Népszava, 1962. július (90. évfolyam, 152–177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

il Indonézia Sukarno, indonéz elnök be­jelentette, hogy a moszkvai beszerelési és béke-világkong­resszuson részt vevő indonéz küldöttséget Subandrio asz­­szony, a külügyminiszter fe­lesége vezeti. Sukarno elnök egyúttal kijelentette, hogy üdvözletet fog küldeni a moszkvai kongresszusnak. Eddi Martalagava parla­menti képviselő, az indonéz f­ékebizottság elnöke az Iz­vesztyija külön tudósí­tójának kijelentette, hogy az indonéz nép teljes szívéből támogat­ja a moszkvai kongresszust. Az Indonéz Köztársaság meg­alakulásának első napjától békeszerető politikát folytat. Ez a körülmény jelentősen közelíti a köztársaságot a szo­cialista országokhoz, elsősor­ban a Szovjetunióhoz. Marta­lagova kijelentette, reméli, hogy a moszkvai kongresszus mozgósítja majd az emberi­ség erőit a leszerelés problé­májának végleges megoldásá­ra. Franciaország A moszkvai leszerelési és békekongresszus francia rész­vevői vasárnap utaznak el a szovjet fővárosba. A francia békemozgalom küldötteit az elmúlt hetekben választották meg a megyei béketalálkozó­kon, amelyeken mindenütt sok ezer főnyi tömeg vett részt. A francia küldöttség tagjai között van Daniel Ma­yer, az emberi jogok ligájá­nak elnöke, Pierre Cot volt miniszter, Jean Combet, Evian polgármestere, Ray­mond Guyot, Eugenie Cotton, Emanuel d’Astier, Casalis lel­kész és több más kiemelkedő személyiség. A Trud szerdai számában Jacques Madaule francia író, a francia országos béketa­nács vezetőségi tagja nyilat­kozik a béke-világkongresz­­szus jelentőségéről.­­A fran­cia nép nagy reménységgel tekint a moszkvai kongresszus elé, amelytől fontos határo­zatokat vár és reméli, hogy a kongresszus új fejezet kezde­tét jelzi majd az emberiség történelmében.­ Jacques Madaule hangsú­lyozza, hogy a franciák ki akarják venni részüket abból a harcból, amelyet a népek a háborús veszély megszünte­téséért folytatnak. A franciák azt akarják, hogy a tudo­mány és a technika legna­gyobb vívmányai az emberi társadalom virágzását szol­gálják. Hruscsov: A legssmkelebb időben meg* lehet és meg kell egyelni a német béker­endezés kérdéseiről Fogadás a Kremlben az osztrák kancellár tiszteletére A szovjet kormány a Kreml­ben szerdán fogadást adott Gorbach osztrák szövetségi kancellár tiszteletére. A fogadáson Hruscsov és Gorbach beszédet mondott. A szovjet kormányfő kije­lentette: " Egyeseknek Nyu­gaton, sőt Ausztriában nem tetszik, hogy a Szovjetunió és Ausztria között jó kapcsolatok alakultak ki. Hruscsov megjegyezte, hogy e kapcsolatok már régen létre­jöttek, és­­a történelem nyak­törő kanyargós között kiállták az idő próbáját«. — A tárgyalások során mi nyíltan megmondtuk önök­nek, hogy elutasító álláspont­ra helyezkedünk a közös piaccal, mint az agresszív NATO-tömb gazdasági bázisá­val szemben — mondotta a továbbiakban Hruscsov. Megjegyezte: Gorbachnak azt a kijelentését, hogy kor­mánya »nem tér le a semle­gesség útjáról és szigorúan betartja Ausztriának az ál­lamszerződésből fakadó köte­lezettségeit«, megelégedéssel fogadtuk. — Úgy vélekedünk — foly­tatta a szovjet kormányfő —, hogy a legközelebbi időben meg lehet és meg kell egyez­ni a német békerendezés kér­déseiről. Ezt határozottan kö­vetelik a béke és a népek biz­tonságának érdekei. Ugyan­azok a revansvágyó erők, ame­lyek