Népszava, 1958. október (86. évfolyam, 231–257. sz.)

1958-10-01 / 231. szám

Bővítik a tejüzemeket, korszerűsítik a szállítást (Riport a 3. oldalon) * 150 millió forint terven felüli bevétel a tanácsi háztartásban (Riport a 3. oldalon) Új gyógyerejű hőforrás Gyulán (Tudósítás a 8. oldalon) Vásárlók kívánságai a könnyűipartól (Tudósítás a 8. oldalon) Csehszlovák, lengyel és albán mezőgazdasági ü­ldöttség Magyarországon Szeptember 24 és 26 között­­fiában tartotta ülését a K HST mezőgazdasági bizott­­sága. Dögei Imre földműve­­­sügyi miniszter meghívásá­­n az ülésen részt vett cseh­­zlovák, lengyel és albán kül­­öttség az országos mezőgaz­­asági kiállítás megt­ekin­té­se kedden hazánkba érke­­izt. A csehszlovák küldöttsé­­gt Michal Bakula földműve­­­sügyi miniszter, a lengyel üldöttséget Meczaszlaw Jo­­elszky, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az abán küldöttséget Iliaz Re­el, a földművelésügyi minisz­tr első helyettese vezeti f­ ogadás a Bartók-fesztivál külföldi vendégeinek tiszteletére Lenke Valéria művelődés- ü ügyi miniszter hétfőn a késői­­stá órákban a Gundel Étte- ■ lemben fogadást adott a Bar­­tók-fesztivál külföldi vendé-­­ geinek a tiszteletére. A műve-­ lődésügyi miniszteren kívül­­ megjelent a fogadáson. Orbán­­ László, az MSZMP Központi­ Bizottsága tudományos és kul-­ tturális osztályának vezetője,; Aczél György, a művelődés-­ ügyi miniszter első helyettese,; Dénes Leó, a Kulturális Kap- J csolatok Intézetének a­lelnöke,; Koszorúzás Szabó Ervin síremlékénél Szabó Ervin halálának negy­venedik évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzási ünnep­­­ség volt a Farkasréti temető­­ben. A síremlék előtt, ahol­ munkásőrök álltak díszőrség­­­get, Földes László, a belügy-­­miniszter első helyettese, az­ MSZMP Központi Bizottságá-­ nak tagja mondott beszédet. — Az utókor sohasem felejti­ el azt a nagy jelentőségű sze-­­repet, amit Szabó Ervin a­ marxizmus klasszikusainak,­­ Marx és Engels műveinek ma­gyarra fordításában és a bal-­­oldali szocialisták szervezése­ terén tett. Bár nem érte meg­ a Kommunisták Magyarországi­ Pártja megalakulását, mégis őt­ tekinthetjük a magyar kom-­ munista mozgalom egyik elő-­ harcosának és a győztes ma­gyar proletárforradalmak elő- 3 futárának — mondatta. A beszéd után az MSZMP­ Központi Bizottsága, a Buda-­ pesti Pártbizottság, a Műve-­­lődésügyi Minisztérium, a Fő­városi Szabó Ervin Könyv-­ tár az Országos Pedagógiai Könyvtár, a Szaktanács, a Ha­zafias Népfront, az Országos­ Béketanács, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, a fővárosi ta-­­nács, a kerületi pártbizottsá-­­ gok, a különböző in­tézmé­ - nyek, egyetemek, az üzemek és­ számos könyvtár képviselői­­ megkoszorúzták a síremléket. Sik Endre nagy beszéde az ENSZ közgyűlésén Tények és adatok sorozatával leplezte le az amerikai imperializmus agresszív és provokációs politikáját New York, szeptember 29. (MTI) Az ENSZ közgyűlése szeptember 29-én, hétfőn folytatta a nemzetközi kérdések megvitatását. A közgyűlés ülésén fel­szólalt dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője. Sik Endre beszédében kije­lentette: " A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglakoztat­ják, szoros kapcsolatban van­nak az Amerikai Egyesült Ál­lamok külpolitikájával. A helyzet és egyes égető kérdé­sek reális megértésének elő­feltétele tehát az amerikai kül­politika jó és helyes megérté­se. Azt hiszem, mindenki szá­mára világos, hogy az ameri­kai külpolitikát legjobban azok értik, akik csinálják. Vi­lágos tehát, hogy magyarázni is ők tudják a legmeggyőzőb­ben. Beszéljen tehát a State Department. Hivatalos ame­rikai dokumentumokból