Népszava, 1958. december (86. évfolyam, 284-307. sz.)

1958-12-02 / 284. szám

H­U Ösztöndíjat, rendkívüli segélyt ad az ÉDOSZ a tanulni vágyó fiatal dolgozóknak (Tudósítás a 2. oldalon­) A műszakiak külföldi utazásairól (Riport a 3. oldalon) * 50 000 lakás kér váltóáramot­­ vagy egyenáramú készüléket (Riport a 3. oldalon) * Ünnep előtti őrjárat az üzletekben (Tudósítás a 8. oldalon) . Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ♦ 86. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1958. DECEMBER 2. KEDD A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság­­ kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának november­­27-én tett javaslatát Berlin » megszállásának felszámolására • és a nyugati hatalmak által •megszállva tartott Nyugat­• Berlin »szabad várossá« nyil­­­­vánítására. A magyar kormány, népe­inek békealcnlatától vezéreltet­­­ve, az elmúlt évtizedben min­idig síkraszállt a német kérdés ►békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyezmények követ­kezetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biz­tonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon ren­deződjék. A Szovjetunió kor­mányának november 27-i ja­vaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökken­tésére, s Ezért a magyar kor­mány a szovjet kormány ja­­­vaslatával egyetért és azt a­ legteljesebb mértékben támo­­ gatja. ♦ Berlin katonai megszállásá­nak kérdése a nemzetközi életben máig régóta vajúdó probléma. A győztes nagyha­talmak a háború végén meg­állapodást kötöttek Németor­szág demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állammá kell átalakítani. A megszállt terüle­tek közös igazgatásával megbí­zott négyhatalmi ellenőrző bi­zottság székhelyéül Berlint je­lölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett »nagy­- berlini« közigazgatási megálla­♦ potlásra. A nyugati nagyhatal­minak azonban már 1948-ban megkezdték a jaltai és a pots­dami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzrefor­(Folytatás a 2. oldalon) Három új országút nyílik meg decemberben­­ Jövőre­ állandó televíziós összeköttetés több országgal Vasárnap felavatták az ország második legnagyobb újjáépített hídját Hézag nélküli sínpályák épülnek , 60 dieselmozdonyt kap a MÁV Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter nyilatkozata a Népszavának Vasárnap délelőtt 11 óra 42 perckor átrobogott az első fel­díszített tehermmal az­ 1944- ben lerombolt és most 19 mil­lió forintos költséggel újjáépí­tett­­kiskörei Tisza-hídon.­­A híd átadásán megjelent Kossa István közlekedés- és posta­ügyi miniszter, aki az ünnep­ség után a Népszava munka­társának kérdéseire válaszolva tájékoztatást adott a vasúti és ■közúti közlekedés, valamint a televízió fejlesztési terveiről. — A vasút sok helyütt a pá­lyák és a hidak, a közúti köz­lekedés pedig az utak rossz ál­lapota miatt lassú — mondotta a miniszter. — Ebben az év­ben már több százmillió forin­­tot költöttünk javításra, fej­lesztésre. A vasúton beváltak a hegesztett eljárással készült »hézagmentes« sínek, amelye­ket éz év végéig összesen száz kilométer hosszúságú pá­lyán­ fektetünk le. Jövőre 120 kilométer új hézag nélküli vá­gányt építünk. Programunkban szerepel a Mende—Újszász kö­zötti 52,5 kilométeres vasút­pálya teljes kicserélése. A vil­lamosításra kerülő hatvan­­miskolci vonalon 21,6 kilomé­ter hosszúságban folytatjuk­­ hegesztett sínek lefektetését Több mint 150 kilométer vá­gányt összehegesztünk, így jö­vőre már sok helyütt megszün­tethetjük a »lassú« jeleket és vonataink óránkénti 20—30 ki­lométeres sebesség helyett az új pályákon már 100—120­­kilo­méterrel roboghatnak. — Az év végéig befejezzük­­ az Érd—Tárnok közötti­­három és fél kilométeres összekötő ■ vágány lefektetését, amelynek ■ építéséhez több mint 250 000­­ köbméter földet mozgatunk­­ meg. Az átkötéssel gyorsabbá • tesszük a budapest—székesfe­hérvári, illetve a balatoni vo­■ natköztekedést. Tö­bb helyen felújítjuk a­­ MÁV biztosítóberendezéseit és­­ 1959-ben hatvan 400, illetve 600 lóerős dieselmozdonyt kap a MÁV.