Népszava, 1959. december (87. évfolyam, 282–306. sz.)

1959-12-17 / 296. szám

Az üzemi tanácsok működéséről (Cikk a 3. oldalon) * Németh Sárika értékbevallása (Riport a 3. oldalon) * Ha kiég az új villanykörte — kicserélik (Riport a 3. oldalon) * Rázásmentes trolibusz készül (Riport a 3. oldalon) * Ma: Mit mond a ? (A 2. oldalon) Kádár János fogadta a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerda délután fogadta a hazánkban tartózkodó N. Sz. Patolicsevet, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterét. A beszélgetésen, amely szívélyes, baráti légkörben folyt le, jelen volt T. F. Stikov, a Szovjet­unió magyarországi rendk­üli és meghatalmazott nagykö­vete. (MTI) Dobi István távirata A. Zawadskihoz Dobi István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke üdvözlő táviratot küldött A. Zawadskinak, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa elnökének 60. szü­letésnapja alkalmából. Megjelent az MSZMP VII. kongresszusának anyaga A Kossuth Könyvkiadónál megjelent az MSZMP VII. kongresszusának anyaga. A több mint 200 oldalas kiad­vány tartalmazza Kádár János és Fock Jenő beszámolóját, Kádár Jánosnak az első két napirendi ponthoz elhangzott zárszavát, s a kongresszus ha­tározatait. (MTI) Fontos döntések a KGST szófiai ülésszakán a gazdasági együttműködés további kiszélesítéséről, a szakosítás kiterjesztéséről, a gyapjú-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségfélék termelésének nagyarányú növeléséről 1959. december 10-től 14-ig tartották meg Szófiában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tizenkettedik rendes ülésszakát. Az ülésszak mun­kájában részt vettek a tanács­ban részt vevő összes országok küldöttségei. Magyarországot Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese képvisel­te. A tanács ülésszaka megálla­pította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre nö­vekvő szerepét a tanácsban részt vevő országok közötti gazdasági együttműködés szer­vezésében. A tanács ülésszaka megvizs­gálta és jóváhagyta a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának alapszabályát. Az alapszabály rögzíti az európai szocialista országok szoros gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­nek kialakult gyakorlatát. Az alapszabályban kifeje­zésre jut a KGST-ben részt vevő országok kormányainak szilárd elhatározása, hogy to­vábbra is fejlesszék ezt az együttműködést a nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes megvalósítása alapján, országaikban a szo­cializmus és a kommunizmus felépítése, valamint az egész világon a tartós béke biztosí­tása érdekében. Ugyanakkor az alapszabály kifejezi a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában részt vevő országok készségét, hogy fejlesszék a gazdasági kapcsolatokat az összes országgal, társadalmi és­ állami rendszerüktől függetle­nül, az egyenjogúság, a kö­csönös előnyök és a belügyek­­be való be nem avatkozás el­vei alapján. Az alapszabály előirányozza, hogy a tanács tagjává való felvétel nyitva áll Európa olyan más országai számára, amelyek osztják a tanács cél­kitűzéseit és alapelveit, s egyetértenek azzal, hogy ma­gukra vállalják az alapsza­bályban foglalt kötelezettsége­ket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysé­gének alapjául szolgáló elvek megfelelnek az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmánya szellemének. Az ülésszak ajánlásokat fo­­­gadott el a főbb vegyipari be­rendezések, a cukor-, a húsfel­dolgozó- és a papíripar néhány gép- és berendezésfajtája gyártásának további szakosí­tására. Ezen ajánlások megva­lósítása lehetővé teszi a KGST- ben részt vevő országoknak, hogy nagyobb hatékonysággal használják ki a termelési ka­pacitásokat és teljesebben biz­tosítsák az országok szükség­leteinek megfelelő berendezé­sekkel való kielégítését. Az ülésszak által jóváha­gyott vaskohászati intézkedé­sek előirányozzák a vasérc dúsítási technológiájának to­vábbi tökéletesítését és a vas­­kohászati üzemekben több mű­szaki-gazdasági mutató javítá­sát, továbbá az európai népi demokratikus országokban a kohászati nyersanyag és fűtő­anyag forrásainak további nö­velését, valamint a nyersvas, acél, hengerelt acél és csövek pótlólagos termelésének bizto­sítását. Az ülésszak által jóvá­hagyott vaskohászati intézke­dések szerint a KGST-ben részt vevő érdekelt országok segítségével gyorsabb ütemben fog fejlődni Albániában a vas-nikkel ércek, Bulgáriában pedig