Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)
1958-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 83 FILLÉR 1938. JANUÁR 1. SZERDA Fegyelmezettebb munkával biztosítsuk az életszínvonal stabilitását Fock Jenő nyilatkozata a Népakaratnak fő gazdasági feladatainkról az életszínvonal emelésének előfeltételeiről, a nyersanyagellátásról, a népgazdasági egyensúlyról, az üzemi tanácsokról, a beruházásokról. Felkértük Fock Jenő elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság új titkárát, hogy az év fordulóján tájékoztassa a Népakarat olvasóit népgazdaságunk egyes fontos, aktuális problémáival kapcsolatban. Kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk. — Melyek a fő gazdasági feladataink 1958-ban? — hangzott az első kérdés. — Az 1958. évi főbb gazdasági célokat már az új hároméves terv főbb előirányzataival összhangban tűztük ki. A hároméves tervben alapvető feladatunk, hogy népgazdaságunk helyzetét megszilárdítsuk, az ország eladósodását megállítsuk, sőt megteremtsük a hitelek visszafizetésének előfeltételeit, majd megkezdjük a kölcsönök törlesztését. Ez az alapvető feladat a többi között azt jelenti, hogy a legközelebbi években a korábbiakhoz viszonyít a népgazdaságunk fejlesztésének üteme lassúbb lesz, kevesebbet fordíthatunk beruházásokra Elsősorban olyan beruházásokat valósítunk meg, amelyek az említett célokat szolgálják, természetesen messzemenően figyelembe véve a gazdaságosságot, az ország sajátosságait, a termelés bővítésének alapvető szükségleteit. Arra törekszünk, hogy mindenképpen biztosítsuk a jelenleg kialakult életszínvonal stabilitását. Ezt a színvonalat előreláthatólag, viszonylag lassú ütemben tudjuk csak növelni. Ezek az alapvető célkitűzések befolyásolják 1958. évi gazdasági feladatainkat. A terv szerint az ipari termelés mintegy hét százalékkal, a nemzeti jövedelem körülbelül négy százalékkal, a lakosság fogyasztása körülbelül öt százalékkal növekszik. A termelés növekedését a termelékenység fokozása útján kívánjuk biztoosítani. Az átlagos növekedési ütemnél gyorsabban nő az alapanyagipar, a bányászat, az energiaipar, a vegyipar, a ko- r hászat és az építőanyagipar ter- - melése. A gépiparon belül a gyengeáramú, az erősáramú és a finommechanikai ipar terme- j lése emelkedik a leggyorsabban. Ez azt mutatja, hogy 1958-ban további lépéseket teszünk a gépipari struktúra átalakítására. Ehhez jelentős segítséget nyújt a közelmúltban aláírt szovjet—magyar egyezmény is. — A mezőgazdaság terme- lését az 1957. évihez képest, mintegy négy százalékkal magasabban irányoztuk elő. * Ennél gyorsabban, körülbelül öt százalékkal emelkedik az állattenyésztés és az állati termékek termelése. Felkészült ■ ségünk ma sokkal kedvezőbb a tavalyinál. Jóval több mű-, trágya és vetőmag áll rendel- kezésre, a gépállomások nagyobb területen végeztek mély- szántást, az őszi vetés zöme a legkedvezőbb időpontban történt. Növekszik jövőre a cukorrépa vetésterülete, általában kedvezően változott meg a mezőgazdasági termelésünk struktúrája. Joggal tekinthetjük tehát reálisnak az előirányzatot. 1958-ban mintegy 9 milliárdot fordítunk beruházásokra. Ez a beruházási színvonal még mindig alacsony, nem kielégítő. A beruházásokból a múlt évhez képest nagyobb arányban részesül az alapanyagipar és az energiaipar, megnő ezenkívül a mezőgazdasági, a közlekedési és a kommunális beruházások aránya is. Első helyre kell helyezni az export ügyét — Hogyan áll ma a népgazdasági egyensúly kérdése? — Nagy problémát jelent 1958-ban is, hogy a fogyasztás és a beruházások együttes öszszege meghaladja a megtermelt nemzeti jövedelmet. A hiányt forgóeszközeink és készleteink csökkentésével,valamint a Szovjetuniótól kapott hitelekkel hidaljuk át. Ez a hiány még mindig számottevő. Éppen ezért 1958-ban a fő figyelmet arra kell fordítanunk, hogy tovább javítsuk fizetési mérlegünket és még kisebbre szorítsuk le a passzívumot. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy feltárjuk a népgazdaság tartalékait, korszerűsítsük gyártmányainkat, az eddiginél gazdaságosabban termeljünk, emeljük a terme-elékenységet, csökkentsük az önköltséget. Takarékosság ér- vényesüljön állami és gazda- sági életünk minden területén. Rendkívül fontos, hogy a nép- gazdasági érdekek mindenütt legyőzzék a helyi érdeket. Saj- nos — 1957-ben ez nem min- g den területen érvényesült. ? — Fizetési mérlegünk hiá- nya az export különleges fon- tosságára hívja fel a figyel-l met. Meg kell változtatni az itt * kialakult szemléletet. Az utób ♦ bi időben ugyanis a belső piac ellátásának problémája túlzottan háttérbe szorította az export fontosságát. Ez a szemlélet tovább nem tartható. ♦ Hogy népgazdaságunk szilárd egyensúlyhelyzetbe kerüljön, ahhoz első helyre kell helyezni az export ügyét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a belső szükségletek kielégítését elhanyagolhatjuk. Fontos feladatunk még 1958- ban: az állami és a munkafegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon védelme, a spekuláció és a korrupció elleni harc. Jelentős segítséget nyújt ebben a megalakuló népi ellenőrzés is. Szigorú anyagtakarékosságot! — Hogyan tudjuk biztosítani az idén kialakult életszínvonalat és melyek az előfeltételei a további javulásnak? — Az 1958-as terv előírjaz idén kialakult életszínonal stabilizálását. Ehhez az zükséges, hogy a terv többiélkitűzéseit is teljesítsük. Erre minden lehetőség megan. A terv előírásai reálisak, ár figyelembe kell venni, hogy — mint már emlíettem — viszonylag kevesebb készlettel és forgóeszközzel kell megvalósítani, mint az 1957. évi tervet. A terv végrehajtása, gazdasági vezetőktől és dolgozóktól egyaránt, a múlt évinél fegyelmezettebb, öntudatosabb munkát követel meg. Az életszínvonal további emelésének előfeltétele: a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság. Természetesen a gazdaságosság, az anyaghely(Folytatás a 2. oldalon) Vorosilov, Hruscsov és Bulganyin újévi üdvözlő távirata DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének KADAR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya elnökének Budapest Az új esztendő alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága, a Szovjetunió minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében forró üdvözletünket küldjük Önöknek és Önök személyében az egész munkaszerető magyar népnek. Az elmúlt év eredményeit összegezve, a szovjet emberek megelégedéssel látják a szocialista tábor és az egész világ haladó erőinek megnövekedett erejét és összeforrottságát. A szocialista országok testvéri egysége és ereje, az összes országok kommunista és munkáspártjainak internacionalista szolidaritása következtében kudarcot vallottak és kudarcra vannak kárhoztatva a béke és szocializmus ellenségeinek mindennemű agresszív tervek Drága Elvtársak! Az új esztendőben új sikereket kívánunk önöknek és az egész magyar népnek a szocializmus építésének nagy munkájában, a népek közötti baráti együttműködés további fejlesztésében, a világbéke és Európa békéjének megerősítésében. Erősödjék és virágozzék a népeink közötti — a marxizmus—leninizmus legyőzhetetlen eszméitől áthatott — megbonthatatlan barátság. K. J. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára N. A. BULGANYIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke . Ezenkívül még számos távirat érkezett baráti országok vezetőitől. böldog, áj esztmélét k'vámuik Továbbhaladásunk alapfeltétele: a béke biztosítása Dobi István újévi rádióbeszéde ; Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke ; Szilveszter éjszakáján rádióbeszédben köszöntötte hazánk dolgozó népét. Bevezetőben , röviden visszapillantott az elmúlt esztendő eredményeire. " Hangsúlyozta: a búcsúzó ,1957-es esztendő nagyfontosság ígú volt hazánk jövő fejlődését, egész népünk életét illetően. Erőfeszítéseinket az évv elején a termelés megindítására és népgazdaságunk helyreállítására kellett összporztosítanunk. — Súlyos volt a helyezet — folytatta — és elmondhatom, hogy amikor a fegyveres harcok véget értek, sok ► emberi bizonytalanság gyötört ► hogyan sikerül megbirkóz ► nunk a károkkal és az előt ► tünk álló feladatokkal. Mest kell mondanom, hogy egyma ► gunkban képtelenek lettünk volna rá — folytatta Dobi István —, majd méltatta a Szovjetunió és az egész szocialista tábor segítségét, amely lehetővé tette a