Népszava, 1959. február (87. évfolyam, 27–50. sz.)
1959-02-01 / 27. szám
Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Közlemény az 5. oldalon) Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 87. ÉVFOLYAM, 27. SZÁMÁRA 80 FILLÉR 1959. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP A Szovjetunió ma az atomenergia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad Az SZKP XXI kongresszusának tanácskozása Az SZKP XXI. kongreszszusának péntek délutáni ülésén az elnöklő Nyikolaj Ignatov a beszámoló feletti vitában Mihail Lavrentyev akadémikusnak, a Tudományos Akadémia alelnökének, az Akadémia szibériai tagozata elnökének adott szót. Lavrentyev a hétéves tervben a szovjet tudomány és a tudósok elé tűzött feladatokról beszélt. A tudományos intézményeket, a főiskolákat, az ipart és a mezőgazdaságot a lehető legközelebb kell vinnünk egymáshoz, szervezetileg és területileg egyaránt — jelentette ki a tudós. — Fokoznunk kell az együttműködést az egyetemek, a műszaki tanintézetek és az üzemek között. Ez az együttműködés nagyon fontos most, amikor új tudományos központok létesülnek. Ilyen együttműködés biztosította a szovjet tudománynak a magfizikában elért sikereit és más eredményeit. Lavrentyev akadémikus kijelentette: A Szibériában kialakuló tudományos központban nemsokára megnyílik a hidrodinamikai intézet, s befejeződik más intézetek építése is. Több mint háromszáz tudományos munkatárs már átköltözött Moszkvából és Leningrádból Szibériába. A legközelebbi jövőben újabb négyszáz tudományos dolgozó érkezik oda. A szónok ezután megemlített néhány problémát, amelynek kidolgozásával a keleti tudományos intézmények foglalkoznak majd. Ezek között van a föld mélyének, az új műanyagok problémáinak, a kibernetikai technika kérdéseinek, valamint e technika ipari felhasználásának tanulmányozása. Lavrentyev akadémikus a szibériai tudósok nevében biztosította a kongresszust, hogy a tudósok minden erejükkel dolgoznak majd a hétéves terv tudományos feladatainak végrehajtásáért. Pjotr Lomako, a krasznojarszki népgazdasági tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az ipari vezetés gyökeres átszervezésének és a népgazdasági tanácsok megteremtésének eredményeként a Szovjetunió óriási sikereket ért el. Már a népgazdasági tanácsok fenn- állása óta eltelt rövid időszak is megmutatta a gazdaságveze- tés eme új formájának rend- kívüli előnyeit. A kraszno- jarszki határterület vállalatai- nál emelkedett a termelékeny-',ség. 1958-ban 12 és fél száza-',lékkal növekedett a termelés', 1957-hez képest. A határterület', üzemei és gyárai határidő előtt teljesítették 1959 januári tér-'e melési terhüket. Szergej Bojko, a poltavai te-' rületi (Ukrajna) Lenin-kolhoz. elnöke ismertette a mezőgaz- dasági terméshozam növelésé- ben, az állattenyésztés fejlesz- tésében elért sikereket, majd, Csou En-laj felé fordulva, kérte, adja át a kínai dolgo-zóknak a Szovjet—Kínai Ba-', ráti Társaság valamennyi kol-', hozista tagjának üdvözletét. Pessi: Példaképünknek tekintjük a Szovjetunió népeit Bojko után Villo Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára emelkedett szólásra. A finn kommunisták és az egész dolgozó nép nevében üdvözölte a XXI. kongresszus küldötteit. Finnországban —mondotta— nagy érdeklődéssel figyelik a Szovjetunió fejlődését, önökkel együtt örvendünk sikereiknek — mondotta. — A legutóbbi másfél évben Finnországban túltermelési válság észlelhető, a munkanélküliség rekordmagasságot ért el. Ville Pessi hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között Finnország számára rendkívül fontos volna, hogy fejlessze kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Ezt azonban országunk befolyásos körei akadályozzák — mondotta Pessi. — Feladatunk — folytatta —, hogy ismertessük a finn néppel a Szovjetunió sikereit, a Szovjetunió szerepét a népek szabadságáért, a békéért vívott harcban. Pessi ezután kijelentette, hogy