Népszava, 1962. január (90. évfolyam, 1–25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

HOGY SENKI EL NE FELEJTSE... A Képző- és Ipar­­művészeti Gimná­zium tanulói Fab­­ró József szakosz­tályvezető irányí­tásával elkészítet­ték az egykori Mária-Valéria te­lep makettjét. »Felépültek« a viskók, nedves fa­lain penész virág­zik, a kórószárak­ból készült kerí­tésen ütött-kopott lábosok, az udva­rokon szemét. A 120X120 cm nagyságú maket­tet a József Atti­la lakótelep mú­zeuma részére ké­szítették. (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Kétszáz őrponton „figyelik" a Dunát, a Tiszát és a Marost Huszonöt centi vastag jégpáncél takarja a Balatont Tétlenségre ítélt hajók az Al-Dunán • Készen állnak a jégtörök Kiszabadították a jég foglyait a Balatonon Szeszélyes az időjárás. Az elmúlt hónapokban már több­ször zajlottak a folyók. A na­pokban például a Dunán volt jégzajlás. — Minden eshetőségre fel kell készülnünk — mondja Sík Jenő, az Országos Vízügyi Fő­­igazga­tóság illetékes képvise­lője. — A Balaton például egyik óráról a másikra »állt« be. Most a magyar tengert 25 centiméter vastagságú jégpán­cél fedi. Sok munkahajó hete­kig volt a jég rabja. Ba­la­ton­­füreden január első napjaiban készült el a IV. számú jég­törő, amely kiszabadította és a siófoki, valamint a balaton­redi kikötőkbe vontatta eze­­■j­l a hajókat. Az új jégtörő óránként három kilométeres hosszúságban képes utat törni a hajóknak. A 600 lóerős mo­toros a nyári hónapokban mint vontató teljesít szolgá­latot a vizeken. Bajánál négy jégtörő hajót helyeztünk ké­szenlétbe. A Dunán és a Ti­szán, valamint a Marosnál állandó őrszolgálatot tartunk. Kétszáz megfigyelő állomá­sunk van, amelyek azonnal jelzik, ha bárhol zajlás kez­dődne, s naponta táviratokban értesítenek bennünket arról, hogy szakaszukon hogyan vi­selkedik a víz. Szükség esetén felderítő repülőgépünket is bevetjük, s jégtörőink munká­ját parti rádióadó-vevő állo­mások is segítik majd.­­ Csütörtökön egy jó és egy rossz hírt kaptunk — tájékoz­tat Takács Lajos, a MAHART forgalmi osztályának vezetője. — Passau és Regensburg kö­zött nagy teljesítményű hajók szétzúzták a több kilométeres jégzárat s háromheti tétlen­ség után hazaindulhatott Nyu­gatról a Vác, a Mohács és a Baross vontató nyolc uszály­­lyal. Az Al-Dunán viszont romlik a helyzet. Az 500-as folyamkilométertől a tengerig 14—15 fokos hidegek vannak, a jégzajlás igen erős. Ezen a részen, Ghiurghiu alatt a Ba­­latonfüred, az Ózd és az Esz­tergom vesztegel. Nemcsak a jég, hanem a sűrű köd is aka­dályozza a hajósok munká­ját. A rádiójelentések szerint olyan köd van, hogy alig le­het néhány méterre látni. m. t. A Meteorológiai Intézet jelenti: ] Tárhajtó időjárás pén­tek estie: a felhőátvonulások, többfelé esővel.­­ Élénkülő délnyugati, később nyíl-­­ gáti szél. Várható legmagasabb a nappali hőmérséklet­­"pénteken­­ plusz 3—plusz 7 fok között. ■ ULTRA-NAGYFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉK Európában — úgy tervezik — a kontinentális távvezetékek feszült­sége 380 000 volt lesz. Amerikában­­ megkezdték a kísérleteket 775 000 voltos váltakozó áramú­­ távvezetékekkel. A távolabbi jö­vőben — úgy gondolják — még­sem a váltakozó áram, hanem millióvoltos egyenáram lesz prog­ramon. ■ ÖNFELFÚJÓ ÚSZÓMELLÉNY Hajókon, repülőgépeken az uta­sok úszómellényt is kapnak, szá­mítva az esetleges kényszerleszáll­í­tásra. Ezeket szénsavpatronnal kell rendszerint felfújni. A pat­ron kezelése megijedt emberek­­­től nem mindig megy nehézség nélkül. Egy újfajta mellény olyan­­ szerkezetű, hogy a vízbe érés pil­lanatában önműködően kinyílnak­­ a szénsavpatronok, s a mellény felfúvódik. B. J. miskolci olvasónk érdek­lődésére közöljük, hogy a »Bu­dapest 1961 elnevezésű és a fő­város látképét ábrázoló bélyeg­sorozat azonos értékben, színben és méretben négy bélyeget ma­gában foglaló kis ívben is megje­lent 2800 számozott példányban. Ezeket a kis íveket — a Posta- NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Főszerkesztő: Timmer József Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat felelős kiadó: Galló Ernő, a Népszava Lapkiadó Vállalat Igazgatója V. ker., Rákóczi út 54. Telefon: 224—819. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetés egy hónapra 14 forint Athegeeum Nyomda. F. v.s Soproni Béla igazgató Udvariasság­­ és aprópénz Megszámoltam. Hat darab ■kosár sorakozott egymás mel­lett a Malinovszkij fasor és a Nyúl utca sarkán levő ön­­kiszolgáló boltban. A hete­diket én tettem a többi mellé, mert a pénztáros kerek-perec kijelentette: nincs aprópén­zem, nem tudok visszaadni. Már szokássá vált, polgár­jogot nyert, hogy reggelente ,»a kedves vevő« lóhalálban (hiszen munkába kell men­niük) sorra járja a környék­­ üzleteit aprópénzért, mert­­az önkiszolgáló boltban 20—30­­ forintos vásárlás után sem képesek 50 forintból vissza­­­adni. Mondanom sem kell, hogy a megvásárolt tejet, kenyeret,­­ gyümölcsöt, sót, cukrot só- s néhányan nem tudták kivál­tani, mert másutt sem volt aprópénz. Az üzlet vezetője sajnálta, h­ogy nem tudott kiszolgálni. Megmagyarázta, hogy rende­let szerint csak minimális pénz maradhat a kasszában, ezért bizony reggel gyakori az ilyen kellemetlenség. S amikor megkockáztattuk a kérdést, nem lenne-e helye­sebb, ha a »figyelő eladók« gondoskodnának az aprópénz beszerzéséről, kijelentette: az nem az ő feladatuk. Követ­kező kérdésünkre, hogy elő­fordulhatna-e ilyen dolog, ha a saját üzletét vezetné, szem­rebbenés nélkül válaszolta: »Szó sem lehet róla, kérem, első a vásárló!« Elgondolkoztam az eseten és arra az álláspontra jutottam, hogy egy kis erőfeszítéssel talán mégis meg lehetne ol­dani, hogy több aprópénz le­gyen a kasszában. De az sem ártana, ha íratlan törvényeink közül legalább egyet, az ud­variasság törvényét­­ apró­pénzre váltanák. (Zs.) B­élyegekről Beszámoltunk arról, hogy az angol hatóságok a kis Tristan da Cunha-szigetet kiürítették, mivel egy tűzhányó újabb, hatalmas mérvű kitörése a lakosság életét veszélyeztette. Egyidejűleg a szi­get postahivatala is beszüntette működését, és a fellelhető bélyeg­készletet, valamint a használat­ban volt postai bélyegzőket a tengerbe süllyesztették. Mint azonban most kiderült, a közeli St. Helena-sziget postahivatala szárvén rendelkezett Tristan da Cimhá-bélyegekkel, amelyeket ki­zárólag az ott megforduló turis­ták használtak, illetve vásárol­tak. Amikor St. Helena posta­mestere értesült a tűzhányó által okozott súly­­os károkról, a Tris­tan da Cunha-bélyegek egy ré­szét »St. Helena, Tristan Relief« szöveggel és felárral öntevéke­nyen helyileg felülnyomatta. Amint a brit gyarmati hivatal erről tudomást szerzett, azonnal intézkedett a bélyegek bevonásá­ról és a készletek megsemmisí­téséről. Mindössze néhány száz ilyen felülnyomott sorozat került eladásra, amelyet most szerencsés tulajdonosaik magas áron igye­keznek értékesíteni. ügyi Értesítőben megjelent tájé­­­­koztatás szerint — a nemzetközi , bélyegkiállításon részt vett Idái- t Iítók, társadalmi munkások meg-­­ ajándékozására, valamint az UPU­J (Nemzetközi Postairoda) útján a­­ tagállamok postaigazgatásai igé- . oyének kielégítésére használták­­ fel. A kis ív kereskedelmi for- 4 galom­ba nem került. . ­­I RÖVID HÍREINK Csehszlovákia kilenc értékből álló, több színben nyomott »Lep­ke« sorozatot adott ki. Görögország az első görög bé­lyeg centennáriuma alkalmából hét értékből álló emléksorozatot bocsátott ki az 1861. évi bélyeg rajzával, amelyen Hermes-fej lát­ható. Romániában új légipostasorozat jelent meg, amelyeken a Román Népköztársaság utóbbi időben épült létesítményei szerepelnek. A Szovjetunió bélyeget hozott for­galomba az üzemekben sorra ala­kuló kommunista brigádok tisz­teletére. Dr. S. L. A „Fehér ökör", ez