Népszava, 1958. október (86. évfolyam, 231–257. sz.)
1958-10-10 / 239. szám
Hogyan halad a háztartások gépesítése (Riports 3. oldalon) * Harc az influenza ellen (Nyilatkozat a kijevi konferencia tanulságairól a 8. oldalon) * A dolgozók ügyeinek intézéséről (A budapesti TEB elnökének nyilatkozata a 3. oldalon) * Megválasztották a Budapesti Szakmaközi Bizottságot (Tudósítás a 2. oldalon) Ma Móron húzzák a lottót A lottó e heti sorsolását ma, péntek délelőtt 10 órakor Móron tartja — a korhét programjában — a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Automatizálják a magyar szerszámgépeket Kidolgozták az iparág távlati tervét Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémpia dísztermében megkezdődött a III. szerszámgépgyártási kongresszus, amelyen több baráti és nyugati ország küldöttei is részt vesznek. A megnyitó beszédet Varga József egyetemi tanár, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke mondotta, majd Hódi László, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Szerszámgépipari Igazgatóságának főmérnöke tartott előadást a magyar szerszámgépipar eredményeiről. Szerszámgépgyártásunk fejlesztésének alapelveiről elmondotta, hogy nagyobb mennyiségben kell gyártani finommegmunkáló gépeket, meg kell kezdeni a nagyobbfokú automatizálást, növelni kell a célgépek, agregátgépek gyártásának arányát. A világon végbemenő fejlődés és hazai adottságaink figyelembevételével nagy vonalakban kidolgoztuk szerszámgépiparunk 1965-ig szóló távlati fejlesztési tervét. 1958-ban szerszámgépeinknek még mintegy 70 százaléka esztergaszerű géptípus. Ez az arány 1965-re 31 százalékra csökken. Ezzel szemben hét év alatt kettőről 16 százalékra növekszik a magyar automata- és félautomatanyolcról 12 százalékra a marógépek és négyről 17 százalékra a revolveresztergák mennyisége. Igen jelentős fejlesztést tervezünk az agregátegységekből épített speciális gépek, gépsorok gyártásában. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a magyar tervezésű szerszámgépvezérlési rendszereket. Előtérbe kerül a hazai célgépgyártás. 1960-ig több mint 180 speciálgépet és agregátegységből felépített gépet kell üzembe helyezni a jármű-, az autó-, az erősáramú, a gép- és a gördülőcsapágy-iparban. Az előadást hozzászólások követték. Új szállítási módszerekkel gyorsabban és frissebben jut el az áru az üzletekbe Reggel fél 6. Az I. számú Belkereskedelmi Szállítási Vállalat Máriássy utcai telepéről százával futnak ki a tehergépkocsik a szélrózsa minden irányába. Egy vörösre fényezett kocsi mögé szegődünk, amely a Budapesti Csokoládégyár udvarára robog be és rövid idő múlva már tornyosulnak rajta a csokoládészeletekkel teli dobozok. Irány: FŰSZERT Vállalat, Pécs. A tehergépkocsi a kora délutáni órákban lerakódik. Balázs Károlytól, a Belkereskedelmi Minisztérium szállítási igazgatóságának vezetőjétől és Lehoczky Györgytől, az 1. számú Szállítási Vállalat igazgatójától útközben megtudjuk, hogy a hosszadalmas, költséges vasúti szállítást akarják egyre jobban kiszorítani. Az élelmiszer főigazgatóság összköltségének mintegy 50 százalékát teszik ki a szállítási kiadások. Egy-egy mázsa áru szállítása teherautóval 8,90 forintba kerül 19,42 forint helyett. Félév alatt 475 ezer forintot takarított így meg a kereskedelem. Ha országosan bevezetik, évi hárommillióval csökken a szállítási költség a gyáraktól a nagykereskedelemig. Nem törődik az áru a 4—5 napos vasúti úttól és a többszöri átrakástól. A gépkocsivezető és kísérő szállítólevéllel veszi és adja át az árut. Ugyancsak kísérletképpen három megyében az úgynevezett túraszállítást is bevezették: átrakás nélkül közvetlenül szállítják a nagykereskedelemtől a kiskereskedelemhez az árut: egy útvonalon levő üzleteknél sorban lerakják a rendelést, visszafelé pedig csomagolóanyagokat hoznak. Ez tonnánként 123 forint megtakarítást jelent, ami évente kilencmillió forinttal