Népszava, 1959. május (87. évfolyam, 101–126. sz.)

1959-05-09 / 107. szám

2 Szót kérünk a Népszavában Tallózás egynapi postánkban Milliók a szemétben — Tsz—vasutas találkozó — A budai hegyekről Miért csak az árjegyzékben szerepel a 4 és fél literes öntözőkanna. Miért hiányzik a csavar a háztartási géphez ?Sokat írnak arról, hogy mennyi értékes nyersanyag vész kárba a hulladékok eldo­básából . Én a Ganz Darugyár gépműhelyében dolgozom, ahol külön gyűjtjük a vashulladé­kot, a szürkeöntvény-hulladé­­kot, az olajosrongyot és a pa­pírt. Megkérdeztem a takarító­nőtől, hová viszik a papírt?« »A kazánházba, elégetik« — volt a válasz. »Láttam, hogy a Chinoin­­gyárból kocsiszámra hordják ki a szeméttelepre a papírt, az alsógödi háztartási bolt udva­rán gödörbe ássák — és még sorolhatnám tovább. Szerintem a hulladékgyűjtést rendeletben kellene szabályozni. Bízzák meg a gyűjtéssel minden üzemben a takarítószemélyze­tet, s amikor nagy mennyiség gyűlt össze, adják át a MÉH- nek« — írja Prodesek János alsógödi olvasónk. Az alábbi sorokat Szegedről Totka Károly vasutas írta. Kiderül, hogy a szegedi vasuta­sok élénk társadalmi életet folytatnak. Hetekkel ezelőtt például az állomás klubhelyi­ségében jól sikerült családi összejövetelt rendeztek kultúr­műsorral , és jó vacsorával, tánccal egybekötve. »A minap állomásunk béke­bizottsága megbeszélést tartott, mégpedig arról, hogyan ve­gyünk részt mi, vasutasok a május 8-i Szeged városi béke­­ünnepségeken. Elhatároztuk, hogy felvesszük a kapcsolatot az újszegedi Haladás Termelő­­szövetkezettel s ott tartunk is­merkedést családostul. Bizo­nyos, hogy sok barátot szer­zünk majd a tsz-ben.« — Mi is bizonyosak vagyunk ebben és jó mulatóst kívánunk a tsz—vasutas találkozóra! A budai hegyeket, a termé­szetet kedvelők figyelmébe ajánljuk Vendég Miklós (Bu­dapest, I., Maros utca 3.) le­velét. »Gyakran feljárogatok én is a Hármashatárhegyre. Leg­utóbb, gondoltam, szedegetek egy csokorra való virágot. Szo­morú szívvel láttam, hogy a száraz faleveleket több helyen meggyújtották s legalább 30 darab fiatal fenyőfa tönkre­ment. Felhívom természetked­velő barátaimat, fogjunk össze, védjük meg a felfrissülést adó budai természetet.« Olvasónknak mondatai meg­­szívlelésre késztetnek. Egy dunaharaszti kertész — Varga Sándor — bírálja a bel­kereskedelmi szerveket. »­Hetek óta járom a szaküz­leteket és sehol nem kapok négy és félliteres üvegházi lo­csolót. Akármilyen locsoló ne­kem nem jó. A közönséges ala­kúak az üvegház szűk terében használhatatlanok. Mit tehe­tek: egy lyuknéküli kis cserép­ből öntözöm ezer cserépre való növényemet, a palántákat, a szaporító­ládákat. Kínlódás az ilyen munka. Kérdezem az il­letékeseket, miért csak tíz lite­ren felüli locsolót gyártatnak? — Mert abból van bőven. Pe­dig az árjegyzékben a négy és feles is szerepel. .. Bízunk abban, hogy a Bel­ker Vas- és Műszaki Keres­kedelmi Főosztálya felfigyel e levélre. Előző levélösszeállításunkban azért bíráltuk a belkereskedel­mi szerveket, mert egyes kül­földi háztartási gépek haszná­lati utasítását nem fordíttatták le magyarra. Nagy Imre olva­sónk, a IX., Üllői út 101-ből, viszont más ok miatt nem tud­ja használni háromtárcsás pad­lókefélőgépét. -­Egy éve vettem a gépet, egy hónappal ezelőtt az egyik kefe leszorítócsavarja használat közben eltörött. Végigjártam KERAVILL-üzleteket, ilyen csavar, sajnos, nincs. Sehol sem kaptam. A kétezerforintos háztartási gépet most csupán azért nem tudjuk használni, mert egy két-háromforintos csavar hiányzik­­ a pesti pul­tokról.