Népszava, 1962. február (90. évfolyam, 26–49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

L oldal 5 Az első 9 . és utolsó szám (Riport) Ma: Mit mond a­­ Miért csak garzonlakást kaphatott egy öttagú család ? ( Riport) Úgy is rosszul végzi oldal az életét ?!... (Riport a gyermekvédelmi osztály munkájáról) Pályaválasztási tanácsadó a középiskolákban (Tudósítás) Nemes Dezső előadása az Akadémián Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akadémiai levelező tag, szer­dán délután a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökségé­nek előadási sorozatában, elő­adást tartott a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának egyes kérdé­seiről. Az előadáson jelen volt az Akadémia elnöksége, aka­démikusok, az akadémiai inté­zetek több vezetője és munka­társa. A hallgatóság nagy tet­széssel fogadta az előadást. (MTI) Eltolódik az Északi-sarki Szovjet tudós az Északi-sark­­évi 12 centiméteres vándorlásáról K. Kulikov szovjet profesz­­szor a moszkvai rádióban a­ legújabb földrajzi megfigyelé-­ sek eredményeit ismertette.­ Rámutatott, hogy A. Orlov szovjet csillagász bebizonyí­­ totta, hogy az Északi-sark évi 1­12 centiméteres sebességgel el- ■ tolódik Észak-Amerika irányé­­­ba. Ötszázmillió évvel ezelőtt­ a­z Északi-sark valószínűleg­­ a Csendes-óceán déli részén helyezkedett el, ezért bukkan­nak a mai sarkkörön túl meg­kövesedett trópusi állat- és növénymaradványokra. Az el­tolódás okaira, a sarkok lassú mozgására a többi közt a lég­kör cirkulációjában, a föld­rengésekben, a talajmozgás­ban, a tengeri áramlatokban és az egyenetlenül eloszló csa­padék mennyiségében keresik a magyarázatot.. (MTI) Baráti találkozó a szovjet nagykövetségen V.­ J. Usztyinov, a Szovjet-­­unió budapesti nagykövete és­ a nagykövetség tagjai szerdán, a szovjet nagykövetségen ta-­ lálkoztak a Magyar—Szovjet­­ Baráti Társaság elnökségének­ tagjaival és társadalmi mun-­­katársaival. A többórás, szi-­­ vélyes baráti találkozón részt­ vett Szirmai István, az­ MSZMP Politikai Bizottságá-­ nak póttagja, a Központi Bi-­ zottság titkára, valamint a tár-­ sadalmi és kulturális élet sok­ más kiválósága. A baráti ta-­ lálkozón a szovjet életből­ merített és a szovjet embert­ ábrázoló filmeket vetítettek­ le, amelyeket a jelenlevők­ nagy tetszéssel fogadtak. (MTI)". ­ Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 90. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 1. CSÜ­T­ÖRTÖK 63 város, 3207 község, 17000 lakott település legfontosabb adatait közli az új helységnévtár 12 új város — A helységek kulturális, egészségügyi ellátása Még az idén megjelenik a 800 oldalas új könyv A Központi Statisztikai Hi­vatal népesedési főosztályán közeljövőben fejezik be az új helységnévtár szerkesztését. A rendkívüli nagy munkála­tokban, a városi, községi fel­mérésekben, az összeírásokban több ezer statisztikus vett részt. Az idén megjelenő, mintegy 500 oldalas könyv az ország minden városának, községének, településének legfontosabb adatait tartalmazza. Az első iyen kötetet 1873-ban jelen­tették meg s a mostani a huszonegyedik lesz. A helység­névtár különösen az állami gazdaságban dolgozók, a taná­csok, a tervezők, a városren­dezők, a közlekedés és a posta irányítóinak munkáját segíti. A mintegy 350 ezer adatot tar­talmazó kötet az eddigieknél áttekinthetőbb lesz, táblázati rendszert alkalmaznak. A fel­mérés során minden település­ről, helységről külön kartont készítettek. Az egyéves munka eredmé­nyeképpen kiadásra kerülő könyv 19 megye, a főváros, 4 megyei és 58 járási jogú vá­ros, 3207 község, valamint 17 000 lakott település adatait foglalja magában. Az állam­igazgatási részben a városi, megyei, valamint 124 