Népszava, 1959. január (87. évfolyam, 1–26. sz.)
1959-01-07 / 5. szám
Új hidroterápiás gyógyintézményt a Tatabányai Cement- és Mészmnél Új hidroterápiás gyógyin-tézményt avattak kedden dél♦ előtt a Tatabányai Cement és Mészmű dolgozói, melynek építését egy évvel ezelőtt kezdték el, a szakszervezet elnökségének javaslatára. E kitűnő egészségügyi létesítményt amelynek minden csavarját a gyár szakemberei, dolgozókonstruálták és készítették el. Brutyó János, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át rendeltetésének. Az avatáson megjelentek a SZOT képviselői is. 2 Jobban óvják üzemeinkben a közvagyont Az elmúlt évben sok szó esett a társadalmi tulajdon védelméről: napirenden szerepelt a sajtó hasábjain, üzemi megbeszéléseken, s nem eredménytelenül. A KGM-hez tartozó vállalatoknál például a párt- és a szakszervezeti szervek, az üzemi tanácsok és a gazdasági vezetők a dolgozókkal együttesen többször is megvizsgálták, hogyan óvják üzemeinkben a közvagyont. Általában megértették, hogy a társadalmi tulajdon védelme nemcsak rendőri és rendészeti ügy, hanem elsősorban gazdasági és mozgalmi feladat. S ezért nemcsak a vétségek elkövetőit vonják felelősségre, hanem a megfelelő intézkedéseket és az ellenőrzést elmulasztókat is. • Javult az ellenőrzés A KGM kollégiuma a vasasszakszervezettel is tanácskozott a fontos kérdésről, az anyaggazdálkodás, a leltár, a bizonylati fegyelem és a takarékos gazdálkodás ellenőrzéséről. Ennek nyomán a vaskohászati igazgatóság utasította a vállalatokat a hulladékanyagok megfelelő kezelésére és őrzésére. A mezőgépiparigazgatóság az üzemi rend, a szervezettség, a bizonylati fegyelem javítása érdekében ügyrendet készített A híradástechnikai vállalatoknál bevezették az anyagokkal való elszámoltatást. A hajóipari igazgatóság utasítására a Gheorghiu-Dej Hajógyárban megszervezték a folyamatos raktárellenőrzést, a műhelyek csak annyi anyagot kapnak, amennyi a munkához feltétlenül szükséges. Ezzel, s a felesleges anyagkészletek megszüntetésével a múlt évben 8—10 millió forintot takarítottak meg. A vállalatoknál jelentősen javult a személy- és áruforgalmi, valamint a raktári ellenőrzés is. Fontosságára jellemző, hogy az egyik vizsgálat alkalmával a Ganz Vagon- és Gépgyárban mintegy 500 ezer forint értékű szerszámot és műszert találtak a dolgozóknál, ami nem szerepelt a nyilvántartásban. A Csepel Autógyárban minden szerszámot gyári jelzéssel látnak el. Illegális textilüzem és társai Az eredmények ellenére még mindig sok a társadalmi tulajdon elleni vétség, lopás, hanyag árukezelés, pazarlás. .A vizsgálatok a legtöbbször bebizonyították, hogy az eltulajdonított termékek ára nem kenyérre, hanem italozásra, könnyelmű életmód biztosítására kellett. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában történt 170 000 forint értékű lopást például Vajna Gábor volt szállítási osztályvezető — korábban Mateosz fuvarozó és 66 fővel dolgozó üzem tulajdonosa — irányította és szervezte. Annak idején nagy port vert fel a »Pataki-Ügy«. Főszereplője volt fővárosi textilnagykereskedő, aki illegális textilüzem létesítésével, adó- és bércsalással, árdrágítással másfél év alatt 1 200 000 forint »haszonra« tett szert. Molderitz Ferenc fuvaros a Csepel Vas- és Fémművekből az ablakos tarisznyában lopta ki a szerszámokat és a kerékpáralkatrészeket. És így sorolhatnánk tovább a női harisnyakötőre tűzdelt kerékpárcsengőket, a szappanban és kenyérben elrejtett rádiócsöveket, a betonba épített motorokat stb, amelyek az elmúlt év első hat hónapjában 5,5 millió forint kárt okoztak. Csak a munkások és az üzembiztonsági szervek éberségének köszönhető, hogy a kárból két és fél millió érték megtérült. Gondatlanság szüli a kárt Sok érték megy veszendőbe gondatlanság miatt is. Az egyik konzervgyárban tíz millió forintotvitt el a vezetők bűnös hanyagsága. Sok millió forintjába kerülnek államunknak a szerszám- és géptörések. Az Egyesült Izzó szolgáltatási osztályának volt csoportvezetője például őrizetlenül hagyta a