életlen kés, pacsal és forgókereszt Apró bosszúságokról nyilatkoznak az illetékesek Szilveszterkor a kabaré nyel­vén került »terítékre«, illetve a televízió képernyőjére né­hány olyan dolog, amely, ha nem is elengedhetetlen felté­tele az életnek, de sok em­bernek mindennapi bosszúsá­got okoz, ha nincs, ha van, vagy ha hibás. Az illetéke­sek véleményét kértük ezek­ről az »apróságok«-ról. Elsőnek a Thököly út és a Nefelejts utca sarkán levő »Fehér ökör« sorsáról érdek­lődtünk a VII. kerületi Ven­déglátóipari Vállalatnál, ahol elmondották, hogy tervbe vet­ték 1962 második negyedévére a vendéglő átalakítását. A ke­rület 23 italboltja közül már 13-at szüntettek meg, köztük a hírhedt »Keleti betérő«-t is, ezek nagy része most büfé­falatozó, így sok »szomjas« ember a »Fehér ökör«-be kény­szerül, ahol sokszor a járdáig ér a pénztárnál várakozók sora, akadályozva a gyalogos­­forgalmat. Most úgy segíte­nek ezen, hogy a tatarozás során a söntést a kisforgalmú Nefelejts utcai oldalra helye­zik át, helyébe pedig korsze­rű, ízlésesen berendezett ét­terem kerül. Egyébként a ke­rületi tanács képviselői meg­vizsgálták a vendéglőt, s meg­állapításuk szerint a fogyasz­tóközönség már megváltozott; rendes, dolgozó emberek kere­sik fel a »Fehér ökör«-t. Életlen Ülések »ügyében« a Gellért Szálló igazgatójával beszéltünk, aki elmondotta, hogy még az 1880-as években született egy olyan rendelke­zés, amely szerint éles kése­ket nem szabad szervírozni. Ennek az alkalmazására azon­ban a több évi tapasztalat alapján ma már nincs szük­ség, hiszen balesetveszélyt nem jelent , ha csak nem ittas a vendég. Sőt a Gellért­­ben és a Royalban is részben már a külföldön jól bevált és népszerű fogazott késekkel te­rítenek, amelyekkel mindent lehet vágni. Fokozatosan ki­cserélik másutt is a nem elég­gé éles krómozott késeket ilyen fogazottakra. A vajas, mákos kiflit, pacs­­nit és társaikat a fővárosi ta­nács élelmiszeripari igazgató­ságán reklamáltuk. — A sütőipar elegendő vá­lasztékban tudná előállítani a péksüteményeket — mondot­ták —, de a kereskedelem, fő­ként kiflit és zsemlét rendel. Saját rendelkezésű üzleteink­ben például csaknem har­minc változatban is megtalál­hatják a vevők a péksüte­ményt. A kereskedelem álláspontja azonban más. — Mi szívesen rendelnénk nemcsak kiflit és zsemlét az ipartól — válaszol­ják —, ha a többit is időre, tehát a reggeli órákban tudná szállítani, mert a vevők ilyenkor keresik a reggelihez valót. Azonban másfajta pék­áru szállítását csak 10—11 órára vállalja az ipar, amikor már a vevők nemigen viszik. Mi csak annyit jegyzünk meg, ha az ipar valóban any­agira szívügyének tekinti a választék bővítését, amint azt elmondották, meg kell találnia a módját annak, hogy a reg­geli órákban is legyen vá­laszték. — A földalatti »forgó kereszt« lényegében a kijárást biztosítja — mondották a fővárosi tanács közlekedési igazgatóságán —, ugyanis, ha nem lenne, sokan itt jönnének be — esetleg jegyváltás nél­kül —, s közben gátolnák a kifelé haladókat. Azonban tervezzük ennek eltávolítását, hogy még gyorsabbá tegyük a forgalmat. A most folyó vizs­gálat alapján, körülbelül egy hónap múlva eldöntjük, hogy szükség van-e a forgókeresztre. Hasonlóan vizsgálati stá­diumban van a lakók liftkeze­lési joga is. A fővárosi ta­nács házkezelési igazgatóságá­tól azt a választ kaptuk, hogy hamarosan a végrehajtó bi­zottság dönt ebben a kérdés­ben. Plakátkérdés: — Több mint fél éve jelent meg a belkereskedelmi mi­niszter­­ utasítása, hogy a ko­rábbinál is szigorúbban bírál­ják el a plakátokat, nemcsak képzőművészeti, hanem tartal­mi szempontból is. A hirde­tésben az árunak vagy a szol­gáltatásnak kell dominálnia és nem a hirdetést feladó vállalatnak — mondották a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelemszervezési és technikai főosztályán.