« (B. Gy.) Megbízatásuknak eleget tettek — rászolgáltak a dolgozók bizalmára 15. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti bizottságának valamennyi tagját újból megválasztották — A mi szakszervezeti bi­zottságunk nyugodtan odaállhat a küldöttek elé — mondja Gál Antal gépkocsivezető, a 15. sz. Autóközlekedési Vállalat dol­gozója, hangsúlyozva a »mi« — Már úgy volt, hogy leg­alább 50 embert el kell bo­csátani a vállalattól — me­séli —, amikor a szakszerve­zeti bizottság felülvizsgálta a múlt évi órateljesítéseket. Ki­derült, hogy néhányan na­gyon sokat túlóráztak. Persze ezek keresetben is kiugrottak. A szakszervezeti bizottság ja­vaslatára a vállalat olyan ter­vet készített, amely megszün­tette a felesleges túlórákat, s így egyetlen dolgozót sem kel­lett elküldeni. A tervet velünk megvitatták s mi megértettük, hogy havonta 250 óra felett nem teljesíthetünk, mert az a többiek rovására megy. Azóta egyenletesebb az órateljesítés, helyreállt a kerestt arány is, nincsenek »nagy menők«, ki­ugró keresetű emberek. — Hat éve dolgozom a vál­lalatnál — veszi át a szót Kis­­gergely László villanyszerelő. — Azóta háromszor válasz­tottunk szb-t. Mindig mások kerültek be a vezetőségbe, mert nem voltunk megeléged­ve velük. De a jelenlegi mel­lett megmaradunk. — Nézze csak ezt a hatal­mas területet — mutat a te­— Ezren vagyunk — tájé­koztat Hlatky Sándor elnök. — Három új dolgozónk van, aki még nem lépett be. Ez a 99,7 százalékos szer­vezettség, a pontos tagdíjfize­tés és a tagság elégedettsé­ge, jó véleménye nem vélet­len dolog. A szakszervezeti bi­zottság tagjai valóban oda­­adóan, eredményesen dolgoz­tak. Amiről hű tükörképet nyújtott a beszámoló is. Számot adott az szb a mun­kaverseny eredményeiről, töb­bi között például arról, hogy a javító százalékot a tervezett 10,7 százalék helyett 8,2 szá­zalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy több kocsit tud­tak adni a forgalomnak nem­csak mennyiségben, hanem mi­nőségben is. Ezzel a nagy­­közönség jelentős részét men­tesítették a drága »maszek« fuvarköltségektől. Az újítómozgalomra is nagy gondot fordított az szb, ami­nek utókalkulált gazdasági eredménye 300 000 forint több­letjövedelemhez juttatta a vál­szócskát, ezzel is jelezve, hogy sajátjuknak vallják a szak­­szervezeti bizottságot. — Van miről beszámolnia — folytat­ja —, mert sokat tett az ér­dekünkben. lephely tükörsima, betonozott udvarára. — Jó egy éve még fél lábszárig jártunk a sárban. Tele volt buckákkal, egymás után törtek a gépkocsirugók. Az stb nem nyugodott, amíg meg nem csinálták. Igaz, előbb meg kel­lett teremteni az anyagi fede­zetét, de szívesen tettük, mert az szb megmondta, ha célkitű­zéseinket teljesítjük, 1958-ban már betonos udvarunk lesz, így is lett! — Már hogyne becsülnénk a szakszervezetet — veszi át a szót Szabó Józsi bácsi próba­­mester. — Még sohasem for­dult elő — pedig már derese­­dik a fejem —, hogy meg­kérdezték