Népszava, 1962. február (90. évfolyam, 26–49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
A szakszervezetek ez évi terveiből Szakmák, amelyek a bölcsőtől a sírig elkísérik az embereket Beszélgetés Seprényi Sándorral, a HVDSZ főtitkárával A Haigiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének említésére az ember nem is gondolná, milyen sokrétű és a mindennapi életben mekkora helyet elfoglaló szakma dolgozóiról van szó. Sőt, a. *szakma« kifejezés nem is helyes, hiszen szakmák egész sorát foglalja magában: a kéményseprőktől a házkezelőségekig, a kézműipari vállalatoktól, a cipőjavítókon keresztül a Patyolatig, a Gázkészülékgyártó Vállalat, a közüzemi díjbeszedők és így tovább. És miután olyan emberek érdekvédelmi szervezetéről van szó, akik nap nap után elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban élnek a lakosság millióival, nyilvánvaló, hogy nem érdektelen e szervezet működése sem. Bővülnek a szolgáltatások . A helyiiparit tréfásan úgy szokták jellemezni — kezdi tájékoztatását Seprényi Sándor, a HVDSZ főtitkára —, hogy a bölcsőtől a sírig elkíséri az embereket. És ez valóban így van. A mi helyiiparunk foglalkozik gyermekkocsigyártással, mindenféle szolgáltatással, a közüzemekkel, amelyek nélkül elképzelhetetlen az élet és végül — bármily szomorúan hangzik — szakszervezetünk tagjai közé tartoznak a temetkezési vállalat dolgozói is. Nehéz dolga van tehát annak, aki feladatainak felsorolására vállalkozik. — Talán azzal kezdeném, hogy ebben az évben igen sok erőt fordítunk a szolgáltatások széleskörű bővítésére. A beruházásoknál például elsősorban a Patyolatra kerül sor, amelynek fővárosi és vidéki hálózata is jelentősen bővül. Egyszóval, népgazdaságunk lehetőségein belül tovább fejlődik a helyi ipar. E tény szakszervezeti vonatkozásai közül először a nevelésről szeretnék beszélni, amely — bár tudom, hogy mindenütt lényeges — nálunk mégis különleges jelentőséget kap. A mi vállalataink — szinte kivétel nélkül valamennyi — ■mindössze nyolc-tízéves múltra tekintenek vissza. Ez munkásgárdájuikra is rányomja bélyegét. Mintegy ötven százalékuk volt magánkisiparos, háziasszony, vagy földműves, aki most ismerkedik az ipari munka jellegével, az ipari munkás arculatával, életmódjával. — A másik körülmény, amit aláhúznék, az vállalataink szétszórt jellegéből következik. A fővárosi helyiipari üzem Nevelőmunkánk sarkalatos pontja a szakmai továbbképzés. Kiszélesítéséért szakszervezetünk elnöksége igen nagy erőfeszítéseket tesz. Központi székházunkban, valamint három megyei központban szerveztünk műszaki iskolákat, elsősorban művezetőképzés céljából. — Nagy örömünkre szolgál, hogy a tagság méltányolja ezt az erőfeszítést. Jellemző erre, hogy a tanfolyamokra a szomszédos megyékből is eljárnak. Az oktatás színvonalát viszont az bizonyítja, hogy a Hajdú megyei iskolába például 180-an iratkoztak be az ősszel s a létszám azóta is változatlan, hogy képes legyen az igényeket kielégíteni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a háztartási mosógépek térhódításakor úgy véltük: a Patyolat forgalma lényegesen alább hagy. Tévedtünk, ennek épp az ellenkezője történt, ami egyben arra is mutat, hogy a rá vonatkozó kifogások csökkennek. De bővülnie kell az egyéb javító vállalatok, a háztartási gépek, a mosógép, rádió, televízió javító szervizhálózatnak is, hogy a lakosság ilyen természetű panaszai is csökkenjenek. A szolgáltatások körének másfajta bővítését teszi lehetővé, hogy az idén már a lakások karbantartásához is igénybe vehető OTP-kölcsön, a költségek egyharmad részének lefizetése után. Erre viszont a lakáskarbantartó vállalatoknak kell felkészülniük, mek — egyenként — átlag tíz telephelyen működnek, ami nyilvánvalóan megnehezíti a szakszervezet dolgát. Megnehezíti, de legalább ennyire indokolja is a nevelés fontosságát. — Szakszervezeti bizottságaink figyelő szeme: a bizalmi. A