már a múltban is kirob­bantották az agressziót, most Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben veszedelmes provokációkat hajtanak végre a Német Demokratikus Köz­társaság és a többi szocialista ország ellen. Ha megengedjük, hogy az események ebben az irányban fejlődjenek, akkor a világ veszélyes határ felé fog haladni, amelyen túl a hábo­rús katasztrófa szakadéka tá­tong. Elérkezett az elhatáro­zások ideje. Semmiképpen sem lehet kitérni az elől, hogy megoldjuk a német békeren­dezés éretté vált kérdéseit, nem lehet kitérni a német bé­keszerződés megkötése elől és ennek alapján a nyugat-berli­ni helyzet rendezése elől, ter­mészetesen akkor, ha Európa és az egész világ érdekeit tart­juk szem előtt. A szovjet kor­mányt változatlanul ezek az érdekek vezetik és a maga ré­széről hajlandó elősegíteni az államok és népek közötti ba­rátság és együttműködés meg­szilárdítását. Gorbach kancellár válasz­beszédében a Szovjetunióban tett körútjáról szólva kijelen­tette: »Csak elragadtatással nyilatkozhatom a látottakról. Lelkesedéssel szemléltük a Szovjetunió pezsgő kulturális és gazdasági életét.« »■Véleményem szerint to­vábbra is folytatnunk kell a küldöttségek cseréjét« — mondotta. Megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai gazdasá­gi és kulturális téren egyaránt szorosabbá váltak. »Megegyez­tünk — mondotta —, hogy minden lehetőt megteszünk e fejlődés további előmozdítá­sáért.« Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán megbeszélést folytatott Kreisky osztrák kül­ügyminiszterrel, a szovjet— osztrák viszonnyal kapcsolatos kérdésekről. Souvanna P Houma Genfibe érkezett A laoszi kérdéssel foglalko­zó tizennégy hatalmi genfi ér­tekezlet szerdán folytatta munkáját, annak az ügyrend­nek megfelelően, amelyet a két társelnök javaslata alap­ján a július 2-i ülésen jóvá­hagyott. Minthogy a laoszi koalíciós kormány megalaku­lásával csak egy laoszi kül­döttség van jelen, úgy tűnik, hogy a tanácskozás záró sza­kaszába érkezett. Ennek elle­nére több olyan kérdést kell megoldani, amelyeket eddig még nem sikerült rendezni. Ezekről a kérdésekről tárgyalt kedden Puskin és Macdonald, az értekezlet szovjet és angol társelnöke. A két társelnök egyébként szerdán délelőtt a szovjet kül­döttség rezidenciáján megbe­szélést folytatott a semleges országok — India, Burma és Kambodzsa — képviselőivel. Jelen volt a laoszi küldöttség vezetője is. A társelnökök tá­jékoztatták a résztvevőket keddi megbeszélésükről. Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök szerdán repülő­gépen Párizsból Genfbe érke­zett. Souvanna Phouma ma­gával vitte a laoszi semle­gességről szóló deklaráció elő­készített szövegét, amelyet a laoszi küldöttség a két társ­elnök, valamint az értekez­let többi résztvevője elé terjeszt. A miniszterelnök repülőtéri nyilatkozatában annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a laoszi kérdésről folyó tanácskozások néhány napon belül eredményesen befejeződ­nek. Kijelentette: remélem, ez az értekezlet például szol­gál arra, hogy más nemzetkö­zi problémákat is meg lehet oldani tárgyalóasztal mellett. Terroristákat ítéltek el az NDK-ban Az NDK legfelső bírósá­gán szerdán befejeződött an­nak a terrorista- és provoká­torcsoportnak a pere, amely súlyos bűncselekményeket kö­vetett el az NDK határán. A bírósági tárgyaláson a fő­ügyész rámutatott arra, hogy 