felügyeletére bízott kazánokat, s az egyik túlmelegedett kazán megrepedt: a hetvenezer forintos kárt, többhetes termeléskiesés tetézte. A Ganz Vagon- és Gépgyár vasöntödéjében a szárító kemence a hanyag kezelés miatt felrobbant, a kár húszezer forint. A Klement Gottwald Gyárban az egyik csoportvezető gondatlansága miatt harmincezer forint értékű impregnáló anyag folyt el. Több százezer forint kárt okoznak a fuserálók. A MÁVAG-ban például konyhakések, bronzmozsarak, szőlőprés, magnetofon, szeszfőző daráló, kávéfőző stb. készült a gyári anyagokból. Az ellenőrzést és a felelősségrevonást ma is nehezíti, hogy egyes igazgatók, gazdasági vezetők nem szívesen jelentik az ügyészségnek a leltárhiányt és az egyéb károkat, mert ez gyakran rájuk is rossz fényt vetne. Az is hiba, hogy egy-egy súlyosabb vétség bírósági tárgyalása elhúzódik, s mire megszületik az ítélet a munkások már nem emlékeznek a bűncselekményre. A felsoroltak is bizonyítják hogy tennivalóban nincs hiány, s az előrehaladás csak akkor lehet tartós, ha az üzemekben ezután is napirenden tartják a társadalmi tulajdon óvását. A következetesebb ellenőrzés a vezetők részéről, feltétlenül maga után vonja a munkások felelősségérzetének növekedését is, a munkakerülők, a tolvajok elszigetelését és kiközösítését. Tarai László Rendeletek A családfenntartó sorkötelesek kedvezményei A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elrendelte, hogy elhalasztható, illetve megszakítható a katonai szolgálata annak a sorkötelesnek, aki családfenntartó — vagyis aki munkáképtelen, illetve legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező feleségét, gyermekét, szülőjét, nagyszülőjét vagy testvérét egyedül tartja el. A szolgálathalasztás időtartama egy év, mely indokolt esetben azonban évenként meghoszszabbítható. A szolgálathalasztást az illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságtól kell kérni. Kimondja a rendelet, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni. Ennek összege egy hozzátartozó után havi 250 forint, minden, további igényjogosult után ezen összeget 80 forint kiegészítő pótlékkal kell emelni. A családi segély iránti kérelmet az illetékes tanács végrehajtó bizottságához kell beadni. A rendelet messzemenő kedvezményeket biztosít a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy igényjogosult hozzátartozóinak. Így az illetékes tanács köteles őket szociális juttatásokban és egyéb támogatásban részesíteni, a betegségi biztosítással járó egészségügyi ellátás pedig továbbra is megilleti őket. A bevonult feleségének munkaviszonyát átszervezés címén nem lehet felmondással megszüntetni. Munkaviszony létesítésénél előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatra bevonult személy igényjogosult hozzátartozóit. A rendeletet a Magyar Közlöny január 6-i második száma közli, és rendelkezéseit január 1-től kell alkalmazni a már folyamatban levő ügyekben. Egyes illetékekre vonatkozó rendelkezések A pénzügyminiszter a Magyar Köszlöny január 6-i második számában közölt rendeletével egyes illetékekre vonatkoznna intézkedett, így többek között elrendelte, hogy az Országos Takarékpénztár által rendezett lottó-tárgysorsjáték keretében kisorsolt öröklakások, családi házak után nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni azoknak, akik ezek tulajdonjogát a sorsolás útján megszerezték. A rendelet kimondja, hogy magániparos vagy kereskedő szerződései, nyugtái, elismervényei - ha az okirat tárgyának értéke az ezer forintot meghaladja - az illetékjogszabályokban megállapított illeték alá esnek. Intézkedik még a rendelet a hatóságok által készített másolatok illetékéről és kimondja, hogy az első oldal után 25 forint minden további megkezdett oldal utált s forint illetéket kell fizetni. Egyesítették a sörgyárakat Gazdaságosabb lesz a termelés és tervszerűbb a sörellátás A gazdaságos termelési feltételek megteremtésére január elsejével , az Élelmezésügyi Minisztérium utasítására egy országos vállalatba tömörítették a