Népszava, 1961. február (89. évfolyam, 27–50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

TECHNIKA—TUDOMÁNY— TECMN IKA— TUDOMÁNY—TECHNIKA— TUDOMÁNY— TECHNIKA— TUDOMÁNY— TECHNIKA—TUDOMÁNY—TECHNIKA—TUDOM A Venus-rakéta technikai csodái Új módszer a gázok kéntelenítésére Az óriás szputnyik és a Venus-rakéta sikeres felröpí- tése nemcsak a nagyközön­séget ejti ámulatba, hanem a szakemberek is világszerte csodálattal adóznak a szovjet tudomány és technika újabb hatalmas eredményeinek. Az alábbiakban a mostani kísér­let néhány műszaki problé­májával foglalkozunk. Nézzük először az irányí­tástechnika feladatait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a rakéta irányításán töb­bet értünk az egyszerű kor­mányzásnál. Irányításon ért­jük a rakétamozgás minden­fajta befolyásolását, minde­nek előtt a sebesség növelé­sét vagy csökkentését a haj­tómű megfelelő szabályozá­sával. nemkülönben a több­lépcsős rakétaszerk ?zet egye« fokozatainak kellő időben és helyen történő kioldását is. A rakéta irányítása csali akkor és csak addig lehetsé­ges, ameddig a hajtómű üzemben van. Az irányvál­toztatás, a kormányzás ugyanis a rakétából távozó gázok kiáramlási irányának módosításával történik — újabban a hajtóműnek a ra­kétatesthez viszonyított el­forgatásával — a sebesség nagyságának beállítása pedig főképpen a hajtómű szabá­lyozásával. Ebből következik, hogy a több tucat millió ki­lométeres úton száguldó Ve­nus-rakéta pályáját az irányí­tás a legkezdetibb szakaszon szabta meg. Mint a hivatalos Jelentés­ből tudjuk, a Venus-rakéta indítása két lépésben tör­tént: először felröpítettek egy óriás szputnyikot, majd ennek fedélzetéről startolt az űrrakéta. Részleteiben a műveletet a következőkép­pen képzelhetjük el. Az el­indított óriás szputnyik né­hányszor megkerülte a Föl­det. Eközben ellenőrizték, hogy pályája pontosan m?g- felel-e a számításoknak. Azt is ellenőrizni kellett, hogy a szputnyik testének helyzete a pályához képest megfelel-e a tervezettnek. Ennek az úgynevezett orientációnak a helyességé­től is sok függ, a Venus-ra­kéta ugyanis a szputnyik- testhez képest csak egy meg­határozott helyzetben tud startolni. A szputnyik pá­lyája nem befolyásolható, azonban az orientáció pon­tos beállításának megvan a lehetősége. Itt jegyezzük meg, hogy ez utóbbihoz ha­sonló feladatot kellett irá- nyítástechnikailag a Hold túlsó oldalának lefényképe­zése alkalmával a pontos beállításához megoldani. A szputnyik pályaadatai­nak ellenőrzése alapján a földi számítóközpontokban nagy sebességű számolóauto­maták segítségével az űrra­kéta elindításának adatait az eredeti tervhez képest szük­ségképpen módosítani lehe­tett. Ezek szerint állapították meg, hogy a Föld körül ke­ringő óriás szputnyik pályá­jának melyik pontjában és mikor történjék meg az űr­rakéta startja. Erre távmű­ködtetés révén a Földről ad­tak parancsot. Ami az irányítás módsze­rét illeti, ebben a tekintet­ben közelebbi adatok hiá­nyában csak az ismertebb elvek megemlítésére szorít­kozhatunk. Valószínű, hogy csupán részben dolgoztak távirányítással, a pálya pon­tosabb meghatározására a nagy hatótávolságú rakétá­kon alkalmazott programirá­nyítás valamelyik fajtáját használhatták. A program­irányított