Népszava, 1961. december (89. évfolyam, 284–308. szám)

1961-12-24 / 304. szám

AZ ELSŐ »HOLDGÖMB!« A »Természet és iskola« elneve­zésű szovjet oktatóeszközgyár elkészítette a »holdgömb« prototípusát. Képünk: A Hold Föld felé forduló oldala. (MTI — Külföldi Képszolgálat) NÉPSZAVA Riporter a tilosban: CIPŐ, RUHA MÉRTÉK UTÁN — MÉRTÉKTELEN ÁRON ■ — Végigjártam a Belvárost. • A férjem gyíkbőrt hozott kül­­­földről. Táskát akartam csi­­­­náltatni. Hét »maszekhez« is ■ bementem. Csillagászati ára­­­­lkat kértek. Sok szövetkezet­­­­nél sem jártam sikerrel. A vé­­­­gén 250 forinttal olcsóbban­­ csináltattam meg a táskát,­­ mint amennyit az első helyen­­ kértek — meséli ismerősöm. — Hát nem egyforma min­denütt az ár? Vagy más-más fazont kértél? Hiszen törvény szabályozza a munkadíjakat! , Én, a naiv, aki hittem abban,­­ hogy azonos besorolású, azo­­­­nos osztályozású műhelyekben­­ ugyanazt a munkát ugyan­­­­azért a bérért végzik el, tíz­­ gyíkbőrrel és három méter an­­­­gol szövettel »felszerelve« el­indultam a Váci utca, a Bel­város üzleteibe. Gyóni cipész nemcsak itt­hon, de külföldön is ismert. A segéddel kezdünk alkudoz­ni. Kísérőm, egy fiatal hölgy számára rendelnék cipőt. Tű­sarkú legyen, s ügyesen gaz­dálkodjanak az indiai bőrrel. Ez a kikötésem. Hamarosan megérkezik a mester is. A kel­lék- és fazonár 650 forint. Há­rom, három és fél bőrből megcsinálják a cipőt. Alkudo­zás. Megegyezünk úgy, hogy a megmaradt hat és fél bőrt mun­kadíjként itthagyom. Odább, egy kirakatban ok­levelek bizonyítják: Mucsi Béla a Váci utca egyik leg­ügyesebb kezű mestere. Nem­csak a magyar,­­hanem a brüsszeli asszonyok hódolatát is elnyerte. Cipői valóságos remekművek. Ugyanannyit kér, mint Gyóni. De úgy lát­szik, itt több anyag kell egy cipőhöz. »Négy-öt bőrből tu­dom csak elkészíteni« — je­lenti ki a fehér köpenyes fia­tal cipész. Megígérjük, hogy visszatérünk, de előbb körül­nézünk. A kapu alatt szűk, keskeny kis üzlet. Három-négy vevő is alig fér el benne. Gubán Lajosra várni kell. Próbál. A felesége nagy szakértelemmel vizsgálgatja gyíkbőrünket. Azt mondja: »Kicsi. Valamivel na­gyobb kellene.« Az udvarias »tulajra« alig három-négy percet vártunk, máris beinvi­tál a hátsó helyiségbe. Nála csak 520 forint a fazon és a hozzávaló. — Nekem nem kell a meg­maradt hat bőr. Nem venné meg? — kérdem. — Nem na­gyon szoktam vá­sárolni. « Hosszan méregeti az árut. « majd a megmaradt hat bőrért « 250 forintot ígér. (Az értékük « szerény számítás szerint is­­ legalább 600 forint.) Búcsúzás « előtt elenged húsz forintot.­­ »Itt hagyják a bőrt, 250 forin- «­tot ráfizetnek és én megcsi- J nálom a cipőt.« Mindketten J mosolygunk ... Folytatom uta-i mat. J Ularik Béla idős mester. J Rendkívül szerény, előzékeny,­­ és 450 forintot kér. * Nézzük meg a szabókat. J Kecskés Márton telefonálás­a közben tárgyal velem. Majd­­ abbahagyja a beszélgetést, s e­ttagy hozzáértéssel mustrálja J a szövetet. — Fazon és hozzá- J való 1120 forint. —­És hat mellényt is akarok? — Az 1 plusz 250. — Tehát összesen­­ 1370 forint.