Népszava, 1962. január (90. évfolyam, 1–25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
Orvosok és egészségügyi ____i oldal dolgozók szakszervezetének tervei (Interjú) Ma: Szerkesztői üzenetek Iskola-mulasztó öregdiákok (Riport) Magyar rádió és televízió szórakoztat, magyar ébresztőóra csenget nyolcvan országban (Tudósítás) Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 90. ÉVFOLYAM, 22. SZÁMAI: 60 FILLÉR 1962. JANUÁR 27. SZOMBAT Másfélmillióan dolgozzák ki az idei tervteljesítés legjobb módszereit Országszerte megkezdődtek az év első termelési tanácskozásai Az ország mintegy hétezer vállalatánál megkezdődtek az év első termelési tanácskozásai, munkaértekezletei. A tanácskozásokon hozzávetőlegesen több mint másfélmillió dolgozó vesz részt, s az első tapasztalatok szerint sok felelősségteljes javaslat és bíráló szó hangzik el a közös feladatok sikeréért. A Csepel Vas- és Fémművek 570 termelési tanácskozásán több mint 22 000-en vettek részt, majdnem ezerrel többen, mint legutóbb. Igen örvendetes, hogy a dolgozók sokkal tevékenyebben kapcsolódnak a vitába, mint eddig bármikor, több mint 800-an hasznos javaslatokat is tettek a munka menetének javítására. A vasasszakszervezet csepeli területi bizottságának véleménye szerint a mostani tanácskozások mindenekelőtt abban különböztek a korábbiaktól, hogy a javaslatok túlnyomó többsége a műhely egészének ügyét szolgálja. A Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában a termelékenység szintjének általános emeléséről hangzott el a legtöbb szó. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben kedden kezdődtek a termelési tanácskozások, itt a hét végéig mintegy öt-hatezer bányász vitatja meg az év első negyedének problémáit. Amíg azelőtt csaknem kizárólag a tervek menynyiségi túlteljesítéséről tárgyaltak, most mindenekelőtt a helyes gazdálkodás kérdéseit tűzték napirendre. A termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokról a legtöbb helyen naplót vezetnek és a szakszervezet ellenőrzi, hogy az értékes kezdeményezéseket hogyan hasznosítják a vállalatok vezetői. (MTI) Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrző Bizottság Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját, majd megvitatta és elfogadta több befejezett vizsgálat összefoglaló jelentését, így például megtárgyalta az idegenforgalom helyzetének utóvizsgálatáról készített előterjesztést, valamint a zöldség és gyümölcs szerződéses termeltetésével és felvásárlásával kapcsolatos kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzéséről és a lakosságnál kint levő szolgáltatási díjak és egyéb lejárt követelések behajtásának vizsgálatáról szóló jelentést. A bizottság megvitatta és elfogadta a készletgazdálkodás soron levő vizsgálatának programját. (MTI) Fényképes intézkedési terv készül a főváros „kozmetikai“ rendezésére A fővárosi tanács városrendezési és építészeti osztálya elkészíti az idén a Tolbuchin körút, Múzeum körút, Tanács körút, Madách tér és a Népköztársaság útja fényképes intézkedési tervét. Az intézkedési terv tulajdonképpen »kozmetikai« térkép; a főútvonalak rendezéséhez nyújt segítséget. Az itt lévő épületekről ugyanis •"anyakönyvi« lapot vezetnek, amelyen — a homlokzat fényképén kívül — feltüntetik a házat és környéket elcsúfító hibákat, régi reklámtáblákat, korszerűtlen portálokat, rossz járdaburkolatot stb. így a kerületi tanácsok illetékesei könnyebben végezhetik el a főútvonalak rendezését. Korábbi intézkedési terveknek megfelelően teremtettek rendet például a Baross utcában és a Bajcsy-Zsilinszky úton. A városkép helyes kialakítására a tatarozásra kerülő házak homlokzatát már a terveknek megfelelően alakítják ki. Az új portálokat — a főútvonaliakon — elsősorban préselt szelvényekből, alumíniumból készítik; a kirakatüvegre feliratot vagy hirdetést nem szabad helyezni. Az utcaképet rontó falda kirakat-vitrineket- le kell szerelni, csak a falba süllyesztett vagy kapu alatt elhelyezett vitrinek maradhatnak helyükön. A kiemelt útvonalakon levő épületek tatarozása után kisebb intézményeknél fém vagy kerámia betűket, vendéglátóipari üzemeknél világító reklámot lehet alkalmazni. A városrendezési és építészeti osztályon elmondották, hogy az idén több budapesti főútvonal városképi rendbehozatalára kerül sor , ugyanakkor fokozatosan megkezdik az alacsonyabb rendű útvonalak, mellékutcák intézkedési terveinek elkészítését is. fi) Indonéz emlékeztető a magyar kormányhoz Nyugat-Irián kérdésében B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete január 26-án felkereste Péter János külügyminisztert, és emlékeztetőt nyújtott át az Indonéz Köztársaság kormányának állásfoglalásáról a nyugat-iriáni kérdésben. Az emlékeztető részletesen ismerteti az indonéz kormány és a holland kormány magatartását a nyugat-iriáni kérdésben. A holland kormány — korábbi ígéretével ellentétben — megakadályozta Nyugat-Irián visszakerülését az Indonéz Köztársaság kötelékébe, és — a megrögzött gyarmatosítók álláspontjához ragaszkodva — sorozatosan visszautasította az Indonéz Köztársaság kormányának javaslatait a békés rendezésre. Az emlékeztető felhívja a figyelmet, hogy az Indonéz Köztársaság kormánya 1954 és 1957 között az ENSZ-ben is erőfeszítéseket tett a nyugatirráni kérdés békés rendezésére. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a holland kormány mindannyiszor meghiúsította, kihasználva azt a körülményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a gyarmatosítás elleni erőik akkor még nem voltak elegendők a holland mesterkedések megakadályozásaihoz. Az ENSZ közgyűlése által a gyarmatok felszámolásáról 1960-ban hozott, határozatot viszont a holland kormány megpróbálta ürügyként felhasználni arra, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a »Nyugat-Irián nemzetközivé tételéről«, a »nyugat-iriáni nép önrendelkezéséről« szóló képmutató javaslataihoz. »Indonézia« — hangsúlyozza az emlékeztető — »nem ellenzi, hogy a gyarmati népek gyakorolhassák az önrendelkezés jogát. Nyugat-Irián kérdése azonban merőben más. Most ott egy gyarmati hatalom által bujtogatott szeparatista kísérlet folyik, s ez a hatalom törvénytelenül, fegyveres erővel tartja megszállva Indonézia ezen részét. Az emlékeztető a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Indonézia minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni nemzeti méltóságának és területi integritásának megvédésére. Indonézia azonban alapvetően békeszerető ország, és még ma is úgy véli, az ajtó nincs teljesen bezárva azelőtt, hogy a Nyugat-Iriánnal kapcsolatos vitát ne fegyverekkel, hanem más módon rendezzék. »Mindenesetre Indonézia« — húzza alá az emlékeztető — »csak azon az alapon hajlandó tárgyalásokat kezdeni Hollandiával, hogy Nyugat-Iriánt át kell adni Indonéziának.« Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek a körülményeknek a fényében kell értelmezni Sukarno elnöknek, az indonéz fegyveres erők főparancsnokának 1961. december 19-i parancsot. Péter János külügyminiszter, a magyar kormány nevében, kifejezte az indonéz nagykövet előtt, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és népe — mint a múltban is — őszinte rokonszenvel kíséri és támogatja azt az igazságos harcot, amelyet Indonézia kormánya és népe Nyugat-Irian felszabadításáért folytat. (MTI) Fekete márványban aranybetűk ragyognak. Kommunista mártír fiatalok nevei egy friss síremléken. A körülrakott