Népszava, 1959. december (87. évfolyam, 282–306. sz.)
1959-12-06 / 287. szám
Szeraisp-spiszelős A játékok sorában oly nagy sikert aratott építőszekrény elve ma már a szerszámgépgyártásban is tért hódít. Egyre több gyár termelését profilozzák, egyre több olyan gépre van szükség, amely hosszú időn, éveken át csupán egyetlen típusú alkatrészt munkál meg. A magyar iparfejlesztési tervek is jelentős mértékű automatizálást irányoznak elő az elkövetkező években. A szovjet gépipar fejlesztése pedig az automatizálás és célgépesítés terén oly hatalmas léptekkel halad előre, hogy 1965-ig a szovjet autóiparban a szerszámgépállomány 55 százaléka lesz különleges célgép. Tévedés lenne arra gondolni, hogy minden egyes üzem szükségletei szerint újabb meg újabb egyedi gépeket gyártanak. Ha így járnának el, a beruházások nagyon lassan (vagy néha sohasem) térülnének meg és a termelés színvonalának emelése is lelassulna. Az építőszekrény-elv éppen ezen a téren segít és oldja meg a felmerült problémákat. Mi történt ugyanis? Gondosan megvizsgálták valamennyi modern szerszámgépünket és ennek során kiderült, hogy néhány azonos típusú, szabványosított géprészből áll mindegyik. Minden gépnek van valamilyen állványa, hajtó motorja a hozzátartozó sebességváltó szekrénnyel, a munkadarab befogadására alkalmas részek (asztal, befogófej) stb Ha ezeket szabványosítják, akkor eljuthatunk odáig, hogy csupán a közös gépágyat vagy alaplemezt kell a kívánt célnak megfelelően módosítani, úgyhogy az összes megmunkáló és befogó elemeket ráerősíthessük. A nagy szerszámgépgyárak egymásután hozzák ma már piacra szabványosított szerszámgépépítő egységeiket, amelyekből az úgynevezett agregát-gépeket lehet összeállítani. Kisebb gépek vonalán nálunk is vannak hasonló, egészséges kezdeményezések. A Szovjetunióban az autóipar jár a fejlesztési munkák élén. A NIAT, a szovjet autó- és traktoripari kutatóintézet a moszkvai kiállításon bemutatta (és a minszki gyárakkal karöltve gyártja is) félautomata agregát-gépeit. Az ÁSZFRN.éttelyet ábránkon is láthatunk, csupa szabványos »kockából« épül fel és az egyes megmunkáló fejeket a középső korasztal köré lehet telepíteni. _ Agép házszerű, menetes-furatos alkatrészek megmunkálására alkalmas kivitelben hét motoros megmunkáló fejjel készül. Ezek mindegyikének 1,7—2,0 lóerős motorja van, amely szabványos elemeken át adja a nyomatékot a szerszámorsóra. A szerszámorsók ugyancsak szabványos egységek, mindegyikük a hajtó motorfejjel egybeépíthető kivitelben készül. A munkadarabokat szabványos befogó elemek tartják és továbbítják munkahelyről munkahelyre. A nyolcadik, üresen maradt munkahelyen a gépre felügyelő munkás rakja be a nyersdarabokat és veszi ki a kész munkadarabokat. Az ASZFRN-600 nem sokkal nagyobb, mint egy közepes karusszeleszterga (2,8 méter hosszú, 2,6 méter széles, 1,4 méter magas). Súlya 5300 kg s csak ez árulja el, hogy több egységet tartalmaz. Segítségével óránként hat darab készül olyan alkatrészből, amelyből korábban kétóránként egy készült. Egy-két érdekes adat: a gép beállításával az egy darabra eső munkaidőszükséglet tizedére csökken; egy darab gyártási önköltsége is tizedakkora és hat univerzális szerszámgép szabadul fel. Egy-egy ilyen agregát gép éppen ezért általában egy évnél rövidebb időn belül megtérül Ráadásul az adott alkatrész gyártásának leállítása esetén a gépcsoportot egy újabb feladatra lehet átalakítani, tehát a már réges-régen megtérült, leírt gépek élettartama évtizedekre hosszabbodik meg. A mellékidők nagyrészt lecsökkennek, s a legjobb szakképzettségű, legmagasabb bér kategóriájú gépmunkások más, fontosabb feladatokra (szerszámkészítés, végszerelés stb.) szabadulnak fel. Az építőszekrény elvén készült agregát gépek tehát a termelés műszaki színvonalának emelésében, a termelékenység növelésében egyre nagyobb szerephez jutnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy sok látszólag