­­ — És ha nem kérek hozzá­valót, csak­ fazont? — A ruhafazon 750, a mel­lényé pedig 165.­­ Kanyó Károly­­ugyanezért a­ munkáért hozzávalóval, mel­lénnyel 1150 forintot kér ösz­­szesen. Pedig mindkét mester osztályon felüli besorolású.­­ Érdemes néhány szövetke-­­zeti árat is megemlíteni. A közelben levő osztályon felüli, belvárosi szövetkezet ezer fo-­­rintnál kevesebbet kér egy háromgombos, mellényes öl­töny megvarrásáért, hozzá­valóval. A Szikra, a Haris közben pedig 900 forintot. és összegezve a tapasztalato­­­kat: egyetlen üzletben sem mondtak azonos árat. Nem a kisiparosok ellen szólunk. A kisiparosok döntő többsége becsületes, jó szak­­eenber, akinek munkájára,­ tevékenységére igen nagy; szükség van. Néhányan azon­ban megfeledkeznek maguk-­­ról, s a törvényesnél sokkal­ többet akarnak keresni: hard-­ csalnak. A kisiparosoknál az­ osztályon felüli besorolású; műhelyekben egy ruha fazon­; ára például törvényesen 637­ forint. Ehhez az anyagtól­ függően, vagy extra méretnél, 10 százalék felárat lehet szá­­­mítani. A tanács, a minisztérium kötelessége, hogy végre rendet teremtsen e belvárosi »dzsun­gelben«. Igaz, van egy olyan szemlélet, hogy aki a Váci utcában vásárol, fizessen! Ez helyes. Fizessen annyit, amen­-­­­nyi jár, többet, mint másutt:­ a nagyobb szaktudásért, a ki-,­váló munkáért adjon többet.­ De mindennek van határa." Az »áringadozásnak« is! ; • (moldován) ! * ! És aki nem otthon tölti az ünnepeket...) A külföldieknek is meglepetéseket készítenek a szállodák — Tart még­­ a vendégváró bejgliből — „Hús- és halzavarok” ellen: hidegtál — Minden­­ hely elkelt a turistaházakban — Taxigondok — Hatvan karácsonyi esküvő ! Ma délelőtt mégegyszer utol­jára megrohamozzuk az üzle­teket, áruházakat. Csak egy mackót veszünk Pistikének, egy kis muszlinkendőt Sári néninek és jaj, vagy tíz gyer­tyacsipesz is hiányzik, meg jó ha van otthon még egy üveg bor ... Azután estére elcsen­desedik az utca. És kisebb­­nagyobb izgalmak után »össze­áll« az ünnepi hal-, pulyka­vagy kocsonya-vacsora — ezen is túl leszünk! S azok, akiknek nincs hová menniük? Az éttermek, eszp­resszók ma este nyolcig »fo­gadják« karácsonyi hangulat­tal, feldíszített fenyővel várják az agglegényeket és más ma­gányosokat. És a külföldiek? A legtöbben hazautaztak az ünnepekre, csak néhányan »rekedtek« itt. Róluk a szállók gondoskodnak. Az Astoria négy-öt külföldi vendégének lesz karácsonyfája a hallban és az étteremben, a Gellért­­ben is fenyőfa kelt ünnepi hangulatot. De meglepetés is : várja a szopajavan az ameri­kai és a belga hölgyet, meg a szovjet és mongol vendége­ket — bejglit kapnak. A Duna Szállóban időző osztrák, nyu­gatnémet és más üzletembe­reknek nemzetük sajátos ka­rácsonyi ételeivel kedvesked­nek és mindegyikük szobájá­ba »belopnak« egy-egy kis fel­díszített fenyőgallyat. S ma este nem az étteremben, ha­nem családiasan, a hallban, az óriásfenyő mellett vacsoráz­nak. Ami pedig