Népszava, 1958. augusztus (86. évfolyam, 180–205. sz.)

1958-08-01 / 180. szám

Révész Géza üdvözlőtávirata­­ a Kínai Népköztársaság­­ honvédelmi miniszteréhez­­ Révész Géza vezérezredes, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi minisztere, a Kínai­ Népi Felszabadító Hadsereg­ megalakulásának 31. évfor-­­dulója alkalmából üdvözlő­­táviratot küldött Peng Tö-­,­huaj marsallnak, a Kínai­ Népköztársaság honvédelmi­ miniszterének. »Kívánom,­ hogy a Kínai Népi Felszabadító­ Hadsereg — mondja a távirat, — további sikereket érjen el a­, szocializmust építő hatalmas kínai nép, a független Kínai Népköztársaság és az egyre erősödő szocialista tábor bé­kés alkotómunkájának és biz­­tonságának védelmében.« • Békenagygyűlés a Margitszigeten A Hazafias Népfront buda-­­pesti bizottsága ma, pénteken fél 6 órai kezdettel békenagy-­ gyűlést tart az Operaház mar-­­gitszigeti Szabadtéri Színpa­­­dán. Előadó Szakasits Árpád,­ a Béke-Világtanács irodájának­ tagja. A nagygyűlés után új vasasszakszervezet ének- és­ táncegyüttese ad műsort. A KGST megállapodás értelmében a jövőben Magyarország látja el építőipari­­ kisgépekkel a szocialista államokat . Megnövekedik kisgép-exportunk, gyorsabban és olcsóbban építkezhetünk, s sok munkás megszabadul a nehéz fizikai munka terhétől Az Építésügyi Minisztérium adatai szerint,jelenleg az építő­ipari dolgozók 35 százaléka olyan munkaterületen­­ dolgo­zik, amely alig van gépesítve. Az elmúlt években jelentékeny eredményeket, értünk el a­ gé­pesítésben, öt év alatt csaknem megháromszorozódott az építő­ipar gépállománya. De szinte kizárólag a földmunkák, az anyagmozgatás és a betonke­verés gépesítését igyekeztek megoldani. A szakipari jellegű munkafolyamatok gépesítése azonban igen kismértékű. Egyes vállalatoknál folytak ugyan több-kevesebb ered­ményt hozó próbálkozások , de építőiparunk egészére e te­kintetben még az elmaradott­ság a jellemző, így azután a munka nagyjéval gyorsan vé­geznek az építők, a »kisebbe­ket« viszont — mint például a vakolás, a festés, a parkettá­zás — jóval lassabban győzik. Úton-útfélen tapasztalhatjuk, sokszor hónapokon keresztül állnak a félig kész épületek, anélkül, hogy bárki is hozzájuk nyúlna. A munka rossz meg­szervezése mellett ennek nem utolsósorban a kisgépesítés­ hiánya az oka. A szakipari jellegű munka­­folyamatok gépesítésére vo­natkozóan a közelmúltban fon­tos megállapodást kötöttünk a szocialista országokkal. Esze­rint a KGST-megállapodás sze­rint a jövőben Magyarország látja majd el a Szovjetuniót és a népi demokratikus országo­kat a gyorsan mozgatható, könnyű, kevés anyagigényű építőipari gépekkel. A dolgok ilyen alakulása megoldja a mi problémánkat is. Az építőipar kisgépesítése ugyanis azért to­pogott sokáig egy helyben, mert a hazai szükséglet nem biztosította a gépek gazdaságos gyártását. De az egyezség máskülönben is hasznos számunkra. A kis­gépek igen kevés anyagot igé­nyelnek, és így bennük első­sorban szellemi és fizikai mun­kát­ exportálhatunk. Ugyanakkor barátaink támo­gatását is élvezzük. Bár reánk bízták a céloknak legjobban megfelelő korszerű kisgépek kutatását, tervezését, építését, átadják nekünk a már