Népszava, 1961. január (89. évfolyam, 1–26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
Hová megy, doktor úr? (Riport a 5. oldalon) * Tervszerűen és terven felül (Riport a 2. oldalon) * Ma: Tallózás szerkesztőségünk posztjában (A 2. oldalon) * Több mint másfélmilliárd forinttal nőtt a takarékbetétállomány (Tudósítás a 8. oldalon) Elutazott P. N. Fedoszejev akadémikus P. N. Fedoszejev akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője, kedden elutazott Budapestről. A Nyugati pályaudvaron Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Szabó Imre, az Akadémia főtitkárhelyettese, Tarján Rezső, a műszaki tudományok doktora és G. I. Turjanyica, a szovjet nagykövetség első titkára búcsúztatta. (MTI) Ipari technikumi tanulók nyári gyakorlatának új rendje Rendelet jelent meg az ipari technikumi tanulók nyári gyakorlatáról. A rendelet szerint a tanév befejeztével a tanulók kötelező termelési gyakorlata annyi időt vehet, igénybe, hogy mellette a nyári hónapokban módjuk legyen pihenésre, üdülésre. Az első osztályt végzett ipari tanulók nyári termelési gyakorlatukon — a bányaipari és a földmérő technikumok tanulóinak kivételével — kijelölt munkahelyükön napi 8 órát dolgozhatnak. Rendkívül indokolt esetben a technikum fejlett felügyeletet gyakorló minisz- ;ter a rendelkezéstől eltérhet, a gyakorlat időtartamát azonban legfeljebb öt hétre emelheti fel . Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 89. ÉVFOLYAM, 9. SZÁMÁra 60 fillér 1961. JANUÁR 11. SZERDA A népszavazás adatai a közvélemény balratolódását tükrözik Szovjet és francia lapok a francia népszavazás eredményeit elemzik A keddi moszkvai lapok részletes kommentárokat közölnek a franciaországi népszavazás eredményéről. Batumi, a Pravda párizsi tudósítója írja, hogy a népszavazás eredményei újságírói körökben nem keltettek feltűnést. A francia legfelső hatóságok — kezükben tartva az államapparátust és mindenféle propaganda eszközt, egyidejűleg ígérgetve az algériai békét és fenyegetve a »franciaországi káosszá!« — már jó előre tudták, hogy a törvénytervezet szövegében nehezen eligazodó választók többsége rájuk fog szavazni. A népszavazás azonban végső soron nem úgy alakult, ahogyan az 5. köztársaság vezetői elképzelték. De Gaulle elvesztett Franciaországban két és félmillió szavazatot, s az összes francia választók mintegy negyed része nem vett részt a szavazásban. Kotov, a Trud párizsi tudósítója pyrrhusi győzelemneknevezi a népszavazás eredményét. A tudósító véleménye szerint a népszavazás franciaországi adatai a közvélemény balratolódását igazolják. S éppen ez a népszavazás alapvető eredménye. A francia sajtó a népszavazás eredményeit kommentálva, ismételten aláhúzza: az ultrák kudarcot vallottak, a franciák óriási többsége békét akar Algériában. Soustelle, Biddulf, Duchet és társai, a »Francia Algéria« utolsó mohikánjai, vereséget szenvedtek, számukra a népszavazás eredménye valóságos »politikai Waterloo« volt — írják a lapok. Még a jobboldali Figaro is hangsúlyozza, hogy érthető okból hallgat Soustelle csoportja, hiszen igazán nem ragaszthatják az »Algéria francia« jelszó címkéjét a Párizs környéki munkáslakta városok »nem« szavazataira, Soustelle és társai hiába folytattak kampányt a »nem« érdekében. A Figaro egyébként kiemeli, hogy Párizs körül a kommunisták 12 »bástyájában« a »nem« győzött és általában valamennyi elővárosban több volt a »nem«, mint 1958-ban. A párizsi lapok elemzésükben ezt követően felvetik a kérdést, mi lesz ezután? ■ Az Humanité követeli: haladéktalan tárgyalások a fegyverszünet és az önrendelkezési jog alkalmazásának garanciáiról! A Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy ez az egész nemzet követelése. A népszavazás eredményei megsemmisítették de Gaulle alibijét. Eddig ugyanis a köztársasági elnök hívei gyakran emlegették, hogy az államfő hajlanék a tárgyalásokra, de kénytelen számot vetni az ultrák nyomásával. Ha de Gaulle meg akarja teremteni a békét , megteheti. A Populaire arról ír, hogy a köztársasági elnöknek most már szabad a keze, hogy 1961- ben létrejöjjön a béke. Jégtörők „főpróbája 66 a Dunán 5óránként 4,5 km hosszúságban háromméteres jégtorlaszt rombolt szét a fürge „Jégtörő II“ . A »Jégtörő I.«, »Jégtörő II.« és két segédhajó azonnal induljon Vác irányába. Jégveszély. Tizenegy óra tizenhét perckor érkezik rádión a parancs. Két perccel később a flotta kifut. — »Sarkcsillag, Sarkcsillag! Repüljön a Duna felé. Az újpesti kikötő bejáratától Dömsödig végezzen felderítés" — jelentkezik ismét 12.15-kor a »Kékes«, a parti rádióállomás. S 124 másodperccel később megjelenik a repülő'**5’'' a hajócsoport felett, alig 100 méterre. A rádió adó-vevők működésbe lépnek. A hangszórókon parancsok hangzanak. A »Sarkcsillag« felderítő repülőgép jelenti: a váci ágban az 1683. folyamkilométernél, a Kompkötő-sziget alsó végénél a jég ötszáz méter hosszúságban összetorlódott s megállt. A zajló jég fokozatosan felzárkózik. Jégtörő II. vegye át a parancsnokságot. Azonnali kezdjék meg a jégmező megbontását. A »Jégtörő II.« parancsnoka, Mihalovits Károly teljes sebességre kapcsol. — Az akció megkezdődött — mondja. — Bár már januárban járunk, jég még nincs. Ma tartjuk a »főpróbát«. Ha szükség lesz ránk, pillanatok alatt kell cselekednünk. A jég, ha egyszer elszabadul, borzalmas pusztításokra képes. Hidakat, házakat is könnyen kettészel, elsodor. A kapitány egy gombotnyom le, a motorok lassulnak, majd újabb mozdulat s ismét tizenhat kilométeres sebességgel szeljük a vizet. — Hajónk, a »Jégtörő II.« alig néhány hete hagyta el a balatonfüredi hajógyárat. Párját ritkítja a Dunán. A 600 lóerős Láng-motor távvezérléssel működik. Az utasításokat pillanatok alatt hajtja végre a gép. A harminckét méter hosszú hajó rendkívül fürge, könnyű a manőverezés, s a háromméteres jégtorlaszt is megbontja. Ilyen vastagságú jégpáncélt óránként 4,5 kilométer hosszúságban rombolunk szét. Ha kell, hullámveréssel indulunk a jég ellen. Úgy recseg-ropog alattunk a jég, mintha üveghegyeket törnénk szét. A »főpróbán« az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetői elmondották, hogy az elmúlt években százmilliókat fordítottak folyamszabályozásra, árvízvédelemre. A jégtörőhajók nagymértékben segítik ezt a munkát. Húsz év alatt hatszor pusztított árvíz Magyarországon, ezek közül négy jeges volt, nagy szükség Van hát ezekre a hajókra. Az idén hármat vásárolnak. (moldován) KRÓMATOMÉTER, MAGYAR SZABADALOM. Végh György, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető tanára többéves kísérletek után tovább fejlesztette Tananajev szovjet kutató cseppkromatometria néven ismeretes analitikai módszerét. Szerkesztett egy műszert, amelyet Cseppkromatométernek nevezett el. Az új műszert az Országos Találmányi Hivatal ez év tavaszán magyar szabadalomnak nyilvánította. Az új készülékkel az anyagvizsgálatok folyamatát leegyszerűsítette és meggyorsította. Képünk: Végh György az új készülékkel a talajokból készített kivonatok foszfát-, kálium- és ammóniumtartalmát határozza meg (MTI Fotó : Bereth Ferenc felvétele) 1961. október 17-én kezdődik meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Az SZKP Központi Bizottságának plénuma a mezőgazdaság kérdéseiről tárgyal Moszkvában kedden megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése, amely a szovjet mezőgazdaság kérdéseit