csökkenti a szállítási költséget. Január elsejétől már országosan bevezetik ezt az új szállítási módot. Előnyeit a vásárlók is élvezik: az élelmiszer gyorsan, frissen jut el a fogyasztóhoz. A Belkereskedelmi Minisztérium szállítási igazgatóságának, valamint az élelmiszer főigazgatóságnak munkatársai, a szállítási vállalat igazgatója, a Baranya megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MESZÖV Pécsett megbeszélte az érdekeltekkel az újfajta szállítási módok tapasztalatait és ezek felhasználásával bővítik a teherautós áruszállítást. Az Országos Tervhivatal közleke- dési osztályától terven felül, 15 pótkocsit kaptak. (ábel) . Egy óra helyett öt perc alatt szárít a sötéten sugárzó infravörös berendezés A Csepel Motorskerékőpárgyékban a közelmúltban helyezték üzembe az ország első sötéten sugárzó infravörös szárítóberendezését. Az új berendezés üzemeltetése jóval kevesebbe kerül, mint a világosan sugárzóé. Az úgynevezett infralámpák élettartama mindössze 2000 óra, míg a sötéten sugárzó magas krómötvözetű csövektíz-tizenöt évig is használhatók, kevesebb áramot fogyasztanak, az egyórás szárítási idő pedig öt percre csökkent. Az ország hús- és zsírellátásának további javításáról tárgyaltak a megyei állatforgalmi igazgatók, járási kirendeltségvezetők országos tanácskozásán Az Éretmenésügyi Minisztérium állatforgalmi vállalatainak megyei igazgatói, továbbá az állatfelvásárlás megyei és járási vezető szakemberei csütörtökön országos tanácskozásra gyűltek össze az ÉDOSZ székházában. Megjelent a tanácskozáson Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes. A tanácskozást Karakóc László, az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd Mihályi László, az Állatforgalmi Igazgatóság vezetője tartott beszámolót az állatfelvásárlás jelenlegi helyzetéről, eddigi eredményeiről, valamint az ország hús- és zsírellátásának további javítását célzó intézkedésekről, a soron következő feladatokról. Az idei eredményeket összegezve elmondotta, hogy a vállalatok felvásárlási tervüket általában, túlszárnyalták. A számok a kormány helyes politikáját, a parasztság megnövekedett termelési kedvét bizonyítják és hogy az állatfelvásárlási szervezet sikerrel megoldotta az ország hús- és zsírellátását A beszámolót élénk vita követte Felszólalt Sághy Vilmos miniszterhelyettes is, aki hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényes sertésárak helyesnek bizonyultak, az árak módosítása semmiképpen nem indokolt. Felhívta a megyei és a járási vezetőket: teljes erővel támogassák a termelőszövetkezeteket, az állattenyésztői és hizlalási társulásokat munkájukban. EGY ÉVVEL EZELŐTT MEGKEZDTÉK A DUNAI VÍZIERŐMŰ ÉPÍTÉSÉNEK ELŐMUNKÁLATAIT. Nagymarosnál és Visegrádnál vizsgálták a talaj szilárdságát, összetételét, próbafúrásokat végeztek. 1958. október 6—7-én a magyar és csehszlovák kormánybizottság tárgyalt a dunai vízierőmű építéséről. A tárgyalás eredményeképpen 1965-re közös munkával építik fel a nagymarosi erőművet. Baloldali képünkön: Dolgoznak a fúrótoronnyal felszerelt hajón. Jobboldali képünkön: Börzsöny Dénes adjunktus a kísérletek felelőse és Chell Adám (baloldalt) a Dunakanyar domborművű térképénél mm sm m m***. ' * * A Il. szerszámgép-kongreszszussal egyidejűleg a Technika Házában megnyílt a szerszámgépgyártási kiállítás, amelyen bemutatják az utóbbi évek új konstrukcióit, számot adnak a fejlődésről. A kiállítás igazolja, hogy néhány év alatt a szerszámgépgyártási ipar sokat fejlődött, s megállja helyét a világpiacon is. Korszerű hangosító berendezés az országgyűlés üléstermében. Az országgyűlés ülésterme- nek hangosító berendezését tervezik a posta rádióvétel- technikai és elektroakusztikai üzemében. Olyan hálózatot építenek ki az ülésteremben, aminek segítségével a beszédeket a földszinten és a karzaton egyaránt asztalba süllyesztett hangszórók jól értehetően továbbítják. A