Népszava, 1961. február (89. évfolyam, 27–50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
TECHNIKA—TUDOMÁNY— TECMN IKA— TUDOMÁNY—TECHNIKA— TUDOMÁNY— TECHNIKA— TUDOMÁNY— TECHNIKA—TUDOMÁNY—TECHNIKA—TUDOM ÜJFAJTA FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS Egy bostoni kórház orvosai teljesen új módszert dolgoztak ki a szinte elviselhetetlen fájdalom enyhítésére. Ezzel az eljárással kezelik a rák utolsó szakaszában levő betegeket, akiknek fájdalmait a hagyományos narkotizáló gyógyszerek már nem enyhítik az új eljárás során az agynak azt a részét, amely a fájdalomérzet központja, rádiófrekvenciás hullámokkal érzéketlenné teszik. Az agynak ez a része sebészi beavatkozással csak nehezen közelíthető meg. Előbb röntgenfelvételekkel pontosan körülhatárolják az agynak ezt a térségét, valamint megállapítják azt a szöget, amely alatt az elektródákat az agyba lehet majd vezetni, majd a koponyába fúrt kis nyíláson keresztül ízűanyagburkolatú elektródákat vezetnek az agy körülhatárolt részébe. Az egyik elektróddal regisztrálják a folyamatot, a másikkal pedig rádiófrekvenciás jelekkel érzéketlenné teszik az agy fájdalomközpontját. Az elektródokat egyes esetekben kilenc hónapon át is a koponyába fúrt nyílásban hagyták. Az új módszer az esetek többségében csökkentette a betegek elviselhetetlen fájdalmait. RÖNTGENKIOP-MAGNÓ Egy holland gyár nemrégiben olyan új eljárást fejlesztett ki, amellyel a röntgenfelvételek elektronikusan tárolhatók, s tetszés szerinti alkalommal egy tv-készülék képernyőjén megtekinthetők. Az új eljárásnak az a lényege, hogy a képet impulzusokká alakítják át, s ezeket az impulzusokat mágneses szalagon rögzítik. Ennek a megoldásnak előnye, hogy nem kell várni a film előhívására, a mágnesszalag azonnal »lejátszható«, s a beteget ezen a módon sokkal kisebb röntgensugár-dózis éri, mint a hagyományos röntgenkép-felvételek esetében. Lehetségessé válik az is, hogy a kisméretű készüléket a műtőben elhelyezve, műtét közben az orvosok többször megtekinthessék az előzően készített és mágnesszalagon tárolt felvételt. CJ ALKALOIDA Az Ordzsonikidze nevét viselő szovjet kémiai kutatóintézet munkatársai galantamin elnevezéssel új alkaloidát vontak ki a kaukázusi hóvirágból. A legújabb vizsgálatok szerint a galantamin nagyhatású gyógyszer-alapanyag, egyebek között megszünteti a vazomotoros idegek zavarait és túlérzékenységét. Gyógytornával összekapcsolt alkalmazása a gyermekbénulásos betegek utókezelésekor nagyfokú javulást eredményez, s jó hatásfoki a fájdalomcsillapító is. Az új alkaloidát már nagy menynyiségben gyártják Moszkva és Taskent gyógyszergyárai. A SPENÓT ALKONYA Sokáig úgy tudtuk, hogy a spenót különösen gazdag a vérképzéshez szükséges vasvegyületekben — ezért kell a gyermekeknek sok spenótot fogyasztaniuk. A legújabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy 100 gramm zöld spenót mindössze 3 milligramm vasat tartalmaz, még a zöld fejessalátának is kétszer akkora a vastartalma, fogyasztását tehát a nagy vastartalom nem indokolja. Sőt, minthogy a spenótnak rendkívül nagy az oxálsav-tartalma (100 g friss spenót 360 milligramm oxálsavat is tartalmazhat), túlzott fogyasztása nem is ajánlatos, mert az oxálsav a mésszel vegyületet (kalciumoxalátot) alkot, s így elvonja a gyermekkorban oly fontos meszet a csontképződéstől. penicillingyártás ULTRAHANGGAL A krasznojarszki gyógyszergyárban nemrégiben új módszert dolgoztak ki a penicillingyártás termelékenységének növelésére: a penicillingombák spóráit ultrahanggal sugározzák be, mielőtt a táptalajra helyeznék. Az új módszer eredményeként a gyár antibiotikum-termelése már a közeljövőben két és félszeresére növekszik. A tudomány műhelytitkaiból 8 A Venus-rakéta technikai csodái Az óriás szputnyik és a Venus-rakéta sikeres