Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)

1961-04-09 / 84. szám

Igazságos költségviselés — több jut a gyermekeknek Egy külföldi barátommal jártam a Goldberger Textilművek kelenföldi telepén és meglátogattuk a napközi otthont. A vendég elámult azon a gondosságon és ellátáson, amelyben a kicsinyeknek itt részük van és afelől érdeklődött, mennyit fizetnek ezért a szülők. ’ A vezető óvónő megmondta, hogy napi egy forint a térítési díj. »Ne haragudjon, — mondotta vendégünk —, de ez az összeg még eszmei hozzájárulásnak is kevés. Ezek szerint az állam szinte teljesen magára vállalja a gyerekek eltartását és nevelését.« A külföldi vendég szavai jutottak eszembe, amikor a Ebegyenlő teherviselés. Erről beszéltek a napokban a textiles szakszervezetben összegyűlt szakszervezeti bizottsági titkárok is, amikor a közelmúltban megjelent, rendeletről tanácskoztak. Sokan közülük saját üzemükben a lehetőségekhez képest már felmérték a tennivalókat, sőt azt is kiszámították, hogy textiles üzemek bölcsődéiben naponta 33 forintba, az óvodákban pedig 22 forintba kerül egy gyerek eltartása. És ehhez a szülő mindössze egy forinttal járult hozzá. A Kőbányai Textilműveknél most már a szülők is tudják, hogy méltánytalanul kevés az a 3 százalék, amelyet ők a Nem érdeme Még nincsenek konkrét tervek a visszamaradó összeg felhasználására, de mindenütt a férőhelyek bővítését, az intézmények korszerűsítését tűzték ki célul. Szirt Milklósné, a rákospalotai óvodák felügyelőnője elmondotta, hogy több óvodában szükséges a kis bútorok, berendezések felújítása, kicserélése. Erre majd most könnyebben lehetőség nyílik. Máshol új függönyök, és takarók kellenek és a tanács több játékot is vásárolhat a gyerekeknek. — Nálunk, Győr megyében — mondotta a megyei SZMT munkásellátási felelőse — szeretnénk mielőbb azonos színvonlalra hozni az üzemi és tarmeni Gottwald-gyár néhány munkásával és munkásnőjével beszélgettem a térítési díjak rendezéséről. — Nem is volt ezidáig igazságos — mondotta Horváth Dezsőivé, egy fiatal, barna asszonyka. — Az én gyerekem eddig helyhiány miatt nem jutott be az üzemi napközibe, de tanácsi óvodába, szerencsére, felvették. Sokat mérgelődtem magamban is, meg hangosan is, hogy én ugyanannyi keresettel sokkal többet fizetek, mint az a társam, akinek a gyereke az üzemi óvodába jár. Nem mintha nem tudtam volna megfizetni, csak nem szeretem az igazságtalanságot, terhekből viselnek. Igaz, most sem fognak sokkal többet magukra vállalni a gyerekek ellátásából. Azt viszont elismerik azok is, akik ma még nem értenek egyet e rendelettel, hogy az intézkedés a gyerekeik előnyét szolgálja, körülményeit javítja. A Gorkij fasorban levő tanácsi óvoda vezető óvónője elmondotta, hogy több szülővel beszélgetett, s valamennyien humánusnak tartják a hozzájárulás rendezésével kapcsolatos intézkedést. Eddig például csak három gyerek után mérsékelték a szülők hozzájárulását az óvodai költségekhez, most pedig már a második gyereket is figyelembe veszik. 3 villamosozni nácsi óvodákat a gyerekek érdekében. A rendelkezés erre olyan lehetőséget is ad, hogy a mezőgazdasági területen levő óvodákban, napközikben is azonos költségfelhasználási keretet biztosít, mint a fővárosi gyárakban. A megvalósítás érdekében közös megbeszéléseket tartunk a tanácsi és üzemi óvodák vezetőivel, a szakszervezeti aktivistákkal és az egészségügyi osztályokkal. Szintén Győr megyében tapasztaltuk, hogy a szülők már azt tudakolják, melyik napköziben szebb a felszerelés, hol van több játék és főleg melyik napközi esik közelebb a lakásukhoz. »Most már — mondotta egyik fővárosi óvónő — nem lesz érdeke a szülőnek, s hogy kora hajnalban a város ♦ másik végére villamosozzon * gyerekével, mert ott olcsóbb a ♦ napközi, hanem a lakásához * legközelebb eső otthonban ♦ igyekszik majd elhelyezni, hi [UNK]szen a költségek között nem [UNK] lesz különbség.