rakétában egy olyan szerkezet működik, amely egyelőre pontosan meghatározott »menetrend« szerint a megállapított sor­rendben; az adott időnont- ban vagy helyen a szüksé­ges irányítási műveleteket elektromos jelek adásával vezérli. A menetrendet vala­milyen formában fel kell je­gyezni, hogy a szerkezet in­nen mintegy leolvashassa az utasításokat, amikor az irá­nyításra sor kerül. Erre a célra irányító rendszer, ún. emlékezőegysége szolgál: itt a parancsjeléket a magneto­fonhoz hasonló elv szerint mágneses szalagon vagy do­bon rögzítik. A rakéta tényleges útját egy navigációs, helymegha­tározó berendezés ellenőrzi. Az emlékezőegység, valamint a navigációs berendezés ada­tait a rakéta fedélzetén el­helyezett számoló automata egyezteti, s az esetleges elté­réshez képest alakítja ki az irányításhoz szükséges emlí­tett parancsjeleket. Elterjedt az ún. csillagászati navigá­ció, itt a rakétába épített, pörgettyűs stabilizálású mű­szersíkon elhelyezett mérő­távcsövek, szextánsok önmű­ködően követnek beirányzott erős fényű csillagokat. Prog­ram formájában adott, hogy a pálya egyes pontjaiban a szextánsoknak a csillagokat a rakétatesthez képest mi­lyen szögben kell »látniuk-«. A számoló automata ezután az esetleges eltérésnek meg-1 felelően ad irányítási paran­csokat. Az irányítás rendkívül nagy pontosságú: irányszög- ben az ívperc tört részei, se­bességben mindössze méte­rek engedhetők meg. A ra­kéta sebességéhez viszonyít­va ez a pontosság olyan, mintha egy 70 kilométeres óránkénti sebességgel szá­guldó gépkocsi másodper­cenként 2—3 centiméterrel tehetne meg nagyobb, vagy kisebb utat a megszabottnál. Foglalkozzunk röviden az úgynevezett teleúietrikus rendszerrel, mely a tudomá­nyos adatok mérését, meg­határozását és a földi megfi­gyelő állomásra való továb­A rakéta a hajtómű elf or­dításával változtat irányt J A rakéta^jályája^ _ Csillagászati navigáció. A rakéta két erős fényű csil­laghoz viszonyítva állapítja meg helyzetét bítását végzi. A Venus-raké­ta fedélzetén nagyszámú mű­szert helyeztek el* Az észle­lések továbbítása jelenleg öt naponként történik. A mű­szerek szolgáltatta adatok ezért egy magnetofonhoz ha­sonló készülékbe kerülnek, mely ezeket az adatokat to­vábbításukig tárolja. Egy megállapított program sze­rint működő sorrend-kap­csoló hol az egyik, hol a másik műszert köti össze a tárolóval. A mérési adatokat a tárolt jelek frekvenciájá­ból, továbbá az egyes jelek, valamint a jelközi szünetek időtartamából lehet kiérté­kelni. Mivel az összeköttetés nem állandó, hanem szaka­szos, ezért a több nap alatt • gyűjtött és tárolt adatok to­vábbítása nagy sebességgel .történik. A földi megfigyelő­állomáson a felvett adatokat ugyancsak nagy sebességű mágneses rögzítőberendezés­re veszik fel, majd később lassan visszajátszva értékelik ki. Az adatközvetítés földi hí­vásra történik. Híradástech­nikai szempontból igen nagy; eredmény, hogy sok millió kilométeres távolságon lehet­séges egy berendezés távmű­ködtetésére szolgáló jeleket megbízhatóan közvetíteni. Ezek a távműködtető jelek valójában jelcsoportok, s a mérési adatok közvetítése csak akkor indul meg, ha az űrrakétára a meghatáro­zott hívójel-csoport érkezik. Erre azért van