Népszava, 1958. február (86. évfolyam, 27–50. sz.)

1958-02-01 / 27. szám

Vihar egy gyárban — sok tanulsággal Halló, szerkesztőség? Csak azért hívtam fel az elvtársakat, hogy helyesen tennék, ha ellátogatnának hozzánk, a Budai Selyemkikészítőbe. Mióta az átszervezés folyik, valóságos méhkas ez a gyár, és a szakszervezeti bizottság körül is bajok vannak. — Ki beszél és mi a baj? —• Az ismeretlen női hang tulajdonosa már letette a telefont. Egy értekezlet Délután 2 óra körül jár az idő. Az Üzem udvarán minden irányból élénk beszélgetés közben igyekeznek a kultúrotthon felé. Úgy látszik, jó időben jöttünk, egyszerre sok emberrel beszélhetünk. A közelgő üzemi tanácsválasztással kapcsolatos feladatok megbeszélése végett jöttek össze a szakszervezeti bizalmiak, aktivisták. Az értekezlet megkezdődött. A bizalmiak figyelmesen hallgatják a tájékoztatót. Valamennyien helyeslően bólogatnak, amikor az előadó arról beszél, hogy az üzemi tanács létrehozásával nagyobb lehetőség nyílik a munkások véleményének és javaslatainak meghallgatására. Csak akkor marajtik fel a hallgatóság, amikor Végezetül bejelentik, hogy az üzemi tanács elnöki tisztjét a szakszervezeti bizottság elnöke tölti be Véget ért a beszámoló. Néhány perces csend — senki nem jelentkezik szólásra. Egymás közt halkan sugdalóznak a részvevők. Érezni, hogy itt valami nincs rendben. Végül feláll az egyik munkásnő és megkérdezi: »Tulajdonképpen ki a szakszervezeti bizottság elnöke nálunk?*» — Ügy van, ezt tisztázzuk először — hangzik innen is, onnan is. — Eddig úgy tudtuk — folytatja a felszólaló —, hogy Botlikóné is mi elnökünk, most meg azt látjuk, hogy más ül a helyén. Az egész üzemben azt beszélik, hogy tegnap még a pecsétet is elkérték tőle. Ez volt hát az a kérdés, amit a rejtélyes telefonáló nem akart elmondani... — Nem az új elnök, vagy ahogy most hallottuk, a szervező elvtársnő ellen vagyunk, hiszen őt még nem is ismerjük, de az eljárással nem értünk egyet. — Mi meg vagyunk elégedve Balikónéval, minden dolgozó szereti — mondja Pozsgainé bizalmi. — Ha jó volt öt évig szb-elnöknek társadalmi munkában, miért kell leváltani most, amikor lehetőség van a függetlenítésre. — A tagságnak hogyan legyen bizalma — teszi hozzá Tenkéné —, ha az általuk megválasztott szb-tagokat az ő megkérdezésük és beleegyezésük nélkül leváltják, vagy megbíznak valaki mást, anélkül, hogy taggyűlésen bejelentenék és jóváhagyatnák. ...és a hideg zuhany A vita csak erről folyik, amikor feláll a gyár egyik vezető beosztású dolgozója. Igen helyesen azzal kezdi, hogy most azért ültek össze, hogy az üzemi tanácsról, a választásról vitatkozzanak. Akkor lepődnek csak meg a dolgozók, mikor éles, támadó hangon elítéli a felszólalókat, hogy itt egy rosszindulatú szervezke■nmiimnmiiiunminififminnimiiminmt Matlasszé pongyolák 385.— Ft Színes selyempuplia 78.— Ft Tisztagyapjú szövetek 403.— Ft-tól 720.