­­ Az ország mintegy 11 000 híd­ja közül a legjelentősebbe­ket már újjáépítettük. Száz­t negyven kist­eherbír­ásó, ideig­­­lenes jellegű vasúti hidunk­­kö­zül a legfontosabbakat jövőre­­ igyekszünk átépíteni és már­­ most hozzálátunk egyes hidak teherbírásának, kapacitásának ■ növeléséhez is. A közúti hidak közül jövőre a Tokaji Ti­szá­ll­­ó és a sárospataki Bodrog­i híd készül el.­­ Az utak korszerűsítése te­­­­rén jelentős eredményekről­­ számolhatunk be. Idén több , mint 500 kilométernyi utat ■ korszerűsítettünk, szélesítet­■ tünk és 200 kilométernyit por­■ talanítottunk. Decemberben­­ három új vitát adunk át ren­­­­deltetésének, e hét vasárnapján ■ a ’győr—pápa—városlődi, majd­­ ezt követően a Salgótarján— hatvani és a miskolc—debre­­ ­ ceni utakon indulhat meg a • forgalom. Jövőre összesen 787­­ kilométer út építésére, illetve korszerűsítésére kerül sor. A budapesti—tatabányai út egy nagy része 73 millió forintos költséggel elkészül, megépítjük­ a Balatonlelle—Kaposvár,­ Szekszárd—Székesfehérvár kö­­­zötti utat. Karbantartásra és­ építésre jövőre egymilliárd fo-f rintot fordítunk.­­ — A közönséget bizonyára­ a nemzetiközi televíziós össze-­ köttetés kiépítése érdekli leg-­­inkább. A posta 1959. januári 1-re biztosítja a televíziós kap-­ csolatokat a környékbeli orszá-­ gokkal. A bratislavai és a nyu-­ gati mikrohullámú lánc az év­ végéig kiépül. Az eddigi »a­-­ katem« összeköttetések helyett,­ a most megépülő állomásokon! keresztül, állandó összekötte-­­tést létesíthetünk Bratislavái­ keresztül Prágával, Berlinnel­ és Varsóval. A berendezések­ kipróbálására a jövő év elején­ kerül sor. Béccsel, az utolsó­ osztrák állomás körül uralkodó­ időjárási zavarok miatt csak­ tavasszal tudják felvenni az­ összeköttetést, de műszaki be-­ rendezéseink már az év végére­ elkészülnek. Az állandó nem­­­zetközi televíziós kapcsolat le-t­hetővé teszi az Eurovízió adá-­­saimak átvételét. " ; — Nagy beruházással kíván-;­jutó biztosítani az ország szer-­ vízhálózatának kiépítését és az­ autóalkatrész-utánpótlást. A­ Cinnkotai Autóalkatrészgyár­ már ebben az évben jelentősen­ fejlődött s a 22 és fél millió fo-­­rin­tos építkezéseket jövőre fe­­­jezzü­k be — mondotta végül. Kossa István­­közlekedés- és­ postaügyi miniszter. (moldován) ­ Munkában a „ménkőszelídítő“ Villámot hant negyven éve. Még apjától tanulta rövid zcld­­rágos­­torában. Amíg szédült, csak törpe kéményekre vitte az öreg „ménkőszelidítőt■. De mire a mesternek búcsúznia kellett, a fiú már otthon volt 100 méteres óriás hegyén is. Azóta viszi a bronz szívó­­csúcsot mindenhová, ahol kő­­művesek, majd az égig rakják a téglát. Apró pinceüzlete fö­lött, odaát Budán, csak eny­­nyit mond egy szerény táblács­­111­­ka: Várnai József gyárkémény­­villámhárító specialista. Kopogtatok. Elment, mond­­ják, kéményen van. Kelenföl­­dön érem utol egy negyven­méteresen. — Mit csinál? — Javítgatom a levezető ká­belt. Akad igazítani való a fel­fogó rúdon is.­­ Zsebéből tizennyolc oldalas nyomtatott füzetet húz elő. Olvasom: Biztonsági irányelvek villámcsapás káros hatásainak elhárítására. — A Szabványügyi Hivatal utasítása. Eszerint kell hol­— Annyira válogatós a nul­­lám, hogy csak szabvány­­hárítóba csap ? Nevet. (Úgy látszik, a szab­vány, az a kéményen is zab­­vány.) Aztán arról beszélt, mi­lyen az ideális villámhárító. — A »fejével« kezdem, azt nevezzük szívócsúcsna­k. Bronz­ból­­készül és a felfogó rúd tetején áll. A rudat — ezt lát­ja mindenki a­ kémény fölé emelkedni — levezető kábel köti össze a földdel. Minél ned­vesebb a talaj, annál jobb lesz­ a földelés. Előfordult már, hogy csak kavicsos talajra bukkantam, ilyertkor ásni kell, addig, amíg jobb réteg nem akad. Egyszer hetven méterre mentünk le. Persze, ott már a kútásót kellett segítségül hív­nom, összehajtja a szabvány­utasítást, visszasüllyeszti a zsebébe. Magára veszi a biz­tonsági övét, s megy megint fel a kéményre. A derekánál meg­áll, s onnan kiált le: — Itt hibás egy kicsit. Ha meg nem csinálom, tavasszal* talán fát bújna ki rajta a­­­ménkő .... (k. gy. j.) je­­gezni. (Gyukiinyám