Népszava, 1960. november (88. évfolyam, 259-284. szám)
1960-11-01 / 259. szám
Befejezte tanácskozását az élelmezési, az orvos-egészségügyi szakszervezetnek és a művészszakszervezetek szövetségének kongresszusa Az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete IV. kongresszusának vasárnapi tanácskozásán a vitában felszólalt Varga Györg Varga György beszédében arra utalt, hogy a hároméves terv időszakában miként alakult a termelés, a termelékenység és a dolgozó emberek élete, majd néhány olyan jelenségről szólt, amely kedvezőtlenül hat gazdálkodásunkra és társadalmi életünkre egyaránt. Elmondotta, hogy a szocializmus építésében elért nagyszerű sikerek túlzottan megnyugtattak egyeseket és itt-ott olyan szemlélet alakult ki, hogy »nem kell nagyon törni magunkat, mert minden megy magától.« Sokaknak pedig nagyobb gondot okozott a nemzeti jövedelem, illetve az előállított javak elosztása, mint azok megtermelése. Csak annyit oszthatunk el, amennyit előállítunk — hangsúlyozta a SZOT titkára — és egyáltalán nincs okunk úgy tenni, mintha túltermelés volna ilyen értelemben. A termelés korszerűsítésével és a termelékenység nagyarányú növekedésével érhetjük el azt, hogy megalapozzuk előretett lépéseinket és mindazokat az intézkedéseket, amelyek a dolgozó emberek jólétét szolgálják. Ezt kell megértetni a munkásokkal és nagyon sok vezetővel is. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter köszönetet mondott a szakszervezetnek azért a nagy jelentőségű és sokoldalú tevékenységéért, amellyel hozzájárultak az élelmezési ipar Horn Dezső Horn Dezső elöljáróban a SZOT elnökségének és a szervezett dolgozóknak üdvözletét tolmácsolta, majd népgazdaságunk helyzetéről szólva, azokat az összefüggéseket ismertette, amelyek az egészségügy fejlődését is befolyásolják. A SZOTE titkára kitért a vitában felmerült néhány problémára, többek között az orvosi rendtartással kapcsolatos visszásságokra és a hivatástudattal összefüggő kérdésekre. A munkások megbecsülik az egészségügyi dolgozók és az orvosok, különösen a falusi orvosok munkáját — hangoztatta. — Számításba veszik a tényt, hogy éjjel és nappal egyaránt készenlétben vannak, és azonnal segítséget adnak, ha arra szükség van. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy ez hozzátartozik a hivatástudathoz, az emberséghez, a kötelességhez. Horn Dezső befejezésül az orvos-elosztás problémáiról szólva elmondotta, hogy kevés az orvos, s nem sikerül őket minden esetben a legmegfelelőbben elosztani. Különösen vidéken kellene több segítség, de a fiatalabb orvosok nevelésében levő fogyatékosságok miatt a fejlődés a szükségesnél lassúbb. A választás A vasárnapi vitában felszólaltak még: dr. Pintér László, Baranyai Tibor Baranyai Tibor beszédének első részében emlékeztetett arra, hogy a magyar művészek és művészeti dolgozók szakszervezeti mozgalma 15 éves. A 15 éves fejlődésnek fontos állomása ez a kongresszus, amely foglalkozni kíván kulturális és művészeti életünkben elért eredményekkel és a jelenlegi helyzettel, egyúttal értékelve azt is, hogy a művészszakszervezeti mozgalom milyen munkát végzett a III. kongresszus határozatainak végrehajtásában. — Mai művészeti életünkre jellemző — mondotta a továbbiakban Baranyai Tibor —, hogy egyre jobban szaporodnak a népünk életét ábrázoló és harcait segítő realista tendenciájú műalkotások, és fokozódó ütemben szorulnak háttérbe a népünktől idegen törekvések a művészetben is. De világosan látnunk kell azt is, hogy még igen kemény és bonyolult ideológiai küzdelem folyik az idejét múlt reakciós és burzsoá nézetek és maradVarga György, a SZOT titkára és Kovács Imre élelmezésügyi miniszter is, a beszámolója fejlesztéséhez és a termelési sikerek eléréséhez. Kérte a szervezett munkásokat, nyújtsanak segítséget az egyes üzemekben eluralkodott kényelmesség és káros elégedettség leküzdéséhez és tárják fel azokat a lehetőségeket, amelyek