Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)

1961-04-09 / 84. szám

Igazságos költségviselés — több jut a gyermekeknek Egy külföldi barátommal jártam a Goldberger Textil­­művek kelenföldi telepén és meglátogattuk a napközi ott­hont. A vendég elámult azon a gondosságon és ellátáson, amelyben a kicsinyeknek itt részük van és afelől érdeklő­dött, mennyit fizetnek ezért a szülők. ’ A vezető óvónő meg­mondta, hogy napi egy forint a térítési díj. »Ne haragudjon, — mondotta vendégünk —, de ez az összeg még eszmei hoz­zájárulásnak is­­ kevés. Ezek szerint az állam szinte telje­sen magára vállalja a gyere­kek eltartását és nevelését.« A külföldi vendég szavai ju­tottak eszembe, amikor a Eb­­egyenlő teherviselés. Erről beszéltek a napokban a texti­les szakszervezetben össze­gyűlt szakszervezeti bizottsági titkárok is, amikor a közel­múltban megjelent, rendelet­ről tanácskoztak. Sokan közü­lük saját üzemükben a lehető­ségekhez képest már felmér­ték a tennivalókat, sőt azt is kiszámították, hogy textiles üzemek bölcsődéiben naponta 33 forintba, az óvodákban pedig 22 forintba kerül egy gyerek eltartása. És ehhez a szülő mindössze egy forinttal járult hozzá. A Kőbányai Textilműveknél most már a szülők is tudják, hogy méltánytalanul kevés az a 3 százalék, amelyet ők a Nem érdeme Még nincsenek konkrét tervek a visszamaradó ös­­­szeg felhasználására, de min­denütt a férőhelyek bővítését, az intézmények korszerűsíté­sét tűzték ki célul. Szirt Milk­­lósné, a rákospalotai óvodák felügyelőnője elmondotta, hogy több óvodában szükséges a kis bútorok, berendezések felújítása, kicserélése. Erre majd most könnyebben lehető­ség nyílik. Máshol új függö­nyök, és takarók kellenek és a tanács több játékot is vásá­rolhat a gyerekeknek. — Nálunk, Győr megyében — mondotta a megyei SZMT munkásellátási felelőse — sze­retnénk mielőbb azonos szín­vonlalra hozni az üzemi és tar­meni Gottwald-gyár néhány munkásával és munkásnőjével beszélgettem a térítési díjak rendezéséről. — Nem is volt ezidáig igaz­ságos — mondotta Horváth Dezsőivé, egy fiatal, barna as­­­szonyka. — Az én gyerekem eddig helyhiány m­­iatt nem jutott be az üzemi napközibe, de tanácsi óvodába, szeren­­csére, felvették. Sokat mérge­lődtem magamban is, meg hangosan is, hogy én ugyan­annyi keresettel sokkal többet fizetek, mint az a társam, akinek a gyereke az üzemi óvodába jár. Nem mintha nem tudtam volna megfizetni, csak nem szeretem az igazságtalan­ságot, terhekből viselnek. Igaz, most sem fognak sokkal többet ma­gukra vállalni a gyerekek el­látásából. Azt viszont elismerik azok is, akik ma még nem ér­tenek egyet e rendelettel, hogy az intézkedés a gyerekeik előnyét szolgálja, körülményeit javítja. A Gorkij fasorban levő tanácsi óvoda vezető óvó­nője elmondotta, hogy több szülővel beszélgetett, s­­ vala­mennyien humánusnak tartják a hozzájárulás rendezésével kapcsolatos intézkedést. Eddig például csak három gyerek után mérsékelték a szülők hozzájárulását az óvodai költ­ségekhez, most pedig már a második gyereket is figyelem­be veszik. 