Népszava, 1961. június (89. évfolyam, 128–153. szám)
1961-06-01 / 128. szám
99Milyen jók az emberek, hogy ide küldtek el Mozgalmas napok Galyatetőn A német kollégát — annak rendje-módja szerint — körbekalauzolták a Galya-szállóban. Őszinte elismeréssel nyugtázta az üdülő kényelmét, a tisztaságot, a szobák berendezését, elakadt szava a fenséges kilátástól, a táj, a természet nyújtotta pompától, de igazán akkor nyílt kerekre szeme a csodálkozástól, amiami pedig a csoportokat illet, mind szélesebb rétegeit fogják át a dolgozó embereknek. Az üdülőjegyek újfajta elosztási módját dicséri például az a tény, hogy jelenleg 70 százalékban vidékiek üdülnek Galyatetőn. Az ország különböző tájain dolgoznak — ki-ki képességei szerint — s itt kitűnően megférnek egymás mellett, kis közösségeket alkotva a megérdemelt nyugalomban, szórakozásban. Ilyen kis csoportokba verődve, jókedvűen, hangos nevetéssel, beszélgetéssel érkeznek vissza a délelőtti kirándulásról is. A sokat ígérő májust meghazudtoló időjárás sem képes kedvüket szegni. — Kiránduláshoz, sétához ez is megfelel, az épületben pedig fűtenek — mondják. — Az idő ellen csupán annyi a kor meghallotta, hogy 130 főnyi személyzet szolgálja 258 beutalt kényelmét. 1:2! Valóban, sokatmondó arány ez! Magában hordja az igazán gondtalan, minden igényt kielégítő pihenés lehetőségét. És ez a lehetőség apró örömökben testet öltve, kéthetenként válik valósággá, egy-egy üdülőcsoport életében. kifogásunk, hogy gyorsan múlik — teszik hozzá nevetve. Fabó Erzsinek, az örménykúti állami gazdaság baromfigondozójának különösen jó a kedve. — Öt lapot kaptam ma hazulról — lobogtatja nevetve kezében a képeslapokat. — Győzi-e majd válasszal? — Muszáj — feleli —, meg azután van is miről beszámolni.Ilyen szép helyen nem voltam még életemben. Ez ugyan egymagában nem sokat mond, mert Fabó Erzsike igencsak fiatal még. De véleményét idősebb szobatársa, a kisújszállási városi tanács hivatalsegédje is megerősíti. — Nem győzzük dicsérni az ellátást. Naponta ötféle étel között válogathatunk — lelkendezik Kiss Károlyné. — Rengeteget fényképezünk, hadd lássák az otthoniak, hol mindenütt jártunk, annyi munkában eltelt esztendő után először tölthetnek együtt két hetet a pihenésben. A 130 főnyi személyzet munkája, fáradozása — amint az elhangzottak bizonyítják — bőséggel megtérül az elismerő véleményekben, az üdülővendégek hálájában. Szántó Sándorné portás egyike az üdülő legrégibb dolgozóinak. Répas Géza, a szakács, »közvetve« — főztje után — egyike a legnépszerűbbeknek, Bajor Ernő igazgatóhelyettes a »népjólét« éber őre, Dóró Gyula igazgató még »új ember« Galyatetőn, de jó hírét az üdülők körében már megalapozta Hajdúszoboszlón és 126 társuk, mind arra igyekeznek, hogy felejthetetlenné tegyék a Gályán töltött két hetet. Megérdemlik hát, hogy egyszer az ő nevük is nyilvánosságra kerüljön, s a német újságíró kolléga szintén bejegyezte magyarországi emlékkönyvébe. Lukács Mária Ötféle választék az ebédnél „Legközelebb már magamtól jövök“ — A fényképezésről jut eszembe — és képeslapot tesz elém — ez a kisújszállási tanácsháza. Nincs még egy ilyen szép tanácsháza Szolnoktól Debrecenig — büszkélkedik és zavarában pirosra gyúlva fűzi hozzá. — És milyen jók az embereik, hogy engem ideküldtek. — Engem is úgy küldtek. Biztatni kellett, hogy jöjjek üdülni, mert még sose’ voltam —• szól közbe egy fiatal, szőke, szép szál legény. Balogh András, az EMAG