idé­zek, a State Departmentnek az amerikai külpolitika hivatalos okmányaként kiadott bulle­tinjéből. Az ez év július 2-án meg­jelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket Mr. William M. Rountree, a State Department közép-keleti, dél-ázsiai és af­rikai ügyekkel foglalkozó he­lyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép­keleti, afrikai és dél-ázsiai po­litikájáról — a dátum is fon­tos — ez év május 8-án. A má­sikat viszont — ugyancsak a szenátus külügyi bizottságában május 2-án — Mr. Walter S. Robertson tartotta, aki a State Department távol-keleti ügyei­nek helyettes államtitkára. Ez az előadás természetesen az USA távol-keleti politikájával foglalkozik és címe: Az USA politikája és programja a Tá­vol-Keleten. Ebből a két dokumentumból a napnál világosabban kitű­­nik, hogy a veszélyes helyzet főbb a Közép-Keleten, majd­­ Távol-Keleten megfelel a State Department előzetes el­képzeléseinek, és hogy a veszé­lyes helyzeteket a State De­partment külpolitikája szándé­kosan idézte elő. Miből látjuk ezt? a Közép- Keletről szóló beszámoló ak­kor hangzott el, amikor az iraki fordulat még nem történt meg, de a 6. flotta már moz­gásban volt a Földközi-tenge­ren és a libanoni partraszál­lás esélyeivel fenyegetőzött. Egy héttel előbb hallgatta meg a szenátusi bizottság a távol­keleti helyzetről szóló beszá­molót. Ott viszont már nagy arányokban folyt a csangkaj­­sekista haderők egyharmadá­­nak összpontosítása Komor szi­getére. A közép-keleti beszá­moló kiemeli a Libanonnak, Jordániának és Iraknak adott katonai és technikai segítsé­get, majd Irakról szó szerint, a következőket mondja: Irak is aktívan közreműködik a bagdadi paktumban. Nekibáto­­ rítottuk Irakot, hogy folytassa­ ezt a magatartást, egyéb in-­ tézkedések mellett azzal is,­ hogy katonai segítséget bizto-­ sítottunk számára ! A távol-keleti USA-prog- g­ramról szóló beszámoló össze-; gézi a State Department kül-­ politikájának az ottani térség-­­ben az elmúlt tíz év alatt elért­ eredményeit, felvázolja pers-­ pektíváit. Fő eredményét és­ a leglényegesebb kilátását eb-­ ben a meglepő mondatban fog-­ lalja össze: A Kínai Köztársa-! ság továbbra is szilárd és ha-! tékony szövetséges és állandó! kihívás a kommunista Kínának • a kínai nép feletti uralom tar-­ tós megerősítésére irányuló ki-­­ sérleteivel szemben. Ismerteti ugyan a beszámoló­ az USA kapcsolatait az összes­ távol-keleti országgal, de egye-!­dül Csang Kaj-sekre vonatko-­ zóan állapítja meg, hogy szi- i­lárd és hatékony szövetséges.­ Mindezt éppen abban az idő-­­ ben, amikor Csang Kaj-sek­ haderőinek nagyobb egységei­ települtek át a szárazföldi­­ Kína tőszomszédságába, a­­ partmenti szigetekre, Kimojra 3 és Macura. S­zót sem tudtak tenni az ismer­tetett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika vi­szi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is és idéz fel nagyon súlyos veszélyt az ENSZ értelme és léte ellen. Miután az amerikai küldöttség megakadályozta kedvező határozat­hozatalát Kína képviseletének megvita­tását illetően, a State Depart­ment most azzal fenyegetőzik hogy a varsói tárgyalások si­kertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésé­ben. Amilyen mértékig foly­(Folytatás az 5. oldalon) 4 A bajkeverés dullest politikájának megcáfolhatatlan tényei A State Department doku­mentumai alapján a következő tények világosak: 1. A State Department szó­­használatával élve az Egyesült Államok külpolitik­ai alapelvét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szi­lárd és hatékony szövetsége­seknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetségeseit általában abból a szempontból értékeli, hogy mennyire alkal­masak helyzetüknél és szán­dékaiknál fogva a kihívás po­litikájának érvényesítésére. 