meg­szerzett tapasztalataikat. Hasz­nosítani tudjuk a csehszlová­kok parkettgyaluló és csiszoló­gépének legjobb tulajdonsá­gait. A Német Demokratikus Köztársaság »faskorony-marói«, a Szovjetunió faipari kisgépei és mozai­klap-csiszolói ugyan­csak sok átvehető tapasztala­tot nyújtanak a kivitelezőknek. Az építőipari kisgépekből né­hány mintapéldány — így a mészszóró, falazóblokk-gyártó, kőcsiszoló- és kőmarógép — már elkészült. A miniszté­riumban azt mondják, hogy a mintadarabok és az első szé­riák még az idén elkészülnek. A nagyüzemi gyártással a Vib­rátor Gépgyárat bízzák majd meg Érdekes összehasonlítás nyí­lik a kisgépek és a kézi mun­ka termelékenysége között. A mészszórógép például hat és félszer gyorsabban dolgozik, mint a legjobban képzett szak­munkás. Az építőipari kisgé­pek alkalmazásával mintegy 50 százalékkal gyorsul meg a jelenleg kézzel végzett szak­­ipar munka. E­z egyben azt is jelenti, hogy a kisgépekkel dol­gozó szakmunkás­gárda azonos idő alatt jóval több lakást tud majd építeni — a munka he­lyes megszervezése esetén. Az építkezési költségek csökken­tése is jelentős. A gépesített munka ugyanis nagyobb szer­vezettséget biztosít. Jelenleg még gyakran tapasztaljuk, hogy a különböző iparágak szakmunkásai egymás hegy­én­hátán dolgoznak, sokszor »ösz­­szebarmolják«, tönkreteszik a másik munkáját. Az ezt kö­­­­vető javítás viszont nemcsak költségeket emészt, hanem leg-­­­többször a lakás szépségének,­ tartósságának romlását is ered- '■ ményezi. A szocialista országok baráti­ együttműködésének egyik hasz-­ nát az építőipar kisgépesítése­ révén rövidesen mindannyian­ élvezzük, elsősorban az iparági dolgozói, akik — mint, ahogy­­ ezt az építők szakszervezeté-­­ ben mondják — az eddig kéz-­­ zel végzett igen nehéz fizikai­ munka terhétől szabadulnak­ meg. "■ Macsari Károly Épül Zalaegerszegen a szakszervezeti székház­­ Zalaegerszegen csütörtökön­ megkezdték a megye szakszer-­ vezeti székházának építését.­ Az épületben, amely 1961-re­ készül el, a szakszervezeti és­ az­­ SZTK-szerveken kívül; könyvtár, olvasóterem, mun-­ kásklub, sőt 800 személyes­ színházterem is helyet kap. A­ Színházteremben az Álami­ Faluszínház, a kaposvári és a­ győri színházak társulatai lép-­ nek majd fel. . Vizsgáznak iparunk újdonságai Sok a kitűnő­ osztályzat, de elégtelen is akad . A KERMI-nél megtudtuk, hogy a textilipar 168 proto­típus mintájából 120 jól vizs­gázott. Minden szempontból je­lest­­ kapott például a »Ciprus« nyomott ruhaszövet, a »Láma« kártolt szövet. A KERMI­ munkatársai örömmel üdvözöl-; fék a vágott perionból és réz-; oxid műszálból készített fehér-; nemű anyagot: hőtartó és lég-; áteresztő. A gyártását már­ meg is kezdték az üzemben és­ rövidesen ■ vásárolhatjuk. A­ vízlepergető impregnálással ké­­­szült szintetikus ballonanyag; az eddiginél tetszetősebb, fé­­­nyesebb. A KERMI javasolta,­ hogy a gyár mellékeljen hoz­­­zá vasalási utasítást. A vas- és műszaki cikkek­. 