Béé* felvételt : ÚJ GYÓGYSZEREK KÉSZÜLNEK az Egyesült Gyógyszer- és­­ Tápszergyárban. Ilyen például a tífusz ellen használatos C’klo­­­­rocid, amelyből az összes baráti országoknak és több nyugati­­ államnak szállítanak. Fontos gyártmányok még a C-vitamin, a­­ gyomorfekély gyógyításához szükséges Gastropin, az ideggyó­­­­gyászatban alkalmazott Hibernal. A közelmúltban forgalomba­­ hozták a Kofka nevű csillapítószert és rövidesen kapható lesz • az ugyancsak csillapítószerként használható Andaxin is. Tcr­► vek szerint 1959-ben összesen 18 féle úti készítményt hoznak ► forgalomba. A laboratóriumokban jelenleg 11 új gyártmány­► nyal kísérleteznek. Képünkön: Simonffy Pálné vegyész a rövi­­­­desen forgalomba kerülő Gracidin nevű új étvágycsökkentő készítményt vizsgálja (MTI Fotó : Mikó László felvétele) ­ A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje . A december 25—26-i kará-­­ csonyi munkaszünettel kap­ Icsolatban, mind a munkaidő­­beosztására, mind a bérfizetés­­ időpontjára vonatkozóan a ► vállalatok több kérdéssel íor­► dúltak a minisztériumokhoz.­­ Erre vonatkozóan a Munkaügyi­­ Minisztérium a következőiket­­ közli: Tekintettel arra, hogy a ka-.­­­rácsony két napját a vasár­l­ónaptól egy munkanap választ­­­­ja el, az érvényben levő ren­►­delkezések szerint december­­ 24-én — szerdán — az egy • műszakban dolgozó vállalatok­énál, illetve a hivataloknál és­­ intézményeknél a szombati­­napokra megállapított mun­­­kaidőbeosztást kell alkalmazni.­­a két és három műszakban ► dolgozó vállalatoknál az Mt. V. ► 61. paragrafusának megfele­­­lően a miniszterek a szakszer­­►vezettel egyetértésben engedé­lyezhetik a munkaidő csökken-­ tését, illetve a harmadik mű-­ szak elhagyását. Csökkentett] munkaidő esetén munkabér­­ csak a munkában töltött időre­ jár, a havidíjas dolgozók mun-­­kabérét azonban emiatt csök-­ keríteni nem kell. December 25 és 26 — csü-­ törtök és péntek — |karácsonyi] munkaszüneti napok; december 27 — szombat —­ pihenőnap;. ] december 2. vasárnap —j rendes munkanap. A folyamatosan termelő üze-­ nekben, bányákban és a ke-­­eskedelemben dolgozók mun-­­kaidejének beosztását az ille-­ tékes miniszterek a szakszer-­ vezet elnökségével egyetértés-­­yen szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a­ Pénzügyminisztérium intézked­­iik. (MTI) . Az MSZMP Központi Bizottságának köszönete A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából bel­földi és külföldi szervezetektől és elvtársaktól számos üdvöz­let érkezett­ az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, a­kik üdvözle­tükkel és jókívánságaikkal megemlékeztek a KMP meg­alakulásának 40. évfordulójá­ról. (MTI) [A Szegedi Nemzeti Színház • napja az újságíró klubban ► Az újságíró klubban hétfőn ► rendezték meg a Szegedi­­ Nemzeti Színház napját, • amelynek során Vaszy Viktor ► igazgató és Tani János, Sze­r­deg város tanácsa művelődési [osztályának vezetője ismertet­­­­te a színház munkáját és az [ ünnepi műsor terveit. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 175 éves Semmelweis-kórházat A Pest megyei tanács Sem­­melwweis-kórháza — azelőtt Rókus-kórház — alapításának­­175. évfordulója alkalmából a Pest megyei tanácsháza dísz­termében hétfő délután jubilá­ns ünnepséget rendeztek, ame­lyet dr. Szementsik Jenő, a Semmelweis-kórház igazgató­­főorvosa nyitott meg, majd dr. Doleschall Frigyes egészség­­ügyi miniszter üdvözölte a ju­biláló kórházat. Ezután Szabó Károly, a Pest megyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepség során Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára kitüntetéseket adott át: a Semmelweis-kórhá­zat a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével.­ a kórház négy főorvosát: dr. Czeyda-Pom­­ merscheim Ferencet, dr. Hol­tán Henriket; dr. Kubányi Endrét és dr. Réthy Aurélt a Munka Érdemrenddel tüntet­ték ki, a kórház több más or­vosa és dolgozója Szocialista Munkáért Érdemérem, Munka Érdemérem, valamint minisz­teri kitüntetést­­kapott. Hétfőn megkoszorúzták­ a kórház előtt álló Semmelweis­­szobrot.

Next