Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)

1958-01-28 / 23. szám

Tizennyolc éves korig adnak gyermekbénulás elleni védőoltást Február 10-én kezdődik az új oltási kampány A múlt év júliusában és augusztusában, a gyermek­­paralízis-járvány idején a kor­mány gyors intézkedése le­hetővé tette, hogy a gyerme­keket Salk-vakcinával beolt­sák. A későbbi hónapokban az 1—6 éves gyermekek nagy többségét beoltották. A közegészségügyi és jár­ványügyi állomás vezetői el­mondották munkatársunknak, hogy az Egészségügyi Minisz­térium a napokban újabb ren­deletet adott ki, amelynek értelmében az 1940. január 1 és 1957 február 28. között szü­letettek számára biztosítani kell a gyermekbénulásos meg­betegedés elleni védőoltást. Az oltásokat február 10-én kezdik meg, s a kampány a hónap végéig tart. A fővárosi kerületi tanácsok, illetve a megyei egészségügyi osztályok helyileg intézkednek az oltás időpontjáról. A hónap folya­mán a szülők kívánságára minden gyermeket beoltanak. Azok a gyerekek is jelentkez­hetnek oltásra, akik a múlt évi kampány idején valami­lyen ok miatt nem kaptak védőoltást. A fővárosi tanács egészség­­ügyi osztálya már előkészí­tette, hogy az anya- és cse­csemővédő otthonokban, az óvodákban, rendelőintézetek­ben zavartalanul lebonyolít­hassák az oltásokat. A gimná­ziumokban, technikumokban, az MTH intézetekben s az üzemekben sok helyütt »há­zon belül« oltják be a tanuló­kat. Az egészségügyi intézmé­nyek — az utasításnak meg­­felelően — mindenütt gondos­kodnak arról, hogy akik feb­ruárban oltásban részesülnek, két-hat héten belül megkap­ják a második oltást is. Azokat a gyermekeket — nagy többségükben 1—6 éves korúak —, akik az 1957. év­ben kapták az első, illetve második Salk-vakcina oltást is, áprilisban oltják be har­madszor. Akik az első és má­sodik oltást magánorvosnál kapták — ha hivatalosan iga­zolni tudják, hogy időszerű a harmadik oltás — a megfelelő állami egészségügyi intézmé­nyeknél minden térítés nélkül megkapják. Akik ez év februárjában, il­letve márciusban kapják meg az első, második Salk-vakcina oltásokat, harmadszor no­vemberben részesülnek oltás­ban. (moldován) Két fontos egészségügyi intézkedést A fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának egészség­­ügyi és kereskedelmi osztálya több fontos intézkedést hozott. Az egészségügyi osztály ér­tesíti az I—XXII. kerületi ta­nácsok egészségügyi osztá­lyait, a kórházak igazgató-fő­orvosait, a szakorvosi rendelő­­intézetek igazgató-főorvosait, a kerületi tbc-gondozóintéze­­tek vezető-főorvosait és a Budagyöngye tüdőbeteg szana­tórium igazgató-főorvosát, hogy az Egészségügyi Minisz­térium a felnőtt tbc-s betegek kórházi beutalását és a beteg­ápolásra szolgáló ágyak szét­osztását újból szabályozta. A részletezett tájékoztatót az egészségügyi intézményeknek megküldték. A fővárosi ta­nács egészségügyi osztálya fel­hívja a kórházi belgyógyá­szati osztályok figyelmét arra, hogy a tbc-gyanús betegek­nek az illetékes tbc-osztályra való áthelyezésére csakis tüdőgyógyászati konzílium után kerülhet sor. Soronkívü­liséget csakis életveszélyes eseteknél szabad biztosítani. A rendelkezések február 1-től érvényesek. A fővárosi tanács kereske­delmi osztálya felhívja az I—XXII. kerületi tanácsok kereskedelmi osztályait: a kö­vetkező időszakban a legszigo­rúbban ellenőrizzék, hogy a közért­boltok árurendelése ne haladja meg azt mennyiséget, amely egy nappal a szavatos­sági idő lejárta előtt értéke­síthető. A bol­tokban a legszé­lesebb választék álljon a vá­sárlók rendelkezésére és az olyan árut, amelynek lejárt a szavatossági ideje, az iparnak visszajuttassák. (s. l.) HÉTFÉLE GYÜ­MÖLCS egy befőt­­tes üvegben. A