— Ft-ig Bábiruhák nagy választékban! JákfwnCA&f JmtuaiHei Vörösmarty tér 3. «itiuimnmmtiiiiiiniimnn’niMmmnimmn dés történik a régi szb-elnök védelmében. — Most nem 1956 októberében vagyunk — mondja — és ezt az egész ügyet ki fogjuk vizsgálni. Mintha hideg zuhannyal öntöttek volna le mindenkit. Dermedten és értetlenül néznek egymásra, s szótlanul hallgatják a vádat. Utána már hiába ösztökélik a részvevőket, szóljanak hozzá — mindenki az elnököt lesi, hogy zárja már be az értekezletet. A munkások szétoszlanak és most már nem hangosan, hanem egymás között suttogva, felháborodva tárgyalják a sikertelen értekezletet. Mi is történt tulajdonképpen ebben az üzemben? Megszűnt az egyik óbudai textilgyár és innen a munkások egy részét, mintegy 150 főt, áthelyeztek a jelenleg Budai Selyemkikészítő néven szereplő másik textilüzembe. Az első kellemetlenség abból adódott,] hogy a selyemgyáriak nem a] legszívélyesebben fogadták a megszűnt üzemből odahelye- zett munkásokat. Emiatt többi régi textilmunkásnő elkesere] dett és el akarta hagyni az új] munkahelyét. A helyzetét súlyosbította és] a selyemkikészítő gyár mun] kásainak a nyugalmát végül is] az kavarta fel, hogy a meg-szűnt textilgyár függetlenítette szakszervezeti bizottságának elnökét is ide helyeztél, és megbízták a szakszervezetit munka irányításával Mond] ván: csak néhány hónapról] van szó, utána úgyis választás] lesz. Persze ez az intézkedés] azzal járt, hogy a régi szb-el] nököt mellőzték. Ezt a tagsági úgy ítélte meg, hogy a dolgozók tudta és beleegyezése nélkül leváltották. Magyarán:] megsértették a tagság jogait, az mozgalom törvényét. A történethez tartozik, hogy* a textiles szakszervezet elnök-sége — sajnos csak utólag, de helyesen — korrigálta a hibáit és Balikónét visszahelyezte, illetve megerősítette funkcióijában. Néhány tanulságot azonban le kell vonni az eset-]ből. „ Mi a „hivatalos vonal“ ! ♦ « Először is azt,, hogy a szak- i szervezeti mozgalomban a tag-J ság véleményének meghallga- tása nélkül nem lehet ilyent dolgokban intézkedni. A szak- i szervezeti mozgalom, a szak-] szervezeti demokrácia alaptör-* vénye, hogy vezetőit a tagság] választja, nem pedig felülről] kinevezik. Ha pedig ilyen] különleges eset fordul elő,] akkor nemcsak néhány vezető] véleményét kell kikérni, ha] nem meg kell azt beszélni a« tagsággal, s ha megmagyaráz-« zák nekik, biztosan megértik.] Hiszen a szervező személyei ellen senkinek sincs kifogása« s tegyük hozzá, őt hozták a« legkellemetlenebb helyzetbe. * Másodszor: ff dolgozók bi-% rálatát elősegíteni és nem el-* fojtani kell. A gyár vezető] funkcionáriusa, aki a dilgo-J zókkal szemben felszólalt, minden bizonnyal jót akart, hiszen úgy gondolta, hogy aj »hivatalos vonalat védi. De most már itt az ideje, hogy mindenki tudomásul vegye nem ez a párt, a kormány és a szakszervezetek »hivatalos vonala«. Elítélendő és helyte- len minden ilyen módszer és még helytelenebb az elköve-] tett hibák ilyen »védelme«. ] hát próbálja valaki ott meg-] magyarázni a dolgozóknak azt,] hogy az üzemi tanácsokkal az] üzemi demokrácia kiszélesítődését kívánjuk szolgálni, hal ugyanakkor a dolgozók de-] mokratikus jogait nem tartják tiszteletben! A szakszervezetit demokrácia, s a dolgozók tör lényben biztosított joga nem dogma, nem paragrafus, ha»nem társadalmunk lényegébőll fakadó élő, gyakorlati valóság, amit minden vezetőnek ápolónia, fejlesztenie kell. Fekete Béla } ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK! SZÖVETKEZETEK!! FIGYELEM!! Legújabb modellben és kivitelben FESTŐHEMGERT, ETETŐT FALFESTŐ SABLONT! azonnal szállít fóvá^st rx. F^MWAQ VÁLLALAT Bud onest XX. Ady Endre u. 1451b.! ToM#n: 144-376 Automatizálás a