koszorúk vörös szalagjaival mélázva játszik a szél. Emlékezünk. Hősöket idézünk a Kerepesi temetőben. Kommunista ifjakat, akik az új világ kapujában estek el az új világért. Évforduló. Egy kegyetlen sortűz fordulója, amely lángoló fiatal életeket oltott ki tizenhét év előtti fagyos és véres hajnalon. A Vörös Brigádnak állítunk örök emléket. Annak a bátor kis csapatnak, amelyet semmiféle erőszak nem tört meg. A golyó sem. A testük holtan zuhant ugyan a Vár fokáról a mélybe, de a lelkük, a szavuk, az álmuk él. És bátorítja, biztatja azokat, akik most eljöttek a példaképek síremlékéhez. A fájdalmas szavak lassan kemény ötvözetet kapnak. A kommunista Síremléket állítottak a Vörös Brigád mártírjainak mártírok életútja kötelez. Mindenekelőtt az életre, amelyet szinte az ő haláluk napján kaptunk. Kötelez munkára , de harcra is. Nem lehet más dolga a ma ifjúságának, mint maradéktalanul teljesíteni ezt a kötelességet (k) * A pénteki síremlék avatáson megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. A Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mondott beszédet. — A Magyar Partizán Szövetség nevében kommunista kötelességünket teljesítjük — mondotta a többi között —, amikor síremléket állítunk a hős, ifjú kommunistákból álló Vörös Brigád elhunyt tagjainak. Alig töltötték be, vagy hagyták el 20. életévüket, amikor megalakították a Vörös Brigádot. Ez a név akkor szimbólum vett, kifejezte a Szovjetunió, a szabadság iránti mélységes szeretetüket. A kommunista fiatalok nevében Várnai Ferenc, a KISZ központi bizottságának titkára beszélt. A megemlékezések után a budapesti pártbizottság, a Partizán Szövetség, a KISZ központi bizottsága, a budapesti KISZ-bizottság, a fegyveres erők, valamint a fővárosi tanács nevében koszorúkat helyeztek el az új emlékművön. Ugyancsak letették a hősök sírjára a kegyelet virágait a Vörös Brigád életben maradt tagjai és a hozzátartozóik. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri Kongó ügyében Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője január 25-én levelet intézett Deanhez, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben a szovjet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó, 1961. november 24-i határozatát. A Biztonsági Tanács — hangzik a levél — 1961. november 24-én határozatot hozott a kongói kérdésről. E határozat erélyes intézkedéseket helyez kilátásba Csembe szeparatista rendszere és külföldi zsoldosai ellen avégett, hogy megakadályozzák Katanga különválását és biztosítsák a Kongói Köztársaság egységét és területi sérthetetlenségét. Mint ismeretes, a jelzett határozat egyértelműen elítélte azt a szeparatista tevékenységet, amelyet a katamgai tartomány közigazgatása külső segítséggel és idegen zsoldosokkal folytat és követelte, hogy haladéktalanul vessenek véget e tevékenységnek. Jóllehet a Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, e határozatot nem teljesítik katangai érdekeltségeikkel rendelkező bizonyos gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállása következtében. Ellentétben a Biztonsági Tanács azon utasításaival, hogy minden külföldi zsoldos kiűzésére, Katanga különválásának megakadályozása végett szükség esetén erő alkalmazásával is tegyenek határozott intézkedéseket, az ENSZ hadműveleteit teljes egészében megszüntették. Tették ezt annak ellenére, hogy nem hajtották végre a Biztonsági Tanács határozatának a zsoldosok kiűzésére és a Kongó belügyeibe való gyarmati beavatkozás tűzfészkeinek felszámolására vonatkozó előírásait. Mint a tények mutatják, Csombe a külföldi monopóliumok ügynöke, semmibe veszi az ENSZ határozatait és következetesen folytatja Katanga elszakításának politikáját. Csombéval »tárgyalásokat« folytatnak, Csombét biztatják, hagyják, hogy fegyveres zsoldos bandái legyenek, ténylegesen lehetővé teszik számára, hogy újabb fegyvereket és emberanyagot kapjon más olyan országoktól, amelyek nem szégyenük nyíltan megsérteni a Biztonsági Tanács határozatait. Mint látható — mutat rá végül Zorin levele — a gyarmat tartó határnak nyilvánvaló összeesküvéséről van szó, amelynek az a célja, hogy megmentsék Csombét a külföldi monopóliumok katamgai helytartóját, biztosítsák gyarmati érdekeiket, tovább folytassák a Kongói Köztársaság egységének és területi sérthetetlenségének aláásását. A fentebb kifejtettekre tekintettel, a szovjet kormány megbízásából kérem Cint, hívja össze sürgősen a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa a kongói kérdésben hozott, 1961. november 24-i határozata teljesítésének kérdését. A kormány elnöke fogadta Magyarország új szófiai és új hanoi nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-panaszt kormány elnöke, pénteken fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköztársaság új szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, állomáshelyére való elutazása előtt, és fogadta Gogolyák Gusztávot, a Magyar Népköztársaság új hanoi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, állomáshelyére való elutazása előtt. (MTI) TAVASZI A HANGULAT A TÉLI KIKÖTŐBEN. A javítások nagy részét már elvégezték, csupán az utolsó simítások vannak hátra. Bár a naptár januárt mutat, a hajósok már a Meteorológiai Intézet jelentését figyelik. Ha az időjárás enyhe marad, a »hivatalos rajt«-nál korábban futnak ki a vízi országútra... (Gyulavári Béla felvétele) / 1 Hírmagyarázónk ír A Biztonsági Tanács újabb eszhessen sorsáról, hogy megszilárs bó hívása a kongói események fényében nemcsak indokolt, hanem rendkívül sürgős is. Nem mintha a tanács eddig hozott határozatai Kongó ügyében nem adtak volna megfelelő alapot a sürgető problémák rendezéséhez. Ellenkezőleg. A határozat alkalmas lett volna arra, hogy Kongó egysége, tehát rendje, nyugalma helyreálljon, hogy a kongói nép ténylegesen maga döntdíthassa függetlenségét. A határozatok a többi között követelték annak idején Lumumba szabadon bocsátását, elítélték Csőmbe szeparatista tevékenységét, követelve külföldi zsoldosainak kiutasítását, illetve felelősségre vonását, előirányozták az ENSZ Csőmbe elleni katonai akcióját stb., stb. stb. De mi történt a valóságban? Lumumbát büntetlenül meggyilkolták s most utódját, Gizengát akarják hasonló sorsra juttatni (nem törődve még a kongói belügyminiszter tiltakozásával sem). Csőmbe zsoldosai változatlanul fittyet hánynak a Biztonsági Tanács ide vonatkozó rendelkezéseinek, sőt Csembe újabb fegyveres erők importjáról tárgyal az angolok emberével, a rhodesiai Welenskyvel. Az ENSZ hadműveleteinek teljes leállítása pedig arról tanúskodik, hogy a világszervezet kongói gyakorlati tevékenységét szinte teljesen alárendelték már a washingtoni, a Csombéval való teljes kiegyezés felé irányuló politikának. (Ennek legnyilvánvalóbb bizonyítéka különben az, hogy Linnerről, az ENSZ-nek most hirtelen lemondott kongói megbízottjáról kiderült, hogy szoros kapcsolatban áll az amerikai réztrösztök főnökeivel, akik szeretnének a belgák és az angolok helyére beülni Katangában.) Zorinnak , a Biztonsági Tanács sürgős összehívását követelő levele éppen azt célozza, hogy a tanács hozzon végre olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a gyarmatosítók és a kongói ENSZ-hatóságok cinkos összjátékának véget vessenek. Szerezzen végre érvényt a Biztonsági Tanács a saját határozatainak — ezt követeli a kongói nép érdekeinek tiszteletben tartása, ezt követeli a haladó világközvélemény.m • _