Kecskeméti Kon­zervgyárban Ko­vács Margit labo­ráns és Mohaupt Ferencné techni­kus refraktométe­ren vizsgálják az új készítményt, mely a brüsszeli világkiállításon is szerepel majd (MTI Fotó­­ : Fényes Tamás felvétele) A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront elnök­sége szombaton ülést tartott. Az ülésen Apró Antal, a Haza­fias Népfront elnöke tájékoz­tatta az elnökséget a hétfői országgyűlés napirendjéről és ismertette a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint a Minisz­tertanács javaslatait a kor­mányban történő személyi változásokkal kapcsolatban. Az elnökség megvitatta Apró Antal tájékoztatóját és levél­ben közölte az Elnöki Ta­náccsal, hogy egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek az országgyűlés elé kerülnek. Az elnökség ülésén Apró Antal — tekintettel miniszter­­elnökhelyettesi megbízatásával kapcsolatos fokozott elfoglalt­ságára — kérte felmentését a Hazafias Népfront elnöki tiszt­sége alól. Az elnökség a ké­relmet elfogadta és Kállai Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának és a Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének tagját bízta meg az elnöki teendők ellátásával. A ma­r—jugoszláv vidálkod­ási bizottság második ülésszaka A magyar—jugoszláv víz­gazdálkodási bizottság január 17-től 25-ig Belgrádban tar­totta második ülésszakát, ame­lyen a két országot érintő víz- gazdálkodási kérdésekkel kap­csolatban több fontos határo­zatot hozott Az ülésszak elfogadta a közös érdekű folyószakaszokra vonatko­zó árvíz- és jégelleni védekezés szabályzatát. Elhatározta a dunai jeges árvizek keletkezése szem­pontjából legveszélyesebb — Du­­naföldvár—Dráva közötti — Duna­­szakasz szabályozására a tervek kidolgozását. Határozatokat ho­zott továbbá a határmenti terüle­tek belvízrendezésének elősegíté­sére, a közös érdekű szivattyú­­telepek üzemelési költségeinek rendezésére, a jugoszláv—magyar vízügyi szervek közötti tudomá­nyos tapasztalatcserére, valamint a jugoszláv területen épülő Du­na—Tisza Duna-csatornával kap­csolatban — a két ország vízgaz­dálkodási fejlesztési terveinek egyeztetésére. A tárgyalások mindvégig a kölcsönös megértés és a ba­ráti együttműködés szellemé­ben folytak. Az ülésszak jegy­zőkönyvét magyar részről Dé­­gen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, jugo­szláv részről dr. Ing. Stevan Sinanovic, a Szövetségi Víz­gazdálkodási Bizottság elnöke írta alá. wfffffimmffimU­fnTmi Eredményes hirdetést akar? a NÉPAKARAT-bao! AAiUAiAAAAAAAáAiAAáUiiáAAAAJ Közöltesse 1958. Január 28 Lakáscsere, telekvásárlás, ingatlanforgalom Beszélgetés a FIK-nél a telekárakról, a lakásvásárlásról és az öröklakásokról • A Fővárosi Ingatlanközvetí­­­tő Vállalat ez év január 1. óta­­ nem vásárolt lakásokat En­nek ellenére az utóbbi napok­ban ismét megjelentek a napi­lapok hasábjain a lakásvásár­lási hirdetések. Felkerestük a Fővárosi Ingatlanközvetítő , Vállalatot és tájékoztatást ,kértünk, mi a helyzet a la­­­­kásfronton. . — A lakásvásárlás január 1 .óta szünetelt. Az elmúlt na­­­­pokban felettes hatóságunktól­­ utasítást kaptunk, hogy kü­­­­lönlegesen sürgős közérdekű­­ feladatok megoldása céljából ■ megválthassuk egyes lakások­­ bérleti jogviszonyát ! — Milyen kilátások vannak ■ a lakásvásárlások tekinteté­­­­ben?