felsőfokon A moszkvai Ordzsonikidze motorok összeszerelését, ♦ gépgyárban felszereltek egy új élelmiszeriparban pedig önműködő sorozatgyártó heten halfeldolgozó, 400 pástétomfekdezést, amelyen hengerfejeket dolgozó és 1500 Vajkészítő sö♦ állítanak elő dienel-traktorok rozatgyártó rendszer megvaló♦ részére. A berendezéshez társítását tervezik. Ezek az autó-Itozó 19 futószalagot, amellyel matizált berendezések a gyárig összeköttetésben 248 marógép tás mellett a csomagolást is elír dolgozik, mindössze két mm végzik majd. Széles körben is cás kezeli. Az önműködő sorok fejlesztik az automatizálást, vaszatgyártással évente kilencezer , amint a távvezérlést a vasipari traktor részére készítik el ezen és az acélipar számos terülétig berendezésen a szükséges ton A többi közt 40 hengermü♦ hengerfejeket. A Szovjetunió automatizálnak s önmúntgépiparában a jelenlegi ötéves ..... _ . . . , 7 U terv keretében 220 automati-kodő berendezéseket altanak sizált sorozatnyártó szalagrend- munkába a színesfémiparban, s * szert hoznak létre. A villamos- és külszíni és a földalatti szesziparban önműködővé teszik a bányászatban is. az 600 Biztos külkereskedelmi alapot teremtünk hazánk gazdasági fejlődéséhez * (Folytatás az 1. oldalról) A behozatal volumene a korábbi ♦ évekhez képest erőteljesenmegnőtt, s mintegy 70—75 százalákkal nagyobb, mint az 1955—56. évi import. — Milyen cikkeket szállítunk a Szovjetuniónak? ► — A hosszúlejáratú egyezmény értelmében kivitelünk ► mintegy 75 százalékát gép- ésfinommechanikai iparunk cikkei alkotják, a fennmaradó 25 ► százalékban pedig döntően a közszükségleti cikkek szerepelnének. A korábbi évekhez képest [tehát exportunkban jelentősen ►megnő a gép- és finommechanika részesedési aránya, és csökken az anyag és a mezőgazdasági termékek részesedése. A gép- és finommechanikai kategórián belül a munkaigényesebb híradástechnikai cikkek, valamint a komplett berendezések kerülnek előtérbe. — Kivitelünk mennyisége 1957-hez képest nagyobb lesz, de még nem éri el a korábbi esztendők volumenét, még mindig mintegy 25 százalékkal alatta marad az 1953. évi — legmagasabb — színvonalnak. Beruházási hitel, ipari kooperáció — Milyen beruházásokhoz nyújt gazdasági és műszaki segítséget a Szovjetunió? — Az erről szóló egyezmény az 1958—1963. évekre vonatkozik. Tervezési munkák elvégzése és berendezések szállítása útján a Szovjetunió lehetővé teszi a Dunai Vasmű hengerművének megépítését, a gördülőcsapágy- és dieselgyártás, a műszer-, a híradástechnikai, az erősáramú-, az alumínium-, az építőanyag-, a textil-, a papír- és a műtrágyaipar, valamint is mezőgazdaság egyes ágai (például hibridivukoi-ka-temelés) fejlesztését. A Szovjetunió tehát igen nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy előrehaladjunk iparunk kívánatos szerkezeti átalakításában és azt hazai adottságainknak és a gazdaságosságnak megfelelően fejlesszük. A fenti beruházásokra a Szovjetunió kormánya 300 millió rubel hitelt bocsátott rendelkezésünkre, évi kétszázalékos kamattal és ennek törlesztése az igénybevételt követő évtől kezdődő tíz év alatt, egyenlő részletekben, árukkal történik. Megállapodás jött létre az ipari kooperáció elmélyítésére és műszaki-tudományos együttműködésre. Mindez összhangban van a KGST alapelveivel és népgazdaságunk fontos területeit öleli fel. A Szovjetunió teljes értékű műszaki dokumentációkat bocsát rendelkezésünkre. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter végül azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval kötött megállapodások, a szocialista országokkal kötendő egyezmények, a tőkés országokkal is kiszélesítendő kapcsolatainkkal együtt, külkereskedelmi vonatkozásban megteremtik a biztos alapokat országunk gazdasági fejlődéséhez. Pénzügyi vizsgálat a budapesti tanácsi vállalatoknál [ A Pénzügyminisztérium rendelkezésére a budapesti tanácsi vállalatoknál február elején széleskörű pénzügyi vizsgálat kezdődik. Az ellenőrzés [217 vállalatot érint s célja, [hogy megállapítsák: milyeneredménnyel gazdálkodtak azelmúlt évben, s munkájukban írt vállalati érdekek nem szorították-e háttérbe a fogyasztóközönség és a népgazdaság érdekeit. A múltban ugyanis előfordult, hogy egyes vállalatok hulladék- — az építőiparban bontási — anyagot használtak fel, s ezeket a nagyobb huszort érdekében új anyagnak számlázták. Gyakori volt az is hóí, csak olyan cikkek gyártását vállalták, amelyekből nagy nyereséget húznak, s nem vették figyelembe a fogyasztóközönség igényeit. 30-32000 lakás épül ebben az évben Új építésügyi törvény készül Traumán Rezső építésügyi miniszter péntek délután sajtótájékoztatót tartott. Bevezetőben — mint az ellenforradalom kártevésére jellemző adatot — közölte a miniszter, hogy az állami építőipari vállalatok az októberi események következtében forgóalapjuk jelentős részét elvesztették és mintegy nyolcszázmillió forint termeléskiesést szenvedtek. Ezt hitellel kellett pótolni. A III. negyedévtől kezdve pedig — és ez a vállalatok érdeme— a náluk hagyott többletnyereségből finanszírozták munkájukat. A többletnyereségnem végleges adatok szerintaz építő- és szerelőiparbanmintegy 80 millió, az anyagiparban csaknem 70 millió, ötvenezer új lakás . Kiemelte a miniszter, hogy más tárcák és a magánosok által épített lakásokkal együtt csaknem ötvenezer lakás épült fel 1957-ben. Körülbelül 200 ezer ember részére adott tehát fedelet az építőipar 1957- ben, ami azt jelenti, hogy akkora város felépítésének megfelelő munkát végzett, mint Miskolc. A miniszter a továbbiakban utalt arra, hogy korszerű építésügyi törvény megszerkesztését kezdték el, amely valószínűleg még ebben a félévben jogerőre emelkedik. Az új törvény a most készülő végrehajtási utasítással együtt olyan szabályzat lesz, mint a gyógyszerészeknek a gyógyszerkönyv. Több más között az építőanyagok célszerű felhasználásán kívül a legjobb, legcélszerűbb építési módokat is előírja. Az 1958. évi építőipari terv a tavalyinál mintegy nyolc százalékkal magasabb termelési feladatokat ír elő. Jelentősen csökkenteni kell az önköltségét. A minisztérium mindent elkövet a lehető legnagyobb takarékosság érdekében. Az anyagfelhasználással kapcsolatos háró csökkentésében, a lopások megszüntetésében, a különleges anyagigények elhárításában a minisztérium a legnagyobb szigort fogja tanúsítani. Lakás- és iskolaépítés Hangoztatta a miniszter, hogy a lakásépítés változatlanul központi feladata lesz a minisztériumnak. Ezenkívül jelentős iskolaépítési programot kell lebonyolítania. Állami erőből 12—13 000, magánerőből 20—22 000 lakás épül az év