a hétéves terv megvalósítása nemcsak a Szovjetunió népei, hanem az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom szempontjából is nagyjelentőségű lesz. Példaképünknek tekintjük a Szovjetunió népeit, amelyek hazájukban az SZKP vezetésével kivívták a szocializmus végső győzelmét — mondotta. V Brezsnyev: A nehézipar elsődleges fejlesztése általános és megingathatal az irányvonalunk volt és az is marad Nyikolaj Ignatov, a délutáni files elnöke ezután Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának adta meg a szót. — Pártunk XXI. kongreszszusa úgy kerül majd be a történelembe, mint kimagasló határkő, amely jelzi, hogy szocialista hazánk belépett a kommunista társadalom építésének időszakába — hangsúlyozta Brezsnyev. — Azok az intézkedések, amelyeket a párt a legutóbbi időkben foganatosított, a népgazdaság sok ágában az ipar és a mezőgazdaság kolosszális tartalékait tárták fel — mondotta. — Maga az élet igazolja, mennyire megnőtt a párt eszmeileg és szervezetileg egyaránt, milyen forradalmi edzettségre tettek szert a káderek. — Miközben a hétéves terv időszakában megteremtjük a kommunizmus anyagi-technikai alapját, vezető szerepet biztosítunk a nehéziparnak. A nehézipar elsődleges fejlesztése általános és megingathatatlan irányvonalunk volt, és az is marad — hangsúlyozta Brezsnyev. — A nehéziparba csaknem 700 milliárd rubelt ruházunk be. Erőteljesen fejlődik majd a vegyészet, az energetika, az olaj- és gázipar, az építőanyagipar — mondotta Brezsnyev, majd részletesen foglalkozott a kohóipari termelés várható hétéves fejlődésével. — Az a feladatunk, hogy felújítsuk a kohóipar, különösképpen a hengereltáru- és a csőgyártás technikai felszerelését. A kohóipar új kapacitásainak átlagos évi növekedése a hétéves terv folyamán eléri az 5 millió tonnát, vagyis háromszorosa lesz az előző hét évinek. Hogy időt nyerjünk, igyekszünk teljesen kiépíteni, újjáépíteni, vagy kibővíteni a már működő vállalatokat. Tervbe iktattuk még új hatalmas objektumok, például a karagandai, a nyugat-szibériai, a tajseti kohászati kombinát és a krasznojarszki alumíniumkombinát építését. Brezsnyev ezután hangoztatta, meg kell gyorsítani a kohászati objektumok építését. Megtehetjük ezt — mondotta. Példaként említette az 1958- ban hét nagyolvasztó építésével szerzett tapasztalatokat. »Céljaink eléréséhez igen fontos, hogy alkalmazzuk az építkezés nagyipari módszereit. Megvan a lehetőségünk, hogy öt sztendőnél nem hosszabb idő alatt hatalmas kohászati üzemeket építsünk. Minthogy a hétéves terv folyamán nagy kohászati művesbet helyezünk üzembe, ez étlagos teljesítőképesség megnövekszik, s 1965-re meghaladja majd az Egyesült Államok kohászati üzemeiét. A korszerű módszerek egyike a vas és az acél oxigénbefúvásos olvasztása. Az oxigénes módszer bevezetésével a vas- és acélipar termelésében a hét esztendő folyamán további 3 millió tonna nyersvasat s csaknem 8 millió tonna acélt nyerhetünk. Igen nagy jelentősége van a kohászatban a földgáz és villamosenergia használatának — hangoztatta Brezsnyev. A földgáz használata a vas- és acéliparban már eedig is igen kedvező eredményekkel járt. — A hétéves tervet a kohóiparban és a népgazdaság más ágaiban nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük — mondotta Brezsnyev. — A szovjet emberek lelkes munkája a záloga ennek. A szovjet embereknek jutott az a megtisztelő feladat, hogy a világtörténelemben elsőként építsék fel a kommunizmus gyönyörű épületét. Alekszandra Ribakova, a moszkvai gumiabroncsgyár lakatosa arról beszélt, hogy a Szovjetunió új feladatait új módon kell megoldani. A gumiabroncsgyárnak például minden lehetősége megvan arra, hogy jelentősen növelje a gumiabroncsok gyártását. Majd hangsúlyozta, hogy a szállító üzemeknek jobb minőségű anyagokkal kell ellátniuk az üzemeket. Ribakova javasolta, hogy a pártszervezetek fokozottabban ellenőrizzék a termelést. Az ellenőrzési jogot a párt