Népszava, 1962. január (90. évfolyam, 1–25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

Orvosok és egészségügyi ____i­ oldal dolgozók szakszervezetének tervei (Interjú) Ma: Szerkesztői üzenetek Iskola-mulasztó öregdiákok (Riport) Magyar rádió és televízió szórakoztat, magyar ébresztőóra csenget nyolcvan országban (Tudósítás) ­ Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 90. ÉVFOLYAM, 22. SZÁMAI: 60 FILLÉR 1962. JANUÁR 27. SZOMBAT ­ Másfélmillióan dolgozzák ki az idei tervteljesítés legjobb módszereit Országszerte megkezdődtek az év első termelési tanácskozásai Az ország mintegy hétezer vállalatánál megkezdődtek az év első termelési tanácskozá­sai, munkaértekezletei. A ta­nácskozásokon hozzávetőlege­sen több mint másfélmillió dolgozó vesz részt, s az első tapasztalatok szerint sok fe­lelősségteljes javaslat és bí­ráló szó hangzik el a közös feladatok sikeréért. A Csepel Vas- és Fémmű­vek 570 termelési tanácskozá­sán több mint 22 000-en vet­tek részt, majdnem ezerrel többen, mint legutóbb. Igen örvendetes, hogy a dolgozók sokkal tevékenyebben kapcso­lódnak a vitába, mint eddig bármikor, több mint 800-an hasznos javaslatokat is tettek a munka menetének javításá­ra. A vasasszakszervezet cse­peli területi bizottságának vé­leménye szerint a mostani ta­nácskozások mindenekelőtt ab­ban különböztek a korábbiak­tól, hogy a javaslatok túlnyo­mó többsége a műhely egé­szének ügyét szolgálja. A Ganz Kapcsolók és Ké­szülékek Gyárában a termelé­kenység szintjének általános emeléséről hangzott el a leg­több szó. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben kedden kez­dődtek a termelési tanácsko­zások, itt a hét végéig mint­egy öt-hatezer bányász vitat­ja meg az év első negyedének problémáit. Amíg azelőtt csak­nem kizárólag a tervek meny­­nyiségi túlteljesítéséről tár­gyaltak, most mindenekelőtt a helyes gazdálkodás kérdéseit tűzték napirendre. A termelési tanácskozáso­kon elhangzott javaslatokról a legtöbb helyen naplót vezet­nek és a szakszervezet ellen­őrzi, hogy az értékes kezde­ményezéseket hogyan haszno­sítják a vállalatok vezetői. (MTI) Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrző Bizottság Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság. Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját, majd megvitatta és elfogadta több befejezett vizsgálat összefog­laló jelentését, így például megtárgyalta az idegenforga­lom helyzetének utóvizsgálatá­ról készített előterjesztést, va­lamint a zöldség és gyümölcs szerződéses termeltetésével és felvásárlásával kapcsolatos kormányhatározat végrehajtá­sának ellenőrzéséről és a la­kosságnál kint levő szolgálta­tási díjak és egyéb lejárt kö­vetelések behajtásának vizsgá­latáról szóló jelentést. A bi­­zottság megvitatta és elfogad­ta a készletgazdálkodás soron levő vizsgálatának program­ját. (MTI) Fényképes intézkedési terv készül a főváros „kozmetikai“ rendezésére A fővárosi tanács városren­dezési és építészeti osztálya el­készíti az idén a Tolbuchin körút, Múzeum körút, Tanács körút, Madách tér és a Nép­­köztársaság útja fényképes in­tézkedési tervét. Az intézkedési terv tulaj­donképpen »kozmetikai« tér­kép; a főútvonalak rendezésé­hez nyújt segítséget. Az itt lévő épületekről ugyanis •"anyakönyvi­« lapot vezetnek, amelyen — a homlokzat fény­képén kívül — feltüntetik a házat és környéket elcsúfító hibákat, régi reklámtáblákat, korszerűtlen portálokat, rossz járdaburkolatot stb. így a ke­rületi tanácsok illetékesei könnyebben végezhetik el a főútvonalak rendezését. Ko­rábbi intézkedési terveknek megfelelően teremtettek ren­det például a Baross utcában és a Bajcsy-Zsilinszky úton. A városkép helyes kialakí­tására a tatarozásra kerülő há­zak homlokzatát már a ter­veknek megfelelően alakítják ki. Az új portálokat — a fő­útvonaliakon — elsősorban préselt szelvényekből, alumí­niumból