a vasércek termelése. A tanácsban részt vevő or­szágok lakosai szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez szük­séges feltételek létrehozása céljából az 1965. évben — 1958-hoz viszonyítva — a gyap­jútermelés növelését 1,7-szere­­sen, a gyümölcsökét 1,7-szere­(Folytatás az 5. oldalon) A tudás hatalma — Minél kevesebbet tud a paraszt, annál jobb ne­künk — vallották, ha nem is mondták mindig ki — a magyar föld urai, amíg nem lett a föld ura a dolgozó paraszt. Iskolába ugyan járhatott a paraszt gyereke, volt hozzá joga, csak pénze nem. S ha néhánynak mégis sike­rült diplomát szereznie, minden eszközzel igyekeztek elidegeníteni falujától, nehogy felvilágosítsa a földet túró parasztot életének sanyarúságtól, s jogairól beszél­jen neki. Mert a tudás hatalom — ezzel már ők is tisz­tában voltak. De ezzel a hatalommal ne a paraszt éljen. Alighanem nagyot néznének a tudás hatalmának akkori tulajdonosai, ha értesülnének róla, hogy Vas megye valamennyi termelőszövetezeti községében jog­ügyi szakemberek tartanak előadásokat a tsz-tagoknak. A napi munka után összeülnek a parasztok a tanács­házán, s arról hallgatnak okos szót, hogyan védelmezzék a közös vagyont, mi a földjáradék, mit tartalmaznak a szerződések stb. Az ország gazdáié — a dolgozó embereké, így a pa­rasztoké is — ma már a hatalom, a tudás hatalma is. (v. gy.) Az alacsony vízállás ellenére is folytatják a hajózást a Dunán .205 000 tonna árut szállítottak terven felül Két új hajót kap az év végéig a MAHART A magyar hajózás az idén­­ a nehézségek ellenére is jó eredményeket ért el. A teher­­hajók 205 000 tonnával többet szállítottak a tervezettnél. A személyhajókon 108 ezerrel többen utaztak mint ameny­­nyire számítottak. — Az alacsony vízállás sok­szor szinte lehetetlenné tette a hajózást — mondotta Bélay József, a MAHART vezérigaz­gatója. — A szárazság miatt hetekig egyméteres vízállás­nál kellett folytatnunk a szál­lításokat. Budapestnél jelenleg is alig éri el a 126 centimétert a víz magassága. A hajózást azonban nem szüntethetjük be: üzemeinknek nagy meny­nyiségű nyersanyagot szállí­tunk a szomszédos államok ki­kötőiből és az exporttermékek továbbításában is nagy fel­adat hárul a hajózásra. A szovjet, román, osztrák, bol­gár és német kikötőkből vas­ércet, olajat, gabonát, mű­trágyát stb. szállítunk. A nem­zetközi szerződéseknek megfe­lelően, a környező országok hajóstársaságai segítenek kül­földön a magyar hajóknak a rakomány vontatásában. A Bayer Lloyd és az Első Dunai Gőzhajózási Társaság például a Linz fölötti szakaszon von­tatja uszályainkat.. Mi e két hajózási vállalat uszályait se­gítjük vontatóinkkal. — Az uszályokat — a víz­állás miatt — most már csak egyharmad'T őszigi tudjuk meg­rakni. A hideg időjárás és a vízállási nehézségek ellenére sem szüntetjük be azonban a hajózást. Tengerjáróink és Duna-tengerjáróink Brailáig szállítják az árut, ahonnan folyami hajókkal vontatjuk haza. A Duna-tengerjárók a közeljövőben teherrel nem tudnak felhajózni Budapestig. Az a tervünk, hogy a javítás­ra szoruló Duna-tengerjáró­­kat üresen rendeljük haza. Bélay József elmondotta, hogy decemberben két új ha­jóval gyarapszik a MAHART. A »Szekszárd« elnevezésű, 800 lóerős, motoros hajó hamaro­san elkészül a Balatonfüredi Hajógyárban. A »Badacsony« tengerjárón az utolsó simításo­kat végzik. A MAHART az új tengerjárót, amely már a jövő év elején elindul első útjára, a hónap utolsó napjaiban ver szí­nt. (m. t.) A vendéglátás újításai Expresszételek az utasoknak - - Tért hódít az önkiszolgálási forma — Világmárkás italok A vendéglátás so­k ötletes újítással tart lépést a fejlődés­sel. A Keleti pályaudvar tő­­szomszédságában, a Debreceni Étteremben — ahol a legtöbb vendég siet, hogy elérje a vo­natát — a »rendes« ételeken kívül néhány úgynevezett exp­­resszételt is feltüntetnek az étlapon. Ezeket a pincérek so­ron kívül kötelesek a vendég­nek kiszolgálni, így ha néhány perccel indulás előtt »ugrik be« valaki, akkor is meleg ételt fogyaszthat. Az önkiszolgálási forma is egyre divatosabb a vendéglá­tásban. Nemsokára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem éttermét alakítják át ilyen célra. A Dupla eszpresszó helyén nemrég nyílt meg az első önkiszolgáló cukrászda. A vendégek a mintegy tíz méter hosszú pultról tálcára rakják a kiválasztott süteményeket, s a pult végén fizetnek. A Pil­vax söntéssel szemben a na­pokban palackbor és ásvány­víz önkiszolgáló bolt