szervezeti szabályzata is becikkelyezte — mondotta. Ibárruri: Büszkék vagyunk, hogy önök elsőként léptek a kommunizmus építésének útjára A délutáni ülésen utoljára Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel. — Lelkes testvéri üdvözletünkben — mondotta — a munkások, a parasztok, a zsellérek, a haladó értelmiség és, a kispolgárság érzelmei, az az egész dolgozó és haladó Spa-'nyolország érzéseit fejezzük ki. Ez a Spanyolország a Szovjet-, (Folytatás a 2. oldalon) I DL Sz. Hruscsov, Mikojan és Kiricsenko a Kreml kertjében delegátusokkal beszélgetnek (Rádióidő) A hommi Mia Kmiisi hajnala Mostantól kezdve új, mesterséges nap ragyog az égboltozatunkon. Az új égitest nem a valóságos, fizikailag létező űrben kering, mint a szputnyikok, vagy a rakéta, amely az igazi Nap mesterséges bolygójává vált. Azon a horizonton gyúlt ki fénye, amelyet a merész emberi képzelet vetít a fejünk fölé és amelyen a jövő képei rajzolódnak ki. E mesterséges nap — a kommunista társadalom nagyszerű távlata, amely az emberi történelem során most először kerül hozzánk oly közelségbe, ahonnan már nemcsak tüze, fénye, hanem körvonalai is látszanak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa bocsátotta fel a magasba az új napot, amidőn a hétéves terv adatait nyilvánosságra hozták. Igaz, nincs még szó a kommunizmus közvetlen megvalósításáról. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolója világossá tette, hogy a Szovjetunió jelenleg a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján jár. Mégis, a kongresszus időpontjától kezdve, man tekinthető többé a messzeségben tündöklő ábrándképnek, a távoli jövő ködébe vesző szép álomnak a kommunizmus. Az a társadalom, amelynek eljöveteléről évezredeken keresztül ösztönösen szőttek legendákat az elnyomottak és szegények, amelynek szükségszerű eljövetelét először hirdette meg tudatosan, tudományos pontossággal Marx és Engels, most végre már nemzedéknyi közelségben áll előttünk. E TÁRSADALOM — mint Hruscsov beszámolójából kitűnik — nem egyik napról a másikra fog a világra pattanni, ahogy valamikor Pallas Athene ugrott elő Zeus fejéből, teljes fegyverzetben, — de még csak nem is úgy, ahogyan a Kalevala »komoly öreg Vejnemöjmen«-je született meg, akit pedig a finn nép szép legendája szerint közel negyven esztendőn keresztül hordott a méhében előbb az anyja, azután a tenger, annyi ideig, ameddig a világ első szocialista társadalma érlelte mostanáig a kommunizmust. E kommunizmus fokozatosan épül fel, keletkezik a szovjet nép bátor gondolatainak, hősi erőfeszítéseinek, áldozatainak, lelkes keze munkájának a nyomán. Egyes alkatrészei már ma is fennállanak, kézzel foghatóan jelen vannak a körünkben — más tartozékai a jövőben támadnak majd fel A HÉTÉVES TERV jelentősége éppen abban áll, hogy a kommunizmus építésének új szakaszát kezdi meg, amelyben szélesebben bontakozik ki a jövő alkotása.E terv mindenekelőtt a kommunizmus anyagi-technikai bázisát teremti meg — erre húzzák majd fel a kommunista társadalmi berendezkedés, jólét, kultúra és erkölcs emeleteit. S már most, e terv megvalósításával egyidejűleg, közvetlen eredményként is, oly drága előleget kapunk a jövő új rendjéből, amely példa nélkül áll a történelemben. Nem, nem arról akarunk most beszélni, hogy milyen hatalmas számok jellemzik a népgazdaság fejlődését, az ipar és a mezőgazdaság termelésének emelkedését — még csak arról sem, hogy e hét esztendő során oly hatalmas összeget szán beruházásokra a szovjet állam és társadalom — 3 billió rubelt! —, aminőt a szovjethatalom fennállásának egész eddig eltelt ideje alatt fordított erre a célra. E számok önmagukban szürkék és keveset adnak tudtul a szívünknek és a képzeletünknek. De lehetetlen büszke bámulat nélkül tudomásul vennünk azokat az adatokat, amelyek a szovjet nép jólétének kibővülését, kultúrájának gazdagodását, életének megszépülését látják előre e hét esztendő során. VOLT-E