készítik; a kirakat­üvegre feliratot vagy hirdetést nem szabad helyezni. Az utca­képet rontó fald­a­ kirakat-vit­rineket-­ le kell szerelni, csak a falba süllyesztett vagy ka­pu alatt elhelyezett vitrinek maradhatnak helyükön. A ki­emelt útvonalakon levő épü­letek tatarozása után kisebb intézményeknél fém vagy ke­rámia betűket, vendéglátóipari üzemeknél világító reklámot lehet alkalmazni. A városrendezési és építé­szeti osztályon elmondották, hogy az idén több budapesti főútvonal városképi rendbe­hozatalára kerül sor , ugyanakkor fokozatosan meg­kezdik az alacsonyabb rendű útvonalak, mellékutcák intéz­kedési ter­veinek elkészítését is. fi) Indonéz emlékeztető a magyar kormányhoz Nyugat-Irián kérdésében B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagy­követe január 26-án felkereste Péter János külügyminisztert, és emlékeztetőt nyújtott át az Indonéz Köztársaság kormá­nyának állásfoglalásáról a nyugat-iriáni kérdésben. Az emlékeztető részletese­n ismerteti az indonéz kormány és a holland kormány maga­tartását a nyugat-iriáni kér­désben. A holland kormány — korábbi ígéretével ellentét­ben — megakadályozta Nyu­­gat-Irián visszakerülését az In­donéz Köztársaság kötelékébe, és — a megrögzött gyarmato­sítók álláspontjához ragaszkod­va — sorozatosan visszautasí­totta az Indonéz Köztársaság kormányának javaslatait a bé­kés rendezésre. Az emlékeztető felhívja a fi­gyelmet, hogy az Indonéz Köz­társaság kormánya 1954 és 1957 között az ENSZ-ben is erőfeszítéseket tett a nyugat­­irráni kérdés békés rendezé­sére. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a holland kormány mindannyiszor meghiúsította, kihasználva azt a körülményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a gyarmatosítás elleni erőik akkor még nem voltak elegendők a holland mesterkedések megakadályo­zásaihoz. Az ENSZ közgyűlése által a gyarmatok felszámolá­sáról 1960-ban hozott, határo­zatot viszont a holland kor­mány megpróbálta ürügyként felhasználni arra, hogy nem­zetközi támogatást szerezzen a »Nyugat-Irián nemzetközivé tételéről«, a »nyugat-iriáni nép önrendelkezéséről« szóló kép­mutató javaslataihoz. »Indoné­zia« — hangsúlyozza az emlé­keztető — »nem ellenzi, hogy a gyarmati népek gyakorol­hassák az önrendelkezés jogát. Nyugat-Irián kérdése azonban merőben más. Most ott egy gyarmati hatalom által bujto­­gatott szeparatista kísérlet fo­lyik, s ez a hatalom törvény­telenül, fegyveres erővel tartja megszállva Indonézia ezen ré­szét.­ Az emlékeztető a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy Indo­nézia minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni nemzeti méltóságának és terü­leti integritásának megvédésé­re. Indonézia azonban alapve­tően békeszerető ország­, és még ma is úgy véli, az ajtó nincs teljesen bezárva azelőtt, hogy a Nyugat-Iriánnal kap­csolatos vitát ne fegyverekkel, hanem más módon rendezzék. »Mindenesetre Indonézia« — húzza alá az emlékeztető — »csak azon az alapon hajlan­dó tárgyalásokat kezdeni Hol­landiával, hogy Nyugat-Iriánt át kell adni Indonéziának.« Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek a körül­ményeknek a fényében kell ér­telmezni Sukarno elnöknek, az indonéz fegyveres erők főpa­rancsnokának 1961. december 19-i parancsot. Péter János külügyminisz­ter, a magyar kormány nevé­ben, kifejezte az indonéz nagykövet előtt, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és népe — mint a múltban is — őszinte rokonszenvel kíséri és támogatja azt az igazságos harcot, amelyet Indonézia kor­mánya és népe Nyugat-Irian felszabadításáért folytat. (MTI) Fekete márványban arany­betűk ragyognak. Kommunista mártír­ fiatalok nevei egy friss síremléken. A körülrakott ko­szorúk vörös szalagjaival mé­lázva játszik a szél. Emlékezünk. Hősöket idé­zünk a Kerepesi temetőben. Kommunista ifjakat, akik az