munkása. — Ki volt az, aki biztatta? — Sváb Ferenc, a szakszervezeti bizalmim. Azt mondta, menjek csak üdülni, megérdemlem, mert rendesen dolgozom. És addig-addig magyarázott, amíg ráálltam. — Megbánta-e? — Legközelebb már nem kell kétszer mondani, jövök Az idősebbek Az idősebbek a kevésbé mozgalmas sportokat űzik. Kártyáznak, biliárdoznak. Varga József, a 11-es Építőipari Vármagamtól is — legyint mosolyogva a fiatalember. Már indulnánk ebédelni, de erről még eszébe jut valami Fabó Erzsikének. — Azt is meg lehet ám írni — fordul vissza és kicsit szégyenlősen nevet — hogy az első héten másfél kilót híztam. — Én meg kettőt — toldja meg Balogh András búcsúzóul, átadva a szót Biró Lászlónak, a 19 éves nyíregyházi állategészségügyi tech- nikusnak, aki arról híres az üdülőben, hogy második helyezettje a házi ping-pong bajnokságnak. — De a pálmát a Kovács házaspár vitte el — hárítja el szerényen a dicséretet Biró Laci. — Ha nem is a pálmát, de a két tortát feltétlenül — világosít fel Molnár György, a kultúrfelelős. — Kovács Imre, a férfi, felesége pedig a pej ping-pong bajnokunk, öröme és gondja saját kőművese a KISTEXT- ben dolgozó feleségével együtt a »snapszli hívei«. Nagyon jól érzik magukat, hiszen A megrendülés, amelyeta Madách Kamara Színház új bemutatójának, az »Elveszett paradicsom«-nak láttán és hallatán átélünk — két forrásból táplálkozik. Egy kivételes adottságú író drámaalkotó képessége, nagy mélységekből felfakasztott emberábrázolása, nagy tehetsége az élet bonyolult egészének tömör művészi kifejezésére — ez az egyik forrás, az első. A második: egy rendkívüli képességekkel, a nagyot, maradandót alkotás oly sok feltételével, de tragikusan rossz idegrendszerrel született ember — s rá-adásul személyes barát — keserves vívódásának átélése, immár utólag. Az utolsó nagy ellentmondás, s az utolsó nemes és gyönyörű tett a szerző, a néhány hete döbbenetes hirtelenül elhunyt Sarkadi Imre életében, holott valószínű, hogy többé-kevésbé tudatosan saját Requiemjét írta, s »halálát évők« szavaival híres nyelvemlékünket, a halotti beszédet idézte — egész művével az életet dicséri, a tevékeny, fénylő, tartalmas emberi életet, rábeszél az örömre, amely tiszta és gyönyörű. Bizonyosan nem véletlen, hogy a darab címe egybeesik Miltonéval, a három évszázad előtti világtalan zseni fő művével, hiszen egybeesik néhány filozófikus gondolata is. A »vállalni önmagunkat« vezérmotívum mindkettőben. Ennek a színműnek mégis pontosabb, hűségesebb meghatározása volna valami olyan, hogy: hinni kell! Erről szól a darab — erről szól hozzánk az életünk is nap nap után. Hinni cselekedeteink ragyogó értelmében és maradandóságában, ezer, vagy százszor ezer keserűség mellett is hinni az emberben, akinél tökéletlenségében is nincsen tökéletesebb, hinni a munkában, a bizalomben, a szerelemben, önmagunkban, hinni az életben. E hit nélkül az emberi élet megszűnik az lenni, ami. Vagy egyszerűen megszűnik — s ez értelmetlen és borzalmas. Az »Elveszett paradicsom« középpontjában egy nagy tehetségű, tartalmas és érdekes ember áll, egy »félresikerült zseni«, akiből ennek a hitnek egyik legfőbb eleme hiányzik, nem hisz önmagában. Nincsen ennél tragikusabb tévhit, óhatatlanul roppant méreteket ölt, mindenre kiterjed, keserűvé és boldogtalanná tesz. Drámai tömörítésben életének olyan órájában találkozunk ezzel az emberrel , s melyikünk életének nincsenek ilyen sok gyökérből táplálkozó végletes