Népszava, 1958. december (86. évfolyam, 284-307. sz.)

1958-12-14 / 295. szám

Egy elbocsátás margójára­­ ----------------- | Az üzemegészségügyi ellátásról, A fegyelmi határozat neveljen­­ és ne sújtson! a hypertoniáról, a gyógyult betegek munkájáról Néha ok nélkül és méltány­talanul bélyegeznek, meg egyes embereket, s ez hosszú időn át kíséri őket. Előfordul, hogy egy felelőtlenül kiszabott fe­gyelmi büntetés hagy ilyen nyomot, vagy a megérdemelt fegyelmi vizsgálatot méltány­talanul súlyos büntetés zárja le, és ez kíséri árnyékként az egyébként becsületes dolgozót. Ezt tapasztalta Draskóczy Sándorné, a dumaföldvári föld­művesszövetkezet 10. számú boltjának ideiglenes vezetője is. A bolt állandó vezetője be­teg lett. Draskóczyné, aki ad­dig eladó volt ugyanott, át­vette a bolt vezetését. Munká­ja befejeztekor csaknem nyolc­ezer forint leltárhiányt álla­pítottak meg. A törvény elő­írja, hogy a leltárhiányért a boltvezető anyagilag felel, ezért a földművesszövetkezet ügyvezetője Draskóczynét kár­térítésre kötelezte. Sőt, felje­lentést is tett ellene, majd a kártérítési határozat után egy órával fegyelmi határozatot hozott, és az asszonyt azonnali hatállyal elbocsátotta. Üzlet­i oldalfal nélkül Az elbocsátás körül történt néhány szabálytalanság. A földművesszövetkezet vezetői nem­ tisztázták megfelelően a leltárhiány okát. A­­ bolt ugyanis magánházban van, és az ügyvezető tavaly október­ben a tulajdonosnak engedélyt adott, hogy az üzlethelyiség egy részét elfalaztassa, és visz­­szacsatolja saját házrészéhez. A boltvezető nem tudott előre az építkezésről, és napokig ol­dalfal nélkül állt az üzlet. Szabálytalan felmondás A szövetkezet vezetői még arról az elemi kötelességükről is megfeledkeztek, hogy az építkezés előtt és után leltárt készítsenek. Mindezek ellenére a boltvezetőt vonták felelős­ségre. Szabálytalan volt az elbo­csátás azért is, mert a büntető eljárás befejezése előtt tör­tént. A rendőr­ és ügyészi nyo­­­mozás során — háromszor is nyomoztak az ügyben — az eljárást megszüntették a bolt­vezetőnő ellen, mert semmiféle bűncselekményre nem volt bi­zonyíték. A fegyelmi elbocsátás azon­ban megtörtént, és azt az egyeztető bizottság is helyben­hagyta ... Az asszony ekkor a paksi járásbírósághoz fordult, amely a nemrégiben hozott ítéleté­ben Draskóczynénak adott igazat, és a fegyelmi határo­zatot hatályon kívül helyezte. A bíróság sem állapított meg semmilyen bűncselekményt. Az ítélet végül is kedvező, de a meghurcolt dolgozó még mindig nem került vissza mun­kahelyére. A szövetkezet új ügyvezetője az ítéletet meg­fellebbezte. Azt mondja: nemi akar felelősséget vállalni a* régi vezető szennyeséért. Az új ügyvezető óvatos,* ugyanakkor a bírói ítélet sze-­ rint is ártatlan asszony még­ mindig nem jut munkához,­ mert amikor megtudták, hogy a fegyelmivel, mégpedig súlyo­­­san indokolt fegyelmivel ke­rült ki előző munkahelyéről —­ nem vették fel sehová. ? Nehéz utólag helyrehozni­ a téves elítélés­­ következményeit ! Nem gyakori, de nem is­ egyedülálló eset ez. Lehet,­ hogy hibát követett el ez az­ asszony — de méltánytalanul, súlyos fegyelmi büntetéssel­ sújtották. »Az igazgató a fe­gyelmi vétséggel arányban­ nem álló fegyelmi büntetést­ kimondó határozata nem. felel] meg a Munka Törvénykönyvé-] ben írt nevelő hatásnak« —­ mondta a bírói ítélet