­Az »Édességet az édesség­boltból« plakát kirívó példája annak, hogyan nem szabad hirdetni, mert nemcsak édes­ségboltban árusítanak cukor­kát, csokoládét, hanem kö­zértben, vállalati büfékben és áruházak édességosztályán is. Reméljük, hogy a miniszteri utasítás szellemében, hamaro­san eltűnnek ezek és az ezek­hez hasonló plakátok. Légrády Eszter Új házirend : új tapasztalatok A társadalmi szerveket is feljogosíthatják a házirend betartásának ellenőrzésére Nemrég jelentette meg a fő­városi tanács az új házirendet, amely rögzíti a bérbeadó és a bérlők jogait, kötelességeit meghatározó jogszabályokat, intézkedéseket. Tájékoztat a bérlemény és a közös hely­i­ségek rendeltetésszerű haszná­latáról, a házfelügyelők kötele­zettségeiről, a szocialista együttélés szabályairól. A régi házirend már ide­jét múlta, mert például nem nyújtott felvilágosítást a lakó­­bizottságok jogairól, az új azonban jelentős feladatokat ró a lakóbizottságokra. Ugyan­is a többi között kimondja: a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai a házirend betar­tásának ellenőrzésére a társa­dalmi szerveket feljogosíthat­ják. Sok nehézséget okozott régebben az is, hogy a házke­zelési szervek nem jártak el egységesen a javítási, karban­tartási és pótlási kötelezettsé­gek elhatárolásánál; ezt most rendelet szabályozza — ezzel is megismerkedhetnek a la­kók. A fővárosi tanács illetéke­sei a közelmúltban megvizs­gálták, hogyan segítette elő az új házirend a lakók között a szocialista együttélés szabá­lyainak betartását és a társa­dalmi tulajdon védelmét. Az általános tapasztalatok szerint mindenütt megelégedéssel fo­gadták a rendeleteket. Volt, ahol ittasan garázdálkodó la­kókat jelentett fel a bizottság, szabálysértési eljárás során több száz forintra büntették a házirend megszegőit. Előfordul azonban, hogy a házi önkormányzatok nem egy­értelműen lépnek fel a garáz­­dálkodókkal szemben. Az új házirend lehetőséget nyújt a lakók nyugalmának biztosítá­sára, a szocialista együttélés háborítóinak megfékezésére. Ezért szükséges, hogy a lakó­bizottságok alaposan tanulmá­nyozzák a házirend paragra­fusait és — a kifüggesztésen túlmenően — megismertessék a lakókkal. (1.) Nevelési, tanulási, fegyelmi ügyekben a kollégiumok önkormányára­toni • Január 1 -től életbe lépett a kollégiumok és diákotthonok­­ működési szabályzata A napokban néhány soros hírben számoltak be a lapok arról, hogy szabályozták a fel­sőoktatási intézmények kollé­­­giumainak, diákotthonaának ♦ működését. A Művelődésügyi Miniszté­riumban Miklós Imre főelő­adóval arról beszélgetünk, hogy mi tette szükségessé a szabályzat életbeléptetését. — Az egyetemi ifjúságnak több mint a fele kollégista. A diákotthonok lakói jó ideig sehová se tartoztak, »mostoha gyerekek« voltak. S bizony megesett, hogy piszkosak vol­tak a szobák, kártyáztak, it­tak a hallgatók. Ennek az ál­lapotnak véget kellett vetni.­­ — A diákotthonok legfőbb célkitűzése most az, hogy se­gítsék az egyetem munkáját. Mindenekelőtt a tanulásban. Munkájuk megkönnyítése ér­dekében 1959-ben a Mű­velődési Minisztérium és a KISZ központi bizott­sága irányelveket adott a diákotthonoknak, hogyan válhatnak kollégiumokká. — Mikor lesz egy diákott­honból kollégium? — Amikor már az erkölcsi, világnézeti, kulturális nevelést a közösség, az otthon lakóig maguk irányítják, maguk elvál-­ lalják azokat a felelősségtel-2 jes feladatokat, amelyeket, a * most kiadott szabályzat meg-* jelöl, így például a többi köz­­zött: a kollégium ifjúsági önkor- l mányzatának véleményt kell­ nyilvánítania, határozatot kell­ hoznia az eléje terjesztett ne-­­­velési, tanulmányi, személyi,­ felvételi, fegyelmi, gazdasági , és más ügyekben. Az önkor-­ mányzat természetesen nem­­ csökkenti a kollégiumok élén á­lló 7/WI 6Ttfldri f flf? fi(j NE DOBJA EL használt életlen borotvapengéit! Néhány fil­­lérért újraélezi a KÉSES-KÖSZÖRŰS KTSZ. Fióküzletek: a város minden részén. (x)

Next