2. A háborús veszély a Kö­zép-Keleten nem az iraki nép forradalma következtében állt elő, hanem ezt a veszélyt a State Department kihívási po­litikája fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalmai ellen a jordániai, libanoni és iraki szövetsége­seinek adott katonai segéllyel és az amerikai—angol beavat­kozás ígéretével. 3. A távol-keleti háborús veszély nem augusztus 23-ával alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj­­seknek adott katonai és politi­kai segítségben, amely a ki­hívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-seket. 4. A Közép-Keleten és Tá­vol-Keleten kialakult helyzet szoros kapcsolatban áll egy­mással. A kapcsolatot a State Department kihívási politikája adja. A két területen egymás­sal párhuzamosan indult el a kihívás előkészítése. Miután a katonai beavatkozás a Közép- Keleten megtörtént, a kihívá­si politikát robbanásig fokoz­ták a Távol-Keleten, hogy a közvélemény figyelmét elterel­jék a Közép-Keleten, Libanon­ban és Jordániában tartózkodó amerikai és angol csapatokból­­. Ez a kihívási politika jel­lemzi a State Department kül­politikáját nemcsak a Közép­es Távol-Keleten, hanem álta­lában minden nemzetközi vo­natkozásban. A magyar kor­mánynak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége sajtóatta­séjának jelenlétében rendezett sajtókonferencián öt beszerve­zett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkák­ra készítették fel őket az USA hivatalos és illegális szervei Magyarország államrendje el­len. Annak ellenére, hogy a budapesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az ameri­kai szervek még csak kísérlet KÍNÁBAN az elmúlt néhány hónapban 23 500 esti egyetemet létesítettek. A magasabb fokú közoktatási létesítmények száma ugyanakkor a tavalyi 227-ről 1065-re emelkedett. A képen: Csiu Ho-ju (balról az első), a traktorjavító állomás dolgozója a kombájnról tart előadást a Hsziangi Vörös Zászló Egyetem (Sanszi tartomány) hallgatóinak Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Kínai Népköztársaság kikiáltásának kilencedik évfordulója alkalmabén MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése elnöksége elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának kilencedik évfor­dulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a forradalmi munkás­paraszt kormány és az egész magyar dolgozó nép nevében legforróbb testvéri üdvözletün­ket küldjük önöknek, kedves elvtársak és Önökön keresztül a hős kínai népnek. A nagy szabadságharcos ha­gyományokkal rendelkező kí­nai nép, amely történelme fo­lyamán — hasonlóan a magyar néphez — számtalanszor fegy­verrel harcolt külső és belső elnyomói ellen, kilenc évvel ezelőtt döntő csapást mért ki­­zsákmányolóira és harcokban edzett, a marxizmus—leniniz­­m­us elveihez hű kommunista pártja és népi kormánya ve­zetésével a szocializmus építé­sének útjára lépett. A testvéri kínai nép az el­múlt kilenc esztendő alatt a Kínai Kommunista Párt veze­tésével hatalmas sikereket ért el a szocializmus felépítése, szabadsága és függetlensége megvédésében. A 600 milliós kínai nép nagyszerű fejlődése során po­litikai, gazdasági és kulturális téren elért nagy sikerei lelke­sedéssel töltik el a szocialista tábor országainak, valamint a nemzeti függetlenségükért harcoló országok népeit is. Az utóbbi időben a magyar és kínai nép kapcsolatai mind gazdagabbá, sokoldalúbbá vál­nak. Nagy jelentőségű kapcso­lataink további szélesítése szempontjából a magyar kor­mányküldöttség látogatása a Kínai Népköztársaságban. A látogatás alkalmából megfo­galmazott