Népakarat, 1958. január (3. évfolyam, 1–26. sz.)
1958-01-28 / 23. szám
Tizennyolc éves korig adnak gyermekbénulás elleni védőoltást Február 10-én kezdődik az új oltási kampány A múlt év júliusában és augusztusában, a gyermekparalízis-járvány idején a kormány gyors intézkedése lehetővé tette, hogy a gyermekeket Salk-vakcinával beoltsák. A későbbi hónapokban az 1—6 éves gyermekek nagy többségét beoltották. A közegészségügyi és járványügyi állomás vezetői elmondották munkatársunknak, hogy az Egészségügyi Minisztérium a napokban újabb rendeletet adott ki, amelynek értelmében az 1940. január 1 és 1957 február 28. között születettek számára biztosítani kell a gyermekbénulásos megbetegedés elleni védőoltást. Az oltásokat február 10-én kezdik meg, s a kampány a hónap végéig tart. A fővárosi kerületi tanácsok, illetve a megyei egészségügyi osztályok helyileg intézkednek az oltás időpontjáról. A hónap folyamán a szülők kívánságára minden gyermeket beoltanak. Azok a gyerekek is jelentkezhetnek oltásra, akik a múlt évi kampány idején valamilyen ok miatt nem kaptak védőoltást. A fővárosi tanács egészségügyi osztálya már előkészítette, hogy az anya- és csecsemővédő otthonokban, az óvodákban, rendelőintézetekben zavartalanul lebonyolíthassák az oltásokat. A gimnáziumokban, technikumokban, az MTH intézetekben s az üzemekben sok helyütt »házon belül« oltják be a tanulókat. Az egészségügyi intézmények — az utasításnak megfelelően — mindenütt gondoskodnak arról, hogy akik februárban oltásban részesülnek, két-hat héten belül megkapják a második oltást is. Azokat a gyermekeket — nagy többségükben 1—6 éves korúak —, akik az 1957. évben kapták az első, illetve második Salk-vakcina oltást is, áprilisban oltják be harmadszor. Akik az első és második oltást magánorvosnál kapták — ha hivatalosan igazolni tudják, hogy időszerű a harmadik oltás — a megfelelő állami egészségügyi intézményeknél minden térítés nélkül megkapják. Akik ez év februárjában, illetve márciusban kapják meg az első, második Salk-vakcina oltásokat, harmadszor novemberben részesülnek oltásban. (moldován) Két fontos egészségügyi intézkedést A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi és kereskedelmi osztálya több fontos intézkedést hozott. Az egészségügyi osztály értesíti az I—XXII. kerületi tanácsok egészségügyi osztályait, a kórházak igazgató-főorvosait, a szakorvosi rendelőintézetek igazgató-főorvosait, a kerületi tbc-gondozóintézetek vezető-főorvosait és a Budagyöngye tüdőbeteg szanatórium igazgató-főorvosát, hogy az Egészségügyi Minisztérium a felnőtt tbc-s betegek kórházi beutalását és a betegápolásra szolgáló ágyak szétosztását újból szabályozta. A részletezett tájékoztatót az egészségügyi intézményeknek megküldték. A fővárosi tanács egészségügyi osztálya felhívja a kórházi belgyógyászati osztályok figyelmét arra, hogy a tbc-gyanús betegeknek az illetékes tbc-osztályra való áthelyezésére csakis tüdőgyógyászati konzílium után kerülhet sor. Soronkívüliséget csakis életveszélyes eseteknél szabad biztosítani. A rendelkezések február 1-től érvényesek. A fővárosi tanács kereskedelmi osztálya felhívja az I—XXII. kerületi tanácsok kereskedelmi osztályait: a következő időszakban a legszigorúbban ellenőrizzék, hogy a közértboltok árurendelése ne haladja meg azt mennyiséget, amely egy nappal a szavatossági idő lejárta előtt értékesíthető. A boltokban a legszélesebb választék álljon a vásárlók rendelkezésére és az olyan árut, amelynek lejárt a szavatossági ideje, az iparnak visszajuttassák. (s. l.) HÉTFÉLE GYÜMÖLCS egy befőttes üvegben. A