elavult, régi szerszámgépet hasonló egységek beszerelésével, alkalmas kiegészítésekkel valóságos új életre lehet kelteni. A közepes és nagysorozatú gépgyártásban ezért e gépek nélkülözhetetlenek. NAGY ERNŐ Mennyezetre szerelt fűtőtestek Magas termek fűtése különösen sok gondot okoz a fűtőtechnikusoknak. Ezt a problémát oldotta meg sikere- t sen egy külföldi cég, amely a fűtőtestet közel a mennye- zet alá szereli. Amint az ábrán is látható, a motor meg- indításakor forgásba jövő lapátok beszívják a levegőt s azt gőzzel vagy forró vízzel táplált fűtőtesteken felmelegítik, majd ismét a terembe engedik, ilyenformán egy állandólevegőcirkuláció áll fenn a helyiségben, a hideg levegőbe, a meleg pedig kiáramlik a berendezésből. Ha a motor nem működik, akkor érestkező irányú szellőző hatás érhető el. A mennyezetre szerelt fűtőberendezés igen egyenletes hőmérsékletet szolgáltat. Óránkénti hőszállítása 113 000—250 000 Kcal között van. Folyékony földgáz szállítása Olaszország már évek óta szállít külföldre folyékony földgázt. Eddig kisebb hajókat használtak. Most épült meg , a 950 tonna folyékony gáz szállítására alkalmas »Agipgas Terza« nevű hajó- 18 tartálya van, félgömb alakú tetőrészük a hajó fedélzete fölé nyúlik. 80 méter hosszú, 1386 tonnás J hajót egy kilenchengeres dieselmotor hajtja. A szükséges J kompresszor, világító stb. berendezések a hajót a légkor- szerűbb vízijárművek közé sorolják. A fémipari kutatás napjainkban olyan teljesen új fémelőállítási rendszer alapjait dolgozza ki, amely, ha kibontakozik, az egész fémipart átalakíthatja. Egy újabban sokféle célra felhasznált fémnek, a germániumnak újszerű előállítása vezetett erre a gondolatra. A germániumfémet, mint félvezetőt jól ismerik, tranzisztorokban használják fel. Eddig a germániumot tömbökből, gyémántélű fűrésszel vágták ki, majd csiszolták. A germánium rideg, sok volt a veszteség, kb. 80 százaléka hulladékba ment. Most azután sikerült az ún. »dendrit« germániumot előállítani. Hajszálvékony, tükörsima szalagot »növesztettek« szinte molekulákból. A finom szalag egyetlen kristály. Az ilyen »egykristály« vagy »monokristály« segítségével készült tranzisztorok és egyéb készülékek olcsóbbak, könnyebbek, kisebbek lehetnek a szokványos technológiával készülteknél Egy rakétafejbe építhető távolságmérőben például dendritgermániumból csak kb. 0,02 grammnyi darabra van szükség. A legérdekesbb az, hogy az ilyen egykristály szakítószilárdsága messze felülmúlja a szokványos technológiával készült fémszálét. A krómnikkelacél szakítószilárdsága 120 kg/mm1 (szovjet kohászoknak sikerült 300 kg/ mm3 szilárdságút is előállítani), míg az egykristály acélhuzalé 1430 kg lehet. Számítások szerint a kristálynövesztéssel készült huzalok, rudak stb. szilárdsága átlag hetvenszerese lehet az eddigi eljárásokkal készített anyagokénak. _______" A gondolat nem teljesen ] új, 1877-ben már készítet-tek nagyméretű egykris-tályt, de csak 1925-ben si került először hidrogén-, áramban izzított rézkolo- ,rndból használható — 15 mm hosszú — óriáskristtályt készíteni. Óriáskristályok a fémiparban Biztonsági kormánykerék Összeütközésnél a gépkocsivezetőt leginkább a kor-mánykerék sérti meg. Számos autóbaleset megvizsgálása során kialakult tapasztalat nyomán szerkesztették meg a biztonsági kormánykereket. Az újszerű kormánykeréknek két küllője van, erősen felhajlítva. A kormánykerék agya tehát jóval a kerék síkja alatt van. A kerékagy és a hozzácsatlakozó cső, illetve kormányrudazat a szerelékfalnál kezdődik. A kétküllős kormánykerék biztonságos, jó fogást ad. Összeütközésnél a küllők és maga a kerék is rugalmasan elhajlik, egészen a szerelékfalig és így komoly sérülést a kerék nem okoz-' hat. A keréken félköralakú gyűrű megérintésével a villanykürt működésbe hozható. A növekvő gépkocsiforga- rambolnál az utasok előre nlem növeli a balesetlehetőségesnek és összeverik maguséget is. Nagyon