bennünket, »át­lagembereket« illet, mi pihe­nünk, vendégségbe megyünk, avagy vendéget várunk. Tart még a bejgliből! Az otthoni­ból vagy a cukrászdáiból. S ha­­mégsem, talán marad még az eszpresszókban, cukrász­dákban abból a nyolcvan má­zsából, amit az ünnepekre ké­szített a vendéglátóipar. Ha pedig »hús- és halzavaraink« vannak, a Greshamben, az As­toriában, a Baross Mackóban, az Emke Bisztróban, kedden pedig már a Mézes Mackóban is lehet hidegtálat rendelni. Ki mit szeret — csirkéset, pulykásat, halasat, sok szép körettel. Az éttermek, vendéglők is karácsonyi halételekkel, süit­es gesztenyével töltött pulyká­val és persze bejglivel, borral várják az ünnepi vendégeket. A Turistaházakat Kezelő Vállalatnál már napokkal az ünnepek előtt jelentették: »r­inden hely elkelt«. — Hallatlan érdeklődés volt az idén menedékházaink iránt — tájékoztattak. — 2000 hely­re 23 000 (!) igénylő, akik kü­lönösen karácsony első napján óhajtottak pilisi házainkban, a Dobogókőn, Lajos-forrásnál pihenni. Az első hó hírére a »nyomás« a Bükkre összponto­sult: a síelők valóságos­­ost­romát« álltuk ki. Javarészt természetjáró sportolók népe­sítik be az ■ ünnepek alatt az ország festői vidékein levő menedékházakat. És az ellátás? Úgy mondot­ták, alaposan felkészültek étel­lel, itallal, semmiben sem lesz hiány. Csak jó időt és még jobb étvágyat kívánnak ven­dégeiknek. Nem kis gondot okoz a ka­rácsony az Autótaxi Vállalat­nak sem. Néhány napja már tízórás munkaidőben dolgoz­nak a gépkocsivezetők, 700 ta­xi járja a fővárost. December 24-én, vasárnap, megerősített kocsipark működik, nagy ré­szük hétfőn hajnali egy óráig jár, hogy helyettesítse a le­állt villamosokat, autóbuszo­kat. Hétfőn rendes ünnepi beosztás szerint közlekednek a taxik. Kedden ismét maxi­mális lesz a forgalom, főként a délutáni és esti órákban Budapestre érkező vonatok, távolsági autóbuszok miatt. És a Központi Házasságkötő Terem? Ott holnaptól kétna­pos »­üzemszünet«, de ma még lebonyolítják az utolsó kará­csonyi esküvőket. Szám szerint hetet. Egyébként múlt vasár­nap óta szusszanni sincs ide­jük, minden nap estére bere­kedtek az anyakönyvvezetők — vasárnaptól vasárnapig hatvan esküvő volt a Közpon­ti Házasságkötő Teremben. (Köves—Jankovszky) n­épszava A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő- Timmer József Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII. ker., Rákóczi út 54. Telefon: 124-819. Felelős kiadó: Galló Ernő, a Népszava Lapkiadó Vállalat Igazgatója Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetés egy hónapra 14 forint Athenaeum Nyomda F. v.: Soproni Béla A KIS ELÉGEDETLEN — Hát csúzlit nem kaptam!... (Schwott rajza) A GYEREKNEK IGAZA VAN! — Apu, te kap­tad, vagy én... (Czobor rajza) Idegenforgalmi „sztár”: Budapest, a Balaton, a Duna-kanyar Az Országos Idegenforgalmi Tanács a vendéglátás, az uta­zás, a tervezés, a beruházás képviselőivel, vezetőivel közö­sen az elmúlt években nagy­arányú felmérést végzett az országban. Magyarország je­lenlegi idegenforgalmi