« ♦ ♦ A napközik feljavítása és a nevelők létszáma f Egy sor gyakorlati problémát is felvet az új rendelkezés, amelyeket a végrehajtási utasítás kidolgozásánál figyelembe kell venni. Ilyen tisztázatlan kérdés például, hogy az intézetben levő iparig tanuló gyereket beszámítják-e a család nem keresőt tagjai közé, vagyis jelent-e azt térítéscsökkentést. Az is meggondolandó, hogy a gyermek-1 intézmények közül az iskolait napközi otthonok szorulnak a legsürgősebben felújításra és* bővítésre. Számos intézménynél pedig nem is beruházással, hanem aljább pedagógus-stá ♦tus létesítésével lehetne emel * ni a gondozott gyermekek ♦ számát. ♦ Kétségtelen, hogy sok szülő* számára többletkiadást jelent? az új rendelkezés, s épp ezért* nem érinti »kellemesen«. De* ezek a szülők is elismerik, ♦ hogy a kormány lépése igaz% ságos és a gyerekek érdekében % történik, mert újabb lehetőséget nyújt a napközi otthonok és bölcsődék további korszerűsítésére, fejlesztésére. « Lendvai Vera * Napi 22—33 forint helyett.,. 1961. április 9 SZÖKŐKUTTAL szépítették a Bajcsy-Zsilinszky úton az Arany János utca és Bank utca közötti játszóteret. A pár napja működő szökőkutat ünnepnapokon az esti órákban színes reflektorral világítják meg (MTI Fotó : Bojár Sándor felvétele) Fő vádlott: a ZSÍR* Nem jár feltétlenül érelmeszesedéssel az öregedés Kövér szülők gyermeke ne válasszon ülő foglalkozást Az ütőér-megbetegedést az egész világon mint népbetegséget tartják nyilván. Még nem is olyan régen csak az idős korosztály bajának tartották, a finomabb vizsgálatok során azonban kiderült, hogy már a serdülő korban is, később, 30—40 éven felül még gyakrabban előfordul. Az ütőér-megbetegedést divatosan civilizációs betegséginek nevezni, mert a civilizáltabb körülmények között élőknél gyakoribb, mint a primitív népeknél. — Ennek két oka van — mondja a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa: az egyik a dinamikusabb életmód, a másik a helytelen táplálkozás. Az ütőérelmeszesedés leggyakrabban a szívben, az agyban, a vesében és a végtagokban jelentkezik. — És az öregedésnek feltétlenül velejárója? — Nem, nem mindenki kapja meg öreg korban, van, akit elkerül, és ami a legörvendetesebb: az ütér-megbetegedések gyógyításában döntő fordulatra számíthat az emberiség. Éppen mostanában vizsgálják a tudósok az anyagcsere és az ütőérelmeszesedés összefüggéseit. Az emberi táplálkozás bizonyos irányú átállításával lehetőség nyílik a betegség megelőzésére, és talán gyógyítására is. Fogyasszunk minél kevesebb állati zsiradékot, pótoljuk növényi olajjal. Hasznosak a B-vitaminok: a rozskenyér, máj, vese, velő, sajt, tej, hagyma, borsó, főttburgonya, pat nót, halféle, citrom.«■ A táplálkozás mellett nagy jelentősége van az életmódnak — mondotta a főorvos. — Mint mindenben, a túlzás ezen a téren is káros, így az alkohol, nikotin nyakló nélküli élvezete. Fontos a kellő pihenés, az élet egészséges ritmusa, a munka és a pihenés helyes aránya, a kellő testmozgás. Hét végén, különösen a szellemi foglalkozásúak, lehetőleg teljesen kapcsolódjanak ki. — Lehet-e beszélni érelmeszesedés esetében öröklési hajlamról? — Ahol családi hajlam állapítható meg, a pályaválasztásnál az utódoknak erre minden esetben tekintettel kell lenniük. Ha például mindkét szülő az érrendszer valamelyik betegségében szenved, gyerekét ne adja pilótának, vagy mondjuk stewardessnek, ha pedig a család hízásra hajlamos, ne válasszon magának az utód ülő foglalkozást. Egészséges életmóddal egyébként az öröklési hajlam esetleg leküzdhető. — Gyakran hallunk panaszokat lábfájásról, zsibbadásról, vagy arról, hogy görcs áll a lábikrába ... — Mindez tünete lehet az alsó végtagok érmegbetegedésének. Eleinte csak akkor jelentkezik, ha sokat járunk, később már bizony előfordul, hogy 200—100 lépés után is megállásra kényszerülünk. Van, aki úgy érzi, mintha hangyák mászkálnának a bőrön. Másoknak hirtelen »belet szúr« valahol. Az ilyen megbetegedéseknél ügyeljünk arra, nehogy lábszárunk megsérüljön, mert a sebek ez esetben nehezebben gyógyulnak. 