hazai sörgyárakat. Ennek jelentőségéről, várható kihatásairól nyilatkozott dr. Tamás György, az Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. — A sörgyárak összevonását, az Országos Söripari Vállalat létrehozását — mondotta — az ipari vezetés és a termelés közötti kapcsolat szorosabbá fűzése és a gazdaságossági elgondolások indokolták. Az egységes vállalat vezérigazgatója és a gyárak igazgatói a kollégiumi üléseken már az országos szükségletek ismeretében a legcélszerűbben oszthatják ki a feladatokat a gyárak között. A gazdaságosságon túlmenően elsősorban a lakosság jobb és tervszerűbb sörellátását jelenti az intézkedés. Az országos vállalat vezetői úgy csoportosíthatják a készleteket, ahogy az a fogyasztás szempontjából a legelőnyösebb. (MTI) A Népszava és a SZOT munkavédelmi osztálya munkavédelmi propaganda pályázatának eredménye A bíráló bizottság értékelte a Népszava és a SZOT munkavédelmi osztálya munkavédelmi propaganda pályázatára beküldött pályamunkákat és a következő döntést hozta: Mivel a beküldött munkák nem érték el a kívánt színvonalat, az I I. díjat nem adja ki. A II. díjat és az azzal járó 600-600 forintot Jászai Nagy Józsefnek (Kisterenye, Sallai utca 20) és Hajós I. (Budapest, VI., Eötvös utca 10) pályázóknak, a III.I. díjat és az azzal járó 600 forintos jutalmat Takács Bélának (Buda- pest, XVII., Irsa utca 61) ítélte. • Ezeken kívül a bizottság Hamar ■. József (Lenin Kohászati Művek, • • Diósgyőr, Vasgyár) és Frick Ká-;roly (Budapest, V., Nádor utca 17);A pályázókat 200-200 forint jutalom-;; ban részesítette. A nyertesek pos-;tán kapják meg nyereményeiket. A bizottság dicséretben részesül | Cseri József (Gyöngyös), dr. Bér-' Stóty István (Budapest), Janó And;;rás (Nagybátony), Kemény Ferenc;; 'Budapest), Berbenkó Ferenc (Má-riabesnyő), Simon György (Buda-; | pest) és Szebenyi József (Buda-!! pest) pályázókat. A felesleges készletek felszámolása Inkurrencia hirdetéseink NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK _______által segítjük az anyagbeszerzők munkáját K KÍSÉRJE FIGYELEMMEL a Népszava napról napra megjelenő hirdetéseit. A szovjet mesterséges bolygó tudományos jelentősége írta: dr. Vetre László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója A január 2-án felbocsátott szovjet űrrakéta az egész világ érdeklődésének középpontjában áll. A csillagászokat valósággal megostromolták az újságírók nyilatkozatokért és a nagy sietségben megjelent közlemények néha bizony nem fedték pontosan a tényeket, helytelen nyilatkozatok is napvilágot láttak. Nem árt, ha most higgadtan visszapillanunk az űrhajózás történetének kiemelkedő napjaira. Űrrakéta vagy holdrakéta? Amikor a Szovjetunió felbocsátotta a szputnyikokat és azok méreteivel megdöbbentette a világot, a hozzáértők előtt nem lehetett kétséges, hogy a mesterséges holdakkal egyidőben tetszés szerint küldözhettek volna rakétákat a bolygók közötti térbe, sőt akár a naprendszeren kívüli világba. Köztudomású, hogy 11,2 kilométer másodpercenkénti sebes- sség szükséges a Föld környezetének elhagyásához,, de a naprendszer elhagyásához semkell lényegesen nagyobb sebesség, ha a kilövést a Földek Nap körüli mozgása irányában végzik. A Szovjetuniónak mindenesetre rendelkezésére álltak az ilyen sebességek eléréséhez szükséges hajtóanyagok. De az ilyen rakéták felküldésének költsége nem állt volna arányban a tőlük várható tudományos eredményekkel. Mert néhány napi út után ,az ilyen rakétákkal megszűnik a kapcsolat és nem kaphatunk semmi felvilágosítást a világegyetem távolabbi részeiről. [Ezek a rakéták majd csak akkor kerülnek napirendre, hamár emberek is helyet foglalhatnak bennük és nagy távolságokból is visszairányíthatók lesznek a Földre. Más a helyzet, ha a rakéta a világűrbe való távozása előtt elhalad a Hold közelében. Ekkor ugyanis mód nyílik arra, hogy felvilágosításokat kapjunk ennek az égitestnek még ismeretlen sajátságairól. De a Hold eléréséhez, már nem egyszerűen nagy energiával való kilövés szükséges