felröpítése nemcsak a nagyközönséget ejti ámulatba, hanem a szakemberek is világszerte csodálattal adóznak a szovjet tudomány és technika újabb hatalmas eredményeinek. Az alábbiakban a mostani kísérlet néhány műszaki problémájával foglalkozunk. Nézzük először az irányítástechnika feladatait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a rakéta irányításán többet értünk az egyszerű kormányzásnál. Irányításon értjük a rakétamozgás mindenfajta befolyásolását, mindenek előtt a sebesség növelését vagy csökkentését a hajtómű megfelelő szabályozásával, nemkülönben a többlépcsős rakétaszerkezet egyes fokozatainak kellő időben és helyen történő kioldását is. A rakéta irányítása csak akkor és csak addig lehetséges, ameddig a hajtómű üzemben van. Az irányváltoztatás, a kormányzás ugyanis a rakétából távozó gázok kiáramlási irányának módosításával történik — újabban a hajtóműnek a rakétatesthez viszonyított elforgatásával — a sebesség nagyságának beállítása pedig főképpen a hajtómű szabályozásával. Ebből következik, hogy a több tucat millió kilométeres úton száguldó Venus-rakéta pályáját az irányítás a legkezdetibb szakaszon szabta meg. Mint a hivatalos jelentésből tudjuk, a Venus-rakéta indítása két lépésben történt: először felröpítettek egy óriás szputnyikot, majd ennek fedélzetéről startolt az űrrakéta. Részleteiben a műveletet a következőképpen képzelhetjük el. Az elindított óriás szputnyik néhányszor megkerülte a Földet. Eközben ellenőrizték, hogy pályája pontosan megfelel-e a számításoknak. Azt is ellenőrizni kellett, hogy a szputnyik testének helyzete a pályához képest megfelel-e a tervezettnek. Ennek az úgynevezett orientációnak a helyességétől is sok függ, a Venus-rakéta ugyanis a szputnyiktesthez képest csak egy meghatározott helyzetben tud startolni. A szputnyik pályája nem befolyásolható, azonban az orientáció pontos beállításának megvan a lehetősége. Itt jegyezzük meg, hogy ez utóbbihoz hasonló feladatot kellett irányítástechnikailag a Hold túlsó oldalának lefényképezése alkalmával a pontos beállításához megoldani. A szputnyik pályaadatainak ellenőrzése alapján a földi számítóközpontokban nagy sebességű számolóautomaták segítségével az űrrakéta elindításának adatait az eredeti tervhez képest szükségképpen módosítani lehetett. Ezek szerint állapították meg, hogy a Föld körül keringő óriás szputnyik pályájának melyik pontjában és mikor történjék meg az űrrakéta startja. Erre távműködtetés révén a Földről adtak parancsot. Ami az irányítás módszerét illeti, ebben a tekintetben közelebbi adatok hiányában csak az ismertebb elvek megemlítésére szorítkozhatunk. Valószínű, hogy csupán részben dolgoztak távirányítással, a pálya pontosabb meghatározására a nagy hatótávolságú rakétákon alkalmazott programirányítás valamelyik fajtáját használhatták. A programirányított rakétában egy olyan szerkezet működik, amely egyelőre pontosan meghatározott »menetrend« szerint a megállapított sorrendben, az adott időpontban vagy helyen a szükséges irányítási műveleteket elektromos jelek adásával vezérli. A menetrendet valamilyen formában fel kell jegyezni, hogy a szerkezet innen mintegy leolvashassa az utasításokat, amikor az irányításra sor kerül. Erre a célra irányító rendszer, ún. emlékezőegysége szolgál: itt a parancsjeleket a magnetofonhoz hasonló elv szerint mágneses szalagon vagy dobon rögzítik. A rakéta tényleges útját egy navigációs, helymeghatározó berendezés ellenőrzi. Az emlékezőegység, valamint a navigációs berendezés adatait a rakéta fedélzetén elhelyezett számoló automata egyezteti, s az esetleges eltéréshez képest alakítja ki az irányításhoz szükséges említett parancsjeleket. Elterjedt az ún. csillagászati navigáció, itt a rakétába épített, pörgettyűs stabilizálású műszersíkon elhelyezett