Népszava, 1961. július (89. évfolyam, 154–179. szám)
1961-07-02 / 155. szám
TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TB >WW,W*#,,*WW*J*W**WJWW******WW*WW*WW*«»WWWWWW*W«W«W«W«W«W«W«WWWWW«<JJMWWWWWWWWWW<WWMW<«<«l>»«^^ Bakdaru átalakításával gépesített földkiemelés A Közlekedési Építő Vállalat három dolgozója, Pusztai László, Eleméri József és Kocsis László újításával gépesíthető a dúcolt és dúctalan munkagödörből való földkiemelés. Ezt a munkát eddig általában nehéz és hosszadalmas módon kézzel végezték, az építkezéseken — elsősorban a csatornák építésénél — a földmunka az összes munkaóra-szükségletnek mintegy 50—60 százalékát tette ki. A kézi munkával végzett földkiemelés költsége — a mélységtől függően — eddig köbméterenként körülbelül 30—50 forint volt, az újítás alapján azonban csak körülbelül 5 forint. Az újítók az építőiparban elterjedt bakdarut alakították át a gépesítés céljára. Az önjáró konzolos vagy konzol nélküli, kisvasúti sínen mozgó villamos bakdaru - gerendája mellé párhuzamosan egy másik gerendát helyeznek konzolos vagy konzol nélküli megoldással. Az U gerendák felső felületén, mint felső pályán, villamos hajtású, négykerekű futókocsi gördül. A futókocsira két, ugyancsak villamos hajtású csörlőt szerelnek, ezeket villanymotorok hozzák mozgásba — így nyitják, zárják és emelik fel a két kötéllel működtetett markolót. Mind a futókocsi, mind pedig a csörlők motorjait 24 V-os távvezérlés irányítja. A csörlőkett és a futókocsit végállás-kapcsolóval szerelik fel. A kezelőasztalt a daru egyik alvázán helyezték el. A markoló meghatározott állását rugós balansztartó biztosítja. A bakdaru átalakításával sikerült a kézzel, vagy részben géppel külön-külön végzett munkafázisokat összehangolni. Az új gép alkalmazható csatorna és egyéb alapozási munkák földkiemeléséhez, dúcolt és dúctalan árokból egyaránt, továbbá markolóval való víz alóli földkiemeléshez és víz alatti betonozás elvégzéséhez; eliszaposodott nyílt csatornaárok és folyómeder kotrásához; kutak és kútalapok süllyesztéséhez. Alkalmazása leggazdaságosabb egy méteres vagy ennél szélesebb nagyszelvényű csatornák építésénél, vonalas alapozási munkáknál, általában ott, ahol a működéséhez szükséges terület biztosítva van. Az átalakítást az üzemi karbantartó műhelyek is el tudják végezni, hozzávetőleg 8—12 ezer forintos költséggel. Üzemeltetéséhez csupán a gépkezelő, s esetenként egy segédmunkás szükséges. Teljesítménye: kilencórás műszakot számítva, dúcolatlan árokból 90—100 köbméter, dúcolt árokból 70—80 köbméter. Az átalakított gépi berendezést a markoló leszerelésével ismét eredeti feladatára, teheremelésre lehet használni. Az újítást a Közlekedési Építő Vállalat a rövidesen meginduló hódmezővásárhelyi csatornaépítés földmunkáinak gépesítéséhez is felhasználja. ISMERETLEN EMBERFAJ L. S. B. Leakey, a neves angol antropológus eddig nem ismert emberfaj maradványait fedezte fel a tanganyikai olduval-szakadékban. A két ősember — egy felnőtt és egy gyermek — csontvázainak töredékéire abban a körzetben bukkantak, ahol korábban Leakey professzor a Zinjanthropusnak (Zinja ősi arab nyelven Kelet-Afrika, anthropus , görögül ember) maiomember maradványait felfedezte. A rétegek fekvésének pontos tanulmányozása alapján a csontvázmaradványok korát Leakey félmillió évre becsüli. A csontváz-töredékkel együtt olyan csontszerszámot is találtak, amelyet feltehetően a bőrök megmunkálására használtak. Leakey bizonyos benne, hogy a most feltárt szerszámot az eddig ismeretlen emberfaj használta, s nem a már korábban megtalált Zinjanthropusok. Az eddig ismeretlen emberfaj