Népszava, 1961. január (89. évfolyam, 1–26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Az 1961. § (Folytatás az 1. oldalról)kenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább két százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százalékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959 évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása, a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágya-ellátást 30 százalékkal növeljük, 120 ezer kát. holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-val szemben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták termelését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek termelési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések kötésére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomások munkájának további javulásán túlmenően számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulásával, a munkafegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágazataiban végbemenő növekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgalma 1961-ben mintegy 13 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom 71 százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhetnek kapcsolataink a tőkésországokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összes kivitelünk 44,4 százalékát gépek és finommechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk évi népgazd 62 százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés és a mezőgazdaság anyagellátását biztosítja. Külkereskedelmi terveink teljesítéséhez fontos népgazdasági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és vállalat munkájának előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több, gazdaságosan exportálható terméket bocsásson a külkereskedelem rendelkezésére. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználásával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy 15 milliárd forintot irányoz elő. Ennek 23 százalékaka szolgál az energiahordozói anyagok termelésének fejlesz- tésére, 44 százaléka a nyers-5 anyagot termelő iparágak és, 33 százaléka a feldolgozóipari fejlesztésére.A mezőgazdaság fejlesztésé- re a terv 5,1 milliárd forint ? beruházást biztosít, ebből 2,4 ? milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben valósul meg. ? A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordítunk. 317 nagyobb létesítmény! ■üzembe helyezése van a terv- ben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolója, és salakhabosítója. Az erősáramú iparban befeje-eződik az Akkumulátorgyár, a TRANSZVILL és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a Kórházi Berendezések Gyárának, az Elektromos Ké- szülékek Gyárának, valamint az Elektronikus Készülékek Gyárának a bővítése. A textil- ipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, be- fejeződik a Kispesti Textil- gyár automatizálása. A népgazdaság egész terüle-tén, de különösképpen az ipa-ri beruházásoknál, fokozottab- bban érvényt kel szerezni a beruházások koncentrálására vonatkozó korábbi határoza-toknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költ-ségek gyorsabb csökkenését. • Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás ? A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest 74 százalékkal növekszik. A nem-? zeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 száza- lékkal nő. A hároméves terv folyamán? a tervezettet jelentősen meg- haladó mértékben megnöve? kedett átlagjövedelem biztosí? tása mellett a munkások és* alkalmazottak reáljövedelme? 1,8 százalékkal magasabb lesz,? mint 1960-ban volt. Az állami? kiskereskedelem áruforgalma? 4,6 százalékkal nő. Állati ter-r mékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalom-ba — a lakosság növekvő igé- * nyeit nem tudjuk teljesen ki-? elégíteni. ? A belkereskedelmi forga- l lomban a bolti élelmiszerek ? eladása 3,8 százalékkal, a ru-4 házati cikkeké 3,6 százalékkal,? a vegyes iparcikkeké 6,8 száza-lékkal, a vendéglátó üzemek? forgalma pedig 3,6 százalék? kal növekszik. Lényegesen ? több televíziót, hűtőszekrényt, ? porszívót, bútort biztosít a ? terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem? két és fél milliárd forintot for ? dít lakásépítésre. Állami kivi? felezésben és magánerőből ? összesen több mint 46 ezer lak?kás építése fejeződik be. ? Az egészségügyi ellátás fej-? lesztésében a legjelentősebb? 