újabb sikereknek lehetnek a forrásai. Az új vezetőség A kongresszus vasárnapi vitájában részt vett még Bernát János, Osztraluczky István, Várfalvi József, Zentai Nándor, Nobicz Ferenc, Kanyó János, Schneider Ferenc, Simkó Györgyné és Bertalan István. A felszólalásokra Csutorka Lajos, a szakszervezet megbízott főtitkára válaszolt. A kongresszus befejező aktusaként megválasztották a szakszervezet központi vezetőségét, elnökségét és a különböző tisztségviselőket. A szakszervezet elnökévé Nehrer Árpádot, alelnökké Wiener Ferencet és Freitscher Frigyest, főtitkárrá Csutorka Lajost, titkárokká Técsi Gyulát és Száraz Istvánt, a számvizsgáló bizottság elnökévé pedig Szappanos Árpádot választották. Vasárnap befejezte munkáaz Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének III. kongresszusa is. A vitában felszólalt a többi között Horn Dezső, a SZOT titkára, felszólalása Sári Ferencné, dr. Kuti László, dr. Merényi Sándor, Kárpáti József, dr. Rostás Oszkár. A kétnapos tanácskozást dr. Pál Ferenc főtitkár foglalta össze. A kongresszus ezután megválasztotta a szakszervezet új központi vezetőségét és a számvizsgáló bizottságot. A szakszervezet elnökévé dr. Szabó Zoltánt, főtitkárává dr. Pál Ferencet, titkárává Sárfi Rózsit, a számvizsgáló bizottság elnökévé pedig Mihalcsik Lajost választották. Vasárnap reggel megkezdte tanácskozását — több mint 220 küldött részvételével — a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének IV. kongresszusa a Vasas Szakszervezet székházában. Az elnökségben helyet foglalt Brutyó János, a SZOT főtitkára, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Major Tamás Kossuth-díjas kiváló művész, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter és a társadalmi és kulturális élet sok más kiválósága. Gertler Viktor, a Filmművészek Szakszervezetének elnöke nyitotta meg a kongresszust, majd Baranyai Tibor főtitkár ismertette a központi vezetőség beszámolóját. “ beszámolója rányaik ellen, amelyek leplezve vagy leplezetlenül keletkeznek nap mint nap a művészeti életben. Az előrehaladást gátolja az a tény is, hogy a művészek döntő többsége még nem sajátította el és így nem tudja alkotóan alkalmazni a marxizmus—leninizmus élenjáró elméletét. Ennek az ellentmondásnak a megszüntetése ma az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a művészek csakugyan szocialista művészekké váljanak. Az elkövetkező két évben a művészszakszervezeti mozgalomnak minden eszközével a művészi alkotómunkát, új, eszmeileg és művészileg színvonalas alkotások és művek születését, a szocialista-realista művészet még jobb kibontakozását kell segítenie. A művészeti szakszervezetek, különösen a művészeti szakosztályok egyik legfontosabb feladata az alkotói viták továbbfejlesztése, a marxizmus—leninizmus terjesztését elősegítő eleven légkör kialakítása. A művészi alkotóműhelyekben rendezett vitákban nyíltan szembe kell szállni a jelentkező burzsoá nézetekkel. A művészek élenjáró része eleven érdeklődést mutat a marxizmus—leninizmus iránt. A művészszakszervezeteknek megtisztelő feladata, hogy széleskörű társadalmi mozgalommá fejlesszék a művészeknek a munkásokkal, parasztokkal való új típusú kapcsolatait. A cél az, hogy a művészek mélyen, belülről ismerjék meg a munkások és parasztok életét, ugyanakkor segítsék elő a művészetet értő új közönség táborának bővítését. Munkafegyelem, művész-etika — Határozottan kell felvenni a harcot a művészeti intézmények munkafegyelmi, művész-etikai helyzetének megjavítása érdekében. Tapasztalataink szerint az elmúlt években csökkent a művészietlen "haknik" száma, de még rengeteg a tennivaló. Gondoljunk csak a művészeti életünkben meglevő klikkekre, intrikákra, a pletykákra, a művészek fejlődését gátló pénzhajhászás maradványaiBugár Jánosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára tolmácsolta az egész szakszervezeti mozgalom szívélyes