régebben élt, mint a Zinjanthropusok, mégis jobban hasonlít az emberhez. A mintegy 11 éves korában elpusztult gyermek csontvázát majdnem teljes egészében sikerült megtalálni. Koponyáján nincs olyan nyíl alakú taréj, mint a Zinjanthropusén. Ennek alapján Leakeynek az a véleménye, hogy az eddig nem ismert emberfaj hominida (előember) volt nagyobb agytérfogattal, mint a Zinjanthropus. Hanem a gyermekkoponyában olyan szemfogakat találtak, amelyek a 30 millió évvel ezelőtt élt kelet-afrikai emberszabású majmok szemfogaira emlékeztetnek. A leletekből egyébként kétségkívül megállapítható, hogy az eddig ismeretlen emberfajtának sokkal szélesebb mellkasa volt, mint a modern embernek. Sajnos a leletből sem a gyermek nemét, sem magasságát nem lehet megállapítani. Annyi azonban teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a koponyájára mért hatalmas ütés ölte meg — félmillió évvel ezelőtt. ÚJ HOLT-TENGERI LELETEK Néhány évvel ezelőtt nomád arab pásztorok ősi papirusztekercseket találtak a Holt-tengert övező sziklák barlangjaiban, hasadékaiban — ezek a leletek annak idején lázba hozták az archeológusokat. E páratlan értékű leletek nyomán néhány héttel ezelőtt 160 tagú expedíció indult a Holt-tengertől nyugatra fekvő sivatag átkutatására. A jobbára önkéntesekből álló expedíció helikopter segítségével közelítette meg a pusztaság szikláit, s az archeológusok köteleken ereszkedtek le a mély barlangokba, sziklahasadékokba. A korszerű fémkereső műszerekkel számos fémtárgyat, bronz és réz szerszámot, vésőket, kalapácsokat, vázákat, gyertyatartókat és kürtöket tártak fel, továbbá számos faragott elefántcsont-tárgyat, csontvázat, pergamen- és papirusztekercset találtak. Az egyes leletek az időszámításunk előtti 3500-tól az időszámításunk utáni 135-ig tartó korszakból származnak. A papirusz- és pergamentekercsek egy részét a zsidóknak a rómaiak elleni felkelése idején, i. sz. 135-ben rejtették el; néhányuk Bar Kochbának, a felkelés legendás vezetőjének a felkelőkhöz intézett parancsait tartalmazza. A leletek feldolgozása még most folyik, s a szakértők véleménye szerint számos tekintetben nagy jelentőségű lesz. FESTÉKKEL A TENGERÁRAMLATOK nyomában Az amerikai Columbia egyetem tengerkutatói nagy** szabású kísérletsorozatot végeznek 1962-ben: különleges fluoreszkáló festékanyag segítségével a tengeráramos mozgását és a vízrétegek cserélődési folyamatait vizsgálják majd. A kísérleteket az Atlanti-óceán északi részén kezdik majd, s az óceánok több térségében folytatják. a vizsgálatoknak az is céljuk, hogy ezen a módon ellenőrizzék a régebbi atomkísérletek során keletkezett, valamint a tengerparti atomkísérleti telepekről a tengervízbe jutott rádióaktív anyagok elosztását. A vizsgálatokhoz különleges fluorométereket szerkesztettek; ezek a készülékek a tengervízbe került festéket még ötvenmilliószoros hígításban is kimutatják, ezenkívül mérik a vízminta hőmérsékletét és a mélységet, ahonnan a mintát vették. A kísérlet során a rádióaktív anyagoknak a tengeri élőlényekre gyakorolt hatását is vizsgálják majd. FOGAMZÁSGÁTLÓ növények Az állattenyésztők már régen felfigyeltek rá, hogy azok az állatok, amelyek a hegyi legelők bizonyos térségeiben legelnek, kevésbé termékenyek, mint a más térségekben táplálkozó állatok. Angol állatorvosok, botanikusok és biokémikusok most elhatározták, megkísérlik felderíteni, milyen növényfajok idézik elő ezt a jelenséget, s megpróbálják kivonni a növényekből ezt az anyagot. Mindenekelőtt jegyzékbe akarják foglalni azokat a növényeket, például egyes fenyőféléket, amelyeknek levelei vagy az erdő talajára lehullott