1961. augusztus 13-a óta 202 támadás történt az NDK nyu­gat-berlini határán levő épít­mények ellen, nyugat-berlini részről 74 alkalommal nyitot­tak tüzet az NDK határőreire és meggyilkolták a népi rend­őrség két tagját. Az NDK legfelső bírósága a vádlottakat 5—15 évi börtön­­büntetésre ítélte. Ma magtmoLopi, 3 NAPON BELÜL tejáhán&nkppmtkmk FŐVÁROSI TAKARÍTÓ VAUMAT BPEST.V. KÁROLYI U./EGYETEM U./12. TELEFON1183-687, 2-ES, 3-AS,ÉS 94-ES MELLÉK 1962. július 5 Harcok Nyugat-Irianban Az Antara hírügynökség jelentése szerint indonéz par­tizánok felszabadították a Sorongtól nem messze fekvő Kotamega városát. Nyugat- Irian déli partvidékén szin­tén folytatódnak a harcok. Merauke közelében az indo­néz ejtőernyősök harcban áll­nak a holland csapatokkal. A partizánok a helyi lakosság segítségével visszavonulásra kényszerítették a hollando­kat. NÉPSZAVA A Szaktanáé® üdvözli Algéria dolgozóit A Szaktanács elnöksége ne­vében Brutyó János főtitkár táviratot intézett az Algériai Dolgozók Általános Szövetsé­ge titkárságának. A Szakta­nács elnöksége a magyar szer­vezett dolgozók nevében test­véri üdvözletét küldi a füg­getlen Algéria népének és szakszervezeteinek. A magyar dolgozók mindig az agériai nép mellett álltak és tisztelettel adóztak hősies harcának — mutat rá a táv­irat, majd hangsúlyozza, hogy népünk eredményes munkát, sok sikert kíván az algériai dolgozóknak. Hruscsov és Brezssnyev üdvözlő távirata Kennedyhez Hruscsov szovjet miniszter­elnök és Brezsnyev, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nöke táviratban üdvözölte Kennedy amerikai elnököt és az egész amerikai népet az Egyesült Államok nemzeti ün­nepe, a függetlenség napja al­kalmából. Szeretnénk hinni — hangzik a távirat — hogy el­jön az az idő is, amikor nem­zeti ünnepek alkalmából üd­vözölve egymást, egyúttal rá­mutathatunk közös erőfeszíté­seink eredményeire is. Ezeket az­ eredményeket várja tőlunk jelenleg minden nép, köztük a mi népeink is. Reméljük, hogy nemsokára rámutatha­tunk azokra a sikerekre, ame­lyeket a háborús veszély el­hárításában és a béke meg­őrzésében értünk el. J. M. Mcsweeney, az Egye­sült Államok ideiglenes moszk­vai ügyvivője szerdán az ame­rikai nemzeti ünnep alkalmá­ból fogadást adott. A fogadás­bon megjelent Nyikita Hrus­csov szovjet kormányfő és Koszigin, a Minisztertanács első elnökhelyettese is. Kennedy az amerikai füg­getlenségi nap alkalmából az Egyesült Államok tagállamai­nak kormányzói előtt beszé­det mondott, amelyet a rádió és a televízió is közvetített. Az elnök közölte hallgató­ságával, hogy az Egyesült Ál­lamokban »kölcsönös függő­ségi nyilatkozatot« készítenek elő, amely lefektetné az Eu­rópával való gyakorlati együttműködés alapelveit. Tüntetés volt a párizsi­­ A párizsi közlekedési alkal­mazottak kedden megtagadták az igazgatóságnak azt a ren­delkezését, hogy Adenauer tiszteletére fellobogózzák a­­ metróállomásokat és az autó-­­ buszokat.­­ Adenauer szerdán délelőtt ünnepségen vett részt a pá­­­­rizsi városházán. Amikor­­ Adenauer és kísérete a dísz­terembe lépett, a jelenlevő kommunista városi tanácso­sok — akikhez mások is csat­­­­lakoztak — ütemesen kiáltoz­­­­ni kezdték: »Nem akarunk­­ német revansistákat! Éljen a­­ Német Demokratikus Köztár­­­­saság!