Népszava, 1959. január (87. évfolyam, 1–26. sz.)

1959-01-04 / 3. szám

Kívánság-receptek ÖZGERINC SÜTVE A kb. 1 kiló. őzgerincet vékonyra Vágott füstölt szalonnával megtűzdeljük. Először forró zsíron pároljuk, majd lassacskán egy pohár bort öntve rá, megsütjük. Rizst és csipkelekvárt adunk hozzá. ■ KASZINÓTOJÁS LILIOM FORMÁBAN A keménytojásokat hosszában bevagdaljuk, mintha narancsot hámoznánk és a fehérjét óvatosan fejtjük le a sárgájáról, hogy egyik oldalon a cikkek csillagalakban együtt maradjanak. A kihámozott sárgáját áttörjük, tejföllel, mustárral elkeverjük és kis gombócokban a liliom formában szétnyitott tojásfehérjékre tesszük. A »liliomok« közé hoszszúkásra szeletelt ecetes uborkát rakunk és majonézzel öntjük le. ■ VOLLALATA A sült nyúlhúst apró kockákra vágjuk, mustárt, szardellapasztát, egy reszelt almát, egy reszelt vöröshagymát, 3 kemény tojás sárgáját szitán áttörünk és a felvagdalt húshoz keverjük. Egy tojás sárgáját 7 deci tejföllel, evőkanál ecettel és olajjal elkeverünk, sóval, cukorral ízesítjük és a keveréket a húsos masszára öntjük. A megmaradt tojásfehérjéket a tál díszítésére használjuk fel. HASZÁLT SZILVA PONGYOLÁBAN Nagyszemű aszalt szilva magját kivesszük, lehámozott mandulát teszünk a helyére, sűrű palacsintakeverékbe mártjuk, forró, bő zsírban kisütjük és kakaóval kevert vaníliáscukorban meghempergetjük. Lélektani módszer Mark Twain, a híres amerikai humorista törzsvendéglőjéből kilépve, éppen kocsiba akart szállni, amikor útját állotta egy szánalmasan toprongyos ember. — Uram, egy dollárt! Valami meleget szeretnék enni vacsorára! — Egy dollárt? Nem bánom, kaphat tőlem, de nem vacsorára. Magának ugyanis, öregem, másra van szüksége. Olyasmit kell fogyasztania, amitől egy csapásra elfelejti minden nyomorúságát ... erre igen alkalmas egy dupla viszki. — De uram, én inkább meleg vacsorát ennék! — Azért, barátom, mert fogalma sincs a lélektanról. Az étel legfeljebb az éhségét csillapítaná egy időre, de szomorú gondolatai tovább gyötörnek. Na, tudja mit, itt egy kétdolláros szivar. Amíg ezt szívja, megfeledkezik minden bajáról és higgadtan tud gondolkodni a jövőjéről. De uram, értse meg, éhes vagyok, fázom ... — Én csak azt látom, hogy rendkívül ideges. Ha pedig ideges, az étel csak árt magának. Előbb le kell csillapodnia. Tudja mit, eljátszunk egy parti pókert, aztán jöhet a vacsora is. — De könyörgöm, éhes vagyok... — Jól van, látom, hogy maján nem lehet segíteni. Meg fogja kapni azt a meleg vacsorát, de előbb bemutatom a feleségemnek. Hadd lássa, hogy hová jut egy ember, aki nem iszik, nem dohányzik és még csak a kártyához sincs érzéke! 1939. január 4 BÁLBA, ESTÉRE Az első: rózsaszín-ezüst taftbrokát estélyi ruha, kétoldalt rózsaszínű tüllből készült rózsacsokorral felcsippentve. Alul rózsaszínű tüll — taftbrokátra dolgozva. A ruha felső része váll nélküli, tetején keskeny rózsaszínű tüll fodorral — fölé bolerót rajzoltunk. A második, empire jellegű esti ruha, hátul masnira kötött, flitterrel hímzett tüll díszítéssel. Acélkék selyemanyagból vagy bársonyból, szürke tüllel, kék flitterrel hímezve készülhet. A harmadik, türkiszzöld mintás taftbrokát kisestélyi ruha — magas, széles öve és a szoknyán átkötött széles ráncolt csokor ugyanennek az anyagnak a másik oldalából készül, (m) terveztük ezt a három ruhát. Kantáros nadrág 2 éves kisfiúnak duplaszéles szövetből 80 cm kell hozzá. Ha a kockákat 5 cm-re nagyítva megnagyobbítjuk a szabásmintát, megkapjuk a kellő méretet. Az a nadrág eleje (2 db). B ~ a nadrág háta (2 db). C — öv elöl, félbehajtva. D öv hátul, félbehajtva. A kantárt megfelelő hosszúságban, az övhöz hasonló szélességben a maradék anyagból szabjuk. MAGLÓDI MAGDA Nagymama ajándéka Nem is tudom, hogy fogjak hozzá! — Sajnálom szegény nagymamát! — Én mondjam meg, amit