órái! —, amely az egészet, évtizedek lényegét sűríti magába. És itt és ekkor találkozik ez az ember két másikkal, akinek hite van, gyönyörű, megingathatatlan hite, célja és távlata. Az egyik tizenkilenc éves szép lány — szebbet keveset rajzolt meg új irodalmunk — a másik hetvenöt éves, a tulajdon édesapja, akinek töretlen életerejével, a társadalom értelmes haladásába vetett nagy hitével igazán ugyancsak most találkozik. Megmentik vajon a rászakadó nagy érzések, nagy felismerés megmenti vajon a gyönyörű szerelem ezt a mi hitetlen emberünket? Nem tudjuk — csak aggódva reméljük a darab végén. Reméljük, hogy mégsem veszíti el a »paradicsomot«, az életet, amelynek az ereje oly végtelen, oly fenségesen óriás. A darab egyik jelenetében a lelkében keservesen szenvedő hős (bár a dráma igazi »hőse« a szó eredeti értelmében, a bátran élés, a nehézségek merész vállalása dolgában a lány és az apa felsértett kezének vérével öntözi meg apja egyik jövőnek nevelt növényét. Persze, hogy jelkép, hiszen minden igaz szenvedésnek, minden igaz vívódásnak egyetlen dolog adhat nemességet és értelmet: ha fájdalmával, tapasztalatával, könnyével és vérével öntözi, »trágyázza« a szüntelen viruló emberi életet, az előadás olyan szép, mint ** a mű. Pártos Géza legjobb rendezése életében: finom, fojtott, egyszerű tónust honosított meg minden vonatkozásban — helyes stílusát a kis szereplőgárda minden művészénél sikerült érvényre juttatnia. Ezt a stílust őrzi Köpeczi Bócz István díszlete is és Mialkovszky Erzsébet csendesen jellemző ruhái. Szemere Vera, Ilosvay Katalin, Dajbukát Ilona, Ujlaky László, Árva János és Bodor Tibor elsőrendűen csillantják fel alakjaik énjéből éppen azt az árnyalatot, amely a tömör dráma lényegének kiegészítése. Horváth Jenő egyszerűen bölcs, »halhatatlan« életszeretetével cseppet sem hivalkodó öregembere mélységesen szép és igaz emberábrázolás. A dráma rendkívül összetett jellemű központi alakját Gábor Miklós formálja meg kimagasló színészi eszközökkel. A jeles színművész éppen ilyen alkatokat kelt életre a leghűbben — ez már a Lorenzaccióban is kiviláglott. Hadd szóljunk külön ezúttal Váradi Hédiről, akinek játékát ebben a megrázóan szép színműben nemcsak saját legmagasabbrendű művészi megnyilvánulásaként értékeljük, hanem a nő, a legszebben értelmezett szerelemtől emberré, asszonnyá érő lány egyik legszebb megformálásaként, amellyel találkoztunk színpadainkon. Olyasféle, mint a csokor virág, amellyel a színpadra lép, s amely azután egy suta öntözőkannában hervadatlan végig ott is marad: szép, természetes, száz színű, s ha sokáig nézi az ember, könnyen könny szökik a szemébe. Rajk András Elveszett paradicsom Sarkadi Imre utolsó színműve a Madách Kamara Színházban 2 _ÉS A . SZÜRKE L. Mándy Iván ifjúsági regénye magyar filmen Széles változatban is Bemutató: június 15. Kiterjesztik a többműszakos munkarendet a kohó- és gépiparban Szerdán került nyilvánosságra a kohó- és gépipari miniszter utasítása, amely a többműszakos munkarend kiterjesztéséről intézkedik. Az iparvezetés szükségesnek tartja, hogy a termelékeny gépek ne egy, hanem két-három műszakban dolgozzanak, a régi berendezéseket pedig adják át kisebb üzemeknek, az egészen elavultakat selejtezzék ki. Az új munkarendet fokozatosan, 1962. december 31-ig vezetik be, amiről termelési tanácskozásokon tájékoztatják a dolgozókat. A számítások szerint a második műszak kihasználása, az új munkarend