bizalmiaknak mindenütt nagy szerepük van. De ha rájuk illik az a mondás, hogy a szakszervezeti mozgalom pillérei, akikor leginkább nálunk érvényes ez. Nélkülük egyszerűen megállna a mozgalmi ténykedés. Az érdekvédelemtőlkezdve a nevelésig, helyileg mindent ők tartanak kezükben. Nélkülözhetetlen támaszai a szakszervezeti bizottságnak. A nevelés náluk kezdődik és csak az ő közreműködésükkel lehetséges, nincs lemorzsolódás. A műszaki képzést egyébként különösen indokolja, hogy a helyiipar műszaki szakember-, mérnök-, szakmunkás-igényei korántsem kielégítettek. Ezt a hiányt így saját erőből igyekszünk tehát pótolni. És dicséretet érdemel a házkezelési igazgatóságok kezdeményezése, amelynek célja, hogy egyegy szakmunkás többféle képzettségre tegyen szert. Kulturális vonatkozásban elsősorban a könyvtármozgalmat szorgalmazzuk, az úgynevezett letéti könyvtárakkal, ami azt jelenti, hogy minden telephelyen igyekszünk »fiókkönyvtárat« létesíteni. — A telepek szétszórtsága fokozott ellenőrzést tesz szükségessé a törvényesség érvényesítésében is. Bátran elmondhatjuk, hogy egyeztető bizottságaink jól dolgoznak, határozataikat általában alaposan megindokolják és dicséretükre legyen mondva, hogy a fővárosi TEB többségüket — a kártérítési ügyeknek például mintegy 70 százalékát — helybenhagyja. Munkásvédelem, az egészség őrzése — A munkásvédelmi és egészségügyi helyzet szintén sok feladatot ró reánk. Mert csak az üzemek fiatalok. Telephelyeik, elhelyezésük elavult, meglehetősen zsúfolt. Az idei beruházási összegből azonban nem lehet csodákat művelni, ezért a továbbiakban is arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy a saját erőforrásaik kihasználásával igyekezzenek javítani helyzetükön. — Ezt az alkalmat is szeretném felhasználni arra, hogy elismerésemet tolmácsoljam a tanácsok iránt. A megyei és a helyi tanácsok vezetői valóban mindent elkövetnek azért, hogy az emberek jobb körülmények között dolgozhassanak. Lelkesen részt vesznek az ötéves munkásvédelmi tervek kidolgozásában. Szeretném még megemlíteni, hogy a helyi ipart szeretik úgy elkönyvelni, mintha főként csökkent munkaképességűekkel dolgozna. Ez természetesen nem így van, de különböző iparágainkban valóban jelentős számú rehabilitált tbc-s, csökkent látású dolgozik. Feltétlenül hangsúlyozni ítéli azonban, hogy igen jól dolgoznak, a vakok által készített seprűket és keféket például Angliába exportálják. Nagyon finom, sok figyelmet igénylő munkát végeznek a Műszerkészítő Vállalatnál, ahol nagyszámú rehabilitált tbc-s munkást foglalkoztatnak. Többszörösen megérdemlik, hogy különleges elbírálást igénylő érdekeik felett őrködjünk. Ezeken a helyeken — a rendelkezések értelmében — csökkentették a munkaidőt, normakedvezményt nyújtanak. Ezt — szakszervezeti bizottságaink útján — állandóan ellenőrizzük, de ugyanakkor tekintettel vagyunk arra is, hogy a vállalatok rentábilisan működjenek, dolgozóiknak nyereséget is fizethessenek. — Sok mindenről nem szóltam még, ami bizonyára szót érdemelne. De — amint elöljáróban említettem — »szakmáink*' szerteágazó problémáit lehetetlen egyetlen beszélgetésben sűríteni. Igyekeztem a lényegre szorítkozni, s remélem, hogy tagságunk is egyet ért a »témák« megválasztásával — fejezte be nyilatkozatát Seprényi Sándor. Lukács Mária Nevelés Szakmai képzés A KÖZVÉLEMÉNY MŰSORA „Farsang Rádió” Budapest” az Erkel Színházban február 26-án este 8 órakor FELLÉPNEK : Tolnaii Klári kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, Mezei Mária, Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész, Rátonyi Róbert, Psota Irén, Tompa Sándor Kossuth-díjas, érdemes művész, Alfonzó, Kazal László, Kerényi Gabriella, Kibédi Ervin, Szántó Erzsi, Vámosi János, Zárai Márta, Koós János, Mikes Éva, Szuhai Balázs Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió tánczenekara Zsoldos Imre vezetésével. A műsort közük a Magyar Rádió riporterei: Brachfeld Siegfried, Szepesi György és még sokan mások. Jegyek 12—28 forintos áron kaphatók az Országos Filharmónia központi jegypénztárában (V., Kossuth Lajos utca 20, telefon: 189—724 és 389—124), a Zeneakadémián délután 2 órától (telefon: 420—179) és a Bartók-teremben (telefon: 180—292). Közönségszervezők a központi jegypénztár telefonszámain érdeklődjenek. BODROGI OTTÓ (Budapest): A nyilvántartási díj a határidőre ki nem egyenlített telefonszámla után első ízben előforduló késedelem esetén 20,5 Ft, minden további késedelmes fizetés esetén egy éven belül 40,— Ft. KOCSIS IMRÉNÉ (Kalocsa): A tejszín állami felvásárlási ára gyűjtő csarnokban — a termelő saját edényében beszállítva — zsírkilogrammonként 54 Ft. ROSTÁS PÉTER (Budapest): A szállodai árak a fűtés díját is magukban foglalják. A szállodai szoba hőmérsékletét a fűtési idényben legalább 18 C fokon kell tartani. Ha a szállodai szobában televízió-készülék van, vagy annak beállítását a vendég kéri, használati díj címén közvetítési napon a szoba árát öt forinttal növelik. MARTON GÉZA (Dunaújváros): Új cikk bevezetésére irányuló újítás esetén az újítási díj alapjaként az új termékeknek az árjóváhagyás alapját képező — az újítási díj figyelmen kívül hagyásával számított — teljes önköltségét kell figyelembe venni. DIKAI LÁSZLÓ (Pilisvörösvár): A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik. Az általános iskolában a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben a gyermek 16. életévét betölti. NOVÁK SÁNDOR (Budapest): A kérdezett kormányrendelet —• amely a rádió, a televízió és a postai hírközlő berendezések zavartalan használatának biztosítása iránt intézkedik — 1962. évi október hó 1. napján lép hatályba. ÉBERT JÓZSEF (Budapest): A »Kiváló dolgozó« jelvény viselésére jogosító igazolványt a kitüntetéssel együtt a szakszervezeti bizottság és a vállalati igazgató adja ki. KOMLÓS ISTVÁNNÉ (Budapest): Az üzemben levő felvonót a felvonó-szakértőnek évenként egy alkalommal részletesen felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálat eredményét és a szakértő felelősségvállaló nyilatkozatát az elsőfokú építésügyi hatóságnak legkésőbb a vizsgálat időpontját követő 30 napon belül meg kell küldeni. VARJAS GÉZA (Kecskemét): A társadalmi tanulmányi ösztöndíjas munkakönyvét a munkáltató őrzi meg. A munkakönyvbe az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok megkezdése előtt azt az időpontot jegyzik be, amikor a dolgozó utoljára munkát végzett, továbbá azt az időpontot, amikor az így folytatott tanulmányai befejeztével, illetve megszakításával vagy abbahagyásával a munkát megkezdte. CSERNUS MIHÁLY (Csongrád): A pénzügyminiszteri rendelet értelmében a halászati termelőszövetkezet a jövedelemadó jogossága vagy mérve ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel fordulhat az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához. A kérdezett rendeletet ez év január hó 1. napjától alkalmazzák. S. M. (Sopron): Kérdésére közöljük, hogy a 24. életévét betöltött hadiárva részére árvajáradéknak, illetve nevelési pótléknak kivételes méltányosságból való engedélyezése a járási (városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. MRÁZ KÁROLY (Budapest): A dolgozók munkaviszonyát érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló 44/1961. (XII. 2.) számú kormányrendelet a Magyar Közlöny 1961. évi 89. számában jelent meg. SZ. BÁN GÁBOR (Budapest). A kérdezett rendelet szerint a költségvetési szervek munkásszállásain (férőhelyein) a takarításról, az ágyneműről, az ágynemű mosatásáról a lehetőségek szerint (általában az eddigi gyakorlatnak megfelelően) kell gondoskodni. Célszerű lenne, ha a levélben említett problémájukkal mielőbb a szakszervezeti bizottsághoz fordulnának. BOLLA ANDRÁS (Budapest): Az Elnöki Tanács határozata értelmében a Csongrád megyei tanács székhelyét 1962. évi január hó 1. napjával helyezték át Hódmezővásárhely járási jogú városból Szeged megyei jogú városba. Így tehát a szóban levő ügyükben Szegedre kell utazniuk vagy írniuk. M. A.