Népszava, 1961. február (89. évfolyam, 27–50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

KÖNNYEBB A VÁLOGATÁS. A Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár VI. kerületi fiókjában vezették be ezt az ötletes polc-­­ rendszert, ahol csoportosítva rakják ki a könyveket. A »­fiatal­­asszonyok polca­« a háztartási és öltözködési szakirodalomtól Gorkij Az anya című regényéig mindenfajta művet tartalmaz. Aki most kezdi el a rendszeres olvasást, annak számára útmu­tatásul szolgál a könyvtár külön összeállítása (Gonda György felvétele) l , 1Bf Alagútfúrópajzzsal, hidraulikus présekkel, építik Adulő-kornak a Könyves Kálmán körúti főgyűjtőcsatornát Légnyomással a talajvíz ellen — Nem kell felbontani az úttestet, zavartalan marad a közlekedés . A fővárosi csatornahálózat­­fejlesztési programjában első­­helyen szerepel a Könyves­­ Kálmán körúti főgyűjtő csa­­t­­orna, amelynek építését —­­több mint 84 millió forintos­­költségvetéssel — 1958-ban­­kezdték m­eg. A mintegy 3,5­­kilométer hosszúságúra tervez­­zett létesítmény a Soroksári­­úti központi szivattyúteleptől ,a Könyves Kálmán körúton,­­ Gyáli úton át az Üllői úti la­♦ kótelepig húzódik és az egy­♦ kori Mária Valéria telep he-­­lyén épült városrész, valamint ♦ — a későbbiek során — Kőbá­­­nya szennyvizének elvezetése *lesz feladata.­­ A­ nagyszabású építkezésnél­­sikeresen alkalmazzák a ha­gyományos csatornaépítési­­módszerek helyett, az alagút- 2 fúró pajzsot, amelyet hidrau­­­likus prések nyomnak előre a­­talajban.­­ — Ezzel az eljárással az­­idén körülbelül 600 méter X hosszú alagutat fúrunk, amit­­idomkövekkel bélelünk, eb­iben helyezzük el a vasbeton X csatornát — esmondják a Csa­♦ tornázási Művek üzemfejlesz­­­tési és beruházási osztályán. ♦ — Érdekessége a munkának,­­hogy a csatorna két helyen­­vasútvonalat keresztez. A Gu­♦ bácsi útnál például a buda­­­pest—hegyeshalmi vonal töl­­­tése alatt nyomult keresztül­­az alagútfúró pajzs. Itt víz­­iüveg és széndioxid segítségé­ivel szilárdították a talajt,­­ hogy ne legyen fennakadás a­­vasúti közlekedésben. ♦ Jelenleg a Mester utcánál­­dolgoznak a csatornaépítők és a körülbelül 1500 méteres szaká­csion pneumatikus pajzsfúrós­­módszert használnak: a beszi­­­várgó talajvíz ellen 0,5—1 pt- X­moszféra túlnyomás alatt­­tartják a munkahelyet. ♦ — Elképzeléseink szerint —­­magyarázzák a szakemberek­­— a jövőben más helyen is ki­♦ próbáljuk az alagútfúrásos csatornaépítkezést, amelynek komoly gazdasági jelentősége van. Ugyanis ezzel az eljárás­sal nem szükséges a nagyfor­galmú útvonalakat felbontani; zavartalan marad a közleke­dés is. A 3—12 méter mélységben húzódó Könyves Kálmán kör­úti főgyűjtő csatorna építkezé­sét előreláthatólag 1962-ben fejezik be. Az új létesítmény nagymértékben hozzájárul majd Budapest csatornázási probléijiáinak megoldásához. tt .­) A Világirodalmi Figyelő most megjelent tíz imá­n Nyírő Lajos -Irodalomelméleti kérdéseit egy stitusvitán-, Miklós Pál »»A modern kínai versforma kérdései- és Rába György »»Vilá­girodalmi ha­tások a fiatal Babits költészetében­­címmel írt tanulmányt. Közti a lap Jovan Jovanovic Zmajnak Arany Jánoshoz írt, 1877-ből szár­mazó érdekes levelét. A szemle­­rovat beszámol a­ legújabb bolgár irodalomról, a nyugat-németorszá­gi Brecht-tanulmányokról, a Boc­caccio-filológia mai állásáról Olasz­országban, az eposz elméletéről és cikket közöl Federico de Roberté­ről. Az­­ Irodalomtörténeti Közlemé­nyek legújabb számában Tóth De­zső két Vörösmarty-epigonról: Czuczor Gergelyről és Garai Já­nosról, Diószegi András Justh Zsigmondról