hallgatóknak az lesz a benyomásuk, hogy tulajdonképpen nincs is hangerősítő berendezés. A tervezők gondolnak a rádió-, a film- és a televízióközvetítésekre, a nagygyűlések szónoklatainak továbbítására is, az újfajta hangosító hálózatnál csak egyetlen mikrofont alkal- maznak és a jövőben sem a szónokot, sem pedig a hallga- tóságot nem zavarja a mikro- shnowfni A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKET tegnap reggel függesztették ki a lakóházakban (Gonda György felvétele) Nemzetközi akcióhét a békéért és a leszerelésért Szombaton nyílik meg a Szaktanács atomháborúellenes kiállítása Október 15-e és 22-e között a Szakszervezetek világszerte nemzetközi akció- és szolidaritási hetet rendeznek a békéért és a leszerelésért. Az akcióhéten a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában október 11-től 25-ig kiállítást rendez. A kiállítás naponta 11 órától 19 óráig látogatható. Bemutatja az atomháborúban rejlő veszélyeket, a dolgozó tömegek harcát az atomháború ellen, szemlélteti az atomenergia békés felhasználásának hatalmas távlatait. A kiállítást október 11-én délelőtt 11 órakor Bugár Jánosné, a SZOT titkára nyitja meg, majd bemutatják a »Teutonkard-akció« című dokumentumfilmet. Magyar orvosküldöttség indul Moszkvába A Szovjetunió egészségügyi minisztériuma és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság október 20—23 között első ízben rendezi meg Moszkvában a magyar—szovjet orvosi napokat. Ebből az alkalomból öttagú magyar orvosküldöttséget hívtak meg. A küldöttség vezetője Babics Antal akadémikus, tagjai Gegesi Kiss Pál akadémikus, Gömöri Pál, Kerpel- Frónius Ödön akadémiai levelező tagok és Kulin László, a debreceni Orvostudományi Egyetem rektora. A háromnapos moszkvai tudományos ülésszak programján elsősorban gyermekgyógyászati tárgyú előadások szerepelnek. A küldöttségen kívül mintegy 100 főnyi orvoscsoport vesz részt a moszkvai ülésszakom A magyar küldöttség október 17-én indul a szovjet fővárosba. Megszöketnek 53 tavat ! Hatvannyolc halász munkáihoz látott Tatán. Elindultak I »megszöktetni« 53 tavat. Aboldogasszonyi tónál értük látol őket, amint éppen tíz öbölös hordón könyököltek és váratták, hogy a kinyitott zsilip ágyat vessen a pontynak, süldőnek, harcsának, csukának. • A hercegprímás egykori ta■ván most Grósz János bácsi •vezető halászmester »prímáskodik«. — Vessük ki a hálót, emberek! Vízbe hullanak a zsinórkockák és megfeszül az izom. Alig telik néhány perc, hatvan mázsánál is több hal ficánkol a hálóban. A hordók külön nyelik el a pontyot, külön a csukát és a süllőt. — Nem nehéz így a munka vízleeresztéssel. Szinte kézbe sétál a hal. Csak az a baj, hogy jön a kárász is. A kárászra haragszanak. Szemét hal — mondják. Gyorsan különválogatják tőle a nemes halakat. Nagyon ügyelnek az ivadékra is. — Ebből lesz a jövő évi halászlé — mondja a halászmester s már kiáltja is: — Elő a merítőszákot, emberek! A szák fakeretes, kis kézihátú Ami a nagyháló kockáin kibújuk s visszahull, ezzel emelik ki a vízből. — Az ivadék kényes portéka. Nem sokáig bírja víz nélkül. Ezért kell sietni vele a telelőbe. Teherautó érkezik, rajta hatalmas kád, abba rakják a gazdag zsákmányt. Még oxigénpalackkal is felszerelték a kocsit, hosszú az út Tatáig, nehogy elpusztuljon a szállítmány. Ahogy a halászok levezetik a gazdaság tavainak vizét, úgy gyűlik egyre több hal a tatai várárok hatalmas medencéiben. Nemcsak a telelő halakat szállítják ide, hanem a »három nyarasakat« is, amelyek innen már a piacra kerülnek. —• Ötvenhárom tóból az idén több mint félmillió kiló halat fogunk — mondja Markó János igazgató. — Ebből 410 000 kilót viszünk piacra, a többit várják már a telelő tavak. Az idei halászszezon tatai fénypontját ezúttal is az öreg tó szolgáltatja majd november 4-én. Akkor kezdik meg leereszteni a négyszáz holdnyi tó vizét, amelyben a száz mázsás húzás se lesz ritká bk. S*. »