csak, hanem igen bonyolult irányítás is. Tehát egy holdrakéta sikere lényegesen nagyobb technikai igényeket támaszt, mint egy űrrakétáé. A legújabb szovjet rakétával a Hold kellő megközelítése tökéletesen sikerült, hiszen a rakéta mindössze kétholdátmérő-távolságra haladt is Földünk kísérőjének felszínétől. Így ez a rakéta valóban az első holdrakéta volt. Milyen tudományos eredmények várhatók? A rakétában elhelyezett rádióadók mindegyike kifogástaanul dolgozott a Hold melletti elhaladáskor és így biztosra vehetjük, hogy a kitűzött tudományos program szabályszer rakéta a földi holdrendszer elhagyása után megkezdi keringését a Nap körül. Pályájának a Naphoz legközelebbi pontját január 14-én éri el, amikor 146,4 millió kilométerre lesz naprendszerünk középpontjától. Szeptember elején lesz a legtávolabb, 197,2 millió kilométernyire a Naptól. A pálya lapultsága tehát nem nagy, a nagybolygók közül a Merkúrnak és a Plútónak is iűen bonyolódott le. Természetesen még némi időt vesz igénybe, míg a kapott adatokat feldolgozzák. A legfontosabb tudományos cél volt annak eldöntése, hogy van-e a Holdnak mágneses tere. A Föld mágneses terét 350 évvel ezelőtt fedezték fel, azután 1908-ig kellett várni, míg a Napon, illetve , a napfoltokban mágneses teret találtak. Az utolsó évtizedben az úgynevezett Zeeman-effektus segítségével már mintegy száz csillag mágneses terét határozták meg. De a Nap és a csillagok gáznemű égitestek és ugyanilyen módszerrel nem lehet meghatározni a Földhöz hasonló szilárd égitestek mágnességét. Pedig a földmágnesség okának kiderítésére éppen ezeknek az égitesteknek mágnessége adná a legtöbb felvilágosítást. Néhány évvel ezelőtt indirekt úton megkísérelték a Venus bolygó mágneses terének meghatározását. Az alapgondolat az volt, hogy a Napról a Föld felé kilövellt, elektromosan töltött részecskék elérőinek útjukból, amikor a Venus a Föld és a Nap között mozog, feltéve, hogy a Venusnak van mágneses mezeje. Hasonló meggondolások alapján újabban Bartha Lajos, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa a Hold meglapultabb a pályája. A rakéta keringési ideje körülbelül 10 hónap, így a két égitest öt év múlva megint közel lesz egymáshoz. De a számítások szerint ez a közelség több millió kilométert jelent és így nincs reményünk arra, hogy a rakétát ismét megfigyelhessük. A szovjet űrrakéta, ha csak valami meteorral össze nem ütközik, évmilliókig elkeringhet a Nap körül. nemes terére a Tőidénél valamivel kisebb értéket kapott Kíváncsian várjuk, hogy a mostani közvetlen mérések milyen eredményeket mutatnak. Ugyancsak fontos eredményeket várhatunk a holdrakétától a bolygók közötti anyag szerkezetének feltárásában. A meteorokon kívül az állatövi fény mutat leginkább arra, hogy különösen a földpálya síkjában igen sok apró részecske mozog. Ezeknek sajátságaira is csak indirekt, úton tudtunk eddig következtetni és ezek alapján úgy gondoljuk, hogy az állatövi fény részben a napkoronából kikerülő elektronokból, részben a kisbolygók szétporladásából és az üstökösök felbomlásából származó mikronnyi nagyságú porszemcsékből áll. A holdrakéta direkt érintkezésbe került most ezekkel a részecskékkel. A kozmikus sugárzás vizsgálata minden mesterséges holdnak programjába tartozott: a holdrakéta ezeket a vizsgálatokat most távolibb régiókra terjesztette ki. Igen szép kísérlet volt a nátriumgáz kibocsátásával előállított mesterséges csóva. Ilyen nátriumgáz az üstökösök csóváiban is kimutatható és a kísérlettel most pontosabb adatokat kapunk. az üstököscsóvák fényének gerjesztési módjára vonatkozóan. Keringés évmilliókon át NÉPSZAVA A legközelebbi holdrakéta A Holdról rakéták útján nyilván akkor kaphatjuk a legtöbb felvilágosítást, ha a rakétát olyan pályára állítják be, hogy az a Hold közelébe jutva, annak távolságán kissé túlmenjen, majd megkerülése után visszatérjen a Föld térségébe és egy, a Hold és Föld körül záruló pályán keringjen. A Föld és a Hold körül záródó pályán keringő rakétának az a nagy előnye, hogy