vizsgálja meg a most lezárult mezőgazdasági év tapasztalatai alapján. A plénum munkájában a Központi Bizottság tagjain kívül részt vesznek a legkiválóbb mezőgazdasági dolgozók, a mezőgazdasági tudomány képviselői, párt-, állami és tanácsi vezetők, a népgazdasági tanácsok képviselői, a mezőgazdasági gépgyártás vezetői és sokan mások. A plénumon beszámoló hangzik el a Szovjetunió valamennyi szövetséges köztársasága mezőgazdaságának helyzetéről. A plénum napirendje a következő: 1. Az SZKP soron következő XXII. kongresszusának összehívása; 2. a földművelési és állattenyésztési termékek 1960. évi termelésére és az államnak történő eladására vonatkozó állami terv és szocialista vállalások teljesítése, valamint a mezőgazdaság további fejlesztésére teendő intézkedések; [ 3. beszámoló a kommunista és munkáspártok , képviselőinek ik tanáfcskozásáról. ] Az SZKP Központi Bizottságának kedden a Kremlben megnyílt plénuma elhatározta,hogy 1961. október 17-re összehívják az SZKP XXII. kongresszusát. ] Az SZKP Központi Bizottságának plénuma folytatja a munkáját, szerdán elhangzásnak a napirend 2. pontjára, vonatkozó beszámolók. A Pravda vezércikke a teljes ülésről | A Pravda keddi száma írjavezércikkében: 1 — Az SZKP Központi Bizottságának plénuma összegetzi a mezőgazdaság fellendítésében tavaly elért eredményeket, kijelöli, milyen úton-módon lehet minél gyorsabban tovább fejleszteni a mező- gazdaságot, meghatározza azo- kat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével ha té- l konnyá tehetik az újabb lehe- tőségeket és tartalékokat, hogy ily módon sikeresen teljesítsék • a hétéves tervben kitűzött feladatokat. • A vezércikk utal arra, hogy ■a szovjet dolgozók a plénumra. ..való előkészületek során behatóan megvitatták ezeket a kérdéseket, ismertették gazdag tapasztalataikat, új tartalékokéra mutattak rá, bírálták a hibákat, értékes javaslatokat terjesztettek elő. A vezércikk a továbbiakban kifejti, hogy a mezőgazdaság további fejlesztése szempontjából fő feladat az élenjáró tapasztalatok alkalmazása, al kolhozok és szovhozok vezetési színvonalának emelése,, a szervező munka továbbjavítása azért, hogy a kolhozok és szovhozok tartalékait és lehetőségeit a termelés növelésére használják fel. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma nagy esemény pártunk életében, az egész szovjet nép életében — írja befejezésül a Pravda vezércikke. A plénum határozatai nyomán kétségtelenül fokozódik majd a tömegek lelkesedése, erősödik a szocialista verseny, hiszen a mezőgazdaság újabb nagyarányú fellendítése az egész nép ügye. A belga kormány újabb csapatokat vet be a sztrájkolók ellen Véres összetűzések Charleroiban és Monsban A belgiumi sztrájkhullám a harc harmadik hetén új, döntő szakaszba lép — ezekkel a szavakkal jellemzi a Reuter hírügynökség a belgiumi helyzetet. Az Eyskens-kormány keddre virradó éjszaka rendkívüli ülésen tanácskozott és , elhatározta, hogy még brutálisabb eszközöket vesz igénybe a sztrájkhullám letörésére. Az ülésen elhatározták, hogy újabb belga csapatokat hívnak viszsza Nyugat-Németországból a sztrájkoló munkások ellen. Ugyancsak az éjszaka folyamán Antwerpent és környékét rohamrendőrség éskatonaság szállta meg. A munkások ugyanis kijelentették, hogy a városban hatalmas tömeggyűlést tartanak. Véres összetűzések színhelye volt hétfőn este az úgynevezett »vörös övezet« két központja, Charleroi és Mons. A kormány rendeletére katonaság özönlötte el a várost és megszállták a főbb stratégiai pontokat. A Belga Szocialista Párt az éjszaka ülést tartott. A szocialista párt közleménye elítéli ugyan a hatóságok önkényét és a harc folytatása mellett foglal állást, de elmarasztalja