indoko-­ lása. A Munka Törvénykönyvei szellemében tehá­t nevelni kel­? lett volna a régi ügyvezetés­? nek. S hogy a régi ezt elmu­? lasztotta — nem menti fel azt új ügyvezetést a kötelességtől,­ hogy most végre igazságot* szolgáltatva, visszaadja Dras­kóczynénak munkáját és nyu­galmát. Szegő Tamás rv\ntltnmr_ Vi/Yrfi» rr líi­nLfí 1 i n t­­ \ i rv o7 ♦ Kormányrendeletek A Kossuth-díj Bizottság kinevezéséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett határozatával a Kossuth-díj Bizottság elnöké­vé Kállai Gyulát, elnökhe­lyetteseivé Rusznyák Istvánt, Molnár Eriket, Kiss Árpádot és Benke Valériát, tagjaivá Ajtai Miklóst, Bognár Gézát, Bölöni Györgyöt, Czottner Sándort, Csanádi Györgyöt,­­ Darvas Józsefet, Erdey-Grúz­ Tibort, Fogarasi Bélát, Gás­­­pár Sándort, Hajós Györgyöt,­ Hevesi Gyulát, Kodály Zol­t­­ánt, Kolozs Richárdot, Ma-­­gyári Andrást, Major Tamást,­ Mikus Sándort, Szabolcsi­ Bencét, Törő Imrét és Traut-X­mann Rezsőt nevezte ki. t új külföldi távbeszélő díjszabás kiadásától .ssA­­-i közlekedés- és postaügyi­­miniszter a Magyar Közlöny trt. Számában közölt rendele­tével új távbeszélő díjszabás kiadását rendelte el. Az új díjszabás az eddig érvényben volt díjtételeket tartalmazza, a nemzetközi távbeszélő forga­lom díjtételeit azonban az ed­digi forint­érték helyett arany­frankban tünteti fel. Az arany­frankban feltüntetett díjakat a mindenkori hivatalos árfolyam alapján az árfolyampótlék figye­lembevételével kell forint­ érték­re átszámítani. A távbeszélő díjszabást 1959. évi január hó 1. napjától Budapesten a Bu­dapest 4., vidéken a postaigaz­gatóságok székhelyén működő 1. számú postahivatalokban le­het megvásárolni. A távbeszélő díjszabás betekintés céljából valamennyi postahivatalnál és fiókpostánál rendelkezésre áll. u­jabb ügyvédi kamarák szervezéséről ►Az ügyvédségről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet előírja, hogy a fő­városban és minden megyében ügyvédi kamarát kell szer­vezni. Az igazságügyminiszter érmék alapján elrendelte, a Magyar Közlöny legutóbbi 111. számában közzétett rendeleté­vel, hogy Budapesten Pest me­gyei ügyvédi kamarát kell fel­állítani, továbbá Salgótarján, Szekszárd, Székesfehérvár, Szombathely, Tatabánya és Veszprém székhellyel kell ügy­A forradalmi munkás-pa­raszt­i kormány rendeletet adott ki Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési alap létesíté­séről és a feloszlott termelő­­szövetkezetek tartozásainak rendezéséről. A kormányren­delet kimondja, hogy az ellen­forradalom hatására feloszlott termelőszövetkezetek eddig nem értékesített vagyontár­gyainak hasznosítása céljából vagyonkezelési alapot kell lé­tesíteni. Az alap létesítésére és az abban elhelyezett va­gyontárgyak kezelésére és fel­használására vonatkozó részle­tes szabályokat a pénzügymi védi kamarákat szervezni, me-­ lyek hatásköre a székhelyük­ szerinti megye területére ter­­­jed ki. A most felállítandó ügy-­ védi kamarák területén mű-­ ködő ügyvédeket és ügyvédje-­­lölteket hivatalból jegyzik át" az illetékes kamara névjegyzé-­ kébe. Az új ügyvédi kamarák­ működésüket az ez év végéig­ terjedő határidőben megtartan­dó új ügyvédi szervek megvá-­ lasztásával egyidejűleg kezdik­ meg m­i­niszterrel és a SZÖ­VOSZ el­? nökével egyetértésben a föld-­ művelésügyi miniszter állapít­? ja meg a kormányrendeletben? körvonalazott