­« I­ snauer ellen városházán A kommunista városi taná­csosok ezután tüntetően el­hagyták a termet és virágokat helyeztek el a városháza ta­nácstermének falán levő em­lékplakettre. A plakett a má­sodik világháború alatt a hit­lerista megszállók által kivég­zett párizsi városi tanácsosok emlékét örökíti meg. ­ Brentano volt nyugatné­met külügyminiszter kedden háromnapos látogatásra Lon­donba érkezett, hogy a Közös Piaccal kapcsolatos problé­mákról tárgyaljon Macmillan angol miniszterelnökkel és a brit kormány más vezetőivel. Adenauer Párizsban Gálafogadás és katonai megbeszélések A Becsületrend és János evangélista szobra az ajándék Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A párizsi Elysée-palotában kedden este nagy gálafogadás volt Adenauer tiszteletére. De Gaulle a Becsületrend nagy­keresztjével tüntette ki a kancellárt, aki viszont János evangélista szobrát nyújtotta át vendéglátójának. A pohár­köszöntők a »francia—német szolidaritást­« magasztalták, amelyben de Gaulle »az egy­ség régi álmának« igazolását látta. De Gaulle és Adenauer szerdán délelőtt folytatta elő­ző nap megkezdett tanácsko­zását. A kiszivárgott hírek szerint az eszmecsere közép­pontjában az európai politi­kai unió és a katonai együtt­működés kérdései állanak. Adenauer — a megfigyelők szerint — javasolta de Gaulle­­nak, újítsák fel a »hatok« áp­rilis 18-án félbeszakadt tár­gyalásait a nyugat-európai po­litikai és katonai szövetségről, miután Anglia csatlakozására a Kis-Európához, az ismert akadályok miatt, jó ideig nem lehet számítani. Ennek érde­kében a kancellár azt javasol­ta, hívják össze a »hatok« kormányfői értekezletét. De Gaulle sem rajong egy Ang­liával kibővített európai poli­tikai unióért, többre tartja a »hatok« szoros politikai egy­ségét, amelyhez Nagy-Britan­­nia »valamikor majd csatla­­kozhatik«. De Gaulle és Ade­nauer elképzelései csak abban térnek el egymástól, hogy az egyik a Párizs—Bonn-tengely­ben a másik a Bonn—Párizs­­tengelyben látja az európai politikai egység alapját. A Times párizsi tudósítója szerint de Gaulle és Adenauer megegyezett abban, hogy rö­videsen összehívják a Közös Piac országok kormányfőit. Adenauer kíséretének tagjai egyébként az újságírók előtt kijelentették, hogy a kancel­lár megvitatja de Gaulle-lal a »■közös védelem politikáját«, amelynek véleménye szerint a NATO keretei között kell ma­radnia. Az Humanité értesülése sze­rint Adenauer javaslatot tett de Gaulle-nak egy közös fran­cia—német vezérkar létesíté­sére és további támaszponto­kat kér a Bundeswehr részé­re Franciaországban. ­ Az amerikai hadügymi­nisztérium és a katonai bizott­ság bejelentette, hogy 24 órá­val elhalasztották a csütörtök­re tervezett magaslégköri nukleáris robbantást. A ha­lasztás okát nem közölték. 5 ]m/­­inden oka megvan Algé- TV1­rja sokat­ szenvedett né­pének, hogy hatalmas lelkese­déssel, szinte örömmámorban úszva ünnepelje azt a pilla­natot, amelyben a vasárnapi népszavazás eredményeként hazája véglegesen elnyerte függetlenségét. Csaknem hét és féléves véres küzdelem után került sor arra az ünne­pélyes eseményre, amikor Fouchet francia főbiztos át­nyújtotta Abderrahmann Fa­­resznak, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnökének a francia köztársasági elnök hatalmat átadó deklarációját. Ezen az okmányon egymillió­nál is több algériai vére je­lenti a szentesítő pecsétet, jelzi azt, hogy Algéria népe hosszú harc alatt áldozatot nem kímélve, érte el a fran­cia gyarmatosítók felett ara­tott