a Hold közelében kapott információkat összegyűjtve, elraktározza addig, amíg a Föld közelébe ér és ekkor közölheti anyagát. A jövőben azt is megkísérlik majd, hogy a rakétát sértetlenül visszavezéreljék a Földre. Nem kétséges, hogy a szovjet tudomány és technika a legrövidebb időn belül megoldja ezeket a problémákat is. . A területi egyeztető bizottság helyett a járásbíróság elé lehet terjeszteni azt az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe (Mt. 143. §) nem tar-ítozó munkaügyi vitát, amelyben az első fokon eljáró egyeztető bizottság határozatot hozott, illetve szavazategyenlő- sség miatt dönteni nem tudott. (14/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet 40. §.) A tizenhatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló gyermek után a családi pótlék legfeljebb a tizennyolcadik életévének betöltéséig jár. A családi pótlék a tizenhatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló után a gyermek keresetének (ösztöndíjának) összegére tekintet nélkül jár. A tanviszony fennállását ilyen esetben félévenként igazoltatni kell. (42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendelet 2 § (3) bekezdés és 8/1958. (VII. 13. Mű. M. sz. rendelet 5. §.) A lakáscsereszerződés nem teljesítéséből vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Lakáscsereszerződésen alapuló kiutaló határozat végrehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el. (15/1957. (III. 7.) 23. §.) A házfelügyelő munkaviszonyának a munkáltató által törént felmondása esetén a munkáltató a házfelügyelőt nem köteles a felmondási idő alatt a munka teljesítése alól felmenteni. (Budapest Főváros Tanácsának 2/1958. számú rendelete 15. § (1) bekezdés.) Az egyetemet, főiskolát, szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzettek gyakorlati szakismeretek szerzése, illetve kiegészítése céljából kötelesek az iskola szerint és a munkahely szerint illetékes miniszterek által kijelölt vállalat alkalmazásába lenni és a kötelező szakmai gyakorlati időt itt eltölteni. A kijelölés során dolgozó kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell v venni. (Munka Törvénykönyve 132. § (1) bekezdés.) nemzetközi szakszervezeti mozgalom térttétete kialakulásától a második világháborúig" Könyvismertetés Nemrégiben jelent meg -A nemzetközi szakszervezeti mozgalom története kialakulásától a második világháborúig*" című könyv. Országonként tárgyalja a szakszervezeti mozgalom kialakulását, fejlődését. Az Olvasó megismerheti belőle Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Kína, India, Japán és Latin-Amerika, valamint több gyarmati és függő ország szakszervezeti mozgalmát a szabad versenyen alapuló kapitalizmus korában és a kapitalizmus általános válságának első időszakában. Ismerteti az olvasóval a mozgalom legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Részletesen foglalkozik a könyv a munkásosztály kialakulásával, a chartista mozgalommal, a Trade-unionizmussal és más irányzatokkal. Kitér az amerikai munkásszövetség (AFL) megalakulására, tárgyalja Amerika gazdasági és politikai helyzetét is az első világháború után. Elemzi a különböző országok kommunista pártjai létrejöttének utáni helyzetét, a szakszervezeti mozgalomra gyakorolt hatásukat. Részletesen foglalkozik azzal, hogy a XIX. század végén s a XX. század elején megalakult nemzeti szakszervezeti szövetségek nem állottak a nemzetközi munkásmozgalom élére. Ennek oka az volt, hogy az imperializmus korszakában a munkásmozgalomban megerősödött az opportunizmus. Azzal egyidejűleg azonban megerősödtek a haladó, de- mokratikus erők is a nemzet-közi szakszervezeti mozgalom-ban. Ez vezetett aztán — a" második világháborút követően —a Szakszervezeti Világszövetség megalakulásához, és sikeres tevékenységéhez. A könyv elősegíti a proletár- nemzetköziség elmélyítését, a nemzetközi szakszervezeti, mozgalom megismerését, meg- s értését és tanulságokat, ösz- tönzést ad a szakszervezeti tagságnak, funkcionáriusoknak. z Zs. P. 1959. január 7