-NÉ (Budapest): Kérjük, közölje velünk nevét és pontos címét, mert kérdéseire levélben szeretnénk válaszolni. 2 Megjelent a Társadalmi Szemle A Társadalmi Szemle februári száma az MSZMP politikai akadémiáján tartott előadások alapján közli a Politikai Bizottság két tagjának cikkét: Nemes Dezső elvtársét a kommunizmus építésének néhány elvi kérdéséről és Fehér Lajos elvtársét a termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítéséről. Ebben a számban jelent meg a pártépítési munkaközösség által kidolgozott nagy jelentőségű elemzés pártunk kádermunkájának tapasztalatairól és irányelveiről. Májusban megrendezik az irodalmi színpadok országos fesztiválját A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa pénteken megbeszélést tartott a szakszervezeti és a KISZ-szervek közös feladatairól az idei kulturális szemle lebonyolításában. A Szaktanács, a KISZ központi bizottsága és a Népművelési Intézet ez év májusában rendezi az irodalmi színpadok országos fesztiválját, s ennek keretében a budapesti bemutatókat közösen készítik elő. A bemutatókra a XIII. kerület József Attila Művelődési Házban, a Józsefvárosi Művelődési Házban, a Szakszervezetek Művelődési Otthonában és a Csepeli Munkásotthonban kerül sor. A szakszervezetek és a KISZ közös feladata lesz május 15 és 30 között a budapesti ifjúsági szavalóversenyek lebonyolítása is. (MTI) Újabb magyar jegyzék Höttl ügyében A Külügyminisztérium február 9-én jegyzéket adott át a budapesti osztrák követségnek, amelyben sürgette a választ dr. Wilhelm Höttl volt SS Hauptsturmführer kiadatása ügyében. 1961. február 2-án a Külügyminisztérium jegyzékben kérte a jelenleg Ausztriában élő Höttl letartóztatását és a magyar hatóságoknak való kiadatását. Höttl a második világháború alatt Magyarországon háborús bűntetteket követett el. A Külügyminisztérium már a múlt év őszén az osztrák fél kérésére rendelkezésre bocsátotta a Höttl bűnösségére vonatkozó dokumentumok egy részét NÉPSZAVA és a födémcsere Takács bácsi asztmája A födémcsere nagyon sok fővárosi házban keserves szükségesség. Érthető, ha egy ház lakói sem örvendenek annak a kilátásnak, hogy hónapokra szükséglakásba helyezzék őket — még akkor sem, ha ezen az áron azután szépen kijavított lakásba költözhetnek majd vissza. Különösen nehéz problémát okoz a téli kiköltöztetés. Éppen ez történt a Lehel utca 33- ban, ahol január 2-án megjelent a házkezelőség egy képviselője és közölte négy lakóval, hogy január 6-ig, tehát négy napon belül át kell költözniük a szükséglakásba. Takácsék, Krémerék, Báthoriék és Tóthék megdöbbentek: azokban a fagyos napokban különösen kellemetlen volt már a költözködés maga is. A szükséglakástól senki sem vár valami sokat. Azok a körülmények azonban, amelyek közé Takácsék és Krémerék a Váci út 175. számú ház hátsó udvarán, a tatarozás alkalmával emelt vékonyfalú felvonulási épület néhány irodaszobájába kerültek, még alul is maradtak a várakozáson. Takács bácsi a maga 73 évével, minden lélegzetnél feltűnően észlelhető súlyos asztmájával, sípoló tüdejével például aligha tartozik azok közé, akik az ilyen lakásban életük veszélyeztetése nélkül lakhatnak. Krémerék középkorú emberek , de nekik 13 éves kislányuk van, a szoba viszont olyan csöpp, hogy csak két fekhely fér el benne, így az apa a konyhába szorul, ahol saját állítása szerint inkább üldögélve alhat, mint fekve. A szükséglakásba költözés a HÍG utasítására január 6-án történt. Azután teltek a hetek és a Lehel utca 33-ban még mindig csak a pincében végzett igen aprócska átalakítási munkát az épületre még december végén felvonult 4-es szintű építővállalat. 