—Sajnos, a kerületi taná­­­csok nem rendelkeznek meg­­­­felelő számú lakással és így a­­problémákat kereskedelmi vo­natkozásban is nekünk kel­l megoldanunk. A FIK megvál­tási árai lényegében azt je­lentik, hogy az eltávozott bér­lő költségeit megtérítik. Min­den remény megvan arra, hogy ezt a kérdés-komplexu­mot az illetékesek rövidesen és megnyugtatóan rendezni fogják. : — Mi a szerepe a FIK-nek ,a lakáscseréknél? — A legutóbb megjelent la­kásrendelet megszüntette a FIK monopol helyzetét a la­­­­káscserék közvetítésénél. A fővárosi tanács vb. viszont a lakosság érdekében utasította a FIK-et, hogy a dolgozók széles tömegeit érintő problé­ma megoldása céljából továb­bi intézkedésig folytassa a lakásközvetítést. A vállalat fennállása óta körülbelül 100 ezer lakás cseréjét bonyolí­totta le. Teljes lakáscsere cím­anyagát kirakataiban elhelye­zi és a sajtóban is hirdeti. A cseréhez szükséges iratokat előkészíti és a csere jóváha­gyása céljából elküldi a kerü­leti tanácsok lakásosztályai­nak. A helybenhagyó határo­zatok a tanácstól a FIK-hez kerülnek vissza, továbbítás céljából. Ezzel az eljárással sikerült a lakáscserék lebo­nyolítását lényegesen megrö­vidíteni. A kerületi tanácsok az utóbbi két évben jelentő­sen megszaporodott lakáscsere ügyekben minden segítséget megadnak a vállalatnak. — Mi a helyzet az ingatlan­­piacon? — A vállalat 1949 óta 29 000 adásvételt bonyolított le 660 millió forint értékben. 1957- ben 6000 ingatlan cserélt gazd a­dát. 200 millió forintos vétel­i áron. A forgalom 50 százalék *­kát telkek adásvétele teszii ki, ezek iránt az utóbbi évek-­­ ben fokozottabb kereslet mu­­­tatkozik. Ennek egyik oka az,­ hogy az OTP-hitelek és az« üzemek anyagi segítsége dol­­­gozódknak előmozdítja családi« házaik építését. A telkek ára­ jelenleg a peremvárosok kül-­­ső területén 10—50 forint,a belső területen 50—200 forint­ négyszögölenként. A budai $ telkek ára a csekély kínálat­­ következtében jelentősen emelkedett. — A felépítményes Ingatlan nők területén elsősorban * beköltözhetőket keresik. A be nem költözhető öröklakások ára 30—60 000 forint, míg a beköltözhetőké 120—200 000 forint között mozog. Kisebb, egy szoba konyhás családi ház ára lakottan 30—60 000 forint, beköltözhető állapotban pedig 50—80 000 forint. A vásárlás­nál a forgalmi értéknek csu­pán 3 százalékát kell a FIK- nek fizetni, míg 15 százalék az illetékkiszabó hatóságnak jár. Az ingatlanforgalom egyéb­ként voltaképpen csak egy­két hónap múlva indul meg, így tehát várható forgalomról egyelőre nem beszélhetünk. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a vá­sárlók tömegében az üzemi dolgozóktól a vezető állásúakig minden réteg képviselve utan Szentiványi György m&CY&R ÁRU hetven tőkés ország textilboltjaiban is .■ A magyar textiláruk export­jával 1948-ban bízták meg a Külforgalmi Vállalatot. Tíz év telt el azóta és a piacok ter­jedelme, valamint a szálított áruk mennyisége összehason­líthatatlanul megnövekedett.­­ 1957-ben a HUNGARO­TEX a magyar textilipar ter­mékeit hetven tőkés országba, valamint a népi demokratikus államokba exportálta — tájé­koztat Ákos László, a HUN­GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. — Ez azt jelenti, hogy szinte a föld valamennyi országába el­jut a magyar textília. Legfon­tosabb exportcikkünk a pa­mutszövet. A nyomott pamut­­szövetet, illetve műrostszöve­­tet millió méterszámra expor­táljuk Iránba, jelentős meny­­nyiséget szállítunk Szíriába, Libanonba, Irakba is. A ma­gyar pamut komoly vásárlója például Ausztrália és Haiti. Afrikában főleg Tunisszal és Marokkóval fejlesztettük kap­csolatainkat. A világpiacon a legkeresettebbek az Óbudai Goldberger, a Kistext, a Kő­bányai Textilipar és a Textil­­f­es­tőgyár termékei.­­ A nehezen kezdett 1957-es év végére minden piaci igényt kielégítettünk és megalapoz­tuk az 1958-as év exportlehe­tőségét. A kapitalista orszá­gokba szállított árumennyisé­get 20—25 százalékkal felemel­jük. A HUNGAROTEX munká­ja révén 1957-ben több mint 55 országban ismerték meg a magyar ipar törülközőit, kony­haruháit, abroszait 1942-höz viszonyítva exportunk három­szorosára nőtt, 1938-hoz képest pedig mintegy tizenötszörösére emelkedett az exportáruk mennyisége. A len- és kender­­áruk közül főleg a Budaikalá­szi Textilmivék, a Győri Len­szövő, az Újszegedi Kender- Lenszövő, a Szegedi Kender­fonógyár és a Kender-Jutagyár termékeit exportáljuk.