bevezetése után eléri az első műszak 60—90 százalékát, jelentékeny mértékben fogják hasznos munkára a korszerű berendezéseket, automatákat, gépsorokat, a harmadik műszakban is. (MTI) A helyes mezőgazdasági küldöttség Mezőhéken Az Akadémia központi folyó- ► iratának, a Magyar Tudomány► nak májusi számában Hevesi I ► Gyula akadémikus a tudományos * 1 haladás erkölcsi mozgatói címmel , helyettes vezetésével szerdánti“é”,ir tbe”1 mér**ti* f ” 1 űrkutatás sikereit. A lap közli Szabó Imre akadémikus beszámolóját az UNESCO múlt évi XI. általános konferenciájáról és Sándor Pál egyetemi tanárnak az* Akadémia és a béketanács emlék- ünnepségén elhangzott előadását a ~♦Francis Baconról. A folyóirat teljes szövegében közli az Akadémia * idei közgyűlésén elmondott elnök-ségi beszámolót és összefoglalja a közgyűlés munkáját. A hazánkban tartózkodó lengyel mezőgazdasági küldöttség Stefan Ignaz miniszterelnök Mezőhékre látogatott. A küldöttség felkereste a déki állami gazdaság alcsiszigeti üzemegységét. Ebéd után a szomszédos mezőhéki Táncsics Tsz-be látogattak, majd a kora esti órákban Debrecenbe utaztak. (MTI) f Elutazott S. K. Palil, a [India földművelésügyi minisztere ► S. K. Patil, az Indiai Köztársaság földművelésügyi minisztere — aki Losonczi Pál földművelésügyi miniszter meghívására néhány napos látogatást tett hazánkban — szerdán reggel elutazott. S. K. Patil elutazása előtt az MTI-nek adott nyilatkozatában a többi között kijelentette: Az országaink közötti _♦ kapcsolat már az elmúlt években is kedvezően alakult, most szeretnénk még szorosabbra fűzni a magyar és az indiai mezőgazdaság kapcso- £ latát. Első lépésként javasol- £ tam a mezőgazdaságban mun-kálkodó tudósok, kutatók, gya-* korlati szakemberek és az* egyetemek együttműködésé- * nek, illetve tapasztalatcseré-* jének kibővítését. " Megjelent a Magyar Tudomány májusi száma Ünnepel az emberiség . Szovjet riport film Gagarin űrrepüléséről * Június 1-től a híradó és BUDAI HÍRADÓ filmszínházak műsorán NÉPSZAVA Gerald Götting Kállai Gyulánál Kállai Gyula, a Miniszteri tanács első elnökhelyettese fogadta a hazánkban tartóz-3kodó Gerald Göttinget, a Né-3émet Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökhelyet-3 tesét, a Keresztény Demokra- 3 ta Unió főtitkárát, valamint a jó kíséretében levő Kari Ord- 3nungot, a CDU titkárát. KEZDŐ SZAKEMBEREK ELHELYEZÉSE A felsőiskolák (egyetemek, főiskolák, akadémiák, tanító- és óvónőképzők, felsőfokú technikumok) nappali tagozatán végzett kezdő szakemberek részére biztosítani kell, hogy a tanulmányaik során szerzett szaktudásuk kiegészítéseként képzettségüknek megfelelő munkavállalásuk első két — megfelelő előzetes gyakorlat esetén egy — évének ideje alatt az arra leginkább alkalmas munkaterületen széleskörű szakbavágó gyakorlatra tehessenek szert. Azok a vállalatok, amelyeket a miniszterek kezdő szakemberek alkalmazására kijelöltek, a felettük felügyeletet gyakorló minisztériumok útján kötelesek a felsőiskolákon a munkahelyekre vonatkozó pályázati felhívásokat közzétenni. A benyújtott pályázatok elbírálása során figyelembe kell venni a felsőiskolai tanulmányi és társadalmi szervek véleményét is. (21/ 1961. (V. 25.) Korm. számú rendelet 1. §. és 3. §.) ALBÉRLETI BÚTORHASZNÁLAT DÍJA Bútor, ágynemű és a lakót helyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért * csak annyi személy után szabad legfeljebb havi száz-százforintot felszámítani, ahány * személy lakik az albérletben adott helyiségben, feltéve, hogy a bérlő (tulajdonos) a helyiségben lakó minden személy számára biztosítja a fek* vőhely, a szekrény és az ágynemű kizárólagos használatá- nak lehetőségét. Ha a bérlő(tulajdonos) az albérlő részéreágyneműhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címénszemélyenként legfeljebb havihetvenöt forintot szabad felszámítani. Az albérlőtől a bérlővel (tulajdonossal) közösen | használt mellékhelyiségek takarításáért külön díjat követelni vagy kikötni nem szabad. (3/1960. (VIII. 28.) ÉM— J PM. számú együttes rendelet 124. §.) pHílri betegségből eredő rokkantság esetén a munkabér hatvanöt százaléka, egyéb okból eredő rokkantság esetén a munkabér ötvenöt százaléka; IIL csoportbeli rokkant törzsnyugdíja: üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetén a munkabér hatvan százaléka, egyéb okból eredő rokkantság esetén a munkabér ötven százaléka. A rokkantság résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja az előbbiekben meghatározott megfelelő törzsnyugdíjnak a munkabér annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány év a rokkantsági teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet 29. §.) TSZ PÁRTOLÓ TAG HOZZÁJÁRULÁSA A pártoló tag által a termelőszövetkezet tulajdonába adott termelőeszközök és egyéb vagyontárgyak megállapított értékéből az alapszabályban meghatározott hányadot kell a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolni. A levonás után fennmaradó összeget az alapszabályban megállapított módon és időben kell a pártoló tag részére kifizetni. A pártoló tagot — a levonáson túlmenően — a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz, sem pedig más alaphoz vagy a termelőszövetkezet beruházási és üzemviteli kiadásaihoz való pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulásra kötelezni nem lehet. (13/1960. (V. 3.) FM. számú rendelet 6. §. (2) bekezdés.) [ A ROKKANTNYUGDÍJ [ ÖSSZEGE | A rokkantsági teljes nyugdíjra jogosult I. csoportbeli [rokkant törzsnyugdíja: üzemi, balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetén a munkabér ’ hetven százaléka, egyéb okból eredő [rokkantság esetén a munkabér 160 százaléka; II. csoportbeli [rokkant törzsnyugdíja: üzemi [ balesetből vagy foglalkozási Marokkói szakszervezeti vezető a Szaktanácsban Dahbi Abdallah, a Marokkói Munkásszövetség (UMT) küldötte, a marokkói postásszakszervezet főtitkára egyhónapos magyarországi tanulmányútja végeztével látogatást tett a Szaktanácsban, ahol Szilágyi Sándorral, a Szaktanács nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével folytatott hoszszabb megbeszélést. A marokkói vendég köszönetét tolmácsolta a szívélyes fogadtatásért, amelyben a magyar szakszervezetek és dolgozók részesítették, és azokért az értékes tapasztalatokért, amelyeket alkalma volt országunkban szerezni. Kijelentette: a marokkói szakszervezetek a magyar szakszervezetekkel és dolgozókkal a jövőben szeretnék sokoldalúan tovább szélesíteni testvéri kapcsolataikat. A HÉT ÚJ FILMJEI! A BÚCSÚ Döbbenetes erejű nyugatnémet filmdráma. Rendezte: Wolfgang Staudte. 14 éven alul nem ajánlott Corvin Vörös Csillag (de.) A REPÜLŐ 9-KOR INDUL Egy asszony találkozik a szerelemmel. Szovjet film 10 éven alul nem ajánlott Szikra (du.) Felszabadulás Puskin (de.) NEM NŐSÜLÖK Színes, zenés román filmvígjáték Korhatár nélkül Május 1. (du.) Művész (egész nap) Park Kertmozi 1961. június 1