24-én, első ottjártunkkor, három munkás rekeszeket készített a pincében. Akkor még — tehát 18 nappal kiköltözése után — a négy család nyugodtan ott lakhatott volna, megszokott, kényelmes lakásában. És még 24-e után is 8 nap telt el, amíg kiderült, hogy az épület tatarozását, a födémcserét átadták a 3. számú építővállalatnak. Jelenleg ez a vállalat nagy apparátussal dolgozik, február 2-án megkezdték a födémcserét is. Papíron, betű szerint minden rendben is van. Kitűztek egy tatarozást és a fővárosi vállalatok munkarendjének, feladatainak változása miatt 27 nap késéssel ugyan, de meg is kezdték A két vállalatot véleményünk szerint nem is terheli felelősség: az első dolgozott, amíg lehetett, a második dolgozni kezdett, amint megkapta a munkát. De a közben eltelt 27 nap mégsem csupán határidő-tolódás. Hanem például Krémeréknek csaknem egy teljes, feleslegesen kényelmetlen körülmények között töltött hónap; az asztmás Takács bácsinak pedig egy felesleges szenvedésekkel teli hónap. Tudatában vagyunk a házkezelőségek, a tatarozóvállalatok heggyé tornyosuló feladatainak, nehézségeinek. Mégis úgy érezzük, ezek azok az esetek, amelyekben a kötelességteljesítés mellé még egy kis pluszt kellene »felvonultatni« az épületekre és a feladattervek közé: a gondos törődést egy-egy magányos, beteg emberrel, a műszaki követelményeken túlmenő körültekintést. Talán még egy orvosi tanács kikérését is. Talán még most sincs későn. (baktai) Befejeződött a termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása szécsényi Rákóczi Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy a hagyma hiányának nem csupán az aszály az oka, hanem az is, hogy a falusi asszonyok közül sokan úgy gondolkoznak: a háztájiban nem érdemes hagymát termeleni, egyszerűbb lesz megvennia piacon. Pedig egy abrosz♦ nyi területen meg lehet termelni a saját szükségletet, s ♦ akkor a nagyüzemekből bősé♦ gesen jut a városi fogyasztókénak és exportra. ♦ A vasipari üzemekben dol♦ gozó asszonyok üdvözletétHovanyecz Józsefné, a Ganz♦MÁVAG nőbizottságának elnöke tolmácsolta. Ceterina Istvánné, a győri-szentmártoni Új utakon Tsztagja elmondotta: az asszonyok munkájának és segíteni akarásának lebecsülése még nem szűnt meg. Az értekezletre meghívott Z Detár Mihály, a veszenyi Tiszaimenti Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a gyenge termelőszövetkezet X munkájának elemzésénél majd X mindig kiderül, hogy hiányzik X az asszonyok segítő keze. ♦ Madarász Istvánná arról számolt be, hogy a tatai ter♦ melőszövetkezeti asszonyok I milyen jó jövedelmhez jutottak a köztesbab termesztés-sel. Az értekezlet minden felszólalója megegyezett abban, ahogy az asszonyok számára eddig is sok könyebbséget hozott a közös gazdálkodás, amúltból visszamaradt előítéle-tek azonban még nem szűntekmeg. A kétnapos vita eredmé♦ nyert Pankovics Józsefné or♦szággyűlési képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsa ♦ mezőgazdasági bizottságának ♦ elnöke foglalta össze. (MTI) A termelőszövetkezeti asszonyok országos tanácskozásának második napján megjelent Bugár Jánosné, a Szaktanács titkára és a nőmozgalom számos vezetője. A vitát hasznos tapasztalatcsere jellemezte. Garamvölgyi Istvánná, a Három válalatba vontak össze hat vegyipari nagyüzemet A nehézipari miniszter a gazdasági bizottság határozata alapján elrendelte a Hungária Vegyiművek egyesítését a Budapesti Kénsavgyárral Budapesti Vegyiművek néven, a Ruggyantaárugyár összevonását a Műszaki Gumigyárral Ruggyanta-, Gumiabroncs- és Műszaki Gumigyár elnevezéssel, végül a Budafai Kőolajtermelő Vállalat, valamint a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat egy szervezetté alakítását Déldunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat címen. Most készítik elő az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat és a Szőnyi Kőolajipari Vállalat összevonását. (MTI) VÁLLALJUK műszaki és egyéb KEFÉK újrakötését, javítását hivatalos árakon FŐVÁROSI 2. sz. VEGYESIPARI JAVÍTÓ VÁLLALAT Bp. III., Bécsi út 92. Telefon: 362 524. 1962. február 1.