Kecskeméti Konzervgyárban Kovács Margit laboráns és Mohaupt Ferencné technikus refraktométeren vizsgálják az új készítményt, mely a brüsszeli világkiállításon is szerepel majd (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele) A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront elnöksége szombaton ülést tartott. Az ülésen Apró Antal, a Hazafias Népfront elnöke tájékoztatta az elnökséget a hétfői országgyűlés napirendjéről és ismertette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Minisztertanács javaslatait a kormányban történő személyi változásokkal kapcsolatban. Az elnökség megvitatta Apró Antal tájékoztatóját és levélben közölte az Elnöki Tanáccsal, hogy egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek az országgyűlés elé kerülnek. Az elnökség ülésén Apró Antal — tekintettel miniszterelnökhelyettesi megbízatásával kapcsolatos fokozott elfoglaltságára — kérte felmentését a Hazafias Népfront elnöki tisztsége alól. Az elnökség a kérelmet elfogadta és Kállai Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját bízta meg az elnöki teendők ellátásával. A mar—jugoszláv vidálkodási bizottság második ülésszaka A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság január 17-től 25-ig Belgrádban tartotta második ülésszakát, amelyen a két országot érintő víz- gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban több fontos határozatot hozott Az ülésszak elfogadta a közös érdekű folyószakaszokra vonatkozó árvíz- és jégelleni védekezés szabályzatát. Elhatározta a dunai jeges árvizek keletkezése szempontjából legveszélyesebb — Dunaföldvár—Dráva közötti — Dunaszakasz szabályozására a tervek kidolgozását. Határozatokat hozott továbbá a határmenti területek belvízrendezésének elősegítésére, a közös érdekű szivattyútelepek üzemelési költségeinek rendezésére, a jugoszláv—magyar vízügyi szervek közötti tudományos tapasztalatcserére, valamint a jugoszláv területen épülő Duna—Tisza Duna-csatornával kapcsolatban — a két ország vízgazdálkodási fejlesztési terveinek egyeztetésére. A tárgyalások mindvégig a kölcsönös megértés és a baráti együttműködés szellemében folytak. Az ülésszak jegyzőkönyvét magyar részről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, jugoszláv részről dr. Ing. Stevan Sinanovic, a Szövetségi Vízgazdálkodási Bizottság elnöke írta alá. wfffffimmffimUfnTmi Eredményes hirdetést akar? a NÉPAKARAT-bao! AAiUAiAAAAAAAáAiAAáUiiáAAAAJ Közöltesse 1958. Január 28 Lakáscsere, telekvásárlás, ingatlanforgalom Beszélgetés a FIK-nél a telekárakról, a lakásvásárlásról és az öröklakásokról • A Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat ez év január 1. óta nem vásárolt lakásokat Ennek ellenére az utóbbi napokban ismét megjelentek a napilapok hasábjain a lakásvásárlási hirdetések. Felkerestük a Fővárosi Ingatlanközvetítő , Vállalatot és tájékoztatást ,kértünk, mi a helyzet a lakásfronton. . — A lakásvásárlás január 1 .óta szünetelt. Az elmúlt napokban felettes hatóságunktól utasítást kaptunk, hogy különlegesen sürgős közérdekű feladatok megoldása céljából ■ megválthassuk egyes lakások bérleti jogviszonyát ! — Milyen kilátások vannak ■ a lakásvásárlások tekintetében?