alapelvek figye­? lembevételével. A rendelet a továbbiakban? utal arra is, hogy a korábbi? tulajdonos esetleges jogos igé­­­­­nyeit a járási tanács mezőgaz-I­­­dasági osztályán legkésőbb­ 1959. január 10-ig nyújthatja­ be. Ha ilyen módon épülete-t­ket adnak vissza, a korábbi tu-­­­­lajdonos a tsz által eszközölt? . beruházásokat köteles megtere iíteni. Termelőszövetkezeti vagyonkezelési alap létesítéséről Nyolcvanöt éves az Acélhang Alakulásának 86 éves évfor­dulóját ünnepelte szombat este a Szocialista Kultúráért jel­vénnyel kitüntetett MÁVAG Acélhang férfikar. A délutáni díszközgyűlés után került sor a jubileumi hangversenyre a Vörösmarty Művelődésház nagytermében. A hangversenyen az Acél hang férfikaron kívül a Liszt Fe­renc­­ férfikar, a szerecsényi »Paraszthózus« vegyeskara és a MÁVAG népi táncegyüttese lépett fel, Major Tamás sza­valt. Szekeres István opera­áriákat énekelt, Durkó Zsolt zongoraművész pedig Chopin Forradalmi etűdjét adta elő. A kórusokat Kalmár Márton, Vasvári István, Nagy Sándor, Durkó Zsolt és Marián György vezényelte.­­" • ►­zni ZS­Z aL « tárgyaltak kétnapos tudományos ankétjükön az üzemorvosok Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének mun­kaegészségügyi szak­csoport­ja pénteken és szombaton kétna­pos tudományos értekezletet rendezett. Az üzemorvosoknak 1955 óta nem volt alkalmuk arra, hogy ilyen jellegű talál­kozón cseréljék ki tudományos tapasztalataikat, holott — amint dr. Polcsán Mihály, a szakcsoport főtitkára megje­gyezte — iparunk rohamos fej­lődése a legutóbbi esztendők­ben rengeteg üzemegészség­ügyi problémát vetett fel. Ez a magyarázata annak, hogy,, az ankét gazdag programja, a spe­ciális tudományos témák vál­tozatossága igen nagy érdek­lődést keltett: mindkét nap előadásai zsúfolt­ széksorok előtt hangzottak el. Az ankét megnyitóján meg­jelent dr. Pál Ferenc, az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet fő­titkára is. Az első napon töb­bek között dr. Beletzky Lajos tartott előadást »Zajviszonyok a Canz-Vagongyárban« cím­mel. Dr. Gál György az üzem­egészségügyi ellátás problémái­ról számolt be, dr. Bugyi Ba­lázs pedig a foglalkozás és az emésztőszervi megbetegedések összefüggéseiről beszélt. A tudományos értekezlet má­sodik napján dr. Schindler Fri­gyes, a munkaképességcsökke­nést ellenőrző bizottság főor­vosa beszámolóját olvasták fel a hypertóniás megbetegedések­ről., — Ma már közismert — mondotta a többi közt —, hogy a szellemi megerőltetés és a túlzott izommunika emeli a vér­nyomást. Ha körülnézünk az ipari üzemekben, azt látjuk, hogy a vegyiparban gyakori a szénmonoxid okozta hypertó­­nia, a textiliparban a zajos gé­pek mellett dolgozók, a kohá­szatban pedig elsősorban a nagy terheket emelő munkásaik között elterjedt ez a betegség. Az üzemorvos feladata, hogy felfigyeljen a jellegzetes pana­szokra — fejfájás, nehéz ébre­dés és szédülés az ágyban, ál­matlanság stb. — és már a hy­pertonia kezdeti stádiumában kezelje a beteget. A triklóretilén okozta mér­gezésekkel foglalkozott dr. Biró András és dr. Szántó Anna. Ezt a vegyszert tri néven úgy­szólván az ipar valamennyi ágában használják. A fémipar­ban és a textiliparban zsírta­­lansáshoz, a bőriparban ezen­kívül az impregnáláshoz, a gu­miiparban különböző ragasztó­anyagok oldásához, a vegytisz­tításban pedig az úgynevezett