mérőtávcsövek, szextánsok önműködően követnek beirányzott erős fényű csillagokat. Program formájában adott, hogy a pálya egyes pontjaiban a szextánsoknak a csillagokat a rakétatesthez képest milyen szögben kell »látniuk«. A számoló automata ezután az esetleges eltérésnek meg-felelően ad irányítási parancsokat. Az irányítás rendkívül nagy pontosságú: irányszögben az ívperc tört részei, sebességben mindössze méterek engedhetők meg. A rakéta sebességéhez viszonyítva ez a pontosság olyan, mintha egy 70 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó gépkocsi másodpercenként 2—3 centiméterrel tehetne meg nagyobb, vagy kisebb utat a megszabottnál. Foglalkozzunk röviden az úgynevezett televmetrikus rendszerrel, mely a tudományos adatok mérését, meghatározását és a földi megfigyelő állomásra való tovább A rakéta a hajtómű elfordításával változtat iránytítását végzi. A Venus-rakéta fedélzetén nagyszámú műszert helyeztek el. Az észlelések továbbítása jelenleg öt naponként történik. A műszerek szolgáltatta adatok ezért egy magnetofonhoz hasonló készülékbe kerülnek, mely ezeket az adatokat továbbításukig tárolja. Egy megállapított program szerint működő sorrend-kapcsoló hol az egyik, hol a másik műszert köti össze a tárolóval. A mérési adatokat a tárolt jelek frekvenciájából, továbbá az egyes jelek, valamint a jelközi szünetek időtartamából lehet kiértékelni. Mivel az összeköttetés nem állandó, hanem szakaszos, ezért a több nap alatt gyűjtött és tárolt adatok továbbítása nagy sebességgeltörténik. A földi megfigyelőállomáson a felvett adatokat ugyancsak nagy sebességű mágneses rögzítőberendezésre veszik fel, majd később lassan visszajátszva értékelik ki. Az adatközvetítés földi hívásra történik. Híradástechnikai szempontból igen nagy eredmény, hogy sok millió kilométeres távolságon lehetséges egy berendezés távműködtetésére szolgáló jeleket megbízhatóan közvetíteni. Ezek a távműködtető jelek valójában jelcsoportok, s a mérési adatok közvetítése csak akkor indul meg, ha az űrrakétára a meghatározott hívójelcsoport érkezik. Erre azért van szükség, hogy a berendezés véletlenül fellépő — pl. a világűrből származó — jel formájában mutatkozó zavarok hatására ne jöjjön működésbe. A módszert az automata telefonhoz hasonlíthatjuk, a hívószám tárcsázásakor ott is egy jelcsoportot küldünk a központba, mely csakis az ennek megfelelő műveletet, egy meghatározott állomás kapcsolását végzi el. NAGY ISTVÁN GYÖRGY Csillagászati navigáció. A rakéta két erős fényű csillaghoz viszonyítva állapítja meg helyzetét . A rakéta^pályája^ _ Újfajta hőálló acél Angliában nemrégiben új eljárást fejlesztettek ki 5 százalék krómtartalmú, rendkívül hőálló acél .. gyártására. Az újfajta hőálló acél tulajdonságai Adgbai1 nemrégiben heremínusz 75 C és a plusz 540 C fokos hőmérséklettartományban mintegy 20—35 százalékkal jobbak az eddigi különleges acélfajtáknál, beleértve a titánötvözeteket is. Az új acélból repülőgépvázakat, rakéta- és sugárhajtómű alkatrészeket, valamint szegecseket, rugókat, forgórészeket és fogaskerekeket gyártanak. Saját anyagából készült hegesztő-elektróddal vagy héliumvédőgázban jól hegeszthető. Cellulóz - nádból A Román Népköztársajették az új chiscani cellulózkombinát gépeinek szerelését. Az új kombinát alapvetően új technológiával a Duna-delta nádjából állít majd elő évi 50 000 tonna jóminőségű cellulózt. Új módszer a gázok kéntelenítésére Az ipari gázok általában jelentős mennyiségű ként tartalmaznak. Ez az anyag pedig rövid időn belül megrongálja a berendezéseket. A gázok kéntelenítésére eddig különféle módszereket használtak, de teljesen egyik sem oldotta meg a problémát. Az angol Financial Times című lap hírül adja, hogy Angliában sikerült a gázok kéntelenítését eredményesen megoldani. Az ipari gázokat forró