—Sajnos, a kerületi tanácsok nem rendelkeznek megfelelő számú lakással és így aproblémákat kereskedelmi vonatkozásban is nekünk kell megoldanunk. A FIK megváltási árai lényegében azt jelentik, hogy az eltávozott bérlő költségeit megtérítik. Minden remény megvan arra, hogy ezt a kérdés-komplexumot az illetékesek rövidesen és megnyugtatóan rendezni fogják. : — Mi a szerepe a FIK-nek ,a lakáscseréknél? — A legutóbb megjelent lakásrendelet megszüntette a FIK monopol helyzetét a lakáscserék közvetítésénél. A fővárosi tanács vb. viszont a lakosság érdekében utasította a FIK-et, hogy a dolgozók széles tömegeit érintő probléma megoldása céljából további intézkedésig folytassa a lakásközvetítést. A vállalat fennállása óta körülbelül 100 ezer lakás cseréjét bonyolította le. Teljes lakáscsere címanyagát kirakataiban elhelyezi és a sajtóban is hirdeti. A cseréhez szükséges iratokat előkészíti és a csere jóváhagyása céljából elküldi a kerületi tanácsok lakásosztályainak. A helybenhagyó határozatok a tanácstól a FIK-hez kerülnek vissza, továbbítás céljából. Ezzel az eljárással sikerült a lakáscserék lebonyolítását lényegesen megrövidíteni. A kerületi tanácsok az utóbbi két évben jelentősen megszaporodott lakáscsere ügyekben minden segítséget megadnak a vállalatnak. — Mi a helyzet az ingatlanpiacon? — A vállalat 1949 óta 29 000 adásvételt bonyolított le 660 millió forint értékben. 1957- ben 6000 ingatlan cserélt gazd adát. 200 millió forintos vételi áron. A forgalom 50 százalék *kát telkek adásvétele teszii ki, ezek iránt az utóbbi évek- ben fokozottabb kereslet mutatkozik. Ennek egyik oka az, hogy az OTP-hitelek és az« üzemek anyagi segítsége dolgozódknak előmozdítja családi« házaik építését. A telkek ára jelenleg a peremvárosok kül-ső területén 10—50 forint,a belső területen 50—200 forint négyszögölenként. A budai $ telkek ára a csekély kínálat következtében jelentősen emelkedett. — A felépítményes Ingatlan nők területén elsősorban * beköltözhetőket keresik. A be nem költözhető öröklakások ára 30—60 000 forint, míg a beköltözhetőké 120—200 000 forint között mozog. Kisebb, egy szoba konyhás családi ház ára lakottan 30—60 000 forint, beköltözhető állapotban pedig 50—80 000 forint. A vásárlásnál a forgalmi értéknek csupán 3 százalékát kell a FIK- nek fizetni, míg 15 százalék az illetékkiszabó hatóságnak jár. Az ingatlanforgalom egyébként voltaképpen csak egykét hónap múlva indul meg, így tehát várható forgalomról egyelőre nem beszélhetünk. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a vásárlók tömegében az üzemi dolgozóktól a vezető állásúakig minden réteg képviselve utan Szentiványi György m&CY&R ÁRU hetven tőkés ország textilboltjaiban is .■ A magyar textiláruk exportjával 1948-ban bízták meg a Külforgalmi Vállalatot. Tíz év telt el azóta és a piacok terjedelme, valamint a szálított áruk mennyisége összehasonlíthatatlanul megnövekedett. 1957-ben a HUNGAROTEX a magyar textilipar termékeit hetven tőkés országba, valamint a népi demokratikus államokba exportálta — tájékoztat Ákos László, a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. — Ez azt jelenti, hogy szinte a föld valamennyi országába eljut a magyar textília. Legfontosabb exportcikkünk a pamutszövet. A nyomott pamutszövetet, illetve műrostszövetet millió méterszámra exportáljuk Iránba, jelentős menynyiséget szállítunk Szíriába, Libanonba, Irakba is. A magyar pamut komoly vásárlója például Ausztrália és Haiti. Afrikában főleg Tunisszal és Marokkóval fejlesztettük kapcsolatainkat. A világpiacon a legkeresettebbek az Óbudai Goldberger, a Kistext, a Kőbányai Textilipar és a Textilfestőgyár termékei. A nehezen kezdett 1957-es év végére minden piaci igényt kielégítettünk és megalapoztuk az 1958-as év exportlehetőségét. A kapitalista országokba szállított árumennyiséget 20—25 százalékkal felemeljük. A HUNGAROTEX munkája révén 1957-ben több mint 55 országban ismerték meg a magyar ipar törülközőit, konyharuháit, abroszait 