MÉR ORSZÁG a világtörténelemben, amelyben a dolgozók jövedelmeké, nem a kiválasztott keveseké, szerencséseké és törtetőké, mások korán-hátán érvényesülő tőkéseké, harácsolóké, hanem a széles tömegeké, a munkásoké, az alkalmazottaké, a kolhozparasztoké — 40 százalékkal növekedett volna hét esztendő alatt?! Ahol lemondhattak volna ■ a lakosság adóztatásáról, amint a Szovjetunióban történik a leg♦ közelebbi években? Ahol hét év alatt 15 millió lakást építettek volna fel, óriási lépésben haladva a lakáskérdés modern igények szerint való, teljes kielégítése felé. Nem, nem volt még ilyen ország. Gondoljuk csak meg , hogy például a lakáskérdés úgyszólván az egész világon súlyos gond. Ez alól nem kivétel még a legfejlettebb és leggazdagabb tőkésország, az Egyesült Államok sem. Itt a Demokrata Párt ♦ nemzeti bizottsága által kiadott »Tények könyve« szerint 150 millió ember lakik nyomortanyákon, 13 millió ház — az összes házak egynegyede — nem felel meg a követelményeknek, 7 millió városi ház pedig alkalmatlan a lakásra. A Szovjetunióban pedig a párt és a kormány azt tűzte ki célul, hogy 10—12 esztendő alatt felszámolja a lakáshiányt — is ez a 10—12 esztendő 1957-ben kezdődött. A TUDOMÁNY SZÁRNYAKAT KAP majd e hét esztendő során. A szakemberek olyan hadserege sorakozik majd fel, s aminőt nem láthatott még a világ, s amelynek felkészültsége,alkotó ereje és kommunista lelkesedése gyorsan repíti majd előre a tudományt és a technikát. Gondoljuk csak meg! 1959 és 1965 között 2 300 000 szakember hagyja el a szovjet főiskolák kapuit, ezzel 1965-ben négy és fél milliónyira emelkedik a felsőfokú képzettségű szakemberek száma! Nem egy hadsereg: egész ország kitelnék itt tudósokból és mérnökökből. ♦ S a tudomány, amelyet művelnek, mindenekelőtt magának s az embernek az életét teszi majd könnyebbé és szebbé. Gépek veszik majd magukra a munka nehezét — a Szovjetunióból — már a kommunizmus hajnala is száműzi a nehéz fizikai munkát. X A legenda szerint Ádámot, az első embert azzal az átok-kkal űzték ki az Éden kertjéből, hogy arca verejtékével keresse X meg a kenyerét: most először szabadulhat fel az öröknek vélt játék alól. X Könnyebb, szebb — kevesebb is lesz a munka, megrövidül a munkaidő. A Szovjetunióban már 1960-ban áttérnek a hét- X órás munkanapra, a nagyobb megterhelést igénylő szakmákban X pedig a 6 órás munkanapra. 1964-től kezdve 30—35 órás lesz a ♦ munkahét és 5 vagy 6 órás a munkanap — illetve ötnapos lesz * a munkahét, napi 6—7 órás munkaidővel. ♦ A Szovjetunióban lesz ekkor a legrövidebb a munkanapés a munkahét az egész világon! Ennek megfelelően tágul ki ♦ a szabadidő terjedelme: a pihenésnek, a szórakozásnak, a ♦ művelődésnek, az örömnek, az élet szépségeinek a befogadására. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE elismeréssel, tisztelettel és csodálattal vesz tudomást a hétéves terv távlatairól — az általános hatás alól még a legreakciósabb polgári lapok sem tudják kivonni magukat. A haladó emberiség a béke új reményeit fűzi a Szovjetuniónak, e béke e már most is legyőzhetetlen hatalmának további erősödéséhez. A szocialista tábor országainak népei boldog örömmel tekintenek végig a széles és egyenes országúton, amelyet a kommunizmus napja beragyog , s amelyen holnap ők maguk is menetelnek, hiszen mint Hruscsov elvtárs beszámolójában rámutatott: helytálló az a feltételezés, hogy »a szocializmus országai a szocialista rendszer lehetőségeinek sikeres felhasználásával többé-kevésbé egy időben mennek át a kommunista társadalom felsőbb szakaszába«. A MAGYAR NÉP is új erőt merít a kongresszus útmutatásaiból. Kádár János elvtárs, amikor pártunk és népünk üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, milliók szándékait és reményeit fejezte ki e szavakkal: »...népünk erőit összefogva, az internacionalizmus eszméi mellett szilárdan kitartva, ''ehozzuk viszonylagos elmaradásunkat, felépítjük szocialista fonzánkat »■«