Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)

1958-01-28 / 23. szám

­ Szovjet kulturális küldöttség látogatása a Művészeti­­Szakszervezetek Szövetségében A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége székházá­ban hétfőn látogatást tett a szovjet kulturális dolgozók szakszervezete hazánkban tartózkodó küldöttsége. A küldöttség vezetője Zoja Alekszejevna Csernyikina, a szakszervezet titkára.­ ­ Felavatták a Budapesti Harisnyagyár Új bölcsődéjét A Budapesti Harisnya­gyár új bölcsődéjét hétfőn ünnepélyesen avatták fel. A tágas, napos, teraszos, 45 férőhelyes, emeletes bölcsőde építése és beren­dezése 1 400 000 forintba merült. — Gyógybetétes gyer­mekcipőket hoz forgalomba a Kecskeméti Cipőgyár. Ezeket különböző nagy­ságban és többféle fazon­ban állítják elő. — Francia, német és lengyel nyelvkönyv. A Tankönyvkiadó rövidesen megjelenteti Somorjai Fe­renc francia nyelvköny­vét, a Vajda György Mi­hály és Fürst György szer­kesztette német nyelvtant. Napvilágot lát a régen várt lengyel nyelvkönyv is, amelynek szerzője Var­sányi István.­ ­ Az ifjúság eredménye­sebb neveléséről tárgyalt a XV. kerületi ta­nács. A vita során meg­állapodtak abban, hogy az ifjúság eredményesebb ne­velése érdekében összefog a kerület egész társadal­ma és a pedagógusok mimikáját fokozott mér­tékben támogatja a csa­lád, a szülői munkaközös­ség, a népfront, a nőta­nács, a Vöröskereszt és az ifjúsági szervezetek.­­ Vízhatlan halászka­bátok gyártását kezdték meg nyugati államok megrendelésére a Szegedi Ruhagyárban. A Szegeden készített műanyagkabá­tokban az Atlanti-óceán partvidékein halásznak majd.­­ Fokozzák a takarék­­tűzhelyek gyártását a Győri Szerszámgépgyár­ban. Ebben az évben 20 ezerrel többet készítenek, mint az elmúlt esztendő­ben.­­ AZ ÉPÍTŐK Rózsa Fe­­renc Kultúr­házában 28-án, kedden este 6 órakor Európa művészetének nagyjai c. elő­adássorozat 4. előadása: Verdi: Traviata. Előadó: Rossa Ernő. Előadás után vetítésre kerül a Traviata c. normál film. Belépődíj 2.— Ft, H Ú­jabb magyar nyelvű könyvkiadó Jugoszláviában Újvidéken megkezdte működését a Magyar Szó könyvkiadóvállalat, amely a Testvériség-Egység ki­adó mellett a második ma­gyar nyelvű kiadó J­ugo­­szláviában. Az új kiadó­vállalat bonyolítja le a jö­vőben Magyarország és Jugoszlávia könyvcseréjét, emellett világirodalmi és magyar klasszikus műve­ket, továbbá mai magyar szerzők alkotásait jelen­teti meg magyar nyelven.­­ A ún. KEK. párt­bizottság a pártoktatás keretiben folyó előadássoro­zat negyedik előadását január 19-én, szerdán du. Vit órakor tartja a MEDOSZ Kultúr­­otthonban. VI., Jókai u. 2—4. Az előadás tárgya A német kérdés. Az előadást filmvetí­téssel kötik egybe. — ÖTMILLIÓ FORINT •tiszta nyereséget ért el az Erdei Termék Vállalat 1957-ben. A termelési ér­ték nagy részét az erdei gomba szolgáltatta; több mint nyolcmillió forint volt a bevétel a szárított gomba (főként vargánya) eladásából. A körülbelül 9 vagonnyi szárított gom­báért mintegy 270 000 dol­lárt fizettek a nyugati ál­lamok. Csaknem hatmillió forint folyt be az erdei gyümölcsök, erdei málna, som, szeder eladásából.­­ Mosógépet vásárolt a Dunakeszi Vagongyár szakszervezeti bizottsága a dolgozó asszonyok ré­szére. A mosógépet köl­csönadják az asszonyok­nak és a kölcsönzési dí­jért a szakszervezeti bi­zottság porszívót, padló­kefélőgépet vásárol s azt szintén az asszonyok ren­delkezésére bocsátja.