járási »bontást« közölnek. A könyv kezelhetőségét megkönnyíti, hogy a járási, városi, megyei adatokat külön összegezi. A települések adatait a hozzájuk közigazgatásilag legközelebb eső községek mellett sorolják fel. Részletesen közlik a te­lepülések nagyságát és lakói­nak számát. Érdekes, hogy az ország legnagyobb kiterjedésű városának, Debrecennek — 77 563 katasztrális hold — 14 ezerrel kevesebb lakója van, mint a fele akkora Miskolc­­nak. Választ ad a helységnap­tár arra is: egy-egy települé­sen hány épület, lakóház van. Mintegy kétmillió lakóház, épület területi megoszlását részletezi. Milyen messze van egy-egy községtől, tanyától, várostól a vasútállomás, autó­­buszmegálló? — ezt is meg­tudhatjuk az új helységnap­tárból. A postahivatalok el­helyezéséről, számáról is ké­pet kapunk. Az új követelmé­nyeknek megfelelően a hely­ségek mellett feltüntetik a vá­ros, fialu, tanya kulturális, egészségügyi hálózatát jelző adatokat is. Tehát pontosan megtudhatjuk: hol van a leg­közelebbi egészségház, orvosi rendelő, gyógyszertár, az adott helységben milyen iskolák, múzeumok, kulturális intéz­mények működnek. A terve­zők, a tanácsok legfelsőbb irá­nyítóinak munkáját segíti, hogy ebben a kötetben már a települések kommunális hely­zetéről is számot adnak. A helységek új neve mellett közlik a régit is. Ha a hely­ségnévtárakat összehasonlítjuk, az ország fejlődéséről is képet kapunk. 1945 óta az ország­ban 12 község fejlődött vá­rossá. Az új városok között találhatjuk Orosházát, Tata­bányát, Komlót, Dunaújvárost is. 1959-ben Ajka­­nyerte el a városjogot. Az összeírás idő­pontjában Dunaújvárosnak — amely 1951-ben lett város — több min­t 31 000 lakosa volt Az elmúlt években új iparvá­rosok jöttek létre, így például Ózd és Oroszlány. Az állam­­igazgatási részben az 1962 feb­ruári állapotoknak megfelelően közlik az adatokat, tehát már a legújabb község­járási ösz­­szevonásokat is figyelembe vették. 1956 óta, annak elle­nére, hogy az elmúlt években számos községet egyesítettek, a községek száma tízzel emel­kedett. A rendelkezésre álló kartonok, adatok segítségével a könyv megjelenése után a statisztikusok részletes kimu­tatást készítenek egyes me­gyék, városok, falvak kultu­rális, szociális helyzetéről. Az összegezett adatok segítséget adnak a távlati tervezésekhez is. A közlekedés és a posta vezetői pedig részletes képet kapnak arról, hol mennyit kell gyalogolnia a lakosságnak a pályaudvarokhoz, állomások­hoz, milyen messze van a posta az egyes településektől. (m­­t) Magyar művészek külföldön - külföldiek Magyarországon Kilenc külföldi művész ven­dégszerepel hazánkban ebben a hónapban. Két alkalommal lép a közönség elé Jean Mar­tinon nyugatnémet, Aldo Pria­­no olasz és Alois Melichar NDK-ben­ karmester. Az Operaház külföldi vendégsze­replői között van Zenaida Pally és David Ohanesian ro­mán, valamint Marian Kouba lengyel operaénekes. Az NDK- beli Gustav Schmahl hegedű­­művész Budapesten és Kapos­várott mutatkozik be, Eva Bernatova zongoraművésznő Budapesten és Kalocsán ven­dégszerepei, Amadeus Weber­sinke NDK-beli zongoraművész pedig a fővároson kívül Kecs­keméten lép a közönség elé. A magyar művészek közül a Weiner-kvartet hosszabb tur­néra indul a Szovjetunióba. Csehszlovákiában Lehel György karmester, Ferencsik János karmester és Czanik Zsófia operaénekesnő, az NDK- ban Kovács Dénes és Dávid Pál hegedűművész. Komor Vilmos és Lehel György kar­mester, Ausztriába pedig­ Jámbor László, Horváth Lász­ló, Nagy Erzsébet és Jakuts Éva operaénekes. Antal Imre zongoraművész, Gergely F­e­­renc orgonaművész és Horváth Klementina énekesnő látogat el. Fischer Annie zongora­művésznő Hollandiában és Svájcban ad több