termései elfogyasztva feltehetően összefüggésben állnak az egyes állatok elvetélésével. Majd következő lépésként megpróbálják elkülöníteni és vegyelemezni az elvetélést előidéző vegyületet, s megkísérlik, hogy bizonyos vegyszerek adagolásával mesterségesen megakadályozzák az állatokban hatását. E kutatásokkal azt is remélik, hogy a kivont vegyületet talán az orvostudomány is felhasználhatja nagyhatású fogamzásgátló szerként. REJTÉLYES ►►NAPSZELEK« A március 25-én felbocsátott Explorer X. amerikai mesterséges égitest, amely útja során mintegy 250 ezer kilométernyire távolodott el a Földtől, műszeres méréseivel megcáfolhatatlanul bebizonyította a korábban sokat vitatott «napszelek« létezését. A mérések szerint ezek a »szelek« protonfolyamok, s sebességük eléri a másodpercenkénti 1450 kilométert. Amerikai fizikusok nyilatkozatai szerint ezek a »szelek« feltehetően állandóak. A bolygóközi mágneses térerősséggel kapcsolatban végzett mérések alapján amerikai tudósok azt is kijelentették: mindinkább valószínűnek látszik az az elmélet, hogy a Földet övező térségek bolygóközi mágneses tere voltaképpen a Nap kiterjedt mágneses tere, amelynek kiterjedését a napszelek okozzák. Az Explorer X. egyébként március 27-én észlelte az egy nappal korábban végbement hatalmas napkitörést, s műszerei szerint a napkitörésből származó részecskék sebessége elérte az óránkénti ötmillió kilométert. z ŐSI MONGOL TEMETŐT TALÁLTAK SZIBÉRIÁBAN Szovjet régészek Kelet- Szibériában, Csircsira közelében, a XIII-XIV. századból származó ősi mongol temetkezési helyre bukkantak. A jó állapotban levő sírok egyikében vaspántokkal övezett fakoporsót találtak, benne egy hét év körüli fiú csontvázával. A gyermek selyemből készült ruháját, sapkáját és kis bőrcsizmáját jó állapotban tárták fel. A koporsóban kantárral, zablával felszerelt nyergen, íjon, tegezen és nyilakon kívül bonyolult szanszkrit írással díszített ezüsttálat is találtak. Szergej Kiszeljov professzornak, az ásatások vezetőjének véleménye szerint a fiú nemesi családból származó láma volt. Csircsira városa ahhoz a 20 középkori mongol erődítmény városhoz tartozik, amelyeket a Szovjetunió területén fedeztek fel. FEHÉR karakül juhok Szerte a világon kísérleteznek fehér karakul juhok kitenyésztésével — az eddigi kísérleteket azonban nem kísérte szerencse. Nemrégiben híre érkezett, hogy egy üzbég kutatócsoportnak sikerrült fehér szőrű karakül juhokat kitenyésztenie. Az állatok gyapja egyenletesen göndör, ellenálló, hófehér és az eddigiektől eltérően nem kell fehéríteni — közvetlenül festhető. A tudomány műhelytitkaiból 8 „Önhűtő A rideg keményfémek fúrása sok problémát okoz a modern technikában. A fúrószár és a munkadarab felhevülése következtében a fúrás nem elég folyamatos, a szerszámot gyakran kell cserélni, vagy újra kell élesíteni. Egy angol gyár nemrégiben új típusú, fúrógépet szerkesztett e hibák kiküszöbölésére. Az új gép szerszáma keményfém végű, üreges fúró, amelynek nyílásain fúrás közben 10:1 arányú vízolaj keveréksugár zúdul nyomás alatt a fúrási felületre. A folyadéksugár egyrészt meggátolja a munkadarab felületének felhevülését, másrészt egyúttal a forgácsot is lesöpri a fúrásról. Az új fúró nem hosszú spirál alakú forgácsot tör a fúrógép pel, hanem kis szemcséket választ le a fém felületéről, ennek következtében legtöbbször utócsiszolásra sincs szükség. A fúrási sebesség általában eléri a percenkénti 60 métert, s minél gyorsabban dolgozik a gép, annál jobb a furat minősége. Szabadtéri szereo-hangosítás A nyugatnémet Telefunken-gyár térhatású szabadtéri hangosító berendezésekkel