31 prototípusból ötletes a­ háztartási őrlőmalom, amely-­ nek motorja percenként tizen-­, kilencezret fordul és 20 gramm­­ szemeskávét másfél perc alatti őröl finomra. A 126 vegyipari­ cikknek kétharmada állta ki a" KERMI próbáját. Ilyen a több­­bi között a gyöngyház hatású­, körömlakk és a Tihany nevű, zsíros rúzs. A gumi- és mű-i anyagcikkek 26 prototípusából­ is forgalomba kerül néhány, a­ mikroporózus talpú frottír fel-', sörészes fürdőpapucs, a mű-'­anyag gyermektál, az alma-', reszelő és a mi­­anyagbetétes', por-ér­s­z—g» . Néhány,­­egyébként megfelelő, anyagot kisebb észrevételekkel: bár, de »osztályismétlésre«­ utasítottak. A pigmentnyomá­'­sú fejkendőről például dörzsö­léssel könnyen eltávolítható a­ nyomás, a gumigombok közül­ pedig a rózsaszínű mosásnál. fest. (u. o.) : SZÁZ MÉTER HOSSZÚ GÉP. A Csepeli Pa­pírgyárban folyik a főváros jelenleg leg­nagyobb ipari építkezése. Épül az óránkénti 100 tonna gőzteljesítményű hőerőmű, amely majd a srvár növekvő energiaszükségletéről gondoskodik. A 4-es számú papírgép bekap­csolódása a termelésbe napi 80 tonna többletet jelent. A csaknem 100 méter hosszú új gép szerelését rövidesen befejezik (MTI Foto­ss Mező Sándor felv.) GALAMBOS KÚT. Sándor István kerámiaművész alkotása a szeptember 18-én nyíló Mezőgazdasági Kiállítás egyik dísze (MTI Fotó : Pálfai Gábor felv.) Minisztertanácsi határozat az állományon kívüli béralap szigorúbb kezelésére Nincs többé gyermekbénulási járvány, folytatják a védőoltásokat Újabb 8 millió forint az ifjúság munkába állítására A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ta az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló törvényerejű rendelet­­tervezetet; meghallgatta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének jelentését az állományon kívüli béralap fel­­használása, valamint a célpré­miumok ügyében a népi ellen­őrzés által végzett vizsgálatról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a népi ellenőrzés hasznos és eredmé­nyes munkát végzett. A jelen­tés alapján a Minisztertanács határozatokat hozott az állo­mányon kívüli béralap szigo­rúbb kezelésére. A Minisztertanács meghall­gatta az egészségügyi minisz­ter jelentését a járványos gyermekbénulás elleni védeke­zés eddigi eredményeiről, és megnyugvással vette tudomá­sul, hogy a széles körben vég­rehajtott védőoltásoknak kö­szönhetően a megbetegedések száma visszaesett, és a gyer­mekbénulás ma már járvány­­­szerűen nem jelentkezik. Az elért jó eredmények alapján a Minisztertanács a védőoltások folytatását elrendelte, s felha­talmazta az egészségügyi mi­nisztert, hogy 1959-től kezdve kötelezővé tegye a kát éven­ aluli gyermekek gyermekbé­nulás elleni folytatólagos vé­dőoltását, s tegye lehetővé a magasabb korosztályba tartozó gyermekek védőoltását is. A Minisztertanács hozzájá­rult, hogy a munkaügyi mi­niszter az ifjúság munkába ál­lításának elősegítése céljából 1958. évre további nyolcmillió forintot felhasználjon. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Csepel 100 milliót akar megtakarítani az év végéig Hasznos javaslatok a mérlegbeszámoló vitáján­ ­ Harmincötmillió forint több­­­letny­ereségről számol be a­­Csepel Vas- és Fém­művek ► első félévi mérlege. Ez hétnapi­­nyereségrészesedésnek felel­­meg. A gyáróriás csütörtök­­délelőtt tartott mérlegbeszá­­­molójának részvevői — igaz­­­gatók, főmérnökök, főkönyve­lők és a tömegszervezetek kép­viselői — mégis elégedetlenek­­az elért eredményekkel. Né­­­­hány hónappal ezelőtt azt ha­tározták el, hogy 100 millió fo­­­rintot takarítanak meg az év­­végéig, ebből az első fél évben­­40 milliót, s most némi lema­­­radásról adtak számot egymás­­­ nak. A vita során többen hamg­­­­súlyozták, hogy ez ideig még­­nem tettek meg mindent a na­­­gyobb nyereség elérése érde­­­­kében. A teendők taglalásánál igen sok szó esett a selejtről. Meg­állapították, hogy ma még csak ritkán kötelezik kártérí­tésre a selejtgyártókat, és az anyagelszámolásnál mutatkozó százezres hiányokat minden felelősségre vonás nélkül köny­velik el. Kötelezték a főköny­velőket, hogy mindenütt meg­bízható darab-, illetve súlyel­számolást vezessenek be. A rezsi­gazdál­kodásról ugyan­csak sokan beszéltek. Indoko­latlanul magas például a fo­gyó és gyártó eszközök raktári készlete — mondották, — így a TMK-alkatrészek forintérté­ke az 1956. január 1-i 37 mil­lióval szemben 58 millió forint. A gombamódra szaporodó rak­tárak, anyagtároló­ helyek te­lhetetlenné teszik a korszerű­­ gazdálkodást, a tárolt anyagok ► helyes csoportosí­tásá­t. ► Az anyagnormák felülvizs­gálatát és a kiszolgáló (rezsi) létszám csökkentését jelölték meg a továbbiakban feladat­ként. Az elmondottakon kívül még számos hathatós intézkedést kívánnak tenni a Csepel Vas- és Fémművek vezetői, hogy el­­érjék a tervezett százmillió forintos többletnyereséget. Jó néhány gyáregység már azt is elhatározta, hogy az év vége helyett november 20-ra, a kommunista párt megalakulá­sának 40. évfordulójára telje­síti a népgazdaságnak és a dol­gozóknak egyaránt hasznos ígéretét. Elsőként a Ková­­csológyár dolgozói tettek ilyen fogadalmat s kiszámították, hogyha a rájuk eső 3 400 000 forintos vállalást idő előtt tel­jesítik, ak­kor azt a tíznapos nyereségrészesedést, amelyre jelenleg számítanak, tovább tudják majd növelni. (mk.) ­Több mint 1200 csökkent munkaképességűt­­ helyeztek el­­ idén a kerületi tanácsok . Újabb szociális foglalkoztatókat létesítenek A kerületi tanácsok szociál­politikai csoportjai az év első felében 1233 idős, csökkent munkaképességűt helyeztek el szövetkezeteknél, vállalatok­nál, üzemeknél és az úgyneve­zett szociális foglalkoztatók­ban. Az elhelyezési arány jobb, mint a múlt év azonos idősza­kában. Nehézségeket okoz azonban, hogy a szövetkezetek főleg nőket alkalmaznak, és inkább a szakképzett munka­erőket keresik. A kerületi szo­ciális csoportok erőfeszítéseket tesznek a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatása ér­dekében, de egyes vállalatok elzárkóznak alkalmazásuk elé. A fővárosban jelenleg a X.,­­XI., XIV. és XV. kerületekben tartanak fenn szociális foglal­koztatókat, ahol otthon is el­végezhető munkát kapnak a csökkent munkaképességűek. A XI. kerületi részleg jól mű­ködik, a Kábelgyár nyugdíjas dolgozói tanították be a mun­kára tagjait. A XIV. kerület­ben főleg papír-, faipari cikke­ket és játékokat készítenek. A bevétel túlnyomó részét — mi­után alacsony az önköltség — munkabér gyanánt fizetik ki. A tervek szerint még az idén két újabb szociális foglalkoz­tatót létesítenek az V. és a XIII. kerületben, tg.)

Next