­ ­ Megindult a jégzajlás a Dunán Vasárnap a Dunán, megindult a zajlás és hét­főn már tekintélyes jég­táblákat vitt a víz. Ez ter­mészetesen komoly gondot jelent a hajózásnak, de a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hajózási fő­osztályának vezetői közöl-­­ték, hogy ameddig csak­­ lehetséges, folytatják a te­­­heráruk víziúton történő szállítását. — ÚJ FÉMSZÁLAS, LANZSAN SZÍNEKBEN gyártják a férfiszövetek közül a közkedvelt 292 forintos szövetet. Estélyi ruhának való tart és zsa­­kard-anyag is kerül az üz­letekbe. — Tizenegymillió forin­tot költ a miskolci lakó­épületek tatarozására ez évben Miskolc város ta­nácsa. Ebből az összegből a város belterületén levő épületeken kívül rendbe­hozzák a peremkerületek lakóházainak egy részét is. Nyolc műemlékké nyil­vánított házat korabeli stílusban állítanak helyre.­ — HAZAÉRKEZETT az Albániában járt magyar kulturális küldöttség, amely néhány nappal ez­előtt írta alá Tiranában az albán—magyar kultu­rális egyezmény 1958. évi munkatervét.­ ­ Orvos-szaktanácsadók az élelmiszeriparban Az Egészségügyi Mi­nisztérium közölte: egyet­ért azzal, hogy az élelmi­szerellátással foglalkozó vállalatok higiénikus­ or­vosi szaktanácsadót alkal­mazzanak. A jövőben a KÖZÉRT-nek, a Csemege­kereskedelmi Vállalatnak és valamennyi budapesti vendéglátóvállalatnak or­­vosszaktanácsadója lesz, a felügyeletet pedig a mi­nisztérium orvosi szakértő­­je gyakorolja.­­­z ifjabb tizenöt közsé­get villamosítanak Vas megyében az idén. ADÓ 5000 MÉTER MAGASSÁGBAN Az odesszai elektrotechnikai intézet munkatársai sikere­sen közvetítették Ukrajna városai számára a bukaresti kí­sérleti televíziós adást egy külön erre a célra átépített repülő­gép segítségével. A repülőgépre adó- és vevőantennát sze­reltek rá. Amikor a repülőgép a kievi repülőtérről felszállt, s Odessza felé közeledett, a gép televíziós vevőkészülékének ernyőjén csakhamar megjelent a bukaresti adás. A repülő­gép ekkor 3000 méter magasan haladt, ötezer méteres magas­ságban a kép még tisztább lett, s a hangvétel is kitűnő volt. A kísérleti továbbítást rendszeressé akarják tenni. Tervbe­vették, hogy az Odessza és Kiev között közlekedő utasszállító repülőgépeken is rendszeresítenek televíziós készülékeket. Egyórai közvetítés költsége ily módon alig egyötöde a földi televíziós közvetítő állomás költségének. ­­i Engedelmet, kedves olvasó, hogy e kurta históriában egy­szerre három Miklós szerepelt A festő, aki elmesélte, a tör­ténet középpontjában álló mo­dell és jómagam, a harmadik, aki megírta. Sárospatakon jár­tamban, akár szőlőfakadás idején barangolok arrafelé, akár aratáskor állok a búzá­jukba, vagy szüret táján vezet a bodrogparti falu­városba ka­nyargós utam: mindenkel meglátogatom az immár négy­százhuszonöt éves kollégiumot és a hétszáznál több esztendőt számláló Vörös tornyot, a Rá­kócziak várát. Az annyiszor gazdát cserélt ódon falak nap­jainkban a művészetnek ad­nak fölöttébb kellemetes szál­lást. Festők, szobrászok, mu­zsikusok és egyéb »kapa-kasza kerülgetők« munkálkodnak a fejedelmi termekben, a herce­gi szobákban. Magam is közé­jük tartoztam egy időre, lévén lakója az Alkotóháznak, a »pataki dologháznak** — míg egy nap kitették a szűrét az írószerzetnek — a piktorok és a­ zenészek. Hanem dologra! Amikor leg­utóbb meglátogattam az új al­kotókat, csupa festőt találtán a Várban. Miklós Mária ép­pen kiállításra készülődött. Apróra megnéztem ígéretes, szép képeit, saj na, a pataki csendéletet hiába kerestem.. Hanem annál inkább megcso­dáltam .A piros sapkás kis­fiúit. Mint gondolható a címe után, egy legénykét mutatott, valahol a Bodrog partján. A festmény még szóba kerül — ezúttal szerepeljen a modell. Nekem egyszerűen druszám, mert mind a ketten, mint fér­fiúhoz illendő: hátul viseljük a Miklóst, azaz másodiknak, az apánktól jussolt család­nevünk után. A festőnek