és baráti üdvözletét. Részletesen beszélt a munkásművész kapcsolatok alakulásáról s kifejtette, hogy a munkások és művészek között jó együttműködésnek kell kialakulnia. Ez elősegíti új alkotások születését, a munkásság és parasztság hiteles ábrázolását a színpad, a film és más művészeti ágak eszközeivel. — A művészek, valamint a munkások és parasztok közötti kapcsolatok már megvoltak a felszabadulás előtt is — mondotta —, de míg azelőtt a művészet néhány művész személyes ügye volt, s az is személyes ügy volt, hogy mi veséi György A vitában felszólalt Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese is, aki beszédében elsősorban a művészek felelősségérzetével foglalkozott. Hangsúlyozta: népünk nagy áldozatokat hoz kulturális életünk támogatá-sáért,és a széles tömegek meg- becsüléssel és nagy szeretettel tekintenek a művészekre. Be-szélt arról is, hogy a művészek egy részénél még nem ment eléggé át a köztudatba, hogy ez az országolyan asztal, amelyről nemcsak elvenni lehet, hanem adni is kell«. Szólott a könnyű műfaj prob- lémájáról, a művészek élet- ismeretének növeléséről, a fia- tal zeneművészek példamuta- tásáról, a művészeti kollektíí vák felelősségéről. ■ Élénk vita A vitában felszólalt Honthy ■ Hanna, aki sürgette a színpadi ■ szakmunkás-képzést, felhívta a figyelmet a színházak mű- szaki dolgozói ki nem elégítő helyzetére. Pécsi Antal, a Pannónia Filmstúdió művé- szeti vezetője a filmművészet szakmai megsegítéséről, a he-l lyes oktatási rendszer kidol-l gozásáról beszélt. Hajdú Mihhály, a Bartók Béla Zenemű- vészeti szakiskola tanára a zenepedagógusok legközelebbi feladatait és terveit ismertette, s Gyenes Tamás szobrászművész, a közönség és a művészek', kapcsolatairól szólott, s beszá-a molt vidéki útjainak tapasz-', talatairól. Ráthonyi Róbert a zenés könnyű műfaj új formái-ról, a Petőfi Színház és az Operettszínház kapcsolatairól beszélt. Dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió el- nökhelyettese e fontos intéz- mény nevelő szerepével foglal- kozott és ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a rádió ért el új magyar hang- játékok és zeneművek bemu-tatásával. Ungvári László, a Nemzeti Színház művészeti fiatal színészek továbbképzé-éséről és az idősebb színész-kra. Arra is szükség van, hogy élesen elhatároljuk művészeti életünket az úgynevezett »művészeti alvilágtól« is, amely az elmúlt évek során különösen a szórakoztató és könnyű műfajban talált menedéket. Határozati javaslatunk nyomatékosan felhívja minden művész és szakszervezeti szerv figyelmét a fiatal művészek jobb segítésére, együttműködve a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteivel. A művészeti alkotómunka fejlesztése elképzelhetetlen a műszaki, fizikai dolgozók munkájának továbbfejlesztése nélkül, ők a művészek névtelen társai, segítői, akik nem keveset adnak hozzá az alkotás egészéhez. A beszámoló foglalkozott a művészek és művészeti dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavításával kapcsolatos néhány problémával, így az indokolatlan túlóráztatással, a művészeti intézmények, vállalatok egy részének nem kielégítő munkavédelmi és egészségügyi helyzetével, a vidéki tagság szakszervezeti életének fellendítésével. A beszámoló és a számvizsgáló bizottság jelentése után megkezdődtek a hozzászólások.lyen kapcsolata alakult ki a dolgozó tömegekkel, ma ez már a szocialista kultúra fejlesztésének kérdése. A munkás-művész találkozók jellegét azonban egyes esetekben nem a kapcsolatok tartalma jellemzi, hanem sok bennük a formális elem. Fel kell használnunk az eddigi jó tapasztalatokat és eredményeket a kapcsolatok legváltozatosabb formáinak tökéletesítéséhez. Bugár Jánosné bejelentette, hogy a SZOT a jövőben összpontosítani kívánja a munkásművész kapcsolatok szervezését, hogy összefogja mindazokat a szervezeteket, testületeket, amelyeknek a munkásművész kapcsolatok fejlesztésében