ammóniagázzal összekeverik, s az ammónia, ammóniumsók alakjában leköti a ként. E sókat elektrosztatikus úton kiválasztják, vízben feloldják, majd oxidáció segítségével ammóniumszulfáttá alakítják. Az új módszer tehát olyan szempontból is nagy jelentőségű, hogy a kéntelenítéssel egy időben értékes terméket nyernek, amelyet azután alapanyagként fel lehet használni, például ammónia műtrágya gyártásánál és más értékes vegyianyagok előállításánál. Mindez számunkra azért érdekes hír, mert 1952 —53-ban vegyészek és fizikusok kisebb csoportja foglalkozott hasonló kísérletekkel a Központi Fizikai Kutató Intézetben és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kísérleteikkel nagyon érdekes eredményeket értek el. Erről a többi között angol szakembereket is tájékoztattak, akik megnézték nálunk azt a laboratóriumi berendezést, amelyet erre a célra készítettünk. A kísérletek lényege abban állt, hogy egy edényben ammóniát forraltak, ennek következtében megkezdődött az ammóniagőz áramlása egy reakciótér felé. Ekkor megindították ugyancsak a reakciótért és a kéndioxid tartalmú gáz áramlását.A két gáz mintegy 30 körüli hőmérsékleten keveredett egymással. A reakciótérbe azonban beépítettek egy ultrahang forrást, amelynek bekapcsolása után a hőmérséklet megnövekedett, s fehér köd keletkezett. Ez azután szabályos kristályok és por formájában lerakódott a reakciótér aljára. A fehér kristályos anyag és a por is vízben jól oldódott, ként tehát nem tartalmazott. Az analízisek azt igazolták, hogy a kéndioxidot az ammónia lekötötte és ammóniumszulfát, illetve szulfit keletkezett kristályos és por alakban. Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy kísérleti eredményeinket az angol szakemberek eltulajdonították, de minden esetre jó kiinduló állomás volt az új módszer ipari kidolgozásához. A technológiai folyamat, amennyire ez a lap közleményéből kivehető, nagyrészt hasonló a mi kísérleteinkhez. A keletkezett szilárd anyag leválasztását azonban elektrosztatikus úton oldották meg. Lehet, hogy ez a megoldás gazdaságosabb. De az is lehetséges, hogy az elektrosztatikus porleválasztás csak az elektrosztatikus és hangaukusztikai készülékek értékesítése körül dúló rendkívül heves konkurrencia-harc következménye. Mindenesetre ez az ipari alkalmazás arra figyelmeztet, hogy kísérleteink értékesek voltak, jó irányban haladtak, s ezt a munkát érdemes lenne támogatni, mert eredményei komoly gazdasági előnyöket rejtenek magukban. (p. f.) Elektronikus telefon Az Egyesült Államokban sikeres kísérleteket végeznek egy újfajta telefonrendszerrel, amely joggal nevezhető a jövő telefonjának. Az újfajta elektronikus telefon önműködően elvégzi a következő műveleteket programozása szerint. Bizonyos előre meghatározott állomásokat hív fel közvetlenül egymás után, egy-egy beszélgetés befejezése után új tárcsázás nélkül, az érkező hívásokat más számra továbbítja, több állomást együttesen, egyszerre hív...ha a másik szám foglalt és a hívott állomás foglaltságának megszűnése után azonnal automatikusan felhívja az állomást. A telefonrendszer emlékező egységei mintegy két és negyed millió információs adatot tárolnak. Az emlékező egységek lyukkártyáit katódsugárcső »olvassa le«. A berendezés jelzi és adott esetben ki is javítja az esetleges tévedést. Ha a hibát saját maga nem képes kijavítani, különleges regisztrálóberendezéssel jelzi a zavart. A szakértők szerint az új rendszerű telefonok általános bevezetésére már 1965-ben sor kerülhet. Demidov és Dimitrijev szovjet mérnökök tervei szerint Leningrádban olyan mélytengeri kutatóhajó, batiszkáf építését kezdték meg, amellyel 11,5 km-es mélységbe is lehet majd merülni. Az új kutatóhajó törzsének hossza 17 méter, alsó, gömb alakú fülkéjének átmérője 2 méter lesz,15 cm vastagságú, különleges