győzelmét. Az algériai nép felé hősi harcának során mindig nagy megbecsüléssel és tisztelettel fordult a világ valamennyi szabadságszerető népe, mert legnagyobb szenvedések és nélkülözések közepette is meg­őrizte emberségét, tiszteletben­­ tartotta a háborús ellenfélnek több nemzetközi egyezményen alapuló jogait, noha nem mondhatjuk el ugyanezt a francia gyarmatosítókról. A népekben élő tiszteletet még magasabbra emelte az a tény, hogy Algéria népe — bár fog­csikorgatva és öklét összeszo­rítva — szinte hihetetlen fe­gyelmezettséggel, önmegtar­tóztatással állt ellen annak a kísértésnek, hogy az eviani fegyverszünet után eltelt idő­szak véres eseményei során bosszút álljon az arab lakos­ság ellen elkövetett merény­letek gyilkosain. Az ilyen erő­vel rendelkező nép bizonyára sikerrel fogja megoldani azo­kat a hatalmas feladatokat, amelyek a függetlenség elnye­résével reá hárulnak.­­Nem lesz könnyű feladata Algéria új vezetőinek, hi­szen a gyarmati uralom és a több mint hétesztendős hábo­rú példátlan nyomorba dön­tötte az országot, lakos­ságának meg kellett tanul­nia, hogyan építsen, hogyan éljen az újonnan szer­zett jogokkal és kötelessé­gekkel. Nemcsak gazdasági vonatkozásban súlyosak a megoldandó kérdések, hanem politikailag is. Elsősorban az ország függetlenségének meg­szilárdításáról, nemzetközi helyzetének elismeréséről van szó, amelyet nem lesz könnyű a neokolonializmus törekvéseivel szemben kivívni és megtartani. Sajnos, a függetlenség kiví­vásának örömteljes napjaiban kevésbé megnyugtató hírek is érkeztek Algériából. Már na­pok óta hírek terjedtek el ar­ról, hogy a kormányon belül nézeteltérések merültek fel már a legközelebbi jövő teen­dőinek megítélésében is. Hí­rek érkeztek arról is, hogy az ideiglenes kormány intézkedé­se, amellyel a hadsereg né­hány vezetőjét leváltotta, nem talált egyetértésre sem politi­kai, sem egyes katonai körök­nél. Távolról természetesen na­gyon nehéz megítélni, hogy tulajdonképpen mi is a nézet­­eltérések magva, mi vezetett ahhoz, hogy éppen ebben az időpontban robbantak ki. De maga az a tény, hogy az új Algéria vezetői nem egysége­sek, aggályokat ébresztő, s e helyen fel kell idéznünk la­punk július elsejei számában megjelent cikkünk néhány so­rát. A »Mi lesz Algériában?« kérdésre válaszolva, nagy­apáink bölcselkedését idéztük: »Azt tudom, fiam, mi lesz, de azt nem tudom, addig mi lesz.« Algériára vonatkoztat­va: »Azt tudjuk, hogy egyszer béke és függetlenség lesz Al­gériában, de addig mi lesz?« Az addig időszaka vasárnap valóban véget is ért — az al­gériai békét és függetlenséget illetően. De a jelek szerint nem ért véget az addig azt az utat illetően, amelyen Algé­ria ezentúl halad. A fiatal államot kívülről is ** sok veszély fenyegeti: a neokolonialisták, a monopolis­ták folytatják harcukat algé­riai pozícióik megtartásáért és kiszélesítéséért. Belülről az egyenetlenség veszélyezteti a fiatal államot. A közeljövő­ben tehát súlyos feladatokkal kell megbirkózniuk a függet­len Algéria lakosainak és ve­zetőiknek, de bízunk abban, hogy — amilyen bámulatos hősiességgel, kitartással és kö­vetkezetességgel álltak helyt a legnagyobb megpróbáltatások idején — erőfeszítéseik ezután is eredményesek lesznek. Az új afrikai független állam né­pe e törekvésében számíthat a haladó emberiség támoga­tására. Mátray Ferenc Fények és árnyak Algériában

Next