gazdasági katasztrófa elkerülését. Ezután dolgozó népünk nagy erőfeszítéséről, a munkások, bányászok, állami gazdasági dolgozók, szövetkezeti és egyéni parasztok és az értelmiségiek szorgalmas termelő és alkotómunkájáról szólott, amely lehetővé tette, hogy a gazdasági bajok nem következtek be. Az MSZMP ésa forradalmi munkásparaszt kormány történelmi érdeme, hogy eredményesen szervezte és vezette népünk erőit a nehéz és bonyolult feladatok megoldásában. Az új esztendő tennivalóiról szólva kiemelte: erőink megsokszorozására, több termelésre, az önköltség csökkentésére, takarékosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen eltakarítsuk az ellenforradalom nyomait, tovább fejlesszük népgazdaságunkat az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Szélesítsük a népjólét növelését szolgáló árutermelést, emeljük a munka termelékenységét, növeljük népünk anyagi és kulturális jólétét. — Továbbhaladásunk alapvető feltétele a béke biztosítása — folytatta Dobi István. — Beszélt egyes nyugati imperialista körök ellenünk irányított aknamunkájáról, arról a történelemben példátlan rágalomhadjáratról, amellyel a kudarcot vallott imperialisták hazánkra támadtak, s hangsúlyozta: a Szovjetunió és a többi békeszerető ország rendíthetetlen békepolitikájának eredménye, hogy az elmúltesztendő a békeszerető emberiség szerencséjére és örömére a béke esztendeje volt. Az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta: a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája minden lépésével a béke ügyét szolgálta és azt fogja szolgálni a jövőben is, mert a magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű tömegpusztító háború megakadályozása megköveteli népünk és az egész emberiség lankadatlan harcát a békéért. Befejezésül új sikereket kívánt minden magyar dolgozónak, munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, nőnek és fiatalnak az új év ünnepén. — Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert a munkában, a tanulásban s a nép érdekét szolgáló minden tevékenységükben. Boldog új esztendőt! — fejezte be rádióbeszédét Dobi István. Dobi István és Kádár János újévi üdvözlő távirata KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága első titkárának NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS BULGANYIN elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! Szívből köszönjük jókívánságaikat, amelyeket az új év alkalmából küldtek. A magyar nép az 1956 őszén kiállott különlegesen súlyos megpróbáltatás után, egy esztendő céltudatos munkája és harca eredményeként, ma, az új év küszöbén békés viszonyok között, magabiztosan tekint szocialista jövője felé. Mindez a testvéri népek szolidáris támogatásával és annak eredményeképpen alakult így, hogy az imperializmus agresszív, békebontó törekvéseivel szemben a szocialista országok megbonthatatlan egysége, a világ haladó és békeszerető embereinél frontja szilárdan helytállt. E békefront első harcosa, a szocializmus hatalmas országa, a Szovjetunió, amelyre egyre növekvő bizalommal és reménykedve tekintenek a szocializmus híve, és a tartós békére sóvárgó egész emberiség. Az új esztendő küszöbén mi, magyar dolgozók sok sikert kívánunk a szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a béke védelmében. Kívánjuk, hogy erősödjék még tovább a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan, igaz és testvéri barátsága. önöknek, kedves Barátaink, a Szovjetunió kommunistáinak és minden hű állampolgárának jó egészséget, személyes boldogságot és sikert kívánunk az új esztendőre. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke fa. Országos Béketanács újévi köszöntője Az Országos Béketanács Szilveszter éjjelén újévi köszöntővel fordult a magyar néphez. A köszöntőben aláhúzza: bízunk abban, hogy a most következő évben beérik a nemzetközi békemozgalom vetése, lesznek tárgyalni a nagyhatalmak, biztonságosabbá válik az élet a nagy és akis országokban s az atoméról az emberiség, nem pedig a háború szolgálatába állítják. Legyen 1958 a béke további megerősödésének éve, az emberiség nyugodt életének hajnala, a világűr meghódításának korszakában az emberi boldogság virradata.