volna, akarok-e üdülni. A közelmúltban azt mondja a bizalmi: válasszon, Józsi bácsi: Hévízre akar men­ni, vagy Galyatetőre? Nagy dolog az kérem, ha így meg­becsülik az embert, így fogadtak bennünket a 15. sz. AKÖV dolgozói a szak­­szervezeti beszámoló és veze­tőségválasztó taggyűlés nap­ján. S hogy valóban így ra­gaszkodnak a dolgozók a szak­­szervezethez, azt mutatja a szervezettség helyzete is a­lalatot. Az egy kilométerre eső költségeket a tervezett 2,92 helyett 2,81 forintra teljesítet­ték. Természetesen a­ jutalom sem maradt el. Miután két­szer nyerték el az élüzem cí­met, a dolgozókat 50 000 fo­rint jutalomban részesítették. Ebben az évben még jobb eredményekre számítanak — halljuk a továbbiakban. — Azt vállaltuk, hogy 1959. évi ön­költségcsökkentési tervünket 634 000 forinttal túlteljesítjük. Nem egészen pontos számítá­sok szerint évi kötelezettség­vállalásunknak már az első ne­gyedben eleget tettünk: 700 ezer forint felett teljesítettük önköltségcsökkentési tervün­ket, addig 1958-ban a forgalmi bal­esetek száma 52-re, az üzemi baleseteké pedig 9-re csök­kent. Nagyban hozzájárult eh­hez a többi között, hogy a szakszervezeti bizottság erélye­sen fellépett a túlóráztatások ellen, hogy a régi, szűk, leve­gőtlen pihenőszobából korsze­rű, központi fűtéses, világos, többágyas pihenőt létesítettek. Még azok is pihenten állhat­nak így munkába és vezethetik gépkocsijukat a megnöveke­dett forgalomban, akik vala­milyen oknál fogva nem me­hetnek haza a két műszak kö­zött. Megoldották a korábban oly sokat kifogásolt étkeztetést is. Ma 4,80-ért szép, új ebédlő­helyiségben háromfogásos, jó minőségű ebédet fogyaszthat­nak a dolgozók. Operett-, opera-, Gershwin­­esteket rendeznek a vállalat dolgozói és családtagjai nagy megelégedésére. Szépen fejlő­dik az olvasómozgalom is. A szakszervezeti könyvtár több száz rendszeres olvasót tart nyilván. A szakszervezeti beszámoló és­ vezetőségválasztó taggyűlé­sen a munkások és vezetők egyaránt megelégedéssel nyi­latkoztak az szb munkájáról. Igaza volt Gál Antal gépkocsi­­vezetőnek: a szakszervezeti bi­zottság nyugodtan állhatott a taggyűlés elé. Megbízatásának eleget tett, rászolgált a vá­lasztók bizalmára. Ezért a kül­döttek a vezetőség valameny­­nyi tagját újból megtisztelték bizalmukkal. Alig ért véget a taggyűlés, a szakszervezeti bizottság a vita alapján máris új programot dolgozott ki.­­ A legjobb gép­kocsivezetőkből alakult brigá­dok vizsgálják felül a gépko­csik állapotát kezdés előtt — mondja a többi között Hlatky Sándor, most már szb-titkár minőségében. — Tanácsokat, útbaigazításokat adnak szak­társaiknak. Ettől a kezdemé­nyezéstől további költség­­csökkenést várnak. Azt szeret­nék, ha ebben az évben el­nyernék a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Sok sikert kívánunk hozzá. Zsidai Pál • A túlóra és a létszámfelesleg * 99,7 százalékos szervezettség Korszerű pihenő, jó ebéd és szórakozás • Üdvözlő táviratot küldött a SZOT a csehszlovák és a német szakszervezeteknek Amíg 1957-ben 82 forgalmi­­ és 21 üzemi baleset volt (mint­ a későbbi beszélgetés folya-­­mán kiderült, kevesebb lét-­ dór főtitkár üdvözlő táviratot intézett nemzeti ünnepük alkal-­ számmal, és lényegesen alap­­mából a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségéhez és al­csonyabb tervkötelezettséggel), a Csehszlovák Szakszervezeti Tanácshoz. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sán- Új variálható kombinált szekrény készül , több bútort kap a vidék A faipari szövetkezetek ta­valy 3000 darab kombinált­­szekrényt készítettek, az idei tervük 5060 darab. A Műbú­torasztalos és a »Fejlődés« Asz­talos KTSZ-nél egy-egy nagy teljesítményű hidraulikus prést helyeztek üzembe, s ezzel je­lentősen növelték a bútor­­gyártás teljesítőképességét.­­ A Műbútorasztalos KTSZ 20 szá­zalékkal több hálószoba-bú­tort gyárt, s a második fél év­ben terven felül 800 darab kombináltszekrényt is. Bevált a bútorok gépi fényezése. Je­lentős termelésnövekedést eredményez a bútorok kétfá­zisú kikészítése, amelynél úgy szervezik meg a munkát, hogy az összerakást és fényezést vidéken végzik, ahol a ktsz-ek­­nek van szabad kézi munka­kapacitásuk. A Bútorértékesí­tő Vállalat ezeket a bútorokat abban a megyében árusítja, ahol gyártásukat befejezték. Számos új bútortípust is gyártanak. Az idei ipari vásá­ron új variálható kombinált- XV£ szekrényt, ugyancsak variálha­tó dió és színes kombinált szobaberendezést,­­ négyféle kárpitozott garnitúrát mutat­nak be. A praktikus ágynemű­tartó megoldású »Hangulat« rekamiét már megrendelte a kereskedelem. Kiállítják a szö-­ö­vetkezetek új, érdekes, va-­l .Hálható kisbútorait is. (D. L.) . NÉPSZAVA Megjelent a nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása Részletes szabályozás a nyugdíjkorhatár eléréséről, a szolgálati idő és a munkabérátlag kiszámításáról (Folytatás az 1. oldalról a­dódik, amelyen ez a munka­­viszony megszűnik, vagy a dolgozót lényegesen kisebb mi­nősítésű, vagy lényegesen ki­sebb keresetet biztosító mun­kakörbe helyezték át. A korkedvezményre módot nyújtó munkahelyen dolgo­zókkal kapcsolatban a rende­let leszögezi, hogy ha a dolgo­zó a rokkantsági teljes nyug­díjhoz az előírt szolgálati időt nem szerezte meg, a rokkant­sági résznyugdíjra vonatkozó jogosultságát más módon kell elbírálni, de a korkedvezmény­re jogosító munkakörben el­töltött minden évet egy és egy­negyed évnek kell számítani. Annak a dolgozónak, aki­nek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási be­tegség következtében a tör­vényben meghatározott mér­tékben csökkent, rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani abban az esetben is, ha mun­kaképességcsökkenése végle­gesen nem alakult ki. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat egy évnél rövidebb időre kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban a rendelet elő­írja, hogy ha a férj 60. élet­évének betöltése után kötöt­ték a házasságot, a törvény­ben előírt ötévi házastársi együttélés hiányában is jár özvegyi nyugdíj annak az öz­vegynek, aki férjével a házas­ság megkötése előtt a férj ha­láláig legalább tíz éven át együtt élt. Az árvaellátással kapcsolatban a rendelet le­szögezi, hogy ez az árvának addig jár, amíg a közép-, vagy középfokú oktatás keretében tanulmányait be nem fejezi. Az ipari tanulókat is ide kell számítani, kivéve, ha e tanul­mányaik megkezdése előtt kö­zépiskolai érettségi, illetve ké­pesítő vizsgát tettek. Egyete­mi, főiskolai hallgatóknak ár­vaellátás