száraz tisztításhoz nélkülözhe­tetlen a tb­. A vegyszer bőrön, szájon, de főként a légzőszer­veken keresztül a szervezetbe jutva, heveny mérgezést okoz. A fővárosi Patyolat Vállalat­nál végzett vizsgálatok arra figyelmeztetik az üzemorvoso­kat, hogy megkülönbözteti, gonddal foglalkozzanak a tri­­klóretilén ártalmakkal. A meg­előzés szempontjából létfontos­ságú a megfelelő védőberende­zés, valamint a gázálarc köte­lező használata. Kaszás Rezsőné, a Gheor­­ghiu-Dej Hajógyár üzemi f­ő­­vére elmondotta, hogy a gyár vezetőinek bevonásával úgyne­vezett rehabilitációs bizottsá­got hívtak életre, amely ma már jó bevált előírások alapján foglalkozik a gyógyultnak­ nyil­­vánított tbc-s betegekkel. A bi­zottság legfontosabb feladatá­nak azt tekinti, hogy a munka­képes tbc-sek számára megfe­lelő egészséges munkahelyet, s ha szükséges,­­könnyebb mun­kát, átképzést is biztosítson. Az értekezleten bejelentet­ték, hogy 1959 novemberére összehívják az üzemorvosok háromnapos országos konfe­renciáját. Köves Judit A magyar küldöttség látogatása a zsari aluminiumkombinátban­ ­ (Folytatás az 1. oldalról) Í­peink, valamint a szocialista ► tábor testvériségét.­­ — A Magyar Népköztársa­ság sikerei a szocializmus épí­­­­tésében egyszersmind a mi si­­­kereink, és az egész szocialista­­ tábor sikerei is. A­­lelkes fogadtatást a ma­­­­gyar küldöttség nevében dr.­­ Münnich Ferenc köszönte meg.­­ — Még csak néhány napja­­ tartózkodunk Csehszlovákiá­­ban — mondotta­ , de máris a feledhetetlen élmények egész­­sorában volt részünk. Őszinte ► örömmel tettünk eleget még­► hívásuknak, s a fogadtatásból ► láttuk, hogy ide, a szép Szlo­► vákjába is testvérek,­­ barátok ► közé érkeztünk. Nem is lehet ► ez másképp, hiszen a Csehszlo­­­­vák Köztársaság és a Magyar­­ Népköztársaság dolgozói egy­► formán a szocializmus építé­­t­ben fáradoznak, népeinket te- s hát széttép­he­tetlen baráti szá­llak kötik össze. » — A magyar dolgozó nép ► lelkes szorgalommal rminkál­► kod­ik új, szocialista hazája ► felépítésén. Önök is értesülhet- t tek róla, hogy körülbelül egy ► hónapja az országgyűlési és ► tanácsi választások a Hazafias ► Népfront nagy győzelmével­­ végződtek. Győzelem ez, a­­magyar dolgozók félreérthe­­tetlen hitvallása­ a szocializ- ,­zmus építése, a munkás-paraszt­i hatalom, a megbonthatatlan , a magyar—szovjet barátság, a­­ ► szocialista tábor és a béke ’ ♦ nagy ügye mellett. * ♦ Amikor 1956 októberében az? ♦ imperialisták által pénzelt és ► felfegyverzett magyarországi ■ | reakciós erők és a revizionista} ► árulók ellenforradalmi láza-« ♦ dást robbantottak ki, nemcsak«­­ a magyar nép hatalma, szabad- } ► sága, függetlensége, alkotó je-} | lene és szocialista jövője volt * ! veszélyben, de veszély fénye-« | gette az európai békét is. Soha­* t sem felejtjük el, hogy Cseh- * t Szlovákia népei a magyar nép * ] iránt érzett barátságtól és a} J szocializmus iránti hűségtől ve- | | zetve a magyar nép segítségére } $ siettek. A magyar nép tánlo-* t irthatatlan híve a szocializmus } ♦ eszméjének. A magyar prole-* Xtárdiktatúra erős és soha többé­­t nem engedi meg, hogy reak-1 ♦ ciósok, ellenforradalmárok tör-} Ehessenek szabadságunkra, füg-} igetlenségünkre — mondotta. j | A magyar küldöttség ezután? ♦ megtekintette a szlovák nem-« ?zeti felkelésről elnevezett ha-« ? talmas üzem egyes részeit. } ♦ A zsari alumíniumkombiná-} ♦ tot 1951-ben kezdték építeni.