásra vonatkozik ez. Nem az volt-e tragédiák okozója, hogy ifjúságunkba beletömtünk mindent, ami által számukra minden természetesnek, magától értetődőnek tűnt, aztán nem is tudták megbecsülni, amit apáiktól vagy a hazától kaptak?! Lehet, hogy ellenkezést vált ki, de Haydnnak, a muzsikus zseninek adok igazat. Azt írta önéletrajzában: »Mindazt, ami vagyok, a szorongó szükség szülte ...« Nem, ne nélkülözzenek a mi fiaink, lányaink, ne szenvedjenek hiányt egyetlen létfontosságú dologban sem. De ne neveljük őket hencegőkké, mindent természetesnek tartókká, magától értetődően fogadókká. A mi viszonyaink között nem kell, hogy a szorongó szükség, a »kegyetlen élet« pofozza ki belőlük a remekművű alkotásokat, de az sem kell, hogy már gyerekkorban, vagy az ifjúság éveiben minimális küzdelem, erőfeszítés, kemény munka nélkül hulljon minden az ölükbe. A nevelést időben kell elkezdeni. Akár az éléskamrában felhalmozott friss tojásoknál. Horváth Győz® A magyar biológia és orvostudomány új kutatási eredményei A Magyar Tudományos Akadémia nemrégen lezajlott nagygyűlésén a magyar biológia és orvostudomány területéről is értékes, új kutatási eredményekről számoltak be. Ezek a kutatások magukban foglalják mindazokat a munkálatokat, kísérleteket, melyeket az egész élővilág egészséges és kóros szervezetei törvényszerűségeinek megismerésére folyhattunk. Szép sikerekre tekinthetünk vissza és ezek alapján bizalommal nézünkjövő terveink elé Hasonlóság az agysejtek és az elektronikus számológépek működése közt A kutatások az egysejtű élőlények életét épp úgy vizsgálat alá vették, mint a legmagasabbrendű szervezetekét. Az életműködés és az élet keletkezése elméletében alapvető kérdés a fehérjék keletkezésének a problémája. Sikerült olyan módszereket kidolgozni, amelyek segítségével a fehérjekeletkezés folyamatát üvegedényben megfigyelhették. Sikerült kimutatni a szerkezeti különbségeket különböző fajok ugyanazon fehérjéi között. Kielégítően haladtak, azok a kutatások, amelyekben a sejtek szaporodásának kémiai elemeit jelzett atommal, az úgynevezett izotóp módszerrel folytatták. Új eredményeket értek el a csecsemőmirigy működésének megismerésében. Rendkívüli hasonlóságot fedeztek fel az agykéreg sejtszerkezetének működése és az elektronikus számológépek mechanizmusa között. Ez a tény az agykéreg fiziológiája tekintetében további sikeres kutatás lehetőségeit rejti magában. Jelentősek az eredmények az élőlények magatartás-élettanának megismerésében. Sikerült az agyban megtalálni azt a területet, amely az élő egyén tájékozódóképességét gátolja. Az öröklődéstanban a kutatók a baktériumok és az emberi öröklődés problémáival egyaránt foglalkoztak. Az előbbi területen kémiai befolyással irányítani tudták az öröklés menetét, az utóbbi esetben pedig ikreken végeztek vizsgálatokat. A növényi átöröklés kutatásánál borsóval, rozzsal és kukoricával értek el a gyakorlat számára is kimagasló eredményeket Capsaicin: újfajta érzéstelenítő A biológiai kutatásokat különböző szakemberek, zoológusok, botanikusok, mikrobiológusok együtt végzik és így jobban feltárhatják a növények és állatok életközösségének törvényszerűségeit. Így jutottak olyan értékes eredményekhez, amelyek különböző barlangok és vizek, elsősorban a Balaton életének alapos, tudományos megismeréséhez vezettek. A produkciós bológiának nevezett tudomány — amely a biológiai törvényszerűségek megismerésével és felhasználásával az élő természetet képes nagyobb produkcióra bírni — az állattenyésztés, a halgazdaságok és az értékes mezőgazdasági növények hozamának növeléséhez nyújtott jelentős segítséget Különös gondot fordítottak ; új gyógyszerek kutatására. Az elmúlt időkben például nagy kereslet mutatkozott a hatásosabb érzéstelenítők iránt. Sikerült felfedezni a capsaicin nevű anyaggal az érzéstelenítés egészen új formáját. Barlangvizsgálatok során 72 olyan gombatörzset találtak, amelyek mindegyike antibioticumot (penicillin-szerű gyógyszereket) termel. Ezek között már igen hatásosat is találtak. Itt kell megemlíteni azt a le nem becsülhető eredményt is, hogy botanikusainknak sikerült olyan mákot kitermeszteni, amely a nagyüzemi kísérletek során az eddigiekkel szemben vagononként 6,5 kiló morfinnal többet nyújtott. Ebben az évben ez 133 kiló morfintöbbletet eredményezett. A már eddig is nagy eredményeket felmutató hazai izom- és vesekutatások során sikerült a vese idegrendszeri szabályozásának törvényszerűségeit megállapítani. Számos egészséges és beteg szerv működésében kimutatták, hogy a nyirokkeringésnek a vérkeringéshez hasonlóan nagy a fontossága. Ennek felismerésével több olyan kóros állapotot sikerült elemezni, amelynek lényegét eddig nem ismerték. Eredményes kutatások folytak az úgynevezett fekélybetegségeket és az asztmát illetően is. Ezeket mint »vegetatív«betegségeket a legnehezebb kutatni, mert itt a szervezet és a környezet kölcsönhatásából származó jelenségekről van szó. (E betegségek egyébként a környezetváltó- írta dr. Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus zásra igen jól gyógyulnak.) Természetesen e betegségek vizsgálatánál mindig az egyes ember szervezetének sajátosságaiból kell kiindulni, itt nem lehet általános sémákhoz igazodni Reménnyel kecsegtető magyar gyógyszer a rák ellen Meg kell említeni még azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kutatók a különböző betegségek gyógyításában a szervezet mesterséges lehűtésével értek el. A daganatos betegségek közül, főleg a rákkal kapcsolatban, több eljárást dolgoztak fel e megbetegedés minél koraibb és minél biztosabb felismerésére. Az eddigi tapasztalatok alapján egyébként szép reménnyel kecsegtet a rák gyógyításában a degranol nevű magyar gyógyszer is. Csak néhány eredményt említhettünk e hatalmas tudományterületről, ám ezek is jól érzékeltetik azt a munkát, amelyet a magyar kutatók a biológiában és az orvostudományban az elmúlt évben végeztek. Műszerekben ugyan még sok segítségre volna szükség , de az a támogatás, amelyet a tudományos kutatás a párttól és a kormányzattól kap, biztosítja a további munkát és az új sikereket. NÉPAKARAT ► EZEN AZ ABRO► SZON a brüsszeli ► világkiállítás ma► gyár éttermének ► vendégei esznek ► majd. Az étterem textilfelszerelése [februárra elkészül ]a Budakalászi Textilgyárban. Képünk: Szövik a [ tiszta len jacquard ! damaszt abroszt