­­ Az egész világ ismeri a magyar műselymet, amelyet nemcsak a saját textiliparral nem rendelkező afrikai és ázsiai országok vásárolnak, ha­nem olyan fejlett európai or­szágok is, mint Anglia, Dánia, Finnország. Érdekes, hogy ná­lunk csak a külföldi nylont kedvelik, míg Szíriában, Dá­niában és Norvégiában kere­sett cikk a magyar nylon, amely felveszi a versenyt a külföldi anyagokkal. Fontos exportcikk még a fésűs mű­szálszövet, valamint a takaró és bútorszövet is. Molnár József F­ eí nem kirakat Egy félreértés margójára ^ iuiiimuniamiiiiii(miiitiiiiiiiiiiiiiiiimiH!iiimitiiniiifiiiMiiiimnifiiiiiiiiirainiuiiiHttfHiiiHiMiuttiiHiuiiHmii]imiffliiiiHHMffiiifiififmii(niiffliinmtfiiffltiuimm _ ______________________________ «GYERMEKVÉDELEM — GYERMEKVÁROS« címmel a Népszabadság vasárnapi szá­mában Járó Dóra cikket írt a gyermekvédelem és ezen belül a Gyermekváros létesítésére indított társadalmi mozgalom néhány kérdéséről. A cikk úgy indul, hogy sommá­zata lesz en­nek a százezreket felölelő és mozgósító társadalmi akció­nak — és következtetései, egész gondolatmenete révén nem sommázattá válik, hanem egy félreértés dokumentumá­vá. A cikk utolsó öt sora így hangzik: «A Gyermekvárosért mozgalom váljék az egész gyermekvédelem további fej­lődését, felvirágzását segítő, széleskörű társadalmi meg­mozdulássá... Ez a mondat legalábbis meglepő. A Gyermekvárosért mozgalomnak ugyanis szerin­tünk nincs szüksége arra, hogy ezután váljék -az egész gyer­mekvédelem további fejlődé­sét, felvirágzását segítő- moz­galommá. Az volt első percétől kezdve. Pergessük vissza egy kissé a filmet. 1957. március 26: Megjelenik az akciót tu­­lajdonképpen megindító ri­port: «Lesz-e újra Gyermek­­város?“ 1957. március 30: La­punk, a szakszervezetek köz­ponti lapja cikket közöl: «An­kétok után tetteket várunk a gyermek- és ifjúságvédelem terén.“ Ettől kezdve nőbizott­ságok, üzemi munkások, or­szággyűlési képviselők és fa­­usi tanítók, a társadalom min­den rétege az érdeklődés való­ságos hullámával ostromolta az «illetékeseket“­, míg azután egy magát megnevezni nem akaró édesanya ötven forinto tett le a szerkesztőség aszta­lára. Az ötven forintból ötmil­lió lett, a Szaktanács elnökség nagy segítséget adott az akció kiszélesítésében, a szakszerve­zetek egymás után jelentkez­tek forintjaikkal. Június 15-én az NDK Magyarországot Segí­tő Bizottságának titkára beje­lentette német barátaink ké és félmilliós segítségét, öt nap­pal később a Művelődésügy Minisztérium gyermekvédel­­mi osztályának vezetője — ép­pen a Népszabadság vasárna­pi cikkének írója — meghívta az ország legjobb gyermek­otthon-igazgatóit, hogy meg­tárgyalja velük a létesítendő Gyermekváros pedagógiai kér­déseit. hat hét múlva, július végén a kétnapos országos pe­dagógusértekezlet előtt Jóbo­rú Magda művelődési minisz­terhelyettes jelentette be, hogy őszre megnyílik az első Gyer­mekváros. MIÉRT KELL MINDERRE EMLÉKEZTETNI? A többi között azért is, hogy jelezzük: mennyire a társadalom akarta ezt az akciót, milyen szenve­délyes szeretettel és segíteni­­akarással lépett fel a hajdú­hadházi gyermekváros utóda érdekében; s ez a tömegesség, de már azok a szándékok is, amelyeket az akció kezdetén hangsúlyoztunk, eleven cáfo­latai annak az állításnak, mintha az akció nem az egész gyermekvédelem további fej­lődését célozta volna — már a kezdet kezdetétől