helyze­tét, fejlesztési lehetőségeit vizsgálták, azt mérlegelték, melyik városban, községben, üdülőhelyen, gyógyhelyen, mi­lyen beruházásokat, intézke­­■­déseket, tesz szükségessé a­­ várható idegenforgalom. Az elmúlt években a várt­nnál is gyorsabban fejlődöt­t idegenforgalmunk. A külföl­­­­dieknek több mint fele fel­e keresi a fővárost. Itt töltik a­­ legtöbb időt. Kiemelkedően­­nagy forgalma van még a ■Du­­u­nakanyarnak és a Balatonnak.­­ A fővárosba látogatók többsé­ge kirándul a Dunakanyarba­­ is. Budapesten kívül körülbe­­l­­ül ötven településnek van je­­­­lentősebb idegenforgalma. Az ország 14 történelmi borvidé­­l­ke közül a legtöbben a bada­­­­csonyit, a balatonfüredit, a ► csopakit, az egrit, valamint a S­ovronit keresik fel. Bada­► c­sonytomajban például több ► mint 400 000 hazai és külföl­­l­di kiránduló járt. Egert az el­­­­múlt évben 300 000-nél többen­­ keresték fel.­­ A szakemberek rendszere­­­sen figyelik, hogyan biztosít­ják a külföldi és hazai láto­­­­gatók ellátását. Megállapítot­­­­ták, hogy az elmúlt években­­ emelkedett a„ vendéglátás­­ színvonala. A Belkereskedel­­­­mi Minisztérium vezetőivel az­­ Országos Idegenforgalmi Ta­­­­nács állandó kapcsolatot tart,­­ s már most megkezdik a jövő ► évi üdülési, kirándulási idény ► előkészítését. A Balatonnak és­­ a Dunakanyarnak minden év­► ben közel ötmillió látogatója­­ van.­­ A főváros dolgozóinak nagy ► víkendközpontja lesz a közeli ► években a Rómaipart. A Ve­► lencei-tó jelentősége is növe­l­kedett. Jelentős táborozó­­­­hellyé akarják fejleszteni. Az [idegenforgalom szempontjából [ 104 jelentősebb múzeum van [ az országban, amelyeket éven­­­­ként több mint két és fél­­ millió látogató keres fel.­ ­ (m) Tűzoltók mentették ki iszapbörtönéből a 13 éves Szós Ferencet ♦ Könnyen végzetessé válható­­ baleset történt Tatabányán. *Srós Ferenc hetedik osztályos ♦ tanuló társaival egy befagyott ító jegén játszott. A kéreg nem­­ volt elég szilárd és Srós Fe­♦ renc alatt beszakadt. A kiáll­ítozásra egy férfi a vízbe ve­ttette magát és bár a víz mély­♦ sége alig haladta meg az egy­­ métert, mégsem tudta a gyer­♦ meket kimenteni. A tavat ♦ ugyanis most iszappal feltöl­­­tik és a vastag iszapréteg­­ »megfogta« mindkettőjüket. Egy arra haladó gépkocsi ve­zetője értesítette a tűzoltókat, ahonnét Tóth János hadnagy vezetésével hattagú csoport sietett a helyszínre. A tűzol­tók a tó felett létrákat illesz­tettek össze és hason csúszva megközelítették és kimentet­ték a vízbe rekedt gyereket és férfit. A veszélyes fürdő­zés után a 13 éves Soós Feren­cet, aki 20 percig volt a der­mesztő hideg vízben, a tata­bányai kórházban ápolták és már egészségesen hazaenged­ték. (MTI) Tolmácsolom önöknek a FŐVÁROSI ÁSVÁNY- ÉS SZIK VÍZÜZEM ünnepi jókívánsá­gait. Felhívom szíves figyelmüket, hogy a gyár közkedvelt szénsavas üdítőitalai: a MÁLNAGYÖNGYE, az UTAS-ÜDÍTŐ, a BAMBI és az ERDEI BAMBI az ünnepek alatt is kaphatók az eszpresszókban, cukrászdákban, éttermekben. (x)

Next