3 villamosozni nácsi óvodákat a gyerekek ér­dekében. A rendelkezés erre olyan lehetőséget is ad, hogy a mezőgazdasági területen le­vő óvodákban, napközikben is azonos költségfelhasználási ke­retet biztosít, mint a fővárosi gyárakban. A megvalósítás ér­dekében közös megbeszélése­ket tartunk a tanácsi és üzemi óvodák vezetőivel, a szakszer­vezeti aktivistákkal és az egészségügyi osztályokkal. Szintén Győr megyében ta­pasztaltuk, hogy a szülők már azt tudakolják, melyik nap­köziben szebb a felszerelés, hol van több játék és főleg melyik napközi esik közelebb a lakásukhoz. »Most már — mondotta egyik fővárosi óvónő — nem lesz érdeke a szülőnek, s hogy kora hajnalban a város ♦ másik végére villamosozzon * gyerekével, mert ott olcsóbb a ♦ napközi, hanem a lakásához * legközelebb eső otthonban ♦ igyekszik majd elhelyezni, hi­ [UNK]­szen a költségek között nem [UNK] lesz különbség.« ♦ ♦ A napközik feljavítása­­ és a nevelők létszáma f Egy sor gyakorlati problé­­­mát is felvet az új rendelke­­­­zés, amelyeket a végrehajtási­­ utasítás kidolgozásánál­ figye­­­lembe kell venni. Ilyen tisztá­­­zatlan kérdés például, hogy­­ az intézetben levő ipari­g tanuló gyereket beszámít­­­ják-e a család nem keresőt tagjai közé, vagyis jelent-e azt térítéscsökkentést. Az is meg­­­­gondolandó, hogy a gyermek-1 intézmények közül az iskolait napközi otthonok szorulnak a­ legsürgősebben felújításra és* bővítésre. Számos intézmény­­­nél pedig nem is beruházással,­ hanem aljább pedagógus-stá­ ♦­tus létesítésével lehetne emel­ * ni a gondozott gyermekek ♦ számát. ♦ Kétségtelen, hogy sok szülő* számára többletkiadást jelent? az új rendelkezés, s épp ezért* nem érinti »kellemesen«. De* ezek a szülők is elismerik, ♦ hogy a kormány lépése igaz­% ságos és a gyerekek érdekében % történik, mert újabb lehetősé­­­­get nyújt a napközi otthonok­­ és bölcsődék további korszerű­­­sítésére, fejlesztésére. « Lendvai Vera * Napi 22—33 forint helyett.,. 1961. április 9 SZÖKŐKU­TTAL szépítették a Bajcsy-Zsilinszky úton az Arany János utca és Bank utca közötti játszóteret. A pár napja működő szökőkutat ünnep­napokon az esti órákban színes reflektorral vilá­gítják meg (MTI Fotó : Bojár Sándor felvétele) Fő vádlott: a ZSÍR* Nem jár feltétlenül érelmeszesedéssel az öregedés Kövér szülők gyermeke ne válasszon ülő foglalkozást Az ütőér-megbetegedést az egész világon mint népbeteg­séget tartják nyilván. Még nem is olyan régen csak az idős korosztály bajának tar­tották, a finomabb vizsgála­tok során azonban kiderült, hogy már a serdülő korban is, később, 30—40 éven felül még gyakrabban előfordul. Az ütő­ér-megbetegedést divatos­a­n civilizációs betegséginek ne­vezni, mert a civilizáltabb körülmények között élőknél gyakoribb, mint a primitív népeknél. — Ennek két oka van — mondja a Péterfy Sándor ut­cai kórház főorvosa: az egyik a dinamikusabb életmód, a másik a helytelen táplálkozás. Az ütőérelmeszesedés leg­gyakrabban a szívben, az agy­ban, a vesében és a végtagok­ban jelentkezik. — És az öregedésnek feltét­lenül velejárója? — Nem, nem mindenki kapja meg öreg korban, van, akit elkerül, és ami a legör­­vendetesebb: az ütér-megbe­­tegedések gyógyításában dön­tő fordulatra számíthat az em­beriség. Éppen mostanában vizsgálják a tudósok az anyagcsere és az ütőérelme­szesedés összefüggéseit. Az emberi táplálkozás bizonyos irányú átállításával lehetőség nyílik a betegség megelőzésé­re, és talán gyógyítására is. Fogyasszunk minél kevesebb állati zsiradékot, pótoljuk nö­vényi olajjal. Hasznosak a B-vitaminok: a rozskenyér, máj, vese, velő, sajt, tej, hagy­ma, borsó, főttburgonya, pat­ nót, halféle, citrom.