új világ kapujában estek el az új világért. Évforduló. Egy kegyetlen sortűz fordulója, amely lán­goló fiatal életeket oltott ki tizenhét év előtti fagyos és véres hajnalon. A Vörös Brigádnak állítunk örök emléket. Annak a bátor kis csapatnak, amelyet sem­miféle erőszak nem tört meg. A golyó sem. A testük holtan zuhant ugyan a Vár fokáról a mélybe, de a lelkük, a sza­vuk, az álmuk­­ él. És bátorítja, biztatja azokat, akik most eljöttek a példaké­pek síremlékéhez. A fájdalmas szavak lassan kemény ötvöze­tet kapnak. A kommunista Síremléket állítottak a Vörös Brigád mártírjainak mártírok életútja kötelez. Min­denekelőtt az életre, amelyet szinte az ő haláluk napján kaptunk. Kötelez munkára , de harcra is. Nem lehet más dolga a ma ifjúságának, mint maradékta­lanul teljesíteni ezt a köteles­séget (k) * A pénteki síremlék avatá­son megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és Kiss Károly, a­z Elnöki Tanács tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese. A Magyar Par­tizán Szövetség nevében Úszta Gyula altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese mondott beszédet. — A Magyar Partizán Szö­vetség nevében kommunista kötelességünket teljesítjük — mondotta a többi között —, amikor síremléket állítunk a hős, ifjú kommunistákból álló Vörös Brigád elhunyt tagjai­nak. Alig töltötték be, vagy hagyták el 20. életévüket, amikor megalakították a Vö­rös Brigádot. Ez a név akkor szimbólum vett, kifejezte a Szovjetunió, a szabadság irán­ti mélységes szeretetüket. A kommunista fiatalok ne­vében Várnai Ferenc, a KISZ központi bizottságának titkára beszélt. A megemlékezések után a budapesti pártbizottság, a Partizán Szövetség, a KISZ központi bizottsága, a buda­pesti KISZ-bizottság, a fegy­veres erők, valamint a fővá­rosi tanács nevében koszorú­kat helyeztek el az új emlék­művön. Ugyancsak letették a hősök sírjára a kegyelet virá­gait a Vörös Brigád életben maradt tagjai és a hozzátar­tozóik. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri Kongó ügyében Zorin, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője január 25-én levelet intézett Dean­­hez, a Biztonsági Tanács el­nökéhez. A levélben a szovjet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biz­tonsági Tanácsot, hogy meg­vitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó, 1961. november 24-i határozatát. A Biztonsági Tanács — hangzik a levél — 1961. no­vember 24-én határozatot ho­zott a kongói kérdésről. E ha­tározat erélyes intézkedéseket helyez kilátásba Csembe sze­paratista rendszere és külföl­di zsoldosai ellen avégett, hogy megakadályozzák Katan­ga különválását és biztosítsák a Kongói Köztársaság egysé­gét és területi sérthetetlensé­gét. Mint ismeretes, a jelzett ha­tározat egyértelműen elítélte azt a szeparatista tevékenysé­get, amelyet a katamgai tarto­mány közigazgatása külső se­gítséggel és idegen zsoldosok­kal folytat és követelte, hogy haladéktalanul vessenek vé­get e tevékenységnek. Jóllehet a Biztonsági Tanács említett határoza­tána­k elfoga­dása óta több min­t két hó­nap telt el, e határozatot nem teljesítik katangai érde­­keltségeikkel­ rendelkező bizo­nyos gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállása következté­ben. Ellentétben a Biztonsági Ta­nács azon­ utasításaival­,­­ hogy minden külföldi zsoldos ki­űzésére, Katanga különválásá­nak megakadályozása végett szükség esetén erő alkalmazá­sával is tegyenek határozott intézkedéseket, az ENSZ had­műveleteit teljes egészében megszüntették. Tették ezt an­nak ellenére, hogy nem haj­tották végre a Biztonsági Ta­nács határozatának a zsoldo­sok kiűzésére és a Kongó bel­­ügyeibe való gyarmati beavat­kozás tűzfészkeinek felszámo­lására vonatkozó előírásait. Mint a tények mutatják, Csombe a külföldi monopóliu­mok ügynöke, semmibe veszi az ENSZ határozatait és kö­vetkezetesen folytatja Katan­ga elszakításának politikáját. Csombéval »tárgyalásokat­« folytatnak, Csombét biztatják, hagyják, hogy fegyveres zsol­dos bandái legyenek, tényle­gesen lehetővé teszik számá­ra, hogy újabb fegyvereket és emberanyagot kapjon más olyan országoktól, amelyek nem szégyenük nyíltan meg­sérteni a Biztonsági Tanács határozatait. Mint látható — mutat rá vé­gül Zorin levele — a gyar­­mat tartó határnak nyilván­való összeesküvéséről van szó, amelynek az a célja,­ hogy megmentsék Csombét a kül­földi monopóliumok katamgai helytartóját, biztosítsák gyar­­mati érdekeiket, tovább foly­tassák a Kongói Köztársaság egységének és területi sérthe­tetlenségének aláásását. A fentebb kifejtette­kre te­kintettel, a szovjet kormány megbízásából kérem Cint, hív­ja össze sürgősen a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa a kongói kérdésben hozott, 1961. november 24-i határozata tel­jesítésének kérdését. A kormány elnöke fogadta Magyarország új szófiai és új hanoi nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-panas­zt kormány el­nöke, pénteken fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköztár­saság új szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, állomáshelyére való elutazása előtt, és fogadta Gogolyák Gusztávot, a Magyar Népköz­­társaság új hanoi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, állomáshelyére való eluta­zása előtt. (MTI) TAVASZI A HANGULAT A TÉLI KIKÖTŐBEN. A javítá­sok nagy részét már elvégezték, csupán az utolsó simítások vannak hátra. Bár a naptár januárt mutat, a hajósok már a Meteorológiai Intézet jelentését figyelik. Ha az időjárás enyhe marad, a »hivatalos rajt«-nál korábban futnak ki a vízi országútra... (Gyulavári Béla felvétele) / 1 Hírmagyarázónk ír A Biztonsági Tanács újabb esz­­hessen sorsáról, hogy megszilár­s bó hívása a kongói események fé­­nyében nemcsak indokolt, hanem rendkívül sürgős is. Nem mintha a tanács eddig ho­zott határozatai Kongó ügyében nem adtak volna megfelelő ala­pot a sürgető problémák rende­zéséhez. Ellenkezőleg. A határo­zat alkalmas lett volna arra, hogy Kongó egysége, tehát rendje, nyu­galma helyreálljon, hogy a kon­gói nép ténylegesen maga dönt­díthassa függetlenségét. A hatá­rozatok a többi között követelték annak idején Lumumba szabadon bocsátását, elítélték Csőmbe sze­paratista tevékenységét, követel­ve külföldi zsoldosainak kiutasítá­sát, illetve felelősségre vonását, előirányozták az ENSZ Csőmbe elleni katonai akcióját stb., stb. stb. De mi történt a valóságban? Lu­­mumbát büntetlenül meggyilkol­ták s most utódját, Gizengát akarják hasonló sorsra juttatni (nem törődve még a kongói bel­ügyminiszter tiltakozásával sem). Csőmbe zsoldosai változatlanul fittyet hánynak a Biztonsági Ta­nács ide vonatkozó rendelkezé­seinek, sőt Csembe újabb fegyve­res erők importjáról tárgyal az angolok emberével, a rhodesiai Welenskyvel. Az ENSZ hadműve­leteinek teljes leállítása pedig ar­ról tanúskodik, hogy a világszer­vezet kongói gyakorlati tevékeny­ségét szinte teljesen alárendelték már a washingtoni, a Csombéval való teljes kiegyezés felé irányuló politikának. (Ennek legnyilván­valóbb bizonyítéka különben az, hogy Linnerről, az ENSZ-nek most hirtelen lemondott kongói megbízottjáról kiderült, hogy szo­ros kapcsolatban áll az amerikai réztrösztök főnökeivel, akik sze­retnének a belgák és az angolok helyére beülni Katangában.) Zorinnak , a Biztonsági Tanács sürgős összehívását követelő le­vele éppen azt célozza, hogy a tanács hozzon végre olyan intéz­kedéseket, amelyek alkalmasak le­hetnek arra, hogy a gyarmatosí­tók és a kongói ENSZ-hatóságok cinkos összjátékának véget ves­senek. Szerezzen végre érvényt a Biz­tonsági Tanács a saját határoza­tainak — ezt követeli a kongói nép érdekeinek tiszteletben tar­tása, ezt követeli a haladó világ­­közvélemény.m • _

Next