a »kereskedőket« és felszólítja a sztrájkoló munkásokat, »legyenek fegyelmezettek és csak a szakszervezeti szövetség utasításait kövessék«. A Napból érkező testecskék hatása az emberi életre Miért keringett a vártnál tovább a III. szputnyik? — Hogyan befolyásolják a földi időjárást és a rádiózást a Nap korpuszkuláris áramlatai Mágneses tér mérés 20—30 millió kilométerre a Földtől A Szovjet Tudományos Akadémia Magyarországon tartózkodó küldöttségének tagjai közül kedden délután E. R. Musztelj, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az asztronómiai tanács elnökhelyettese tartott előadást az Akadémia székházában a Nap korpuszkuláris áramlatainak a Földre kifejtett hatásáról. Rámutatott, hogy ez a sugárzás ma egyre jelentősebb, hiszen a Földünktől 60—70 kilométernél magasabban levő légkörben haladó szputnyikok és a még magasabbra kijutó rakéták ezekkel találkoznak. Ez a sugárzás minden esetben korpuszkuláris jellegű, azaz testecskékből áll. Ez teszi lehetővé a többi közt a Föld távoli részei közötti rövidhullámú rádióösszeköttetést is. A Napból a Föld felé 100— 1000 kilométeres másodpercenkénti sebességgel érkező nagyenergiájú elemi részecskék becsapódása sokszor lerontja a rövidhullámú rádióösszeköttetést, megbolygatja a Föld légkörét, bizonyos változást okoz az időjárásban, földmágneses zavarokat, sarki fényt és más jelenségeket okoz. A Napból kitörő gázfelhők mágneses teret visznek magukkal, mint azt az egyik mesterséges hold segítségével a Földtől 20—30 millió kilométerre megállapí-J tották. A Nap »szele« néven ismert* sugárzást a gázcsóvájú üstö-J kösök vizsgálata során ismer- ték meg. Miért fordul mindig a Naptól kifelé az üstökös csó- vája? Új elmélet abban talál-* ja meg ennek magyarázatát,* hogy a Napból kiinduló tes- tecskék nyomják a csóvát. A szputnyikokkal nyert adatok* sok új ismeretet adnak abban a tekintetben is, hogyan hat a Nap légkörünk külső öveze- teire. A testecske-áramlatok például felfűtik, kitágítják a légkört, amelyben a szputnyik mozog, s a sűrűbbé váló lég-* réteg fékezi haladását, meg-} rövidíti keringési idejét. For-} dított hatás is érvényesül. Az 1958 elején felbocsátott III.j. szputnyik például tovább ke-} ringett, mint várták. Ennek}, magyarázatát abban találták} meg, hogy az 1957 decemberé-}, ben csúcspontját elért nap te-}, vékenység csökkenő időszaká-} ban lőtték fel ezt a szputnyi-} kot, tehát annak kisebb féke-fűző erővel kellett megküzde-| j ' nie. (v) * j Januári strand-hír Hír a Dagály utcából: »Kedden rekordot állított fel a Szabadság-strand. Csaknem ezren váltottak jegyek a hullámokba.« Az »egy darab nyár« akkor is megmarad az angyalföldi Duna-parton, ha hull a hó, ha január van. A 38 fokos finom termálvíz pihentet, s a gőze messze elűzi innen a fagyot. De miért e hétköznapi rekord? — Áll az új öltöző, teljesedett a régi kívánság. Az angyalföldi munkások »Mekkája« modern öltözővel gyarapodott. Hétmilliót fordítottak rá. Nem kis pénz. — De amit az egészség nyer vele, azt számítsa ki! — így tromfoltak rá tegnap arra, aki elcsodálkozott a hétmillión. Valóban, százaknak jelent munka előtt és munka után kellemes felüdülést a Szabadság termálvize. A környező gyárak munkásai törzsvendégek itt, s a nyugdíjasok, akiknek valóságos víziklub a medence. Néha még sakktábla is kerül a csendes hullámok fölé. Az első vendégek alaposan körüljárták, megcsodálták a modern, tágas öltözőépületet. Három szintje van, 1280 vendég fér el benne. Mindenkinek nagyon tetszett a »rejtett« fűtés (a csöveket a falakba építették). Az »egy darab nyár« — ahogy a pestiek nevezik a Dagály utcai strandot — ezek után még nagyobb látogatottságnak örvendhet. (k)