fogva. Csak néhány mondatot idé­zünk. Talán nem veszik sze­rénytelenségnek, ha saját ha­sábjainkról. «Magyarországon az októberi események előtt 19 750 állami gondozott gyer­mek volt. A többi gondozásra szorulóról csak hozzávetőle­ges adataink vannak. Számuk mintegy 50 000-re tehető. Ok­tóber és november további igen sok otthonnak az ajtaját nyitotta ki... Új otthonokra van szükség. A helyzet súlyos­ságát felmérve indítottuk meg A­ Népakarat a Gyermekváro­sért’ mozgalmat. A Gyermek­­város elképzelésünk szerint kezdetben mintegy 300—350 gyermeknek ad majd otthont. Jelentősége óriási. Hiszen kí­sérleti intézménye lehet a ma­gyar gyermekvédelem tovább­fejlesztésének Így indult, ilyen célkitűzéssel s végig ezen a vonalon is maradt a társa­dalom mozgalma. Kezdemé­nyezőinek eszük ágában sem volt és nem is lehetett holmi kiemelt, „sztárolt“ kirakat­gyermekváros, amely öncé­lúan valami szűk kis paradi­csomot varázsol a fóti kastély­ba, s elszigetel a gyermek­­védelem országos gondjaitól Fót nem melegház. Nem is le­het az — sokkal inkább cse­metekert. A szónak abban az értelmében, hogy Fót nevelné ki a jövendő gyermekvárosok «kádereit«, azokat a gyereke­ket fiatalokat, akik hasonlóan Makarenko ifjú telepeseihez, a közösségi élet szép tanulsá­gait és egész életformájukat átültetik azokba az új intéz­ményekbe, amelyek majd ké­sőbb létesülnek. A Gyermek­város-akció csak egy hozzájá­rulás, a társadalom építette egyik vára a magyar gyermek­­védelemnek. DE AZ EGÉSZ GYER­MEKVÉDELEMNEK. A cél az volt és ,az marad vele, hogy olyan bázis legyen, ahová nem azért viszik az elhagyott gyere­keket, mert a pillanatnyi szük­ség parancsolja s mert vala­hová tenni kell őket — hanem azért, hogy egy emlekedettebb, magasabb szintű, munkára és tisztességre nevelő, s ebben a maximális segítséget megadó támaszpontja legyen az ország­utak és várótermek kis vándo­­rainak. Ez volt a társadalmi szándék, ez valósul meg Fótan. Ha időnként egyes látványos beállítások feledtették is a Gyermekváros ilyen jellegét , nem a látszatból kell kiin­dulni, hanem a tízhónapos mozgalom fényeiből. (Ebben a kérdésben egyébként nem is olyan régen, karácsony előtt magunk is letettük a garast, amikor felhívtuk a figyelmet a többi gyermekotthon gond­jaira, problémáira, abból ki­indulva, hogy számunkra min­den gyermek fontos.) Azokkal az elvi megállapítás­­okkal, amelyeket a cikkíró a társadalom felelősségéről, a Gyermekváros feladatairól, az időközben született más intéz­ményekről s azok jelentőségé­ről tett, egyetértünk. NÉPAKARAT ­ Szakszervezeti nagygyűlés Miskolcon A kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók Bor­sod megyei területi bizott­sága hétfőn Miskolcon a szakszervezetek megyei taná­csa nagytermében nagygyűlést rendezett, amelyen Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó­­ipari Dolgozók Szakszerve­­zetének országos főtitkára számolt be az országos kong­resszus határozatairól. Fel­szólalt a nagygyűlésen Pierre Delon, a francia kereskedel­mi és pénzügyi alkalmazottak szakszervezetén­ek főtitkára ie Megalakul a nyugdíjas egészségügyi dolgozók csoportja Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének buda­pesti bizottsága, az elnökség határozata alapján, megalakít­ja a nyugdíjas egészségügyi dolgozók csoportját, s ezúton kéri az érdekelteket, hogy nyilvántartásba vétel miatt 1958. február 1-től, szombat kivételével, mindennap dél­előtt 11 órától délután 3-ig je­­lentkezzenek a szakszervezet székházában. (Budapest V., Nádor utca 32, II. em. 6.) Fel­tétlenül hozzák magukkal szak­szervezeti könyvüket, személy­azonossági igazolványukat, munkakönyvüket és a nyug­díjat igazoló csekkszelvényt 3

Next