­­«■ A táplálkozás mellett nagy jelentősége van az életmód­nak — mondotta a főorvos. — Mint mindenben, a túlzás ezen a téren is káros, így az alkohol, nikotin nyakló nél­küli élvezete. Fontos a kellő pihenés, az élet egészséges rit­musa, a munka és a pihenés helyes aránya, a kellő test­mozgás. Hét végén, különösen a szellemi foglalkozásúak, le­hetőleg teljesen kapcsolódja­nak ki. — Lehet-e beszélni érelme­szesedés esetében öröklési hajlamról? — Ahol családi hajlam ál­lapítható meg, a pályaválasz­tásnál az utódoknak erre min­den esetben tekintettel kell lenniük. Ha például mindkét szülő az érrendszer valame­lyik betegségében szenved, gyerekét ne adja pilótának, vagy mondjuk stewardess­­nek, ha pedig a család hízás­ra hajlamos, ne válasszon magának az utód ülő foglal­kozást. Egészséges életmóddal egyébként az öröklési hajlam esetleg leküzdhető. — Gyakran hallunk pana­szokat lábfájásról, zsibbadás­ról, vagy arról, hogy görcs áll a lábikrába ... — Mindez tünete lehet az alsó végtagok érmegbetegedé­sének. Eleinte csak akkor je­lentkezik, ha sokat járunk, később már bizony előfordul, hogy 200—100 lépés után is megállásra kényszerülünk. Van, aki úgy érzi, mintha hangyák mászkálnának a bő­rön. Másoknak hirtelen »bele­t szúr« valahol. Az ilyen meg­­­betegedéseknél ügyeljünk ar­­­ra, nehogy lábszárunk megsé­­­rüljön, mert a sebek ez eset­­­ben nehezebben gyógyulnak. 1 A láb lógatása, melegfürdői jót szokott tenni. Persze, mint­ minden komolyabb betegség­­i­nél, itt is az orvosé a döntő* szó. * A főorvos hangoztatta, hogy* a véralvadás (trombózis) meg­* előzésére és gyógyítására ha­­­zánkban jó szerek készülnek,« azt azonban tartsuk szem« előtt: minél kevesebb zsírt­­o­­ gyasztunk, annál kisebb a* trombózis-veszély. Nyugaton« magára az érelmeszesedésre isi sok gyógyszert reklámoznak.­­ Bebizonyosodott azonban,­­ hogy ezek hatástalanok Az« érelmeszesedés biztosan gátló« szerét még nem találták fel. 5 Ábel Olga < Száznyolcvanezer kilométer a budapesti éjszakában Csendesen surran a gépkocsi a vasárnapra virradó éjszaká­ban. A volán mellett Halász József, a Taxi Vállalat forga­lomirányító csoportjának ve­zetője. • Szokásos ellenőrzés. Beszélgetünk. Működésben Nyolcan várakoznak és egyetlen kocsi sem áll benn. Halász József odalép a »droszt«-hoz (ez az ötletes ké­szülék nemcsak a telefonhívá­sokat jelzi, vagy a központtal tud kapcsolatot teremteni, ha­nem arra is pontosan figyel­mezteti a diszpécserszolgála­tot, hogy az állomáson mennyi kocsi tartózkodik). A Halló! Központ? Kérek azonnal 5 kocsit a Nemzetitől és hármat a Baross Kávéház­tól... Nézem az órámat. Alig telik harminc-negyven másodperc és az első máris feltűnik a ki­­­­világított »szabad« jelzéssel. A 742-es szál Néhány perc múlva leféke­­­­zünk a Soroksári úti központ­­ előtt. Fent az emeleten, az­­ ügyeletes Vadászi Géza diszpé­c­cser röviden tájékoztat: : — Ma éjszaka teljes kapa­­­citással dolgozunk. Jelenleg 1 767 kocsi van üzemben. Ez azt­­ jelenti, hogy hozzávetőlegesen­­ 180 ezer kilométert futnak ma ► éjszaka a taxik a közönség­­ szolgálatában. Nézze, ott a fa­►­jon a tablót! Látja, miként — Harminckét esztendeje dolgozom a szakmában — mondja és elengedve a gázpe­dált, körülkémlel, aztán oda­kanyarodik a Felszabadulás té­ri állomáshoz,­ ­ a „droszt“ Utána, szép sorjában, még hét. Az utasok (ketten a Központi Tiszti Házból, a többiek láto­gatóból, borozgatásból) be­szállnak a kocsikba és elnyeli őket az éjszaka. Újra úton. A forgalomirányí­tó csoport vezetője megjegyzi: — A drosztnak minden kivá­­ló tulajdonsága mellett van egy nagy hibája is: azt nem lehet a központból megállapí­tani, hogy vár-e utas az üres állomáson? Jó lenne valami ötletes készülék ehhez is, de addig így kell ezen segíteni... Akarja látni, hogyan működik a központi diszpécserszolgála­tunk? Súlytalankodik gyúlnak, majd alszanak el a kis lámpácskák? A »droszt« minden állomás­ról jelzi, mennyi kocsi tartóz­kodik benn s a lámpácskák en­nek megfelelően gyulladnak ki vagy alszanak el a tablón. Az egyik drosztról gépkocsivezető jelentkezik: — Forgalomirányítást kérek. Régóta várakozom, négy kocsi áll mögöttem ... — Induljon a Felszabadulás térre egy társával — néz a sö­tét lámpákra a diszpécser és bontja a vonalat. Újpest felé megyünk. Az Árpád úton feltűnik egy Moszkvics-taxi. Mintegy 500 méterrel előttünk robog és a távolság egyre nő köztünk, pe­dig a maximális városi sebes­séggel, 50 kilométerrel haj­tunk. A gépkocsivezető »rákap­csol«, tartja a távolságot. El­futunk az Árpád-droszt mel­lett, azután egy másik állomás következik, de a Moszkvics ide sem áll be. Szabálytalansá­gok sorozata. Az utasítás, a forgalom megköveteli, hogy az üres kocsi mindig a legköze­lebbi állomásra álljon be és a sebesség is több a megenge­dettnél. Halász József a híd után előz és feltartóztatja a szabálytalan gépkocsivezetőt. Az fülig vörösen ugrik ki taxi­jából: — Csorba Jenő, 742-es — mutatkozik be és előadja az ilyenkor szokásos védekezést: — Gondoltam, inkább beszala­dok a városba, ilyenkor na­gyobb a forgalom, ez vállalati érdek... A csoportvezető hamar »le­hűti« a gépészt: — A vállalat érdeke az, hogy a peremkerületekben is min­dig legyen kocsi. De erről majd még beszélgetünk. Most indul­jon, kérem, vissza!... Utána megyünk. A 742-es néhány perc múlva utassal jön be Pestre. Nem történt semmi , rendkívüli ! Éjfél után két óra. Most­­ már alig lehet látni kocsikat­­ az állomásokon. Ilyenkor oda­­t bent a központban is elfekete­­­ dik a tabló, a »pilóták«-nak 5 nincs idejük bejelentkezni, az ♦ utas a járdaszélen­ stoppol. Ez­­ a nyomás azonban alig három­­­­negyed órát tart. Utána sorjá­­­­ban állnak be a drosztokra új­­t­ra a kocsik. Hajnalodik nemso­­­kára. Lesz még egy roham,­­ amikor a reggelig nyitva tartó ♦ mulatók zárnak. De ezt már ♦ nem várjuk meg ... ♦ Az ellenőri jelentéseket így­­ összegezik a központban: az­­ éjszaka során nem történt sem­­­­mi rendkívüli. S az emberek,­­ akik szórkozás után taxiba ül­­t­ve hajtattak haza, mit sem tud­­­­nak tablóról, drosztról, ellen­­t­őrzésről. ♦ A kívánt időpontban rendel­♦­kezésükre állt a taxi. ♦ F. G. ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖZÉPISKOLÁSOK, IPARI TANULÓK! Április 15-én indul a FÖMO Tavaszi ifjúsági bérletakciója Műsoron az évad nagysikerű filmjei Váltsatok bérletet iskolátokban! I A kormányhatározat értelmében kitelepítik a fővárosból az ásványőrlő vállalat üzemeit Porfelhő a gyár körül - Szemnagyság 5 milimétertőll 46 mikronig A költöztetés már az idén megkezdődik A Budapesti Ásványőrlő Vállalat 1-es és 2-es számú telepére hosszú évek óta pa­naszkodnak a Meder utca, il­letve a Jászberényi út és kör­nyékének lakói. A­­ teljes üzemmel dolgozó őrlőberende­zések fölött gomolygó felhő­ként száll a por. Fehér, sár­ga, barna foltokban szétterül az üzem körül. A szél be­­sodorja a lakásokba, és né­hány perces szellőztetés után lehet törölgetni. A két telep pora azonban nemcsak kellemetlenséget okozott. Né­hány évvel ezelőtt több­­ ezer forint kár keletkezett például a Darugyárban. Az udvaron álló frissen lefestett gépeket többször újra kellett mázolni. Ugyancsak a por miatt ment tönkre a Magyar Országos Söripari Vállalat kőbányai üzemében több száz hektoliter sör is. Az olvasók joggal kérdezik, mi szükség van arra, hogy a fővárosban dolgozzanak ilyen egészséget veszélyeztető üze­mek? A Budapesti Ásványőrlő Vállalat 1-es számú telepén, a Meder utcában, Benyovszky Imre telepvezetőtől megtud­juk, hogy számtalan felszólí­tást kaptak eddig már a XIII. kerületi tanácstól: szüntessék meg a port! Elmondja, hogy üzemük a legváltozatosabb ásványi anyagokat őrli: bari­tot, bécsi fehéret, hegyi kré­tát, kohósalakot, földpátot és zebegényi mészkövet — a fontosabbak közül — a szem­nagyság 5 millimétertől 46 mikronig terjed. A vállalat az állandóan ismétlődő panaszok és a dolgozók egészségvédel­me érdekében, másfél évvel ezelőtt egy ciklonrendszerű ülepítőt állított üzembe. A berendezés elszívja az őrlés közben keletkezett port­­ és beállításával jelentős önkölt­ségcsökkentést értek el, nem ment veszendőbe sok értékes anyag. Azóta csökkent ugyan az üzem »portermelése« és ritkábba­k lettek a panaszok, de a végső megoldás szerinte is az üzem elhelyezése Buda­pestről. Völgyi Ferenc, a vállalat tervosztály vezetője elmondot­ta: egyetértenek a kitelepí­téssel, amely remélhetőleg már ez év harmadik negyedé­ben megkezdődik. A Meder utcai te­lep legporosabb gépét, a földpáti és zebegényi mész­kőőrlőt a befejezéséhez köze­ledő zebegényi őrlőműbe tele­pítik át. A tervek szerint a nyáron megindul a kísérleti gyártás és a budapesti tele­pek az üzemrészek elkészülé­sének sorrendjében kerülnek Zebegénybe. A Meder utcai telep elköl­­töztetése a fővárosból nem új­keletű probléma. 1961-ig számtalan határozatot hoztak, amelyeket azért nem tudtak megvalósítani, mert nem volt hova költöztetni a népgazda­ság számára oly fontos ás­­ványőrlő berendezéseket, bár az üzemeket annak idején át­meneti jelleggel létesítették és mindkettőnek több évvel ezelőtt lejárt már a »tartóz­kodási engedélye«. A Nehézipari Minisztérium érc- és ásványbányászati fő­osztályán Alföldy László fő­osztályvezetőhelyettestől meg­kérdeztük, mennyire való­színű, hogy érvényt tudnak szerezni a kitelepítési határo­zatnak? Elmondotta, hogy az új üzem, amely 30 millió fo­rintos költséggel épül Zebe­­gényben, csaknem teljesen készen van. Ide kerül a Me­ier utcai telep egy része. A következő évben 100 millió forintos költséggel bővítik a hegyaljai ásványbánya mádi őrlőüzemét és a kormány­­határozat szerint 1962. decem­ber 31-ig valamennyi buda­­pesti ásványőrlő üzem el­kerül­ a fővárosból. Kő Tamás NÉPSZAVA

Next