szükség, hogy a berendezés véletlenül fellépő — pl. a világűrből származó — jel formájában mutatkozó zavarok hatására ne jöjjön működésbe. A módszert az automata tele­fonhoz hasonlíthatjuk, a hí­vószám tárcsázásakor ott is egy jelcsoportot küldünk a központba, mely csakis az ennek megfelelő műveletet, egy meghatározott állomás kapcsolását végzi el. NAGY ISTVÁN GYÖRGY Újfajta hőálló acél Angliában nemrégiben új eljárást fejlesztettek ki 5 százalék krómtartalmú, rendkívül hőálló acél .. gyártására. Az újfajta hőálló acél tulajdonságai A dgbaJ1 nemrégiben befe- mínusz 75 C és a plusz 540 C fokos hőmérséklettarto­mányban mintegy 20—35 százalékkal jobbak az ed­digi különleges acélfajtáknál, beleértve a titánötvö­zeteket is. Az új acélból repülőgépvázakat, rakéta- és sugárhajtómű alkatrészeket, valamint szegecseket, rugókat, forgórészeket és fogaskerekeket gyártanak. Saját anyagából készült hegesztő-elektróddal vagy héliumvédőgázban jól hegeszthető. Cellulóz - nádból A Román Népköztársa­jezték az új chiscani cellulózkombinát gépei­nek szerelését. Az új kom­binát alapvetően új tech­nológiával a Duna-delta nádjából állít majd elő évi 50 000 tonna jóminő­ségű cellulózt. Az ipari gázok általában jelentős mennyiségű ként tartalmaznak. Ez az anyag pedig rövid időn belül megrongálja a berendezéseket. A gázok kén­telenítésére eddig különféle módszereket használtak, de teljesen egyik sem oldotta meg a problémát. Az angol Financial Times című lap hírül adja, hogy Angliában sikerült a gázok kéntelenítését ered­ményesen megoldani. Az ipari gázokat forró am­móniagázzal összekeverik, s az ammónia, ammónium- sók alakjában leköti a ként. E sókat elektrosztatikus úton kiválasztják, vízben feloldják, majd oxidáció segítségével ammóniumszulfáttá alakítják. Az új módszer tehát olyan szempontból is nagy jelentő­ségű, hogy a kéntelenítéssel egy időben értékes ter­méket nyernek, amelyet azután alapanyagként fel lehet használni, például ammónia műtrágya gyártá­sánál és más értékes vegyianyagok előállításánál. Mindez számunkra azért érdekes hír, mert 1952 —53-ban vegyészek és fizikusok kisebb csoportja foglalkozott hasonló kísérletekkel a Központi Fizikai Kutató Intézetben és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. Kísérleteikkel nagyon érdekes eredmé­nyeket értek el. Erről a többi között angol szakem­bereket is tájékoztattak, akik megnézték nálunk azt a laboratóriumi berendezést, amelyet erre a célra ké­szítettünk. A kísérletek lényege abban állt, hogy egy edény­ben ammóniát forraltak, ennek következtében meg­kezdődött az ammóniagőz áramlása egy reakciótér felé. Ekkor megindították ugyancsak a reakcióiért)« a kéndioxid tartalmú gáz áramlását.A két gáz mint­egy 30 körüli hőmérsékleten keveredett egymással. A reakciótérbe azonban beépítettek egy ultrahang forrást, amelynek bekapcsolása után a hőmérséklet megnövekedett, s fehér köd keletkezett. Ez azután szabályos kristályok és por formájában lerakodott a reakciófér aljára. A fehér kristályos anyag és a por is vízben jól oldódott, ként tehát nem tartalmazott. Az analízisek azt igazolták, hogy a kéndioxidot az ammónia lekötötte és ammóniumszulfát, illetve szül- fit keletkezett kristályos és por alakban. Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarjuk állí­tani, hogy kísérleti eredményeinket az angol szak­emberek eltulajdonították, de minden esetre jó ki­induló állomás volt az új módszer ipari kidolgozás sához. A technológiai folyamat, amennyire ez a lap közleményéből kivehető, nagyrészt haáonló a mi kí­sérleteinkhez. A keletkezett szilárd anyag leválasztá­sát azonban elektrosztatikus úton oldották meg. Le­het, hogy ez a megoldás gazdaságosabb. De az is le­hetséges, hogy az elektrosztatikus porleválasztás csak az elektrosztatikus és hangaukusztikai készülékek értékesítése körül dúló rendkívül heves konkurren- cia-harc következménye. Minden esetre ez az ipari alkalmazás arra figyelmeztet, hogy kísérleteink érté­kesek voltak, jó irányban haladtak, s ezt a munkát érdemes lenne támogatni, mert eredményéi komoly gazdasági előnyöket rejtenek magukban, (p. f.) Elektronikus telefon A* Egyesült Államokban sikeres kísérleteket végez­nek egy újfajta telefonrend­szerrel, amely joggal nevez­hető a jövő telefonjának. Az újfajta elektronikus telefon önműködően elvégzi a kö­vetkező műveleteket progra­mozása szerint. Bizonyos előre meghatározott állomá­sokat hív fel közvetlenül egymás után, egy-egy be­szélgetés befejezése után új tárcsázás nélkül, az érkező hívásokat más számra to­vábbítja, több állomást együttesen, egyszerre hív,..ha a másik szám foglalt és a hívott állomás foglaltságá­nak megszűnése után azon­nal automatikusan felhívja az állomást. A telefonrend­szer emlékező egységei mint­egy két és negyed millió in­formációs adatot tárolnak. Az emlékező egységek lyuk- kártyáit katódsugárcső »ol­vassa le«. A berendezés jel­zi és adott esetben ki is ja­vítja az esetleges tévedést. Ha a hibát saját maga nem képes kijavítani, különleges regisztrálóberendezéssel jelzi a zavart. A szakértők szerint az újrendszerű telefonok ál­talános bevezetésére már 1965-ben sor kerülhet. KÖR ALAKÚ SZÁLLODA A londoni központi repülőtér közelében furcsa* kör alakú szálloda építését kezdték meg. Az új hotel­ben 185 hangszigetelt, a legkorszerűbb berendezések­kel felszerelt szoba lesz. v Demidov és Dimitrijev szovjet mérnökök tervei szerint Leningrádban olyan mélytengeri kutató­hajó, batiszkáf építését kezdték meg, amellyel 11,5 km-es mélységbe is lehet majd merülni. Az új kutatóhajó törzsének hossza 17 méter, alsó, gömb alakú fülkéjének át­mérője 2 méter lesz, .15 cm vastagságú,- különle­ges acélból készült falak állnak majd ellen a ten­ger mélyén uralkodó ha­talmas nyomásnak. A szovjet batiszkáfot két kisméretű villanymotor hajtja majd. Teljes navi­gációs és ultrarövid hul­lámú távíróberendezéssel szerelik fel. Visszhangos mélységmérő, girokom- pasz. elektromechanikus tájoló, függőleges és víz­szintes sebességmérő, a mélységi merülés meg­határozására szolgáló kü­lönleges manometer egé­szíti majd ki a batiszkáf biztonsági berendezését. Belsejét a legkorszerűbb tudományos kutatásokhoz Szovjet mélyíenircri kuíaíóliajó szükséges műszerekkel el­látott, önálló laborató­riummá alakítják ki. A tudósok a különleges üveggel fedett ablakokon keresztül figyelhetik a mélytengeri élő világot, s az alsó gömbben elhelye­zett fényképező- és film­felvevő gépekkel felvéte­leket is