folyamán, Így körülbelül 30—32 000 lakás készül el az év végéig. A magánépítkezésekhez az állam biztosítja a hitelt és az anyagot. A megépítendő tantermek száma mintegy 800. Ez nem nagyszám, mégsem lesz könnyű realizálni, mert az iskolák nagyobb része vidéken, a tanyaivilágban épül . Az építőanyagpazarlás megszüntetésére olyan rendszertakarnak bevezetni, amely a [dolgozókat anyagilag is érde► keltté teszi a pazarlás megszüntetésében. * Két új üzemmel gazdagodott a Dunai Vasmű Néhány hónappal ezelőtt helyezték üzembe a Dunai Vasmű második kohóját, s az új esztendő első hónapjának utolsó napján ismét üzemavatásra került sor. A péntek délelőtti ünnepségen Herczeg Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettes méltatta a két új üzem — a kéntelenítő és a benzolkinyerő — gazdasági jelentőségét. A kéntelenítő a kokszolókamra gázából évente 1700 tonna tömbként állít elő, s ez- zel több millió forint értékű kénimportot takarítunk meg, míg a benzolüzemben évente 1 3000 tonna nyersbenzolt ter-melnek. ! Az ünnepség végén Herczeg Ferenc kitüntetéseket nyújtott át a kén- és benzolüzem lét-rehozásában kitűnt dolgozók- nak. ! Központi vezetőségi ülést tartott a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete . Terényi László, a szakszervezet főtitkára számolt be az elnökség nevében az elmúltközponti vezetőségi ülés óta végzett munkáról. A továbbiakban megvitatták a szakszervezet 1958. évi költségvetését, majd szervezeti kérdésekről tanácskoztak. A többi között a központi vezetőség tagjai soraiba választotta az újságírók és lapkiadói dolgozók szakmai elnökségének négy ♦ tagját. Végül megválasztották a szakszervezet küldötteit a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusára. Az ülésen részt vett a szovjet kulturális dolgozók szakszervezetének hazánkban tartózkodó küldöttsége is, amelynek nevében Z. A. Csernyihina, a szakszervezet titkára üdvözölte a résztvevőket. NÉPSZAVA A műsoros előadásokról szóló rendelet végrehajtási utasítása Most jelent meg a műsoros előadásokról szóló, a közelmúltban kiadott törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása A rendelet többek között kimondja, hogy a nem műsoros előadások rendezése céljából létesült, állami szerveik és vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek és szövetkezetek csak alkalomszerűen rendezhetnek műsoros előadást, sorozatelőadások rendezésére nem jogosultak. Az előadáson csak az léphet fel — tiszteletdíjért vagy egyéb honoráriumért —, akinek hivatásos előadóművészi engedélye van. A rendelet részletesen körülírja, milyen engedélyek szükségesek műsoros előadások megrendezéséhez és szabályozza a kizárólag öntevékeny kulturális csoportok közreműködésével rendezett műsoros előadásokat. Az előadottműsor tartalmáért a rendező és az engedélyező szervek felelősek. A rendezési, illetőleg műsorengedélyezési eljárás alól az Állami Hangverseny és Műsor Igazgatóság esetenként felmentést adhat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vendéglátóüzemekben megtartott műsoros előadások. Legalább nyolc nappal előbb kell engedélyt kérni a műsor nélküli táncmulatságokra is. Február havi húzásokra érvényes, előfizetéses ottó-szelvény a Totó-’ottó kirendeltségekben és az árusító helyeken ínár kapható. Ára : 11,20 Ft 1958. február 1