ép­pen fordítva névrokona, mivel­hogy ő az elején Miklós. Elég az hozzá: Miklós Mária a Bod­rog partján, a Vár alatt talál­kozott Magos Miklóssal. Meg­tetszett a festőnőnek a buncsi képű, helyre legényke­s sebté­ben lerajzolta. — Képet festenék rólad, Miklóska — javallotta Miklós Mária. — ÁU­ modellt, fize­tek óránként öt forintot... Nem tudhatjuk, az órabér tette vagy a művészetért­­ megtette volna Miklós? Avagy Miklós Mária mosolygó, szép szeméért hajlott a hívó szóra, elég az hozzá: a piros sapkás kisfiú modellt állt, napokon át, rendületlenül, ahogy pataki legénykétől várni lehetett. Mondhatjuk úgy is, méltón a bodrogparti Athén ifjú polgá­rához — mivelhogy Sárospata­­kot gyakorta hasonlítgatják a művészeteket és tudományo­­kkat dalkáló ógörög városhoz. Mélyült a barátság festő és modellje között. Ám­úgy reg­gel hiába várta Miklós Mária a kis Miklóst, a Bodrog part­ján. Nem jött a pyros sapkás fiú. Másnap sem került elő. — Mi lelhette? — töprengett a festőnő, s kereste mindenütt. Végre, harmadnap reggel, megjelent Magos Miklós a szo­kott időben, a szokott helyen. — Hol jártál, Miklóska? — faggatta kis barátját és mo­delljét a festő. — Beteg vol­tál? Miklós lehajtotta a fejét. — Dehogy is. — Halászni mentél a Bod­rogra? — Mér mentem vóna — vonogatta a vállát. — Meguntad? Meguntál... — kereste modellje szemét a festőnő. — Miért nem jöttél? Miklós kinyögte: — Féltem... Miklós Mária ámuldozott: — Tőlem? A piros sapkás kisfiú föld­­barna szembogara Márián fut­­kározott: — A, dehogy... — Akkor kitől? Megvonhat­nád már... Miklós felkapta a fejét, majd lepottyant a piros sapka feje­­búbjáról, lábát szétvetette, úgy vallott: — A múzeumtól! — A múzeumtól! — Attól — bólogatott a gye­rek. — Azt mondták, elvisz­nek, Pestre, a múzeumba. Ki­állított tárgy leszek! — A fes­tőre függesztette riadt tekinte­tét, mereven, mintha máris kitömték volna. A bodrogparti Athén jósai­nak igazuk lett: ha Magos Miklós nem is —­­A piros sapkás kisfiú« — kiállított tárgy lett..." Koroda Miklós — Előzetes értekezlet kezdődött Rómában ja­nuár 22-én Ausztria, Ju­goszlávia, Olaszország és Magyarország küldöttei­nek részvételével. Az ér­tekezlet célja a Duna— Száva—Adria vasúttársa­ságot érintő kérdések megvizsgálása a négy ál­lam részvételével megtar­tandó nemzetközi konfe­rencia előkészítésére. Római kori vár, katonai tábor, ókori szénbánya, és iparnegyed a tokodi bánya iszapgödrénél Érdekes levelet kapott a Népakarat: nagyértékű és csak kevesek által ismert régészeti lelet ügyében fordult szerkesz­tőségünkhöz a dorogi József Attila Művelődési Ház mel­lett működő járási múzeum­barátok köre. A tokodi Erzsé­bet-akna melletti iszapgödör­nél, ahol a néphagyomány Zrínyi Ilona várát sejtette, már régebben románkori vár­ra, castellumra és néhány ki­sebb leletre, köztük agyagból égetett asszír bélyegzőre talál­tak. A Magyar Nemzeti Mú­zeum újabb ásatásai a bécsi úttól alig száz méterre húzó­dó régi római út mentén egy központi fűtés­es római vendég­fogadó maradványait tárták fel, 1956-ban pedig egész sor a figlina-, azaz kisipari műhely, vas-, bronz- és üveghuta, to­vábbá kerámiaégető-telep nyo­mára bukkantak. Ekkor vég­leg bebizonyosodott, hogy az említett helyen a római kato­nai táborhoz tartozó polgári település »iparnegyede« volt. Ezekben a műhelyekben csak magas kalóriájú szénnel tü­zelhették — Tokodon tehát az oligocén korból származó le­lőhelyeken akkoriban ilyen ér­tékes szenet bányásztak! Azért is jelentős felfedezés ez, mert mutatja, hogy Magyarorszá­gon, akárcsak Britanniában, már az ókorban szenet ter­meltek ki. Az 1955-ben alakult dorogi járási múzeum­barát