kísérletezik. Az eredményes kísérletek után rövidesen megépítik a világ első nagy teljesítményű hangerősítő berendezését, amelynek minden egyes csatornája 300 watt teljesítményű lesz. Hangszóróként kütömeges hangverő oszlopokat alkalmaznak majd; ezek az oszlopok összesen ] 48 hangszórórendszert ] foglalnak majd magukba, és akkora területet szórnak be térhatású hanggal, amekkorán hatezer ember fér el. Élelmiszertartósítás fagyasztásos szárítással Írországban röviddel ezelőtt helyeztek üzembe egy nagy kapacitású gyárat, amely fagyasztásos szárítással tartósítja a különböző élelmiszereket. A fagyasztásos szárítás nem új eljárás, sok éve alkalmazzák pl. a vérplazma tartósítására. Lényege: a tartósításra kerülő terméket megfagyasztják, majd szublimálják, tehát a megfagyott vizet, , a jeget anélkül párologtatják el belőle, hogy előzőleg megolvadva, ismét vízzé változna. Ennek óriási előnyei vannak: az így tartósított termékek hűtés nélkül évekig eltarthatók, megtartják eredeti térfogatukat, alakjukat és színűket, illóanyagaiknem távoznak el, feloldva visszanyerik eredeti aromájukat. A szakértők szerint az ilyen élelmiszeerek elkészítve nem különböztethetők meg a friss élelmiszerekből készített t ételektől. Fagyasztásos szárítással egyébként készételek, sült, főtt húsok épp úgy tartósíthatók, mint gyümölcsök, zöldség-]; félék, gyümölcslevek —1; tartósítás után bádogdobozba helyezés nélkül i» is évekig eltarthatok. An]gol mérnökök nemrégiben;; olyan eljárást dolgoztak;; ki, amellyel a fagyasztó-;! sós szárítás művelete;! rendkívül meggyorsítható.;! Az új ír üzem már ezt a;! gyors technológiát alkal- mlmazza, s nagyüzemi méretekben termeli a fagyasztásos szárítással tar- ;!tósított élelmiszereket. Antisztatika ] Az iparban sok problémát okoz, hogy egyes gyártmányok (textiliák, műanyagtárgyak stb.) , gyártás közben villamossággal töltődnek fel, sport vonzanak magukhoz. [Mindeddig úgy segítettekezen, hogy a késztermékét nagyfeszültségű berendezés mellett vezették ■el; az itt termelődött io n ventillátor nők semlegesítették a? termék sztatikus töltését. ]. Angliában most olyan, j antisztatikus ventillátora- ] kat hoztak forgalomba, amelyek a termelt iono- i kát ráfújják a termékek-; re, s egyszerre mintegy 1,5 m-es térségben semle-]gesítik a késztermékek]. sztatikus töltését.] NÉPSZAVA RADARVISSZHANG A VENUSRÓL Néhány héttel ezelőtt az amerikai Mojave sivatagban felállított mesterséges holdkövető állomás berendezéseivel sikerült tiszta, jól azonosítható radarvisszhangokat felfogni a Venusról. A radarjelek hat és fél perc alatt értek oda és vissza a Venusról, amely ebben az időben mintegy 56 millió km-re tartózkodott a Földtől. Mintegy három évvel ezelőtt már létesítettek radarösszeköttetést a Venussal, azonban akkor a visszhangot a különböző rádióforrások annyira zavarták, hogy csak egyévi munkával sikerült azonosítani a visszaérkezett rádiójeleket. A kutatók a közeljövőben a Venus tengelyforgásának pontos idejéről kívánnak pontos felvilágosításokat szerezni radarvisszhangok útján. (Ismeretes, hogy a Venust elborító felhőtenger miatt optikai úton nem lehet megállapítani a bolygó tengelyforgását.) E program keretében változó frekvenciájú radarhullámokat bocsátanak ki majd a Venusra, a visszavert hullámok elemzéséből azután pontosan megállapítható a tengelyforgás. Újfajta teherautó-abroncsok Szovjet mérnökök olyan újfajta teherautógumiabroncsokat szerkesztettek a közelmúltban, amelyeknek keresztmetszete ívalakú. Az újfajta gumiabroncsok a laza utak talaját sem túrják fel, hanem keményre tapossák. , Helikopter-rotor műanyagból . Azamerikai Kaman repülőgépgyár új típusúhelikopter-rotorokkal végez kísérleteket. A forgórész üvegszálakkal erősített 'műanyagból készül és az 'előállító gyár szerint 'nemcsak olcsóbb, hanem a karbantartása is lényegesen egyszerűbb. A teljesen átlátszó forgórészek jóval tartósabbak, mint a fából, illetve fémből készültek. Beton-üveg A Szovjetunióban újfajta fűtőtestekkel szerelik fel az új házakat, lakásokat. Az újfajta fűtőtestek 6 cm vastagságú betonlapok, amelyekbe különleges üvegből készült csöveket ágyaznak. Az újfajta radiátorok sokkal jobban ellenáll fűtőtestek nak a korróziónak, mint a hagyományos öntöttvas;! fűtőtestek, ezért jóval;! partosabbak. Az alkalma-;! zott különleges üvegcsövek |! átmérője 13 mm, falvas-|tagságuk 3 cm. Először a |] radiátor üvegvázát készí-|| ;ik el, majd betonformá-1]an helyezik, beillesztik a f fémből készült kapcsolóelemeket, ezután ráöntik a megfelelő betonkeveréket, vibrálják és 15 órán át gőzölik. Az újfajta fűtőtestek 15 százalékkal olcsóbbak, mint az eddiigiek, s nem igényelnek különleges kezelést sem a szállításkor, sem a beszereléskor. Hő- és fagyállóságuk is sokkal jobb, mint az eddigi fűtőtesteké. A VILÁG LEGNAGYOBB TÁVVEZETÉK-RENDSZERE A Szovjetunióban a hétéves terv során több mint 156 ezer erőművet kötnek össze egyetlen hatalmas hálózattá. A Szovjetunió európai részén, az Urálban, a Volga mellett, a középső és a déli részeken működő 200 óriás erőművet már most is a világ egyik legnagyobb hálózata kapcsolja egybe. Az európai összekötő vezeték kiépítése nélkül 1500—1700 megawatt teljesítményű új erőműveket kellett volna létesíteni csak ezen a területen. 1965 végéig létrehozzák a Szibériát, Közép-Ázsiát és Észak-Kazahsztánt behálózó hatalmas távvezeték-rendszert is. Fékbetétek jelei A Szovjetunióban eredményes kísérleteket folytatnak a fékbetétek hőálló enyvvel való felerősítésére. E kísérletek során olyan ragasztót készítettek, amely jól bírja a rázkódást és a surlódást, a benzin, olaj és víz sem támadja meg, s mínusz 50—plusz 250 Cok közötti hőmérséklet e rősítése enyves különbséget is károsodás nélkül elviselt. Az összehasonlító kísérletek alkalmával az enywel felragasztott fékbetétek 40—50 ezer km után jobb állapotban voltak, mint a szegecselt fékbetétek. A fékbetétek ragasztása révén nagy mennyiségű színesfémet lehet megtakarani. Merülő olvasztás Szovjet kutatók új eljárást fejlesztettek ki a nem vastartalmú fémek olvasztására és finomítására. Az új eljárás lehetővé teszi az olvasztási hő jobb kihasználását, s jelentősen megnöveli az elektródok élettartamát. A Kazah Tudományos Akadémia tudósai által kikísérletezett eljárásnak az a lényege, hogy a villamos ívkemence elektródjait a hagyományos elrendezéssel szemben nem az olvasztott fém felett helyezik el, hanem hőszigetelő réteggel ellátva a fémbe merítik. Az elektródok között gázbuborékok keletkeznek, s ezek biztosítják a villamos ív keletkezéséhez szükséges hézagot a két elektród között. Az elektródok nem érintkeznek a levegővel, a belső hőmérséklet tehát jelentősen megnő, s ugyanakkor a hőveszteség is lényegesen csökken. ***#*******#«¥ Műanyag bányacsillék A liszicsanszki üveggyár nemrégiben megkezdte a műanyag bányacsillék sorozatgyártását. Rövidesen már más bányafelszerelési berendezéseket is készítenek majd műanyagból. Az ukrajnai Szeverodonszkbanmost hatalmas új üzem épül, amelyben bányacsilléken kívül bányatámokat és csöveket is gyártanak majd műanyagból. TOLSZTOJ REGÉNYÉNEK színes is magyarul beszélő nyugatnémet FILMVÁLTOZATA Feltámadás Széles változatban is 14 éven alul nem ajánlott Bemutató: július 6-án 1961. július 2