Népszava, 1958. július (86. évfolyam, 153–179. sz.)

1958-07-30 / 178. szám

Az iraki miniszterelnök nyilatkozata:­ „A legbarátibb szándékaink vannak a szocialista országok irányában" Moszkva, július 29. (TASZSZ) A Pravda bagdadi tudósítója azzal a kéréssel fordult Abdul Karim Kasszem tábornokhoz, Irak miniszterelnökéhez, hogy nyilatkozzék néhány kérdésé­re. A tudósítónak válaszolva, az Iraki Köztársaság minisz­terelnö­ke egyebek közt kije­lentette: " Kormányunk politikájá­nak legfőbb célja a nép élet­­színvonalának emelése, né­pünk felvirágzásának biztosí­tása. A régi monarchista al­kotmány hatálytalanítása és az új, ideiglenes alkotmány kihir-r­detése az első lépés volt ahhoz,­­ hogy az iraki népet szabaddá­­ tegyük. A régi alkotmány az', imperialisták érdekeit szolgál-,­ta. Ezt az alkotmányt ráérő-é­szakolták az iraki népre. Mi­ biztosítani akarjuk a nép igazi* , szabadságát: ez forradalmunk 3 ’.célja. <­­ A külpolitika kérdéseiről]­­ szólva, a miniszterelnök a] ■ következőket mondotta: ] ; — Bennünket nem aggaszt] ; az, hogy a nyugati hatalmak­­ • nem ismerték el az Iraki Köz­] (Folytatás az 5. oldalon) ! Raab osztrák kancellár sajtóértekezlete moszkvai tárgyalásai sikeréről és a m­agyar—osztrák megbeszélések lehetőségeiről Bécs, július 29. (MTI) Julius Raab osztrák kancel­lár kedden sajtóértekezletre hívta meg a kormánypalotába az osztrák és a külföldi újság­írókat, hogy tájékoztassa őket az osztrák kormányküldöttség szovj­etunióbeli hivatalos láto­gatásáról és a moszkvai tár­gyalások eredményeiről. A kancellár bevezetőben kijelen­tette: " A kormánydelegáció utazá­sának az volt a célja, hogy ja­vaslatot tegyünk a Szovjetunió vezetőinek ama gazdasági ter­hek és kötelezettségek könnyí­tésére, amelyeket a Szovjet­unió irányában az államszer­ződésben vállaltunk. Elmond­hatom, hogy céljainkat sike­rült messzemenően elérni. Raab a továbbiakban közöl­te: a szovjet kormány képvise­lői kijelentették, hogy nem gördítenek akadályt a Szovjet­unióban élő volt osztrák ál­lampolgárok Ausztriába való visszatérése elé, és senkit sem kényszerítenek arra, hogy aka­rata ellenére a Szovjetunióban maradjon. Az osztrák kancel­lár ezután az újságírók kér­déseire válaszolt. A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósító­jának kérdésére a következő­ket válaszolta: — Csehszlovákiával, Ma­gyarországgal és Jugoszláviá­val tárgyalásokat folytatunk a még rendezetlen vagyonjogi problémák megoldása végett. E tárgyalások befejezése után személyes kapcsolatba akarunk lépni ezeknek az államoknak a képviselőivel az egyéb nyitott kérdések rendezése céljából. Ausztria kancellárja a to­vábbi kérdésekre felelve kö­zölte, hogy Ausztria nem a Szovjetunió indítványára, ha­­­nem saját kezdeményezéséből, kifolyólag csatlakozik a Duna­­egyezményhez. Az egyik tudósítónak arra a­ kérdésére, mi a véleménye: Hruscsov legutóbbi javaslata-: ról, hogy esetleg Bécsben tart-­ sák meg a csúcsértekezletet,­ Raab a következőket válaszol-: ta: »Ha az illetékes nagyba-: tatának kormányfői Bécset vá-: lasztanák tárgyalásaik színhe-: lyéül, mi a legnagyobb öröm*­­mel látnák őket vendégül a­ semleges Ausztria fővárosé-­ ban.« Sikeresen fejlődik a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködés , 7. Kádár János megbeszélése a csehszlovák tervhivatal elnökével Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn fogadta Otokar Simuneket, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Csehszlovák Állami Tervhivatal elnökét, aki a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kö­zött 1965-ig terjedő gazdasági együttműködési tárgyalások csehszlovák delegációját ve­zette. A szívélyes légkörben és kölcsönös megértésben lefolyt megbeszélés során kicserélték­ véleményüket a két országot érintő, a nemzetközi szocialis-,­ta munkamegosztásra vonat-­­kozó konkrét kérdésekben.