magától — mindeddig még ki nem talált? — Gyanítja már a Klárikánk is — Én meg tudom már régesrég — anyu csendesen mosolyog csak... — De nagymama, ő hiszi még! A kis csomag a fa alatt volt — s egy névjegykarton beletűzve — »NAGYMAMÁNAK«, ezt én írtam rá — s figyeltem ahogy kibetűzte. — Nagy óvatosan bontogatta. — »Nézzétek, milyen szép dobozka! — Milyen okos volt Télapótól — hogy nekem idén épp ezt hozta! Tudta, hogy erre van szükségem! — Hát mondjátok, nem megható? — Megcsókolnám, ha most belépne — ez az aranyos Télapó! — Hát persze, én egy szót sem szóltam — és ő sem fordult énfelém. — örültem is, hogy rám se pillant — még észrevenné tán szegény ... Nem is tudom, hogy fogjak hozzá! — Hiszen megtudja ő is egyszer. — Jót nevet, ha eszébe jut majd — milyen soká becsapták ezzel! — De mikor úgy örült, szegényke! — Csak nézte, nézte meglepetten és Télapót dicsérte érte ... — S nem tudta, hogy én készítettem! Idegen ötlet nyomán B. Radó Lili NÉPSZAVA Önkéntes mártírok Finom árnyékként imbolyognak közöttünk. Nem vesznek tudomást tülekedésről, egészséges küzdelemről. Félreállanak az útból és saját énjüket, érdekeiket, céljaikat feladva, csak másokért élnek. Nem nagyvonalú emberbarátok ők, akiknek nevét felírja a történelem, s akikről már a kortársak is tisztelettel szólnak. Szürkék és névtelenek, tetteiket még a családi krónika se tartja számon, hiszen éppen abban rejlik áldozatuk, hogy saját énjüket megtagadva, mintegy felolvadnak a hozzájuk tartozókban. önkéntes mártírok ők, csak adni tudnak, nem fogadnak el semmit. Többnyire nők, de elvétve akadnak közöttük férfiak is, önként mondanak le mindenről, ami jó, szép és kellemes lenne számukra és örömmel hagyják kihasználni magukat. Pedig senki sem várta ezt tőlük. A férj eleinte bosszankodva látta, hogy régi, kopott ruhájában jár a felesége, mikor újat is vehetne magának. A gyermek próbálja megértetni anyjával, hogy nem kell rabszolgát csinálnia önmagából, hívhatna segítséget is a súroláshoz, nagymosáshoz, inkább megtakarítják az árát máson. Jóindulatú munkatársak figyelmeztetik, ne vállaljon el önként minden munkát, senki sem kívánja tőle, hogy erején felül dolgozzék. Így van ez eleinte, később megszokják áldozatát, és hamarosan már el is várják tőle. Természetellenes önzetlenségük magától értetődően fejleszti ki a környezet önzését és a hozzátartozók még a hála gondolatát is elhárítják maguktól, hiszen ez csak lelkiismeretfurdalást ébresztenebennük. Akárhányszor látjuk, hogy anyák túlzott jóságukban mesterségesen ébresztik fel gyermekük önzését és csak akkor eszmélnek fel, amikor az emberré nőtt gyermek követeléseinek eleget tenni nem tudnak többé. — Egész életemet feláldoztam értük. Lemondtam mindenről, hogy ők semmiben hiányt ne szenvedjenek. Rongyosan jártam, hogy elegánsak legyenek. Száraz kenyeret ettem, hogy ők cukrászsüteményt ehessenek és íme, most, amikor már öreg és gyenge vagyok, s nem várhatnak tőlem semmit, terhükre vagyok... *— panaszolja egy anya. Lélekben összeomlik, mert úgy érzi, hogy hiába vetett, semmit sem aratott. Nem gondol arra, hogy mártír hajlamával nem a jóság, kötelességtudás és a hála magvait vetette el gyermekei lelkében, hanem az önzését és a közönyét. . — Éveken át nem mehettem sehová, mert nem volt rendes ruhám, cipőm, hogy a férjem jólöltözött lehessen. És most, amikor annyi idő után először jut eszembe, hogy vegyek magamnak végre valami csinosat, ízléseset, férjem méltatlankodva kérdezi: *•Mi szükséged rá, hiszen úgyse mész sehova!