1 A láb lógatása, melegfürdői jót szokott tenni. Persze, mint minden komolyabb betegséginél, itt is az orvosé a döntő* szó. * A főorvos hangoztatta, hogy* a véralvadás (trombózis) meg* előzésére és gyógyítására hazánkban jó szerek készülnek,« azt azonban tartsuk szem« előtt: minél kevesebb zsírto gyasztunk, annál kisebb a* trombózis-veszély. Nyugaton« magára az érelmeszesedésre isi sok gyógyszert reklámoznak. Bebizonyosodott azonban, hogy ezek hatástalanok Az« érelmeszesedés biztosan gátló« szerét még nem találták fel. 5 Ábel Olga < Száznyolcvanezer kilométer a budapesti éjszakában Csendesen surran a gépkocsi a vasárnapra virradó éjszakában. A volán mellett Halász József, a Taxi Vállalat forgalomirányító csoportjának vezetője. • Szokásos ellenőrzés. Beszélgetünk. Működésben Nyolcan várakoznak és egyetlen kocsi sem áll benn. Halász József odalép a »droszt«-hoz (ez az ötletes készülék nemcsak a telefonhívásokat jelzi, vagy a központtal tud kapcsolatot teremteni, hanem arra is pontosan figyelmezteti a diszpécserszolgálatot, hogy az állomáson mennyi kocsi tartózkodik). A Halló! Központ? Kérek azonnal 5 kocsit a Nemzetitől és hármat a Baross Kávéháztól... Nézem az órámat. Alig telik harminc-negyven másodperc és az első máris feltűnik a kivilágított »szabad« jelzéssel. A 742-es szál Néhány perc múlva lefékezünk a Soroksári úti központ előtt. Fent az emeleten, az ügyeletes Vadászi Géza diszpéccser röviden tájékoztat: : — Ma éjszaka teljes kapacitással dolgozunk. Jelenleg 1 767 kocsi van üzemben. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 180 ezer kilométert futnak ma ► éjszaka a taxik a közönség szolgálatában. Nézze, ott a fa►jon a tablót! Látja, miként — Harminckét esztendeje dolgozom a szakmában — mondja és elengedve a gázpedált, körülkémlel, aztán odakanyarodik a Felszabadulás téri állomáshoz, a „droszt“ Utána, szép sorjában, még hét. Az utasok (ketten a Központi Tiszti Házból, a többiek látogatóból, borozgatásból) beszállnak a kocsikba és elnyeli őket az éjszaka. Újra úton. A forgalomirányító csoport vezetője megjegyzi: — A drosztnak minden kiváló tulajdonsága mellett van egy nagy hibája is: azt nem lehet a központból megállapítani, hogy vár-e utas az üres állomáson? Jó lenne valami ötletes készülék ehhez is, de addig így kell ezen segíteni... Akarja látni, hogyan működik a központi diszpécserszolgálatunk? Súlytalankodik gyúlnak, majd alszanak el a kis lámpácskák? A »droszt« minden állomásról jelzi, mennyi kocsi tartózkodik benn s a lámpácskák ennek megfelelően gyulladnak ki vagy alszanak el a tablón. Az egyik drosztról gépkocsivezető jelentkezik: — Forgalomirányítást kérek. Régóta várakozom, négy kocsi áll mögöttem ... — Induljon a Felszabadulás térre egy társával — néz a sötét lámpákra a diszpécser és bontja a vonalat. Újpest felé megyünk. Az Árpád úton feltűnik egy Moszkvics-taxi. Mintegy 500 méterrel előttünk robog és a távolság egyre nő köztünk, pedig a maximális városi sebességgel, 50 kilométerrel hajtunk. A gépkocsivezető »rákapcsol«, tartja a távolságot. Elfutunk az Árpád-droszt mellett, azután egy másik állomás következik, de a Moszkvics ide sem áll be. Szabálytalanságok sorozata. Az utasítás, a forgalom megköveteli, hogy az üres kocsi mindig a legközelebbi állomásra álljon be és a sebesség is több a megengedettnél. Halász József a híd után előz és feltartóztatja a szabálytalan gépkocsivezetőt. Az fülig vörösen ugrik ki taxijából: — Csorba Jenő, 742-es — mutatkozik be és előadja az ilyenkor szokásos védekezést: — Gondoltam, inkább beszaladok a városba, ilyenkor nagyobb a forgalom, ez vállalati érdek... A csoportvezető hamar »lehűti« a gépészt: — A vállalat érdeke az, hogy a peremkerületekben is mindig legyen kocsi. De erről majd még beszélgetünk. Most induljon, kérem, vissza!... Utána megyünk. A 742-es néhány perc múlva utassal jön be Pestre. Nem történt semmi , rendkívüli ! Éjfél után két óra. Most már alig lehet látni kocsikat az állomásokon. Ilyenkor odat bent a központban is elfekete dik a tabló, a »pilóták«-nak 5 nincs idejük bejelentkezni, az ♦ utas a járdaszélen stoppol. Ez a nyomás azonban alig háromnegyed órát tart. Utána sorjában állnak be a drosztokra újtra a kocsik. Hajnalodik nemsokára. Lesz még egy roham, amikor a reggelig nyitva tartó ♦ mulatók zárnak. De ezt már ♦ nem várjuk meg ... ♦ Az ellenőri jelentéseket így összegezik a központban: az éjszaka során nem történt semmi rendkívüli. S az emberek, akik szórkozás után taxiba ültve hajtattak haza, mit sem tudnak tablóról, drosztról, ellentőrzésről. ♦ A kívánt időpontban rendel♦kezésükre állt a taxi. ♦ F. G. ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖZÉPISKOLÁSOK, IPARI TANULÓK! Április 15-én indul a FÖMO Tavaszi ifjúsági bérletakciója Műsoron az évad nagysikerű filmjei Váltsatok bérletet iskolátokban! I A kormányhatározat értelmében kitelepítik a fővárosból az ásványőrlő vállalat üzemeit Porfelhő a gyár körül - Szemnagyság 5 milimétertőll 46 mikronig A költöztetés már az idén megkezdődik A Budapesti Ásványőrlő Vállalat 1-es és 2-es számú telepére hosszú évek óta panaszkodnak a Meder utca, illetve a Jászberényi út és környékének lakói. A teljes üzemmel dolgozó őrlőberendezések fölött gomolygó felhőként száll a por. Fehér, sárga, barna foltokban szétterül az üzem körül. A szél besodorja a lakásokba, és néhány perces szellőztetés után lehet törölgetni. A két telep pora azonban nemcsak kellemetlenséget okozott. Néhány évvel ezelőtt több ezer forint kár keletkezett például a Darugyárban. Az udvaron álló frissen lefestett gépeket többször újra kellett mázolni. Ugyancsak a por miatt ment tönkre a Magyar Országos Söripari Vállalat kőbányai üzemében több száz hektoliter sör is. Az olvasók joggal kérdezik, mi szükség van arra, hogy a fővárosban dolgozzanak ilyen egészséget veszélyeztető üzemek? A Budapesti Ásványőrlő Vállalat 1-es számú telepén, a Meder utcában, Benyovszky Imre telepvezetőtől megtudjuk, hogy számtalan felszólítást kaptak eddig már a XIII. kerületi tanácstól: szüntessék meg a port! Elmondja, hogy üzemük a legváltozatosabb ásványi anyagokat őrli: baritot, bécsi fehéret, hegyi krétát, kohósalakot, földpátot és zebegényi mészkövet — a fontosabbak közül — a szemnagyság 5 millimétertől 46 mikronig terjed. A vállalat az állandóan ismétlődő panaszok és a dolgozók egészségvédelme érdekében, másfél évvel ezelőtt egy ciklonrendszerű ülepítőt állított üzembe. A berendezés elszívja az őrlés közben keletkezett port és beállításával jelentős önköltségcsökkentést értek el, nem ment veszendőbe sok értékes anyag. Azóta csökkent ugyan az üzem »portermelése« és ritkábbak lettek a panaszok, de a végső megoldás szerinte is az üzem elhelyezése Budapestről. Völgyi Ferenc, a vállalat tervosztály vezetője elmondotta: egyetértenek a kitelepítéssel, amely remélhetőleg már ez év harmadik negyedében megkezdődik. A Meder utcai telep legporosabb gépét, a földpáti és zebegényi mészkőőrlőt a befejezéséhez közeledő zebegényi őrlőműbe telepítik át. A tervek szerint a nyáron megindul a kísérleti gyártás és a budapesti telepek az üzemrészek elkészülésének sorrendjében kerülnek Zebegénybe. A Meder utcai telep elköltöztetése a fővárosból nem újkeletű probléma. 1961-ig számtalan határozatot hoztak, amelyeket azért nem tudtak megvalósítani, mert nem volt hova költöztetni a népgazdaság számára oly fontos ásványőrlő berendezéseket, bár az üzemeket annak idején átmeneti jelleggel létesítették és mindkettőnek több évvel ezelőtt lejárt már a »tartózkodási engedélye«. A Nehézipari Minisztérium érc- és ásványbányászati főosztályán Alföldy László főosztályvezetőhelyettestől megkérdeztük, mennyire valószínű, hogy érvényt tudnak szerezni a kitelepítési határozatnak? Elmondotta, hogy az új üzem, amely 30 millió forintos költséggel épül Zebegényben, csaknem teljesen készen van. Ide kerül a Meier utcai telep egy része. A következő évben 100 millió forintos költséggel bővítik a hegyaljai ásványbánya mádi őrlőüzemét és a kormányhatározat szerint 1962. december 31-ig valamennyi budapesti ásványőrlő üzem elkerül a fővárosból. Kő Tamás NÉPSZAVA