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül? a legfontosabb mintegy 900 ál talános iskolai és középiskolai? tanterem megépítése. ? * ? Az 1961. évi terv sikeres? végrehajtása céljából a kor? mány kötelezte a minisztériu? mok és más irányító szervek? vezetőit, hogy — a tervek vál-l lalati kiadásán túlmenően —? intézkedéseket dolgozzanak ki? az előirányzatok valamennyi h aságiterv részletének tervszerű megva- lósitására. A gazdasági élet minden te-! rületén biztosítani kell a szi- gorú tervfegyelmet. A takaré-! kosság és a fegyelmezett mun- ka jegyében meg kell akadá-! lyozni a pazarlást, a nép-! vagyon herdálását, a nép ér-! dekeit sértő fegyelmezetlensé-! get és lazaságokat. Ez minden gazdasági vezető alapvető kö-telessége. Az 1961. éves terv reális fel-! adatokat állít dolgozó népünk! elé. Teljesítése feltétlenül megkívánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ! ötéves tervünk első esztende- jének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztár- saság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) › WWWWWWWWWWWWWWWWWWW ` ► Egész évben, hétről hétre foglalkoztunk a területi és [vállalati egyeztető bizottságok ► gyakorlatával. Most az év vé► gén — ahogy azt illik — mér► leget készítünk az egyeztető ► bizottságok idei munkájáról és a jövő évi terveiről. A mérleg- kevesebb a ma . Idén, 1960-ban a vállalati * egyeztető bizottságok munkája nagymértékben javult. Ebbenegyetért a SZOT is és a minisztérium is. Szinte egyöntetűen sorolják a javulás okait. Eleve megfontoltabbak és a törvényességnek megfelelőbbek a vállalati intézkedések. — Azért akadnak még hiányosságok — mondja Suth Péter. — Még mindig sokegyeztető bizottság nem tartjabe a törvényben előírt 8 na- Akad még igaz . — A szakmai központok isigyekeztek segíteni az egyeztető bizottságok munkáján. Alegnagyobb fejlődés a MEDOSZ-nál tapasztalható —igaz, itt volt a legnagyobb alemaradás a törvényesség terén. Még több helyen tapasztaljuk, hogy az igazgatók néhány esetben »nyomják« az [egyeztető bizottságot egy-egy [ határozat meghozatalánál. [ » Jövőre tovább folytatjuk [a jól bevált ankétok szervezését, nemcsak SZMT-vonalon, [de a szakmai központok szervezetében is, hiszen nagyonsok a szakmai sajátosság és probléma. A munka megkönnyítésére biztosítani kívánjuk, hogy a kevésbé ismert elvi döntéseket megismerjék aszakszervezeti bizottságok. Ittjegyzem meg: nagyon megnehezíti munkánkat, hogy aMunka Törvénykönyvének kevés példánya van forgalomban, s azok nagy része azóta már megváltozott jogszabályok: készítéshez felkerestük Suth Péter elvtársat, a SZOT bér- és munkaügyi osztályának vezetőjét és dr. Nagy László elvtársat, a Munkaügyi Mtniszté■rium munkajogi osztályának vezetőjét, mint az egyeztető■ bizottsági munka gazdáit, unkaügyi panasz pos határidőt, amelyen belül tárgyalni kell a panaszt. Azután találkozunk még indokolás nélküli, vagy pongyola indokolással ellátott határozatokkal. A szakszervezetek azonban nagy gondot fordítanak e hiányosságok felszámolására. — A munkajogi kérdésekkel foglalkozunk a különböző SZOT-iskolákon. A VEB tagok képzésére a szakszervezetek megyei szervei rendszeresen ankétokat szerveznek. Igatói „nyomás” kat tartalmaz. Ki kellene adni új jogszabálygyűjteményt. — Mi is minden igyekezettel azon voltunk, hogy szilárdítsuk a törvényességet, javítsuk az egyeztető bizottságok munkáját — mondja dr. Nagy László. — A szakszervezetek , által szervezett ankétokon részt vettünk, és magunk is szerveztünk ilyeneket a területi egyeztető bizottságok segítségével, így TEB-elnökeink rendszeresen meglátogatták és ellenőrizték azokat az egyeztető bizottságokat, amelyek határozatai ügyében másodfokon döntenek. Sőt, a Fővárosi Területi Egyeztető Bizottság azt a helyes gyakorlatot folytatta, hogy a TEB-tárgyalásokra meghívta a hibákat elkövető vállalati egyeztető bizottságok tagjait. — A munka javulására néhány jellemző számadat — vesz elő egy feljegyzést dr. Nagy László. —— 1958-ban minden 95 dolgozóra jutott egy munkaügyi vita. 1959-ben ez az arány 115-re javult és idén még jobb. Az összes munkaügyi viták 70 százaléka bere-— Az egyeztető bizottsági munkát megnehezíti, hogy nem veszik komolyan az EB- megbízatást, felesleges tehernek tekintik, ezért a tagok sűrűn váltakoznak, és nem is tudják megismerni a jogszabályokat. Véleményem szerint a szakszervezetekre hárul az a feladat, hogy ezt a megbízatást súlyának megfelelő komolysággal vegyék a küldöttek. Nehezíti a munkát az is, hogy egyes vállalati igazgatók a technikai feltételek biztosításán túl nem éreznek felelősséget az egyeztető bizottság munkájáért. A szakszervezeti központok és a különböző minisztériumok munkaügyi osztályai megfelelő együttes fellépése változtatni tud ezen a magatartáson. — Jogos igény merült fel — Suth elvtárs is felvetette —, feződik a vállalat! egyezne»«» bizottságnál, ez is azt mutatja, hogy a munkájuk javult, és a dolgozók tudomásul veszik döntéseiket. est az egyeztető munkának hogy az egyeztető bizottságoknak munkájuk megjavítása érdekében ismerniük kell a jogszabályokat és a gyakorlatban kialakult fontosabb állásfoglalásokat. A Munkaügyi Szemle és a Munkaügyi Közlöny révén igyekeztünk ezen valamennyire eddig is segíteni. Ez