1942-höz viszonyítva exportunk háromszorosára nőtt, 1938-hoz képest pedig mintegy tizenötszörösére emelkedett az exportáruk mennyisége. A len- és kenderáruk közül főleg a Budaikalászi Textilmivék, a Győri Lenszövő, az Újszegedi Kender- Lenszövő, a Szegedi Kenderfonógyár és a Kender-Jutagyár termékeit exportáljuk. Az egész világ ismeri a magyar műselymet, amelyet nemcsak a saját textiliparral nem rendelkező afrikai és ázsiai országok vásárolnak, hanem olyan fejlett európai országok is, mint Anglia, Dánia, Finnország. Érdekes, hogy nálunk csak a külföldi nylont kedvelik, míg Szíriában, Dániában és Norvégiában keresett cikk a magyar nylon, amely felveszi a versenyt a külföldi anyagokkal. Fontos exportcikk még a fésűs műszálszövet, valamint a takaró és bútorszövet is. Molnár József F eí nem kirakat Egy félreértés margójára ^ iuiiimuniamiiiiii(miiitiiiiiiiiiiiiiiiimiH!iiimitiiniiifiiiMiiiimnifiiiiiiiiirainiuiiiHttfHiiiHiMiuttiiHiuiiHmii]imiffliiiiHHMffiiifiififmii(niiffliinmtfiiffltiuimm _ ______________________________ «GYERMEKVÉDELEM — GYERMEKVÁROS« címmel a Népszabadság vasárnapi számában Járó Dóra cikket írt a gyermekvédelem és ezen belül a Gyermekváros létesítésére indított társadalmi mozgalom néhány kérdéséről. A cikk úgy indul, hogy sommázata lesz ennek a százezreket felölelő és mozgósító társadalmi akciónak — és következtetései, egész gondolatmenete révén nem sommázattá válik, hanem egy félreértés dokumentumává. A cikk utolsó öt sora így hangzik: «A Gyermekvárosért mozgalom váljék az egész gyermekvédelem további fejlődését, felvirágzását segítő, széleskörű társadalmi megmozdulássá... Ez a mondat legalábbis meglepő. A Gyermekvárosért mozgalomnak ugyanis szerintünk nincs szüksége arra, hogy ezután váljék -az egész gyermekvédelem további fejlődését, felvirágzását segítő- mozgalommá. Az volt első percétől kezdve. Pergessük vissza egy kissé a filmet. 1957. március 26: Megjelenik az akciót tulajdonképpen megindító riport: «Lesz-e újra Gyermekváros?“ 1957. március 30: Lapunk, a szakszervezetek központi lapja cikket közöl: «Ankétok után tetteket várunk a gyermek- és ifjúságvédelem terén.“ Ettől kezdve nőbizottságok, üzemi munkások, országgyűlési képviselők és fausi tanítók, a társadalom minden rétege az érdeklődés valóságos hullámával ostromolta az «illetékeseket“, míg azután egy magát megnevezni nem akaró édesanya ötven forinto tett le a szerkesztőség asztalára. Az ötven forintból ötmillió lett, a Szaktanács elnökség nagy segítséget adott az akció kiszélesítésében, a szakszervezetek egymás után jelentkeztek forintjaikkal. Június 15-én az NDK Magyarországot Segítő Bizottságának titkára bejelentette német barátaink ké és félmilliós segítségét, öt nappal később a Művelődésügy Minisztérium gyermekvédelmi osztályának vezetője — éppen a Népszabadság vasárnapi cikkének írója — meghívta az ország legjobb gyermekotthon-igazgatóit, hogy megtárgyalja velük a létesítendő Gyermekváros pedagógiai kérdéseit. hat hét múlva, július végén a kétnapos országos pedagógusértekezlet előtt Jóború Magda művelődési miniszterhelyettes jelentette be, hogy őszre megnyílik az első Gyermekváros. MIÉRT KELL MINDERRE EMLÉKEZTETNI? A többi között azért is, hogy jelezzük: mennyire a társadalom akarta ezt az akciót, milyen szenvedélyes szeretettel és segíteniakarással lépett fel a hajdúhadházi gyermekváros utóda érdekében; s ez a tömegesség, de már azok a szándékok is, amelyeket az akció kezdetén hangsúlyoztunk, eleven cáfolatai annak az állításnak, mintha az akció nem az egész gyermekvédelem további fejlődését célozta volna — már a kezdet kezdetétől fogva. Csak néhány mondatot idézünk. Talán nem veszik szerénytelenségnek, ha saját hasábjainkról. «Magyarországon az októberi események előtt 19 750 állami gondozott gyermek volt. A többi gondozásra szorulóról csak hozzávetőleges adataink vannak. Számuk mintegy 50 000-re tehető. Október és november további igen sok otthonnak az ajtaját nyitotta ki... Új otthonokra van szükség. A helyzet súlyosságát felmérve indítottuk meg A Népakarat a Gyermekvárosért’ mozgalmat. A Gyermekváros elképzelésünk szerint kezdetben mintegy 300—350 gyermeknek ad majd otthont. Jelentősége óriási. Hiszen kísérleti intézménye lehet a magyar gyermekvédelem továbbfejlesztésének Így indult, ilyen célkitűzéssel s végig ezen a vonalon is maradt a társadalom mozgalma. Kezdeményezőinek eszük ágában sem volt és nem is lehetett holmi kiemelt, „sztárolt“ kirakatgyermekváros, amely öncélúan valami szűk kis paradicsomot varázsol a fóti kastélyba, s elszigetel a gyermekvédelem országos gondjaitól Fót nem melegház. Nem is lehet az — sokkal inkább csemetekert. A szónak abban az értelmében, hogy Fót nevelné ki a jövendő gyermekvárosok «kádereit«, azokat a gyerekeket fiatalokat, akik hasonlóan Makarenko ifjú telepeseihez, a közösségi élet szép tanulságait és egész életformájukat átültetik azokba az új intézményekbe, amelyek majd később létesülnek. A Gyermekváros-akció csak egy hozzájárulás, a társadalom építette egyik vára a magyar gyermekvédelemnek. DE AZ EGÉSZ GYERMEKVÉDELEMNEK. A cél az volt és ,az marad vele, hogy olyan bázis legyen, ahová nem azért viszik az elhagyott gyerekeket, mert a pillanatnyi szükség parancsolja s mert valahová tenni kell őket — hanem azért, hogy egy emlekedettebb, magasabb szintű, munkára és tisztességre nevelő, s ebben a maximális segítséget megadó támaszpontja legyen az országutak és várótermek kis vándorainak. Ez volt a társadalmi szándék, ez valósul meg Fótan. Ha időnként egyes látványos beállítások feledtették is a Gyermekváros ilyen jellegét , nem a látszatból kell kiindulni, hanem a tízhónapos mozgalom fényeiből. (Ebben a kérdésben egyébként nem is olyan régen, karácsony előtt magunk is letettük a garast, amikor felhívtuk a figyelmet a többi gyermekotthon gondjaira, problémáira, abból kiindulva, hogy számunkra minden gyermek fontos.) Azokkal az elvi megállapításokkal, amelyeket a cikkíró a társadalom felelősségéről, a Gyermekváros feladatairól, az időközben született más intézményekről s azok jelentőségéről tett, egyetértünk. NÉPAKARAT Szakszervezeti nagygyűlés Miskolcon A kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók Borsod megyei területi bizottsága hétfőn Miskolcon a szakszervezetek megyei tanácsa nagytermében nagygyűlést rendezett, amelyen Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének országos főtitkára számolt be az országos kongresszus határozatairól. Felszólalt a nagygyűlésen Pierre Delon, a francia kereskedelmi és pénzügyi alkalmazottak szakszervezetének főtitkára ie Megalakul a nyugdíjas egészségügyi dolgozók csoportja Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti bizottsága, az elnökség határozata alapján, megalakítja a nyugdíjas egészségügyi dolgozók csoportját, s ezúton kéri az érdekelteket, hogy nyilvántartásba vétel miatt 1958. február 1-től, szombat kivételével, mindennap délelőtt 11 órától délután 3-ig jelentkezzenek a szakszervezet székházában. (Budapest V., Nádor utca 32, II. em. 6.) Feltétlenül hozzák magukkal szakszervezeti könyvüket, személyazonossági igazolványukat, munkakönyvüket és a nyugdíjat igazoló csekkszelvényt 3