szellemes és kár. Az erős, rugalmas he-i egyszerű módját ajánlják az veder megakadályozza azt amerikai személygépkocsi el- előreesést. A heveder égé- t adók az új vásárlóknak, a szén laza, kényelmes ülést a balesetek ellen. A kocsiülé- biztosít és nagy mértékben igen ugyanolyan széles, erő növeli az életbiztonságot. Erő sen gumizott heveder van. Nemes lenne talán nálunk is, mini a repülőgépek ülésein, foglalkozni a balesetelhárt ! Megfigyelték ugyanis, hogy foglalkozni ,a balesetelhárta súlyos sérülések 65 szállatásnak ezzel az egyszerű, de léka abból ered, hogy ősz- ennál hatásosabb lehetősége-; szeütközés, vagy más kavei. Atomenergia a tengerhajózásban Nemsokára elindul próba- , útjára a Savannah II. nevű atommeghajtású tengerjáró hajó, 181 méter hosszú, 60 utast és 10 000 tonna árut szállíthat. Üzeme egyelőre drágábbnak ígérkezik a gőz- vagy dieselüzemnél, de nem is a gazdaságosság, hanem a tapasztalatszerzés a legfontosabb feladat. Üzemanyaga 7050 kg uránoxid, • amelynek felhasználásával 50 , 5 ezer kilométer utat tehet ik meg. Különleges berendezés gondoskodik arról, hogy a ► tátkötők vizét atomszennyezés ne veszélyeztethesse. ► Reaktora 1m átmérőjű, 120 atmoszféra nyomású, 270 fok • hőmérsékletű vízzel dolgozik, s ez adja át melegét a hőkicserélő rendszernek. A sugárzó berendezéseket ólom, vas, beton, fa és plasztikaszigetelés védi. Arra is gondoltak, hogy összeütközés [ vagy elsüllyedés esetén ] következhessék be a reaktor felrobbanása. A reaktor mélegével termelt gőz 20 000 lóerős Laval-turbinát működhet; a hajó 36 km — 20 csomó — sebességgel haladhat. Ebédlőszoba — a jövőben Fantasztikusnak tűnik, de talán nem is nagyon távoli Jövő képét mutatja egy valóban elkészült szoba, melyet csőbútorokkal rendeztek be, de lámpa, vagy fűtőtest nem látszik benne. Színes falai nem csempéből, hanem elektrolumineszcensz sugárzást kibocsátó anyagból vannak, a fűtést pedig a falba épített hőelektrikus panelek látják el- A lakásban egy központi vezérlőkészülék szabályozza a meleget ás világosságot, aszerint, hogy a hőmérő és fénymérő milyen értéket mutat. Sokan hiszik, hogy ez a jövő útja, de az emberi természetnek jobban megfelel — ezt gyárakban tapasztalták —, ha a helyiségek hőmérséklete az évszaknak, világítása a napszaknak megfelelően változik. Ám olyan gyárakban, melyekben a levegőt télen-nyáron ugyanazon hőmérsékleten, páratartalmon tartották, a dolgozók nem érezték jól magukat. Új szovjet hűtőtornyok A legújabb szovjet hőerőművek részére kidolgozták a Moszkvában bemutatott új tíz egységből álló hűtőtornyot, amely az eddigieknél lényegesen jobb hatásfokkal biztosítja az erőművekben keringő víz hűtését. A berendezés tíz, egyenként 200 négyzetméteres hűtőfelületi, szabványos egységből áll, ez azonban a helyi szükségletnek megfelelően változtatható is. Egy-egy egység elméleti teljesítőképessége óránként 1200—2000 köbméter víz, amennyiben 8—10 fokos hasznos hőesés áll rendelkezésre. A hűtőtorony fő részei, beleértve a ventillátorok diffúzorjait, a permetező egységeket és a csővezetékeket, szabványos előre gyártott betonelemekből készülnek, míg a vízhűtő medence tömör vasbeton. Az új hűtőberendezés előállítása a tapasztalatok alapján nagyon gazdaságosnak ígérkezik. Újfajta, szilikátmentes üveg ! Az üveg sziliciumdioxid !— kvarchomok —, szóda, mészkő összeolvasztásával ! képződik. Sokféle anyaggal lehet keverni, de legfontosabb a szilikát, a sziliciumdioxid. A szervesüveg — a plexi — voltaiképpen nem üveg, mert ! sziliciumdioxid nincsen benne. Az üveg kristályos, télhálós szerkezet az oka ; merevségének, keménységének és törkénységének. Most egy egészen újfajt', fa üveget találtak fel az üvegkutatók. Kén, arzén, szelén és thallium van az üvegben. Olvadáspont-ja 3—400 C fokkal ala;csonyabb a szokott üveg-; ! fajtákénál, vagyis 125—350°; ! C között van. Megolvadva | ! olajsűrűségű. A feldolgo-! zás során könnyen lehet! » különféle