és Nemeskü­rthy Ist­ván a nyugat íróinak a filmművé­szettel való kapcsolatairól a 10-es években írt tanulmányt. y Vonyarc-Vashegy, MÁV • Üdülő. Házát égig érő fenyő-­ fáknak veti, úgy áztatja lábát ♦ a Balaton vizében nyáron ez­­ a kacsalábon forgó várkastély. Most a befagyott tóra veti üveg­szemeit s talán éppen nyári vendégeiről álmodozik. Elha­gyatottnak látszik. De csak látszik. Akad vendége most is — negyvennyolcan laknak ké­nyelmes kétágyas szobáiban. Igaz, nem üdülők, hanem bete­gek. Azaz, hogy volt betegek, olyanok, akik a kórházat el­hagyva, még egy kis utókúrára szorulnak. S amint dr. Balázs János orvos mondja, a j a le­vegő, a szép, nyugalmas kör­nyezet,­a tartalmas koszt meg is teszi hatását: a legtöbben két-három kilót híznak az itt eltöltött két-három hét alatt. Esténként a társalgóban kár­tyáznak, sakkoznak a férfiak, horgolnak, olvasnak, diskurál­­nak a nők. Itt találkoztunk az ötvennyolc esztendős Vámos Sanyi bácsival is, akit alapo­san meggyötört a betegség. 1927 óta van a vasútnál, a moz­donyt eteti naponta annyi szénnel, mint egy család egész évi tüzelője. — Sovány ember voltam mindig — meséli —, de soha­sem vágott a­ földhöz a mun­ka. Aztán egyszercsak kilyu­kadt a gyomrom, megoperál­­­tak. Utána úgy jöttem ide, hogy hozni kellett... De haza­felé már minden segítség nél­kül megyek. Erőt és sok-sok szeretetet kaptam itt. .. De Sanyi bácsi máris ott­hagy bennünket, siet a televí­zióhoz, hogy a többiekkel együtt megnézze a mai mű­sort. Búcsúzóul, az orvosoktól érdeklődünk, kórház-e avagy üdülő ez a palota. Azt mond­ják, mind a kettő. Állandó kapcsolatban vannak a kór­házzal, minden betegről rész­letes jelentést küldenek, figye­lik, hogyan gyógyulnak, meny­nyit segít a levegőváltozás, a festői környezet. Nyolcszáz betegük volt az elmúlt évek­ben. (moldován) Négyszáz új keltetőgépet kapnak a „csibegyárak" Már egymillió tojást melengetnek a „gép­mamák“ Az id­én 40, jövőre 60 millió naposcsibét kap a tenyésztés csalódik be a munkába,­ s az h­óra növekedjék a géppel kél­­év végéig 40 millió naposcsibét tetett naposcsibék száma. (k)­­ . A Meteorológiai Intézet jelenti : többfelé eső, ónos eső. Várható ♦ ♦ időjárás szerda estig: felhős, pá-1 ♦ rás, helyenként ködös idő. Több ♦ 1 helyen, főként az ország észak-­­ nyugati felében eső, ónos eső.­­ Mérsékelt, helyenként élénkebb ♦ délnyugati, nyugati szél. Várható a legmagasabb nappali hőmérséklet­e szerdán ? keleten mínusz 1—plusz 3, 2­­nyugaton plusz 4—plusz 8 fok kö­ * zött. — Távolabbi kilátások: a hét 2­0 második felében is enyhe és szeles a­z idő. { 'tájékoztató { ♦ a tavaszi lipcsei vásárról | * Kedden a Német Demokra-X­­ tikus Köztársaság budapesti X { nagykövetsége kereskedelmi * {osztályán tájékoztatták a sajtót képviselőit és a budapesti dip­­­­lomáciai testület több tagját a március 5-én kezdődő tava-,­szi lipcsei vásár előkészületei­ ji­ről.­­ Az idei tavaszi vásáron 51 *■ ország 9000 kiállítója vesz részt és a kiállítók egyharmadrésze­­ Nyugat-Németországból érke-­­zik. Bonn agresszív köreinek­­ zavart keltő kísérletei tehát a * lipcsei vásár esetében is meg­ * hiúsultak. (MTI) ♦ • ' J N­ ZAJMÉRÉS J A vízig minden nagyvárosában ■­ küzdenek a zaj ellen. Mértékét * 'ton-'-ok­ban adják meg. Külön- * féle készülékekkel mérik. A sváj- * ci rendőrség zsebben hordható , elektronikus zajmérőt használ­­ gépjárművek által keltett, zaj­­ mérésére. $ A SZÜNIDŐ NEM MINDIG PIHENŐ. Szorgalmasan ké­szülnek az idény­­nyitó műsorra a vá­ndorcirkuszok téli szállásán. Wagner Károly oroszlánszelídítő öt oroszlánját, Pé­ter János és fele­sége három mac­kóját tanítja a legközelebbi nyil­vános szereplésre. Képünkön: My­riaro szólója (MTI Fotó : Pálfai Gábor felvétele) N­ÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő:* Timmer. .József Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kalla Ernő, a Népszava Lapkiadó Vállalat Igazgatói,­V13. ker., Rákóczi út 54. Telefon: 224-813. Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetés egy hónapra 14 forint Athenaeum Nyomda F. V.: Sopron­ Béla NÉPSZAVA 30 millió négyzetméter gyapjúszövet Az év közepére befejezik a Soproni Fésűsfonoda rekonstrukcióját Három -négyszeresére növelik a termelést a Lódenposztógyárban „Vulkán“, „Brazil“, „Orleans“ és más újdonságok­ ­ A napokban, beszámoltunk arról, milyen műszaki intézke­désekkel biztosítják a r­uha­­­­iparban, hogy a gyárak bírják­­ a kereskedelem­ diktálta ira­­■mot, a ruházati cikkek forgal­mának idei 3 százalékos növe­­­­lését. Megírtuk, hogy a ruha­­iipari üzemek megteszik a ma­­­­gukét, ebben az esztendőben 1­7 százalékkal több ruhát gyár­tanak, mint tavaly. De vajon › megfelelően *‹­kiszolgálják«-e › őket alapanyaggal, például­­ gyapjúszövetekkel?­­ — Gyártmányaink 70 száza­léka közvetlenül a konfekció­­s iparnak jut .— válaszolták­­ kérdésünkre­­a Könnyűipari­­ Minisztérium gyapjúipari igaz­­gatóságán. A továbbiakban ar­­­­ról tájékoztattak, hogy ebben­­ az esztendőben 5,7 százalékkal több árut adnak, mint tavaly. Ezen belül­­— beruházás nél­kül, a műszaki fejlesztés és a régi gépek felgyorsítása révén — 5 százalékkal emelik a gyap­júipar kártolt­ fonál termelé­sét. Vagyis: a női kabátanya­gok, női- és férfiszövetek, gyermekruhára valók, takarók és bútorszövetek egyik alap­anyagából az idén félmillió ki­logrammal több készül, mint tavaly. Ez kész szövetben szá­molva, körülbelül egymillió méternek felel meg. A termelés, illetve a terme­lékenység növelésére nagyobb szabású műszaki intézkedése­ket is tesznek. Az év közepe táján fejeződik be a többi kö­zött a Soproni Fésűsfonoda re­konstrukciója, amelynek ered­ményeként több száz tonnával növelni tudják a fésűsfonal­­gyártást. (Ez több finom fésűs­szövetet és több vékonyszálú gyapjúfonalat, azaz pulóvert jelent.) A régi, 50—60 esztend i­dős gépek helyére a tavalyi milánói vásárom bemutatott legmodernebb típusok kerül­nek. Ezeken lényegesen meg­gyorsul a termelés — az eddi­gi 11 egységből álló gépsor he­lyett csupán 5 gépegységen megy át a kártolóból kikerült anyag, amíg fonal lesz belőle. Emellett nyersanyagot is meg­takarítanak, ami másfél év alatt visszatéríti a külföldi gé­pekért kifizetett valutát. A budapesti Lódenposztó Gyártóan a Német Demokra­tikus Köztársaságból vásárolt új, modern gépkonstrukciókat helyeznek üzembe. Az új gé­­­­pek feleannyi helyet foglalnak­­ el, mint a régiek, termeléken­y­­­­ségük pedig kétszerese az ed­­­­digiekének. Így a párthatáro­­­­zat szellemében építkezés és a­­ munkáslétszám emelése nélkül­­ tudják három-négyszeresére növelni a termelést. • A megnövekedett belföldi igé­­­­nyek kielégítése mellett .ko­­­­moly export-kötelezettségeket­­ is vállalt­ a gyap­júipar. Afri­­■kába takarókat, Elő-Ázsiába , műszál-szöveteket, a Szovjet­­­­unióba női és kabátszövete­ket, Svédországba és Norvé­giába szőnyegeket szállítanak,­­ Angliába is exportálnak. Eb­ben az évben körülbelül nyolc­millió négyzetméter szövetet készítenek külföldi megrende­lésre, további több millió négy­zetmétert a ruhaipar és több száz tonna fonalat a kötszüvő­­ipar exportcikkeihez. Mind­ezek fejében sok millió dollár értékű külföldi nyersanyagot