acélból készült falak állnak majd ellen a tenger mélyén uralkodó hatalmas nyomásnak. A szovjet batiszkáfot két kisméretű villanymotor hajtja majd. Teljes navigációs és ultrarövid hullámú távíróberendezéssel szerelik fel. Visszhangos mélységmérő, girokampasz, elektromechanikus tájoló, függőleges és vízszintes sebességmérő, a mélységi merülés meghatározására szolgáló különleges manométer egészíti majd ki a batiszkáf biztonsági berendezését. Belsejét a legkorszerűbb tudományos kutatásokhoz szükséges műszerekkel ellátott, önálló laboratóriummá alakítják ki. A tudósok a különleges üveggel fedett ablakokon keresztül figyelhetik a mélytengeri élővilágot, s az alsó gömbben elhelyezett fényképező- és filmfelvevő gépekkel felvételeket is készíthetnek. Az egyenletes hőmérséklet fenntartásáról önműködő, kisméretű villanykályhák gondoskodnak majd. Szovjet mélytenkeri kutatóhajó NÉPSZAVA KÖR ALAKÚ SZÁLLODA A londoni központi repülőtér közelében furcsa kör alakú szálloda építését kezdték meg. Az új hotelben 185 hangszigetelt, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt szoba lesz. A raktárakban, postahivatalokban gyakran beépített szállítószalagot használnak a csomagok ki- és berakodásához. E rögzített szállítószalagoknak azonban hátrányuk, hogy magasságuk nem állítható a rakodásra váró gépkocsi méreteinek megfelelően, s minthogy le vannak építve, kivezető nyílásuk téli időben sem zárható el. Kligman és Kaszavin szovjet mérnökök nemrégiben rendkívül érdekes, változtatható hosszúságú és különböző magasságba állítható szállítószalagot terveztek e problémák megoldására. Az új rendszerű szállítószalag akár vízszintes helyzetben, akár különböző szögbe állítva használható, hosszúsága pedig egy forgatókar révén a rakodásnak megfelelően úgy szabályozható, hogy éppen benyúljon a rakodásra kerülő gépkocsi belsejébe. A hosszúság szabályozása közben le sem kell állítani a szállítószalagot. A rakodás befejezése után a szállítószalag visszacsérélhető, így a raktár kijárata becsukható. Az új rendszerű szállítószalagot 0,6 kW-os villanymotor hajtja, óránkénti teljesítménye 2000 zsák vagy csomag. Gyapotbeton A ferganai műsanyagkutató-intézetben végzett kutatás eredményeként új termékkel bővült a gyapotból készülő gyártmányok »választéka«, az új szovjet eljárás szerint rendkívül nagy szilárdságú betont készítenek gyapotból. A gyapotbetonban a gyapotmaghéj hidrolízistermékével helyettesítik a cementet; ennek következtében a beton húzószilárdsága ötszörösére, nyomószilárdsága háromszorosára, hajlítószilárdsága pedig 7—8-szorosára növekszik. Az új betont sem a víz, sem a savak nem támadják meg. kitűnő hő- és villamos szigetelő. Könnyű, likacsos töltőanyaggal keverve fajsúlya olyan könnyű, hogy úszik víz felületén. Az új betonnak a szakértők nagy jövőt jósolnak. Óriási textilgyár A Volga melleti Kamisinben új óriási textilkombinátot építenek. Az új textilgyár az építkezés első szakaszának befejezésekor napi 250 ezer méter, teljes kiépülése után pedig napi egymillió méter textíliát termel majd. Méreteire jellemző, hogy 512 ezer orsó és 13 750 önműködő szövőszék működik majd benne. Víz alatti tv-berendezés Tengerkutatási célokra a Német Szövetségi Köztársaságban a közelmúltban érdekes tv-berendezést szerkesztettek. A maximálisan 50 méter mélyre merülő, s a kutatóhajó álltal kötéllel vontatott berendezésbe három tvkamerát és számos fényszórót építettek be. Az úszótest a hajóról rávezérelhető. Az új tv-berendezéssel a tengerfenék egyes képződményeit, s a víz alatti élőlények életét vizsgálják majd. Kesztyűtuző gépet azonnal megveszünk (Bizományi Áruházon kérésztől is.) »BŐRKESZTYŰ KTSZ.« VH., Rumbach Sebestyén u. 6. Telefon: 410—505. Lakásáról elszállítjuk, hazavisszük ruhaneműit! Telefon: 359-775 1961. február 19