nyilatkozatok és egyezmények népeink azon tö­rekvéséről tanúskodnak, hogy a proletár internacionalizmus szellemében a legmesszebbme­­nően elősegítik egymás fejlő­dését és előrehaladását. Minden erőnkkel azon mun­kálkodunk, hogy a magyar és kínai nép barátsága és együtt­működése a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor soraiban a jövőben tovább erősödjék. Néhány héttel az imperia­lizmus által végrehajtott kö­­zép-keleti intervenció után, az Egyesült Államok uralkodó kö­rei újabb agresszív cselekede­tet hajtanak végre a Távol- Keleten és durván beavatkoz­nak a Kínai Népköztársaság belügyeibe. A magyar nép és a Magyar Népköztársaság kormánya leg­határozottabban elítéli az ame­rikai kormánynak a kínai bel­­ügyekbe való beavatkozását és teljes mértékben támogatja a testvéri kínai nép jogos har­cát Tajvan és a környező szi­getek teljes felszabadításáért. A kínai nép nagy nemzeti ünnepén önöknek, kedves elv­társak és az egész kínai nép­nek további, minden eddigi­nél nagyobb sikereket kívá­nunk a szocializmusért és a béke védelméért vívott har­cukban. 1958. szeptember 30. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, DR. MÜNNICH FERENC, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere az ünnepi alkalomból Csen Ji elvtársnak, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­terének küldött üdvözlő táv­iratot Csütörtöktől százezernél több jelölőgyűlés lesz, október 23-ig összeállítják a képviselőjelöltek lajstromát A Hazafias Népfront országos tanácsa szombaton közzéteszi a választási felhívást A Hazafias Népfront elnök­ségei, illetőleg bizottságai or­szágszerte kijelölték a vá­lasztási elnökségek és válasz­tókerületi bizottságok tagjait és a névsorokat megerősítés, valamint a tagok megesketése céljából eljuttatták az illeté­kes tanácsok végrehajtó bi­zottságaihoz, amelyek megerő­sítették azokat. Az országos választási elnökség tagjait a Hazafias Népfront országos ta­nácsának elnöksége jelöli ki. A jelöltek megbízatását a Népköztársaság Elnöki Taná­csa erősíti meg és esketi fel az országos választási elnökség tagjait. A választási szervek meg­alakulása után megkezdődnek a jelölőgyűlések, amelyek ok­tóber 2-től 22-ig tartanak. A jelölőgyűlések száma ezalatt a három hét alatt meghaladja a százezret. A jelölőgyűlések ha­tározatait jegyzőkönyvbe fog-­­lalják és a területileg illeté­kes népfront-bizottságnak kül­dik meg. A népfront-bizottsá­gok megtárgyalják ezeket a határozatokat és a tanácstag­jelölteket a jelölőgyűlések be­fejeztével, de legkésőbb októ­ber 23-ig bejelentik az illeté­kes választókerületi bizottság­nak. Október 4-én ül össze a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsa. Meghallgatja a főtitkár beszámolóját a választási elő­készületekről és közzéteszi a választási felhívást. A megyei, a budapesti és a megyei jogú városi népfront bizottságok, illetőleg elnöksé­gek október 23-ig összeállít­ják a képviselőjelöltek lajst­romait és eljuttatják a Haza­fias Népfront országos elnök­ségéhez, amely a lajstromokat megtárgyalja és benyújtja az országos választási elnökség­hez. A választási munka máso­dik szakaszában választási gyűlések lesznek az ország minden helységében. Megye­­székhelyeken és nagyobb vá­rosokban a Hazafias Népfront nagygyűléseket rendez. Eze­ken a párt és a kormány ve­zetői szólalnak fel és a kép­viselőjelöltek állnak a válasz­tók elé. A népfront országos elnöksége beterjesztette javaslatát az Országos Választási Elnökségre A Hazafias Népfront országos elnöksége kedden beterjesz­tette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országos Válasz­tási Elnökség tagjaira vonatkozó javasatát. (MTI)

Next