azonban nem elegendő. A jövőben ezt a tájékoztatást alaposabbá és rendszeresebbé kell tennünk. Természetesen a helyes tájékoztatáshoz a sajtót is felhasználjuk. * A mérleg tehát pozitív. Az eredmények biztatóak, és ha a nyilatkozatban vázolt tervek maradéktalanul megvalósulnak, nyilván még tovább javul az egyeztető bizottságok felelősségteljes munkája. Szegő Tamás Az egyeztető bizottsági munka évi mérlege Megfontoltabb, törvényes intézkedések Több megbecsül bizottsági i Aláírták az 1961. árucsereforgalm A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság kereskedelmi küldöttségei között 1960. december 24-e és 31-e között tárgyalások folytak. A tárgyalások eredményeként december 31-én a magyar Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a két ország kölcsönös áruszállításairól szóló megállapodást. A Magyar Népköztársaság15 millió dollárra emelte fel aKubai Köztársaságnak nyújtandó hitelt. Magyarország : műszaki segélynyújtást is vállalt. A Magyar Népköztársaság évi magyar—kubaii megállapodást vállalta a kubai dolgozók, mérnökök és technikusok kép-X zését, illetve továbbképzését, X egyetemi hallgatók oktatását, ? valamint magyar ipari és mezőgazdasági szakértők Kubába? küldését. ? A megállapodásokat a kubai ♦ delegáció nevében Héctor Rod-riguez Llompart, a Kubai Köz- X társaság külügyi államtitkára,? magyar részről pedig Karádig Gyula, a külkereskedelmi mi X niszter első helyettese írta alá. ? A tárgyalások a kölcsönös? megértés szellemében, baráti légkörben zajlottak le. (MTI) ? Kalandos címmel FÜLÖP JÁNOS kisre kezdjük meg kedden, január 3-i kációs hőse egy középiskolás magát az iskola és a család fejben nekivág az országnak, írni lönféle kalandokba keveredve, és helyét a társadalomban, s vakáció igényének folytatásos közlését is számunkban. A »Kalandos vaf diák, aki kényelmetlenül érzi? iyelmező keretében. A szünidő? inkát vállal, kóborol, majd küt végül is megtalálja önmagát . Magyar és szovjet államférfiak táviratváltása az új év alkalmából Az új év alkalmából a magyar és a szovjet államférfiak ► az óév utolsó napján táviratban tolmácsolták újévi jókívánságaikat, üdvözletüket. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke a következő újévi üdvözle► tét küldte DOBI ISTVÁNNAK, az Elnöki Tanács elnökének, [ KÁDÁR JÁNOSNAK, az MSZMP Központi Bizottsága első ► titkárának és DR. MÜNNICH FERENCNEK, a forradalmi krimmuniz éviól volt"• Az elmúlt 1960-as évet az jellemezte, hogy tovább erősödött a szocialista tábor, növekedett nemzetközi befolyása; a marxizmus-leninizmus alapján még egységesebbé kovácsolódott a nemzetközi kommunista mozgalom, ami ragyogóan kifejezésre jutott a kommunista és munkáspártok képviselői értekezletének Nyilatkozatában és DOBI ISTVÁN, KÁDÁR JRENŐ HRUSCSOVHOZ és újévi üdvözlete így hangzik: »Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány, valamint a magunk és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a baráti szovjet népnek, s személy szerint önöknek, kedves elvtársak, az 1961-es új esztendő alkalmából. Örömmel mondhatjuk, hogy országaink sikerekben gazdag, eredményes évre tekinthetnek vissza. Ez alapot ad arra, hogy bizakodással telve nézzünk az új esztendő elébe. Szívből kívánjuk, hogy az ! »Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjá► nak Központi Bizottsága, a ► Szovjetunió Legfelső Tanácsá nak elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa az egész ► szovjet nép nevében forró üdvözletét és legjobb kívánságait ► küldi önöknek és a testvéri ► magyar népnek az új év alkalmábóli világ népeihez intézed Felhívásában. A Szovjetunió dolgozói őszintén örülnek azoknak a nagyszerű sikereknek, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocialista építés minden területén elért. A szovjet nép az új év alkalmából még nagyobb sikereket kíván a Magyar Népköztársaság dolgozóinak a szocialista társadalom építésében. Kívánjuk, hogy az új évben tovább erősödjék és fejlődjék a megingathatatlan szovjet— magyar barátság népeink javára, az általános béke érdekében.« Moszkva, Kreml, 1960. december 31. ÁNOS és DR. MÜNNICH FE. I. BREZSNYEVHEZ intézett új esztendő még nagyobb sikereket hozzon a hős szovjet népnek és dicső kommunista pártjának a kommunizmus építésében, az élet minden területén. Hozzon az új esztendő még nagyobb eredményeket a Szovjetuniónak az egész emberiség békéjéért folytatott nagyszerű harcában. Erősödjék továbbra is a szovjet és a magyar nép elszakíthatatlan, testvéri barátsága és kapcsolata. Kedves elvtársak! Most, amikor tolmácsoljuk az egész magyar nép egyöntetű üdvözletét és legjobb kívánságait a Szovjetunió népének, kívánunk önöknek az új esztendőben sok sikert, jó egészséget a béke megóvásáért és a kommunizmus felépítéséért folytatott áldozatos munkájukhoz. Budapest, 1960. december 31. (MTI)