készíthetnek. Az egyenletes hőmérséklet fenntartásáról önműködő, kisméretű villanykályhák gondoskodnak majd. A raktárakban, posta- hivatalokban gyakran be­épített szállítószalagot használnak a csomagok ki- és berakodásához. E rögzített szállítószalagok­nak azonban hátrányuk, hogy magasságuk nem ál­lítható a rakodásra váró gépkocsi méreteinek meg­felelően. s minthogy te vannak építve, kivezető nyílásuk téli időben sem zárható ed. Kligman és A tudomány műhelytitkaiból ÜJFAJTA FÁJDALOM- CSILLAPÍTÁS Egy bostoni kórház orvosai teljesen új módszert dolgoz­tak ki a szinte elviselhetet­len fájdalom enyhítésére. Ez­zel az eljárással kezelik a rák utolsó szakaszában levő be­tegeket, akiknek fájdalmait a hagyományos narkotizáló gyógyszerek már nem enyhí­tik. az új eljárás során az agynak azt a részét, amely a fájda!omérzet központja, rá­diófrekvenciás hullámokkal érzéketlenné teszik. Az agy­nak ez a része sebészi beavat­kozással csak nehezen köze­líthető meg. Előbb röntgen- felvételekkel pontosan körül­határolják az agynak ezt a térségét, valamint megálla­pítják azt a szöget, amely alatt az elektródokat az agy­ba lehet majd vezetni, majd a koponyába fúrt kis nyílá­son keresztül rtűanyagburko- latú elektródákat vezetnek az agy körülhatárolt részébe. Az egyik elektróddal regisztrál­ják a folvamato-t, a másikkal pedig rádiófrekvenciás jelek­kel érzéketlenné teszik az agy fájdalomközpontját. Az elekt­ródokat egyes esetekben ki­lenc hónapon át is a kopo­nyába fúrt nyílásban hagyták. Az új módszer az esetek többségében csökkentette a betegek elviselhetetlen fájdal­mait. RÖNTG ENKfcP-MAGNÓ Egy holland gyár nemrégi­ben olyan új eljárást fejlesz­tett ki, amellyel a röntgen­felvételek elektronikusan tá­rolhatók, s tetszés szerinti alkalommal egy tv-készülék képernyőjén megtekinthetők. Az új eljárásnak az a lénye­ge, hogy a képet impulzusok­ká alakítják át, s ezeket az impulzusokat mágneses szala­gon rögzítik. Ennek a meg­oldásnak előnye, hogy nem kell várni a film előhívására, a mágnesszalag azonnal »le­játszható-«, s a beteget ezen a módon sokkal kisebb rönt­gensugár-dózis éri, mint a ha­gyományos röntgenkép-felvé- telek esetében. Lehetségessé válik az is, hogy a kisméretű készüléket a műtőben elhe­lyezve, műtét közben az or­vosok többször megtekinthes­sék az előzőén készített és mágnesszalagon tárolt felvé­telt. CJ ALKALOIDA Az Ordzsonikidze nevét vi­selő szovjet kémiai kutató- intézet munkatársai galanta- min elnevezéssel új alkaloi­dát vontak ki a kaukázusi hó­virágból. A legújabb vizsgá­latok szerint a galantamin nagyhatású gyógyszer-alap­anyag; egyebek között meg­szünteti a vazomotoros ide­gek zavarait és túlérzékeny­ségét. Gyógytornával össze­kapcsolt alkalmazása a gyer- mekbénulásos betegek utóke­zelésekor nagyfokú javulást eredményez, s jó hatásfokií fájdalomcsillaoító is. Az új alkaloidát már nagy meny- nyiségben gyártják Moszkva és Taskent gyógyszergyárai. A SPENÓT ALKONYA Sokáig úgv tudtuk, hogy a spenót különösen gazdag a vérképzéshez szükséges vas- vegyületekben — ezért kell a gyermekeknek sok spenótot fogyasztaniuk. A legújabb vizsgálatok azonban kimutat­ták, hogy 100 gramm zöld spenót mindössze 3 milli­gramm vasat tartalmaz, még a zöld