koncertet, Reményi Sándor és Orosz Júlia,­ az Operaház tagjai Angliában mutatkoznak be, Király Sándor operaénekes Londonban, Párizsban és Brüsszelben vendégszerepel februárban. Az Állami Hang­versenyzenekar tíz hangver­senyt ad Franciaországban, az Állami Népi Együttes pedig egyhónapos franciaországi és olaszországi turnéra indul. Antal Imre zongoraművész a római Magyar Akadémián is ad hangversenyt. Kozák G. József népi zenekara finn­országi meghívásnak tesz ele­get, Boross Jolán dalénekes Belgiumban mutatkozik be, Fóti János tánczenekarát pedig a lengyelországi Sopodba szer­ződtették. Sántha Ferenc népi zenekarát hathónapos szerző­dés várja a nyugat-német­országi Krefeldben, Kállai Ju­dit és Erdélyi Nóra táncdal­­énekesnők az NDK-ban hang­versenyeznek február hónap­ban. (g.) Kennedy sajtófőnöke tavasszal a Szovjetunióba utazik Salinger, a Fehér Ház sajtó­főnöke kedd este közölte új­ságírókkal, hogy Adzsubejnek, az Izvesztyija főszerkesztőjé­nek meghívására április vé­gén vagy május elején a Szov­jetunióba látogat. Robert Kennedy igazság­­ügyminiszter, az elnök fivére szerdán ebédet adott a szov­jet lapszerkesztő és felesége tiszteletére. Adzsubej meghívást kapott Kennedy elnök szerda este, esedékes szokásos sajtóérte­kezletére, amelyen megfigye­lőként vett részt. (MTI) Kígyóznak a végtelen huza­lok. Itt még szálanként kúsz­nak a gép felé, de a dübörgő, nehéz szerkezet másik végén már egyetlen vaskos szállá ölelkezve tekerednek a dobra. — Ezen a gépen »házaso­dik« a huzal — tréfálkozik az üzemvezető. S aki »házasítja«, most egy marék olajos rongy után nyúl, kezet töröl — van öt perce —, kezdődhet a beszélgetés. A villanófény a Kábel- és Műanyaggyár egyik legrégibb sodrómesterének arcára vető­dik. — Húsz éve a hatvanéves gép mellett — mondja csende­sen Mattesz József. — Csak­nem két évtizede állok ezen a helyen és sodrom a kábelt Öreg gépen, fiatalos lendü­ Munkásarcok Telefon Melbourne-be — „saját” kábelen lettel. »Kulcsgép« ez és a ke­zelője »kulcsember«. Ha vala­mi sietős, hirtelen munka akad — s hányszor akad! —, Mat­­teszt állítják sorompóba. Arra, hogy időben kész lesz a kábel — mint mondani szokás —, akár »készpénzt lehet felven­ni«. — Hányfélét sodor? — Telefon-, daru- és tömlő­kábel fut a kezem alatt. Isme­rik messze földön is a mun­kámat. Közvetve, különböző berendezésekbe építve, azok­hoz tartozva, sokfelé eljutott már. Legutóbb például Moszkvá­ba, Belgrádba, Kairóba, sőt még Djakartába is. A sport­stadionokba, amelyeknek vi­lágító és időjelző berendezései magyar munkások — köztük Mattesz József — szakértelmét dicsérik. — Mennyit sodor naponta? — Változó. Néha ezer mé­tert­ van úgy, hogy ötezret. Az átlagot véve, 65 kilomé­tert készítek havonta. Egy év alatt tehát megközelítően a 800 kilométert. És az első munkanap óta már húsz esztendő telt el Bi­zarr gondolat: Mattesz szaki »saját« kábelén hívhatná fel a Fehérvári útról az ausztráliai Melbourne(s Ck) A JÖVŐ REPÜLŐJE LESZ? Tizenhat kisfiú kezdte el nem­régen tanulni a repülőmodellezést a VIII. kerületi úttörőház most megalakult modellező szakkörében. Képünk: Turbók Sándor, a Százados úti általános iskola VII. osztályos növen­déke, a József Attila úttörőcsapat tagja, a repülőmodell szár­nyát ragasztja. (Gonda György felvétele) Újabb hideghullám Olaszországban és Jugoszláviában Palermóban havazott — Macedóniában 3 méter magas hó — Budapesten fagypont alatti déli hőmérséklet Szerda hajnalban mínusz 3—8 fokot mértek Magyaror­szágon, a fővárosban azonban csak mínusz 2 fokig hűlt le a levegő. A Mátrából 15—16 centiméter vastag havat jelen­tettek. Budapesten déli 12 óra­kor mínusz 1 fok volt a hő­mérséklet. Olaszországban egé­szen a szicíliai