tárgyakat az el-il vadt üvegmasszába mártással üvegbevonattal ellátni. Ez különösen a mű-, !szer- és rádiótechnikában; ! lehet fontos, ahol a nyom-! tatott áramkörök jól szige-! | telő bevonatául kitűnően ! felhasználható. Kémiai ! tulajdonságai a közönséges I üvegéhez hasonlók, híg I savakkal, lúgokkal szem-! ben ellenáll, tömény alko-liák megtámadják. Vízben oldhatatlan. Organikus | oldószerek — benzin, olaj, alkohol stb. — nem hat-! nak rá, ezért a kémiai iparban is felhasználhat-; ják. ; Az újfajta üvegnek tu-! lajdonságai alapján első- ;sorban az elektrotechniká-! ban jósolnak nagy jövőt.; Kockacukor-rádió A zseblámpa nagyságú rádiókészüléket sokan már nagyon kicsinynek és túl modernnek tartják, pedig van ennél sokkal kisebb is. Korunk technika-ja a »miniatürizálásra« törekszik s ennek egyik eredménye a képen látható kockacukor nagyságú rádiókészülék. Elektroncsövek helyett sziliciumdiódák és ser- mániumtranzisztorok vannak benne, huzalozása nyom-tatott áramkör. Telepe az ún. »Micro-Modul«, amely-ben hajszál vékony keramikus lapok közé zárt masz- szában indul meg az áramfolyam. ‘ Műanyag „vasbetonban” A Német Demokratikus Köztársaság egyik kísérleti üzemében nagy szakítószilárdságú műanyagrudakat állítottak elő. A műanyagrudak poliészterrel erősített üvegselyemből készülnek. A kötegekben elhelyezett üvegselyem, poliészter ragasztó anyagával nagyobb szakítószilárdságú, gránt a vasbetonba épített betonacélfajták. Emellet a műanyag könnyen munkálható és hajlítható. A láng mindent elárul... A vizsgálandó anyag nyolcmillomod részét is mérni tudja egy új szovjet műszer A fizika rohamos fejlődése a technika minden ágában érezteti hatását. A vegyészek például számos, új, tökéletes elemző eszközzel gyarapodtak a fizika jóvoltából. Már régóta tudjuk, hogy a láng színét az elégő anyag összetétele erősen befolyásolja. A tűzbe szórt só például sárgára, a nátrium-elemi jellegzetes színére festi a lángot. A bárium zöldessárga, a stroneium tűzvörös színt ad s ezt a tényt a tűzijátékok készítői is ismerik. Érdekes azonban, hogy a láng elszíneződése és ennek nyomán a láng színképének, spektrumának elemzése nem csupán egyes elemek jelenlétére, hanem pontos menynyiségükre is utal. Érzékeny műszerekkel tehát a láng alapján meg lehet állapítani egyes, kis mennyiségben jelenlevő anyagok százalékos arányát. A moszkvai ipari kiállításon is láthatunk egy ilyen műszert. A készülékhez egy hegesztőpisztolyhoz hasonló égőfej tartozik és ennek lángjába vezetik be — kellő finomságára elporlasztva — a vizsgálandó anyag oldatát. Az oldat beadagolása után a készülék teljesen automatikusan működik; a vizsgálandó oldatot sűrített oxigénnel porlasztja el és adagolja a lángba. Maga a színképelemző készülék a nálunk is ismert UM—2 monokromátor. A színképvonalak erősségének érzékelésére a látható és az infravörös fény iránt érzékeny fotocellák szolgálnak. Az elektronikus egység a regisztráló berendezést működteti. A készülék mérési eredményeit diagrammpapírra rögzíti. A csúcsok nagyságából az anyag mennyiségét lehet megállapítani. Az ábrán egy ilyen mérés eredményét láthatjuk. A kísérleti oldat indiumtartalmát akarták megállapítani. (Az indium fontos félvezető anyag s egyre többet fogyaszt belőle a híradástechnikai és kibernetikai ipar.) Az 1. csúcs a görbén 0,0008 százaléknak (nyolc milliomodrésznek, kilogrammonként, nyolc milligrammnak!) felel meg. A görbe ezt a mennyiséget már biztonságosan kimutatja. A 2 csúcs 0,0015 százaléknak, a harmadik pedig 0,0025 százaléknak felel meg. Íme a lángspektrométerrel meghatározható elemek: kálium, nátrium, lítium, kalcium, rubidium, cézium, stroncium, bárium, bór, vas, króm, gallium, indium, tallium, v anádium, a készülék 20 perc alatt 30 mintát elemez meg; egyórás munkájával egy laboráns kétnapi munkáját teljesíti. A lángspektrométer a modern kohóipari vegyi leboratóriura új, fontos segédeszköze. N. E.