kör fellé­pésével megakadályozta azt, hogy a bányaművelés során, az iszapolásnál az értékes an­tik leletek elpusztuljanak vagy megsérüljenek. A múzeumba­rátok most arra hívják fel a­­ figyelmet, hogy ha tavasszal megindulnak az új ásatások, azokat úgy szervezzék meg, hogy a nagyközönség is meg­közelíthesse, annál is inkább, mert a bácsi országainak nagy idegenforgalma van. Javasol­ják az Építészeti Tanácsnak a castellum és a római ipar­telep rekonstrukcióját, mert a ráfordított befektetés bőven megtérülne az idegenforgalom révén. Mint hozzáfűzik, ebben a munkában szíves-örömest se­gítenének a dorogi bányászok, a szénbányászati tröszt, a bá­­nyászsza­kszervezet s nem utolsósorban a Tokodi Üveg­gyár, amelynek legősibb tele­pét kívánják feltárni a régé­szek: B. Bónis Éva, Thomas Edit, Mócsi András és Kertek József. A múzeumbarát kör tagjai délutáni szabadidejüket anyagkezelésre és karbantar­tásra ajánlották fel a feltárá­sok idejére. A javaslatokat és kérést a Komárom megyei tanács, az IBUSZ és az illetékes állami szervek figyelmébe ajánljuk. Már az eddigi leletek is azt mutatják, hogy ritka jelentő­ségű feltárások várhatók , s ha a dorogi szénmedence tár­sadalmára támaszkodva, min­den lehetőt elkövetnek, nagy szolgálatot tesznek a tudo­mánynak és hazánk idegen­­forgalmának egyaránt. NÉPAKARAT — TORMA IMRE EM­LÉKKIÁLLÍTÁS NYÍLT MAKÓN vasárnap dél­előtt a József Attila Mú­zeum termeiben, a neves makói festőművész halá­lának negyedik évfordu­lója alkalmából. Torma Imre emlékének azzal is adózik most városa, hogy Makó egyik utcáját róla nevezték el — AUTÓBUSZ-VÁRÓ­TERMET építenek Hat­vanban. Az ötven személyt befogadó váróterem 400 ezer forint beruházással még az év első felében el­készül.­­ MESTERCUKRÁ­­SZOK lettek: Sipos István kisvárdai, Szamai István nagycenki, Kovács Kál­mán, ácsi, Ulitz Béla kun­­hegyesi és Hartai József vasvári földművesszövet­kezeti cukrászok. A kitün­tetettek az oklevélen kívül egy havi átlagkeresetük­nek megfelelő jutalmat is kaptak.­­ NAGY MENNYISÉGŰ FALUSI FÜSTÖLT ÁRUT kaptak hétfőn reggel a csar­noki és a piaci földműves­­szövetkezeti árudák. Az e hétre érvényes árak: kenyér, és csemegeszalonna 58—46, füstölt hús 41, karaj 58, fej 18, kolbász 56—54, disznósajt 29 forint kilónként. — NYUGAT-NÉMET­­ORSZÁGBÓL korszerű anyagvizsgáló gépek ér­keztek a Lenin Kohászati Művek metallográfiai la­boratóriuma részére. Az öt egységből álló gépcso­portot már a közeli hetek­ben üzembe állítják. EB Kínai vendéglő nyílik Prágában Prágában az év első felében kínai vendéglőt és 1 teaházat nyitnak, amely­­ek­ben két tapasztalt kínai­­ szakács főz majd a ven­­­­dégek számára. Az új ven­­­­déglátóipari intézmény­­ berendezését, edényeit,­­ evőpálcikáit, lámpáit Pe­­kingből szállítják Prágá­ba. — FRANCIS JAMES, a­­ kiváló francia költő válo­gatott versei rövidesen napvilágot látnak az Euró­pa Kiadónál. EH A második szovjet mesterséges hold mozgásáról A második mesterséges hold január 27-én reggel 4 óráig 1204 fordulatot tett a föld körül. Derűs időben a második mesterséges hold szabad szemmel lát­ható az északi szélesség 0—40 foka között nap­nyugta után, valamint a déli szélesség 0—63 foka között napkelte előtt.­­ Közel négyezer elő­adást szervezett a vas­utasszakszervezet a múlt évben a dolgozók termé­szettudományi, közhasznú és műszaki ismereteinek gyarapítása érdekében. Az előadásokon összesen 159 000 látogató vett részt, azaz jóval több, mint az előző években. Első alka­lommal szervezték meg a művelődés elősegítésére a szabadakadémiát­­ Szege­den.