fejessalátának is két­szer akkora a vastartalma, fogyasztását tehát a nagy vas- tartalom nem indokolja. Sőt, minthogy a spenótnak rend­kívül nagy az oxálsav-tartal- nia (100 g friss spenót 360 mil­ligramm oxálsavat is tartal­mazhat), túlzott fogyasztása nem is ajánlatos, mert az oxálsav a mésszel vegyüle- tet (kalciumoxalátot) alkot, s így elvonja a gyermekkorban oly fontos meszet a csontkép­ződéstől. penicillingyartás ULTRAHANGGAL A krasznojarszkl gyógy­szergyárban nemrégiben új módszert dolgoztak ki a peni­cillingyártás termelékenysé­gének növelésére: a penicillin­gombák spóráit ultrahanggal sugározzák be, mielőtt a táp­talajra helyeznék. Az új mód­szer eredményeként a gyár antibiotikum-termelése már a közeljövőben két és félszere­sére növekszik. Gyapotbeton A ferg&nai mflanyagkutató-intézetben végzett kutatás eredményeként új termékkel bővült a gyapotból készülő gyártmányok »választéka«, az új szovjet eljárás szerint rendkívül nagy szilárdságú betont készítenek gyapotból. A gyapotbetonban a gyapotmaghéj hidrolizistermékével helyettesítik a cementet; ennek következtében a beton hú­zószilárdsága ötszörösére, nyomószilárdsága háromszoro­sára, hajlítószilárdsága pedig 7—8-szorosára növekszik. Az új betont sem a víz, sem a savak nem támadják meg. ki­tűnő hő- és villamos szigetelő. Könnyű, likacsos töltő­anyaggal keverve fajsúlya olyan könnyű, hogy úszik víz felületén. Az új betonnak a szakértők nagy jövőt jó­solnak. Kaszavin szovjet mérnö­kök nemrégiben rendkívül érdekes, változtatható hosszúságú és különböző magasságba állítható szál­lítószalagot terveztek e problémák megoldására. Az új rendszerű szállító­szalag akár vízszintes helyzetben, akár különbö­ző szögbe állítva használ­ható, hosszúsága pedig egy forgatókar révén a rakodásnak megfelelően úgy szabályozható, hogy éppen benyúljon a rako­dásra kerülő ' gépkocsi belsejébe. A hosszúság szabályozása közben 1« sem kell állítani a szállí­tószalagot. A rakodás be­fejezése után a szállító- szalag visszacsévélhető* így a raktár kijárata be­csukható. Az újrendszerű szállítószalagot 0,6 kW-os villanymotor hajtja, órán­kénti teljesítménye 2000 zsák vagy csomag. Óriási textilgyár A Volga melleti Kami- sinben új óriási textil­kombinátot építenek. Az úi textilgyár az építkezés első szakaszának befeje­zésekor napi 250 ezer mé­ter. teljes kiépülése után pedig napi egymillió mé­ter textíliát termel majd. Méreteire jellemző, hogy 512 ezer'orsó és 13 750 ön­működő szövőszék műkö­dik majd benne. Víz alatti tv-berendezés Tengerkutatási célokra a Német Szövetségi Köztársa­ságban a közelmúltban érde­kes tv-berendezést szerkesz­tettek. A maximálisan 50 mé­ter mélyre merülő, s a ku­tatóhajó álltai kötéllel vonta­tott berendezésbe három tv- kamerát és számos fényszó­rót építettek be. Az úszótest a hajóról táwezérelhető. Az új tv-berendezéssel a tenger­fenék egyes képződményeit, s a víz alatti élőlények éle­tét vizsgálják majd. Kesztyű­tuzo gépet azonnal meg­veszünk (Bizományi Áruházon kérésztől Is.) »BŐRKESZTYŰ KTSZ.« VH., Rumbaeh Sebestyén o. 6. Telefon: 410—505. Lakásáról elszállítjuk, hazavisszük ruha­neműit! Telefon: 359-775 8 NÉPSZAVA 1961. február 19

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék