Népszava, 1961. szeptember (89. évfolyam, 207–232. szám)

1961-09-24 / 227. szám

MÁR KAPHATÓ vagy hamarosan az állami áru­házakban lesz mindaz a divatos modell, amelyet az elmúlt hét divatbemutatóján láttunk a Ma­gyar Sajtó Házában, a bemuta­tón konfekcióruhák szerepeltek, az Áruházak Textilfeldolgozó Vál­lalatának igen szép kivitelében. " Az új divatvonal az őszi-téli konfekcióruháknál is megtalálha­tó. A kabátok gallérja kicsi, leg­­többnyire bubigallér, a hátvonal egyenes, vagy tojás­forma, sok darabot láttunk a divatos Eszter­­házi-kockás anyagból, s szép számmal mutattak be háromré­szes délelőtti, délutáni komplé­­kat is. Rajzainkon: 1. Szürke Eszter­­házi-kockás szövetkompré, egye­nes vonalú aljból, kissé a test­hez tartott mellényből, kis kabát­ból áll. A bemutatón bordáskö­téssel készült, sötétszürke kártolt pulóverrel viselték. Ára 550 forint lesz. 2. Lila, bolyhos szövetkabát fe­kete perzsa műszőrme díszítés­sel. 3. Újvonalú, övvel és öv nélkül viselhető, egyenes vonalú, szür­ke-fehér Eszterházi-kockás őszi­kabát. 4. Banánsárga színben mutatták be a hátul gombolt felsőrészű, igen elegáns szabásvonalú kétré­szes szövetruhát, amelyet más színekben is 280 forintos áron árusítanak az Állami Áruházak. A mindenkinek előnyös szabású kétrészes ruha valószínűleg ke­resett darab lesz — éppúgy, m­it tres­-szalaggal szegett fekete szín­házi kiskosztümük, vagy a gyöngyhímzéses fekete délutáni komplétuk, amely kidolgozásban, eleganciában szalonmunkával ve­tekedett. MAGLÓDI MAGDA Földrajzi fejtörő 1. Indiában mi a hivatalos pénz­nem ? 2. Melyik országban halásznak — tonnasúlyban — a legtöbbet? 3. Hol van a DÍVSZ — Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség — székhelye? Szeptember 10-i rejtvény. ZENEI FEJTÖRŐ Megfejtés: 1. Pest és Buda egyesítésének 50. évfordulója alkalmára, 1923-ban. 2. Kisebb, szóló hangszerekből álló együttesekre írt zenemű­vet. 3. Zenei rögtönzés. 4. Szabó Ferenc. Nyertesek: Hraschek Ágnes, Bóka János, Demecs Mária, Vit­­rai Etelka budapestiek és Kóczán Imre, Szentgotthárd. E heti rejtvényünk megfejtését legkésőbb október 3-ig küldjétek be a szerkesztőség címére: Buda­pest, VII., Rákóczi út 54. A borí­tékra írjátok rá: »Gyermekrejt­vény­«. Csányi Gyöngyi: Babakel­tegető Kelj fel, baba, kelj fel! Felkelt már a reggel, benéz a szobádba kék-kerekre tágult játékos szemekkel. Kelj fel, baba, kelj fel játékos szemekkel! Ágyadba gurítja, óriási arany­labdáját a reggel. Volt egyszer, hol nem volt, volt valahol a Felvidék domb­jai és lankái között egy árva fiú. Apját a búbánat ölte meg, mert a falu leggazdagabb parasztja uzsorakölcsönt adott neki, végül zálogul elvette kis házát és földjét is. Jankónak nem volt hová menni, beállt hát tehénpász­tornak a gazdag paraszthoz, aki kegyetlenül és gonoszul bánt vele. Szegény Jankó az istállóban hált a tehettek kö­zött, s enni is csak száraz, fekete kenyeret kapott, azt is kőkeményet. Egy reggel, mikor Jankó kihajtotta állatait, egy éles bicskát is vitt magával, s a patakparti fűzfáról lemetszett egy vastag ágat. Addig-addig mesterkedett, amíg egy olyan tilinkót faragott magának, hogy nótája a madarak füty­­tjével is vetekedett. Fújta Jankó a tilinkót, fújta reggel­től estig, s a tehenek elfelej­tettek legelni, csak álltak, és hallgatták a Jankó furulyáját. Így ment ez naphosszat és hétszámra. Jankó kora reg­geltől késő estig furulyázott, a tehenek hallgatták, és nem legeltek, lesoványodtak, és hiába kínozták őket otthon a fejéssel, csak nem adtak egy csepp tejet sem. Mérges lett a parasztgazda, de kíváncsi is volt, hogyan le­gelteti Jankó az ő teheneit, miért fogynak azok napról napra, fogta hát magát egy szép napon, s kiment a lege­lőre, hogy a saját szemével lássa, hogyan pásztorkodik Jankó. Amint a legelőhöz ért meghallotta a furulyaszót, megmérgesedett. »Adta ha­szontalanja, mihaszna teker­gő, furulyázik itten, míg a marhák állnak és nem legel­nek, na, majd ellátom a fo­kosommal a baját.« De amint Jankó közelébe ért, és meghallotta a tilinkó szavát, megállt egy helyben, mintha megmerevedett volna, nem tudta a kezét emelni, nem tudta a fokost használni. Úgy is maradt addig egy hely­ben, megbűvölten, amíg Jan­kó a tilinkóját fújta. Végül belefáradt a sok álldogálásba és könyörgőre fogta a dolgot: »Jankó fiam, hagyd már abba a tilinkózást. Belefárad­tam az álldogálásba és éhes is vagyok már.« »És mit gondol, gazdáram, én nem vagyok éhes?« — kér­dezte Jankó. — »Mikor törő­dött maga azzal, hogy én mit eszem? Száraz, üres, fekete kenyérnél sosem rakott egye­bet a tarisznyámba, most is csak azért jött ki a rétre, hogy megnézze, miért fogynak a tehenei, és most is markol­ja a botját, hogy engem agy­­ba-főbe verjen.« »Soha többet nem vertek meg, édes fiam, Jankó, csak most az egyszer hagyd abba ezt az átkozott furulyázást, hogy tudjak mozdulni« — mondta a parasztember. Jankó abbahagyta a tilin­kózást, s ebben a percben megmozdult a paraszt, de esze ágában sem volt betartani az ígéretét, hanem furkósbotjá­­val Jankóra rohant. Jankó hirtelen újra előkapta a tilin­kóját, s a tilinkó első hang­jára megmerevedett a gonosz paraszt, s mire a nóta végére ért Jankó, ott állt a gazda kővé meredten a kis domb te­tején. Jankó pedig abbahagyta a furulyázást, hazahajtotta a te­heneket, elfoglalta a gazdag paraszt magára hagyott bir­tokát, melynek nagy részét Jankó apjától rabolta el, s a tilinkóját nem használta soha többé, mert olyan rendes em­ber volt, hogy soha többé nem akadt ellensége, nála egy szolga sem éhezett, mert a maga sorsáról tudta, mit je­lent a rossz gazdánál szolgá­nak lenni. Szerették és be­csülték is holta napjáig. , Ford.: PFEIFER VERA Szlovák népmese 1961. szeptember 24 Nem akarok vitába szállni az ősi közmondással, hogy lakva ismerünk meg egy em­bert. Csupán azt szeretném hozzáfűzni, hogy a kép még teljesebb akkor, ha megnéz­zük a kívül-belül ismert em­bert idegenek között is. Sok­­szor meglepő dolgokat tapasz­­alunk. Sok férj társaságban mondogatja oda feleségének azt, amit otthon, négyszem­közt, a családi béke kedvéért elhallgat. És nem egyszer ralljuk, hogy a feleség, aki itthon még egy bíráló meg­jegyzést sem tesz férjére, ide­jének között mond el mulat­ságos eseteket, amelyekkel érje tekintélyét rombolja mások előtt. Egymás apró hi­báit, gyarlóságait felnagyítva is kiszínezve adják elő, hogy ízzel szórakoztassák a társa­ságot. Számtalanszor látjuk azt is, hogy házastársak, akik ott­­hon kettesben gyengédek és udvariasak, társaságban szin­­e tüntetően semmibe veszik egymást, mintha ezzel füg­­getlenségüket fitogtatnák. Mindenkit türelmesen végig­­hallgatnak, de egymás szavá­ra mindig belevágnak. A férj ’■gy fölényes megjegyzéssel el­­hallgattatja a feleségét. Az­iszont következetesen meg­cáfolja a férje állításait. Ha az egyik elkezd mesélni egy érdekes esetet, a másik már a harmadik szónál közbevág, is elmondja a csattanót. Úgy küzdenek egymással idegenek előtt, mint a fegyelmezetlen színészek, akik »le akarják átszani« egymást. Közben sem veszik észre, hogy csak saját tekintélyüket rombol­ják. Sok ember tekinti a társa­ságot színpadnak, ahol min­denáron érvényesülnie kell. De, míg a színpadi szerepeket rendező osztja ki, minden sze­replőnek a maga tehetsége szerint, a társaságban egy­szerre többen is akarják a primadonna vagy a hős sze­repét játszani. Ismeretlen sa­játságokkal kérkednek elősze­retettel. Hősködnek, mikor az életben gyávák és megal­kuvók. Erőltetetten humoro­sak, holott voltaképpen mo­gorvák. Szórják a pénzt, hogy a nagyvonalúság látszatát keltsék, mikor pedig fukar az alaptermészetük. Könyvekről beszélnek, amelyeket sohasem olvastak, színdarabokról, ame­lyeket nem láttak. És szajkó­módra ismételnek véleménye­ket, amiket másik társaság­ban hallottak. És legrosszabbul akkor vizs­gáznak idegenek előtt, amikor rosszat mondanak másokról. Sokszor becsületbe vágó rá­galmakat szórnak nemcsak távollevő ismerőseikre, hanem ismeretlenekre is. Nem azért teszik ezt, mert haragszanak rájuk vagy ártani akarnak nekik, csupán azért, mert fel­tűnni vágynak. »Jólértesült­­séggel« teregetik ki közismert emberek családi ügyeit, és még az sem zavarja őket, ha néha a szereplők neveit ösz­­szecserélik. A társaság termé­szetesen feszülten figyel és a csattanót nevetéssel vagy megbotránkozással nyugtázza. A pletyka elindítója pedig nem gondol arra, hogy a szen­zációs eset elmondásával eset­leg lavinát indított el, ami­nek következményei belátha­­tatlanok. És ki nem ismerné azt a kétségtelenül ártalmatlan tí­pust, aki saját magát téve nevetségessé, valósággal pojá­cát játszik mások előtt. Róla jegyezte meg egy francia író: »A kétségbeesett igyekezet, hogy társaságban szellemesen hasson, teljesen elbutította.« H. Lányi Piroska Őszi bőrápolás Sokan a nyaralás gondtalan örö­mei közben elhanyagolták bőrük gondozását abban a tévhitben, hogy a napfény és a víz, ez a két kiváló kozmetikum minden egyéb ápolást feleslegessé tesz. Rácáfol erre a felfogásra, hogy a nyaralásból hazatérő nők gyak­ran keresik fel a bőrgyógyászt a legkülönbözőbb bőrelváltozások­kal, melyek a nyaralás következ­ményeként jelentkeznek.­­ A napfény és víz tagadhatatlanul hasznos és megbízható kozmeti­kumok. Nem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az arcbőr természete különböző, ér­zékenységi foka és egyéb tulaj­donságai is eltérőek, s így ami az egyik bőrnek jót tesz, az a másiknak árthat. Nyaralás után gyakran pana­szolt elváltozás a szeplők fokozott fellépése. Ez legtöbbször a hely­telen napozás következménye. Aki szeplőképződésre hajlamos, többnyire azzal a feltett szándék­kal indul nyaralni, hogy bőrét ami­g teszi ki a napfény suga­rainak, míg a szeplőt környező bőrterület is lebarnul. Ez termé­szetesen nem következik be, mert a bőr festékzavarai napfény hatásra inkább fokozódnak. Eltá­volításuk elektromos platinatűvel történik. — Halványíthatjuk a szeplőket pigment elleni kenő­csökkel is orvosi ellenőrzés mel­lett. A száraz arcbőrfiek is sokat panaszkodnak nyaralás után. Az érzékeny, repedezésre hajlamos bőr a napfény és víz huzamos hatására mindinkább kiszárad és elveszti azt a kevés zsírtartalmát is, amely a bőr puhán tartásához szükséges. Az érzékeny, betege­sen száraz arcbőrt nappal és este is zsírozni kell. Víz helyett le­mosókrémet, arcolajat vagy arc­­tejet használjunk. Az arc meg­felelő letisztítása után éjszakára túlzsírozott kenőcccsel, nappalra pedig könnyű zsírtartalmú, de jól felszívódó bőrtápláló krémmel ápoljuk a bőrt. A nyaralás után fellépő szép­séghibák korrigálását már most tanácsos megkezdeni, hogy a színházi és­­báli szezon beálltával a nyári kozmetikai elváltozások­nak látható nyomai ne maradja­nak. Dr. H. I. Kozmetikai kérdésekre csak megcímzett és felbélyegzett vá­laszboríték ellenében válaszolunk. Cím: Népszava. Családi kör. Koz­metikai rovat. NÉPSZAVA Apró csillagok Anyaga 20-as hor- darab egyráhajtású összesen 16 , darabot, golófonál, 12-es hor- pálcát horgolunk. 5. SOR: A befejező golófű. 3. SOR: 32 darab sor: Minden 4 lánc-Egyszerű, mutatós rövidpálcát horgolunk szemes ívbe 4 rövid­­minta, minden egyráhajtású pálcát horgolunk. Ez­t pálcába, öltjük.­zel a sorral kapcsol­t 9 lánc­ 4. SOR: Négy lánc­­juk egymáshoz a kis szemből gyűrű, szemes íveket horgo- csillagokat. A minta 2. SOR: A 10 lánc- lünk, minden mások szerint 2—2 ívközepet szemes gyűrűbe 32 dik pálcába öltjük, 1—1 láncszemmel. IVDSZ K. H. (Budapest): Levelét nagy figyelemmel olvastuk. A panaszokat nem ismerősökkel, hanem feltétlen orvossal kell közölni és megbeszélni. Hő­hullám, verejtékezés nem rit­ka jelenség a nők életében. Legtöbbször a belső elválasz­­tású mirigyek működésének zavarával, a változás idősza­kával kapcsolatos. Nem lehet megjósolni, hogy a panaszok, magukra hagyva, mennyi idő alatt szűnnek meg, és semmi­képp sem helyes erre várni. A megfelelő gyógykezelés rendszerint gyors eredményre vezet, s annak mielőbbi meg­kezdésével sok felesleges szen­vedéstől szabadulhat meg. * B. J. (Budapest): Még min­dig nem ismeretes olyan biz­tos eljárás, mellyel vesekövek képződését feltétlen el lehet kerülni. A tíz év előtt végzett vesekő-műtét után újra je­­lentkező fájdalmak újabb ho­mok, kő jelenlétére utalnak. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyógykezelés útja ismét mű­tét lesz. Lehetséges, hogy víz­lökések, a diéta megváltozta­tása, gyógyszerek alkalmazá­sa is eredményre vezet. A hőhullámokra vonatko­zóan szíveskedjék az előző üzenetet elolvasni. * M. J. (Nyírbátor): Az érszű­kület elleni »leghatásosabb gyógyszer­ egyéni úton való keresése nem célravezető eljá­rás. Egyáltalán nem közöm­bös, hogy az érrendszer me­lyik szakaszán jelentkezik a baj (végtag, szív, agyi erek?) és milyen az egész szervezet állapota. A gyógyításhoz elengedhe­tetlenül szükséges bizonyos életmódi és étrendi utasítások betartása. Sohasem nélkülöz­hető a gyógyszer vagy gyógy­szerek hatásának ellenőrzése. Figyelembe kell venni azt is, hogy nem mindenkinél válik be ugyanaz a gyógymód. Eset­leg sor kerülhet annak meg­változtatására is. Állapotának javulásában feltétlen bízunk. Szeretnénk felhívni a figyel­mét­..arra, hogy a kellő ered­mény­ eléréséhez idő kell , és még egyszer utalunk arra: ilyen természetű bajnál a gyó­gyulás nem várható egyetlen (egy bizonyos) gyógyszertől. Dr. F. J. Heti étrend HÉTFŐ: Ebéd: Tejfeles zöldbab* főzelék, benne főtt oldalas*«!. Vacsora: Sprottni, párizsi, ro*»* kenyér, zöldpaprika, szilva. KEDD: Ebéd: Ze­­rkrémleve* zsemlekockával, hirtelen sült rostélyos, csehgombóc, vegyes­saláta. Vacsora: Vese-velő, bur­gonya, paradicsomsaláta, szőlő* SZERDA. Ebéd: Paradicsomleves* szilvásgombás. Vacsora ugyan­­az. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Lecsó darál* hússal, sárgadinnye. Vacsora: rakott karfiol, kovászos uborka* PÉNTEK. Ebéd: Gombás sertés­­szelet, párolt rizs, vegyes kom­pot. Vacsora: Spenót, krumpli­püré, rántott párizsi. SZOMBAT: Ebéd: Marhahús leved, a kifőtt hús zöldségkörettel, ízes palacsinta. Vacsora: Ka­kaó, kalács, vaj, méz. VASÁRNAP: Ebéd: Liba aprólék­­leves, ludaskása, párolt káposz­­­ta, madártej. Vacsora: Sült li­ba, paradicsomsaláta, tea. Tartósított pofon Egy új, francia bűnügyi filmben a főszereplő Dora Doll akkora pofont kap a partne­rétől, hogy a nézők felhábo­rodott levelekben tiltakoztak ekkora durvaság ellen. Olyan nagy volt a megbot­ránkozás, hogy a film rende­zője kénytelen volt az újsá­gokban nyilatkozatot közzé­tenni. Azzal védekezett, hogy a pofon voltaképpen nem is csattant el Dora Doll arcán, ha­nem egy ötéves konzerv­­pofont vettek elő. Az eredetit Danielle Darrieux kapta Ro­bert Lamureux-től, és a csat­tanás olyan rendkívüli volt, hogy hangszalagon »tartósí­tották,« későbbi filmek számá­ra. 9 RUHJURARI KSz VIK­. JÓZSEF KRT 67

Next