} ♦ A timföldgyár ma már évi} ♦ 100 000 tonna timföldet termel.} ♦ A kohászati üzem 168 kohója-} ♦ val évente 50 000 tonna alum­í-} ♦niumot ad a csehszlovák nép­gazdaságnak. Nyersanyaggal a magyar—csehszlovák gazda­sági együttműködés keretében a magyar bauxitbányák látják el. Az üzem megtekintése után a magyar küldöttség tagjainak részvételével nagygyűlés volt a zsari üzem népművelési házá­ban. A gyűlésen beszédet mon­dott K. Bacilek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A többi­­között megállapította:,.­ — A zsari alumínumüzemen kívül a Csehszlovák Köztársa­ság és a Magyar Népköztársa­ság együttműködésének több más szemléltető példája is em­líthető. Rendkívüli jelentőségű lesz a Dunán­­kölcsönösen fel­épülő vízierőmű. Büszkén je­lentjük ki, hogy a Duna nem elválaszt, hanem összekapcsol bennünket. A magyar küldöttség nevé­ben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizot­tságának tagja, belügyminiszter mondott be­szédet. Foglalkozott a magyar és csehszlovák nép baráti kap­csolatainak fejlődésével. — Az utóbbi időben — mondta —, azt hiszem, nagyon helye­sen, megélénkült, a dolgozó em­berek látogatóba járása, vagy mondjuk így, Csehszlovákia és Magyarország turista for­galma. Hazaérkező honfitár­saink mindig az őszinte elis­merés hangján számolnák be az önök szép országában ta-­ pasztaltakról. A testvér örö- ’­­mével mondják el, hogy jól élnek az emberek, hogy milyen­­ sokrétűek a dolgozóknak bizto­­o­sított szociális juttatások, hogy­­ biztosítva van az itt élő ma-­­­gyar ajkúak gazdasági, kultu-­­rális és nemzeti egyenjogúsága.« — Mint egy család tagjai.* büszkék vagyunk a baráti* Csehszlovákia szocializmust* építő népeinek nagy sikereire. ] Mindnyájunknak öröm, hogy­­ terveik szerint 1960-ig befe­je-­ ződi­k Csehszlovákiában a szo-* cializmus építése. Büszkék var- * gyünk rá mi is, hogy Csehszlo-­ vákia ma mér sok kapitalista] állammal felveszi a versenyt,] mind a teljes, mind az egy főre] jutó termelést illetően. Ezután az üzem több dol­­­gozója szólalt fel, köztük olya­­­ nők, akik magyarország-a ta-­ nulmány­útjukon ismerkedtek­ meg az alumíniumgyártás­ technikájával.­­ A nagygyűlés rendkívül lel- ]­kes hangulatban folyt le, s el-­ mondhatjuk: a zsári alu-­ míniumkombitrát, a roham-­­ léptekkel fejlődő szlovákiai­ ipar Garam menti büszkesége­ szombaton a magyar—cseh- ] szlovák barátság bensőséges ] ünnepének színhelye volt. Hajdú Ferenc - t NÉPSZAVA Országszerte megalakulnak a tanácsok A Komárom megyei tanács szombaton Tatabányán tark­ította alakuló ülését. Az ün­­­nepi tanácsülésen megjelent ,és felszólalt Dobi István, az­­ Elnöki Tanács elnöke, Komá­­­rom megye országgyűlési kép­viselője. Zalaegerszegen is­­ megalakult Zala megye új ta­­­nácsa. Az ünnepségen részt­­vett és felszólalt Kiss Károly,­­az MSZMP Politikai Bizott­­­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Népköztár­­­­saság Elnöki Tanácsának e­­­lnökhelyettese, Zala megye or­szággyűlési képviselője. ► A Pest megyei tanács szom­­­­baton tartotta alakuló ülését. A ► tanácsülésen megjelent Gáspár I Sándor, a SZOT főtitkára, ► Tausz János belkereskedelmi ► miniszter és Ugrai Ferenc ve­zérőrnagy, a néphadsereg ve­­►zérkan főnöke — Pest megye­­országgyűlési képviselői. Meg­alakult Szolnok megye, Bor­­­sod-Abaúj-Zemplén megye és ►Csungrád megye tanácsa is. A­­ Hódmezővásárhelyen tartott­­ tanácsülésen megjelent Antos­i István pénzügyminiszter, Nagy­­Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott-­­ságának tagja, úgy is­tok Jó-Jó­zsef, az Elnöki Tanács tagja.