­­ Megállapították, hogy Cseh-, Szlovákia és Magyarország kö­­ zött a gazdasági együttműkö-­ dés sikeresen fejlődik, és en­­nek további mélyítése és bő­vítése a két ország népgazda-­­­­ágának fejlődéséhez vezet. A megbeszélés során ismé­­­telten kifejezésre jutott, hogy­ a proletár internacionalizmus­ következetes alkalmazásának­ eredményeképpen a két párt­ véleménye kölcsönös kapcso-­ latok kialakítására vonatko-J zóan megegyezik. (MTI) A bérgazdálkodás kérdéseiről tárgyalt az országgyűlés munkaügyi és ipari bizottsága Az­ országgyűlés munka­ügyi és ipari bizottsága Mekis József elnökletével kedden ülést tartott, amelyen a bér­­gazdálkodás időszerű kérdé­seit tárgyalta meg. Buda István, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető­je beszámolójában rámutatott: az átlagbér-ellenőrzés — a célnak megfelelően — jelen­tős mértékben járult az egyes gazdasági intézkedések mel­lett a bérhelyzet kedvező ala­kulásához,­ a­ forint stabilitá­sához. Igen jelentős, hogy az üzemekben ma sokkal nyu­­godtabb a légkör, mint ami­lyen a megelőző évek bárme­lyikében volt, sokkal keve­sebb a bér- és normareklamá­­ció, s az ezzel kapcsolatos vi­ta. A munka termelékenysé­gének növelése, a gazdaságos­ság érdekében fokozottabban előtérbe kell helyezni a mun­ka- és az üzemszervezés kér­déseit.­­ Kisházi Ödön munkaügyi­­miniszter a folyamatban levő­­ munkákról és a minisztérium­­ feladatairól tájékoztatta a két­­ bizottságot.­­ Az ülés vitájában felszólalt­­uchátz Imre, Gálla Ernő, ♦ Gazda Géza, Gácsi Miklós,­­ Martin Ferenc, Mekis József,­­ Suszter Sándor, Varga István,­­Vida Miklós országgyűlési­­képviselő. (MTI) Dr. Müinnich Ferenc bulgáriai látogatásai ► A szabadságát Bulgáriában­­ töltő dr. Münnich Ferenc, a [forradalmi munkás-paraszt ]kormány elnöke, hétfőn felesé­­­ge társaságában a bolgár fő­várossal és környékével ismer­­­kedett. Kíséretükben volt An­­t­­on Jugov, a bolgár miniszter­­tanács elnöke, D. Dicsev, a­­Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­z­tályának vezetője és A. Dimit­­­rov élelmezésügyi miniszter.. Ellátogattak a »Vitosa«-park-­ ba, a Sztálin víztárolóhoz és­ Borovec üdülőhelyre. Plovdivban több üzemet, a­ város környékén pedig terme-­­lőszövetkezeteket tekintettek­ meg. . A GANZ DARU- ÉS KAZÁNGYÁR korszerű öttonnás daruja most készült el. Az új daru automatikusan működik, s így egy kezelő könnyen irányíthatja. Használata a kikötőkben célszerű, mert karja 30 méter távolságban is tud rakodni, s a daru aránylag kis helyen is elfér (Gyulavári Béla felvétele) A műszaki értelmiség szerepe, feladata, megbecsülése társadalmunkban Fontos megállapítások az MSZMP műszaki aktívaértekezletén . A Magyar Szocialista Mun­­­káspárt Politikai Bizottságá­­­­nak határozata alapján ked­­­den műszaki aktívaértekezletet­­ tartottak, amelyen mevitatták­­ a hároméves terv néhány ipar­­­­politikai célkitűzését, s a mű­szaki értelmiség feladatait.­­ Szurdi István, az MSZMP­­ Központi Bizottságának osz­ Itályvezetője nyitotta meg az­­értekezletet, majd Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnö­ke tartott vitaindító előadást. Ismertette a hároméves terv ipari előirányzatait, az ipar struktúrájának tervezett át­alakítását, majd hangsúlyozta, hogy a termelőerők fejlődését műszaki értelmiségi munka nélkül nem lehet elképzelni. — Milyen igénnyel lép fel a párt az értelmiséggel szem­ben? — tette fel a kérdést. — A párt nem követeli az értel­miség legszélesebb rétegétől, hogy mindenben elfogadja a marxizmus—leninizmus ideoló­giáját, de elvárja, hogy ma­gáévá tegye a szocializtifmus építésének fő céljait, hű legyen a Magyar Népköztársasághoz, a néphez és az alkotmányhoz. Az értelmiség megítélésének az az alapja, hogy mit alkotott munkaterületén a népi demok­ratikus rendszerben. Ismeretes a pártnak az az álláspontja, hogy pártonkívüliek bármilyen tisztséget is betölthetnek. Ami­kor ezt először hangoztattuk, egyesek ezt nem érezték őszin­tének — főleg jobbról —, má­sok nem tartották helyesnek — főleg balról. A gyakorlat be fogja bizonyítani — hangsú­lyozta az OT elnöke, hogy ez az álláspont őszinte is és he­lyes is volt. A továbbiakban elmondotta: a revizionizmus az értelmiség felé azzal érvelt, hogy a tech­nikai forradalom korában az értelmiséget illeti meg a társa­dalmi vezető szerep. A szocia­lista átalakítás korában azon­ban a társadalmi haladás