nyílt: húszféle palackozott bor mel­lett mindenféle ásványvíz is kapható. Világmárkás italok is érkez­tek Magyarországra, így kül­földi vendégeink megszokott, kedvenc italaikat fogyaszthat­ják a magyar borok mellett. (a) A Petőfi Irodalmi Múzeum ajtajában mától kezdve fegy­veres őr áll. Igaz, hogy az őr­bódé csak a térdemig ér, de a katona kényelmesen elfér ben­ne. A parancs úgy szól, hogy a kiállítás megnyitásáig illeték­telen nem teheti be a lábát a helyiségbe. Mi is csak kísérő­vel jutottunk be. Az ajtóval szemben felirat: »Méltó tiszteletet kíván a gyer­mekkora. Ez az idézet időszá­mításunk kezdete után 65—120 között született. Mellette Pe­tőfi »Szülőföldemen« című verséből az idézet: »Gyermek vagyok, gyermek­­lettem új­ra ...« Vajon mi készül itt? — Sírtak utánunk a szege­di, debreceni és békéscsabai gyerekek, amikor onnan eljöt­tünk. Most itt, a Petőfi Irodal­mi Múzeumban a jövő héten nyitjuk meg a gyermekjáték­történeti kiállítást — mondja Tápay-Szabó Gabriella, a fő­rendező. Az első »­komoly­« játékszer az a baba, amelyet alabást­­romból faragtak Babyloniá­­ban. A római gyerekeknek már volt hintájuk, karikájuk, az utcákon csigát pörgettek és gólyalábakon mászkáltak. A kiállításon első ízben mu­tatják be a falusi és városi gyerekek sajátkezűleg készí­tett játékait, s a világ külön­böző részeiről való egzotikus játékokat: a kínai babát, az elefántot, amely gombnyomás­ra mozgatja ormányát és lá­bait. A biedermeyer korból való babaszobák a felnőttek bútorainak tökéletes másat A kiállítás célja, hogy a gye­rekek ne csak azokat a játé­kokat ismerjék, amelyek az korukban divatosak, hanem azokat is, amelyekkel elődeik játszottak. A helyiségek deko­rációit és falfestését Marosán Lajos vezetésével a múzeumi központi tervező csoport készí­tette. Nem könnyű a búcsú a ki­állítástól. Talán legnehezebb a fél szobát elfoglaló »valódi« vártól, ahol II. József játék­katonái állnak őrt, a miniatűr francia utcaseprőtől, a tiroli paraszttól és az apró hangver­senyteremtől. (m. j.) (Gonda György felvétele) Baba TÉLEN SEM PIHENNEK az MHS-búvárok. Az MHS VI. ke­rületi nehézbúvákrszakosztálya és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár könnyűbúvárai a hűvös idő ellenére tovább folytatják munkájukat és közösen végeznek merülési gyakorlatokkal egybekötött roncskiemelést a Dunán. A könnyűbúvárok fel­adata elsősorban a felderítés, kutatás, a súlyosabb darabok ki­emelése pedig a nehézbúvárra hárul. A kiemelt roncsok árát a szakosztályok fenntartására fordítják. A képen: az Erzsébet­­híd pesti hídfőjénél a könnyűbúvárok befejezték munkájukat. Hazai László feljön a vízből, mögötte Sáfrány József (MTI Fotó : Mikó László felvétele) Munkások és mérnökök összefogásának nagyszerű példája az Ikarusban Kis »családi« ünnepre gyűl­tek össze szerdán az Ikarus­­gyár dolgozói, amelyen megje­lent Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ünnep igazi hangulatát az adta, hogy a gyár munkásai, techni­kusai, mérnökei nem minden­napi munkasikerekről beszél­gettek. Október végén az Ikarus dolgozói elhatározták, hogy december 15-re vállalják évi tervük befejezését. A műsza­kiak ugyan kicsit merésznek tartották ezt a vállalást, hiszen ez azt jelentette, hogy az autó­­buszgyártásnál még november­ben át kell térni a napi ötről napi hat busz gyártására. Az üzemrészek azonban a határozat után már nemcsak saját munkájukkal törődtek, hanem más üzemrészek terv­teljesítésével is. A lemezes üzem segítséget adott a kü­lönleges és a fülke-üzemrészek munkájának elvégzéséhez. A hűtőkészítő üzem dolgozói is elvállalták más lemaradó üzemrész segítését. S becsület­tel teljesítették ezt, míg saját tervüket egy nappal előbb, de­cember 14-én befejezték. Ugyancsak hasonló példát mu­tatott a busz II. üzem is és más üzemrészeket is lehetne még sorolni. A mérnökök, a szerkesztők pedig ott nyújtottak segítséget, ahol épp a legnagyobb szük­ség volt munkájukra. Ha kel­lett, akkor hegesztettek, vagy motort szereltek, csakhogy munkástársaik valóra válthas­sák elhatározásukat. Az Ika­rusban a munkások és mérnö­kök összefogásának nagyszerű példája született. Ezt az össze­fogást az anyag- és áruforgal­mi osztály dolgozói is becsület­tel támogatták. Az üzem­anyagellátása zavartalan volt Az összefogás eredménye a bo­rítékokban is megmutatkozott. Több üzemrészben a munká­soknak kifizetett órabér a ter­melés növekedésével arányo­san csaknem egy forintot emelkedett. (p. f.)

Next