« — panaszolja egy feleség és elfelejti, hogy túlzott szerénységével ő szoktatta le férjét arról, hogy rá is gondoljon. Rabszolgatartót nevelt belőle és most, amikor előáll jogos emberi igényeivel, úgy is bánik vele, mint egy lázadó rabszolgával. H. Lányi Piroska Virágok téli hajtatása otthon Sokszor csodálkozva és némi irigységgel állunk meg zord téli napokon a virágüzletek kirakata előtt, hogy gyönyörködjünk a nyíló virágokban. Pedig kevés fáradsággal, de soksok szeretettel, gondoskodással elérhetjük, hogy lakásunkat télen saját hajtatású növényeink díszítsék. Erre a célra a korán tavaszszal virágzó virágok a legalkalmasabbak. Gyöngyvirágot is könnyen hajtathatunk. A kertből vagy erdőből felszedett töveket kiválogatjuk, s a jól fejlett példányokat hajtatjuk. Homok és fűrészpor feles keverékébe, mély ládába ültetjük s mohával takarva, 25—28 C fokos sötét helyre tesszük, öntözés, rendszeres permetezés mellett a harangocskák hamarosan kifejlődnek. A hajtás 2—3 hét alatt virágzik. A hajtatott tövek nem sínylik meg az átültetést. Tövestül kiemelve, vázába és díszládákba ültethetjük homokos földbe. Jácinthagymát öblösszájú üvegben is virágoztathatunk. Tegyünk vízbe egy késhegynyi konyhasót és egy darabka faszenet, s tartsuk 6-8 hétig sötét, hűvös helyen. Ez idő alatt a hagymák gyökere behálózza az üveget. Ezután tehetjük csak meleg helyre, ahol papírsüveggel védjük a fény ellen, a bimbó megjelenésekor ezt is eltávolítjuk. Hasonlóan hajtathatjuk a jácintot, ha cserépbe moha közé ültetjük s a cserép alatt levő tányérkában vizet tartunk. Vágott növények hajtatása Néhány cserje levágott vesszője is szépen kivirágzik a szobában. Kizárólag olyanokkal kísérletez- zünk, amelyeknél a bimbót kéz-idetleges formájában is megtalál-t juk a rügyben. Orgonát, arany-, vesszőt (Forsythia), babarózsát, japánbirset vagy barkákat szok-; ták leginkább hajtatni. December- ben, januárban megszedjük a jól fejlett és virágrügyekkel szépen megrakott vesszőket. Tíz-tizenkét órán át 30 C fokos vízben fürdet-t jük, úgyhogy a vessző teljesen a vízben legyen. A fürdetés után éles késsel jó hosszú metszlapot készítünk a vesszők alján, majd a vesszőket langyos vízzel telt edénybe állítva, melegre tesszük. A virágoztatás alatt világos helyen tartjuk a vesszőket, hogy a virágok színe kifejlődhessen. A vizet naponta cseréljük, lehetőleg langyos vízzel. A hideg víz károsítja a hajtatást. Kedves meglepetést és nagy örömet szerezhetünk aránylag kevvés munkával a növénynek téli hajtatásával. Téli zimankós napokon a tavasz üde virágait ottho nunkba varázsolhatjuk. ! ♦ fing? Sándor — Cs. Horváth Tibor iCaland | I a.) A VILÁGŰRBEN Az emlékezetes délután óta, amikor végighallgatta Kovásznál professzornak, az űrhajózás nagyhírű tudósának előadását, Pákát Andris minden szabad idejét az Üttörőház modellező műhelyében töltötte. Merész feladatra vállalkozott! Több hónapos munka után végre egy este elkészült a nagy mű. »No lám! Igazán szép űrhajómódor!!« — szólalt meg váratlanul egy hang. Andris meglepetten kapta fel a fejét. A professzor állt előtte! »Ügyes fiú vagy! Jutalmul a szorgalmas munkáért mutatok neked egy igazi űrhajót!« Andris még magához sem tért a csodálkozástól, máris ott álltak egy űrhajó tövében. Körüljárták a hatalmas építményt, majd a felvonó a vezetőfülke bejáratához repítette őket. »Itt is sok érdekes dolgot láthatsz. Nézd elsősorban ezeket az üléseket. Inkább ágyakhoz hasonlítanak, mert az indulás pillanatában a nagy sebesség miatt, igen erős nyomás nehezedik az utasokra. Ezt az emberi szervezet csak fekvő helyzetben tudja elviselni.« »Vigyázz! Az indítógombon a kezed! Meg ne nyomd!« — kiáltott fel rémülten a professzor. De már késő volt. Az űrhajó iszonyatos süvítéssel elhagyta az indítóteret. (Folytatjuk) — Mindig pontos szokott lenni... mindig pontos szokott lenni... mindig pontos szokott lenni... KÖDBEN — Te vagy az, édes? — Ha nem kóstolod meg a borotvapengét, sohasem lesz belőled kardnyelő! — Egy tonna szálljon ki! Szöveg nélkül ****** KÜLFÖLD humora — Húsz éve naponta az ágy alá nézek és ma végre van alatta egy férfi!