szerepet kell vállalniuk. generáció példamutatásáról szólott. Barna Tamás, a Hunnia Filmstúdió küldötte a magyar filmgyártás technikai problémáiról beszélt és a munkavédelmi rendelkezések betartására hívta fel a figyelmet Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója a vidéki színészek, elsősorban a vidéki operatársulatok helyzetét taglalta. Kocsis Albert hegedűművész a fiatal zeneművészek művészetre nevelő tevékenységéről szólt. A vitában felszólalt még D. Kovács József, a Győri Kisfaludy Színház művésze és Laboda József, a Hunnia Filmstúdió asztalosszakmunkása is. A kongresszuson felolvasták a Szovjet Kulturális Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének táviratát, amelyben sok sikert kívánnak a tanácskozásnak és a magyar művészek szakszervezeti mozgalmának a szocialista kultúráért, a nép javáért végzett munkájához. A kongresszus második napja további felszólalásokkal folytatódott. Erdős András (Televízió), Lakatos Éva (Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság), Dániel Béla (Országos Cirkusz Vállalat), Tar Ferenc (Debreceni Csokonai Színház), Benkő Gyula színművész (a színművészeti szakosztály titkára), Rácz Gusztáv (Országos Szórakoztató Zene Központ), Setényi Vilmos táncpedagógus, Farkas Gyula népzenész, Kerekes János karmester (Állami Operaház), szólaltak fel művészeti területük különböző problémáiról. Balogh Jenő, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója a művészeti oktatás és az oktatási reform idevonatkozó kérdéseiről szólt. Neményi Lili operaénekesnő valamennyi művésznek a békeharcban viselt felelősségére irányította a figyelmet. Végül Aczél György elvtárs kért szót másodízben és válaszolt az állami irányítással kapcsolatban felmerült több kérdésre. A vezetőségek megválasztása Ezután került sor a szövetség és az egyes szakszervezetek központi vezetőségének újjáválasztására. Az újonnan megválasztott központi vezetőség megtartotta első ülését. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkárává Baranyai Tibort, titkárává Vass Imrét választották. Pór Bertalan a képzőművészek, Gertler Viktor a filmesek, Várkonyi István a rádiósok, Ungvári László a színészek, Kerekes János a zenészeik, Dániel Béla az artisták és Selényi Vilnos a táncművészek szakszervezetének elnöke lett. A Művészeti Szakszervezetek IV. kongresszusa Baranyai Tibor zárszavával ért véget. Bugár Jánosné felszólalása JJGDOsB±g Ki köteles a járdát tisztítani ! Neudlein Ernő budapesti olvasónk arra kér választ, hogy , a ház előtti járda tisztítása kinek a feladata. A lakásrendelet értelmében a »járda tisztításáról, télen a hó el£ takarításáról és a csúszósság elleni felszórásról a ház tulajdonosa tartozik trondoskodni. Ott, ahol nincs házfelügyelő, mód van ar£ra, hogy ezt a munkát valamelyik bérlő elvállalhassa. Ez esetben en- nek a lakbért 20 százalékkal csökkenten! kell. ! Mikor jár £ hadigondozotti járadék ! £ Kotroczó József lökösházi £ olvasónk aziránt érdeklődik, hogy mint száz százalékos hadirokkant, megkaphatja-e a hadigondozotti járadékot, ha munkaviszonyban áll. A hadigondozotti járadékot a jogosultnak csak akkor lehet folyósítani, hogyha a bármilyen jő£ vedelemforrásból származó jövedelme és keresete nem haladja ,meg a havi ötszáz forintot. (Százszázalékos világtalan rokkant hadi- gondozott esetében az ezer forintot.) [ Felmondás az albérlőnek ] Hegedűs Gyulai gyulai olvasónk azt kérdi, hogyha ő édesanyjához költözik, fel£ mondhatnak-e az albérlőnek. [ A lakásrendelet értelmében, ha a főbérlő családi körülményei megváltoznak, felmondhat albérfrfijének. A családi körülmény mes£ változásának számít az is, ha a főbérlő gyermekét magához veszi. A lakbérpótlékról Kónya Imréné budapesti ol£vasónk arra kér választ, hogy ha a két egymásba nyíló szobás lakásban felnőtt lányával lakik együtt, kell-e lakbérpót£ léket fizetnie. Vllaálul& Kétszobás lakás — ha mindegyik