­­ MINTEGY HATSZ­ÁZ HEGEDŰT, gitárt és nagy­bőgőt készít a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat a Szovjetunió, Albánia és Csehszlovákia részére. SS Értekezlet a Cigány­szövetség munkájáról A Művelődésügyi Mi­nisztérium nemzetiségi osztálya és a Cigányszö­vetség hétfőn értekezletet tartott a Művelődésügyi Minisztérium­ban. A hozzá­szólók megállapították, hogy a Cigányszövetség párhónapos munkája ered­­iményes volt és megállapí­tották, hogy a legnagyobb kérdés még mindig az analfabetizmus. Komoly probléma a cigányok meg­felelő foglalkoztatása is. Az értekezleten felmerült a nemzetiségi diákottho­nok mintájára önálló álta­lános iskolai cigány-diák­otthon létesítése.­­ SOKAN MEGCSO­­DULJÁK az Újpesti Ál­­ami Áruház egyik kink­­katát. Itt állították ki a Hazai Pamutszövő gyár­nak a brüsszeli világkiállí­tásra készített termé­keit. Gyönyörű, különleges szí­nű »Viktória« sanzsanak, színjátszó és zöld-sárga keskenycsíkos ballonok, puplinok, ágyneműanya­gok, halványkék, rózsá­san szövött pettyes da­­masztok aranyvetűs már­­káig. hirdeti majd Brüsz­­szelben a HPS-gyár dolgo­zóinak szorgalmát.­ ­ Száz éve bocsátották ki az első orosz bélye­­ get A moszkvai fópostán január 25-én bélyegkiállí­­tás nyílt az első orosz postabélyegek kibocsátá­sának századik évforduló­­ján. A kiállításon moszk­­vai bélyeggyűjtők 60 leg­­gazdagabb gyűjteménye szerepel. A kiállításon működő postahivatal az ünnepi alkalomból jubi­­leumi bélyegzőt használ. — SVÉDORSZÁGBA ÉS FINNORSZÁGBA is meg­indult a makói vörös­hagyma exportja. A meg­rendelők kívánságára vá­logatott nagy hagymákat küldenek. Az angoloknak 100 mázsa apróhagymát küldtek konzervipari cé­lokra. — ION PIZÓNAK, a kolozsvári Román Opera­ház tenoristájának tiszte­­letére, aki az elmúlt he­­tekben nagy sikerrel ven­­dégszerepelt Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok Intézete hétfő délután a Gundel-étteremben kok­télpartit adott. X HAZ.Al.OZAS. Aczél Ar­mand január 25. napján, 7 esztendős korában elhunyt. A rákoskeresztúri temetőben huszonnyolcadunkán, kedden 12 óra 30 perckor helyezzük örök nyugalomra. M. K. H. H. — özv. Sebestyén Sándorné 87 éves korában elhunyt. Te­­­metése f. hó 28-án, kedden délelőtt 11 órakor lesz a rá­koskeresztúri temetőben. —­­özv. Rábai Béláné 2. hó 24-én­ elhunyt. Temetése január 29-én fél 3 órakor a rákos­­keresztúri keresztény temető­ben. Csillag István szobrász­művész nővérét gyászolja az elhunytban. PJ 159 GYEREKE VOLT Ada Wheeler 10 éves londoni asszonyt -az önfeláldozás és emberszeretet­ díszoklevelével tüntette ki a városi tanács. Indokolás: Mrs. Wheeler 150 gyermeket nevelt fel. A 150 gye­rek közül Ada Wheelernek csak egy volt a sajátja. De mint ahogy az újságíróknak mondotta, egész életében a legna­gyobb örömet az okozta számára, ha minél több olyan kis­gyermekről gondoskodott, kiknek szülei elfoglaltságuk, vagy anyagi okok miatt nem tudtak a gyermekek gondozására elég időt szentelni. A 150 gyermek között voltak fehérek, négerek és kínaiak is. Az idős asszony otthonában napjaink­ban is hat kicsi gyermek részesül anyahelyettesi gondo­zásban. Ő NEM A GYEREK ELŐTT! Rövidesen kiadják Henry Sherek, ismert slagol UbuMhA szakember önéletrajzát. A könyv címe: «­Nem a gyerek, előtt«. A különös címet a szerző a következő kis történettel indo­kolja: amikor még iskolásfiú volt, édesapja egy napon így szólt a feleségéhez: »Megvásároltam a Folies Bergere-t*. Az ifjú Henry füleit hegyezte az izgalmas újdonság halla­tára. Az édesanya így válaszolt: »Ha megvásároltad, anon?» nal el is adod**. »Miért adnám el« — kiáltott fel Sherek papa. Mire az édeanya: »Majd megmondom, de nem a. gye­l'P.lf plőtt«. áta.Tío 1958. Január 28

Next