erőit a történelem átalakításában a munkásosztály vezeti. Nyil­vánvaló, hogy a vezető szerep kérdését csupán a társadalmi átalakulás vezetésének kérdé­seként lehet felfogni. Elmondotta Kiss Árpád, hogy az ellenforradalom után a mű­szaki értelmiség részt vett a termelés megindításában és komoly szerepe volt a konszo­lidációban. Ez a gazdasági konszolidáció ugyanakkor ko­moly politikai hatással volt a műszaki értelmiségre is. En­nek hatása alatt belátta, hogy a szocializmus építésében el­követett hibákat nem szabad a rendszer lényegével azonosí­tani, hanem azok éppen a szo­cialista alapelvek megsértése folytán keletkeztek. A mű­szaki­­értelmiség tehát egyre jobban megtalálja helyét a tár­sadalomban és túljut azon az eszmei válságon, amelyet az ellenforradalom okozott sorai­ban. Befejezésül annak a mun­kának a jelentőségéről beszélt, amely a hároméves terv végre­hajtásával kapcsolatban a ki­váló eredményeket elért, sok nehéz feladatban kipróbált ma­gyar műszaki értelmiségre vár. A beszámolót követő vitá­ban sorra szólaltak fel az iparági és üzemi vezetők, a tudományos és kutatómunka, valamint a műszaki oktatás területén dolgozó szakemberek. Részletesen elmondották véle­ményüket a párt értelmiségi politikájáról, a régi és az új értelmiség problémáiról, to­vábbá azokról a feladatokról, amelyeket iparfejlesztési poli­tikánk a műszaki értelmiség elé állít. Több felszólaló hang­súlyozta, hogy a még tisztázat­lan kérdések rendezéséhez nagy segítséget nyújt a párt­­következetes, őszinte politikája az értelmiség iránt és az előt­­­­tünk álló, széles távlatokat "­nyitó műszaki feladatok is hoz­zájárulnak majd ahhoz, hogy­­a még kétkedőkben is megerő­­­­södjék a bizalom. • Megérkezett Budapestre a Nyírfácska-együttes A TU 104-es repülőgéppel kedd délben Budapestre érke­zett a Szovjetunió Állami Nyír­fácska táncművészeti együtte­se. Fogadásukra megjelent a Ferihegyi repülőtéren Mihály­­fi Ernő művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Ott volt V. V. Asztafjev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, és eljöt­tek a Magyarországon állomá­sozó szovjet katonai alakula­tok művészegyüttesének kép­viselői is. A vendéglátók ha­talmas virágcsokrokkal fo­gadták a nagyhírű együttest s annak vezetőjét, Nagyezsda Nagyezsgyina Sztálin-díjas ko­reográfust, aki az újságírók kérdésére elmondotta, hogy 1948-ban alakult meg a mű­vészegyüttes, 1949-ben első külföldi útjuk Magyarország­ra vezetett, és a budapesti Vi­lágalfjúsági Találkozói máris hatalmas sikert arattak. — Szép emlékeket őrzünk Budapestről — mondotta Na­­gyezsda Nagyezsgyina. — Az­óta húsz országban jártunk, de Budapestet, a világ egyik leg­szebb városát mindig szeretet­tel emlegetjük. Reméljük, hogy­ most is olyan barátsággal és­■ szeretettel fogadja műsorun- ■ kat a magyar közönség, ami-­­lyennél mi jöttünk ismét az­ önök hazájába. Megalakult- '■ sunk 10. évfordulóját nemrég• ünnepeltük Moszkvában, telje-­ sen új műsort tanult be a csak-', nem ötventagú együttes: ös­-­ szesen tizenhat számot. Újon-; nan betanult táncaink közül’, többet bemutatunk majd a­ magyar közönségnek is. Ma-' gyarországról Albániába uta-­ zunk, majd visszatérünk­ Moszkvába, és még az idén fel-* lépünk az Egyesült Államok-', ban is* d A »NYÍRFÁCSKA« EGYÜTTES háromhetes vendégszereplésre Budapestre érkezett. A ké­pen: az együttes tagjai a fogadásukra megjelent Állami Népi Együttes tagjaival (MTI Fotó : Kelet Éva felv.) ­ Új vezetőséget választott a magyar Pen Club A magyar Pen Club kedd­­ délután az Irodalmi Tanács­­ székházaiban rendkívüli köz­­­­gyűlést tartott, amelyen a Port­­ Club több mint száz tagja je­lent meg. Bölöni György elnö­ki megnyitója után Rubinyi Mózes ügyvezető alelnök szá­molt be a Pen Club működésé­ről, majd a részvevők 30 tagú igazgatóságot választottak. A közgyűlés lezajlása után az igazgatóság megválasztotta a magyar Pen Club elnökségét. Az elnök Bölöni György lett, alelnökök: Illés Béla, Kárpáti Aurél, Szabó Pál, Hatvany La­jos és Rubinyi Mózes (ügyve­zető), főtitkár: Gereblyés László, pénztáros: Szombathy Viktor, ellenőr: Fáy Árpád. I

Next