Palermóig tört előre a hideg, s ott 4 év óta kedden havazott először. Bari­ban emberemlékezet óta nem volt olyan zord a tél, mint az idén. A hóviharok a part­­men­ti hajóforgalmat is aka­dályozzák. A Dolomitokban mínusz 28 fokot mutatott a hőmérő, Svájc magasain fekvő téli­ sporthelyein 26 fok hide­geit mértek. Párizsban is eltűntek az ut­cákról a tavaszi kosztümök, a francia fővárosban 4 fokos hi­deg volt, Marseille-ben és a Rhone völgyében mínusz 5 fok alá süllyedt a hőmérő hi­­ganyszála. Angliában — a­hol a múlt héten már bimbóztak a rózsafák — újra betörtek a hideg légtömegek. Heves szélviharok dúltak Jugoszláviában is. Macedónia egyes vidékein a hó magassá­ga már eléri a 3 métert. Mon­tenegróban 15 fokos volt a hideg. A belgrádi repülőtéren leállt a forgalom. Az újabb hideghul­lám átterjedt égése Horvátországra. Zág­ráb köze­lében mínusz 13 fokot mértek. ' ‘ ’ '­­ ’ ''' '**. (MTI)| Ötnapos alkudozás után csak kétes értékű eredményt ért el a Punta del Este-i amerikai szavazógépezet A legnagyobb latin-amerikai államok tartózkodtak a szavazástól — Corticos: Kuba nem vesztes! Az amerikai külügyminisz­terek értekezlete Punta del Estében két nappal az ere­detileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozá­sokat követően, kedden este megkezdte a szavazást a be­nyújtott határozati javasla­tokról. Az Egyesült Államok kül­döttsége végül feladta a har­cot, hogy keresztül­hajszolja a közös fellépés egyhangú el­fogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados több­ségével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai orszá­gok Washingtonban sokat hangoztatott »egységének« fel­bomlását. Az AP tudósítója beszámolójában hangoztatja, hogy bár az amerikai küldött­ség még a lehetetlent is meg­kísérelte, a legnagyobb és leg­jelentősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerültek Washingtonnal. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan ösz­­szetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan kompromisszumot, amely sok­kal enyhébb, mint amire a haladéktalan és szigorú meg­torlást követelő Washington törekedett és amelynek leg­fontosabb pontját a legjelen­tősebb amerikai országok még így sem szavazták meg. Az elfogadott, voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősü­lő határozatok azt állítják, az amerikai államok rendszeré­vel összeférhetetlen, hogy amerikai ország marxista- leninista politikát folytasson, mert csatlakozása a szocialis­ta országok tömbjéhez »meg­bontja a nyugati félteke egy­ségét«, s Kuba »ennek az ösz­­szeférhetetlenségnek« révén önmagát zárta ki a nyugati félteke országainak rendsze­réből. A gyakorlati intézkedésnek szánt határozat kimondja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa, vala­mint más szervei és szerve­zetei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehaj­tásához szükséges intézkedé­seket. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is támogató 12 kisebb latin-ame­rikai ország, valamint hosz­­szas huzavona után Haiti és természetesen a washingtoni küldöttség. Argentína, Brazília, Bolí­via, Chile, Ecuador és Mexi­kó küldöttsége mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, tar­tózkodott a szavazástól, Kuba pedig a határozat ellen sza­vazott. A Reuter tudósítója szerint a hat ország küldöttségének az volt az álláspontja, hogy az értekezlet csupán tanács­kozó jellegű és végleges in­­­­tézkedések nem tartoznak ha­táskörébe. Az argentin kül­döttség szóvivője megállapí­totta, hogy »a szavazás veszé­lyes precedenst teremtett«. A szavazást követően fel­szólalt Corticos elnök, a ku­bai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. Ír (Folytatás az 5. oldalon)’

Next