­ A Miskolcon tartott tanács-­ ülésen felolvasták Rónai Sán-',­dornak, az MSZMP Politikai­ Bizottsága tagjának, az ország-­ gyűlés elnökének üdvözlő le-­­velét. A Szolnokon tartott ün-­ nepi ülésen megjelent Nánási­­■ László, az Elnöki Tanács tag-­­ja, Polónyi Szűcs Lajos, a­ pénzügyminiszter első helyet-­ tese és Z. Nagy Ferenc, a­ Központi Népi Ellenőrzési Bi-­ zottság elnökhelyettese.­­ A november 16-án megvá-­ laszto­tt községi tanácsok több-­ sége már megkezdte munká-; ját. Mintegy 3000 községben­ tartott alakuló ülést a helyi­­ tanács és fokozatosan mun-­ kához látnak a kerületi, a vá-­ rosi, a járási és a megyei ta-­ nácsok is. December 15-ig­ mindenütt megtartják az első­ ülést.­­ Kaposvárott szombaton vá-­ lasztották meg a megyei ta-­ nács végrehajtó bizottságát. ] Az ünnepi tanácsülésen meg- ‘ jelent Dögei Imre földműve-­ lésügyi miniszter, Somogy me­­­­gye országgyűlési képviselője.« ­Szakszervezeti napok Zala megyében December 14-től 20-ig szak­­szervezeti napokat tartanak Zala megyében. A rendezvé­nyek vasárnap délelőtt 10 óra­kor kezdődnek az ünnepélyes megnyitóval, ahol Zala megye legjobb újítóit jutalmazzák és tüntetik ki. A délutáni órák­ban a földművesszövetkezeti kultúrcsoportok fesztiválját tartják a zalaegerszegi városi kultúrotthonban. December 16- án, kedden délután egy órakor lesz a szakszervezeti székház és munkásotthon alapkövének ünnepélyes leté­tele, délután öt órakor pedig Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára beszél a szakszervezeti nagyaktíva ülésen a zalaeger­szegi Ady-moziban. December 17- én, 18-án is gazdag prog­rammal örvendeztetik meg a megye szakszervezeti tagsá­gát. Ennek keretében a többi között műszaki ankét lesz a magyar iparnak a brüsszeli világkiállításon elért sikerei­ről, továbbá olajipari szak­­szervezeti aktívaülés az ipar távlati tervéről, női fehérne­műbemutató a ruhagyár nagy­termében, ajándék-divatbe­mutató a magyar ruhaipar fejlődéséről. ­ Rövidesen megnyílik­­ a szocialista országok­­ képzőművészeti kiállítása Moszkvában December 25-e és 30-a kö­zött Moszkvában megnyílik a szocialista országok képző­­művészeti kiállítása. Tizenkét ország művészei a háború után készült legjobb alkotásaikkal vesznek részt a szocialista­realista képzőművészet sereg­szemléjén. A legtöbb mű a mai életet ábrázolja, vagy a for­radalom témáját dolgozza fel. Több mint kétezer festményt és szobrot helyeznek el az­­egykori cári lovarda helyér­e épült Központi Kiállítási Csar­nokban.­­ A háború utáni magyar kép­zőművészetet 100 festmény, 90 t szobor, 100 grafika ás 60 kis- iplasztika képviseli. A magyar "kiállítási anyag már Moszkvá­­ba" érkezett.­­ Magyarország önálló orosz lés francia nyelvű katalógust ad­­ki a kiállított magyar művek­­­­ről. Mikus Sándor, Pogány­­.­i Gábor, Makrisz Agamemnon­­és a magyar kiállítás rendező­­je, Aradi Nóra rövidesen­­Moszkvába utazik. A kiállítás "'liránt — amely a tervek sze­rint három hónapig lesz nyit­­­va — Moszkvában igen nagy *az érdeklődés. (barabás) 1958. december 14

Next