szoba a tizenkét négyzetmétert meghaladja - négy személy elhelyezésére szolgál. A kérdezett esetben kettővel kevesebben lakják, a lakást, így egy szoba többletük van. Egy szoba többlet után havi 120 forint lakbérpótlékot kell fizetni. Másodállás a nyugdíj számításánál Máté János mohácsi olvasónk azt kérdi, hogy a máso-dik állás utáni jövedelmet fi- gyelembe lehet-e venni a nyugdíjátlag kiszámításánál. A második állásból (mellékfog- lakkozásból) eredő jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha az ott eltöltött munkaideje a fő- foglalkozásra előírt munkaidővel kiegészíti a főfoglalkozásban eltöl tött munkaidőt. Ez azt jelenti, hogyha főfoglalkozására nyolc óra munkaidő van előírva, de ott csak hat órát dolgozik, akkor a második állásában eltöltött munkaidő-ból két órát figyelembe lehet vennni. Ez idő elismeréséhez szükséges még az is, hogy a második állásoban is legalább ötéves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezzék a nyugdíjazást megelőzően. Folyamatos munkaviszony és a katonai szolgálat . Farda László veszprémi olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a katonai szolgálat meg- szakítja-e a munkaviszony folyamatosságát. A Munka Törvénykönyve ren-delkezése értelmében a katonai szolgálat nem szakítja meg a munkaviszony folyamatosságát, ha ugyanoda megy dolgozni, ahonnan bevonult. Tsz-tagok gyógyfürdője : Kiss Béla ceglédi olvasónk azt kérdi, hogy tsz-tagnak jár-e gyógyfürdő az SZTK-tól. A mezőgazdasági termelőszövet-kezeti tag (családtagja) az SZTK- tól ellátás nélküli gyógyfürdőre nem jogosult. ♦ ► NÉPSZAVA Magyar-szovjet tervezőbrigád dolgozta kia százhalombattai kőolajfinomító elrendezési tervét Megalakult a Dunai Kőolajipari Vállalat id. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami vegyészeti bizottság elnöke, aki szeptemberben Magyarországon töltötte szabadságát, Czottner Sándor nehézipari miniszter kérésére pihenőjét arra is felhasználta, hogy a magyar vegyipar kérdéseivel foglalkozzék. A magyar szakemberekkel folytatott konzultációja után közölte, hogy a szovjet szakemberek szívesen segítenek a Százhalombattára tervezett dunai kőolajfinomító generáltervének kidolgozásában. Nem sokkal ezután a magyar tervezők egy csoportja Moszkvába utazott. Dr. Vajta László, a Kőolajipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese elmondotta, hogy a szovjet szakemberek nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a hatalmas olajfeldolgozó üzem tervezésébe. A szovjet tapasztalatok felhasználásával elkészült új terv jelentős területmegtakarítással jár, s az új elrendezési terv aberuházás költségét több százmillió forinttal csökkenti. A nehézipari miniszter rendeletére egyébként Dunai Kőolajipari Vállalat néven a napokban megalakult a nagy létesítmény beruházó vállalata, amely a gyárat üzemeltetni fogja. Az új vállalat most hozzálát az építkezések 1962- re tervezett megkezdésének előkészítéséhez. Kitüntetés 2 A Népköztársaság Elnöki ♦ Tanácsa eredményes munkás♦ sága elismeréséül Németh 2 Gyula Kossuth-díjas akadé♦ mikus, tanszékvezető egyetemi ♦ tanárnak, a Magyar Tudomá- Xnyos Akadémia Nyelvtudomá- 2nyi Intézete igazgatójának 70. ♦ születésnapja alkalmából a ♦ Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnökt Ta♦nács elnökhelyettese hétfőn nyújtotta át. I . Bolgár-magyar barátsági hét a bulgáriai Sztarazagorában Sztarazagorában magyar—bolgár barátsági hetet rendeztek a szófiai magyar nagykövetség és magyar intézet támogatására. Az eseménysorozatot ünnepi nagygyűléssel nyitották meg, amelynek résztvevői üzenetet intéztek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. HÁZIASSZONYOK FIGYELEM! ! Háztartási villanymotorok (porszívó-motor, mosógép£ motor, padlókefélőgép£ motor, hűtőgép-motor stb.) JAVÍTÁSÁT ! rövid határidőre vállaljuk Villamosgép és Kismotorjavító KSZ VI., Hunyadi tér 7. Telefon: 228—508 1960. november 1 .