kap a gyapjúipar, az új, kor­szerű gépekről nem is beszél­ve. Egyébként több mint 30 mil­lió négyzetméter anyagot ké­szítenek, vagyis 1961-ben a cse­csemőket is számítva, az or­szág minden egyes lakosára 3 méter gyapjúszövet jut. (Ezen felül vannak még a műszál­szövetek, takarók, szőnyegek). Ez a szám, amint a gyapjú­ipari igazgatóságon megjegyez­ték, előkelő európai szintet jel­­ent. Befejezésül arról érdeklőd­tünk, milyen újdonságok kö­zött válogathat a közönség. Elmondották, hogy a Párnáz— Budakalászi Gyapjúgyárat, például új színekben — vilá­gosdrapp, világosszürke, piros — készíti az idén a közked­velt­­Vulkán- dublé-kabátszö­­­­veteket és a mohair-tartalmú szövetek választékának bővíté­sére hosszú bolyhozású új női kabátszövetet kreált. A Hazai Fésűs fonó- és Szövőgyár -Bra­zil- néven, új, finom d­eviot­­szövetet és­­Kispest­ nevű tropikáljának egy olcsó, jó mi­nőségű változatát készíti. (köves) Rendőrségi krónika „Üzlet“ az üzletben A társadalmi tulajdon sérelmé­re ismételten és bűnszövetkezet­ben elkövetett sikkasztás és üzér­kedés bűntette miatt indított el­járást Petró Béla és társai ellen a XVIII. kerületi rendőrkapitány­ság. Petró Béla, a Vöröshadsereg útján lévő 13119-es Hús Közért ve­zetője volt éveken át. (Korábban maszek hentes Pestimrén.­ He­lyettesével, Csepregi Gyulával még 1956 elején megegyezett, hogy rendszeresen dézsmálják a bolt pénztárát. Bevonták az ú»üz­letbe­ a pénztárost, Bugyi Ignác­­nét is. A kasszából ugyanis pénzt csak úgy tudtak kivenni, ha a pénztáros egyes tételeket nem blokkolt le, vagy bizonyos mani­pulációkkal »»csalásra« kényszerí­tette a pénztárgépet. Ők ez utóbbit választották s csi­nálták is rendszeresen, egészen az elmúlt év közepéig, akkor si­került leleplezni a társaságot. Havonta több ezer forintot szed­tek ki a kasszából, s ez az összeg az évek során közel százezer fo­rintra rúgott. A hasznot­­arányosan« osztot­ták el. l­egtöbbet mindig Petró és helyettese kapott s csak ezután jöttek — szolgálati sorrendben — a többiek, mert időközben a «fő­nök« beszervezte a könnyű pénz­­--------» ■ -manőverbe a bolt egész személyzetet, zsepregi, a­mely­et­tes időközben máshová ment dol­gozni, az új helyettes Dudás Jó­zsef lett, aki mindenben elődje örökébe lépett. A sorozatos sikkasztást — köz­vetve — elősegítette az is, hogy a boltban közületek is vásároltak, nagy tételben. A pénztárgéppel való­­játéka ilyenkor leegyszerű­södött. Egyetlen leütött számot kellett csak meghamisítani. És a vásárlók közül senki nem gon­dolt csalásra, amikor a pénztáros a forgalom kellős közepén, anél­kül, hogy valami baj történt vol­na ha javítani, kezdte a gépet. Hiányuk soha nem volt. Az el­számolásnál mindig egyenesbe hozták a sikkasztással megcson­kított végösszeget. S ezt tették úgy, hogy a húsbontásnál, illetve eladásnál az olcsóbb húsokat drá­gábban adták­, rendszeresen töb­bet számoltak, egy-egy tételnél 2—3 forinttal is. Nehogy az ellen­őrzés meglepje őket, amikor ép­pen pénzt vettek ki a kasszából, vagy a gépet kény­szerí­tették ki sikkasztásra­, a boltvezető-he­lyettesnek ilyenkor mindig sürgős seperni valója akadt az üzlet előtt. A társadalmi tulajdont éveken át dézsmáló bűnszövetkezet né­hány nap múlva bíróság előtt fe­lel tetteiért. (dl) A »JÁRMŰGYÁRTÓ ÉS VASIPARI KTSZ« (XIV., Lengyel «. 45—47. Tel.: 497—533) vál­lalja mindenféle szállító eszköz készítését és javítását az 1961. évre. Pótkocsik, agregátor­­kocsik, állatszállító járművek, nyitott és zárt csomagkocsik tervezését és készítését, vala­mint javítása­ is vállalja a szövetkezet (X)

Next