akkor sem jár, ha a 19. életévüket még nem töl­tötték be. A 16. életévét betöl­tött árva tanulmányainak folytatását az iskola igazgató­ja által kiállított igazolással évenként, november 30-ig kell igazolni. A rendelet részletesen sza­bályozza a szülői nyugdíjjal, családi pótlékkal és házastár­si pótlékkal kapcsolatos tud­nivalókat. Részletesen előírja, hogy a nyugdíjasnak a pótlé­kokkal kapcsolatban minden változást nyolc napon belül be kell jelentenie a nyugdíj­­folyósító szervnek. A rendelet a továbbiakban részletesen szabályozza a szolgálati idő számításának kérdéseit. Így megállapítja, hogy azoknál a dolgozóknál, akik az üzem működése, vagy foglalkozásuk­ jellege folytán a naptári hét­nek csak egyes napjain végez­nek munkát, csupán azokat a napokat lehet számításba ve­ni, „ amelyeken tényleges­ munkát végeztek. Ez nem v­natkozik azokra, akik a mun­kakörükre irányadó teljes he­ti munkaidőt rendszeresen heti hat munkanapnál rövi­debb idő alatt teljesítik A rendelet ezután a honvédelmi szolgálat idejének beszámítá­sáról intézkedik. A szolgálati idő figyelembe­vételének különleges eseteiről szólva, a rendelet megállapít­ja, hogy a munkaviszony jog­ellenes megszüntetésétől an­nak helyreállításáig vagy más munkaviszony létesítéséig el­telt időt akkor is figyelembe kell venni, ha erre az időre a dolgozó sem munkabért, sem egyéb kértérítést nem ka­pott. Az 1952. január 1. napját megelőző szolgálati időkkel kapcsolatban a rendelet a többi között kimondja, hogy a munkáltató saját vállalatá­ban foglalkoztatott családtagjá­nak munkában töltött ideje csak akkor vehető figyelembe, ha tanoncszerződéssel, vagy iparos­segédként, gyári mun­káskén­t munkakönyvvel, ille­tőleg gyakornoki minőségben szerződéssel állott alkalmazás­ban, a házastársnak, a házas­ság fennállása alatt munká­ban töltött ideje azonban eb­ben az esetben sem vehető figyelembe. A rendelet ezen­kívül az egyes­­ kategóriákban dolgozók szolgálati idejének számítását is részletesen sza­bályozza, így a mezőgazdasági dolgozókét is. A szolgálati idő számításá­nál figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a dol­gozó a betegbiztosítás alapján táppénzben, vagy kórházi ápo­lásban részesült. Ilyen címen naptári évenként legfeljebb 91 nap, összesen legfeljebb 700 nap vehető figyelembe. A munkabérátlag kiszámítása szempontjából figyelembe kell venni a béren felül kapott prémiumokat, a beosztással­­ járó pótlékokat, a munkaközi szünetre és készenléti szolgálat idejére járó díjat, az 1959. január 1. napjától teljesített, legfeljebb havonta 12 túlórára járó, pótlékok nélküli díjazást — mondja ki a rendelet. A számításnál nem lehet figye­lembe venni a kiküldetési költ­ségeket, a különélési díjat, a célprémiumot, nyereségrésze­sedést, újítási díjat, reprezen­tációs költségeket. A rendelet szabályozza a természetbeni juttatással kapcsolatban figye­­lembe vehető összegeket is. A munkabérátlag kiszámítá­sánál minden olyan naptári napot figyelembe kell venni, amelyben a dolgozó munkavi­szonyban állott, kivéve a be­tegállományban töltött időt, a fizetés nélküli szabadság ide­jét, a katonai szolgálat időtar­tamát, az ideiglenes rokkant­sági nyugdíjban töltött időt stb. A szakmunkás­kedvezménnyel kapcsolatban a rendelet előírja, hogy szakmunkásnak tekinthe­tő az a dolgozó, akinek szak­munkásbizonyítványa (segédle­vél, mesterlevél) van, vagy aki mint ipari, vagy kereskedelmi tanuló, tanulmányai befejezé­sével az egységes állami szak­munkásvizsga bizottság előtt vizsgát tett és erről bizonyít­ványt kapott. A nyugdíjrendeletben meg­engedett ötszáz forint határ­összeg — amely erejéig a nyug­díjas munkát vállalhat­­ — szempontjából figyelembe kell venni mindazt a munkabért, amely a nyugdíjasnak munka­­viszonya alapján ugyanarra a naptári hónapra jár, tekintet nélkül arra, hogy mennyi időn át, illetőleg egy vagy több munkáltatónál állott-e mun­kaviszonyban. Az 500 forintos határösszeg szempontjából fi­gyelmen kívül kell hagyni az újítási, feltalálói díjat, a ki­küldetési napidíjat, ha az a havi 310 forintot nem haladja meg, az anyasági és a temet­kezési segélyt, és a természet­beni juttatás értékének a nyugdíjas által fizetett részét. A nyugdíjat szüneteltetni kell arra a naptári hóra, amely­ben a nyugdíjas kereső fog­lalkozást folytat. Kereső fog­lalkozást folytat az, akinek iparengedélye, hasznot hajtó jogosítványa van, orvosi, ügy­védi vagy mérnöki magán­­gyakorlatot folytat, vagy ilyen munkaközösség tagja, aki tsz­­tag és egy naptári éven belül 120 (nőnek 80) munkaegység­nél többel rendelkezik, aki, vagy akinek a vele együttélő házastársa olyan gazdasági te­vékenységet folytat, amely után a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kö­teles fizetni, ha ennek alap­ján a vélelmezett jövedelme a havi 500 forintot meghaladja. A végrehajtási rendelet fel­sorol több olyan iskolát, amelynek tanulói, illetve hall­gatói a tanulmányaik keretébe tartozó gyakorlati képzés köz­ben bekövetkezett baleset, fog­lalkozási betegség esetén jogo­sultak nyugellátásra akkor is, ha nem állnak munkaviszony­ban. A rendelet a munkavi­szonnyal és kereső foglalko­zással kapcsolatban bejelentési kötelezettséget ír elő a nyug­díjasoknak, valamint az őket foglalkoztató munkáltatók­nak. A bejelentés részletes módját is szabályozza. Befejezésül a rendelet elő­írja, hogy a nyugdíjazott dol­gozó munkakönyvének első oldalán, a »Munkakönyv« szó alatt az illetékes szervek köte­lesek beírni a »Nyugdíjas« szót. A rendeletet visszamenő ha­tállyal január elsejétől kell al­kalmazni, de a január—április hónapokra folyósított nyugellá­tásokkal kapcsolatban jogalap nélküli nyugdíjfelvétel címén a nyugdíjas terhére tartozást előírni, illetőleg az előírt tar­tozást behajtani e rendelet ki­hirdetése után csak a régebbi nyugdíj-jogszabályok szerinti esetekben és mértékben lehet. Fogadás a Csehszlovák Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Julius Viktory, a Csehszlo­vák Köztársaság magyaror­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a Cseh­szlovák Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából péntek este fogadást adott. Megjelent a fogadáson Biszku Béla, Fehér Lajos, Marosán György, Ró­nai Sándor és Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök­­helyettese. Részt vett a foga­dáson az MSZMP Központi Bi­zottságának és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt fogadáson jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. 1959. május 9

Next